All Categories - LILLA CARSON

Légy jó mindhalálig - szereplők 1

15/5/2018

Főszereplő

    Nyilas Misi: II. B osztályos debreceni diák

Diákok

    Gimesi Lajos: Misi legjobb barátja és osztálytársa
    Orczy Vilmos: Misi gazdag barátja, az osztály első tanulója
    Doroghy Sanyika: Misi tanítványa, II. B osztályos tanuló

    Böszörményi: Misi szobatársa, II. A osztályos tanuló
    K. Sánta: valójában a legjobb tanuló Misi osztályában
    Sándor Mihály: Misi osztálytársa

    Andrási: Misi szobatársa, a II. A osztály első tanulója
    Szegedi Feri: Misi osztálytársa
    Nagy úr (Nagy József): nyolcadikos diák, Misi szobatársa

    Lisznyai úr: nyolcadikos diák, Misi szobafőnöke
    Tannenbaum: Misi osztálytársa
    Csicsó: Misi szoba- és osztálytársa

    Varga János: Misi osztálytársa
    Láng: Misi osztálytársa

Légy jó mindhalálig - szereplők 2

15/5/2018

Tanárok, iskolában dolgozók

    Valkay tanár úr: vallástanár
    Gyéres tanár úr: a latintanár
    Báthori tanár úr: számtantanár

    Öreg Názó: földrajztanár
    Csoknyay tanár úr: énektanár
    Szüts Istók: testnevelő tanár

    Sarkadi tanár úr: rajztanár
    Igazgató
    Pedellus (István bácsi)

    Juhász tanár úr (csak a színpadi változatban szerepel)
    Bagoly tanár úr (csak a színpadi változatban szerepel)

Légy jó mindhalálig - szereplők 3

15/5/2018

További szereplők

    Pósalaky úr, nyugalmazott tanácsos, akinek Misi felolvas
    Doroghy Bella, Misi tanítványának középső nővére (18 éves)
    Török János (János úr), Misi előző évi szállásadójának fia

    Doroghy úr, Sanyi apja
    Doroghyné, Sanyi anyja (csak a színpadi változatban szerepel úgy, hogy beszél is)
    Doroghy Viola, Sanyi idősebb nővére

    Törökék, Misi előző évi szállásadói (Török Pál és felesége)
    Szikszayék (Szikszay Lajos és felesége), Törökék barátai
    Isaák Géza, Misi nagybátyja

    Doroghy Ilona ("Ilike"), Sanyi legkisebb nővére (14 éves)
    Török Ilona (Ilonka kisasszony), Törökék lánya, János úr húga
    Csigainé, mosónő, aki Misi ruháit mossa (havonta 60 krajcárért)

Légy jó mindhalálig - tartalom

15/5/2018

Az 1890-es évek elején járunk, Nyilas Misi a debreceni kollégium ijesztően nagy, komor és sivár világában él.
Társai és a felnőttek rosszul bánnak vele, a szobatársai felbontják az otthonról kapott pakkját, még a kalapját is elveszíti.

Egy öreg úr, Pósalaky, akinek délutánonként felolvas, eleinte magázza,
de mikor megtudja, hogy az apja ács, egyszeriben tegezni kezdi.

A volt városi tanácsos azzal bízza meg a diákot, hogy az általa megálmodott számokat tegye meg a lutrin.

Ebből Misinek később sok kellemetlensége származik.

Nemsokára újabb keresethez jut, számtanra és latinra tanítja egyik osztálytársát, Doroghy Sanyikát.

Itt megismerkedik a dzsentri család tagjaival, megkedveli a középső lányt, Bellát.

Ellátogat Törökékhez is, akiknél a múlt évben lakott.
Beszél a lutriról Török bácsi fiának, Jánosnak, majd a kisfiú ottfelejti a lump gigerlinél a fogadószelvényt, a reskontót.

A megtett számokat a lutrin kihúzzák, négy számot eltaláltak Misiék, de a fiú nem találja a szelvényt.

A lutri ügye lázba hozza az egész osztályt, Misi egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül,
nem meri megmondani Pósalakynak, hogy a reskontó nincs meg.

A lutri ügye tovább kavarog, Misit csalással, lopással vádolják, tanári konferencia elé idézik.

Itt durvaságot, ridegséget, tudatlanságot lát maga körül.

Végül minden jóra fordul, kiderül ártatlansága,
de Misit már lelkileg összetörték, nem akar többé debreceni diák lenni,

iskolát vált, Sárospatakon folytatja majd a tanulmányait.

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember - tartalom 2a

15/5/2018

Az ötödik század derekán járunk, a Római Birodalomban.

A trák származású művelt görög, Zéta
urával, Priszkosz rétorral indul Attila, a hun uralkodó Tisza menti városába,
hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom közös ügyeiről tárgyaljanak.

Útközben Zéta egy hun fogoly, Deél segítségével megtanul hunul, így rengeteg későbbi nehézséget kerül el.

A fogoly mesél neki arról, hogy beleszeretett egy hun főúr lányába, és ezért ki fogják végeztetni.

Zéta és csoportja huzamosabb ideig maradnak a városban, és Zéta rövidesen szintén beleszeret
a hun főúr lányába, Emőkébe, és maga vállalja a rabszolgaságot, hogy szerelme, Emőke közelében lehessen:

hamis levéllel visszajuttatja magát a hun táborba, és Csáth, a hun főúr szolgája lesz.

Később (természetesen Emőke kedvéért) a palotában is gyakori látogató lesz,
ahol Rika királyné és udvarhölgyei nyomban bizalmukba is fogadják,

és olyan kézügyességet igénylő feladatokat végeztetnek vele, mint amilyen például a rajzolás.

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember - tartalom 2b

15/5/2018

Attila hadjárata előtt Zétát is katonai kiképzésre küldik, és rövidesen kitűnő harcos lesz belőle.

Abban reménykedik, hogy ha a csatában jeleskedik hősiességével, felszabadítják.

Azonban hiába harcolja végig a catalaunumi csatát, erre nem kerül sor.

Ezek után egy püspök segédje lesz, aki a járványokban elhunyt embereket temeti.

Zéta visszakeveredik a hun táborba, és találkozik Emőkével.
Őt is azok közé a szolgák közé helyezik, akik segítenek az időközben elhunyt Attila temetésében.

Azonban Emőke átveszi Zéta helyét, és a temetés után őt is megölik.

Zéta azonban mégis boldog lesz, mert szerelemre lobban Dsidsia, a római szolgálólány iránt.

Ida regénye - tartalom 3/1

14/5/2018

Budapest az első világháború előtt. Balogh Csaba dzsentriszármazású, nagyratörő fiatal festő,
aki hírnévről álmodozik, de egyelőre csak újságíróskodásra futja.

Terveit teljességgel felforgatja sógorának eladósodása, ami Csaba húgának jövőjét, a családi földet és házat is veszélyezteti.

Ekkor hirtelen reménysugár fénylik föl:
egy apróhirdetésben egy Ó Péter nevű úr férjet keres a lányának, 300 000 koronás hozománnyal.

Csaba először bizalmatlan, de aztán mégis jelentkezik a hirdetésre.

Ida regénye - tartalom 3/2

14/5/2018

Ida, Ó Péter borkereskedő egyetlen leánya
édesanyja halála után egy budapesti zárdában nőtt fel.

Édesapja csak egyszer egy évben látogatja meg, és sosem viszi haza.

A fiatal lány viszont szerelemről, házasságról álmodozik, éppen ezért éri villámcsapásként, hogy apja azt kívánja: az érettségi után is maradjon a zárdában.

Ida először tanárnőként dolgozik az apácák között,
de végül el kell hagynia az iskolát, amikor védelmébe veszi az egyik növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott.

A hazatérő Idának lassanként rá kell jönnie,
hogy édesapja meglehetősen léha életet él, nagyokat dorbézol és sűrűn váltogatja a szeretőit.

A leányt különösen boldogtalanná teszi, hogy egy gyerekkori játszópajtása, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is bekerült ebbe a körbe.

Az apa számára is egyre elviselhetetlenebb lánya jelenléte – különösen, miután bejelentette neki,
hogy Nórát feleségül akarja venni.

Végül úgy dönt: apróhirdetés útján adja férjhez.

Ida regénye - tartalom 3/3

14/5/2018

Ida elfogadja a házasságot Balogh Csabával, de kiköti, hogy az csak látszatházasság lehet.

Ó Péter viszont együttéléshez köti a hozomány nagy részének kifizetését,
ezért Ida és Csaba „szerződést” kötnek: együtt élnek ugyan, de végig „idegenek” maradnak egymásnak, tartják a távolságot.

Az ifjú pár Münchenbe költözik, ahol a fiatalasszony megismerkedik férje festő barátaival, és gyorsan beilleszkedik azok vidám életébe.

Eközben a fiatalok akaratuk ellenére mind közelebb kerülnek egymáshoz, különösen az után,
hogy Ida ihletésére Csabának sikerül megfestenie nagy művét, a Haldokló angyalt.

Szerelmük kibontakozását félreértések gátolják: Csabának az gyanús, hogy miért is távolították el feleségét a zárdából, mert nem ismeri annak okát,

Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, mert Csaba szeretőjének hiszi.

Végül a fiatal pár visszatér Budapestre,
ahol a tisztázódnak félreértések:
Ida és Csaba végre valódi házasságban élhet…

Fekete István: Karácsonyi látogatók

14/5/2018

fekete_istvan_karacsonyi_latogatok.rtf
File Size:	432 kb
File Type:	rtf