Produkciós cím : Téli rege
Eredeti cím : The Winter's Tale
Műfaj : Próza
Bemutató dátuma : 1976.01.23
kkméti Katona József Színház
Szerző : Shakespeare, William
Rendező : Zsámbéki Gábor m.v.

Szereposztás :

Leontes: Gábor Miklós
Mamilius, Leontes fia: Morva Ernő
Camillo: Trokán Péter

Antigonus: Fekete Tibor
Cleomenes: Muskát László
Dion: Popov István

Polixenes: Forgács Tibor
Florizel: Farády István
Archidamus: Baranyi László

Hajós: Gyulai Antal
Juhász: Major Pál
Mufurc: Csernák Árpád

Béres: Szilárdy István
Autolycus: Hetényi Pál
Porkoláb: Horváth József

Hermione: Szakács Eszter
Perdita: Sára Bernadette
Paulina: Gurnik Ilona

Emília: Biluska Annamária
Mopsa: Monyók Ildikó
Dorcas: Albert Éva

Idő: Kölgyesi György
Nemes: Lengyel János
Nemes: Torma István
Nemes: Jánoky Sándor

videón   rádiószínház

Lear király
rendező: Árkosi Árpád 2006

Szereplők:
Kóti Árpád, Dózsa Gergely, Nagy László Zsolt,
Garay Nagy Tamás, Vranyecz Artúr, Miske László,

Sárközy Zoltán, Tokaji Csaba, Cservenák Vilmos,
Diószeghy Iván, Hajdú Péter, Simor Ottó,

Jámbor József, Kuna Károly, Benedek Gyula,
Révész Béla, Majzik Edit, Lapis Erika, Kecskés Tímea

Ahogy tetszik - Shakespeare
Madách Színház  1964. 

A száműzött herceg: Bodor Tibor
Rosalinda, a herceg leánya: Béres Ilona 
Frigyes, a herceg öccse: Árva János

Célia, Frigyes herceg leánya: Csűrös Karola
Amiens, nemes a herceg kíséretében: Garics János
Jaques, nemes a herceg kíséretében: Gábor Miklós

Le Beau, Frigyes udvarmestere: Tallós Endre
Próbakő, bohóc: Körmendi János
Charles, birkózóbajnok: Vándor József

Olivér, Sir Roland de Bois fia: Lőte Attila
Jakab, Sir Roland de Bois fia: Deák B. Ferenc
Orlando, Sir Roland de Bois fia: Tordy Géza

Ádám, Olivér inasa: Kőmíves Sándor
Denis, Olivér inasa: Kozák András f. h.
Corinnus: Gyenge Árpád

Silvius: Zenthe Ferenc
Phoebe, pásztorlány: Gombos Katalin
Juci, parasztlány: Gyurkovics Zsuzsa

Vili, parasztlegény, Juci imádója: Bay Gyula
Hymen megszemélyesítője: Pádua Ildikó
Csűrcsavar Olivér, lelkész: Szirmai Jenő

Első úr: Joó László
Második úr: Nagy Béla
Első apród: Harkányi János f.h.

​Második apród: Csikos Sándor f.h.
Első úr az udvarnál: Bakay Lajos
Második úr: Markó Sándor

Rendezte - Vámos László

​Produkciós cím : Szentivánéji álom
Eredeti cím : A Midsummer Night's Dream
Műfaj : Próza
Bemutató dátuma : 1992.02.28
kkméti Katona József Színház
Szerző : Shakespeare, William

Szereposztás :

Theseus: Epres Attila
Oberon: Epres Attila
Lysander: Bálint Péter m.v.

Demetrius: Pál Attila
Philostrat: Horváth Károly
Vackor: Matus György

Gyalu: Fekete Tibor
Zuboly: Vitéz László
Dudás: Kovács Gyula

Orrondi: Guttin András
Ösztövér: Gulyás Zoltán
Hippolyta: Borbáth Ottilia

Hermia: Kéner Gabriella
Heléna: Ambrus Asma
Titánia: Bencze Ilona m.v.

Puck: Patassy Tibor
Tündér: Nyúl Erika
Tündér: Fímann Nóra

Tündér: Gábor Anikó
Tündér: Zelei Gábor
Tündér: Fekete István

Rendező : Micu, Dan m.v.

Produkciós cím : Minden jó, ha vége jó
Műfaj : Próza
Bemutató dátuma : 2016.06.04
bp-i Társulat : Katona József Színház
Szerző : Shakespeare, William
Rendező : Zsámbéki Gábor

Szereposztás :

A francia király: Szacsvay László
Bertram: Kovács Lehel
Heléna: Pálos Hanna

Lafeu: Ujlaki Dénes
Parolles: Elek Ferenc
Rousillon grófnő: Bodnár Erika

A grófnő udvarmestere: Gyabronka József (m.v.)
Bolond: Bezerédi Zoltán
Firenze hercege: Rajkai Zoltán

​Egy firenzei özvegyasszony: Szirtes Ági
Diána, a lánya: Rujder Vivien (e.h.)

Heléna, egy francia orvos árván maradt lánya elhatározza, hogy megszerzi magának az ifjú Bertram grófot,
aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta, és inkább megszökik a kényszerű esküvő elől.
---
Az idősek helytelenítik mindazokat a vétségeket, amelyeket a fiatalok a párkeresés zűrzavarában elkövetnek,
ők pedig unalmasnak, már érvénytelennek, ódivatúnak és feleslegesnek tartják azokat az intelmeket, amelyeket az idősek – összegyűjtött élettapasztalatként – állandóan a fejükhöz vágnak.
---
Leginkább mintha egy cirkuszi társulat tisztre méltó,
​de már élemedett művészei és fiatal, helyüket kereső artistái lennének egymással összezárva. 

Produkciós cím : Minden jó, ha vége jó
Műfaj : Próza
Bemutató dátuma : 2007.09.22
bp-i Vígszínház
Szerző : Shakespeare, William
Rendező : Valló Péter

Szereposztás :

Francia király: Tordy Géza
Bertram: Szőcs Artur
Lafeu: Borbiczki Ferenc

Parolles: Pindroch Csaba
Bolond: Vallai Péter
Rousillon grófnő: Igó Éva

Heléna: Tornyi Ildikó
Firenzei özvegyasszony: Venczel Vera
Diána: Zeck Juli

I. Nemes: Gyuriska János
II. Nemes: Csőre Gábor
III. Nemes: Oberfrank Pál
Katona: Telekes Péter

Heléna, egy nagy hírű orvos lánya meggyógyítja a súlyos beteg francia királyt, s cserébe azt kívánja, hogy az ifjú Bertram gróf, akivel árvaként együtt nevelkedett, s akibe titkon szerelmes, vegye feleségül. 

Az előadásban ügyes némajátékok pajtási-haveri viszonyt sejtetnek a fiatalok között. Kézenfekvő gondolat. 
Még azt sem befolyásolja, hogy később az előkelő ifjú
nem akarja elvenni az alacsony rangú lányt. 

De az már alig hihető, hogy hirtelen annyira megutálná nemrég még bensőséges barátnőjét, hogy miután királyi parancsra mégis elveszi, szerelme elől háborúba menekül a különben csélcsap és kéjsóvár ifjonc. ​

​A darabból nem derül ki, Heléna miért bomlik annyira
​a hozzá méltatlan Bertramért, és azt sem lehet tudni,
hogy a szépreményű fiatalembernek miért kell
csaknem valamennyi nő, kivéve Helenát.

Produkciós cím : Minden jó, ha vége jó
Eredeti cím : All's Well that Ends Well
Műfaj : Próza
Bemutató dátuma : 1979.03.09
bp-i Vígszínház
Szerző : Shakespeare, William
Rendező : Valló Péter

Szereposztás :

A francia király: Darvas Iván
Bertram, Rousillon grófja: Lukács Sándor
Lafeu, idősebb nemesúr: Mádi Szabó Gábor

Első nemesúr: Hegedűs D. Géza
Második nemesúr: Gálffi László
Harmadik nemesúr: Maszlay István

Parolles, Bertram kísérője: Tahi Tóth László
Rousillon grófnő udvarmestere: Nagy Gábor
Lavache, Rousillon grófnő bolondja: Kern András

Katona: Gáspár Sándor f.h.
Rousillon grófnő, Bertram anyja: Ruttkai Éva
Heléna, a grófnő nevelt lánya: Kútvölgyi Erzsébet

Egy firenzei özvegyasszony: Földi Teri
Diána, a lánya: Venczel Vera
Marianna, az özvegy barátnője: Szatmári Liza

Shakespeare színdarabjában Heléna de Narbon, a néhai Roussillon gróf híres orvosának lánya meggyógyítja Franciaország királyát halálos betegségébõl,

amiért cserébe azt kéri a királytól, hogy házasítsa össze Bertram Roussillonnal, akibe eddig titokban volt szerelmes.
---
A fiú engedelmeskedik a király parancsának és feleségül veszi a lányt, de az esküvõ után azonnal Firenzébe menekül.
---
Heléna utána indul és még a lehetetlenre is vállalkozik, hogy elnyerje szerelmét.

Heléna varázsosan szép, tanult, tudatos lány, aki világosan látja merész vállalkozása kockázatait, mégsem hátrál meg.

A darab elejétõl a végéig övé rokonszenvünk.
Mire képes a nõi elszántság, ha a szerelem a tét?

Mire juthat egy fiatal lány, aki pusztán tudással, tehetséggel és elszántsággal indul a világ ellen?
​Kinek a megbecsülését tudja megszerezni?