Hedda szülei meghaltak, ő férjhez ment, a minap féléves nászútról tértek haza Jörgen Tesmannal, aki kultúrtörténész.

Hedda jelleme. Tanúi vagyunk szeretetlenségének, amivel környezetét körülveszi: megsérti az őhozzá kedvesen közeledő Julle nénit, utálja a cselédet, és minden esetben kitér férjének közeledése elől.

Feltűnő az a flegmaság, amivel kifejezi utálatát környezetében mindenkivel szemben. Megborzong egy lehetséges gyermekáldástól.

Egyedül a házibarát szerepben jelenlévő Brack bíróval kacérkodik, őt kedveli, de csak unaloműzésből.
x

Hedda régi szerelme, Ejlert Lövborg, aki botrányaival hívta fel magára a figyelmet, ismét feltűnt a városban, várható, hogy találkoznak.

Hedda leszámolt régi életével, már csak tönkretenni akar mindenkit,
nem szeret senkit, mert őt sem szereti az, akit elképzelt volna magának.

Férje, Tesman rajong ifjú és szép feleségéért, ám Hedda ezt a ragaszkodást nem bírja elviselni, túl kispolgári, unalmas számára.
x

Jörgenhez csak azért ment hozzá, mert szép házban lakhat, igaz, hitelből. Szeretné, ha férje híres ember, politikus vagy miniszter lenne, akkor büszke lehetne rá (ebben hasonlít Bovarynéra), és nagylábon élhetnének hátaslóval, új zongorával.

Erről azonban le kell mondania, mert férje nem tehetséges, az újból felbukkanó Lövborg pedig nem az a fényes lovag, fején koszorúval, akinek Hedda ismerte.

Megváltozott, egy szürke vetélytársnő (Elvstedné) elhódította, végül egy kurtizán mellett öngyilkos lett, de nem úgy, ahogy Hedda szerette volna.

És Hedda hiába égette el Lövborg nagyreményű kéziratát a kultúra fejlődéséről, Elvstedné megőrizte a jegyzeteket, amik Jörgen segítségével újra fognak éledni.

Hedda a saját csapdájába esett, Brack bíró ugyan titokban tartja Hedda közreműködését az öngyilkosságban (ő adta a pisztolyt Lövborgnak), de az asszony ezt már szabadságának elvesztéseként éli meg, amit az öntörvényű, csak magának élő és életértelmet nem lelő nő nem bír elviselni, és főbe lövi magát.




Leave a Reply.