Blog Archives - LILLA CARSON

Turay Ida élete 02

17/9/2013

Sándor katolikus volt és vallásos, Lilla református. A szülők közt az volt az egyezség: a fiúk az apa, a lányok az anya vallása szerint nevelkednek. Igy is történt, Lilla halála után azonban apjuk hitére tértek át. Ebből adódóan Idát zárdába adták.

Ida legnagyobb szomorúsága volt, hogy apját nem láthatta naponként. Hetenként egyszer-kétszer elsétált apja a kerítés mellett, füttyel jelezte érkezését. Ida lelógott, hosszan fogták egymás kezét a kerítés két oldalán.
---
Két évi zárdai élet után apja kiveszi a zárdából. Tanulmányait magánúton folytatja, apja felügyelete alatt.
13 évesen nem szeretett tanulni, 14 évesen elvégzi a gimnázium negyedik osztályát.
---
Apja rendszeresen elviszi színházba, operába. Ida kijelenti, hogy színésznő szeretne lenni.

Apja többször lefestette Jászai Marit, több alkalommal Idát is magával vitte. 14 évesen verset szaval Jászai Mari előtt, aki tehetségesnek tartja, de óvja a színészi pálya kegyetlenségétől.
---
Következő év tavaszán, 1923-ban Sándor elvitte Idát a Színiakadémiára. Itt ismerkedett meg Ida Latabár Árpáddal, Latabár Kálmán nagyapjával.

Ida 69 sorszámot kapja, türelmetlen. Hívják a 19-est, ám senki sem jelentkezik. Ida belibben, ám kiderül a számhoz név is tartozik. Miután tisztázzák a neveket, meghallgatják, fel is vették.
---
Így lett Thurmayer Ida 15 évesen a Belvárosi Színház tagja, művésznevén Turay Ida.

1924-ben szerepel Zágon István vígjátékában, a Darázsfészekben. Ida 14 nyíltszíni tapsot kapott, ami nem tetszett Gaál Franciskásnak, az akkori nagy sztárnak. Amúgy is a bőgyében volt, mert Ida mindig úgy köszönt neki: Kezit csókolom, Franci néni! Holott csak négy év korkülönbség volt köztük.

Később jó barátnők lettek, de ismeretségük elején kölcsönösen borsot törtek egymás orra alá. Ida rendszeresen parodizálta Franciskát a Fészek asztaltársasága előtt. Szép haldoklási jelenet adott elő, miközben oldalt kollégájának a világosítót szidja, hogy nem ad rá fényt.
A közönség ötször ismételtette el vele. Franciskának visszamondták, aki a legközelebbi előadáson elfelejtett végszavazni.
---
Ida Szilassy Lászlóval is összekapott valami apróságon. Őt is paródizálta, a szerelmes színész forrón udvarol a nőnek, közben halkan odasúgja a művésznőnek, ne érjen kifestett karjával a szmokingjához, mert a színház nem fizeti a tisztítást.

A nagyobb hatás kedvéért maga mellé hívta a Fészek egyik jóképű pincérét, betanította neki a mozdulatot. A vendégek röhögőgörcsöt kaptak, a pincérek visítottak; volt, aki megbotlott a futószőnyegben, és ripityára törte a cég márkás porcelánjait.

Turay Ida élete 01

17/9/2013

Ida hatszobás, műtermes rákospalotai házban nőtt fel.
Anyai nagyapja mindhárom lányának hozományként házat vásárolt. Először a Rózsadombra gondoltak, de édesapja Thurmayer Sándor festőművész műteremhez ragaszkodott. Megvették hát Perlmutter Izsák rákospalotai festőművész otthonát, hatalmas műteremmel.

Ida édesanyja, Szabadkai Lilla jómódú családból származott. Ida apai nagyapja orosházi vasúti tiszt.
Szülei egy Műcsarnok-beli kiállításon találkoztak, hamarosan összeházasodtak.

Anyai nagyszülők kivánságára polgári állást szerzett Ida édesapja (gimnáziumi rajztanár), cserében műtermet biztosítottak neki, ahol kedvére festhetett.

Képeit kiállították több országban (Budapest, Bécs, München, Milánó). A legtöbb képén megfestette felesége arcát, hajviseletét, mozdulatait. Hat-hét évig tartott harmonikus házasságuk, jött az első világháború, a férjet behívták katonának.

Ida ekkor 6 éves volt, 1908. szeptember 28-án született.
Létezik egy másik elterjedt születési ideje. Amikor Ida 15 évesen jelentkezett a színiakadémiára, idősebbnek hazudta magát, hogy felvegyék.
---
A golyó a gyáva embert találja el – mondogatták abban az időben, Ida ezért hitte, hogy az ő apja mindenkinél bátrabb, nincs az a golyó, ami eltalálja.

Szabadkai Lilla másként vélekedett a háborúról, a férjéért történő állandó rettegés nagyon megviselte. Aztán jött a hír: férje olasz fogságba került. Ida kishúga, Magduska ekkor karonülő, Lilla meg terhes Klárikával.

Klárika születésekor a férj hadifogolytáborban raboskodott, a 16 éves cselédlány, Erzsike szaladt orvost keríteni. Az orvos csak Klárika életét tudta megmenteni.

A későbbiekben színészetben, táncművészetben, festészetben egyaránt tehetséges Klárika egy életen át cipelte a terhet, édesanyjuk az ő szülésébe halt bele.

Lilla 25 évet élt. Átmenetileg Ida apai nagyanyja viselte gondját a három gyermeknek. 1916 őszén hazatért Ida édesapja.
---
Újra együtt volt a család néhány napig, ám mivel Klárika éhezett, anyai nagyanyjuk magához vette a három lányt.

Ida anyai nagyapja, Szabadkai György Hertelendifalván körjegyző volt. Igen jómódú, még emléktábla is őrizte a nevét a második világháborúig.
---
Ida nagyszülei összevesztek azon, hol nevelkedjenek a gyerekek. Az egyezség úgy szólt, hogy Magduska és Klárika a Thurmayer nagymamánál lakik Rákospalotán, Ida Hertelendifalván a Szabadkai nagymamánál.

Lilla (Ida édesanyja) halála után, Thurmayer nagymama kijárta, hogy a Vöröskereszt üdültetési akciójában Magduska és Klárika részt vehessen. A lányok Brüsszelbe utaztak, ahol meleg otthonnal és bőséges étkezéssel várták.

Egy év múlva jöttek haza, megerősödve, rengeteg ruhát hoztak. Nagymama átalakított, amit kellett, Idának is jutott.
---
Dúlt még az első világháború, ám Hertelendifalván és környékén béke volt. Ida napsütésben hintóval járt a márványlépcsős, pancsovai elemi iskolába.

Ha esett és sár volt, gyalog kellett mennie iskolába. Nagyapja híres mondása volt: Lovam kevés van, unokám sok.
Ilyenkor rendszeresen felkéredzkedett parasztszekerekre.
---
Amikor Bánátot Szerbiához csatolták, Ida búcsút vett nagyapja házától, az ebédlő ember nagyságú festményétől, amely Szabadkai Ignácot (dédnagyapját) ábrázolta talpig díszmagyarban.
---
Ida édesapja öröme leírhatatlan volt. Ida is rendkívül örült családjának. Átnézte apja munkáit, festmény festmény hátán, a legtöbbjéről édesanyja tekintett rá. Apja megőrizte színekben felesége szellemét, lányos üdeségét.

Törőcsik Mari élete

17/9/2013

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –)
a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas
és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt.

Születési neve Törőcsik Marián. Ehelyett a Törőcsik Mariann nevet használta,

de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze.
Krencsey Marianne-nal 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt.

1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott.

Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt.

1979 és 1980 között ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője.

Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának,
1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja.

A Művész Színház után 1993–1994-ben ő volt a Thália Színház igazgatója.
Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt.
1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított.
2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula, harmadik férje Maár Gyula rendező.

2008. október 14-én, kedden délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett.

Sikerült újraindítani vérkeringését és a szívműködését, és mélykómában altatni.

Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol Dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért.

Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért.

Emberfeletti akarat- és életerővel a művésznő gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján meghatóan mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Akaraterejére jellemző, hogy erős dohányos létére az eset után abba tudta hagyni a dohányzást.

Cd-k és hangoskönyvek

Törőcsik Mari kedvenc Pilinszky versei
Füves könyv

Bánfalvy Ágnes élete

17/9/2013

Az általános- és középiskola elvégzése után 1972-ben felvételt nyert a Színház és Filmművészeti Főiskolára. Tanárai voltak Szinetár Miklós és Babarczy László.

1976-ban diplomázott, ezután a Vígszínházba szerződött, ahol Várkonyi Zoltán, Marton László, Kapás Dezső és Horvai István irányították.

A Jó estét, nyár jó estét szerelem című darabban Presser Gábor híres dalát, a Szilvavacsorát vitte sikerre.

Szerepelt Darvas Iván, Major Tamás, Bulla Elma és Balázsovits Lajos társaságában.

1978-1982 között a Mafilm színésztársulatának volt a tagja.

1978-ban Nívódíjjal tüntettek ki. Olyan filmekben szerepelt, mint az Abigél (1978) és a Mephisto.

1981-ben Párizsba ment, ahol Jean-Luc Godard Passion' című filmjét forgatta Michel Piccoli partnereként. A film elnyerte a New York-i filmkritikusok díját.

1982-ben felvételt nyert a New York-i Columbia Egyetem angol tagozatára.

1984-ben Kaliforniába költözött, ahol a California State University of Los Angeles (CSULA) tanára lett.

1994-ben a Los Angelesben lévő Aréna Theaterben rendezte meg Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok címü darabját.

1992-ben jött haza. Itthon az Amerikai rapszódia (2001) Helenje volt, Nastassja Kinski, Scarlett Johansson, Colleen Camp és Tony Goldwyn mellett.

Ezután is szerepelt hazai produkciókban mint például Bacsó Péter Hello Doki (1997) című tv-sorozat női főszerepét alakította.

2000-2002 között a Kolibri Színházban a Scabaret című angol improvizációs kabaréban játszott.

2002-ben Glimmers néven angol nyelvű színtársulatot alapított, melyben ismét rendezőként is működök. Még ebben az évben megkapta a Beau Monde magazin közönségdíját.

Olyan új magyar sikerfilmekben is szerepelt, mint a Getno (2004), Állítsátok meg Terézanyut! (2004). Jelenleg a József Attila Színházban, a Ruttkai Éva Színházban és a Gózon Gyula Színházban láthatjuk.

Bánfalvy Ágnes filmek

17/9/2013

JÁTÉKFILMEK

    Az idők kezdetén (1975)
    Kísértet Lublón (1976)
    Ki látott engem? (1977)
    Dóra jelenti (1977)
    A néma dosszié (1978)
    Egyszeregy (1978)
    Szabadíts meg a gonosztól (1979)

    Kojak Budapesten (1980)
    Csontváry (1980)
    Mephisto (1981)
    Ideiglenes paradicsom (1981)

    Csúcsközelben (1990)
    Stationary (1996)
    Túl az életen (1997)
    6:3, avagy játszd újra Tutti (1998)
    Amerikai rapszódia (2001)
    Kémjátszma (2001)
    Szemétdomb (2001)

    Chacho Rom (2002)
    A miskolci boniésklájd (2004)
    Getno (2004)
    Állítsátok meg Terézanyut! (2004)
    Mansfeld (2006)
    Konyec (2007)
    Noé bárkája (2007)

    Kaméleon (2008)
    Kalandorok (2008)
    "...öreganyám, nagyvilág, jól megjegyezd a nevemet!" - Emléktöredékek Szabó Magdáról (2008)
    Álom.net (2009)

TÉVÉFILMEK

    A gonosztevő (1974)
    Adalék (1974)
    Trisztán (1975)
    Az utolsó tánctanár (1975)
    A vihar (1976)
    Csillagok változásai (1975)

    Katonák (1977)
    Haszontalanok (1976)
    Krétakör (1978)
    Abigél 1-4. (1978)
    Dániel 1-6. (1978)
    Philemon és Baucis (1979)
    Képviselő úr (1979)

    Fekete rózsa (1980)
    Jegor Bulicsov és a többiek (1981
    A filozófus (1981)
    Kisváros (1996)
    Helló, Doki (1997)

    Családi kör sorozat Átültetés című része (2000)
    Capitaly (2002)
    Rendőrsztori (2002)
    A pesti légionárius
    Naftalin

Bánfalvy Ágnes színházi szerepek

17/9/2013

Bánfalvy Ágnes (Budapest, 1954. április 30. –) magyar színésznő.

Férje Horváth Csaba (1971) filmrendező, fiuk Horváth Olivér (1992).

SZÍNHÁZI SZEREPEK

    Kosztolányi Dezső: Édes Anna....Vízyné
    Alkonyzóna - Hajléktalan költők, írók antológiája
    Mary Chase: Barátom, Harvey!....Betty Chumley
    Machiavelli Niccolo: Clízia, szépleány!....Sofronia, a feleség
    Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Tünde
    Kal Pintér Mihály: Don Quijote gyermeke....Mesélő
    Kosztolányi Dezső: Édes Anna....Vízyné
    Lope de Vega: A furfangos menyasszony
    Nell Dunn: Gőzben
    Hunyady Sándor: A három sárkány
    Christopher Hampton: Hollywoodi mesék....Helene Weigel
    Görgey Gábor: Huzatos ház....Rábayné
    Molnár Ferenc: Játék a kastélyban....Ilona
    Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem....Gyümölcsárus lány
    Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt 1....Doris
    Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka....A ház úrnője, Rache
    Déry Tibor: Kedves Bópeer...!....Kati
    Botho Strauss: Kicsi és nagy....Lotte

    Arisztophanész: Madarak....Fácántyúk
    Alan Alexander Milne: Micimackó
    Goldoni: Mirandolina....Dejarina
    Ödön von Horváth: Mit csinál a kongresszus?....Elnöknő
    Viktor Jerofejev: Moszkvai szépség....Irina Tarakanova
    Robert Thomas: Nyolc nő....Gaby
    Claude Magnier: Oscar....Madame Barnier
    Dario Fo: Ördög bújjék...!....Pizzocca
    Udvari páholy
    Noel Coward: Vidám kísértet....Madame Arcati
    Girolamo Bargagli: A zarándoknő....Giglietta, a dajka
    Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt 2...Doris

SZÍNHÁZI RENDEZÉSEI

    P. L. Travers: Mary Poppins
    A nagy szerep
    Beaumarchais: Figaro házassága

Antal Imre élete

17/9/2013

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete.

1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett.

A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson.

A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett.

Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot.

Számos nemzetközi versenyt megnyert és 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-verseny első helyezettje lett.

Élete azonban az 1960-as évek végén egzisztenciális válságba került, mivel jobb kezének ujjait ízületi gyulladásból eredő görcs gyötörte. Ezután jelentős váltás következett az életében, mégpedig a televízió világa.

Első műsora egy „házaspárbaj” volt, melynek debütálása hatalmas sikert aratott, így megkapta a Halló fiúk, halló lányok! című ifjúsági show vezetését is.

A Szilveszteri kabarék, Ki mit tud?-ok, a Röpülj pávák és a Magyar Televízió Nemzetközi Karmester-versenyeinek konferansziéja volt,

később a több évtizeden keresztül rendszeresen megjelenő Szeszélyes Évszakok című humoros televízióműsor műsorvezetője lett.

Krónikus ízületi fájdalmai mellett személyes drámáját a vele közös háztartásban lakó édesanyja halála tetézte. Ezután lelkiállapota megrendült, betegségek gyötörték, trombózist kapott, orra eldeformálódott.

A Szeszélyes évszakok gyártója, a Szféra TV segített a művészen, speciális műtéttel új orrot kapott, ami visszaadta életkedvét.

Ekkor azonban a Magyar Televízió hirtelen levette műsoráról legnépszerűbb produkcióját, s Antal munka nélkül maradt. Ekkor jó barátja Jenei József segített rajta, aki a házába fogadta és ápolta a humoristát.

2006 őszén sikeresen zárultak az RTL Klub és a Szféra TV tárgyalásai, és Antal Imre ismét kamerák elé állhatott a Szeszélyessel.

A műsorvezető öt adás leforgatása után, betegségére hivatkozva visszavonult a műsor vezetésétől. 2008-ban a műsort végleg befejezték, ami a 28 éve tartó Szeszélyes évszakok végét jelentette.

Daganatos betegség következtében hunyt el. A művészt az MTV és az RTL Klub is saját halottjának tekintette, mindkét csatorna emlékműsort közölt róla elhunyta estéjén.

Temetése 2008. április 26-án volt Budapesten. Teljesítette Antal Imre kérését barátja Jenei József, hiszen kivitte az elhunyt művész édesanyjának féltve őrzött hamvait a Farkasréti temetőbe. Az édesanyja urnáját a Damjanich utcai lakásában őrizték. A művész ugyanis imádott édesanyja halálakor megfogadta, hogyha egyszer ő is elmegy, akkor a sírban újra együtt lesznek.

Antal Imre

17/9/2013

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész,
televíziós személyiség, színész, humorista,
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze.

Könyvek, lemezek

1991-ben jelent meg Pami című kötete (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták),

1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei.

Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel,
az MC Papa és a Handa banda formációval pedig megjelentette a No limit című rap albumot.

JÁTÉKFILMEK

    Szevasz, Vera! (1967)
    Ezek a fiatalok (1967)
    A hamis Izabella (1968)
    The Fixer (1968)
    Szemüvegesek (1969)
    N.N., a halál angyala (1970)
    A nagy kék jelzés (1970)
    Tíz év múlva (1978)

    Kojak Budapesten (1980)
    Circus maximus (1980)
    Ripacsok (1981)
    Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
    Jó estét Wallenberg úr! (1990)
    Ördög vigye (1992)
    Csajok (1996)
    A titkos hely (2002)
    Szűzijáték (2006)

TÉVÉFILMEK

    Bors (1968)
    Robog az úthenger 1-6. (1976)
    Második otthonunk: Az áruház (1977)
    Második otthonunk: Az SZTK (1977)
    Második otthonunk: A munkahely (1978)
    Földünk és vidéke (1978)

    Csoport és közösség (1982)
    A Lusitania elsüllyesztése (1985)
    Johann Strauss: A denevér (1988)
    A templomos lovagok kincse (1992)
    Zene nélkül mit érek én? (1997)

Tolnay Klári

17/9/2013

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.)

Családja

Szülei: Tolnay István, Siess Eleonóra.
Elvált (Ráthonyi Ákos, Darvas Iván)
Gyermeke: Ráthonyi Zsuzsanna, 1940.

SZÍNHÁZI SZEREPEK

    Deval: A francia szobalány (Francoise)
    Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (Mostohalány)
    Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szonya)
    Sartre: Tisztességtudó utcalány (Lizzie)
    Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia)
    Molnár Ferenc: Liliom (Julika)
    Csehov: Cseresznyéskert (Jelena Andrejevna)
    A. Miller: Pillantás a hídról (Beatrice)
    T. Williams: A vágy villamosa (Blanchet)
    Molnár F.: A hattyú (Alexandra)
    Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa)

    Csehov: Három nővér (Irina)
    E. Albee: Nem félünk a farkastól (Martha)
    Kilty: Kedves hazug (Mrs. P. Cambell)
    Örkény István: Macskajáték (Giza)
    Arbuzov: Kései találkozás (Nő)
    Higins: Maude és Harold (Maude)
    Thomson: Aranytó (Ethel Thayer)
    Wilder: A mi kis városunk (Mrs.Gibbs)
    Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem (Estella)
    Henrik Ibsen: Nóra (Nóra)
    Csiky Gergely: A nagymama (Szerémi grófné)

Sulyok Mária

17/9/2013

Sulyok Mária (Királyhida, 1908. november 5. – Budapest, 1987. október 20.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes művész és kiváló művész.

1926-ban kezdte tanulni a színészmesterséget a budapesti Színművészeti Főiskolán. 1929-ben kezdődött színpadi pályafutása.

Noha természetes adottságai „királynői” szerepekre predesztinálták, pályája során meggyőzően keltett életre polgárasszonyokat, munkásnőket, parasztasszonyokat is.

Az egyik legszebb orgánumú és legszebben beszélő magyar színésznő volt, aki 1952 és 1966 között tanította is a beszédművészetet és a színészmesterséget a Színművészeti Főiskolán.

Sulyok Mária Királyhidán született. Édesapja katonatiszt volt, Máriát az ő vezetékneve után Szautnerként anyakönyvezték.

Édesanyja, Sulyok Julianna Vas megyéből származott, két évvel Mária születése után elhunyt.

Máriának volt két nővére és két bátyja. A gyerekek felnevelése érdekében az apa engedett a két nagyobbik lány unszolásának, és feleségül vett egy középkorú osztrák nőt, Hermina Schwertnert, aki a házasság után lelkiismeretesen gondoskodott az öt gyerekről.

Mária Királyhidán végezte az iskola első két osztályát, harmadik évben viszont átkerült a Lajta túlpartján fekvő Bruck leányiskolájába. Ennek köszönhetően a magyar mellett a német nyelvet is elsajátította, hiszen a tantárgyakat németül oktatták. Az első világháború befejezése után osztrák állampolgárságot kapott.

Az édesapa 1919-ben agyvérzésben meghalt, a család az özvegyen maradt mostohaanya gondoskodása ellenére szétesett.

Mária egyik fivére még a háborúban meghalt, a másik messzire költözött. Mindkét nővére férjhez ment, egyikőjük Budapestre. Csupán Mária maradt Bruckban, ahol mostohaanyja viselte a gondját.

A brucki leányiskolában támadt fel Mária érdeklődése a színjátszás iránt.
Ekkor döntött úgy, hogy magyar színésznő lesz, magyarul fog játszani. Döntése honvággyal párosult, ezért 17 évesen elhagyta Bruckot, és Budapestre utazott, ahol 1925 őszén utójelentkezéssel felvették a Színiakadémiára.

Színi tanulmányai ideje alatt a fővárosban élő nővérénél lakott. Első éves volt, amikor azt hitte, hogy elvesztette osztrák útlevelét, ezért a magyar hatóságoktól magyar okmányokat igényelt. Az Akadémia befejezése után visszakapta korábban leadott osztrák iratait is, így kettős állampolgárnak számított.

Mivel szerény jövedelme (nevelőanyja özvegyi nyugdíjának ráeső része) nem volt elég a megélhetéshez, már főiskolásként statisztált a Nemzeti Színházban: Hevesi Sándor rendezésében többek között Ódry Árpád, Tőkés Anna, Bajor Gizi és Uray Tivadar társaságában léphetett színpadra.