Category: - LILLA CARSON

Aranyember 1962 - tartalom 3/1

24/11/2018

Az Al-Dunán hajózó Szent Borbálát egy török ágyúnaszád veszi üldözőbe.

A magyar hajó egyik utasa magához kéreti a kapitányt, Tímár Mihályt.

Elárulja neki, hogy valódi neve Ali Csorbadzsi: a török szultán főkincstárnoka volt.

Lányával, Tímeával együtt megszökött a szultán udvarából, mert az uralkodó meg akarta kaparintani a vagyonát, Tímeát pedig a háremébe akarta vitetni.

Ali Csorbadzsi mérget vett be, hogy megmentse lánya életét.
Szerinte Tímea csak úgy menekülhet meg, ha nem tudják bebizonyítani, hogy kinek a lánya.

A török férfi 1000 aranyat bíz Tímárra, és arra kéri, hogy a pénzt Tímeával együtt vigye el a Szent Borbála tulajdonosához, a komáromi Brazovics Atanázhoz, aki távoli rokona.

Brazovics a pénzt használja fel a lány érdekében.

Ali Csorbadzsi a vörös félholdról akarna még mondani valamit, de ereje végleg elhagyja, és meghal.
---
A Szent Borbála kiköt egy közeli szigeten, melyen csupán két nő él: Teréza mama és lánya, Noémi.

Teréza mama szívélyesen fogadja a váratlan vendégeket, Noémi azonban barátságtalanul viselkedik Tímeával.

Váratlanul megjelenik egy harsány férfi, Krisztyán Tódor, aki Noémi vőlegényeként mutatkozik be.

Este Tímár akaratlanul meghallja Teréza mama és Krisztyán vitáját.
A kapitány később megtudja, hogy a férfi azzal zsarolja az asszonyt, hogy bejelenti a szigetet az osztrák és a török hatóságoknál.

A Szent Borbála még aznap éjjel elhajózik a szigetről. Másnap reggel tőkére fut, és elsüllyed.
Tímár kimenti Tímeát, sőt még az értékes ládikóért is visszaúszik a roncshoz.

Komáromban Brazovics barátságtalanul fogadja a kapitányt.
Az újságokból ugyanis már értesült arról, hogy hajóján utazott Ali Csorbadzsi.
Brazovics kevesli azt az 1000 aranyat, melyet Tímár átad neki.
Szerinte a kapitány ellopta a többit, és valószínűleg mindenki részeg volt, amikor a Szent Borbála elsüllyedt.
Természetesen megígéri, hogy Tímeával úgy fog bánni, mint ha a saját lánya lenne.

Tímár azt javasolja Brazovicsnak, hogy bízza meg őt a rakomány kimentésével, mielőtt az értékes gabona a víz alatt teljesen tönkremenne.

A kapitány később találkozik jó barátjával, Kacsuka Imre főhadnaggyal.
Beszélgetésük során Kacsuka nem csinál titkot abból, hogy elsősorban érdekből akarja elvenni Brazovics lányát, a szépséges Athalie-t.

A főhadnagy üzletet ajánl Tímárnak, melyben egyikőjük sem járna rosszul.
Egyébként is itt az ideje, hogy a hajóskapitányból végre úr legyen, ne csak szolga.

Tímár a Brazovicstól kapott megbízásnak megfelelően kimenti a Szent Borbála rakományát.
Az egyik zsákon egy vörös félholdat pillant meg. Eszébe jutnak a haldokló Ali Csorbadzsi szavai.
A zsákban értékes kincseket talál, az egykori főkincstárnok vagyonát.

Ezalatt a Brazovics-házban lényegében cselédként bánnak Tímeával, akinek ki kell szolgálnia Athalie-t,
és részt kell vennie a házimunkákban is.

Aranyember 1962 - tartalom 3/2

24/11/2018

Tímár immár gazdag emberként látogat el egykori gazdája házába.
Brazovicsnak üzleti gondjai támadtak, szívélyesen fogadja tehát meggazdagodott egykori alkalmazottját.

Még azt is felajánlja, hogy tegezze őt, és szólítsa ezentúl Tanaszinak.
Persze tudni szeretné, hogyan gazdagodott meg ilyen gyorsan Tímár.

Az egykori hajóskapitány részegnek tetteti magát, és azt állítja, hogy mindent a szétázott gabonának köszönhet, melyet jó haszonnal adott el a hadseregnek.
Nincs oka attól félni, hogy felelősségre vonják, hiszen az egész parancsnokság a zsebében van, a rossz minőségű kenyeret pedig a közkatonák már régen megették.

Az ügy rövidesen a katonai törvényszék elé kerül: nem nehéz kitalálni, ki lehetett a feljelentő.

A beidézett tanúk azonban mind Tímár mellett vallanak: a parasztok, a molnárok, de még a katonák is.
Egyikőjük kijelenti, hogy az ilyen ember egy arany ember, és ezzel mindenki egyetért.

Tímár nem kíván elégtételt venni a bírósági eljárás miatt, de megvan a maga terve arra, hogyan tegye tönkre Brazovicsot.

Felajánlja szolgálatait a miniszternek – persze azt is tudja, mivel lehet a kegyelmes úr kedvében járni –, és a maga oldalára állítja Sándorovics Cirill főtisztelendő urat is.

A Brazovics-házhoz váratlanul látogatóba érkezik Kacsuka, aki csupán Zófi mamát – Brazovics feleségét – és Tímeát találja otthon, őket is a konyhában.

A délceg főhadnagy azzal bókol a török lánynak, hogy leeresztett hajjal különösen szépnek találta őt.
Kacsuka távozása után Tímea boldogan ereszti le a haját, és nem törődik azzal, mit fog ehhez szólni Athalie.

Vacsorára nemcsak Kacsuka teszi ismét tiszteletét Brazovicséknál, hanem látogatóba érkezik Tímár is.

Athalie ártalmatlan tréfaként mesél arról, hogy miként járatja a bolondját Tímeával,
aki törve beszéli még csak a magyar nyelvet, és az ő egyik régi farsangi ruháját viseli a legszívesebben.

Zsófi mama színlelt sajnálkozással közli Tímárral, hogy a szegény árva tönkrement,
mivel Brazovics úr megpróbálta megfialtatni a lányka 1000 aranyát, de az illető, aki magas kamatra kölcsön kapta a pénzt, sajnos tönkrement.

Athalie újabb tréfát eszel ki Tímea ellen. Arra kéri Kacsukát, hogy udvaroljon a lánynak.
Kacsuka eleget tesz a kérésnek, hiszen valóban tetszik neki Tímea.

Tímárnak viszont egyáltalán nem tetszik ez a megalázó komédia, de nem avatkozik közbe.

Lefekvéskor Athalie azt hazudja Tímeának, hogy a főhadnagy megkérte a kezét: Tímeából menyasszony lesz. Természetesen valami nagyon szépet kell hímeznie az esküvői fátylára.
A naiv teremtés az elkövetkezendő napokban minden szabad idejét a fátyol hímzésével tölti.
---
Brazovics és Tímár között végleg megromlik a viszony.
A kereskedő azt hiszi, Tímár Athalie miatt oly gyakori vendég a házában,
ám az egykori hajóskapitány kijelenti, hogy őt Tímea sorsa érdekli.

Szerinte Brazovicsék cudarul bánnak a lánnyal, kiforgatták a vagyonából és folyamatosan gúnyt űznek belőle. Brazovics kiutasítja a házából Tímárt.

A férfi fondorlatos módon teszi tönkre egykori főnökét.
Tudja, hogy Brazovics telekspekulációba kezdett, földet vásárolt Monostoron abban a reményben, hogy hamarosan magas haszonnal adhatja majd el az államnak.

Tímár azonban azt javasolja a miniszternek, hogy takarékossági okokból az állam ne egyszerre vásárolja meg a szükséges földeket, hanem több évre ütemezve. Kezdje a kisajátítást például a Csallóközben, és fejezze majd be mondjuk Monostoron.

Aranyember 1962 - tartalom 3/3

24/11/2018

Elérkezik az esküvő napja. Tímea csak ekkor tudja meg, hogy nem ő, hanem Athalie áll majd az oltár elé Kacsukával a török lány által hímzett fátyolban.

Brazovics ezen a napon értesül arról, hogy az állam a földek megvásárlását úgy ütemezte, hogy Monostorra csak 20 év múlva kerül sor.
A kereskedő minden pénzét a telekvásárlásba fektette, ez a hír tehát számára a csődöt jelenti.

Az idős férfi rosszul lesz, és meghal.
Athalie esküvője természetesen elmarad.
Kacsuka visszaküldi a lány jegygyűrűjét.
A százezer forintos hozomány nélkül a tiszt számára semmi értelme sincs az esküvőnek.

Egyik este Athalie titokban felkeresi őt, és a szerelméért esdekel.
Megemlíti, hogy van egy gazdag rokona, aki után örökölhet majd.
A főhadnagy hűvösen viselkedik volt menyasszonyával, akinek azt tanácsolja, hogy utazzon Belgrádba, az ottani rokonaihoz. Athalie megalázva távozik.
---
A Brazovics-házat megrohanják a hitelezők. Zsófi mama próbálja menteni, ami még megmaradt: az ezüst evőeszközöket elrejti a ruhájában, miközben azon siránkozik, hogy mi lesz velük.

Váratlanul megjelenik Tímár. Jó híreket hozott.
Kifizette Brazovics összes hitelezőjét.
A ház immár Tímea tulajdona.
A férfi feleségül kéri a török lányt.
Tímea igent mond, bár döntésében a hála vezérli,
nem az érzelmei.

Egyetlen kérése van: azt szeretné, ha Zsófi mama és Athalie vele maradhatnának, mint nevelő anyja és testvére.

Tímár meghatódik menyasszonya jószívűségén.
Felajánlja, hogy ő kifizeti Athalie hozományát, hogy a Brazovics lány is hozzámehessen szíve választottjához. Ennyi jóság már Zófi mamát is meghatja, Athalie azonban ridegen visszautasítja a nagylelkű ajánlatot.

Kijelenti, hogy se életében, se holtában nem kíván Kacsuka úr felesége lenni.
A házban pedig a továbbiakban Tímea cselédjeként fog élni.

Tímár és Tímea esküvője pompásan sikerül, a meghívott vendégek el vannak ragadtatva a menyasszony szépségétől.

Tímea négyszemközt megígéri Tímárnak, hogy hűséges és engedelmes felesége lesz, hiszen hálával tartozik neki.
A „szerelem” szót azonban nem ejti ki a száján.

Tímár nem akar erőszakosan közeledni a feleségéhez, időt ad neki, hogy elfogadja őt férjként is.

Egyik este azonban véletlenül meghallja, amint Tímea arról kérdezi Athalie-t, vajon a mennyországban megtalálja-e azt, akit szeret, vagy ott is azé lesz-e, akihez hozzáment.

Tímár úgy dönt, egy időre elutazik. Titkos szekrénykéjének kulcsát véletlenül az íróasztalán felejti.

A Senki szigetén Teréza mama és Noémi boldogan fogadják a kedves vendéget.
Tímár azt mondja, hogy sokáig fog maradni, mert senki nem várja őt.

Hamarosan újra megjelenik Krisztyán Tódor. Megkísérli újra megzsarolni Teréza mamát, ám Tímár közbelép.

Kijelenti, hogy ő már megelőzte a szélhámost, és bejelentette a szigetet mind az osztrák, mind a török kormánynak, és 90 évre megszerezte a tulajdonjogot a mostani lakók számára.

Krisztyán ingerülten elrohan. Később Tímár életére tör, megpróbálja lelőni. A merénylet nem sikerül.

Tímár nem akar bosszút állni, inkább megkísérli eltávolítani a bajkeverő férfit Noémi közeléből.

Ajánlólevelet és pénzt ad neki, hogy eljusson Brazíliába, ahol jövedelmező állást kaphat egyik üzlettársánál. Ehhez azonban azonnal el kell utaznia.

Noémi szeretné, ha Mihály örökre ottmaradna vele a szigeten, ám ezt a férfi még nem teheti meg.

Aranyember 1962 - tartalom 3/4

24/11/2018

Az „aranyember”-t Komáromban Tímea fogadja az üzleti elszámolásokkal.
A fiatalasszony mindenben férje érdekeinek megfelelően járt el.
A hálás férfi a feleségének egy olyan nyakláncot ajándékoz, amely Tímea édesanyját ábrázolja.
Azt állítja, külföldön vásárolta.

Tímea boldogan fogadja az ajándékot, Tímár pedig újabb ékszereket szór elé: valójában azokat az értéktárgyakat, melyek Ali Csorbadzsi örökségéből valók.

Athalie Tímár értésére adja, hogy nemcsak az aranyember, hanem Tímea titkairól is tud egy és mást,
de a részletekről egyelőre nem akar beszélni.

Tímár egy levélből értesül arról, hogy Krisztyán Tódor sikkasztott és váltót hamisított, emiatt már elhagyta Brazíliát.
---
Az aranyember visszatér a Senki szigetére, ahol nem várt meglepetés fogadja: Noémi világra hozta gyermeküket, akit Dódinak nevezett el. Teréza mama örül a fiatalok boldogságának és annak, hogy ezt még megérhette. Rövidesen meghal.

Tímár elutazik, immár utoljára, hogy végleg tisztázza otthoni ügyeit, és megtisztulva térhessen vissza.

Ezalatt egy komáromi kocsmában a részeg Krisztyán Tódor nemcsak Tímárt becsmérli nyilvánosan, hanem Tímeát is.

Kacsuka párbajra hívja a férfit. Krisztyán azonnal kardot ránt, ám az összecsapásban ő marad alul.
---
Otthon Tímárt Athalie fogadja. A lány egy titkos rejtekhelyet mutat neki, ami Tímea szobájába vezet.
A Szent György-kép mögül észrevétlenül ki lehet figyelni és hallgatni, ami a szobában lejátszódik.

Tímea éppen Kacsukát fogadja.
A tiszt beszámol a párbajról.
Arra kéri Tímeát, fordítson hátat a vagyonnak,
és legyen az ő felesége.

A fiatalasszony azt feleli, hogy nem teheti meg, mivel férje mindig jó volt hozzá, akkor nyújtott kezet felé, amikor mindenki gúnyt űzött belőle. Soha nem hagyná el őt.

Tímár felzaklatva hagyja el a rejtekhelyet, szörnyetegnek nevezi Athalie-t, és távozik a házból.
Balatonfüredi házába megy, ahol levelet ír Tímeának.

Váratlan látogató zavarja meg: Krisztyán Tódor.
A férfi gályarabságból szökött.
Tolvajnak, sőt gyilkosnak nevezi Tímárt, aki megölte Ali Csorbadzsit, hogy hozzájusson a vagyonához.

Tiszta ruhát, pénzt és főleg a Senki szigetét akarja. Egy óvatlan pillanatban megszerzi Tímár puskáját is. Nemcsak azzal, hanem különféle levelekkel is fenyegeti, melyeket a török és az osztrák kormánynak, Tímeának és Noéminek írt.

Tímár mindent hajlandó megadni a kalandornak,
csak a szigetet nem.
Amikor Krisztyán gúnyosan megígéri, hogy jó férje lesz majd Noéminek, és szerető apja a kis Dódinak,
az aranyember a zsarolóra támad, és kilöki a házából.

Nem sokkal később Krisztyán segélykiáltásait hallja:
a férfi alatt beszakadt a Balaton jege.

Aranyember 1962 - tartalom 3/5

24/11/2018

Letelik a gyászév, hiszen Komáromban mindenki abban a hitben van, hogy a Balatonba fulladt férfi Tímár Mihály volt, hiszen az ő ruháit viselte.

Zsófi mama felkeresi Kacsukát, és arról panaszkodik, milyen magányosan élnek Tímár úr halála óta házának asszonyai. Szegény Tímeát is lassan elemészti a bánat.

Az öregasszony szavai termékeny talajra hullanak:
Kacsuka úr rövidesen tiszteletét teszi a házban,
ahol hamarosan már a fiatal özvegy újabb házasságára készülődnek.

Athalie a nagy nap előtti estén gyerekírással írt levelet hoz Tímea szobájába, a fiatalasszony azonban másnapra halasztja a levél elolvasását.

Előkerül az a bizonyos fátyol is, melyet valaha Tímea hímzett, és a tiszt jelenlétében megismétlődik a néhány évvel korábbi jelenet: ezúttal a ház jelenlegi úrnője szidja meg cselédjét az ügyetlenkedése miatt.

Tímea ugyan rögtön bocsánatot is kér Athalie-tól,
ám a lány szó nélkül elrohan.
---
Éjszaka Athalie a rejtekajtón keresztül beoson Tímea hálószobájába.
Kihúzza a lány párnája alól azt a törött kardot, amelyet Tímea Kacsuka lovagias viselkedésének emlékére őriz.

Le akar sújtani vele az alvó Tímeára, aki azonban felébred, és az utolsó pillanatban sikerül elkerülnie a döfést.

Dulakodás kezdődik, Tímea felismeri a támadóját. Segélykiáltásaira Zsófi mama az ablakból fellármázza az utcát. Az őrjárat katonái Kacsuka úr vezetésével azonnal behatolnak a házba.

Tímeát aléltan találják a hálószoba padlóján. Senki nem tudja, mi történhetett, hiszen a szoba belülről volt bezárva, idegen tehát nem juthatott be.

Az egyik tiszt elolvassa az asztalon felejtett levélkét,
melyet utána átad Kacsukának.
A levél írója felfedi a rejtekajtó titkát.

Kacsuka azonnal meggyőződik arról, hogy a titokzatos levélíró igazat mondott. Nemcsak a rejtekajtót találja meg, hanem a titkos helyen Athalie véres köntösét is.

A lányt azonnal a szobába rendelik. Athalie eleinte mindent tagad, hiszen Tímea nem nevezte meg őt a támadójaként. Ekkor azonban megmutatják neki a levelet.

Athalie immár csak szavakkal támadhat Tímeára. Megkérdezi, hogy miért nem árulta el, ki volt a támadója? Azért, hogy újra megalázza őt a nagylelkűségével? Büszkén kijelenti, hogy ő volt a merénylő, és sajnálja, hogy nem járt sikerrel.

Mielőtt elvezetnék, beteljesíti bosszúját: megesküszik rá, hogy a rejtekajtó titkát csakis Tímár Mihálynak árulta el,
aki másnap vízbe fulladt.
Ha a titkot most írta meg valaki,
akkor az azt jelenti, hogy Tímár él, és bármikor visszatérhet.
Ennek tudatában legyen boldog Tímea Kacsukával, ha tud.

A Senki szigetén Tímár boldogan él Noémivel és kisfiával, akinek már soha többé nem kell levelet írnia Komáromba. Apa és fia egy Szent Borbálának elnevezett játékhajót engednek a vízre…

Az aranyember 1962

24/11/2018

Az aranyember 1962 - tartalom 2

24/11/2018

Ali Csorbadzsi, a török szultán volt kincstárnoka
Tímár Mihály hajóján menekül az uralkodó emberei elől.

A hajó útközben kiköt a Senki szigetén,
és Tímár Mihály megismeri Noémit és édesanyját.

Ali Csorbadzsi öngyilkos lesz, és megkéri a kapitányt,
hogy Timeát jutassa el a távoli rokonokhoz.

A Brazovics család be is fogadja Tímeát,
ám cselédként tarják saját leányuk, Athalie mellett.

Tímár Mihály a hajó rakományában megtalálja Ali Csorbadzsi kincseit.

A férfi immár sikeres üzletemberként feleségül veszi Timeát.

Azonban mind gyakrabban látogatja a Senki szigetét,
ahol Noémi mellett megtalálja az igazi boldogságot...

Az aranyember 1962

24/11/2018

Jókai: Az Aranyember 1962

2/7/2013

Az Aranyember
színes, magyar kalandfilm, 107 perc, 1962

rendező: Gertler Viktor
író: Jókai Mór
forgatókönyvíró: Gertler Viktor
zeneszerző: Vincze Ottó

szereplő(k):
Csorba András (Tímár Mihály)
Béres Ilona (Tímea)

Greguss Zoltán (Brazovics Atanáz)
Gobbi Hilda (Zsófi mama, Brazovics felesége)
Krencsey Marianne (Athalie, Brazovics lánya)

Pécsi Ildikó (Noémi)
Komlós Juci (Teréza mama)
Latinovits Zoltán (Krisztyán Tódor)

Bárány Frigyes (Kacsuka Imre)
Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi)

Kovács Károly (Miniszter)
Barsy Béla (Sándorovics Cirill)
Basilides Zoltán (Fabula János, a kormányos)

Gyenge Árpád
Hlatky László
Peti Sándor

Sándor Böske
Velenczey István

A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya.

Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza.

De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.