Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
író, újságíró, muzeológus.
Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony.
A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre.
A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt.
Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába.
1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.
Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg.
1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették.
Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg.
Művei
Rab ember fiai (Budapest, 1909)
Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
Filkó meg én (Budapest, 1915)
Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
A festő halála (regény, Budapest, 1921, később Négy apának egy leánya címmel jelent meg)
Georgikon (Budapest, 1925)
Nádihegedű (Budapest, 1927)
Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
Beszélgetés a ferde toronnyal (Budapest, 1927)
Véreim (Budapest, 1927)
Sokféle (Budapest, 1927)
Egy cár, akit várnak (Budapest, 1930)
Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (önéletrajzi regény, Budapest, 1934)
Utazás a föld alatti Magyarországon (Budapest, 1935)
Parasztjaim (Budapest, 1935)
Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
Napok, holdak elmúlt csillagok (Budapest, 1935);
Titulász bankója (Történelmi elbeszélések, mesék)
Az Aranyszőrű bárány
A cinege cipője
Az égbelátó
Hannibál föltámasztása
A hatrongyosi kakasok
Hol volt, hol nem volt
Zengő ABC
| 
| ||||
RSS Feed
