Elzárt norvég hegyvidéki falucskában él Peer Gynt, a bolondos, tódító. lódító siheder. Vagyona nincs, már apja, nagyapja elherdálta.
Bár szorgalmas munkával jobban élhetne, ábrándképei, látomásai után szalad. Anyja, Aase állandóan korholja ezért.

Van, aki szeretné, Ingrid, de hoppon marad, a lány férjhez megy. Az esküvőre Peer is elmegy, de a lányok kikosarazzák.
Beleszeret egy telepes-család lányában Solvejgbe.
Cimborái leitatják, gúnyolják, Solvejg elutasítja, ekkor megszökteti a menyasszonyt, de reggel kidobja.
A faluba többé nem térhet vissza, elbujdosik. Aase és Solvejg keresik.

Csodálatosak a kalandjai: először három hegyi pásztorlányka vigasztalja, majd elcsábítja a manókirálynak, Dovrének a lányát.
Manókirály lehetne, hozományként megkapná a manóbirodalmat, de abba már nem megy bele, hogy emberszemeit manószemekre cseréljék ki.
Amikor a manók meg akarják ölni, anyja nevének a varázserejével megmenekül, a gonosz hegyi szörnyetegtől, Böjgentől pedig Solvejg nevének kiáltása menti meg.

Véget akar vetni az álmodozásnak, becsületes munkába kezd: házat épít. Készen is lesz, megjelenik a szerelmes Solvejg, hogy élete végéig vele maradjon.
Amikor azonban Peer fáért megy az erdőbe, régi énjének szellemei újra erőt vesznek rajta.
Megjelenik egy randa vénasszony, akiben Dovre lányát ismeri fel, meglátja közös gyermeküket, egy undorító külsejű, bicegő kisfiút.

Nem térhet vissza Solvejghez, nekivág a világnak. Még csak anyját akarja látni, az haldoklik. Haláltusáját megkönnyítendő mesét rögtönöz: az ágyból szán lesz, így viszi Szent Péter elé Aasét: Jobb lélek ide manapság a faluból egy se jő.

Sok-sok év múlva mint középkorú, gazdag úr lett Peerből. Marokkó vidékén hajózik, vendégei előtt kifejti elvét: Az ember célja mi a földön? / legyen önmaga: —röviden— / s csak önmagával törődjön.
Tíz év alatt meggazdagodott: hajóin négereket szállított Amerikába, és még sok más üzlete volt. Most már a világ császára akar lenni rengeteg pénzével.

Most éppen a törököket akarja segíteni a görög szabadságharcosok ellen. Vendégei ezen felháborodva elrabolják hajóját.
Átkai megfogannak, elpusztul hajója is, elrablói is.

Sivatagi magányából először a majmok közé kerül, majd miután ezek nem tisztelik, át akarja alakítani a természetet, termékennyé akarja tenni a sivatagot.
Véletlenül megtalálja a beduin császár lovát és öltözékét, s a bennszülöttek ruhája alapján prófétaként kezdik tisztelni.
Azt hiszi, személyének szól a hódolat, de Anitra, a szép és ostoba beduin lány rászedi: minden maradék pénzét kicsalja, s meglép vele.

Amikor a sivatagban levő Memmon-szoborral akar szót érteni, a kairói elmegyógyintézetbe szállítják.
Azonban — miután a tiszta ész kimúlt — az ápoltakat kiengedik. Az egyik faragatlan tollnak képzeli magát, és elvágja a torkát.

Évtizedek telnek el, egy Norvégiába tartó hajó fedélzetén bukkan újra elő. Öregember, aranyásó volt, de nem sikerült meggazdagodnia.
A hajóút nem hoz sok örömet: még a legszegényebb matrózt is várja valaki odahaza, a hajó viharba kerül, s hogy megmeneküljön, a roncsokba kapaszkodó hajószakácsot kénytelen lelökni.

Koldusként vetődik haza, a házukat éppen árverezik. Megtudja, hogy emléke sem szépült meg. Undok költőként emlékeznek rá, aki akasztófán fejezte be életét.
Pünkösd szombatján az erdőben elmélkedik sorsáról. Egy vadhagyma rétegeiben látja sorsát (az árva hajótörött, az örök vándor, a próféta, az aranyásó, de a magját soha sem leli).

Egy kunyhóból Solvejg dala hallatszik. Most döbben rá: Itt volt Peer császársága, csak itt...
és másodszor is elfut  Solvejg elől az erdő sűrűjébe.
Rémlátomásai vannak, már rájött, hogy tévedett, amikor vágyképeit követve nekivágott a világnak.
Megjelenik a Gomböntő, aki a selejtes életű embereket újraolvasztja, hogy használható masszát kapjon.
Peer azért kerül a kezei közé, mert nem volt igazi egyénisége, még igazi nagy bűne sem volt, nem tartozik sehová.

Peer bármilyen nagy bűnt magára vállalna, csakhogy egyénisége nélkül oldódjon fel, az adminisztrátor ördög Sovány azonban kineveti piti aljasságai nem érdemlik ki a kárhozat tüzét (és tűzifáját).
Ekkor jut eszébe az, akivel szemben a legnagyobbat vétkezte: Solvejg. A kunyhó küszöbére rogyva kéri: Bűnös van előtted, mondj ítéletet!
Solvejg válasza: Áldott az Úr neve! Visszaérkezett!
Peer ezzel megszabadul a múlt minden értelmetlen szenvedélyétől, rémképétől és a kárhozattól: Mert egy nő nagy szerelme és hite  /  hős áldozata megmentette őt, /  s hitet öntött lelkébe és erőt.

peer_gynt.rtf
File Size: 355 kb
File Type: rtf
Download File




Leave a Reply.