Azonos tartalom: 1955, 1972, 1981, 1994 kiadásoknál.

A kis manók
(Grimm. Ford. Határ Győző)


Egyszer egy derék varga úgy elszegényedett, hogy egy pár
cipőre való bőrnél nem maradt egyebe. Ezt a bőrt este
kiszabta, hogy majd másnap reggel munkába veszi.
Nyugodtan lefeküdt, mint aki jól végezte dolgát. Isten
kegyelmébe ajánlotta magát, és elaludt.

Másnap reggel, ahogy ülne le a munkája mellé, mit lát, mit
nem: ott a két cipő készen az asztalán! Rettentőmód
csodálkozott rajta, még a szava is elakadt. Kezébe veszi a
cipőket, nézi, nézi. Azokat bizony olyan remekbe készítették,
hogy egyetlen öltés sem hiányzott róluk.

Nemsokára vásárló lépett a műhelyébe. Szerfölött tetszett
neki a pár cipő, jól megadta az árát; úgyhogy a pénzért két
párra való bőrt vásárolhatott a varga.

Este ezeket is kiszabta,
és másnap friss kedvvel akart munkához látni. Csakhogy nem
volt mihez. Mert mire fölkelt, megint csak kész cipőket talált
az asztalán.

Vásárlók is akadtak, akik megvegyék; és úgy
megadták az árát, hogy négy párra való bőrt vehetett rajta.
Másnap reggelre ez a négy pár is készen volt. Így ment ez
tovább: amit este kiszabott, reggelre készen, kidolgozva
várta az asztalán. Csak úgy dőlt a pénz a házhoz. Nemsokára
gazdag ember lett belőle.

Nem sokkal karácsony előtt egy este, ahogy kiszabta a
bőröket, odaszól a feleségének:
– Mi lenne, ha éjszaka kilesnénk, ki az, aki így segít
nekünk?
Az asszony beleegyezett; meggyújtotta a gyertyát, ők
maguk elbújtak a falra akasztott ruhák mögött, onnan
kukucskáltak.

Úgy éjféltájt két apró legényke érkezett
ruhátlanul. Odaültek a varga asztalához, elővették a
kiszabott anyagot; és pirinyó ujjaikkal olyan szaporán
varrtak, kopácsoltak, hogy a varga a csodálkozástól csak a
szemét meresztgette. Dolgoztak a kis manók, míg csak a
remekbe készített cipők ott nem sorakoztak az asztalon.
Akkor felugrottak, és már nem voltak sehol.

Másnap így szól az asszony:
– A kis manóknak köszönhetjük, hogy jómódba kerültünk,
ezt valamivel meg kellene hálálni. Ruhátlanul szaladgálnak az
árvák. Ki tudja, mennyit áznak, fáznak? Tudod, mit? Varrok
nekik ingecskét, nadrágot, mellényt, zekét; még két pár
harisnyát is kötök. Te pedig varrj nekik kis cipőt!
– Igazad van, asszony – felelte a varga.

Úgy is lett. Este, amikor mindennel elkészültek, a
kiszabott bőrök helyett a holmikat tették az asztalra. Megint
elrejtőzködtek, hogy lássák, miként fogadják az emberkék az
ajándékot.
Nem is várattak sokáig magukra: éjfélkor betoppantak a
manók, hogy ízibe’ hozzáfogjanak a munkához.

Hát, uramfia! Nézik, csodálják a sok szép ruhácskát, amit
odatettek nekik a kiszabott bőrök helyett. Hamarabb, mint
ahogy kimondom, belebújtak a gúnyába, szeretettel
simogatták magukon; és ezt énekelték:
Helyre két legények volnánk a javából!
Mulass, pajtás, elég volt a kaptafából!

Örömükben elkezdtek táncolni; széken, lócán
keresztülugrálni.
Végül cigánykereket vetettek, és kiszaladtak a szobából.
Többé vissza se jöttek; de a vargának továbbra is jól ment a
sora, volt bőven munkája. Holta napjáig szerencsésen
végezte, amibe belefogott.

Megtartsuk? elszórjuk?
(Japán népmese. Ford. Határ Győző)


Hol volt, hol nem volt, élt egyszer valahol egy szegény öregember. Egyszer elment az erdőbe, fát vágni. Ahogy az erdőn keresztül megy, men­degél,
nem tudni, honnan, hangokat hall, s mindegyre csak azt hallja: „Megtartsuk? Elszórjuk? Megtartsuk? Elszórjuk?” S hogy ez a kiáltozás csak nem akart abbamaradni, ráfelelt az öreg:

- Tartsátok meg, amit meg akartok tartani; amit pedig el akartok szórni, szórjátok el!

Hát zuhogott is nyomban a fák koronájáról, hullott a kicsi és nagy aranypénz, mint a hervadt falevél. Rázáporozott az öregapó hátára. Úgy megtelt vele a puttonya, hogy alig győzte hazavinni; sietett is vele. Oda­haza azután ledobta súlyos terhét a hátáról,
és a feleségével úgy bámulta mindegyre a tömérdek aranyat: nem is akarta elhinni, hogy ilyen gazdag lett egyszerre.

Meghallotta a gonosz, irigy szomszéd, és elhatározta, hogy ő is meg­gazdagodik ugyanezen a módon.
A következő napon kiment az erdőbe, és ő is hallhatta a hangokat mindenfelől: „Megtartsuk? Elszórjuk?” Ugyan­csak megörült neki, tüstént ráfelelte:

-Tartsátok meg, amit meg akartok tartani;
amit pedig el akartok szórni, szórjátok el!

Hát zuhogott is izibe minden fa koronájáról, de nem ám arany, úgy mint tegnap, hanem értéktelen, nyers, nyúlós-ragadós fenyőgyanta: ez az­után úgy elborította az irigy öregembert, hogy súlyával majd agyonnyom­ta. Csak nagy üggyel-bajjal vonszolta magát a kunyhójáig, és bekiáltott a feleségének:

- Hamar asszony! Elő a fáklyával! Nézd már meg, micsoda tömérdek kincset hozok!

Futott is az öregasszony a fáklyával, de ha a szemét kinézte volna, akkor se látott sem aranyat, sem ezüstöt a férjén. Ahogy nézi, vizsgálgatja, közel hajolt a fáklya lángjával a gyantához, az meg tüzet fogott, és egy szempillantás alatt pernyévé és hamuvá égett minden: az öreg is, a felesé­ge is, a kunyhó is.

1955-ös kiadás, 378 oldal.

Arany László: A kis malac és a farkasok


Volt a világon egy kismalac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magában, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón:
– Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.
– Nem eresztelek biz én, mert megeszel.
– Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam.
A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz.

Kicsi idő múlva megint megszólalt a farkas:
– Ugyan, kedves kismalackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is.
A kismalac beeresztette azt is. De a farkas azzal sem érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott:
– Kedves kismalackám, ereszd be a két első lábam is. . A kismalac beeresztette a két első lábát is; de a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt:
– Édes-kedves kismalackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy ujjal sem nyúlok hozzád.

Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, amint a farkas jön háttal befelé, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kismalac sem volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, azután hirtelen felmászott egy nagy fára.

A farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kiódzott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni.

Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot.
Addig-addig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tetején. Odamentek a fa alá, elkezdtek tanakodni, hogy mitévők legyenek? Mi módon fogják meg a kismalacot? Mert egyik sem tudott a fára felmászni.

Nagy sokára aztán arra határozták, hogy egymás hátára állanak mindnyájan, mint a lédeci birákok, úgy aztán a legfelső majd csak eléri. El is kezdtek egymás hátára felmászni. A kopasz maradt legalól, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt.

Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát:
"Forró vizet a kopasznak!"

A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sosem látták többet.
A kismalac szépen leszállott a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a házatájékának a farkasok.

1994-es kiadás, 387 oldal.

1981-es kiadás, 392 oldal.

T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve
1972-es kiadás, 353 oldal

Tartalomjegyzék

A tündér (Perrault. Ford. Határ Győző)
A méhkirálynő (Grimm. Ford. Határ Győző)
Dióbél királykisasszony (Móra Ferenc)
Egérvadászat (Gárdonyi Géza)
A kis malac és a farkasok (Arany László)
A furfangos Hero meg a török (Délszláv népmese. Ford. Kemény Ferenc)
Mese a bátor nyúlról (Mamin-Szibirják. Ford. Szöllősy Klára)
A holló meg a bagoly (Eszkimó népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Hogyan tanulta meg kimondani Zsenya az r-et? (Csarusin. Ford. Áprily Lajos)
A macskakölyök (L. Tolsztoj. Ford. Áprily Lajos)
A három pillangó (Jékely Zoltán)
Csengős macska nem fog egeret (Hárs László)
A tücsök hegedűje (Bátori Irén)
Az aranyszőrű bárány (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Tréfás mese (Benedek Elek)
A kígyó koronája (Horvát népmese. Ford. Komjáthy István)
Ulenspiegel tréfája (Német mese. Ford. Határ Győző)
A hiéna és a hold (Zulu mese. Ford. Radnóti Miklós)
A halleány (Jukagir népmese. Ford. Dégh Linda)
A nádirigó története (Mikronéziai népmese. Ford. Határ Győző)
A kapzsiság büntetése (Az ezeregyéjszaka meséiből. Ford. Honti Rezső)
A parasztember meg a kutyái (Pesti Gábor. Átdolg. Czibor János)
Mátyás kovács (Szép Ernő)
Róka koma és a nyulacskák (Sebők Zsigmond)
A kis manók (Grimm. Ford. Határ Győző)
Miért nincs kérge a japán cipőnek? (Kucsarjavenko. Ford. Kulcsár István)
A paraszt meg a fia (Német népmese. Ford. Határ Győző)
A jóságos tündér s a tizenkét hónap (Szlovén népmese. Ford. Komájthy István)
Mátyás király meg az igazmondó juhász (Illyés Gyula)
A három pityergő (Japán népmese. Ford. Határ Győző)
A furfangos tolvaj (Kínai népmese. Ford. Határ Győző)
A kardszavú Szenge vitéz (Mongol népmese. Ford. Zoór Margit)
Megtartsuk? elszórjuk? (Japán népmese. Ford. Határ Győző)
Filipok (Lev Tolsztoj. Ford. Áprily Lajos)
A napernyő alatt (A. France. Ford. Lányi Viktor)
A kis veréb (Gorkij. Ford. Szöllősy Klára)
Kék áfonya (Nyenyec népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Hogyan keresett társat a kutya (Burját népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Lépcsőfokok (Noszov. Ford. Nikodémusz Elli)
Csuli Ferkó meg a mese (Tersánszyk J. Jenő)
Vakarocska (Mészöly Miklós)
A kis gömböc (Benedek Elek)
Így jár, aki irigy (Illyés Gyula)
Icinke-picinke (Arany László)
Úttörő dolog (Nagy Lajos)
A tűzhely szellem (Észt népmese. Ford. Dégh Linda)
Az okos legény (Afrikai néger mese. Ford. Dégh Linda)
Sárkány a rózsabokorban (Spanyol népmese. Ford. Honti Rezső)
A meggondolatlan teknősbéka (Indus mese. Ford. Honti Rezső)
Honnan kapta erejét az indián harcos? (Indián mese. Ford. Dégh Linda)
Rongyoska (Angol népmese. Ford. Határ Győző)
Ki hazudik nagyobbat (Dagesztán népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Az ügyes fiú (Spanyol mese. Ford. Honti Rezső)
A fehér kígyó (Grimm. Ford. Határ Győző)
Tatárok a dunaparton (Krúdy Gyula)
A koldus veréb (Jókai Mór)
Gergő juhász kanala (Móra Ferenc)
A vödör és a kút (Móricz Zsigmond)
A róka, medve és a szegény ember (Gyulai Pál)
Az elégedetlen légy (Bianki. Ford. Rab Zsuzsa)
A mókus és a farkas (L. Tolsztoj. Ford. Áprily Lajos)
A pók (A. Tolsztoj. Ford. Rab Zsuzsa)
Fizetés az étel szagáért (Naszreddin. Hodzsa tréfáiból. Ford. Honti Rezső)
A nyulacska végrendelete (Litván népmese. Ford. Zoór Margit)
A róka meg a rászedett medve (Creanga. Ford. Jékely Zoltán)
Az ügyetlen férj (Norvég népmese. Ford. Kemény Ferenc)
Az arany fejsze (Vietnami népmese. Ford. Weöres Sándor)
Szurkoshátú szalmaboci (Ukrán népmese. Ford. Bús Ilona)
Nyulam-bulam lakomája (Baskir népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
A görbe nyírfa (Tatár népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
A suszter, aki a szüleit tisztelte (Német népmese. Ford. Dégh Linda)
Mese a gőgös csillagokról (Gáli József)
A két béka (Pantyelejev. Ford. Zsombor János)
A nyúl és a kék káposzta (Heltai Gáspár. Átdolg. Vargha Balázs)
Tél apó haragja (Móra Ferenc)
Az óriási csizmák (Mikszáth Kálmán)
Rosszak a nagyfiúk (A. France. Ford. Lányi Viktor)
Zsófika, a cápahalász (Enczi Endre)
Pilletánc (Móra Ferenc)
Félsz (Benedek Elek)
Május (Komjáthy István)
Honza deákul tanul (Nemcova. Ford. Komájthy István)
Borsószem királykisasszony (Andersen. Ford. Lányi Viktor)
Aranyos Jutka, Szurkos Marcsa (Német mese. Ford. Csatlós János)
Ész és Szerencse (Német mese. Ford. Csatlós János)
Trillevip (Északi mese. Ford. Csatlós János)
A hold és a leány (Jakut népmese. Ford. Dégh Linda)
A szarvaskirály (Dán mese. Ford. Csatlós János)
A csodálatos hajszál (Szerb népmese. Ford. Komájthy István)
A Liu testvérek (Kínai népmese. Ford. G. Lányi Márta)
Kópé Robin (Angol népmese. Ford. Határ Győző)
A bűvös sapka (Dán mese. Ford. Csatlós János)
A két ajándék (Német mese. Ford. Csatlós János)
Miért nincs rózsa tövis nélkül? (Hárs László)
Mikor diák, mikor király (Gárdonyi Géza)
Az örökség (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Kutya szeretne lenni (Benedek Elek)
„Azértis” csizma (Márkus Edit)
Gazsi kalandja (Mikszáth Kálmán)
Csordás Andris (Gárdonyi Géza)
Az életmentés (Tersánszky J. Jenő)
Születésnapi ajándék (Zelk Zoltán)
Az egyszeri ember aranyat lop (Kínai népmese. Ford. Belija György)
A baba (Bródy Sándor)
A kisfiú meg az ördög (Norvég népmese. Ford. Kemény Ferenc)
A mókus, a tű meg a kesztyű (Lett népmese. Ford. Csatlós János)
A farkas és a juhász (Bolgár népmese)
A szemtelen léggömb (Török Sándor)
A kecskegidák meg a farkas (Orosz népmese. Ford. Áprily Lajos)
Medvebocs-fürösztés (Bianki. Ford. Rab Zsuzsa)
A róka meg a nyúl (A. Tolsztoj. Ford. Rab Zsuzsa)
Cserebere (Afrikai népmese. Ford. Radnóti Miklós)
Ami lehetetlen (Lengyel népmese. Ford. Dégh Linda)
Fogadd be a rókát a házadba (Lestyán Sándor)
Az icike-picike halacska (Zsitkov. Ford. Szöllősy Klára)
A jó tündér ajándéka (Hárs László)
A gyáva (Pantyelejev. Ford. Nikodémusz Elli)
A hold meg a nap (Indián mese. Ford. Csatlós János)
A legerősebb (Naján népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
A szerencsekalapács (Japán népmese. Ford. Határ Győző)
A cica meg a kötőtűk (Német mese. Ford. Csatlós János)
A galamb, a réce, meg a lúd (Benedek Elek)
Az aranyköles (Illyés Gyula)
Farkas-barkas (Arany László)
A sárga gólya (Kínai népmese. Ford. G. Lányi Márta)
A tíz buta legény (Kolozsvári Grandpierre Emil)
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Arany László)
A királyfi és a felesége (Gyulai Pál)
A szürke ló (Arany László)
A prücsök krajcárkája (Benedek Elek)
A nyomor tündére (Lengyel népmese. Ford. Komájthy István)
Szmolicska (Nemcova. Ford. Komájthy István)
Az okos leány (Benedek Elek)
Három találós kérdés (Görög mese. Ford. Csatlós János)
A szomjas rocska (Mészöly Miklós)
A teknősbéka és a jaguár (Indián mese. Ford. Dégh Linda)
A három jótanács (Ukrán népmese. Ford. Hollós Róbert)
A légy meg a bolha (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Nagyanyó seregélye (Gorkij. Ford. Határ Győző)
A kutya meg a farkas (Orosz népmese. Ford. Áprily Lajos)
A jó gazdasszonyka (Oszejeva. Ford. Rab Zsuzsa)
János vitéz (Móricz Zsigmond)
Az eleven kalap (Noszov. Ford. Nikodémusz Elli)
A négy kívánság (Usinszkij. Ford. Határ Győző)
Thien és Dia (Vietnami népmese. Ford. Weöres Sándor)
Az egyszeri gyerek (Arany László)
Palkó és Ferkó (Kulcsár István)
A méhecske meg a galamb (Jékely Zoltán)
Evés helyett foghúzás (Német népmese. Ford. Határ Győző)
Az elégedetlen fazék (Mikszáth Kálmán)
A kis beteg (A. France. Ford. Lányi Viktor)
Ihók és Mihók (Illyés Gyula)
A két kicsi bocs meg a róka (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Az édes kása (Grimm. Ford. Határ Győző)
Mi újság malac úrfiak? (Gárdonyi Géza)
A négy muzsikus (Grimm. Ford. Határ Győző)
Sosevolt király bánata (Móra Ferenc)
A cár madarásza (Bosnyák népmese. Ford. Komájthy István)
A hídépítő ács és az ördög (Japán népmese. Ford. Határ Győző)
Nem kerül semmibe! (Német mese. Ford. Csatlós János)
Medve Jankó (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Tél apó (Cigány mese. Ford. Csatlós János)
Fogászat az őserdőben (Nagy Lajos)
Ulenspiegel és a nyúl (Német mese. Ford. Határ Győző)
Mátyás király bolondja (Szép Ernő)
A kisegér (Indián mese. Ford. Határ Győző)
Aranymálinkóék hálája (Lestyán Sándor)
Nagyanyóka, unokája meg a tyúkocska (Orosz népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
A róka és a jaguár (Indián mese. Ford. Szokoli Endre)
A kóró és a kismadár (Arany László)
A fiú meg az északi szélvész (Norvég népmese. Ford. Kemény Ferenc)
Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja (Szép Ernő)
A holdvadászok (Izlandi népmese. Ford. Csatlós János)
Egy királyfi csodálatos utazása (Lett mese. Ford. Csatlós János)
I, a nyilász (Kínai népmese. Ford. G. Lányi Márta)
Fizetés helyett jótanács (Naszreddin Hodzsa tréfáiból. Ford. Honti Rezső)
A hadjárat (Gajdar. Ford. Kulcsár István)
A furfangos Hero (Délszláv népmese. Ford. Kemény Ferenc)
A fecske és a kígyó (Lett mese. Ford. Csatlós János)
Az okos medve (Oszét népmese. Ford. Hollós Róbert)
A császár édesanyja (Móricz Zsigmond)
A király kenyere (Móra Ferenc)
A fehér nyakörv (Prisvin. Ford. Szöllősy Klára)
A farkas-tanya (Arany László)
Hóvirág (Gaál Mózes)
Az udvari bolond tréfája (Krúdy Gyula)
A kis ködmön (Arany László)
A két legény meg az óriások (Norvég népmese. Ford. Kemény Ferenc)
A házi egér meg a mezei egér (Heltai Gáspár. Átdolg. Vargha Balázs)
A bűvös fűszál (Horváth népmese. Ford. Komájthy István)
Lupaki Béka (Polinéziai népmese. Ford. Határ Győző)
A sasok barátja (Indián népmese. Ford. Dégh Linda)
A birkavásárlás (Angol népmese. Ford. Határ Győző)
Késő bánat (Az ezeregyéjszaka meséiből. Ford. Honti Rezső)
A terhes szekér találkozott a hatlovas hintóval (Szép Ernő)
A szamár és a három testvér (Jékely Zoltán)
Hány lába van a lúdnak (Kolozsvári Grandpierre Emil)
A patak meséje (Zelk Zoltán)
A szénégető és az őzgida (Lestyán Sándor)
Mese a gyémántszemű kisegérről és a csacsogó furulyáról (Várady Mária)
Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek (Weöres Sándor)
A szegény mókus (Paulini Béla)
A köszöntő (Móricz Zsigmond)
Gyávácska-Marisa (Bianki. Ford. Lukács Erzsébet)
A kislány és a róka (Orosz népmese. Ford. Árpily Lajos)
Két szál virág (A. France. Ford. Lányi Viktor)
Ecet uram és Ecet asszonyság (Angol népmese. Ford. Határ Győző)
A békakirályfi (Grimm. Ford. Határ Győző)
Az oroszlán és a pásztor (Heltai Gáspár. Átdolg. Vargha Balázs)
A kertben üldögélő szép királykisasszony (Német mese. Ford. Csatlós János)
A bölcs öreg és a balga cár (Baskir népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Dióbél királyfi (Móra Ferenc)
A jaguár és az eső (Indián mese. Ford. Csatlós János)
A búbos pacsirta meg a rezgőfű (Kolozsvári Grandpierre Emil)
A bölcs öszvér (Üzbég népmese. Ford. Rab Zsuzsa)
Macska-iskolában (Sebők Zsigmond)
Istók kertje (Gárdonyi Géza)
Vászka (Jemeljanov. Ford. Nikodémusz Elli)
Pipitér (Szekeres Ilona)
A róka meg az egérke (Bianki. Ford. Rab Zsuzsa)
Az öreg nagyapó és a kis unoka (Grimm. Ford. Határ Győző)
A furfangos Mátyás bátyó (Nemcova. Ford. Komájthy István)
A szekérút (Fáy András. Átdolg. Czibor János)
Félelmetes história (Csarusin. Ford. Áprily Lajos)
A nyulak és a békák (Francia népmese. Ford. Határ Győző)
A ravasz róka meg az okos vadkacsa (Bianki. Ford. Rab Zsuzsa)
Jójárt János (Francia népmese. Ford. Határ Győző)
Nagy ebéd volt nálunk (Móra Ferenc)
Az orvos és a beteg (Indus népmese. Ford. Csatlós János)
Legjobb szakács az éhség (Hárs László)
A kis nyúl (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Három kívánság (Benedek Elek)
A bátor kiskacsa (Zsitkov. Ford. Határ Győző)
Nyakigláb, Csupaháj, meg Málészáj (Illyés Gyula)
A kőleves (Magyar népmese. Átdolg. Kertész Erzsébet)
A lelkiismeret (Gajdar. Ford. Kulcsár István)
A molnár és a fia (Spanyol népmese. Ford. Honti Rezső)
A gazdag ember és a rabszolga (Arab mese. Ford. Honti Rezső)
A kocsisok meg a grófok (Illyés Gyula)
Kossuth Lajos és az urak (Magyar népmese)
A görénykirály (Erben. Fod. Komájthy István)
A ravasz tolvaj (Német népmese. Ford. Határ Győző)
A megvendégelt kaftán (Naszreddin Hodzsa tréfáiból. Ford. Honti Rezső)
A tolvaj (L. Tolsztoj. Ford. Áprily Lajos)
A kandúr és a róka (Orosz népmese. Ford. Árpily Lajos)
A kakas és a kutya (Bartos. Ford. Komjáthy István)
A másik macska (Móra Ferenc)
Kender király (Tordon Ákos)
Brekeke és Zsákrágó úrfiak utazása (Gárdonyi Géza)
Csizma-kutyák (Jemeljanov. Ford. Nikodémusz Elli)
A madarak és halak háborúja (Mikronéziai népmese. Ford. Határ Győző)
A daru és a holló (Ausztráliai népmese. Ford. Határ Győző)
Pibon és Szigvan (Észak-amerikai indián mese. Ford. Szász Imre)
A nap hegye (Kínai népmese. Ford. G. Lányi Márta)
Van-e lába a kígyónak? (Kínai népmese. Ford. Belija György)
Tizennegyedik (Francia népmese. Ford. Határ Győző)
A vajaspánkó (Orosz népmese. Ford. Áprily Lajos)
A madár, a kagyló meg a halász (Kínai népmese. Ford. Belija György)
A medve és a muzsik (Orosz népmese. Ford. Árpily Lajos)
Tücsök doktor (Portugál népmese. Ford. Honti Rezső)
A vityilló (Orosz népmese. Ford. Áprily Lajos)
A szappan (Zsitkov. Ford. Határ Győző)
A bátor kiscsibe (Jemeljanov. Ford. Nikodémusz Elli)
Döndölő király szakálla (Földes Imre)
A mi pókunk (Móra Ferenc)
A póruljárt ördög (Móricz Zsigmond)
Jóbarátok (Csarusin. Ford. Áprily Lajos)
A kutya is számít (Német népmese. Ford. Határ Győző)
Az okos nyúl (Indus mese. Ford. Honti Rezső)
A szalmaszál, a szén és a bab (Grimm. Ford. Határ Győző)
A fogoly és a teknősbéka (Afrikai néger mese. Ford. Radnóti Miklós)
Hogyan úszott versenyt a csőröscsuka és a tarisznyarák? (Mikronéziai népmese. Ford. Határ Győző)
A csóka (Zsitkov. Ford. Határ Győző)
A medve és a farkas (Gyulai Pál)
Mátyás három lustája (Szép Ernő)
Ki ér többet? (Móra Ferenc)
Árgyilus és Tündér Ilona (Kolozsvári Grandpierre Emil)
Mátyás király és a varga (Kolozsvári Grandpierre Emil)
A komédiás disznó (Gárdonyi Géza)
A francia királylány (Olasz mese. Ford. Csatlós János)
A beszélő varjú (Prisvin. Ford. Szöllősy Klára)
Egy garas – két garas (Márkus Edit)
A hálátlanság büntetése (Perzsa mese. Ford. Honti Rezső)
A hiba (Oszejeva. Ford. Rab Zsuzsa)
Miért jár a kutya mezítláb? (Móra Ferenc)
Gurgurgaga és az égi tűz (Ausztráliai népmese. Ford. Határ Győző)
A kamarásról, aki arany tálcára lépett (Szép Ernő)
Csali mese (Benedek Elek)
Arab tréfa (Jókai Mór)
A medve, a farkas meg a róka (Kaukázusi népmese. Ford. Csatlós János)
A majmok mint kertészek (Indus mese. Ford. Honti Rezső)
Milyen állat járt itt? (Csarusin. Ford. Áprily Lajos)
Fenyőfák vándorútja (Vidor Miklós)
A görény (Fáy András. Átdolg. Fazekas Anna)
A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza)
Az aranytojás (Pesti Gábor. Átdolg. Czibor János)
Bújócska (Noszov. Ford. Nikodémusz Elli)
Légvárak (Indus mese. Ford. Honti Rezső)
A didergő király (Móra Ferenc)
A kutyaharapás (Pesti Gábor. Átdolg. Czibor János)
Mátyás napja (Szép Ernő)
A vadgalamb és a szarka (Gyulai Pál)
Öregapó madarai (Dalj. Ford. Hollós Róbert)

A legtöbb mesét itt elolvashatod:
http://mesemorzsa.blogspot.hu/2012_11_11_archive.html