III. rész 1-6 fejezet
 
1. Új cím: Gergely és Vicuska egymásra találása
 
2.Helyszínek: Berettyó partja, Konstantinápoly (Héttoronyban), Debrecen, Gyalu vára, drinápolyi országút és a mellette levő karavánszeráj, Hunyad vára
 
Szereplők: Dobó István, Mekcsey István, Fürjes Ádám,
Cecey Péter és felesége, Török Bálint és két fia, Maylád István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Matyi a szolga, Altin aga, Jumurdzsák
 
3. Eseményvázlat:
 
Dobó István itatta csapatával lovait és látja a vérző Mekcseyt, aki Ceceyék segítségére sietett, amikor a törökök megtámadták útban Vicuska és Fürjes esküvőjére.

Mivel Mekcsey Gergelyért megy, hogy elvigye a hadába, elkíséri a házaspárt.
---
Megtudjuk, hogy nézz ki a Héttorony és miket őriznek benne, köztük Török Bálint és Maylád István rabokat, akik nem tudják, miért vannak itt.

Mekcseytől Gergely megtudja, hogy Vicuska férjhez megy,
és megfogadja, megöli Fürjest.

Közben azt beszélgetik, hogy ki kéne szabadítani Török Bálintot és fia, Jancsi is velük akar menni.
---
Gergelyék elmennek Vicuska esküvőjére, hogy kiderítsék, hogy szereti-e, de kiderül, hogy a királyné akarja férjhez adni.

Gergely és az öreg Cecey összevitatkoznak Vicuson
és elkéri az aranyait tőle, majd csellel megszökteti Vicust.
---
Gergelyék álruhában elindulnak Konstantinápolyba. Útközben meg akarnak szállni, de Altin aga és emberei lefoglalták a fogadót.

A szállásért cserébe a lovaikat kérik.
Éjjel meg akarnak szökni Gergelyék, de a törökök észreveszik
és üldözik őket, mikor is egy felrobbantott szekérrel lerázzák őket.
---
Tovább menekülnek öten, majd megállnak pihenni, ahol Éva elmondja Gergelynek, hogy csak azt sajnálja, hogy nem házasodtak össze, mert ez így erkölcstelen.

​Hunyad várában Jancsinál a plébános hivatalosan is összeadja őket, és utána beavatják Évát a terveikbe. 

II. rész 12-24. fejezet
 
1. Új cím: Gergely és Vicuska egymásra találása
 
2. Helyszínek: Buda, Szultán tábora
 
Főbb szereplők: Gergely, Vica, Gábor pap, Török Bálint, Szultán, Fürjes
 
3. Eseményvázlat:
 
12. Gergely felér Budára, ahol megkeresi Ceceyéket, akik fensőbbségesen viselkednek vele és nem hiszik, hogy Keresztesfalvára kellene menekülniük.

Megtudja, hogy Vicuska már a királyi udvarban szolgál
és azért ilyenek a szülei, és fél, hogy így már nem lehet a felesége.
---
13. Az író elmeséli, hogy a menet, amit látott Gergely az a török táborba tartó tisztelgő látogatás volt, amikor is megdöbbenve látták ott Gábor pap holtestét.
 
14. Gergely kipiheni a fogság és a szökés izgalmait Ceceyéknél,
majd elbúcsúzik tőlük azzal, hogy ő csak a török közeledésének hírét akarta hozni.
---
15. Ezután elmegy a Budai várhoz és összetalálkozik Martonfalvival, amíg arra vár, hogy idehívja Török Bálintot észreveszi Vicát.
Pisszegve odahívja, aki nagyon örül neki és biztosítja róla,
hogy Gergely lesz a férje. Megbeszélik, hogy még találkoznak.
--- 
16. T. Bálint megérkezik és elmeséli neki a sikertelen robbantást, amit ő is sajnál. A Királyné fogadja Ali agát, aki meghívja kisfiát a szultán táborába.

17. T. Bálint délután elmegy a palotába és közli, hogy nem bízik a szultánba, ezért nem marad tovább Budán és azt javasolja,
ne vigyék hozzá a gyermeket.
--- 
18. Amíg ismét Török Bálintra vár Gergely megint összetalálkozik Vicával, zavarban vannak, s végül az első csókkal válnak el egymástól.

19. A nemesség úgy dönt, hogy nem lehet a szultán kérését megtagadni, így a királyné sírva kéri meg T. Bálintot, hogy kísérje el a fiát és megteszi.
---
20. A szultán örömmel fogadja a kis királyt. T. Bálint visszaküldi Gergelyt a királlyal együtt, amíg ők ottmaradnak vendégségben.
 
21. Gergely visszaindul a várba, az éjféli párbajra, de janicsárokkal van teli, egyikük nem akarja beengedni a házba, ezért leszúrja,
majd Zoltayékkal együtt elmenekül.
--- 
22. A török csel sikerül és Buda török kézre kerül.
Ali aga ultimátumot ad a királynénak, akiket Lippára költöztet. Török Bálint nem tér vissza a táborból.
 
23. A királyi udvar elindul Lippára, ezért Éva könnyes búcsút vesz Gergelytől. Utána Gergely kérdőre vonja Fürjest miért hagyta őt cserben.
---
24. Tíz nap múlva a szultán is útra kelt, és Török Bálintot rabláncon vitte magával.
 ------
5. Cecey család viszonya Gergőhöz: fensőbbséges, mivel a lányuk már a királyi udvarban szolgál
 
6.Gergely új barátainak bemutatása:
 
Zoltay István: valós történelmi személy, királyi főhadnagy.
Később ott van Eger ostrománál is, különös ismertetőjegye,
hogy mindig káromkodva harcol.
 
Mekcsey Zoltán: főszereplő, valós történelmi személy,
Gergely társa a konstantinápolyi kalandban.
Dobó helyettese a vár védelmében.
 
Fürjes Ádám: kitalált személy, aki hűtlenül cserbenhagyja Gergelyt, amikor rátámad egy török.
 
7. Bemutatás:
 
Fráter György (1482-1551): az erdélyi fejedelemség megszervezője, esztergomi érsek és bíboros volt, aki miután lemondatta a királyné fiát, János Zsigmondot a trónról – amit igazából ő vezetett – I. Ferdinánd király meggyilkoltatta.
--- 
Werbőczi István (1458-1541): jogtudós, királyi ítélőmester és személynök, majd Magyarország nádora.
Később a szultán kinevezte a keresztények bírájává, majd a tiszteletére rendezett lakomán 83 éves korában megmérgezte.
 ---
Török Bálint(1502-1550): magyar főnemes, hadvezér, művészetet pártoló főúr, nándorfehérvári bán már 19 évesen.
Kiváló hadvezér volt, ezért János király örökös grófsággal, hatalmas uradalommal ajándékozta meg, így ő lett a leggazdagabb földbirtokos.
Mikor elkísérte a királyné kérésére a fiát a szultánhoz, aki utána valóban magával vitte 1540-ben és a Héttorony fogságába halt meg.

Egri Csillagok
II. rész: Oda Buda!
 
1. Helyszín: a Mecsek egyik országútja, Keresztesfalva,
a török sereg éjszakai táborhelye, útban Buda fele
 
Főbb szereplők: Bornemissza Gergely (16 éves), Gábor pap, János a szolga, Tulipán, Tulipánné (Juliska), a török szultán, Jumurdzsák, Hajván
 
Időpont: 1541. augusztus, 8 évvel az I. rész után
 
2. Eseményvázlat:
 
Éjszaka 3 lovas üget az országúton, az egyik Gábor pap, a másik a 16 éves Gergely a harmadik pedig János a szolgájuk. Majd az országút közepén egy gödröt ásnak, amibe egy zsák lőport tesznek, hogy a másnap arra járó török szultánt felrobbantsák.

Amíg várnak a törökökre meglátogatják a nem messze levő Ceceyék házát, akik sajnos Budára költöztek, így csak a mindenes Tulipánt találták otthon. Gergely boldogan mutatja meg a faluját és a házat, ahol felnőtt.
---
A Cecey házban alszanak, de reggel Gergely nem találja Gábor papot, aki levélben magyarázza el, hogy veszélyes lett volna neki a robbantás, ezért hagyta Őt ott és az amulettet. Tulipán felviszi a sziklához, ahonnan biztonságban megnézhetik a robbantást.

A török sereg elvonul a szikla mellett, akik közt meglepődve látják Jumurdzsákot. Egy cselt eszel ki Tulipán, ha elfognák őket. A merénylet nem sikerül, mert a szultán helyett a janicsár agát robbantották fel.
---
A robbantás után elfogják Gábor papot, aki alig él és Gergelyéket is, akik előadják a cselüket.
Sajnos Tulipánt nem engedik el, hanem felfegyverzik,
és Gergely lábára teszik a láncot, akit megnyugtat Tulipán.

Gergely a rabokkal vánszorog és egy török katona megkérdezi,
hogy tud-e olvasni. Mivel tud, nem érti, miért nem akar inkább török lenni.
---
A táborhelyre érve Gergely megpillantja Jumurdzsákot
és számon kéri Őt hogyhogy él? Kiderül, hogy elengedte Őt a pap, és azóta is utána és a talizmánja után kutat.

Gergely elárulja, hogy a táborban van a merénylő, majd Hajvánnal beszélget.
---
Hajván írásokat akar elolvastatni Gergellyel, aki meg is teszi, ha hírt hoz Gábor papról, és kiszabadítja, felfegyverzi őt a török, mivel az írások elhozhatják a török szerencséjét.

Megegyeznek és Gergely átrajzolja a magyar várak gyenge pontjait.
---
Gergely amíg Hajvánra vár elalszik és visszaálmodja magát a gyerekkorába, Szigetvárra.
Majd megérkezik a török egy álruhával és kiszabadítja Gergelyt, lovat is vesz neki és elmondja, hogy elég rosszul van a pap.
---
Közben Jumurdzsák Gábor pap sátrában kéri vissza tőle az amulettjét, mert az óta csak balszerencse kíséri őt, de a pap már halott.
---
Gergely becsapja Hajvánt, akinek azt mondja,
hogy a lapok megvédik a testét, ha ott hordja őket hétfelé osztva.

Gergely Budára indul, hogy figyelmeztesse Ceceyéket és útközben Tulipánnal találkozik, aki szintén megmenekült, majd elbúcsúznak.

​Gergely mellett Török Bálint és kísérete vonul el, de a fiú úgy tesz, hogy ne ismerjék meg őt.

I. rész: Hol terem a magyar vitéz?  

1.Főbb helyszínek: Keresztesfalva és a közelében lévő erdő, patak. Országút, rabok táborhelye, Balaton környéke, Kishida és Szigetvár.
 
2. Főbb szereplők: Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Cecey Péter, Dobó István, Jumurdzsák, Gábor pap (Somogyi Gábor),
Móré László, Török Bálint, Kata asszony, Jancsi és Feri,
Margit a parasztlány, Varsányi Imre zarándok,
Sárközi a ragyás cigány és felesége Beske, Kocsis Gáspár.
 
3.Eseményvázlat:

A 7 éves Bornemissza Gergely és az 5 éves Cecey Éva (Vicuska) egy patakban fürdenek, majd egy török janicsár elrabolja a két gyereket.

Keresztesfalván Cecey Péterék és az egész falu a gyerekeket keresi, és amikor megtalálják ruháikat, azt hiszik vízbe fulladtak.
---
Gergely és Vica Margittal egy szekéren utazik, majd sötétedés után a török karaván letelepedik az erdőbe éjszakára és a raboknak kell vacsorát főzniük.

A rabok vacsoráznak, és a szökésről beszélnek,
közben a törökök szétosztják zsákmányaikat, amit elrejtenek. 
Gergely kifigyeli Jumurdzsákot.
---
Gergely kihallgatja, hogy a sebhelyes arcú és a janicsár Vicuskáék házának kirablásáról beszélgetnek, majd éjszaka a gyerekek megszöknek Jumurdzsák lovával együtt.

Már éppen feladták a gyerekek keresését, amikor Varsányi a zarándok elmeséli, hogy szerinte a törökök rabolták el Őket, és ekkor megérkeznek a gyerekek.
---
Cecey örömében fiává fogadja Gergelyt, 
aki megkapja a török lovát a kincsekkel együtt.
A fiú elmeséli, hogy a törökök ki akarják őket rabolni. 
Dobó elhatározza, hogy vitézt nevel a fiúból,
majd Pécsre indul segítségért.
---
Délelőtt a falu felkészül a támadásra,
közben megérkezik Dobó 30 zsoldossal.
A törökök is ideérnek és Dobóék eltalálják Jumurdzsákot,
de túléli. Móré pedig elmenekül, de a törökök üldözik.
Ceceyék megkötözik a törököket.
---
Dobóék miután megérkeznek Móré Lászlóval és hadizsákmányaikkal újra elindulnak az erdőben maradt rabokért. Sajnos a fiú anyját a törökök megölik.

Dobóék kiszabadítják a rabokat és a zsákmányt szétosztják köztük. Kivéve egy kis piros hüvelyes kardot, az Gergelyé lett. Jumurdzsák sorsát átadják Gábor papnak.
---
Dobó mellett büszkén lovagol Gergely, amikor 2 előfutár közli, hogy 200 fős török csapat közeledik.
Dobó úgy dönt, megtámadja őket, majd figyelmezteti katonáival a rabokat, hogy másfele menjenek.
---
Gábor pap Jumurdzsák beszélgetéséből kiderül, hogy anyja magyar volt és őt is innen rabolták el kisfiú korában, mint a Pap öccsét. Jumurdzsákot végül az amulettjéért cserébe elengedi Gábor pap.

Gábor pap pont a készülő csata helyszínére ér, amikor megkéri őt Dobó, hogy a fiút vigye magával Török Bálinthoz Szigetvárra nehogy baja essen.
---
Gergelyék mikor megállnak pihenni, a megszökött Móré László elköti a pap lovát, majd Gábor pap kibontja Jumurdzsák amulettjét.

Hazaérnek a Pap falujába Gergelyék, amit a törökök elpusztítottak, ahol megtalálják a pap édesanyjának holtestét is.

A pap Gergely segítségével 2 napig temetik a falu halottait.

Tovább indulnak, majd elérnek Szigetvárra Török Bálinthoz,
​aki felajánlja a Gábor papnak legyen a fiúk tanítója.  

Fájdalmasan gyönyörű regény Gárdonyitól, aki csodálatos nyelvezetével, a maga egyszerűségével, emberségével köti le olvasója figyelmét, hat az érzelmeire. De még hogy!

Csurgó Károly földbirtokos élete utolsó éveit lányáéknál éli a számára idegen fővárosban, idegen szokások között, idegen és számára taszító életstílust élő rokonság mellett, között.
---
Tiszta lelke, bölcsessége, nemes jelleme már az első oldalakon kirajzolódik, s mindez mégis kevés ahhoz, hogy családjából megértő odafordulást, segítő kezet, elismerést váltson ki. Pökhendi, tékozló, életük értelmét csupán talmi csillogásban látják.
---
Gárdonyi megrázóan ábrázolja az öregség kiszolgáltatottságát, mikor méltatlanul koloncként, nem beszámíthatóként, hasznavehetetlenként kezelnek egy tiszteletre méltó, sokat látott és megélt, családját szerető és nagyon is segítő idős embert. Bevallom, gyakran nyúltam zsebkendőért…
---
Érzékletesen állítja szembe a két ellenpólust –
gazdagság és szegénység, nagylelkűség és irigység / érzéketlenség, öregség és fiatalság, egyszerűség és rongyrázás,
szorgalom és henyélés, falu és város – , ezzel is hangsúlyt adva a regény szereplői között húzódó áthidalhatatlan különbségeknek.

Csodálatos regény, megrázóan tanulságos történet arról, megéri-e mindent feladva áldozatot hozni bárkiért is, még ha saját gyerek is, de arra egyértelműen érdemtelen?

​Megéri – e ennek a megalázó, méltatlan állapotnak véget vetni a miértre választ nem találó : „Tettének oka ismeretlen…” mondattal?

Zsuzsi Márta kritikája

A regényben bemutatott történet tökéletes iskolapéldája annak, miként hat ki egyetlen rossz választás, majd annak következményei, 
nem csak az adott személy, de akár több generáció életére.

Kvabkáné rossz döntést hozott. Szerelmesnek képzelte magát, talán szerelmes is volt egy rövid ideig, 
és a szülei ellenvéleményének dacára – vagy talán pont azért – feleségül ment egy férfihez aki onnantól haláláig megkeserítette a mindennapjait, és keserűvé tette őt magát is.
---
Kvabkáné nem volt elég bátor, hogy kilépjen a rosszul sikerült házasságából, tűrt inkább és adta tovább a keserűséget a lányának is. 
Minden férfi gonosz, mind eltapossa az útjába kerülő nőket, kiváltképp a feleségét. 
---
Szó se róla, Gárdonyi kellőképpen rá is erősít a sztereotípiára, egyetlen jól működő házasság sincs a történetben.

Én úgy hiszem, Olgán az sem segített volna ha meggyógyul és feleségül megy Síposhoz. 
Akit egész életében árnyékban tartanak retteg a fénytől,
​nem képes meglátni benne a szépet.

Anita kritikája

Kvabkáné rosszul házasodott, és ezzel életre szóló terhet rótt
nem csak magára, de leányára is. 
Kvabka István szemre tetszetős legény volt a maga idejében, ráadásul magasba szökő tervei voltak.

A tervek azonban lecsúsztak a torkán pálinka formájában,
a boldogság pedig elveszett valahol félúton. 
---
Nehéz úgy egy egészséges képet kialakítani a férfiakról, hogy otthon folyamatosan veszekedést, részegséget, durvaságot lát az ember lánya. 

Szülei megismerkedésének történetét számtalanszor hallotta,
a tanulság pedig egyszerű: házasság előtt a férfi fehér lovon vágtató huszárkapitány, csupa hősiesség, szerelem és romantika. 

Házasság után azonban mindez a múlté lesz,
az élet pedig nehéz és cseppet sem boldog.
---
Nem csoda hát, ha Kvabka Olgának nincs is szüksége
anyja folytonos mantrájára ("Ne menj férjhez soha! "), 
magától is jól tudja, a férfi csak első látásra kellemes,
meg még talán a másodikra. 

Megrögzötten tartja is magát ehhez az ars poeticához, és amikor már azt hittem, hogy valaki végre elkapja a szoknyája szegélyét, 
angolnaként csusszant ki az aktuális legényember ujjai közül. 
---
De nem Gárdonyiról lenne szó, ha nem találna két olyan lelket, melyek egymásnak lettek rendelve. 

Sípos Csaba valamiként utat talál Olgánk szívéhez,
de ez a romantikus történet, nem az a romantikus történet,
ahol mindenki boldogan él, amíg meg nem…
---
Olga végül megtapasztalhatta milyen az igazi, önfeláldozó,
mindent elsöprő szerelem, másrészt a szívem szakad meg,
amiért a beteljesülés elmaradt. 

Olga szavai a regény végén lyukat ütnek az ember bensőjében, ugyanakkor megmutatják, milyen jobban szeretni valakit a saját életünknél is.
---
Gárdonyi hogy nőgyűlölő lett volna? Ugyan! Aki így ír a nőkről, aki csak a páros életet tudja boldog életként elképzelni,
​az nem gyűlöli a nőket.

​Dóra kritikája

A cím a főszereplőt nevezi meg, Csurgó Károlyt, aki rendszerint kijavítja környezetét, amikor „nagyságos úrnak” szólítják; 
helyette a „tekintetes” megnevezést várja el. 

A mű témája a falusi-paraszti illetve a városi-polgári miliő között feszülő éles ellentét, a két környezet értékeinek, életvitelének, normarendszerének összeegyeztethetetlensége.
---
A történet furcsa hangulatú első fejezettel indul: megismerjük az egyik fontos szereplőt, Tardy Imrét, akire rendelőjében betegek tucatjai várakoznak. 
A diagnózis felállítása fél percbe sem telik neki: ennek oka, hogy a szegényektől egyébként sem kap honoráriumot. 

Az órásné halálának megjósolása megdöbbentő befejezése a rövid jelenetnek. 
---
A mű kezdete általánosságban jeleníti meg a városi társadalomra Gárdonyi szerint jellemző kegyetlenséget, önzést. 
A kisregény 12 fejezetből áll. A történet alaphelyzete, hogy a vidéki megözvegyült földbirtokos öregúr, Csurgó Károly eladja birtokát, 
és házasságban élő lányához költözik fel Pestre, hogy ott élje le életének hátralévő éveit. 

Megismerjük a házban lakó személyeket és halványan képet kapunk jellemükről is. 
---
A történet bonyodalma Csurgó első „kirándulása” a városban. Ekkor szembesül először új környezetének másságával. 
A nagyváros dinamikája, nyüzsgése annyira ámulatba ejti,
hogy csak késő délután érkezik vissza Tardyékhoz. 

A városi lét csodálata lassan, fokozatosan vált át a valóság felfedezése okozta kiábrándulásba.
Felismeri, hogy az impozáns környezet mögött valójában egy farkastörvények uralta társadalom áll, ahol minden csakis az önérdeknek van alárendelve. 

A városi emberek számára a szolidaritás ismeretlen fogalom,
​nem törődnek egymással. 
Csurgó Károly nem találja a helyét új környezetében: ennek oka, hogy igyekszik megvédeni saját értékrendjét, 
ami nem mindig összeegyeztethető a polgári világ értékeivel. 

​Rajta kívül álló okokból azonban egy idő után erre nincs lehetősége; vagy beletörődik a sorozatosan elszenvedett értékveszteségbe, 
vagy pedig az öngyilkosságot választja.

A doktor ugyanis eljátssza az összes Csurgó-birtokért kapott pénzt, így az öreg tekintetes nem tudja folytatni a rövid ideig működő „jótékonykodó” életét. 
Eleinte az órásné és családjának támogatását kell feladnia,
míg később már saját igényei kielégítésére sem jut pénze. 

Ahogy fogy a pénz, úgy csökken az öregúr mozgástere,
és egyre kevésbé tetszik neki új környezete. 
---
A cselekmény tetőpontja: Csurgó méheket szeretne az ablakánál „tartani”, de amikor az öregúr távol van, a ház lakói elűzik azokat. 
Az író ezzel is azt sugallja, Csurgó milyen sokat tűrt el, és környezete mégis milyen keveset engedett neki. 

A végkifejlet tragikus: az öreg tekintetes nem képes beilleszkedni a városi miliőbe, ezért végső „megoldásként” az öngyilkosságot választja.
---
Csurgó pipázási szokása sokszor előkerül a műben, hogy környezete elcsodálkozik furcsa szenvedélyén. 
A doktor dühében széttöri az öreg pipáját, ezzel az öregúr értékeit sértve meg. 

A városi társadalom képe: Sok tipikus figura jelenik meg a műben, elsősorban a társadalom alsóbb rétegeiből; ezek a szereplők általában negatívan festik le a mindennapi városi embert. 
---
A házban élők nem igazán komplex jellemek. A zsugori Mayer,
​a határozatlan Tardyné, a kicsinyes, törtető Tardy egy-egy főbb jellemvonással körülírható. 

Az öreg tekintetes már komplexebb jellem. Igazi talpig becsületes, jókedvű, jóindulatú öregúr: ezért is ütközik össze képmutató városi környezetével. 

Az elveiből nem szívesen enged, bár „lakótársai” nem ritkán elnyomják, és az öregúr szerény igényeit is sárba tiporják. 
Szándékosan Csurgó lelkiismeretességére, jólelkűségére apellálnak, a végletekig kihasználják. 
---
Csurgó néhány jellemvonását tekintve éles kontrasztban áll az öreg Mayerrel. Míg az öreg tekintetes mindig segítőkész, bőkezű, 
Mayer úr a legkisebb támogatást is megtagadja másoktól. 

A mű remekül ábrázolja a régi nemesi világ pusztulását, feloldódását a kapitalista polgári társadalomban. 
Véleményem szerint Gárdonyi nagyon eltúlozta a polgári társadalom negatív vonásait, és a városi környezet közel sem ilyen borzasztó a valóságban.