Ványa egyedül marad, s vádolja magát, hogy tíz évvel ezelőtt neki kellett volna feleségül kérnie Jelenát, akkor ma boldog lenne.

Aztán keserűen idézi fel azokat az időket, amikor felnézett a professzorra, s most látszik, mit alkotott, amikor nyugalomba vonult. Nem maradt utána egyetlen oldalnyi mű sem. Vojnyickij becsapottnak érzi magát.

Ekkor belép Asztrov és Tyelegin, az orvos arra biztatja a Ivan Iljicset, hogy játsszon. A doktor nem érti Ványát, hogy miért olyan rosszkedvű, s azt gyanítja, hogy szerelmes a professzornéba, de ő nem reagál, Tyelegin eközben halkan játszik. Szonya lép be, és számon kéri az orvostól, hogy miért itatja Ványa bácsit.

Szonya finoman faggatja Asztrovot, hogy milyen érzelmeket táplál irányában, de a férfi nem érti meg a célzást, inkább arról beszél, hogy a szépséggel szemben nem tud közömbös lenni, s ha Jelena Andrejevnának kedve kerekedne, egy nap alatt el tudná csavarni a fejét Szegény lány nagyon csúnyának érzi magát.

Jelena és Szonya összebarátkoznak, még azt is bevallja Jelena, hogy ő is szívesen elfogadna egy fiatal férjet. Először magával ragadta a híres ember, a tudós, ez a szerelem azonban nem volt valódi, csupán belelovalta magát. Nem érzi bűnösnek magát. A két fiatal nő közel kerül egymáshoz.




Leave a Reply.