Blog Archives - LILLA CARSON

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B2

29/4/2015

Első felvonás
A Szerebrjakov kúriában a teraszon teához készülődnek, délután három óra, Marina, elhízott, nehezen mozgó öregasszony a szamovár mellett ül, harisnyát köt Asztrov fel-le jár.

Marina vodkával kínálja az orvost, de az nem fogadja el, s azon mereng, hogy mennyire megöregedett az utóbbi tizenegy év alatt. Reggeltől-éjszakáig talpal, nem ismeri a nyugalmat, ráadásul rengeteg unalmas ember veszi körül. A dadust nagyon szereti, mert az ő régi dajkájára emlékezteti.

Nagyböjt idején egész nap tífuszosokat látogatott és gyógyított, aztán este felfektette egyik betegét a műtőasztalra, s kloroformmal készült elaltatni, de aközben meghalt, azóta se tudja megbocsátani magának ezt az esetet.

Azon töpreng, hogy az egy-két száz év múlva születő nemzedék mit fog gondolni róluk.

Megjön Vojnyickij, és arról panaszkodik, hogy felborult az életük, amióta a professzor és fiatal felesége megérkezett.

Azóta ő is henyél, lustálkodik, pedig azelőtt Szonyával egy perc szabadidejük sem volt.

Marina is egyetért, a professzor egész nap alszik, éjjel olvas, ír, s ilyenkor kettőkor szól a csengő.

A kert mélyéből jönnek: Szerebrjakov, Jelena Andrejevna, Szonya és Tyelegin.

Szerebrjakov a dolgozószobájába rendeli a teáját.
Vojnyickij elgyönyörködik a professzor feleségében,
s Asztrov arról mesél, hogy minden a régi, Iván Petrovics anyja még mindig a női emancipációról papol.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B3

29/4/2015

A professzor reggeltől késő estig ül a dolgozószobájában, és ír, mint azelőtt. Irigykedik, hogy az “öreg keszegnek" milyen szerencséje volt.

Egy szimpla sekrestyés gyereke, tandíjmentes szeminarista, egyetemi ösztöndíjas, majd tudományos rangot, tanszéket szerzett magának, méltóságos úr, szenátor veje, huszonöt esztendeig könyveket írt, előadásokat tart.

Nem is ért a művészethez, s teremtett lélek sem tudja ennyi idő után, ki az a Szerebrjakov. Mégis úgy jár-kel köztük, mint egy félisten.

Mindez még semmi, mert a nőknél is sikere van. Ványa bácsi húga is odaadóan szerette, az anyósa is, s most a fiatal, gyönyörű második felesége: Jelena Andrejevna.

Nem tudja elfogadni, hogy ez az ifjú asszony e mellett az öregember mellett feláldozza fiatalságát, ő ezt érzi erkölcstelennek.

Tyelegin itt kapcsolódik be a beszélgetésbe, nem ért egyet Ványával, elítéli, ha valaki megcsalja a házastársát.

Panaszosan idézi fel, hogy a felesége az esküvő utáni napon szökött meg tőle az imádottjával.

Tisztában van vele, hogy az ő külseje nem igazán ideális, megbocsátott a feleségének, s ő mindmáig hűséges a volt feleségéhez, segíti, még a vagyonát is odaadta a gyerekek nevelésére, akiket az imádottjának szült.

Jelena és Szonya jönnek, Asztrov szemrehányóan jegyzi meg, hogy Jelena a férjéhez jött, mert azt mondták neki, hogy milyen nagy beteg, ahhoz képest most nem úgy tűnik.

Szonya engesztelésül meghívja ebédre az orvost. Jelena eltéveszti Tyelegin keresztnevét, amit az nagyon a szívére vesz.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B4

29/4/2015

Marja Vasziljevna is megérkezik, s egy vitairatot szorongat a kezében, Vojnyickij leinti, hogy inkább teázzon, mint a kedvenc témájáról, az emancipációról regéljen.

Marja azon kesereg, hogy megváltozott a fia. Ványa bácsi neki is kiönti a keserűségét. Úgy érzi, értelmetlenül eltékozolta az életét. Az anyja szerint alkotni kellene, Ványa erre epésen jegyzi meg, hogy nem mindenki képes írkáló perpetuum mobilévé változni, mint a professzor.

Szonya próbálja csillapítani a kedélyeket, Jelena pedig más témát vet fel, megállapítja, hogy milyen szép napjuk van, de Ványa gúnyosan hozzáteszi, hogy ideális az idő, hogy felkösse magát.

A doktort elhívják a gyárba, Szonya arra biztatja, hogy jöjjön majd vissza.

Az orvos meghívja Jelenát Szonyával együtt a birtokára, szeretné megmutatnia mintakertészetét és a faiskoláját.

Jelena szerint egyhangú lehet az erdő, Szonya azonban lelkesedve mesél a fák szépségéről.

Vojnyickij megtöri az emelkedett hangulatot megjegyzésével, ő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy fával fütsön.

Asztrov keserűen védi az erdőt, azzal, hogy fát ültet, hozzájárul az elkövetkező századokban élők boldogságához.
Bevallja, hogy tudja, őt csodabogárnak tartják mások, s el is ismeri ezt. Jelena és Ványa bácsi kettesben maradnak, a többiek elmennek.

A fiatalaszszony szemrehányást tesz Vojnyickijnek,
hogy miért kötekedik mindenkivel, erre a férfi bevallja,
hogy mennyire szerelmes Jelena Andrejevnába,
tudja, hogy érzései reménytelenek, de arra kéri,
hogy legalább engedje őt erről beszélni.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B5

29/4/2015

Második felvonás

Ebédlő Szerebrjakovék házában, a professzor a karosszékben ül a nyitott ablaknál, szundikál. Jelena Andrejevna mellette,
ő is elszundított. Alekszandr Vlagyimirovics felébred,
s az öregségre panaszkodik, mennyire fáj a bal Iába, mindenkinek a terhére van, legfőképpen ifjú feleségének.

Az esik neki a leginkább rosszul, hogy mindenki önzőnek tartja Nem bírja elviselni a vidék unalmát, neki szüksége van sikerre, hírnévre, minden percben a múltba vágyódik vissza, fél a haláltól.

Jelena nem tudja csitítani. Szonya is ott sürgölődik, de az apja csúnyán ugráltatja, míg Szonya ki nem kéri magának.
Vojnyickij is megjelenik, hogy leváltsa a hölgyeket,
de a professzor közli vele, hogy inkább egyedül szenved,
csak ne kelljen Ványa társaságát elviselnie.

Csak Marina, a dajka tudja, hogyan kell az ilyen beteggel bánni, megcsókolgatja a vállát, szépen az ágyba csalogatja, megitatja hársfateával, megmelengeti a lábait, s megígéri, hogy imádkozik érte a jóistenhez. Szerebrjakov meghatódik ettől a gondoskodástól.

Jelena panaszkodik, hogy jól megkínlódik a professzorral, ráadásul a ház is borzasztó, a férje dühös, Szonya is mérges az apjára, mindenki haragszik a másikra valamiért.
Vojnyickij ismét a szerelméről beszél, Jelena az orvost keresi.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B6

29/4/2015

Ványa egyedül marad, s vádolja magát, hogy tíz évvel ezelőtt neki kellett volna feleségül kérnie Jelenát, akkor ma boldog lenne.

Aztán keserűen idézi fel azokat az időket, amikor felnézett a professzorra, s most látszik, mit alkotott, amikor nyugalomba vonult. Nem maradt utána egyetlen oldalnyi mű sem. Vojnyickij becsapottnak érzi magát.

Ekkor belép Asztrov és Tyelegin, az orvos arra biztatja a Ivan Iljicset, hogy játsszon. A doktor nem érti Ványát, hogy miért olyan rosszkedvű, s azt gyanítja, hogy szerelmes a professzornéba, de ő nem reagál, Tyelegin eközben halkan játszik. Szonya lép be, és számon kéri az orvostól, hogy miért itatja Ványa bácsit.

Szonya finoman faggatja Asztrovot, hogy milyen érzelmeket táplál irányában, de a férfi nem érti meg a célzást, inkább arról beszél, hogy a szépséggel szemben nem tud közömbös lenni, s ha Jelena Andrejevnának kedve kerekedne, egy nap alatt el tudná csavarni a fejét Szegény lány nagyon csúnyának érzi magát.

Jelena és Szonya összebarátkoznak, még azt is bevallja Jelena, hogy ő is szívesen elfogadna egy fiatal férjet. Először magával ragadta a híres ember, a tudós, ez a szerelem azonban nem volt valódi, csupán belelovalta magát. Nem érzi bűnösnek magát. A két fiatal nő közel kerül egymáshoz.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B7

29/4/2015

Harmadik felvonás

Szerebrjakovék szalonja, Vojnyickij és Szonya ül, Jelena gondolkozva le-fel jár. A professzor egy órára összehívta a családot, még Jelena sem tudja, hogy mit szándékozik bejelenteni.

Szonya arra akarja Jelena Ivanovnát rávenni, hogy ne merüljön bele a semmittevésbe, hanem próbálja meg magát elfoglalni, tanítson vagy gyógyítson, de Jelena csak az irányregényekben olvasott ilyen földesurakról, így nem igazán lelkesedik az ötletért.

Vojnyickij azzal piszkálja Jelenát, hogy vízi tündér, s legalább egyszer engedje szabadjára magát, s egy sellő király vigye el, hogy mindenkinek tátva ma radjon a szája. Jelena Ivanovna nem győzi csitítani. Aztán a férfi bocsánatot kér Jelenától, és távozik.

Szonya bevallja Jelenának, hogy hat éve szerelmes Asztrovba, mindig a férfira gondol, s már Ványa bácsinak is bevallotta, a cselédség is tudja, de a doktor nem akar tudomást venni az ő érzéseiről.

Jelena megígéri, hogy finoman kiszedi a férfiból, hogy vonzódik-e Szonyához, s ha nem, akkor megkéri, hogy ne járjon a házhoz. Szonya aztán meggondolja magát, a bizonytalanság mégis jobb, mert akkor még van remény.

Jelena is nehezen vallja be magának, de vonzódik az orvoshoz, ráadásul gyáva volt beismerni Szonyának.

A doktor megmutatja a térképét, de észreveszi, hogy az asszony képtelen figyelni, s ezen először megsértődik.

A fiatal nő bevallja, hogy a mostohalánya iránti érzéseit kell kipuhatolnia, s arra kéri a férfit, hogy feleljen egyenesen. Asztrov azt mondja, hogy egy-két hónapja még talán tudta volna szeretni a lányt, de amióta Jelenát ismeri, ez lehetetlen.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B8

29/4/2015

Aztán azt hiszi, hogy a nőnek csak ürügy volt ez a kérdés,
és szenvedélyesen megcsókolja, találkára hívja másnap az erdészházba, s ekkor toppan be Ványa bácsi a békítő rózsacsokrával.

Jelena azt mondja Vojnyickijnak, hogy neki még ma távoznia kell.

Tyelegin, Szonya, Marina és Szerebrjakov lép be. A professzor nagy körülményesen kezd bele a mondandójába, hogy miért rendelte oda a családot.

Szonya izgatottan kérdezi Jelenát, hogy szereti-e a doktor, de az int, hogy nem.

Szerebrjakov élénken ecseteli, hogy képtelen vidéken élni, de a városban nem tud a jövedelméből megélni, ezért azt javasolja, hogy adják el a birtokot, az így nyert pénzösszeget kamatozó papírokba fektessék, négy-öt százalékos kamatot lehet kapni rá, s Finnországban szeretne egy kis nyaralót venni.

Ványa bácsi teljesen felháborodik ezen a javaslaton, felszakadnak azok a sebei, amelyek már évek óta kínozzák a lelkét, és keményen beolvas a professzornak.

Felháborítónak találja az egészet, mivel senki másnak a sorsa nem foglalkoztatja Szerebrjakovot, csakis a magáé,
nem érdekli, mi lesz Szonyával és az anyósával.

Ő huszonöt évig keményen dolgozott, hogy a birtokon lévő adósságot kifizesse, a jövedelmét a professzornak küldte, jelképes fizetésért vállalta az ügyek intézését, csakis abban a hiszemben, hogy a birtok egyszer Szonyáé lesz.

Csehov: Ványa bácsi (tartalom) B9

29/4/2015

Mindenki próbálja megnyugtatni Vojnyickijt, de ő keményen, mindenki füle hallatára azt vágja Szerebrjakov fejéhez, hogy tönkretette az életét.

Még Marja Vasziljevna is a vejét védi, Szonya segélykérőn simul a dadához, aztán az apja elé borul le, hogy ne bántsa Ványa bácsit, emlékezteti, hogy milyen sok művet fordítottak le neki, másolták az írásait, nem mertek a birtok jövedelméből magukra költeni egy kopejkát sem, csak hogy minél többet küldhessenek neki a városba.

Szerebrjakov végül beleegyezik, hogy kibéküljenek. Szonyát Marina, a dada nyugtatja meg.

Kívülről lövés hallatszik be, és Jelena Andrejevna sikoltása, a professzor ijedten tántorog be, Ványa bácsi rálőtt, majd másodszor is, de nem találta el Alekszandr Vlagyimirovicsot.

Végül földhöz vágja a revolvert, és egy székre rogy.
Jelena azonnal el akarja hagyni a házat, Szonya sír.

Csehov: Ványa bácsi - tartalom B10

29/4/2015

Negyedik felvonás

Őszi este van, Tyelegin és Marina egymással szemben ülnek, és harisnyához való gyapjúfonalat gombolyítanak.

Tyelegin sürgeti a dadát, hogy igyekezzen, mert már nemsokára hívatni fogják őket a búcsúzáshoz. Marina a lelke mélyén örül, hogy minden visszaáll az eredeti kerékvágásba.

Vojnyickij és Asztrov jönnek, Ványa panaszkodik, hogy egy órára sem hagyják egyedül, elege van már a gyámkodásból.

Asztrov azt tanácsolja, ha tényleg megunta az életét, akkor eresszen golyót a fejébe, de a táskájából kilopott morfiumfiolát haladéktalanul szolgáltassa vissza.

Szonya kérésére visszaadja, a lány arra kéri nagybátyját,
hogy tűrjön, ő is tűrni fog, amíg az élete véget nem ér,
s újra dolgozni fognak, ha az apja és a felesége elutaztak.

Végül magával vonszolja, hogy béküljön ki az apjával.
Jelena Andrejevna és Asztrov búcsúznak, a férfi könyörög, hogy maradjon vele, de a nő nem akar. Aztán elismeri, hogy milyen jó lélek Jelena, csak az zavarja, hogy bárhol megjelentek a férjével, oda pusztulást hoztak.

A doktor búcsúzóul megcsókolja az asszony arcát, aztán Jelena hirtelen viharosan megöleli a férfit.

Ványa és Szerebrjakov háromszor megcsókolják egymást, a professzor búcsúszavaiban is mindegyikőjüket alkotásra, teremtésre szólítja fel. Békében válnak el.

Ványa bácsi és Szonya visszatér a munkájához, a számlákhoz, Asztrov is elbúcsúzik Szonyától.

Fekete István: Kele/ Vuk (tartalom)

6/4/2015