A vadkacsa

SZEM�LYEK

WERLE, nagykeresked�
GREGERS WERLE, a fia
AZ �REG EKDAL
HJALMAR EKDAL, az �reg fia, f�nyk�p�sz
GINA EKDAL, Hjalmar feles�ge
HEDVIG, tizenn�gy �ves l�nyuk
S�RBYN�, a nagykeresked� h�zvezet�n�je
RELLING, orvos
MOLVIK, volt teol�gus
GRABERG, k�nyvel�
PETTERSEN, a nagykeresked� komornyikja
JENSEN, pinc�r
K�V�R VEND�G
KOPASZ VEND�G
R�VIDL�T� VEND�G
HAT M�SIK VEND�G
PINC�REK

Az els� felvon�s cselekm�nye Werle nagykeresked� h�z�ban, a t�bbi n�gy felvon�s Ekdal f�nyk�p�sz lak�s�n j�tsz�dik

ELS� FELVON�S

Werle nagykeresked� h�z�ban. F�ny�z� k�nyelemmel berendezett dolgoz�szoba; k�nyvszekr�nyek, k�rpitozott b�torok; a szoba k�zep�n iratokkal, �zleti k�nyvekkel rakott �r�asztal; z�ld selyemerny�s l�mp�k vonj�k tompa f�nybe a szob�t. A h�tt�rben t�gra nyitott, t�bb sz�rny� ajt�, f�gg�nyei is f�lrevonva; m�g�tte csill�rokkal, falikarokkal f�nyesen kivil�g�tott, t�gas, eleg�ns szoba l�tszik. A sz�npad jobb oldal�n, el�l, kis tap�taajt� ny�lik, amely az irod�kba vezet. Bal fel�l par�zsl� t�z� kandall�; kiss� h�tr�bb k�tsz�rny� ajt�, amely az eb�dl�be vezet

Pettersen, a komornyik lib�ri�ban, �s Jensen, a kiseg�t� pinc�r frakkban; tesznek-vesznek, rendezkednek. A benti, nagy szob�kban m�g k�t-h�rom m�sik pinc�r j�rk�l fel-al� rakosgatva, gyerty�kat gy�jtogatva. Az eb�dl�b�l besz�lget�s zsivaja, kacag�s hallatszik; valaki k�s�vel megkocogtatja a pohara perem�t; csend t�mad, valaki poh�rk�sz�nt�t mond; azt�n �ljenz�s �s �jra zsivaj, besz�lget�s

PETTERSEN
(meggy�jt egy l�mp�t a kandall�n, r�helyezi az erny�t) Hallja, Jensen? Ez most az �reg Werle. A S�rbyn�re mond felk�sz�nt�t. J� hosszan besz�l, mi?

JENSEN
(el�bbre tol egy karossz�ket) Mondja, maga szerint igaz, amit pletyk�lnak - hogy van k�zt�k valami?

PETTERSEN
Az �rd�g tudja.

JENSEN
Mert hogy valamikor nagy kakas volt az �reg�r!

PETTERSEN
Meglehet.

JENSEN
Ez a vacsora most, ugye, a fia tisztelet�re van?

PETTERSEN
Bizony. Megj�tt tegnap a fiatal�r.

JENSEN
Nem is tudtam, hogy van egy fia.

PETTERSEN
Pedig van neki. Csak felk�lt�z�tt a h�ydali telepre, �s le se j�n a hegyekb�l �vsz�mra. Ami�ta �n a h�zn�l vagyok, most j�tt haza el�sz�r.

KISEG�T� PINC�R
(a m�sik szoba ajtaj�b�l) Pettersen �r, valami v�nember van itt...

PETTERSEN
(d�rm�gve) A nyavalya t�rje ki! Ilyenkor... ki lehet az?

Az �reg Ekdal l�p be a szalon fel�l; �sdi, kopottas nagykab�tban van, k�t�tt keszty�ben, kez�ben s�tabot �s kucsma; h�na alatt csomagol�pap�rba burkolt paksam�ta. Elpiszkol�dott v�r�sesbarna par�k�t visel, orra alatt kicsi, hegyesre p�dr�tt �sz bajusz

(El�be megy) Az �g szerelm�re! Mit keres maga itt ilyenkor?

EKDAL
(az ajt�ban �llva) Be kell mennem az irod�ba, de felt�tlen�l. Van egy kis elint�znival�m.

PETTERSEN
M�r egy �r�ja bez�rtak, �s...

EKDAL
Tudom, m�r az ajt�ban mondt�k, de a Graberg m�g bent van. Legyen mag�ban l�lek, Pettersen, engedje meg, hogy ott besurranjak. (A tap�taajt�ra mutat) Tudom az utat.

PETTERSEN
Na, j�l van, menjen. (Kit�rja neki az ajt�t) De azt�n visszafel� ne erre, hanem a rendes �ton, mert ma vend�gs�g van.

EKDAL
Tudom, tudom. K�sz�n�m, Pettersen, dr�ga �reg bar�tom. K�sz�n�m a sz�vess�g�t. (Az orra alatt d�rm�gve) V�n h�lye! (Bemegy az irod�ba. Pettersen beteszi m�g�tte az ajt�t)

JENSEN
Ez is itt dolgozik az irod�ban?

PETTERSEN
Nem, csak kiseg�t, ha sok a dolog, kap egy kis m�solnival�t, azt�n hazaviszi, �s otthon megcsin�lja. Pedig, ha tudn�, micsoda talpig �riember volt valamikor az �reg Ekdal!

JENSEN
Az�rt �n mindj�rt gondoltam. Valahogy megl�tszik rajta.

PETTERSEN
H�t persze. Aki azel�tt nem ismerte, t�n el se hiszi, hogy hadnagy volt az �reg, katonatiszt.

JENSEN
Ne mondja! Ez, katonatiszt?

PETTERSEN
Bizony �m! Csak azt�n otthagyta a hadsereget, �s fakeresked� lett, vagy mi. �s �ll�t�lag egyszer nagyon r�szedte a nagykeresked� urat, legal�bbis azt mondj�k. Mert hogy akkoriban m�g a kettej�k� volt a h�ydali telep, k�z�sben. Ha maga azt tudn�, Jensen, j�l ismerem �n az �reg Ekdalt! Hogy mennyi s�rt meg p�link�t megiszunk mi egy�tt Eriksen mam�n�l!

JENSEN
H�t, ahogy eln�ztem, nem lehet valami b�kez� cimbora az �reg.

PETTERSEN
Persze, mindig �n fizetek neki. H�t mit k�pzel! M�giscsak �gy illik, nem, hogy megadja neki az ember a tiszteletet, egy ilyen jobb napokat l�tott �riembernek.

JENSEN
Cs�dbe ment?

PETTERSEN
Mi az, hogy cs�dbe ment! K�nyszermunk�ra �t�lt�k!

JENSEN
K�nyszermunk�ra!

PETTERSEN
Vagy tal�n csak fegyh�zra... (F�lel) Pszt! Hallja, most kelnek fel az asztalt�l.

K�t pinc�r bel�lr�l felt�rja az eb�dl� ajtaj�t. S�rbyn� l�p ki rajta els�nek, k�t vend�ggel besz�lgetve. Lassan sz�lling�zva k�veti �ket az eg�sz t�rsas�g, megjelenik Werle nagykeresked� is. Utols�nak Hjalmar Ekdal �s Gregers Werle l�p be a dolgoz�szob�ba

S�RBYN�
(elhaladt�ban a komornyikhoz) A k�v�t a zeneteremben szerv�roztassa.

PETTERSEN
Igenis, asszonyom.

S�rbyn� �s a k�t vend�g �ts�t�l a h�ts� szob�ba, majd az ajt�n t�l elfordulnak jobbra. Pettersen �s Jensen szint�n

K�V�R VEND�G
(a kopaszhoz) F�! Bar�tom, micsoda lakoma! Megdolgoztatj�k az embert, mi?

KOPASZ VEND�G
Fantasztikus, nem, hogy egy kis akarattal meg j�indulattal mire k�pes az ember, mind�ssze h�rom �ra leforg�sa alatt!

K�V�R VEND�G
No igen, de azt�n! Azt�n mi van, dr�ga kamar�s uram, arra is gondoljon!

HARMADIK �R
Hallom, a k�v�t �s a lik�r�ket a zeneteremben szolg�lj�k fel.

K�V�R VEND�G
Pomp�s! Akkor lehet, hogy S�rbyn� m�g j�tszik is nek�nk valamit!

KOPASZ VEND�G
(halkan) Azt�n nehogy a v�g�n kij�tsszon benn�nket!

K�V�R VEND�G
Ugyan! Csak nem tesz ilyet Bertha a r�gi bar�taival!

Nevetnek �s �tmennek a szomsz�d szob�ba

WERLE
(halkan, agg�dva) Ugye, Gregers, senki nem vette �szre?

GREGERS
(csod�lkozva pillant r�) Mit?

WERLE
Te se vetted �szre?

GREGERS
Mit kellett volna �szrevennem?

WERLE
Hogy tizenh�rman �lt�nk az asztaln�l.

GREGERS
T�nyleg? �pp tizenh�rman?

WERLE
(Hjalmar Ekdal fel� sand�tva) M�skor mindig tizenketten szoktunk lenni. (A t�bbiekhez) Tess�k, uraim, tess�k, f�radjanak �t a szalonba. (Werle �s a vend�gek, Hjalmar �s Gregers kiv�tel�vel, �tmennek a m�sik szob�ba, azt�n jobbra el)

HJALMAR
(aki kihallgatta a besz�lget�st) Nem kellett volna engem is megh�vnod, Gregers.

GREGERS
Mi az, hogy nem kellett volna megh�vnom t�ged! Tudtommal az �n tiszteletemre rendezte ap�m ezt az eb�det, m�r hogyne h�vtam volna meg �pp a legjobb bar�tomat...

HJALMAR
De azt hiszem, ap�d nem nagyon �r�lt neki. Mert hogy egy�bk�nt, ugye, �n nem vagyok bej�ratos ide hozz�tok.

GREGERS
Nem, azt l�tom. No de �n mindenk�ppen tal�lkozni akartam veled, hogy egy kicsit elbesz�lgess�nk, mert amint ez v�get �r, �n mindj�rt utazom is vissza. Dr�ga bar�tom, oszt�lyt�rsak voltunk, j� bar�tok, �s istenemre, de messzire sodr�dtunk egym�st�l! Mi�ta is, hogy nem tal�lkoztunk? Tizenhat, tizenh�t �ve?

HJALMAR
Olyan r�g volna m�r?

GREGERS
Bizony, �regem. Na mes�lj, mi van, hogy megy a sorod? J�l n�zel ki. Kicsit megh�zt�l, szinte m�r pocakot eresztett�l.

HJALMAR
Na, h�t az tal�n t�lz�s; de h�t megemberesedtem, az biztos.

GREGERS
Bizony meg. K�ls�leg mindenk�ppen el�ny�dre v�ltozt�l.

HJALMAR
(elkomorodva) De bels�leg, Gregers! Lelkileg m�r kor�ntsem vagyok olyan j� sz�nben, sejtheted. Te is tudod, ugye, hogy micsoda sz�rny� katasztr�fa szakadt r�nk az�ta, hogy mi utolj�ra tal�lkoztunk.

GREGERS
(halkan) �s most mi van ap�ddal? Hogy van?

HJALMAR
�, bar�tom, ne is besz�lj�nk r�la. Szeg�ny, boldogtalan �reg n�lunk lakik, persze. Nincs e vil�gon senkije rajtam k�v�l, akire t�maszkodhatna. Tudod, Gregers, a sz�vem szakad meg, ha err�l kell besz�lnem. Mes�lj ink�bb te, milyen az �leted ott fenn a telepen?

GREGERS
Mag�nyos - csod�latos, nagyszer� mag�nyban �lek. Volt b�ven r��r� id�m, hogy elgondolkozzam - egyr�l s m�sr�l. De gyere m�r, helyezz�k magunkat k�nyelembe. (Letelepszik a kandall�n�l egy karossz�kbe, �s Hjalmart is odah�zza maga mell� a szomsz�dos fotelba)

HJALMAR
(ell�gyulva) De az�rt nagyon h�l�s vagyok neked, Gregers, hogy megh�vatt�l erre a vacsor�ra. Mert ebb�l most m�r legal�bb tudom, hogy m�r nem neheztelsz r�m.

GREGERS
(meglepetten) Mib�l gondoltad, hogy valaha is nehezteltem r�d?

HJALMAR
H�t az els� �vekben, ugye, akkor tudom, hogy haragudt�l r�m.

GREGERS
Hogyhogy az els� �vekben?

HJALMAR
Amikor az a szerencs�tlens�g r�nk szakadt. De ezen �n nem is csod�lkoztam, hiszen tulajdonk�ppen term�szetes volt. V�gt�re egy hajsz�lon m�lott csak, ugye, hogy a te ap�d is bele nem keveredett ebbe a - ebbe a sz�rny�s�gbe!

GREGERS
�s ez�rt kellett volna nekem neheztelnem r�d? Ki besz�lte ezt be neked?

HJALMAR
Tudom �n azt, hogy haragudt�l r�m, Gregers. Meg ap�d is mondta.

GREGERS
(megh�kkenve) Sz�val az ap�m! �rtem. H�t... akkor ez�rt nem hallatt�l magadr�l! Ez�rt nem �rt�l egy sort se...

HJALMAR
Ez�rt, Gregers.

GREGERS
M�g azt se, hogy f�nyk�p�sz lett�l!

HJALMAR
Ap�d azt mondta, nincs �rtelme, hogy �rogassak neked - ezekr�l a dolgokr�l.

GREGERS
(maga el� n�z elgondolkozva) H�t, ki tudja... tal�n neki volt igaza. No de mondd, Hjalmar, most m�r rendbe j�ttek a dolgok, �gy nagyj�b�l?

HJALMAR
(kis s�hajjal) H�t persze, �gy nagyj�b�l. �szint�n sz�lva, nem panaszkodhatom. Eleinte persze nagyon neh�z volt. Tudod, az �j viszonyok, amik k�z� ker�ltem. Meg egy�bk�nt is minden megv�ltozott k�r�l�ttem. Ez a sz�rny� katasztr�fa, ami ap�mra z�dult - a botr�ny, ugye, a csal�di sz�gyen, gondolhatod...

GREGERS
(egy�tt�rz�n) Persze, igen, �rtem.

HJALMAR
Arr�l term�szetesen nem is �lmodhattam, hogy befejezzem az egyetemet; hiszen nem maradt semmink, csak az ad�ss�gok. F�leg ap�dnak tartoztunk sokkal...

GREGERS
�rtem...

HJALMAR
Sz�val �gy gondoltam, hogy legjobb lesz, ha gy�keresen szak�tok a r�gi �letemmel, a r�gi t�rsas�gommal. Ap�d is ezt tan�csolta. �s mivel olyan b�kez�en t�mogatott, a h�nom al� ny�lt...

GREGERS
Az ap�m?

HJALMAR
Nem tudtad? Honnan is lett volna p�nzem nekem, magamnak, kitanulni a f�nyk�p�szetet, m�termet nyitni, �n�ll�s�tani magam? Mennyi rengeteg p�nz az! Sejtheted!

GREGERS
�s mindent az ap�m fizetett?

HJALMAR
Bizony, Gregers. Te nem is tudtad? Pedig mintha azt mondta volna, hogy � meg�rta neked.

GREGERS
Egy sz�val se eml�tette. Nyilv�n elfelejtette meg�rni. Meg persze nem is igen levelezt�nk, csak �zletileg. Sz�val mindent az ap�m fizetett!

HJALMAR
Mindent, Gregers, mindent. A vil�g�rt se akarta, hogy kitud�dj�k, de � adta a p�nzt. S�t, azt is neki k�sz�nhetem, hogy v�g�l is csal�dot alap�thattam. Vagy te err�l se tudsz semmit?

GREGERS
Nem, semmit a vil�gon. (Megindultan karon ragadja Hjalmart, �s lelkesen megr�zza) Dr�ga bar�tom, el sem tudom mondani, mennyire �r�l�k ennek - �s mennyire f�j is. Mert �gy l�tszik, igazs�gtalan voltam ap�mhoz - legal�bbis bizonyos dolgokban. Hiszen ebb�l, amit elmondt�l, az l�tszik, hogy m�giscsak van benne valami embers�g, valami j��rz�s, nem? Hogy megsz�lalt a lelkiismerete...

HJALMAR
A lelkiismerete?

GREGERS
Nevezd, ahogy akarod. De �szint�n mondom, nem is tudod, mennyire �r�l�k, hogy ilyeneket hallok ap�mr�l. - Sz�val, meg is n�s�lt�l, Hjalmar, csal�dot alap�tott�l! H�t l�tod, �n sose fogom ennyire vinni. �s rem�lem, j�l siker�lt a h�zass�god, boldogan �ltek, ugye?

HJALMAR
Persze, Gregers, nagy boldogs�g az. A feles�gem der�k, �gyes asszony, jobbat nem is k�v�nhatn�k. �s tudod, azt sem mondhatom, hogy m�veletlen volna.

GREGERS
(kiss� megh�kkenve) Ugyan; h�t persze.

HJALMAR
Nem is m�veletlen. Mert az �let, ugye - nagy iskola �m! Az is teszi persze, hogy �lland�an egy�tt vagyunk... meg a t�rsas�g, mert hogy jobb emberek is elj�rnak hozz�nk, van egy-k�t bar�tunk, aki komoly iskol�kat v�gzett. Mondhatom, Gregers, r� se ismern�l a r�gi Gin�ra...

GREGERS
Gin�ra?

HJALMAR
Persze, Gin�ra. Gin�nak h�vj�k, m�r nem eml�kszel?

GREGERS
Hogy kit h�vnak Gin�nak? Ne haragudj, de nem...

HJALMAR
De h�t n�latok szolg�lt, m�r nem eml�kszel?

GREGERS
(elk�pedve n�z r�) Csak nem Gina Hansen?

HJALMAR
Dehogynem, persze hogy Gina Hansen.

GREGERS
Aki n�lunk volt h�zvezet�n� any�m betegs�g�nek utols� �v�ben?

HJALMAR
Igen, igen. No de, Gregers, �n hat�rozottan tudom, hogy a h�zass�gomat, azt t�nyleg meg�rta ap�d neked is.

GREGERS
(f�lkel) Hogyne, persze. (F�l-al� j�rk�l) De azt nem, hogy... Vagy, v�rj csak. Most, hogy mondod... tudod, ap�m mindig olyan r�vid leveleket �r. (Letelepszik a fotel karf�j�ra) Te, mondd csak, Hjalmar - micsoda v�letlen -, tulajdonk�ppen hogy ismerkedt�l meg Gin�val... sz�val a kedves feles�geddel?

HJALMAR
�, nem volt semmi k�l�n�s. Gina, ugye, nem maradt sok�ig n�latok. Akkor olyan kicsit rendezetlen�l mentek n�latok a dolgok, meg any�d betegs�ge is... sz�val Gina nem nagyon b�rta m�r, �s v�g�l is felmondott. Ez m�g az �desany�d hal�la el�tti �vben volt... vagy az is lehet, hogy ugyanabban az �vben.

GREGERS
Igen, ugyanabban az �vben. �n akkor m�r fenn dolgoztam a telepen. �s azt�n?

HJALMAR
Nos, Gina hazak�lt�z�tt az �desanyj�hoz, aki igen der�k, szorgos, t�rekv� asszony. Volt egy kis kif�zd�je, abb�l �ltek, meg egy b�torozott szob�ja, amit kiadott; nagyon sz�p kis k�nyelmes szoba volt.

GREGERS
�s mit tesz isten, �pp te volt�l az a szerencs�s, aki kivetted, mi?

HJALMAR
Igen. B�r igazs�g szerint, ap�d aj�nlotta. H�t �gy t�rt�nt, hogy �sszeker�lt�nk Gin�val.

GREGERS
Azt�n eljegyz�s lett a dologb�l.

HJALMAR
Tudod, hogy van. Fiatalon, ugye, k�nnyen j�n a szerelem... Sz�val...

GREGERS
(felkel �s fel-al� j�rk�l) Mondd csak, Hjalmar! Amikor eljegyezted Gin�t, akkor kaptad az ap�mt�l... sz�val, �gy �rtem... akkor jutott eszedbe, hogy kitanulod a f�nyk�p�szetet?

HJALMAR
Igen, persze. Tudod, �gy volt, hogy �n m�r nagyon szerettem volna talpra �llni, csal�dot alap�tani, kicsit megvetni a l�bamat. �s akkor arra gondoltam, �s ap�d is azt tan�csolta, hogy a legjobb lesz, ha f�nyk�p�szettel foglalkozom. Meg Gin�nak is tetszett az �tlet. Meg volt m�g egy oka, hogy �ppen f�nyk�p�sz lettem: kider�lt, hogy Gina tud retus�lni.

GREGERS
Sz�val minden remek�l egybev�gott.

HJALMAR
(el�gedetten fel�ll) Ugye? A szerencs�s v�letlenek �sszej�tsz�sa.

GREGERS
H�t igen, szeml�tom�st. Ap�m, szinte mint a Gondvisel�s keze ny�lt bele az �letedbe.

HJALMAR
(el�rz�keny�lve) Nem hagyta cserben �reg bar�tja fi�t a sz�ks�g idej�n. Mert mondjon, ki mit akar, csupa sz�v ember a te �desap�d.

S�RBYN�
(Werle nagykeresked� karj�n l�p be a szob�ba) Nem, k�rem, ne is ellenkezz�k, kedves Werle �r. Most m�r igaz�n ne �lj�n ott tov�bb abban az er�s vil�g�t�sban. Az �n szem�nek az �rt.

WERLE
(elereszti S�rbyn� karj�t, megd�rzs�li a szem�t) H�t igen, azt hiszem, igaza van.

Pettersen �s Jensen, a pinc�r l�p be t�lc�kkal

S�RBYN�
(a m�sik szob�ban tart�zkod� vend�gekhez) Uraim, m�lt�ztassanak; aki puncsot k�v�n, f�radjon �t ide!

K�V�R VEND�G
(S�rbyn�hez l�p) Dr�ga asszonyom, val�ban igaz volna: kegyed elt�r�lte r�gi kiv�lts�gunkat, hogy ott doh�nyozzunk, ahol kedv�nk tartja?

S�RBYN�
Val� igaz, kedves kamar�s �r; idebenn, a nagykeresked� �r lakoszt�ly�ban ezent�l szigor�an tilos r�gy�jtani.

KOPASZ VEND�G
�s ha szabad k�rdeznem, mikor adta ki dekr�tum�t?

S�RBYN�
A legut�bbi diner ut�n, Balle �r; ugyanis bizonyos urak m�r igaz�n minden hat�ron t�lmentek.

KOPASZ VEND�G
Vagyis ez azt jelenti, kedves Bertha asszony, hogy nek�nk m�r nem szabad minden hat�ron t�lmenni? Egy icipicik�t se?

S�RBYN�
Nem bizony, kedves Balle �r; egy icike-picik�t se.

A vend�gek z�me �tsz�lling�zott Werle szob�j�ba; a pinc�rek puncsot hordanak k�r�l

WERLE
(Hjalmarhoz, aki egyed�l �l az asztaln�l) Mibe mer�lt el annyira, Ekdal?

HJALMAR
�, csak egy albumot n�zegetek.

KOPASZ VEND�G
(fel-al� s�t�lgatva a szob�ban) �, fotogr�fi�k! Ja persze, hiszen mag�nak ez a mesters�ge.

K�V�R VEND�G
(a karossz�kben �lve) Nincs mag�n�l egyp�r a maga felv�telei k�z�l?

HJALMAR
Nem, sajnos nincs.

K�V�R VEND�G
M�rt nem hord mag�n�l egy-k�t k�pet? J�t tesz az em�szt�snek, ha vacsora ut�n el�ld�g�l az ember egy kicsit, �s k�zben k�peket n�zeget.

KOPASZ VEND�G
Meg legal�bb maga is hozz�j�rult volna valamivel a vend�gek sz�rakoztat�s�hoz.

R�VIDL�T� VEND�G
M�rpedig minden hozz�j�rul�s k�sz�nettel fogadtatik.

S�RBYN�
Tudja, kedves Ekdal, az urak arra c�loznak, hogy ha vend�gs�gbe h�vj�k az embert, illik valamivel megszolg�lni a vacsor�t.

K�V�R VEND�G
Kiv�lt olyan h�zn�l, ahol ilyen pomp�san f�znek!

KOPASZ VEND�G
Istenem! Ha arra gondolok, hogy a l�t�rt val� k�zdelemben...

S�RBYN�
�nnek teljesen igaza van! (Kacagva, tr�f�lkozva folyik tov�bb a t�rsalg�s)

GREGERS
(halkan) Sz�lj m�r te is valamit, Hjalmar!

HJALMAR
(kelletlen�l) Mit mondjak?

K�V�R VEND�G
Nem gondolja, kedves Werle �r, hogy a tokaji bor, mindent egybevetve, val�s�gos orvoss�g?

WERLE
(a kandall�n�l) Biztos�thatom, hogy legal�bbis az a tokaji, amit ma ittunk, minden k�ts�get kiz�r�lag az; ez az egyik legjobb �vj�rat. Amint nyilv�n �n is �szrevette.

K�V�R VEND�G
Igen, pomp�s buk�ja van.

HJALMAR
(t�tov�n) Van valami k�l�nbs�g az egyes �vj�ratok k�z�tt?

K�V�R VEND�G
(nevetve) Jaj, h�t ez remek!

WERLE
(mosolyogva) Ekdal, Ekdal, mag�t azt�n t�nyleg nem �rdemes ilyen nemes ned�vel k�n�lni.

KOPASZ VEND�G
Tudja, Ekdal �r, a tokaji is olyan, mint a f�nyk�pez�s. Naps�t�s kell hozz�. �gy van?

HJALMAR
Hogyne, a f�ny nagyon fontos.

S�RBYN�
Ak�rcsak a kamar�s uraknak, nemdeb�r? Azt mondj�k, az urak is szeretnek a f�nyben s�tk�rezni, vagy t�ved�s?

KOPASZ VEND�G
No de, asszonyom! Ilyen r�gi viccet!

R�VIDL�T� VEND�G
A nagys�gos asszony szellemeskedik...

KOPASZ VEND�G
M�ghozz� a mi rov�sunkra! (Tr�f�san megfenyegeti) Vigy�zzon, Bertha asszony, vigy�zzon!

S�RBYN�
No de, az mindenesetre k�ts�gtelen, hogy n�ha �ri�si k�l�nbs�g van az egyes �vj�ratok k�z�tt. Egy�bk�nt min�l r�gibb egy bor, ann�l jobb.

R�VIDL�T� VEND�G
�s engem vajon az �borok k�z� sorol?

S�RBYN�
Kor�ntsem!

KOPASZ VEND�G
Na, ezt megkapta. H�t engem, tisztelt asszonyom?

K�V�R VEND�G
Na �s engem? Minket milyen �vj�ratnak tart?

S�RBYN�
Az urak valamennyien legf�ljebb �des mustnak val�k. (Belesz�rcs�l puncsos pohar�ba; a vend�gek nevetnek, folytat�dik a tr�f�lkoz�s)

WERLE
S�rbyn� asszony mindig kiv�gja mag�t - mindig az �v� az utols� sz�. Uraim, de hiszen �resek a poharak! Pettersen, t�lts�n! Gyere, Gregers, igy�l meg velem egy poh�rral! (Gregers nem mozdul) J�jj�n, Ekdal, tartson vel�nk maga is. Eb�d k�zben �gysem jutottam hozz�, hogy mag�val koccintsak.

Graberg a k�nyvel� kukkant be a tap�taajt�n

GRABERG
Eln�z�st, uram, de nem tudok kijutni.

WERLE
No, csak nem megint bez�rt�k?

GRABERG
De igenis, uram, �s Flakstad hazavitte mag�val a kulcsokat.

WERLE
Na j�, h�t akkor csak menjen ki erre.

GRABERG
Igen, de m�sodmagammal vagyok...

WERLE
Annyi baj legyen. J�jjenek mind a ketten. J�jjenek csak...

Graberg �s az �reg Ekdal kij�n az irod�b�l

(�nk�ntelen�l) A fene!

A nevet�s, tr�f�lkoz�s eln�mul. Hjalmar �sszerezzen apja l�tt�ra, leteszi a pohar�t, �s a kandall� fel� fordul

EKDAL
(tekintet�t a f�ldre s�tve, darabosan, �gyetlen�l hajb�kolva jobbra-balra, �tv�g a szob�n, �s k�zben motyog) Eln�z�st. Bocs�nat, hogy nem a rendes kij�raton. De be van z�rva. Be van z�rva. Bocs�nat. Eln�z�st. (Graberggel egy�tt a h�tt�rben jobbra el)

WERLE
(sziszegve) Az istenit ennek a Grabergnek!

GREGERS
(elk�pedve Hjalmarra mered) Csak nem a te...!

K�V�R VEND�G
Mi az? Ki volt ez?

GREGERS
�, senki. Senki. Csak a k�nyvel� meg m�g valaki.

R�VIDL�T� VEND�G
(Hjalmarhoz) Maga ismeri ezt az embert?

HJALMAR
Nem is tudom... Nem figyeltem...

K�V�R VEND�G
(f�lkel) K�rem! Mi t�rt�nik itt? (Az egyik halkan besz�lget� csoporthoz l�p)

S�RBYN�
(suttogva az inashoz) Menjen ut�na, �s k�n�lja meg valamivel. De valami nagyon finommal.

PETTERSEN
(b�lint) Igenis. (Kimegy)

GREGERS
(Hjalmarhoz, halkan �s megrend�lten) Ugye � volt az?

HJALMAR
Igen.

GREGERS
Te meg csak �llt�l itt �s letagadtad, hogy ismered!

HJALMAR
(inger�lten, suttogva) De h�t hogy n�zett volna az ki...?

GREGERS
...ha megismered az �desap�dat?

HJALMAR
(f�jdalmasan) Jaj, Gregers, ha a helyemben voln�l...!

Az eddigi halk �s fojtott besz�lget�s most hirtelen k�nyszeredetten hars�nny� v�lik

KOPASZ VEND�G
(bar�ts�gosan odal�p Gregershez �s Hjalmarhoz) �! �! Feleleven�tj�k a r�gi sz�p di�k�veket? Nem gy�jt r�, Ekdal �r? Parancsoljon, adok t�zet. Jaj, bocs�nat, el is felejtettem, hogy itt nem szabad...

HJALMAR
Nem, k�sz�n�m, nem k�rek.

K�V�R VEND�G
Ekdal �r, nem szavalna el nek�nk valami sz�p k�ltem�nyt? Eml�kszem, maga valamikor nagyon j� szaval� volt.

HJALMAR
Sajnos, azt hiszem, m�r mindent elfelejtettem.

K�V�R VEND�G
Jaj, milyen k�r. No, Balle, mondja m�r, akkor most mi legyen? (�tmennek a szomsz�dos szob�ba)

HJALMAR
(rosszkedv�en) Gregers, �n azt hiszem, elmegyek. Meg�rted, ugye? L�tod, akit egyszer a sors kegyetlen csap�sa... K�rlek, ments ki �desap�dn�l.

GREGERS
Persze, persze. Egyenesen hazam�sz?

HJALMAR
Igen, hogyne. Mi�rt k�rded?

GREGERS
Mert akkor lehet, hogy k�s�bb �tmegyek hozz�d.

HJALMAR
Ne, Gregers. K�rlek, ink�bb ne gyere. Hozz�nk ne. Szomor� hely az �n h�zam, dr�ga bar�tom. Kiv�lt ilyen f�nyes lakoma ut�n. De tal�lkozzunk valahol a v�rosban.

S�RBYN�
(odal�p hozz�juk, halkan) Ekdal �r, m�ris menni akar?

EKDAL
Igen, asszonyom.

S�RBYN�
�dv�zl�m Gin�t.

HJALMAR
K�sz�n�m sz�pen, �t fogom adni.

S�RBYN�
�s mondja meg neki, hogy valamelyik nap ben�zek hozz�.

HJALMAR
�, k�rem. Nagyon fogunk �r�lni a szerencs�nek. (Gregershez) Te csak maradj. Nem akarok felt�n�st kelteni. (Lassan �ts�t�l a helyis�gen, bemegy a m�sik szob�ba, majd jobbra el)

S�RBYN�
(halkan az inashoz, aki most j�tt vissza) Na, adott valamit az �regnek?

PETTERSEN
Egy �veg konyakot.

S�RBYN�
Valami jobbat is kital�lhatott volna.

PETTERSEN
De asszonyom; nem ismer az a konyakn�l jobbat a vil�gon!

K�V�R VEND�G
(a szoba ajtaj�ban �llva, kez�ben kotta) Bertha asszony! Nem j�tszhatn�nk valamit?

S�RBYN�
�, h�t persze, j�tsszunk!

VEND�GEK
�ljen! �ljen!

S�rbyn� �s a vend�gek valamennyien jobbra el. Gregers a kandall� mellett marad. Werle az �r�asztal�n keresg�l valamit, szeml�tom�st arra v�rva, hogy Gregers is t�vozz�k; mivel azonban Gregers nem mozdul, Werle indul v�g�l is az ajt� fel�

GREGERS
Ap�m! Nem maradn�l m�g egy pillanatra?

WERLE
(meg�ll) Tess�k.

GREGERS
Szeretn�k besz�lni veled.

WERLE
Nem �r r� addig, am�g magunkban maradunk?

GREGERS
Nem; mert tal�n ez az utols� alkalom, hogy magunkban vagyunk.

WERLE
(k�zelebb j�n) Ezt meg hogy �rtsem?

A most k�vetkez� p�rbesz�d alatt mindv�gig halk zongorasz� hallatszik a zeneteremb�l

GREGERS
Ap�m, hogy t�rhetted, hogy ide jussanak ezek a szerencs�tlenek?

WERLE
M�rmint Ekdal�k, ugye?

GREGERS
Igen, igen, Ekdal�k. Hiszen Ekdal hadnagy neked valamikor k�zeli j� bar�tod volt!

WERLE
Az; t�ls�gosan is k�zeli! Meg is b�nh�dtem �rte. �vekig ittam a lev�t. Neki k�sz�nhetem, hogy m�g a j� h�remen is folt esett.

GREGERS
(cs�ndesen) �s t�nyleg, egyed�l � volt a felel�s minden�rt?

WERLE
Mi�rt, szerinted m�g ki lett volna?

GREGERS
V�gt�re is ti t�rsak voltatok, egy�tt vett�tek meg azokat az erd�ket!

WERLE
Csakhogy a felm�r�st Ekdal egyed�l k�sz�tette el - a hib�s felm�r�st! � v�gatta ki a kincst�ri erd�t, nem �n! K�l�nben is mindent � int�zett! �n eg�sz id� alatt itt voltam, azt se tudtam, mit csin�l Ekdal, mit nem!

GREGERS
�gy l�tszik, � maga se igen tudta.

WERLE
Az k�nnyen lehet. De mit sem v�ltoztat azon, hogy �t el�t�lt�k, engem meg felmentettek.

GREGERS
Persze; bizony�t�kok h�j�n.

WERLE
Az m�r mindegy, hogy mi�rt. De mondd, minek bolygatod most ezt a k�nos r�gi hist�ri�t - amibe bele�sz�ltem, id�nek el�tte? Csak nem ezen r�g�dt�l mostan�ig, ami�ta felk�lt�zt�l a telepre? Hidd el nekem, Gregers, itt a v�rosban m�r r�ges-r�g mindenki elfelejtette ezeket a dolgokat - legal�bbis azt, ami r�m vonatkozik bel�le. Szerencs�re.

GREGERS
Na �s Ekdal�k?

WERLE
Tulajdonk�ppen mit k�rsz sz�mon rajtam, szerinted m�g mit kellett volna tennem �rt�k? Ekdal, mire kij�tt a b�rt�nb�l, megt�rt, �reg ember volt, rajta m�r nem lehetett seg�teni. Vannak emberek, akik m�r egy-k�t szem s�r�tt�l �gy zuhannak le, mint a k�, �s soha t�bbet nem k�pesek sz�rnyra kapni. Hidd el nekem, Gregers, �n megtettem minden t�lem telhet�t; t�bbet m�r igaz�n nem tehettem, hacsak nem akartam sz�besz�dre okot adni, magamat is kiszolg�ltatni a gyanakv�snak.

GREGERS
A gyanakv�snak? Vagy �gy, persze.

WERLE
Gondoskodom r�la, hogy Ekdal mindig kapjon valami irodai m�solnival�t, �s mondhatom neked, j�csk�n t�lfizetem a munk�j�t...

GREGERS
(nem n�z apj�ra) Ebben nem is k�telkedem.

WERLE
G�nyol�dsz? Nem hiszed, amit mondok? Persze az �zleti k�nyveimben val�ban nincs is ennek semmi nyoma, bizony�tani nem tudom; de az ilyen jelleg� k�lts�geket nem szoktam elk�nyvelni.

GREGERS
(h�v�sen mosolyog) H�t persze hogy nem. Bizonyos kiad�soknak jobb is, ha nincs nyomuk a k�nyvekben.

WERLE
(megh�kkenve) Ezt meg hogyan �rtsem?

GREGERS
(elsz�ntan) Azt p�ld�ul elk�nyvelted, ap�m, hogy mennyi p�nzedbe ker�lt Hjalmar Ekdal tan�ttat�sa?

WERLE
Ugyan! Mi�rt k�nyveltem volna el?

GREGERS
Tudom, hogy te fizetted Hjalmar tan�ttat�s�t. S�t azt is, hogy te seg�tetted hozz�, hogy �n�ll�s�tsa mag�t.

WERLE
�s te m�g a szememre veted, hogy nem t�r�dtem Ekdal�kkal! Biztos�thatlak, �des fiam, hogy nagyon is sokba vannak nekem Ekdal�k.

GREGERS
�s a sok kiad�sb�l semmit sem k�nyvelt�l el?

WERLE
Mi�rt �rdekel ez t�ged?

GREGERS
�, t�bb okb�l is. P�ld�ul k�v�ncsi voln�k, hogy amikor ap�mban egyszerre olyan meleg �rdekl�d�s t�madt r�gi bar�tj�nak fia ir�nt - sz�val, nem v�letlen�l ugyanakkor t�rt�nt-e ez, amikor Hjalmar elhat�rozta, hogy megn�s�l?

WERLE
Az �rd�gbe is!... Annyi �v ut�n... ki eml�kszik arra?

GREGERS
�rt�l nekem akkoriban egy levelet - �zleti levelet term�szetesen -, de volt hozz� egy kis ut�irat, amelyben n�h�ny sz�val tudattad, hogy Hjalmar Ekdal megn�s�lt, �s hogy bizonyos Hansen kisasszonyt vett feles�g�l.

WERLE
Mi m�st �rtam volna; ez volt a feles�ge l�nykori neve.

GREGERS
Csakhogy azt egy sz�val sem eml�tetted, hogy ez a bizonyos Hansen kisasszony azonos Gina Hansennel, aki valamikor min�lunk szolg�lt.

WERLE
(g�nyos, mindazon�ltal k�nyszeredett mosollyal) Nocsak, fiam, nem is tudtam, hogy ilyen behat�an �rdekl�dt�l hajdani h�zvezet�n�nk ir�nt!

GREGERS
Nem is r�lam van sz�, Hanem (halkabban) - volt ebben a h�zban m�s, aki viszont val�ban nagyon behat�an �rdekl�d�tt Hansen kisasszony ir�nt.

WERLE
Ezzel meg mit akarsz mondani, fiam? (D�h�sen r�mordul) Csak nem r�m c�lzol?

GREGERS
De igen, ap�m, ter�d.

WERLE
Hogy mer�szelsz...! H�t mit k�pzelsz te...! �s mit k�pzel ez a h�l�tlan gazember - ez a f�nyk�p�sz - ez a senkih�zi, hogy engem ilyesmivel gyan�s�tgasson!

GREGERS
Hjalmar egyetlen sz�val sem �rintette ezt a dolgot. �s szerintem neki �lm�ban se jutna esz�be ilyesmi.

WERLE
H�t akkor te meg honnan veszed? Kit�l hallottad ezt a k�ptelens�get?

GREGERS
Szeg�ny, boldogtalan any�m mondta - amikor utolj�ra l�ttam.

WERLE
Az any�d! Persze; kital�lhattam volna! Mindig egy h�ron pend�lt�l vele. � nevelt t�ged ellenem, a kezdett�l fogva!

GREGERS
Nem, ap�m, nem �, hanem az, hogy l�ttam, mit szenvedett miattad, mit kellett t�rnie szeg�nynek, am�g v�g�l bele nem roppant nyomorultul ebbe az eg�sz gy�trelmes �let�be!

WERLE
Mit kellett szenvednie, mit kellett t�rnie? Semmit! Semmivel se t�bbet, mint ak�rki m�snak. Csakhogy beteg lelk�, hiszt�rikus emberekkel senki se tud kij�nni, ezt az egyet j�l megtanultam! �s akkor j�ssz te, r�m t�madsz, gyan�s�tgatsz, k�ny�kig v�jk�lsz r�gi, rosszindulat� pletyk�kban, megr�galmazod a tulajdon ap�dat! H�t, Gregers, mondhatom, hasznosabb dolgokkal is foglalkozhatn�l - a te korodban.

GREGERS
Igen - ideje volna.

WERLE
�s akkor nem is voln�l ilyen b�valb�lelt. H�t mire vezet az, mit gondolsz, hogy �vr�l �vre ott gubbasztasz, f�nn a hegyekben? Belesavanyodsz a robotba - hiszen olyan munk�t v�gzel, mint ak�rmelyik k�z�ns�ges irodista - �s a havi b�reden k�v�l egy fityinget se fogadsz el! H�t mire j� ez? �r�lts�g!

GREGERS
Tudod, ap�m, ha �n is olyan biztos voln�k ebben!

WERLE
H�t meg�rtelek �n t�ged, fiam. �n�ll� akarsz lenni, f�ggetlen ember, hogy ne tartozz nekem semmi�rt k�sz�nettel. Rendben van. H�t akkor most itt az alkalom - �n�ll�s�thatod magad, a magad ura lehetsz minden tekintetben.

GREGERS
Ugyan? �s mi m�don?

WERLE
Amikor levelet �rtam neked, hogy azonnal gyere... nos...

GREGERS
Igen, tulajdonk�ppen mi�rt kellett lej�nn�m? M�r eg�sz nap v�rom, hogy megtudjam v�gre.

WERLE
Szeretn�m, ha bet�rsuln�l hozz�m a c�gbe.

GREGERS
�n? A te c�gedbe? T�rsnak?

WERLE
Igen. N�zd, ebb�l nem k�vetkezik felt�tlen�l, hogy ezent�l s�lve-f�ve egy�tt kellene lenn�nk. Te �tvenn�d a v�rosi irod�t, �n meg felk�lt�zn�k a telepre.

GREGERS
Ap�m a telepre?

WERLE
Igen, �n. Tudod, fiam, m�r �n se b�rom �gy a munk�t, mint valamikor. A szememet is k�m�lnem kell, mert az ut�bbi id�ben nagyon meggy�ng�lt a l�t�som.

GREGERS
Hisz mindig is gyenge volt.

WERLE
De nem ennyire. �s k�l�nben is... bizonyos egy�b k�r�lm�nyek folyt�n szint�n k�v�natos volna, hogy felk�lt�zzem... legal�bbis egy id�re.

GREGERS
Ez igaz�n meglep.

WERLE
N�zd, Gregers, �n tudom, hogy minket nagyon sok minden elv�laszt egym�st�l, de v�gt�re m�giscsak a fiam vagy! �s �gy illen�k azt hiszem, hogy v�g�l m�giscsak meg tudjunk egyezni egym�ssal.

GREGERS
�gy gondolod, ugye, hogy legal�bbis sz�nleg.

WERLE
H�t, az is t�bb lenne a semmin�l. Gondold meg, Gregers, aludj r� egyet. �n azt hiszem, menni fog a dolog, nem gondolod?

GREGERS
(h�v�sen f�rk�szi apj�t) Em�g�tt van valami.

WERLE
Hogyhogy van valami?

GREGERS
�gy, hogy nyilv�n sz�ks�ged van r�m, fel akarsz haszn�lni valamire.

WERLE
�des fiam, ha k�t ember ilyen k�zel �ll egym�shoz, mint te meg �n, akkor alighanem mindig sz�ks�g�nk van egym�sra.

GREGERS
�ll�t�lag.

WERLE
Szeretn�m, Gregers, ha most egy darabig itthon maradn�l velem. Mag�nyos ember vagyok; mindig is az voltam... eg�sz �letemben. De soha ennyire, mint most, hogy m�r �rzem a koromat. J�lesn�k, tudod, ha volna valaki k�r�l�ttem...

GREGERS
H�t Bertha asszony?

WERLE
Igen, igen. Bertha. Az igazat megvallva, annyira megszoktam a t�rsas�g�t, hogy nehezen tudn�m n�lk�l�zni. Okos asszony, kiegyens�lyozott l�lek; �letet hoz ebbe a h�zba - m�rpedig az azt�n igaz�n elk�l n�lunk.

GREGERS
El. De h�t akkor ezek szerint megvan mindened.

WERLE
Meg, meg. Csak �ppen att�l f�lek, hogy ez a helyzet lassan tarthatatlann� v�lik. Tudod, hogy van, egy asszony ha ilyen... tiszt�zatlan helyzetben �l, k�nnyen �gy j�rhat, hogy a sz�j�ra veszi a vil�g. �s bizony ett�l a f�rfiember sincs soha biztons�gban.

GREGERS
Ugyan, ap�m, akinek a vacsor�ira ilyen vend�gsereg j�r, az b�zv�st megengedhet mag�nak egyet s m�st.

WERLE
No de, Bertha? R� is gondolj! Azt hiszem, m�r nem sok�ig b�rja. De m�g ha meg is teszi, hogy ir�ntam val� odaad�sb�l tov�bbra is fittyet h�ny a pletyk�knak, a r�galmaknak... H�t nem l�tod, Gregers, �pp te, aki olyan szigor� �s kifinomult igazs�g�rzettel...

GREGERS
(k�zbev�g) Ne kertelj, ap�m, mondd meg egyenesen: el akarod venni feles�g�l?

WERLE
�s ha csakugyan ilyesmit forgatn�k a fejemben? Akkor mi van?

GREGERS
�n is azt k�rdezem; akkor mi van?

WERLE
Volna ellene valami kifog�sod?

GREGERS
Dehogy. Semmi a vil�gon!

WERLE
�n, ugye, nem tudhattam, hogy esetleg halott any�d eml�ke ir�nti tiszteletb�l...

GREGERS
Ugyan, ap�m. Nem vagyok olyan �rz�keny.

WERLE
H�t, ak�rmilyen vagy is, fiam, nagy k� esett le a sz�vemr�l. V�gtelen�l �r�l�k, hogy sz�m�thatok a t�mogat�sodra ebben a dologban.

GREGERS
(rezzen�stelen tekintettel f�rk�szi apj�t) �s most m�r azt is �rtem, hogyan akarsz felhaszn�lni.

WERLE
Felhaszn�lni! Micsoda megfogalmaz�s!

GREGERS
Ugyan, ap�m, ne finomkodjunk - legal�bb ha n�gyszemk�zt vagyunk! (Kurt�n felnevet) Sz�val err�l van sz�. Most m�r legal�bb �rtem, mi�rt kellett nekem minden�ron szem�lyesen megjelennem az apai h�zban! Csal�di idillt akarsz rendezni S�rbyn� kedv��rt. Milyen meghat� tabl�: apa �s fia k�z a k�zben! Ilyen m�g �gyse volt, mi?

WERLE
Micsoda hang ez?

GREGERS
Ap�m, h�t mikor �lt�nk mi csal�di �letet? Soha, ami�ta az eszemet tudom. Most viszont persze j�l j�nne egy kis csal�di idill. Mert milyen sz�p is lenne, �s mindenkinek elmes�lhetn�d, amint a fi� boldogan repesve, a gyermeki szeretet sz�rny�n siet haza korosod� �desapja esk�v�j�re. �s kinek is jutna esz�be m�g ezek ut�n felemlegetni a szeg�ny, megboldogult feles�g keserves sors�t? Egy hang se lesz r�la, soha t�bb�! Hiszen a fi� maga c�folja meg a rossznyelveket!

WERLE
Gregers - ennyire gy�l�lsz?

GREGERS
(halkan) T�ls�gosan k�zelr�l l�tlak.

WERLE
Csakhogy mindig az any�d szem�vel n�zel. (Hangja elhalkul) M�rpedig ne feledd, hogy az a szem... nos nem mindig l�tott tiszt�n.

GREGERS
(remegve) Tudom, mire c�lzol. De ki volt az oka, hogy szeg�ny any�m engedett a k�s�rt�snek? Te meg azok a...! Az utols� az a n�mber volt, akit Hjalmar Ekdal nyak�ba varrt�l, amikor r�unt�l... F�j!

WERLE
(a v�ll�t vonva) Sz�r�l sz�ra... mintha csak az any�dat hallgatn�m.

GREGERS
(nem figyel r�) �s ez a tiszta, hisz�keny, gyermeki l�lek most csal�st�l, szemf�nyveszt�st�l k�r�lv�ve �l -... egy fed�l alatt egy ilyen n�vel, �s nem is sejti, hogy otthona - amit � otthon�nak hisz - hazugs�gra �p�l! (K�zelebb l�p) Ha visszan�zek arra, amit �letedben elk�vett�l, mintha megcsonk�tott tetemekkel bor�tott csatateret l�tn�k.

WERLE
Azt kell hinnem, fiam, m�r t�ls�gosan m�ly k�z�tt�nk a szakad�k.

GREGERS
(mereven meghajtva mag�t) Magam is erre a k�vetkeztet�sre jutottam. Ez�rt veszem is a kalapom, �s ezennel t�vozom.

WERLE
Elm�sz? �s �r�kre?

GREGERS
Igen, mert v�gre olyan c�lt l�tok magam el�tt, amely�rt �rdemes �lnem.

WERLE
�s mi l�gyen az?

GREGERS
Te �gyis csak kinevetn�l �rte.

WERLE
A mag�nyos ember, Gregers, nem nevet k�nnyen.

GREGERS
(a sz�npad h�tter�be mutat) N�zd csak, a kamar�s urak szembek�t�sdit j�tszanak S�rbyn�vel. J� �jszak�t, ap�m, �s Isten veled.

H�tul jobbra el. Nevet�s, tr�f�lkoz�s l�rm�ja a szomsz�db�l majd a kit�rt ajt� m�g�tt felt�nik a vend�gsereg

WERLE
(g�nyosan d�rm�gi Gregers ut�n) Szerencs�tlen! �s m�g azt mondja, nem �rz�keny. Fantaszta!

M�SODIK FELVON�S

Hjalmar Ekdal m�terme. A meglehet�sen nagy helyis�g nyilv�nval�an padl�sszoba. Jobb oldali fala meredeken lejt�, be�vegezett tet�; az �ri�s ablakt�bl�kat f�lig elh�zott s�t�tk�k f�gg�ny takarja. A bej�rat a jobb h�ts� sarokban; a lak�sba vezet� ajt� ugyanezen az oldalon de a sz�npad el�ter�ben van. A bal oldali falon �t k�t ajt� ny�lik, k�z�tt�k vask�lyha. A h�ts� falon sz�les, k�tsz�rny�, mindk�t ir�nyba eltolhat� tol�ajt�. A m�terem berendez�se egyszer�, de �zl�ses. Jobb oldalt, a k�t ajt� k�z�tt, a fal ment�n, kanap�, asztal �s n�h�ny sz�k; az asztalon erny�s l�mpa �g; a k�lyha mellett ny�tt, �reg karossz�k. A helyis�gben szanasz�t k�l�nf�le f�nyk�p�szeti felszerel�sek, egy f�nyk�pez�g�p alkatr�szei, �llv�ny stb. A h�ts� faln�l, a tol�ajt�t�l balra k�nyvespolc, rajta n�h�ny k�nyv, dobozok, vegyszeres�vegek, k�l�nf�le m�szerek, szersz�mok �s egy�b holmik. Az asztalon n�h�ny fotogr�fia �s k�l�nf�le apr�bb t�rgyak, ecsetek, pap�rok stb.

Az asztaln�l Gina Ekdal �l; varrogat. Hedvig a kanap�n �lve olvas; kez�vel szem�t �rny�kolja, h�velykujj�t a f�l�be dugja

GINA
(aki mintegy titkolt aggodalommal m�r eddig is t�bbsz�r tekingetett a kisl�ny fel�) Hedvig!

(Hedvig meg sem hallja)

(Hangosabban) Hedvig!

HEDVIG
(leereszti a kez�t �s felpillant) Tess�k, mama.

GINA
M�r eleget olvast�l, kisl�nyom!

HEDVIG
Jaj, anyuk�m, csak m�g egy kicsit! M�g egy eg�szen kicsit hadd olvassak!

GINA
Nem �s nem. Most m�r tedd el sz�pen azt a k�nyvet. Tudod, hogy ap�d nem szereti; este � se olvas soha.

HEDVIG
(behajtja a k�nyvet) Nem, de a papa nem is nagyon szeret olvasni.

GINA
(leteszi a varr�s�t, �s ceruz�t meg egy kis jegyzetf�zetet vesz fel az asztalr�l) Nem eml�kszel, mennyit fizett�nk ma a vaj�rt?

HEDVIG
Egy korona hatvan�t �r�t.

GINA
Helyes. (Be�rja a f�zetbe) Sz�rny�, hogy mennyi vaj fogy ebben a h�zban. Azt�n vett�nk m�g f�st�lt kolb�szt �s sajtot... na, l�ssuk csak... (le�rja) ... meg sonk�t... tess�k... (�sszeadja) ... m�r csak ez �sszesen annyi mint...

HEDVIG
�s m�g s�rt is vett�nk.

GINA
Persze, el is felejtettem. (Fel�rja) Hogy megy a p�nz! De h�t m�g s�r se legyen?

HEDVIG
Pedig ma m�g nem is kellett f�zni, mert a papa nem eb�delt itthon.

GINA
Igen, j�l j�tt az a megh�v�s. �s ma bev�tel is volt, nyolc korona �tven az elk�sz�lt k�pek�rt.

HEDVIG
Ilyen sok?!

GINA
Bizony, pontosan nyolc korona �tven!

Cs�nd. Gina folytatja a varr�st. Hedvig ceruz�t fog, �s rajzolgatni kezd egy darab pap�rra; balj�val a szem�t �rny�kolja

HEDVIG
�gy �r�l�k, hogy a papa ilyen el�kel� t�rsas�gba ment, hogy a gazdag Werle �rn�l van vend�gs�gben!

GINA
Igazs�g szerint persze nem az �reg Werle h�vta meg. Hanem a fia; az k�ld�tt �rte. (R�vid sz�net ut�n) Az �reg Werl�hez nek�nk semmi k�z�nk.

HEDVIG
Jaj, �n m�r �gy v�rom, hogy hazaj�jj�n. Mert meg�g�rte, hogy megk�ri S�rbyn�t, k�ldj�n nekem is valami finoms�got.

GINA
H�t az egyszer biztos, hogy Werl��kn�l sok finom dolog akad.

HEDVIG
(folytatja a rajzol�st) �s azt hiszem, egy kicsit �hes is vagyok m�r.

Az �reg Ekdal l�p be a bej�rati ajt�n, a h�na alatt aktak�teg, kab�tja zseb�b�l csomag �ll ki

GINA
Milyen k�s�n j�tt ma haza a nagypapa!

EKDAL
R�m z�rt�k az irod�t. Graberg szob�j�ban rostokoltam. Azt�n a v�g�n �gy tudtam elj�nni, hogy kereszt�l kellett mennem a...

HEDVIG
�s kapt�l megint m�solnival�t?

EKDAL
Ezt mind, ni!

GINA
Na, ennek �r�l�k.

HEDVIG
�s a kab�tzsebedben is van valami!

EKDAL
Ja? Az semmi. (Botj�t a sarokba t�masztja) Most megint van munk�m, Gina, j� ideig! (Kiss� elh�zza a tol�ajt� egyik sz�rny�t) Psszt! (Bekukkant, majd �vatosan beh�zza az ajt�t) Hehe! M�r alszanak mind, egy rak�son, �n gy�ny�r�s�geim. Az meg sz�pen bef�szkelte mag�t a kos�rba. Haha!

HEDVIG
�s nem fog f�zni a kos�rban?

EKDAL
F�zni! Abban a szalmakazalban? (A bal oldali h�ts� ajt�fel� indul) Van itthon gyufa, ugye?

GINA
A kom�dban van.

(Ekdal bemegy a szob�j�ba)

HEDVIG
Jaj, �gy �r�l�k, hogy a nagypap�nak megint ennyi sok munk�ja van!

GINA
H�t igen; legal�bb megint lesz egy kis zsebp�nze szeg�ny �regnek.

HEDVIG
�s legal�bb nem lesz r��r� ideje, hogy eg�sz d�lel�tt abban a sz�rny� kocsm�ban �ld�g�ljen.

GINA
Igazad van, kisl�nyom. Annak is �r�lni kell.

(R�vid csend)

HEDVIG
Mit gondolsz, mama, m�g most is az asztaln�l �lnek?

GINA
Tudj' isten. De k�nnyen meglehet.

HEDVIG
K�pzeld csak el, mennyi finoms�got eszik most a papa! Biztos nagyon j�kedv� lesz, amikor hazaj�n, nem?

GINA
H�t persze. De ha m�g azzal is meg�rvendeztethetn�nk, hogy siker�lt kiadnunk a szob�t!

HEDVIG
�, ma an�lk�l is j� est�nk lesz!

GINA
Pedig, tudod, nagyon j�l j�nne, ha v�gre akadna lak�nk. Mi �gyse haszn�ljuk, csak �ll �resen.

HEDVIG
Persze, de �n csak azt akartam mondani, hogy ma nem �rdekes a szoba, mert a pap�nak ma an�lk�l is j�kedve lesz. �s m�g jobb is, hogy ez az �r�mh�r megmarad m�skorra.

GINA
(Hedvigre pillant) H�t te minden este valami j� h�rrel v�rn�d ap�dat?

HEDVIG
Igen, mert att�l olyan vid�m lesz mindenki.

GINA
(elt�n�dik) T�nyleg, mondasz valamit.

(Az �reg Ekdal j�n be, �tmegy a szob�n, majd a h�ts� bal oldali ajt�n kimegy)

(Sz�k�ben �lve fel�je fordul) A konyh�b�l kell valami a nagypap�nak?

EKDAL
Igen, igen. De te csak maradj�l. (Kimegy)

GINA
Csak nem megint a parazsat turk�lja? (Kis sz�net ut�n) Szaladj m�r ki, Hedvig, n�zd meg, mit csin�l.

(Ekdal j�n be kis kors� forr�n g�z�lg� v�zzel)

HEDVIG
Meleg v�z�rt volt�l, nagypapa?

EKDAL
Az�rt, kisl�nyom. �rnom kell, a tint�m meg �gy megs�r�s�d�tt, hogy olyan, ak�r a k�sa. Khm!

GINA
De nem akarna el�bb megvacsor�zni? M�r mindent bek�sz�tettem az asztal�ra.

EKDAL
Eh, kell is nekem most a vacsora. Sok a dolgom! �s ne is zavarjatok - senki se zavarjon! Khm! (Bemegy a szob�j�ba; Gina �s Hedvig �sszen�z)

GINA
(halkan) Mit gondolsz, honnan szerzett p�nzt?

HEDVIG
Biztosan Grabergt�l.

GINA
Az lehetetlen. Graberg mindig nekem k�ldi el a j�rand�s�g�t.

HEDVIG
Akkor meg hitelbe kapott valahol egy �veggel.

GINA
Ugyan m�r, ki hitelezne szeg�ny �regnek?

(Hjalmar Ekdal j�n be jobbr�l; fel�lt�ben van �s sz�rke nemezkalapban)

(Az asztalra dobja a varr�st, �s fel�ll) M�r itt is vagy?

HEDVIG
(anyj�val egyszerre felugrik) Megj�tt�l, papa? Ilyen hamar!

HJALMAR
(leveszi a kalapj�t) Igen, m�r majdnem mindenki elj�tt.

HEDVIG
Ilyen hamar!

HJALMAR
Tudod, kisl�nyom, ez vacsoramegh�v�s volt. (Le akarja venni a fel�lt�j�t)

GINA
V�rj, majd seg�tek.

HEDVIG
�n is.

(Leseg�tik Ekdalr�l a kab�tot; Gina a h�ts� falra szerelt fogasra akasztja)

�s sokan voltak?

HJALMAR
Nem, egy�ltal�n nem. Tal�n tizenketten, tizenn�gyen lehett�nk az asztaln�l.

GINA
Mondd, �s tudt�l besz�lgetni mindenkivel?

HJALMAR
Igen, egy-k�t sz�t mindenkivel v�ltottam. De tudod, Gregers t�bb�-kev�sb� kisaj�t�tott mag�nak.

GINA
�s Gregers m�g mindig olyan cs�nya?

HJALMAR
H�t nem �pp f�rfisz�ps�g. Az �reg itthon van m�r?

HEDVIG
Igen, a nagypapa benn van a szob�j�ban �s �r.

HJALMAR
�s nem mondott semmit?

GINA
Nem. Mir�l?

HJALMAR
Nem mondta el, hogy...? Mert valaki eml�tette, hogy ott j�rt Grabergn�l. Mindj�rt j�v�k, csak ben�zek hozz�.

GINA
Ne, hagyd most.

HJALMAR
Mi�rt? Mondta, hogy ne menjek be?

GINA
Azt mondta, hogy ma este ne zavarja senki.

HEDVIG
(jeleket ad anyj�nak) Hm... Hm!

GINA
(nem veszi �szre) Az el�bb kij�tt forr� v�z�rt, azt�n bez�rk�zott.

HJALMAR
�, m�r �rtem, sz�val...?

GINA
Igen.

HJALMAR
H�t, Istenem! Szeg�ny �sz, �reg ap�m! Hadd csin�lja... legyen meg az �r�me!

(Az �reg Ekdal h�zikab�tban, pip�zva kij�n a szob�j�b�l)

EKDAL
Megj�tt�l? Hallottam a hangodat.

HJALMAR
Ebben a percben �rkeztem.

EKDAL
Mondd, nem vett�l �szre, mi?

HJALMAR
Nem, ap�m, de mondt�k, hogy �tment�l a szob�n, h�t gondoltam, ut�nad j�v�k.

EKDAL
Hm. Ez sz�p t�led, fiam. Na, �s ki volt az a sok ember?

HJALMAR
Mindenf�l�k. Ott volt a Flor kamar�s �r, a Balle kamar�s �r, a Kaspersen kamar�s �r meg a mit tudom �n, kicsoda - sz�val sokan...

EKDAL
(b�lint) Hallod ezt, Gina? Kamar�sokkal kvaterk�zott!

GINA
H�t igen, Werl��k mostan�ban nagy h�zat visznek.

HEDVIG
�s �nekl�s is volt, papa, vagy felolvas�s?

HJALMAR
Dehogy, csak csupa �res fecseg�s. B�r r� akartak venni, hogy �n szavaljak nekik valamit, de persze nem voltam r� kaphat�.

EKDAL
Nem volt�l r� kaphat�?

GINA
Pedig igaz�n megtehetted volna.

HJALMAR
Ugyan, h�t kell hogy legyen az emberben tart�s; m�g csak az k�ne, egyet f�ttyentenek, �n meg ugorjak. (Peckesen j�rk�l a szob�ban) Na, �n azt�n nem.

EKDAL
De nem �m; Hjalmar nem az a fajta. � azt�n nem.

HJALMAR
Nem l�tom be, mi�rt �pp nekem kellene sz�rakoztatnom �ket, amikor �gyis olyan ritk�n j�rok vend�gs�gbe. Csak hadd er�ltess�k meg magukat egy kicsit. V�gigeszik-v�gigissz�k az eg�sz v�rost, �tvend�geskedik az �let�ket. H�t legyen benn�k annyi becs�let, hogy megszolg�lj�k valamivel a j� falatokat.

GINA
De rem�lem, ezt nekik nem mondtad meg �gy?

HJALMAR
(dudor�szik) Ho - ho - ho! Na, az�rt volt mit hallgatniuk...

EKDAL
Hi�ba kamar�sok, te megmondtad nekik a magad�t!

HJALMAR
Az nekem mindegy. (K�z�ny�sen) Azt�n volt egy kis n�zetelt�r�s�nk a tokaji k�r�l.

EKDAL
A tokaji k�r�l! H�, az azt�n a j� bor!

HJALMAR
(kis sz�netet tartva) Ha j�. Minden az �vj�ratt�l f�gg; merthogy egy�ltal�n nem egyform�k; az d�nti el, mennyi napf�nyt kapott a sz�l�.

GINA
Hjalmar, te mindent tudsz.

EKDAL
Na, �s ek�r�l volt a vita?

HJALMAR
Igen, megpr�b�ltak okoskodni, de azt�n j�l megkapt�k, mert megmondtam nekik, hogy tess�k tudom�sul venni, a borral sincs m�sk�pp, mint a kamar�sokkal, akik k�z�tt szint�n van j� �vj�rat is meg csapnival� is.

GINA
Nah�t, hogy neked mik jutnak eszedbe!

EKDAL
Haha! Na, ezt azt�n nem t�zik a kalapjuk mell�!

HJALMAR
Megmondtam nekik, egyenest a szem�kbe.

EKDAL
Hallod ezt, Gina? Csak �gy, egyenest a szem�kbe, a h�res kamar�s uraknak.

GINA
Nah�t Hjalmar! Hogy egyenest a szem�kbe!

HJALMAR
Igen, de az�rt nem akarom, hogy h�re menjen a dolognak. Nem kell az ilyesmit nagydobra verni. Meg persze az eg�sz nagyon udvarias form�k k�z�tt zajlott. Igaz�n mindny�jan nagyon kedves, kellemes emberek voltak - h�t mi�rt b�ntsam �n �ket? Ugyan!

EKDAL
De hogy egyenest a szem�kbe...

HEDVIG
(kedveskedve) �gy �r�l�k, papa hogy egyszer te is frakkban vagy! Olyan j�l �ll neked!

HJALMAR
Ugye? Kifog�stalanul �ll. Mintha r�m szabt�k volna. Tal�n csak itt a h�nom alatt v�g egy kicsit. Tedd el, kisl�nyom. (Kib�jik a kab�tb�l) Ink�bb h�zikab�tot veszek. Gina, hov� tetted a kab�tomat?

GINA
Tess�k, itt van. (Hozza a h�zikab�tot, �s f�lseg�ti Hjalmarra)

HJALMAR
Na, mindj�rt m�s! Els� dolgod legyen holnap visszavinni a frakkot Molviknak.

GINA
(elteszi a frakkot) J�, nem fogom elfelejteni.

HJALMAR
(ny�jt�zkodva) H�t az�rt ebben m�giscsak jobban �rzem magam. Meg azt hiszem, az ilyen b�, k�nyelmes h�zikab�t jobban is illik az egy�nis�gemhez. Nem igaz, Hedvig?

HEDVIG
De igen, papa!

HJALMAR
K�l�n�sen, ha ilyen laza csokorra k�t�m a nyakkend�met - na, mit sz�lsz hozz�?

HEDVIG
Igen, nagyon j�l megy a bajuszodhoz meg a sz�p, hossz�, g�nd�r hajadhoz.

HJALMAR
H�t g�nd�rnek �pp nem mondan�m; tal�n ink�bb hull�mos, nem?

HEDVIG
De igen, olyan sz�pen g�nd�r�dik.

HJALMAR
Szerintem ink�bb hull�mos.

HEDVIG
(kis sz�net ut�n; megh�zza apja kab�tj�t) Papa!

HJALMAR
Na, mi az?

HEDVIG
Tudod!

HJALMAR
Nem �n.

HEDVIG
(nyafogva, nevetve) Dehogyisnem, papa! Ne k�nozz�l most m�r!

HJALMAR
De mi az, kisl�nyom?

HEDVIG
(belecsimpaszkodik) Na, papa! Most m�r add oda, t�nyleg! Tudod! A finoms�gokat, amiket meg�g�rt�l!

HJALMAR
Na, n�zd csak! H�t nem elfelejtettem!

HEDVIG
Ne, papa, ugye csak tr�f�lsz! Jaj, olyan r�mes vagy! Hova dugtad?

HJALMAR
De ha mondom, hogy megfeledkeztem r�la! Na, az�rt ne b�sulj, hoztam helyette m�st.

Odamegy a felakasztott frakkhoz, �s beny�l a zseb�be

HEDVIG
(tapsikolva t�ncol) Jaj, mama, mama!

GINA
Na ugye, ha nem lenn�l mindig olyan t�relmetlen...

HJALMAR
(kez�ben darab pap�r) Tess�k.

HEDVIG
Ezt hoztad? H�t ez csak egy darab pap�r!

HJALMAR
Nem �gy van az, kisl�nyom! Ez az �tlap, rajta van a teljes �trend. L�tod, ide van �rva, hogy "Menu". Ez franci�ul van, �s azt jelenti, hogy "�tlap".

HEDVIG
�s m�st nem is hozt�l?

HJALMAR
H�t mondom, hogy megfeledkeztem r�la. De hidd el nekem, kisl�nyom, �gyis csak elrontottad volna vele a gyomrodat. Most pedig �lj oda sz�pen az asztalhoz, olvasd fel az �trendet, �n pedig majd minden egyes fog�sr�l elmondom, hogy milyen �ze volt. Na, fogjad, kisl�nyom, itt van.

HEDVIG
(a k�nnyeit nyelve) K�sz�n�m sz�pen.

Hedvig letelepszik az asztalhoz, de nem olvas. Gina jeleket ad a kisl�nynak, ami nem ker�li el Hjalmar figyelm�t

HJALMAR
(f�l-al� j�rk�l) Tess�k, hihetetlen, hogy mi mindenre kell egy csal�dap�nak gondolnia! A legk�ptelenebb dolgokra! �s ha ak�r csak a legkisebb apr�s�gr�l is megfeledkezik - mindj�rt ferd�n n�znek r�. Na, mindegy, ezt is megszokja az ember. (A k�lyh�n�l, az �reg Ekdal mellett meg�ll) Ben�zt�l m�r hozz� az este, hogy mi van vele?

EKDAL
H�t persze. K�pzeld, bef�szkelte mag�t a kos�rba!

HJALMAR
T�nyleg? A kos�rba? Sz�val kezdi megszokni, mi?

EKDAL
�gy bizony, fiam. De h�t mondtam �n neked el�re, nem? Hanem tudod, az�rt van m�g egy-k�t apr�s�g, amit...

HJALMAR
...rendbe kellene tenni. H�t persze, persze.

EKDAL
M�ghozz� s�rg�sen, �rted?

HJALMAR
H�t akkor gyere, besz�lj�k is meg mindj�rt, hogy mir�l van sz�. Gyere, ap�m, le�l�nk ide a kanap�ra, �s sz�pen megbesz�lj�k.

EKDAL
J�, besz�lj�k meg. Khm... De v�rj csak, el�bb megt�m�m a pip�mat. Meg m�g ki is kell pucolnom el�bb. (Bemegy a szob�j�ba)

GINA
(mosolyogva Hjalmarhoz) Hogy a pip�j�t pucolja!

HJALMAR
�, hagyd el, Gina. Szeg�ny, haj�t�r�tt �regember. No, az a p�r apr�s�g is. A legjobb lesz, ha mindj�rt holnap letessz�k a gondj�t.

GINA
Hjalmar, holnap nem fogsz erre r��rni.

HEDVIG
(k�zbev�g) Dehogyisnem, mama.

GINA
�s az a retus�l�s? M�r annyiszor j�ttek a k�pek�rt.

HJALMAR
Te j�s�gos Isten! M�r megint azok a k�pek! Meglesz az is, rendben. Valami �j rendel�s�nk nincs?

GINA
Semmi a vil�gon. Holnap is csak azok ketten j�nnek felv�telre, tudod.

HJALMAR
Semmi egy�b? H�t persze, ha az ember nem iparkodik...

GINA
De h�t mit kellene m�g csin�lnom? Adjak f�l m�g egyp�r hirdet�st?

HJALMAR
Hirdet�sek! L�tod, mire megy�nk vele. �s a szob�t se j�tt megn�zni senki, mi?

GINA
Nem, egyel�re m�g senki.

HJALMAR
Mi m�sra sz�m�tott�l? Aki csak v�rja a s�lt galambot... �rtsd meg, Gina, tenni is kell valamit, ha el�bbre akarunk jutni!

HEDVIG
(odamegy Hjalmarhoz) Papa, ne hozzam be a furuly�dat?

HJALMAR
Nem, kisl�nyom, k�sz�n�m sz�pen, �pp az hi�nyzik most nekem. A sz�rakoz�s! (F�l-al� j�rk�l) Rendben van, holnap reggel nekil�tok a munk�nak; rajtam nem fog m�lni. Dolgozni fogok, am�g bele nem szakadok a robotba...

GINA
De Hjalmar, igaz�n, �n nem �gy �rtettem...

HEDVIG
Papa, ne hozzak be egy �veg s�rt?

HJALMAR
Ugyan! Nem kell nekem semmi. (Megtorpan) Hogy s�rt? S�rt mondt�l?

HEDVIG
(�l�nken) Igen, apuk�m; s�rt, van itthon finom, hideg s�r.

HJALMAR
Na, j�l van, ha minden�ron er�lteted, nem b�nom. Hozz be egy �veggel.

GINA
Hozd be, kisl�nyom. Legal�bb egy kicsit jobb kedv�nk lesz.

Hedvig a konyhaajt� fel� szalad

HJALMAR
(aki a k�lyh�n�l �ll, meg�ll�tja a kisl�nyt, r�n�z, kez�t a fej�re teszi, �s mag�hoz vonja) Hedvig, Hedvig!

HEDVIG
(�r�mk�nnyek k�z�tt) Apuk�m, dr�ga apuk�m!

HJALMAR
�, kisl�nyom, ne mondj nekem ilyeneket. Ott �ltem a gazdag ember asztal�n�l, lakm�roztam a minden f�ldi j�val roskad�sig megrakott asztaln�l... �s m�g annyit se...

GINA
(le�l az asztalhoz) Ugyan, Hjalmar, butas�gokat besz�lsz.

HJALMAR
Nem, Gina, ez az igazs�g. De ne legyetek hozz�m nagyon szigor�ak. Hiszen tudj�tok, hogy �n az�rt nagyon szeretlek benneteket.

HEDVIG
(�t�leli) �s mi is nagyon-nagyon szeret�nk t�ged!

HJALMAR
�s n�hanapj�n kij�v�k a b�ket�r�sb�l - h�t gondoljatok arra, mennyi gonddal viaskodom. Na, j�l van. (A szem�t t�r�lgeti) Ne, nem iszom s�rt, nem illik a perchez. Hanem, kisl�nyom, hozd ide a furuly�mat.

Hedvig a k�nyvespolchoz fut, �s hozza a furuly�t

K�sz�n�m. �gy ni. Kezemben a furulya, oldalamon ti ketten... �, Istenem!

Hedvig le�l az asztalhoz Gina mell�, Hjalmar fel-al� j�rk�l, majd nagy l�legzettel belekap egy cseh n�pt�ncba; lass�dad temp�ban, el�gikusan, �rzelmesen f�jja

(F�lbehagyja a j�t�kot, �s balj�t Gina fel� ny�jtva, ell�gyulva mondja) Meglehet, sz�k �s szeg�nyes ez a hajl�k, m�gis otthon, dr�ga Gin�m, a mi otthonunk. �s �n azt mondom neked: j� nekem itt lennem.

Folytatja a j�t�kot; nem sokkal ut�bb kopogtatnak a k�ls� ajt�n

GINA
(fel�ll) Hallgass csak, Hjalmar. Azt hiszem, j�tt valaki.

HJALMAR
(furuly�j�t visszateszi a k�nyvespolcra) �pp ilyenkor!

(Gina ajt�t nyit)

GREGERS WERLE
(az el�szob�b�l) Bocs�natot k�rek...

GINA
(kiss� visszah�k�l) �!

GREGERS
J� helyen j�rok? Itt lakik Ekdal �r, a f�nyk�p�sz?

GINA
Igen, itt.

HJALMAR
(az ajt�hoz megy) Gregers! Te vagy az? H�t m�gis elj�tt�l? Dr�ga bar�tom, ker�lj beljebb!

GREGERS
(bel�p a szob�ba) Mondtam, hogy megl�togatlak.

HJALMAR
De m�r ma este...? Otthagytad a vend�geket?

GREGERS
Igen, ott. A vend�geket �s az apai h�zat is, mindenest�l. J� est�t k�v�nok, Ekdal asszony. Nem tudom, megismer-e?

GINA
Persze! H�t hogyne ismern�m meg a fiatal Werle urat!

GREGERS
Gondoltam, hiszen any�mra hasonl�tok. �r� pedig nyilv�n nagyon is j�l eml�kszik m�g.

HJALMAR
Komolyan mondod, hogy otthagytad ap�dat?

GREGERS
Igen, igen. Sz�llod�ba k�lt�ztem.

HJALMAR
�rtem... H�t, Gregers, ne �llj itt kab�tban, ha m�r elj�tt�l hozz�nk, tess�k, foglalj helyet.

GREGERS
K�sz�n�m. (Leveszi a fel�lt�j�t. Egyszer�, falusias szab�s� sz�rke tweed�lt�nyben van)

HJALMAR
Tess�k, ide a kanap�ra. �rezd magad otthon n�lunk.

Gregers helyet foglal a kanap�n, Hjalmar egy sz�kre telepszik az asztal mellett

GREGERS
(k�r�lpillant) Sz�val itt h�ztad meg magad, vagyis sz�val itt laksz!

HJALMAR
Mint l�tod, ez itt a m�terem...

GINA
Igen, tudja, jobb szeret�nk itt lenni, mivelhogy itt m�giscsak t�gasabb.

HJALMAR
Azel�tt sokkal szebb lak�sunk volt. Ennek is van azonban egy nagy el�nye; a mell�khelyis�gek igaz�n eszm�nyiek.

GINA
�s van m�g egy kis szob�nk is, ami az el�szob�b�l ny�lik, sz�val teljesen k�l�n bej�rat�, �gyhogy ki lehet adni.

GREGERS
(Hjalmarhoz) �, h�t lak�tok is van?

HJALMAR
Nem, nem, egyel�re m�g nincs. Tudod, az ilyesmi sosem megy csak �gy, egykett�re. Id� kell hozz�, meg foglalkozni kell vele. (Hedvighez) Na, kisl�nyom, h�t mi lesz azzal a s�rrel? (Hedvig b�lint, �s kimegy a konyh�ba)

GREGERS
Sz�val � a kisl�nyod?

HJALMAR
Igen; Hedvignek h�vj�k.

GREGERS
Testv�re nincs?

HJALMAR
Nincs, egyetlen gyerek. � a mi �let�nk legnagyobb boldogs�ga �s (hangj�t lehalk�tva) bizony, Gregers, a legnagyobb szomor�s�gunk is.

GREGERS
Ezt hogy �rted?

HJALMAR
Tudod, nagyon is f�l�, hogy szeg�nyke elveszti a szeme vil�g�t.

GREGERS
Hogy megvakul?

HJALMAR
Sajnos, igen. Egyel�re m�g csak a kezdeti t�netek mutatkoznak; �s tal�n m�g j� ideig nem lesz semmi komolyabb baj. De az orvos figyelmeztetett benn�nket, k�sz�lj�nk fel r�, mert nincs mit tenni, menthetetlen.

GREGERS
�risten, micsoda trag�dia! �s lehet tudni, hogy mi az oka?

HJALMAR
(s�hajtva) Minden val�sz�n�s�g szerint �r�kletes k�r.

GREGERS
(megh�kken) �r�kletes?

GINA
A f�rjem �desanyj�nak is igen gyenge volt a l�t�sa.

HJALMAR
Igen, legal�bbis ap�m szerint. Magam, tudod, m�r nem eml�kszem any�mra.

GREGERS
Szeg�ny gyermek. �s hogy viseli ezt a tudatot?

HJALMAR
�, h�t gondolhatod, hogy nem mondtuk meg neki. � nem is sejt semmit. Vid�m �s gondtalan gyermek, ak�r egy kis �nekesmad�rka, boldogan repesve, csicseregve rep�l be �ntudatlanul az �r�k �jszak�ba, ami re� v�r. (Elcsuklik a hangja) �, Gregers, de neh�z ez, ha tudn�d!

(Hedvig j�n be t�lc�val a kez�ben, rajta s�r �s poharak. A t�lc�t az asztalra helyezi)

(A kisl�ny fej�t simogatva) K�sz�n�m, kisl�nyom, k�sz�nj�k sz�pen.

(Hedvig �tkarolja Hjalmar nyak�t, �s a f�l�be s�g valamit)

Nem, kisl�nyom, nem k�r�nk vajas kenyeret. (Gregersre pillant) Hacsak te nem, Gregers.

GREGERS
(elutas�t� k�zmozdulattal) Nem, nem; k�sz�n�m sz�pen, �n sem k�rek.

HJALMAR
(hangj�ban m�g mindig szomor�s�g) Na, j�l van, kisl�nyom, az�rt csak hozz be egy szeletet. Sark�t, ha van. �s j� vastagon kend a vajat.

(Hedvig boldogan b�lint, �s kimegy a konyh�ba)

GREGERS
(tekintet�vel k�veti a kisl�nyt) K�l�nben igaz�n sz�p, er�s, eg�szs�ges kisl�ny.

GINA
Igen, h�la az �gnek, m�sk�l�nben �p �s eg�szs�ges.

GREGERS
�gy n�zem, mag�ra fog hasonl�tani, asszonyom. Most h�ny �ves a kisl�ny?

GINA
�pp tizenn�gy; holnaput�n lesz a sz�let�snapja.

GREGERS
Sz�p, fejlett gyerek a kor�hoz k�pest.

GINA
Igen, nagyon megny�lt tavaly �ta.

GREGERS
H�t bizony, a gyerekeken l�tja az ember, hogy �regszik, hogy rep�l az id�. H�ny �ve is h�zasok?

GINA
Mi�ta is?... Igen... M�r lassan tizen�t �ve.

GREGERS
Nah�t! Hogy megy az id�!

GINA
(f�lfigyel a sz�ra; f�rk�sz� tekintettel n�z Gregersre) H�t igen; m�r tizen�t �ve.

HJALMAR
Bizony; n�h�ny h�nap h�j�n. (Ford�t a besz�lget�s menet�n) Neked, ott f�nn a telepen, biztosan lassabban teltek az �vek.

GREGERS
Igen, akkor nekem is �gy t�nt. De most, �gy visszagondolva, bizony �gy elsz�lltak azok az �vek, hogy azt se tudom, mire ment el az a rengeteg id�.

Az �reg Ekdal j�n ki a szob�j�b�l, pipa n�lk�l, viszont a fej�be nyomta r�gi tiszti sapk�j�t; kiss� bizonytalan a j�r�sa

EKDAL
Na, fiam, akkor most le�lhet�nk, �s megbesz�lhetj�k a dolgot - khm. Mir�l is akartunk diskur�lni?

HJALMAR
(apja el� megy) Ap�m, vend�g �rkezett. Gregers Werle van itt - nem tudom, eml�kszel-e r�?

EKDAL
(Gregersre pillant, aki fel�llt, hogy �dv�z�lje) Werle? A fia? Na �s, mit akar t�lem?

HJALMAR
Semmit, ap�m. Hozz�m j�tt l�togat�ba.

EKDAL
Igen? Sz�val akkor nincs semmi baj?

HJALMAR
Dehogy, ap�m. Semmi, semmi a vil�gon.

EKDAL
(sz�les karmozdulattal) Nem az�rt mondom, mert nem f�lek �n... csak...

GREGERS
(odamegy Ekdalhoz) �dv�zletet hoztam a r�gi vad�szter�let�r�l, csak azt szeretn�m �tadni a hadnagy �rnak.

EKDAL
A vad�szter�letr�l?

GREGERS
Igen, a H�ydal k�rny�ki erd�kb�l.

EKDAL
Sz�val a telepr�l? H�t igen, valamikor j�l ismertek engem arrafel�.

GREGERS
H�res vad�sz volt a hadnagy �r.

EKDAL
Az. H�res vad�sz. Voltam. Az uniformist n�zi? Idehaza akkor veszem fel, amikor nekem tetszik. Itt nekem nem parancsol senki. Az utc�ra meg �gyse megyek ki benne.

Hedvig j�n be egy t�lca vajas keny�rrel �s leteszi az asztalra

HJALMAR
�lj le, ap�m, �s igy�l egy poh�r s�rt. Tess�k, Gregers, t�lts magadnak.

Ekdal az orra alatt d�rm�gve �tbotork�l a kanap�hoz. Gregers a legk�zelebbi sz�kre telepszik vissza Hjalmar Gregers m�sik oldal�n foglal helyet. Gina az asztalt�l kiss� t�volabb h�z�dva �l �s folytatja a varrogat�st. Hedvig az apja m�g�tt �ll

GREGERS
Eml�kszik, hadnagy �r, valamikor minden ny�ron meg kar�csonykor is felj�rtunk Hjalmarral vak�ci�zni?

EKDAL
Azt mondja? Nem eml�kszem. Nem eml�kszem �n m�r semmire. De arr�l biztos�thatom, fiatal bar�tom, hogy kiv�l� vad�sz voltam! Medv�t is l�ttem. �sszesen kilencet.

GREGERS
(egy�tt�rz�en pillant az �regre) �s ma m�r nem szokott vad�szni?

EKDAL
No, azt az�rt nem mondan�m! Az�rt m�g elj�rogatok n�hanapj�n. Csak h�t persze errefel� nem olyan a vid�k, mint odaf�nn. Mert h�t tudja, az erd�... az erd�! (Iszik) Azt�n, mondja csak, milyen manaps�g az erd�? Sz�p?

GREGERS
H�t m�r nem olyan, mint a hadnagy �r idej�ben. Nagyon irtj�k, sok f�t kiv�gtak.

EKDAL
Irtj�k, puszt�tj�k? (Hangja elhalkul, szinte riadtan) Az vesz�lyes dolog, nagyon veszedelmes. Az�rt mindig fizetni kell valakinek. Az erd� bossz�t �ll.

HJALMAR
(telit�lti a pohar�t) Itt van, ap�m, igy�l m�g egy kicsit.

GREGERS
Hadnagy �r, az olyan ember, mint �n - aki ennyire szereti a szabad leveg�t -, hogy k�pes itt �lni a zs�folt v�rosban, bez�rva n�gy fal k�z�?

EKDAL
(kuncog �s Hjalmarra sand�t) �, nem olyan rossz itt az �let. Ki lehet b�rni.

GREGERS
De h�t a h�s szell�, a szabad �let, az erd� meg a vadak, a madarak! - ami az �lete volt, h�t nem hi�nyzik?

EKDAL
(elmosolyodik) Na, Hjalmar, megmutassuk neki?

HJALMAR
(gyorsan �s kiss� zavartan) Ugyan, ap�m, dehogy. Majd egyszer m�skor.

GREGERS
Mit akar �desap�d megmutatni nekem?

HJALMAR
�, semmi, csak egy olyan... Majd egyszer m�skor ink�bb.

GREGERS
(ism�t az �reghez) Arra gondoltam, hadnagy �r, hogy mi lenne, ha �n is felj�nne velem, vissza a telepre? �n egy-k�t nap m�lva utazom vissza. Ott is akadna m�solnival�ja, eg�szen biztosan. Gondolom, unja m�r �gyis nagyon ezt a v�rosi �letet. Mert mi van itt, aminek �r�lj�n a sz�ve, ami felvid�tsa?

EKDAL
(megh�kkenve n�zi) Hogy mi? Nekem, akinek...

GREGERS
H�t persze, itt van Hjalmar. De h�t neki m�r saj�t csal�dja van. �s az olyan ember, mint �n, akit mindig vonzott a szabad �let...

EKDAL
(�kl�vel az asztalra csap) Hjalmar! Megmutatjuk neki!

HJALMAR
De ap�m, gondolod, hogy �rdemes? Most? Hiszen m�r beesteledett, s�t�t van...

EKDAL
Eh, ostobas�g! Vil�g�t a hold. (F�l�ll) Megmutatjuk neki; hadd l�ssa! Vigy�zz az utamb�l. Gyere, Hjalmar, seg�ts.

HEDVIG
Jaj de j� lesz! Menj, papa, menj!

HJALMAR
(F�l�ll) Na, j�l van, nem b�nom.

GREGERS
(Gin�hoz) Mir�l van sz�?

GINA
�, ne v�rjon semmi k�l�n�set.

Ekdal �s Hjalmar a h�ts� falhoz megy; f�lreh�zz�k a tol�ajt� egy-egy sz�rny�t. Hedvig seg�t az �regnek. Gregers ott marad �llva a kanap� mellett; Gina f�l sem kel, zavartalanul folytatja a varr�st. A nyitott ajt� m�g�tt hatalmas, t�gas, de szesz�lyes alak�, zegzugos padl�st�r l�tszik, benne n�h�ny szabadon �ll�, vakolatlan k�m�ny. Ahov� bes�t a hold a tet�ablakon, ott �les, feh�r f�ny vil�g�tja meg a padl�st, ahov� nem, ott m�ly �s fekete a hom�ly

EKDAL
(Gregershez) Na, j�jj�n!

GREGERS
(odamegy) De mi az, amit l�tnom kell?

EKDAL
Na, meregesse csak a szem�t! Khm.

HJALMAR
(kiss� zavartan) Tudod, ami itt van, az mind ap�m�.

GREGERS
(az ajt�ban �llva ben�z a padl�sra) Nocsak, ty�kokat tart, hadnagy �r?

EKDAL
Bizony �m, ty�kokat! M�r el�ltek, de l�tn� csak �ket napvil�gn�l!

HEDVIG
�s van...

EKDAL
Csitt! M�g ne sz�lj egy sz�t se!

GREGERS
�s l�tom, galambjai is vannak.

EKDAL
Hajjaj, de m�g mennyire, hogy vannak! Ott vannak a d�cok, f�nn, merthogy tudja, a galambok magasan szeretnek.

HJALMAR
Nehogy azt hidd, hogy mind olyan k�z�ns�ges fajta.

EKDAL
K�z�ns�ges! Hogy voln�nak ezek k�z�ns�ges galambok! Buk�galamb, egy eg�sz csom�, meg k�t golyv�s galamb, egy h�m meg egy toj�. De j�jj�n csak ide hozz�m! L�tja ezt a rekeszt ott a fal mellett?

GREGERS
L�tom. Abban mit tart?

EKDAL
Ott alszanak a nyulaim, kedves fiatal bar�tom, a nyulaim.

GREGERS
Ezt nevezem; sz�val nyulakat is tart!?

EKDAL
Hogy tartunk-e nyulakat? Mi az, hogy tartunk! Hallod, Hjalmar, azt k�rdi a bar�tod, hogy tartunk-e nyulakat! Hm! No de, most j�n a java! Mindj�rt megl�tja! Vigy�zz az �tb�l, Hedvig. Ide �lljon! Tess�k. Ide n�zzen, ide le. L�tja ezt a szalm�val b�lelt kosarat?

GREGERS
Igen, igen. Valami mad�r van benne.

EKDAL
Khm. "Valami" mad�r...!

GREGERS
�gy n�zem, kacsa, nem?

EKDAL
(s�rt�d�tten) Azt a vak is l�tja, hogy kacsa.

HJALMAR
No de, milyen kacsa?

HEDVIG
Mert nem k�z�ns�ges kacsa.

EKDAL
Pszt! Ne sz�lj!

GREGERS
De nem is valami k�l�nleges fajta...

EKDAL
Nem, Werle �r... Nem valami k�l�nleges fajta, ez egy vadkacsa.

GREGERS
Nah�t, vadkacsa?!

EKDAL
Az bizony, kedves fiatal bar�tom. Ez a "mad�r", ahogy �n nevezte, ez egy vadkacsa. A mi vadkacs�nk, kedves bar�tom.

HEDVIG
Az �n vadkacs�m. Merthogy az eny�m.

GREGERS
De h�t hogy �l meg a vadkacsa itt a padl�son? Nem pusztul el?

EKDAL
H�t mit gondol; be�ll�tottunk �m neki egy tekn�t, amiben lubickolhat!

HJALMAR
�s m�snaponk�nt friss vizet kap.

GINA
(Hjalmar fel� fordulva) Hjalmar, itt �gy j�n be a hideg, hogy mindj�rt megfagyok.

EKDAL
Khm. H�t akkor csukjuk be az ajt�t. Jobb is, ha nem zavarjuk �ket, mikor m�r el�ltek �jszak�ra. Gyere, kicsi Hedvig, seg�ts�l!

(Hjalmar �s Hedvig betolja az ajt�t)

Na, majd legk�zelebb jobban megn�zheti mag�nak. (Le�l a k�lyha melletti karossz�kbe) Csod�latos mad�r �m a vadkacsa, mondhatom mag�nak, csod�latos.

GREGERS
Na �s hogy siker�lt megfognia a hadnagy �rnak?

EKDAL
Nem magam fogtam. Egy bizonyos helyb�li �riembernek tartozunk �rte k�sz�nettel.

GREGERS
(kiss� elt�n�dik) Ez a bizonyos �riember... csak nem az ap�m?

EKDAL
De bizony, � az. Ez az illet� �riember az �n �desapja. Khm.

HJALMAR
�rdekes, Gregers, hogy r�gt�n r�hib�zt�l.

GREGERS
Eml�tetted, hogy mennyi mindent k�sz�nhetsz ap�mnak, h�t gondoltam, tal�n...

GINA
Persze nem szem�lyesen Werle �rt�l kaptuk...

EKDAL
Mindegy, Gina, mi Håkon Werl�nek tartozunk �rte k�sz�nettel. (Gregershez) Tudja, �gy t�rt�nt, hogy az �desapja vad�szni volt a ladikj�val �s megl�tte. De m�r nem olyan a szeme, mint r�gen, �gyhogy csak megsebes�tette.

GREGERS
�rtem; sz�val csak megsz�rnyazta.

HJALMAR
Igen, k�t-h�rom szem s�r�tet kapott.

HEDVIG
De �pp a sz�rny�ba, �gyhogy nem tudott elrep�lni.

GREGERS
�rtem sz�val belezuhant a v�zbe �s lemer�lt.

EKDAL
(�lmosan; m�r nehezen forog a nyelve) Mi az, hogy lezuhant! A vadkacsa mindig lemer�l, lebukik a fen�kre. Lebukik, kedves bar�tom, lebukik, amilyen m�lyre csak tud. Azt�n a cs�r�vel megkapaszkodik a h�n�rban meg moszatban, meg h�t ami a v�z fenek�n van, mindenf�le gazban. Azt�n soha t�bb� nem j�n f�l.

GREGERS
Az �n vadkacs�ja azonban, hadnagy �r, m�giscsak f�lj�tt.

EKDAL
Mert olyan pomp�s vad�szkuty�ja van az �desapj�nak, bar�tom. Ez a remek �llat bebukott a v�z al�, �s felhozta a zs�km�nyt.

GREGERS
(Hjalmarhoz fordulva) �gy azt�n v�g�l is ti kapt�tok meg?

HJALMAR
Igen, de nem mindj�rt. Mert el�bb m�g ap�d hazavitte mag�hoz. De ott nem �rezte j�l mag�t, csak s�nyl�d�tt, �gyhogy ap�d utas�totta Pettersent, hogy v�gja le...

EKDAL
(m�r f�l�lomban) Khm. A Pettersen. A v�n marha!

HJALMAR
(lehalk�tja a hangj�t) H�t �gy ker�lt v�g�l is hozz�nk, ap�m j�ban van Pettersennel, �s amikor meghallotta, hogy mi van a vadkacs�val, addig mesterkedett, am�g meg nem szerezte t�le mag�nak.

GREGERS
�s itt n�latok a padl�son most remek�l �rzi mag�t.

HJALMAR
Igen, b�mulatosan j�l megvan. Eg�szen megh�zott. Tudod, most m�r olyan r�g�ta itt van, hogy m�r el is felejtette a r�gi szabad �let�t. �s h�t tudod, ez a l�nyeg.

GREGERS
Nagyon igazad van, Hjalmar. Am�g egyszer �jra meg nem pillantja az eget meg a tengert... De most m�r mennem kell; �desap�dat, azt hiszem, elnyomta az �lom.

HJALMAR
�, nem kell vele t�r�dni.

GREGERS
Igaz is, eml�tetted, hogy volna egy kiad� szob�tok...

HJALMAR
Van, igen. Mi�rt? Tudsz valakit, aki...?

GREGERS
�n nem kaphatn�m meg?

HJALMAR
Te?

GINA
De Werle �r! Maga?

GREGERS
Sz�val megkaphatn�m? Ha igen, holnap reggel be is k�lt�z�m.

HJALMAR
H�t persze, Gregers, a legnagyobb �r�mmel...

GINA
De Werle �r, k�rem, az a szoba igaz�n nem mag�nak val�.

HJALMAR
Na de, Gina, hogy mondhatsz ilyeneket?

GINA
Mert nem el�g nagy, meg nem is el�g vil�gos, meg...

GREGERS
Nem baj, Ekdal asszony, nem sz�m�t.

HJALMAR
Szerintem nagyon kellemes, sz�p kis szoba. �s a b�torok is eg�sz rendesek m�g.

GINA
�s a k�t als� lak�?

GREGERS
Ki a k�t als� lak�?

GINA
Az egyik valamikor h�zitan�t�skodott...

HJALMAR
Bizonyos Molvik nev� papn�vend�k.

GINA
...a m�sik meg egy Relling nev� doktor.

GREGERS
Relling? Azt ismerem, fut�lag; egy id�ben f�nn volt n�lunk H�ydalban.

GINA
Nagyhang�, l�rm�s fr�ter mind a kett�. Est�nk�nt lumpolni j�rnak, k�s� �jjel vet�dnek haza, �s bizony nem mindig...

GREGERS
�, az ember hamar megszokja az ilyesmit. Rem�lem, �n is �gy leszek vele, mint a vadkacs�tok �s...

GINA
Az�rt tal�n m�gis jobb lesz, ha el�bb alszik m�g r� egyet.

GREGERS
L�tom, nem sz�vesen fogad be a h�z�ba.

GINA
Ugyan, Werle �r! Mib�l gondolja?

HJALMAR
T�nyleg, Gina, nagyon furcs�n viselkedsz, nem is �rtem. (Gregershez) H�t akkor ezek szerint egyel�re maradsz itt a v�rosban?

GREGERS
(beb�jik a fel�lt�j�be) Igen. Az a sz�nd�kom, hogy egyel�re maradok.

HJALMAR
Csak �pp nem ap�d h�z�ban? �s mi az elk�pzel�sed, mihez fogsz itt kezdeni?

GREGERS
Ha �n azt tudn�m! Akkor m�r eddig is azt csin�ltam volna. De hi�ba, ha egyszer ilyen n�vvel veri meg az embert a sorsa, hogy Gregers - "Gregers" - �s r�ad�sul m�g "Werle" is! Hjalmar, h�t hallott�l m�r �letedben ehhez foghat�an undor�t� nevet?

HJALMAR
Ugyan, Gregers, nem tudom, mi�rt...

GREGERS
Pfuj! Az embernek csak lek�pni volna kedve azt, aki ilyen nevet visel. De aki maga van megverve azzal, hogy Gregers Werlek�nt kell �lnie a f�ld�n, mint nekem...

HJALMAR
(nevetve) Haha! Mondd csak, ha nem voln�l Gregers Werle, mi szeretn�l lenni helyette?

GREGERS
Tudod, ha v�laszthatn�k, �n a l�gsz�vesebben kutya lenn�k, egy okos kutya.

GINA
Kutya!

HEDVIG
(�nk�ntelen�l) Jaj, ne!

GREGERS
Igen, kutya, egy p�ratlanul okos, �gyes kutya. Olyan, amelyik lebukik a v�z fenek�re a vadkacsa ut�n, �s kiszabad�tja a h�n�rb�l meg az iszapb�l.

HJALMAR
H�t, Gregers... azt hiszem, �n ebb�l egy sz�t sem �rtek.

GREGERS
Nincs is ezen mit meg�rteni. Akkor teh�t �n holnap reggel elfoglalom a szob�t. (Gin�hoz) Nem lesz velem sok gondja, mindenr�l magam gondoskodom majd. (Hjalmarhoz) A t�bbit majd holnap megbesz�lj�k. J� �jszak�t, Ekdal asszony. (Hedvig fel� biccent) J� �jszak�t.

GINA
J� �jszak�t, Werle �r.

HEDVIG
J� �jszak�t.

HJALMAR
(gyerty�t gy�jt) V�rj csak, vil�g�tok neked, m�r biztosan vaks�t�t van a l�pcs�h�zban.

Gregers �s Hjalmar kimegy az el�szobaajt�n

GINA
(maga el� n�z; varr�sa az �l�ben) Milyen furcsa, nem?... hogy legsz�vesebben kutya lenne.

HEDVIG
Te, �n azt hiszem, hogy valami m�st �rtett rajta.

GINA
Ugyan, mi m�st?

HEDVIG
�n nem is tudom, de eg�sz id� alatt az volt az �rz�sem, hogy igaz�b�l m�sra gondol, mint amit mond.

GINA
Gondolod? H�t, mindenesetre nagyon furcsa dolgokat mondott.

HJALMAR
(visszat�r) M�g �gett a l�mpa. (Elf�jja a l�mp�t �s leteszi) Na, csakhogy v�gre haraphatok valamit. (Nekil�t a vajas keny�rnek) L�tod, Gina? Ha az ember egy kicsit �gyeskedik...

GINA
Mit akarsz azzal mondani, hogy "ha az ember �gyeskedik"?

HJALMAR
Ezzel igaz�n szerencs�nk volt, nem? H�t v�gre siker�lt kiadnunk a szob�t! �s gondold csak meg, micsoda lak�nk lesz, nem ak�rki, hanem olyan ember, mint Gregers! Aki r�ad�sul nekem r�gi j� bar�tom.

GINA
�n nem is tudom, mit sz�ljak hozz�.

HEDVIG
Jaj, anyuk�m, majd megl�tod, milyen j� lesz!

HJALMAR
�n nem �rtelek t�ged, Gina. Mostan�ig folyton az�rt sop�nkodt�l, hogy ki kellene adni a szob�t, most meg, hogy v�gre van lak�nk, nem is �r�lsz neki.

GINA
Jaj, Hjalmar, h�t persze... �s ha valaki m�s vette volna ki, �r�ln�k is neki. De mit fog hozz� sz�lni az �reg Werle �r?

HJALMAR
Az �reg Werle? H�t mi k�ze hozz�?

GINA
De gondolhatod, hogy megint �sszevesztek, m�sk�pp nem k�lt�zne el hazulr�l. Te is tudod, hogy vannak egym�ssal.

HJALMAR
Igen, biztos, de h�t...

GINA
�s ha az �reg Werle most majd azt fogja gondolni, hogy te vagy az eg�sz m�g�tt...

HJALMAR
Csak hadd higgye! �n t�nyleg nagyon sokat k�sz�nhetek az �reg Werl�nek. Isten l�tja a lelkem, nagyon is tudat�ban vagyok. De h�t most az�rt legyek �r�kk� tekintettel r�?

GINA
Igen, dr�g�m, de lehet, hogy a v�g�n majd a nagypapa fogja meginni a lev�t. Majd azt a kis keresetet is elveszti, amit Graberg juttat neki.

HJALMAR
Majd' azt mondtam, "hadd vesz�tse"! Mit gondolsz, nem megal�z� az olyan embernek, mint nekem, azt l�tni, hogy �sz, �reg ap�m csip-csup munk�kat koldul, hogy megkeressen egyp�r fityinget?! No de most m�r ez se tart sok�ig, megl�tod! (�jabb vajas keny�rbe harap) Mert �n tudom, hogy r�m nagy feladat v�r az �letben, �s �n azt el is fogom v�gezni.

HEDVIG
Jaj, papa, �gy �r�l�k neki! Papa!

GINA
Pszt! M�g fel�bresztitek!

HJALMAR
(halkabban) El fogom v�gezni, ezt �n mondom. Elj�n m�g a napja... �s l�tod, Gina, ez�rt nagyon j� dolog, hogy v�gre siker�lt kiadnunk a szob�t; mert �gy sokkal f�ggetlenebb leszek anyagilag. �s akire feladatok v�rnak az �letben, annak mindenekel�tt f�ggetlenn� kell tennie mag�t. (A karossz�k f�le indul; hangja reszket a feltolul� �rzelmekt�l) Szeg�ny �sz �reg ap�m! B�zz�l a te fiadban! T�maszkodj az �n sz�les v�llamra... vagy ha nem is sz�les, de az�rt er�s, megb�rja a terheket. Megl�tod, egy sz�p napon majd arra �bredsz, hogy... (Gin�hoz) Tal�n nem hiszed?

GINA
(f�lkel) Jaj, dehogyisnem hiszem; csak el�bb vigy�k be az �gy�ba, hadd aludja ki mag�t.

HJALMAR
J�, vigy�k.

(�vatosan felemelik az �regembert)

HARMADIK FELVON�S

Hjalmar Ekdal m�terme. Reggel van. A magas, ferde tet� ablak�n nappali vil�goss�g �rad a szob�ba. A f�gg�ny f�lreh�zva. Hjalmar az asztaln�l �l, s egy fotogr�fi�t retus�l; az asztalon m�g j� n�h�ny felv�tel hever. Gina l�p be az el�szobaajt�n kalapban, kab�tban; karj�n f�deles kos�r

HJALMAR
M�r meg is j�tt�l?

GINA
Meg. �n nem vesztegetem az id�met! (Kosar�t egy sz�kre teszi; leveti kab�tj�t, kalapj�t)

HJALMAR
Gregershez ben�zt�l?

GINA
Be! �rdemes volt, mondhatom! Sz�pen berendezkedett a bar�tod, egykett�re.

HJALMAR
Hogyhogy?

GINA
�gy, hogy azt mondta, ne legyen r� gondunk, majd � ell�tja mag�t! Na, be is gy�jtotta mag�nak a k�lyh�t, csak �pp annyira elcsavarta a szelel�lyukat, hogy tele lett neki a szoba f�sttel. Fuj! Olyan b�z van n�la, hogy...

HJALMAR
T�nyleg?

GINA
V�rj csak, ez m�g nem minden. Mert erre azt�n persze el akarta oltani a t�zet, h�t fogta mag�t, �s be�nt�tte a mosd�viz�t a k�lyh�ba, de persze mell� is ment meg folyt kifele, �gyhogy most olyan az a szoba, ak�r a diszn��l.

HJALMAR
H�t ez t�nyleg nagy m�reg!

GINA
M�r sz�ltam a h�zmestern�nek, hogy takar�tsa ki ut�na a vack�t! D�l lesz, mire v�gez vele, de addig be nem teheti oda nekem a l�b�t.

HJALMAR
�s akkor addig mit csin�ljon?

GINA
Azt mondta, hogy elmegy, s�t�l egy kicsit.

HJALMAR
Egy�bk�nt �n is ben�ztem hozz�. Azut�n, hogy te elment�l.

GINA
Mondta. Meg hogy reggelire is megh�vtad.

HJALMAR
H�t csak egy kis t�z�raira, mert hogy ma van itt els� nap - tudod, ez �gy illik, nemigen lehet kib�jni al�la. N�lad meg mindig akad valami a kamr�ban.

GINA
J�, majd megn�zem, mi van itthon.

HJALMAR
De ne legy�l nagyon sz�kmark�, dr�g�m, mert azt hiszem, majd k�s�bb Relling �s Molvik is f�lj�n egy kicsit. Tudod, az t�rt�nt, hogy �sszefutottam Rellinggel a l�pcs�h�zban, �s k�nytelen voltam �ket is...

GINA
Hjalmar, az �g szerelm�re! M�g ezek is!

HJALMAR
Istenem, Gina - egy kicsivel t�bb vagy kevesebb, az csak igaz�n nem sz�m�t m�r!

EKDAL
(kinyitja szob�ja ajtaj�t �s kin�z) Te, Hjalmar, fiacsk�m, figyelj csak... (�szreveszi Gin�t) Ja, semmi-semmi.

GINA
Tess�k, nagypapa?

EKDAL
Semmi-semmi. Nem sz�m�t. Khm. (Visszah�z�dik a szob�j�ba)

GINA
(fogja a kosar�t) Tartsd rajta a szemed az �regen... nehogy megint kisz�kj�n a kocsm�ba.

HJALMAR
Persze, Gina, persze, b�zd csak r�m; hanem tudod, azt hiszem, j� volna, ha csin�ln�l egy kis heringsal�t�t, merthogy ezek megint lumpolni voltak az �jjel, �s biztos m�snaposak.

GINA
�n nem b�nom, csak nehogy nekem most mindj�rt be�ll�tsanak, mert...

HJALMAR
Ne f�lj, Gin�cska, nem fognak. Te csak nyugodtan l�ss neki.

GINA
Na, j�l van, legal�bb te is dolgozhatsz m�g addig egy kicsit.

HJALMAR
Dr�g�m, �n dolgozom, nem l�tod? Majd belegebedek!

GINA
�s akkor legal�bb t�l leszel rajta, min�l el�bb, ann�l jobb. (Fogja a kosarat, �s kimegy a konyh�ba)

Hjalmar kis ideig n�m�n dolgozik a k�pen ecsetj�vel; unott �s kelletlen

EKDAL
(bedugja fej�t az ajt�n, k�r�lk�mlel a m�teremben, azt�n suttogva k�rdezi) Hjalmar, fiacsk�m! El vagy foglalva?

HJALMAR
El, ap�m, el. Ezekkel a nyamvadt k�pekkel k�nl�dom.

EKDAL
Na, mindegy... ha egyszer olyan sok a dolgod - akkor majd m�skor.

Visszab�jik a szob�j�ba, de az ajt� t�rva marad. Hjalmar egy darabig m�g sz�tlanul folytatja a retus�l�st, azt�n leteszi az ecsetet, �s az �reg ajtaj�hoz megy

HJALMAR
�s te, ap�m? Dolgozol?

EKDAL
(a szob�j�ban, d�rm�gve) Ha te el vagy foglalva, akkor �n is.

HJALMAR
Na, mindegy. (Visszamegy a munk�j�hoz)

EKDAL
(kisv�rtatva ism�t megjelenik az ajt�ban) Khm. Hjalmar, csak azt akarom mondani, hogy olyan nagyon sok dolgom tulajdonk�ppen nincs.

HJALMAR
Azt hittem, m�solsz.

EKDAL
M�soljon az �rd�g! Majd legf�ljebb v�r a Graberg egy-k�t napot a munk�ra! R��r az!

HJALMAR
Persze hogy r��r; meg egy�ltal�n, a rabszolg�ja vagy te neki?

EKDAL
Meg k�l�nben is, van az a kis munka a padl�son, tudod, azt mondtuk, hogy...

HJALMAR
H�t persze, tudom! Na, akkor megcsin�ljuk? Kinyissam?

EKDAL
Nem b�nn�m.

HJALMAR
(f�lkel) J�l van, akkor erre legal�bb nem lesz gond.

EKDAL
Ahogy mondod, fiam. Merthogy ennek holnap reggelre meg kell lennie. Holnap lesz, ugye?

HJALMAR
Bizony, ap�m, m�r holnap.

Hjalmar �s Ekdal f�lreh�zza a tol�ajt� egy-egy sz�rny�t. A szell�z�ablakokon reggeli napf�ny s�t be a padl�st�rbe. N�h�ny galamb r�pk�d ide-oda a tet� alatt, a t�bbi a gerend�kon �lve turb�kol. A padl�s v�g�b�l n�ha ty�kok kotkod�csol�sa hallatszik

Tess�k, ap�m, nekil�thatsz.

EKDAL
(bemegy) Te nem j�ssz?

HJALMAR
H�t tudod... az j�r a fejemben... (Megpillantja a konyhaajt�n bel�p� Gin�t) Hogy �n? �, ap�m, nem �rek �n r�; dolgoznom kell. Csak m�g leeresztem neked a f�gg�nyt.

Megh�z egy zsin�rt; odabenn f�gg�ny g�rd�l le; alj�n �cska vitorlav�szon cs�k, amely eltakarja a padl�t, f�ls� r�sze r�gi hal�szh�l�b�l k�sz�lt

(Visszamegy az asztalhoz) Ez is megvan. Most legal�bb egy darabig nyugtom lesz.

GINA
M�r megint mit turk�szik a padl�son?

HJALMAR
Mi�rt, menne ink�bb a kocsm�ba? Az jobb lenne? (Le�l) Akarsz valamit? �gy n�zel r�m, mint aki...

GINA
Csak azt akartam k�rdeni, hogy itt benn ter�tsek-e?

HJALMAR
Persze. Ilyen kor�n �gyse j�n m�g kuncsaft, nem?

GINA
Nem; de nincs is m�ra m�s el�jegyz�s, csak az a jegyesp�r. Akik egy�tt akarj�k levetetni magukat.

HJALMAR
A mindens�git, hogy ezek se tudtak valami m�s napot kin�zni maguknak!

GINA
Jaj, Hjalmar, h�t csak eb�d ut�nra h�vtam �ket, amikor te �gyis szundik�lsz.

HJALMAR
Az m�s. H�t akkor egy�nk itt.

GINA
J�. De nem olyan s�rg�s m�g ez a ter�t�s. M�g dolgozhatsz egy kicsit az asztalon.

HJALMAR
J�l van, na, dolgozom, �g a kezem alatt a munka, csak �gy f�st�l az asztal, nem l�tod?

GINA
Jaj, legal�bb v�gre megleszel vele, �s azt�n csin�lsz, amit akarsz. (Visszamegy a konyh�ba)

(R�vid sz�net)

EKDAL
(a padl�sajt�ban �ll, a h�l� m�g�tt) Hjalmar!

HJALMAR
Tess�k!

EKDAL
Azt hiszem, m�gis arr�bb kellene tolni a tekn�t.

HJALMAR
Na, ugye? M�r mi�ta mondogatom neked!

EKDAL
Khm. Khm. Khm. (Elmegy az ajt�t�l, vissza a padl�s m�ly�re)

Hjalmar kis ideig a munk�j�ra figyel, de azt�n a padl�sajt� fel� sand�t, kiss� fel is emelkedik sz�k�r�l; m�r indulna, amikor Hedvig j�n be a konyhaajt�n, mire apja gyorsan vissza�l

HJALMAR
Mi van?

HEDVIG
Csak szeretn�k egy kicsit veled lenni.

HJALMAR
(kis hallgat�s ut�n) Nem any�d k�ld�tt? Engem str�zs�lni?

HEDVIG
De apuk�m, hogy gondolod?

HJALMAR
Any�d mit csin�l?

HEDVIG
A heringsal�t�t. M�r nemsok�ra k�sz lesz vele. (Odamegy az asztalhoz) Hadd seg�tsek neked egy kicsit, papa.

HJALMAR
Nem, kisl�nyom, ne seg�ts te nekem. Jobb szeretek �n mindent magam csin�lni - am�g gy�z�m er�vel, nem kell seg�ts�g. Tudod, Hedvig, ha ap�d eg�szs�ge kitart, akkor...

HEDVIG
Jaj, papa, ilyeneket ne is mondj�l!

F�l-al� j�rk�l a szob�ban, n�zel�dik; a sz�th�zott padl�sajt�n�l meg�ll �s beles

HJALMAR
Nagyap�d? Miben mesterkedik az �reg?

HEDVIG
Azt hiszem az �j felj�r�t csin�lja a tekn�h�z.

HJALMAR
Na, szeg�ny, egyed�l! N�lk�lem sose lesz k�sz vele. De h�t, hi�ba, ha egyszer nekem az a sorsom, hogy itt �ljek �s...

HEDVIG
(apj�hoz l�p) Add ide az ecsetet, papa; hadd pr�b�ljam meg. M�r olyan j�l megy.

HJALMAR
Hogyisne! Csak a szemed rong�ln�d!

HEDVIG
Dehogy rong�lom! Hadd csin�lom, papa!

HJALMAR
(f�lkel) Na, nem b�nom; �gyis csak egy-k�t perc az eg�sz.

HEDVIG
H�t mit �rthat az? (F�lveszi az ecsetet) Jaj de j� lesz. (Le�l) �, h�t van itt egy k�sz k�p is m�r, majd err�l len�zem, mit kell csin�lni.

HJALMAR
De vigy�zz a szemedre; biztos nem fog meg�rtani? Hallod, mit mondok? Mert �n nem v�llalom a felel�ss�get; magadra vess! Meg�rtetted?

HEDVIG
(retus�l) J�, j�, papa, meg�rtettem.

HJALMAR
�gyes kisl�ny! Na, j�l van, Hedvig, csin�ld csak. Mindj�rt j�v�k.

A f�gg�nyt kiss� f�lreh�zva beb�jik a padl�st�rbe. Hedvig �l �s dolgozik. A padl�sr�l besz�dfoszl�nyok hallatszanak; Hjalmar �s Ekdal vitatkozik

(Megjelenik a h�l� m�g�tt) Hedvig! Hozd csak ide nekem azt a fog�t a polcr�l. Ja, meg m�g a v�s�t is, l�gy sz�ves. (A padl�st�r fel� fordulva) Mindj�rt megl�tod, ap�m. Csak el�bb hadd mutatom meg, hogyan k�pzelem.

Hedvig elhozza a polcr�l a k�rt szersz�mokat, �s �tny�jtja �ket Hjalmarnak

Ez az, k�sz�n�m, kisl�nyom. L�tod, milyen j�, hogy bej�ttem?

Visszamegy a padl�st�r belsej�be. Bentr�l kop�csol�s l�rm�ja �s der�s, tr�f�lkoz� besz�lget�s hallatszik. Hedvig a f�gg�ny el�tt �ll �s n�zi �ket. Kisv�rtatva kopogtatnak az el�szobaajt�n; Hedvig nem hallja meg. Gregers Werle l�p be hajadonf�tt, kab�t n�lk�l; meg�ll az ajt�ban, nem j�n beljebb

GREGERS
Khm.

HEDVIG
(megfordul �s el�be megy) J� reggelt, Werle �r. Tess�k bej�nni.

GREGERS
K�sz�n�m. (A padl�s fel� pillant) Mesteremberek?

HEDVIG
�, dehogy, csak a papa meg a nagypapa. Mindj�rt sz�lok nekik.

GREGERS
Nem, ne sz�ljon; ink�bb v�rok egy kicsit. (Le�l a pamlagra)

HEDVIG
Jaj, milyen rendetlens�g van m�g itt... (El akarja rakni a f�nyk�peket)

GREGERS
Dehogyis, k�rem, hagyja csak. Az �desapja felv�telei ugye; �s m�r csak az utols� sim�t�sra v�rnak.

HEDVIG
Igen, �s �n is seg�tek neki egy kicsit.

GREGERS
Akkor csak ne zavartassa mag�t a kisasszony.

HEDVIG
�, engem nem zavar.

Maga el� veszi a k�peket, �s munk�hoz l�t; Gregers sz�tlan n�zi

GREGERS
H�t a vadkacs�ja? J�l aludt az �jjel?

HEDVIG
K�sz�n�m sz�pen, azt hiszem, j�l.

GREGERS
(a padl�sajt� fel� fordul) Milyen m�s �gy nappal, mint holdvil�gn�l.

HEDVIG
�, nagyon m�s tud lenni. Reggel is eg�szen m�s, mint d�lut�n, meg m�s, ha esik, meg akkor is, ha s�t a nap. Mindig m�s.

GREGERS
Megfigyelte?

HEDVIG
�, h�t ki ne venn� �szre?

GREGERS
Na �s mondja, sokat van a vadkacs�j�val?

HEDVIG
�, amikor csak tehetem.

GREGERS
De h�t nem nagyon �r r� ilyesmire, ugye? A kisasszony m�g biztosan iskol�ba j�r, nem?

HEDVIG
Nem, kimaradtam. Mert a papa szerint azzal is csak a szememet rong�lom.

GREGERS
�rtem, sz�val � maga tan�tgatja.

HEDVIG
H�t, meg�g�rte, hogy tanul majd velem, de eddig m�g sose �rt r�.

GREGERS
�s akkor nem is seg�t senki a tanul�sban?

HEDVIG
Dehogynem; a Molvik �r - csak h�t � meg sz�val nem mindig...

GREGERS
Nem mindig j�zan?

HEDVIG
H�t igen.

GREGERS
�, h�t akkor a kisasszonynak rengeteg r��r� ideje lehet. Az a padl�s meg, gondolom, eg�sz kis k�l�n vil�g, nem?

HEDVIG
De, persze. Annyi mindenf�le �rdekes dolog van ott!

GREGERS
Na, h�t mif�l�k?

HEDVIG
H�t olyan �ri�si nagy szekr�nyek, tele k�nyvvel; �s sok �rdekes k�p van benn�k.

GREGERS
�rtem.

HEDVIG
Meg van egy r�gi-r�gi, �reg szekreter, aminek titkos fi�kjai is vannak, meg egy r�ges-r�gi, nagy inga�ra, amib�l mindenf�le kis alakok b�jnak el�, amikor �t. Csak h�t most m�r nem j�r.

GREGERS
�rtem, sz�val az id� is meg�llt a vadkacsa tany�j�n.

HEDVIG
H�t, igen; meg van egy r�gi fest�kesdoboz is, amilyen a fest�m�v�szeknek van. Meg rengeteg k�nyv.

GREGERS
�s olvasgatni is szokta �ket?

HEDVIG
H�t persze, ha hozz�jutok. De a legt�bb angolul van, �s �n nem tudok angolul. �gyhogy azokban csak a k�peket szoktam n�zegetni. Van k�zt�k egy �ri�si nagy k�nyv, az a c�me, hogy "London t�rt�nete", az is angolul van; de nagyon r�gi, legal�bb sz�z�ves lehet. Abban rengeteg k�p van. A c�mlapon a Hal�l van egy homok�r�val, mellette meg fiatal l�ny �ll. Olyan f�lelmetes! De a t�bbi k�pen templomok vannak, meg palot�k, meg utc�k, meg nagytengerj�r� haj�k.

GREGERS
Szabad-e megk�rdeznem, kisasszony, hogyan ker�lt a h�zhoz ez a sok mindenf�le holmi?

HEDVIG
Azel�tt egy �reg tenger�szkapit�ny lakott itt, minden az �v� volt. "Bolyg� hollandinak" h�vt�k az utc�ban, de nem tudom, mi�rt, mert nem is hollandi volt.

GREGERS
Nah�t!

HEDVIG
�n se �rtem; azt�n egyszer nem j�tt vissza, a holmija meg itt maradt mir�nk.

GREGERS
Mondja csak, Hedvig kisasszony - amikor ott benn �ld�g�l a padl�son, �s a k�peket n�zegeti, sose szokott arra gondolni, hogy de j� is lenne f�lkerekedni �s k�r�ln�zni a nagyvil�gban, l�tni, a saj�t szem�vel is, hogy a val�s�gban mily�n lehet?

HEDVIG
Nem, �n soha. �n szeretn�k �r�kk� itt maradni �s seg�teni a pap�nak �s a mam�nak.

GREGERS
Retus�lni?

HEDVIG
Igen, de nemcsak �gy. A legsz�vesebben r�zmetsz�st tanuln�k, �s akkor olyan rajzokat tudn�k, mint az angol k�nyvekben val� k�pek.

GREGERS
Na �s az �desapja mit sz�l az elk�pzel�seihez?

HEDVIG
Azt hiszem, nem nagyon tetszik neki, amit �n szeretn�k. Olyan furcsa ezekben a dolgokban. Tess�k elk�pzelni, azt mondja, tanuljak kos�rfon�st! Pedig szerintem az olyan semmi.

GREGERS
H�t, szerintem is.

HEDVIG
De egy dologban az�rt igaza van. Ha megtanultam volna a kos�rfon�st, akkor most �n magam csin�lhattam volna a vadkacsa �j kosar�t.

GREGERS
Bizony, �s ez t�nyleg els�sorban a kisasszony dolga lenne.

HEDVIG
Persze, hiszen az eny�m a vadkacsa.

GREGERS
H�t persze.

HEDVIG
Igen, az eny�m. Csak mindig k�lcs�nadom a pap�nak meg a nagypap�nak; amikor csak k�rik.

GREGERS
�rtem. �s minek nekik az a vadkacsa?

HEDVIG
�, h�t arra, hogy gondozz�k meg f�szket �p�tsenek neki, meg mindenf�le m�st is.

GREGERS
H�t, azt el is tudom k�pzelni, hogy sz�vesen gondozz�k; m�giscsak ez a vadkacsa lehet a legel�kel�bb lak� a padl�son, nem?

HEDVIG
Persze, mert igazi vadmad�r. �s sajn�ljuk is, mert szeg�nynek olyan szomor� a sorsa. Egyes-egyed�l van, nincs neki senki hozz�tartoz�ja.

GREGERS
Nincs csal�dja; nem �gy, mint a nyulaknak...

HEDVIG
Igen; �s a ty�kok is sokan vannak, �s kiscsibe korukt�l ismerik egym�st, de a vadkacs�nk, szeg�ny, nagyon t�vol �l itt az �v�it�l. Meg kicsit olyan titokzatos is a sorsa. Nem ismeri senki, nem tudni, honnan j�tt, hov� val�.

GREGERS
Meg azt�n a tenger m�ly�n is j�rt.

HEDVIG
(lopva Gregersre pillant, kis mosoly fut �t az arc�n) Mi�rt mondja �gy, hogy a "tenger m�ly�n"?

GREGERS
Mi�rt, h�t hogy kellene mondanom?

HEDVIG
H�t p�ld�ul �gy, hogy a "tengerfen�ken".

GREGERS
�s nem mindegy; ha azt mondom, hogy a "tenger m�ly�n"?

HEDVIG
Igen, csak nekem olyan furcs�n hangzik.

GREGERS
�s ugyan mi�rt? Megtudhatn�m?

HEDVIG
Nem, nem mondom meg. Biztos nagy butas�g.

GREGERS
Ugyan m�r. Na, mondja m�r, min mosolygott?

HEDVIG
H�t csak azon, hogy amikor eszembe jutnak ezek a dolgok... sz�val a padl�s, meg minden - nekem mindig az az �rz�sem, hogy olyan ez az eg�sz, mint a "tenger m�lye". De h�t ez persze csak butas�g.

GREGERS
Mi�rt volna butas�g?

HEDVIG
H�t csak az�rt, mert nem az, hanem egy padl�s.

GREGERS
(figyelmesen n�z a kisl�nyra) Olyan nagyon biztos benne?

HEDVIG
(�lm�lkodva) Hogy ez padl�s?

GREGERS
Igen. T�nyleg olyan biztos benne?

Hedvig t�tott sz�jjal b�mulja Gregerst; hallgat. Gina j�n be a konyh�b�l, kez�ben abrosz

(Felkel) Ne haragudjon az alkalmatlankod�s�rt; tudom, hogy m�g nagyon kor�n van.

GINA
�, h�t valahol csak el kell t�ltenie az id�t. Meg m�r k�sz is leszek mindj�rt. Kisl�nyom, takar�tsd le az asztalt!

Hedvig elrakodik az asztalr�l. A k�vetkez� p�rbesz�d alatt Hedvig �s Gina az asztal megter�t�s�vel foglalatoskodik. Gregers a fotelban �l, �s egy albumban lapozgat

GREGERS
Nem is tudtam, hogy a retus�l�shoz is �rt.

GINA
(lopva Gregersre pillant) H�t... igen.

GREGERS
Milyen szerencs�s v�letlen, nem?

GINA
Hogyhogy "szerencs�s v�letlen"?

GREGERS
M�rmint hogy Hjalmar meg �pp f�nyk�p�sz lett.

HEDVIG
A mama is tud f�nyk�pezni.

GINA
H�t, musz�j volt beletanulnom.

GREGERS
Ha j�l sejtem, �n vezeti az �zletet, ugye?

GINA
H�t, amikor a f�rjem nem �r r�...

GREGERS
H�t igen, el is tudom k�pzelni, sok ideje elmehet arra, hogy �reg �desapj�val t�r�dik, nem?

GINA
Igen, az is; de meg nem is val� az Hjalmarnak, hogy maga fotograf�ljon minden j�ttment fut� kuncsaftot.

GREGERS
Na persze, de h�t ha egyszer f�nyk�p�sz lett, akkor ugye...

GINA
Igen, igen, de azt a Werle �r is gondolhatja, hogy az �n f�rjem nem olyan k�z�ns�ges f�nyk�p�sz, mint a t�bbi.

GREGERS
H�t persze, term�szetesen, de az�rt...

(A padl�son l�v�s d�rd�l)

(�sszerezzen) H�t ez mi volt?

GINA
�, m�r megint l�v�ld�znek!

GREGERS
L�v�ld�znek?

HEDVIG
Vad�szni vannak.

GREGERS
Hogy mit csin�lnak? (A padl�sajt�hoz megy) Mi ez, Hjalmar, vad�szol?

HJALMAR
(a h�l� m�g�tt) Te m�r itt vagy? Nem is tudtam, annyi volt a dolgom, hogy... (Hedvighez) Te meg mi�rt nem tudt�l sz�lni? (Bej�n a m�terembe)

GREGERS
H�t te a padl�sra j�rsz vad�szni?

HJALMAR
(k�tcs�v� pisztolyt mutat fel) Csak ezzel a j�t�kszerrel.

GINA
Azt�n majd egyszer az lesz a v�ge ennek a pusk�z�snak, hogy k�rt tesztek magatokban.

HJALMAR
(inger�lten) Ha j�l eml�kszem, m�r megmondtam neked nemegyszer, hogy az ilyen l�fegyvert pisztolynak h�vj�k.

GINA
Mindegy az nekem.

GREGERS
Noh�t, Hjalmar; te is f�lcsapt�l vad�sznak?

HJALMAR
�, nem komoly, csak nyul�szunk kicsit, n�ha-n�ha; azt is ink�bb csak az ap�m kedv��rt.

GINA
�n nem �rtem a f�rfiakat; mindig kell nekik valami paszi�nsz!

HJALMAR
(m�rgesen) Igen, igen. Tess�k tudom�sul venni a f�rfiembernek mindig kell, hogy legyen valami passzi� az �let�ben.

GINA
Most mi van? �n is azt mondtam, nem?

HJALMAR
De, persze! Na, mindegy. (Gregershez) Sz�val, l�tod, olyan szerencs�s fekv�s� a padl�sunk, hogy senki se hallja a l�v�seket. (F�lteszi a pisztolyt a legf�ls� polcra) Hedvig, kisl�nyom; nehogy nekem hozz�ny�lj a pisztolyhoz. Az egyik cs� m�g t�ltve van!

GREGERS
(beles a h�l�n) L�tom, van vad�szpusk�tok is.

HJALMAR
�, az az ap�m �reg flint�ja. M�r nem lehet vele l�ni; elromlott a z�v�rzata. De az�rt j�l elsz�rakozunk vele; sz�tszedj�k, pucolgatjuk, olajozzuk, azt�n �jra �sszerakjuk. Persze legink�bb az �reg szokott vele elj�tszogatni.

HEDVIG
(Gregershez l�p) Most j�l l�tni a vadkacs�t.

GREGERS
Igen, �ppen azt n�zem. Mintha kicsit l�gatn� az egyik sz�rny�t.

HJALMAR
Az azt�n nem meglep�; oda kapta a s�r�tet.

GREGERS
Meg egy kicsit s�nt�t is, nem?

HJALMAR
Igen, tal�n; de csak �ppen hogy.

HEDVIG
Mert azt a l�b�t kapta el a kutya, amikor kih�zta a v�zb�l.

HJALMAR
De ezen k�v�l teljesen s�rtetlen, ami val�s�gos csoda, mert gondold csak meg; megl�tt�k, kutya sz�j�b�l szedt�k ki...

GREGERS
(Hedvigre pillantva) ... �s megj�rta a tenger m�ly�t.

HEDVIG
(mosolyogva) T�nyleg.

GINA
(ter�t) Mindig csak az a dr�gal�tos vadkacsa! Csak azon j�r az esz�k!

HJALMAR
Khm - k�sz vagy v�gre? Mikor lehet m�r asztalhoz �lni?

GINA
Mindj�rt! M�g egy pillanat. Gyere, Hedvig, seg�ts egy kicsit!

(Gina �s Hedvig kimegy a konyh�ba)

HJALMAR
(halkan) Gyere, Gregers, arr�bb egy kicsit, ap�m nem szereti, ha n�zik.

(Gregers elh�z�dik a padl�sajt�b�l)

�s azt hiszem, jobb lesz, ha be is csukom, miel�tt m�g megj�nnek a t�bbiek. (Elhessegeti a madarakat) Hess! Hess! Befele! (K�zben felh�zza a f�gg�nyt, �s �sszeh�zza az ajt� k�t sz�rny�t) K�l�nben ez a f�gg�ny az �n tal�lm�nyom. Az �let is mindj�rt m�s, ha van az embernek egy-k�t ilyen kis j�t�kszere, amit karbantarthat meg jav�tgathat, ha n�ha elromlik! �s persze, amellett m�g n�lk�l�zhetetlen is; Gin�t nagyon zavarja, ha a nyulak meg a ty�kok kisz�kd�snek a m�terembe.

GREGERS
Ez igaz�n �rthet�. Gondolom, kett�t�k k�z�l ink�bb � az, aki az �zlettel foglalkozik.

HJALMAR
Igen, a fut�, mindennapi �gyeket �ltal�ban Gin�ra hagyom. �n meg fogom magam, �tmegyek a nappaliba, �s fontosabb dolgokkal foglalkozom.

GREGERS
�s mik azok a fontosabb dolgok?

HJALMAR
M�r v�rtam, hogy r�k�rdezel. Vagy tal�n neked m�g nem is mondt�k a tal�lm�nyomat?

GREGERS
Tal�lm�nyod van? Nem is tudtam.

HJALMAR
T�nyleg? M�g nem hallott�l r�la? H�t persze, f�nn a hegyek k�zt, az isten h�ta m�g�tt...

GREGERS
Hjalmar! Sz�val feltal�lt�l valamit?

HJALMAR
H�t f�l m�g nem tal�ltam, de m�r a legjobb �ton vagyok hozz�. Gondolhatod, hogy amikor f�nyk�p�sz lettem, igaz�n nem az a c�l lebegett el�ttem, hogy majd a sok senkih�zi csal�di k�peit gy�rtom sorozatban.

GREGERS
H�t persze, a feles�ged is ugyanezt mondta �pp az el�bb.

HJALMAR
�n akkor megfogadtam, hogy ha m�r egyszer ennek a mesters�gnek szentelem magam, olyan szintre fogom emelni, hogy m�v�szet legyen bel�le, s�t egyszersmind tudom�ny is. �gy �rett meg bennem az elhat�roz�s, hogy kidolgozom ezt a tal�lm�nyt.

GREGERS
�s tulajdonk�ppen mib�l �ll ez a tal�lm�ny? Mi a l�nyege?

HJALMAR
H�t, kedves bar�tom, ilyen r�szletk�rd�sekre egyel�re m�g nem tudok neked felelni. Id�, Gregers, id� kell m�g ahhoz! De persze, nehogy azt hidd, hogy hi�s�g vagy szem�lyes becsv�gy hajt. Gondolhatod, hogy nem magam�rt teszem. Hanem az �letem egyetlen c�lja, csak az lebeg el�ttem, �jjel-nappal.

GREGERS
�s mondd, mi az a c�l?

HJALMAR
Ez az �sz, �reg ember; Gregers, gondold csak meg!

GREGERS
Szeg�ny �desap�dat mondod? No de, hogy seg�tesz rajta ezzel?

HJALMAR
Visszaadom vele az �nbecs�l�s�t, ha �jra becs�lete lesz az Ekdal n�vnek!

GREGERS
�rtem; ezt t�zted magad el� �letc�lul.

HJALMAR
Igen, Gregers, ezt. Hogy kimentem balsors�b�l a haj�t�r�ttet. Mert haj�t�r�tt lett, m�r amikor kit�rt a vihar, s a vizsg�lat sz�rny� napjaiban szinte m�r nem is volt �nmaga. Ez a pisztoly, bar�tom, amivel most nyulakra l�v�ld�z�nk -, egyszer m�r nagy szerepet j�tszott az Ekdal csal�d trag�di�j�ban.

GREGERS
A pisztoly? Hogyhogy?

HJALMAR
Amikor kihirdett�k az �t�letet, hogy b�rt�nbe z�rj�k, ez a pisztoly ott volt n�la...

GREGERS
Az�rt, hogy...

HJALMAR
Igen, az�rt. De visszariadt a tett�l. Gy�va volt. Annyira megt�rt m�r addigra; �sszeomlott lelkileg. El tudod te ezt k�pzelni, Gregers? �, a katonaember, aki kilenc medv�t ejtett el, k�t alezredes sarja - m�rmint k�t egym�s ut�ni gener�ci�ban. Mondd, Gregers, �rted te ez?

GREGERS
Igen, �n meg�rtem.

HJALMAR
�n nem; nekem nem megy a fejembe. Azt�n m�g egyszer felbukkant a pisztoly csal�dunk t�rt�net�ben. Ap�m akkor m�r rabruh�ban volt, lakat alatt - �risten, gondolhatod, milyen sz�rny� id�szak volt ez az �n sz�momra. Leh�ztam a rol�kat mind a k�t ablakomon. Azt�n, amikor egyszer kin�ztem az utc�ra, l�ttam, hogy a nap ugyan�gy s�t, mint ezel�tt. Nem �rtettem. Emberek j�rtak az utc�n, nevetg�ltek, besz�lgettek semmis�gekr�l. Egyszer�en felfoghatatlan volt. �n addig azt hittem, hogy most m�r v�ge a vil�gnak, hogy a nap se kel f�l t�bb�.

GREGERS
Igen, �n is azt hittem, amikor any�m meghalt.

HJALMAR
�s ebben a lelki�llapotban Hjalmar Ekdal a maga sz�ve fel� ford�totta a pisztoly cs�v�t.

GREGERS
Te is...

HJALMAR
Igen, �n is.

GREGERS
De nem s�t�tted el.

HJALMAR
Nem. A d�nt� pillanatban v�g�l is siker�lt legy�zn�m magam. V�llaltam az �letet. Mert hidd el, Gregers, b�tors�g kell ahhoz, hogy ilyen helyzetben az �letet v�lassza az ember.

GREGERS
H�t igen; de persze att�l f�gg, honnan n�zz�k.

HJALMAR
Nem, Gregers, mindenk�ppen. De persze jobb, hogy �gy t�rt�nt, mert most m�r nemsok�ra elk�sz�l�k a tal�lm�nyommal, �s akkor Relling doktor v�lem�nye szerint is siker�lni fog megszereznem ap�mnak az egyenruha-visel�si enged�lyt. �n m�s jutalmat nem is fogok k�rni.

GREGERS
Sz�val annyira fontos neki az egyenruha, hogy...

HJALMAR
Igen, az egyenruha a legnagyobb v�gya. Gregers, te nem is hiszed, milyen sz�vszaggat� �rz�s ez nekem. Ah�nyszor csak valami kis csal�di �nneps�get tartunk - mondjuk, meg�nnepelj�k a h�zass�gi �vfordul�nkat, de lehet ak�rmif�le alkalom -, az �reg uniformisban jelenik meg k�zt�nk. De ha csak kopogtatnak is az ajt�n, m�r iszkol is vissza a szob�j�ba, ahogy csak a v�n l�bai b�rj�k, nehogy valaki idegen megl�ssa rajta, mert hogy nyilv�nosan nem mutatkozhat egyenruh�ban. H�t, bar�tom, sz�vszaggat� l�tv�ny egy szeret� fi�nak, elhiheted.

GREGERS
Mondd, �s k�r�lbel�l mikor k�sz�lsz el a tal�lm�nyoddal?

HJALMAR
Uramisten, Gregers, ne faggass engem, k�rlek, ilyen r�szletekr�l, hogy mikor. Egy tal�lm�ny, ugye, az sosem olyasmi, aminek parancsolni lehet, m�g feltal�l�ja sem teljesen �r f�l�tte! Nagyon sok m�lik az inspir�ci�n is - egy ihletett pillanaton -, de hogy mikor j�n el, azt szinte lehetetlen el�re kisz�m�tani.

GREGERS
De az�rt haladsz vele, nem?

HJALMAR
Hogyne, haladok. Minden �ldott nap foglalkozom vele, t�prengek rajta. Tele van vele a fejem. D�lut�nonk�nt, eb�d ut�n, bez�rk�zom a nappaliba, ahol zavartalanul elm�lkedhetek. De s�rgetni egyszer�en nem lehet a dolgot; az csak �rt. Egy�bk�nt Rellingnek is ez a v�lem�nye.

GREGERS
Mondd, �s nem gondolod, hogy ez a padl�s nagyon elvon a munk�dt�l, eltereli a gondolataidat?

HJALMAR
Ugyan, dehogy! Cs�ppet sem! Nem is lehet meg�ll�s n�lk�l folyton ezekkel a gondolatokkal foglalkozni. Kell valami, amivel kit�lt�m a v�rakoz�s idej�t. Az ihletnek, tudod, nem lehet parancsolni, akkor j�n, amikor neki tetszik - ha pedig j�nni akar, �gyis megj�n.

GREGERS
Tudod, Hjalmar, szinte azt hinn� az ember, hogy benned is van valami a vadkacs�b�l.

HJALMAR
A vadkacs�b�l? Ezt hogy �rted?

GREGERS
Te is lebukt�l a tenger fenek�re, belekapaszkodt�l a h�n�rba, �s nem engeded.

HJALMAR
Arra a kis h�j�n hal�los l�v�sre c�lzol, amely ap�mnak a sz�rny�t szegte, s megsebzett engem is?

GREGERS
Nem eg�szen. Azt nem mondan�m, hogy megsebes�lt�l. De mocs�rba zuhant�l, d�gletes fert�be. Hjalmar. Alattomos k�r lappang benned, al�mer�lt�l a m�lybe, hogy ott pusztulj a f�lhom�lyban.

HJALMAR
Hogy �n? A f�lhom�lyban? De Gregers, k�rlek sz�pen, ne hordj nekem itt �ssze mindenf�le ostobas�got!

GREGERS
De ne f�lj! �n kimentelek, felhozlak a m�lyb�l. Mert most m�r nekem is van �letc�lom; tegnap �ta.

HJALMAR,
Nagyon �r�l�k neki; de engem, l�gy sz�ves, hagyj ki bel�le! Biztos�thatlak, hogy - eltekintve egy kis m�lab�t�l, ami n�ha r�m telepszik, de azt hiszem, ez igaz�n �rthet� - nekem az �gvil�gon semmi bajom, jobban m�r nem is lehetn�k.

GREGERS
Ez is a fert� m�rgez� hat�sa.

HJALMAR
Gregers, sz�pen k�rlek, ne besz�lj itt nekem k�rs�gr�l, fert�r�l meg m�rgez�sr�l! Ne is haragudj, de igaz�n nem vagyok eff�le t�rsalg�shoz szokva. Az �n h�zamban nem szok�s kellemetlen dolgokat mondani.

GREGERS
L�tod, ezt k�szs�ggel elhiszem neked.

HJALMAR
Mert tudod, nem tesz j�t nekem. �s itt nincs se fert�, se d�gletes mocs�ri leveg�, ahogy neked m�lt�ztatott kifejezni magad. �, tudom �n, a szeg�ny fotogr�fus hajl�ka egyszer� �s ig�nytelen. K�r�lm�nyeim szer�nyek. De ne feledd, hogy feltal�l� vagyok �s a csal�dom keny�rkeres�je. Ez pedig igenis f�l�be emel helyzetem alacsonys�g�nak. - �! Megj�tt a vill�sreggeli!

Gina �s Hedvig j�n be s�r�s�vegekkel, p�link�val, poharakkal �s m�s egyebekkel. Ugyanekkor l�p be az el�szobaajt�n Relling �s Molvik is; mind a ketten kalap �s kab�t n�lk�l; Molvik talpig feket�ben van

GINA
(lerakodik az asztalra) De j�l eltal�lt�k, hogy mikor kell j�nni!

RELLING
Molvik bar�tom a fej�be vette, hogy heringsal�ta illata sz�ll a l�gben, s att�l kezdve er�szakkal se lehetett visszatartani. - �dv�zl�m, Ekdal; j� reggelt, m�sodszor is.

HJALMAR
Gregers, ha megengeded, bemutatom neked Molvik teol�gus urat. Ez pedig doktor... de hiszen ti ismeritek egym�st Rellinggel, nem?

GREGERS
Igen, fut�lag.

RELLING
�, az ifjabb Werle �r! Persze, �sszeakadt a bajuszunk egyszer-k�tszer f�nn a b�nyatelepen. �n az �j lak�, ugyeb�r?

GREGERS
Igen, ma reggel k�lt�ztem be.

RELLING
Mi Molvikkal itt lakunk a f�ldszinten; sz�val ha papra vagy orvosra lesz sz�ks�ge, nem kell messzire mennie.

GREGERS
K�sz�n�m; k�nnyen lehet, hogy m�g sz�ks�gem lesz a szolg�lataikra. Tegnap tizenh�rman �lt�nk az asztaln�l.

HJALMAR
Gregers, Gregers, k�rlek, ne kezdd megint ezt a k�nos hist�ri�t.

GREGERS
T�ged ez ne aggasszon, Hjalmar. Te oltalom alatt �llsz.

HJALMAR
H�t rem�lem is, a csal�dom �rdek�ben. De mire v�runk? �lj�nk asztalhoz! Egy�nk-igyunk, �rezz�k j�l magunkat.

GREGERS
�s ap�d?

HJALMAR
� majd k�s�bb eszik, benn a maga kis kuck�j�ban. Nos, bar�taim!

Helyet foglalnak az asztaln�l; megkezd�dik az ev�s-iv�s. Gina �s Hedvig ki-be j�rk�l a konyh�b�l; felszolg�lnak

RELLING
Mit sz�l hozz�, kedves Ekdal asszony, ez a Molvik tegnap este megint alig �llt a l�b�n.

GINA
M�r megint?

RELLING
H�t nem is hallotta az �jjel, amikor hazahoztam?

GINA
Nem hallottam �n semmit.

RELLING
Na, m�g szerencse! Mert mi tagad�s, nem �pp �riember m�dj�ra viselkedett a bar�tunk.

GINA
Molvik �r, igaz ez?

MOLVIK
Dr�ga asszonyom, bor�tsunk f�tylat a tegnapra! Az�ta megint gy�zedelmeskedett a jobbik �nem.

RELLING
(Gregershez) N�ha mintha az �rd�g sz�lln� meg szeg�ny bar�tunkat; �n meg persze k�nytelen vagyok elk�s�rni t�velyg� �tjain. A teol�gus �r ugyanis d�moni f�rfi�!

GREGERS
�gy �rti, megsz�llott?

RELLING
Bizony, egy d�mon tartja megsz�llva.

GREGERS
Hm.

RELLING
M�rpedig az ilyen d�moni karakter �ltal�ban vargabet�kkel j�rja az �let �tj�t; ellen�llhatatlan k�nyszert�l �zve le-let�rnek az er�ny sz�k �sv�ny�r�l. No �s, �n, Werle �r, kitart-e m�g ott f�nn, azon a komor telepen?

GREGERS
Egyel�re igen.

RELLING
H�t a k�vetel�s�t siker�lt-e behajtania?

GREGERS
A k�vetel�semet? (Most �rti meg a c�lz�st) Vagy �gy!

HJALMAR
Gregers, te k�vetel�seket hajtott�l be?

GREGERS
Eh, ostobas�g!

RELLING
Bizony �m, de m�g mennyire; sorra bekopogtatott a napsz�mosokhoz, �s beny�jtotta nekik a k�vet�l�seit, hogy "mit k�v�n t�l�k az eszm�ny".

GREGERS
Nagyon fiatal voltam m�g.

RELLING
H�t ebben igaza van! Borzaszt�, hogy milyen fiatal volt. De nem is tudta behajtani rajtuk az "eszm�ny�t" - legal�bbis, azalatt, am�g �n ott voltam.

GREGERS
�s k�s�bb sem.

RELLING
Gondolom, az�ta maga is b�lcsebb lett, engedett az eszm�nyeib�l, �s kicsit al�bb adta; m�rs�kelte n�mileg a summ�t.

GREGERS
Nem �n, ha val�ban igaz emberre tal�lok, soha.

HJALMAR
Szerintem ez �gy nagyon j�zanul hangzik. - Gina! Egy kis vajat, l�gy sz�ves!

RELLING
Meg egy kis szalonn�t, Molvik �rnak!

MOLVIK
Az �g szerelm�re! Csak azt ne!

(Kopogtatnak a padl�s ajtaj�n)

HJALMAR
Hedvig, kisl�nyom, nyisd ki az ajt�t! A nagypapa ki szeretne j�nni.

Hedvig odamegy az ajt�hoz, �s r�snyire elh�zza. Az �reg Ekdal kij�n a padl�sr�l, kez�ben frissen ny�zott ny�lb�r. Hedvig beh�zza ut�na az ajt�t

EKDAL
Sz�p j� reggelt, uraim! J� kis vad�szat volt! Gy�ny�r� p�ld�nyt l�ttem!

HJALMAR
�s n�lk�lem ny�ztad meg!

EKDAL
De m�g be is s�ztam! Finom, porhany�s nyuszih�s. �s �des - mint a cukor! Uraim, j� �tv�gyat a vill�sreggelihez! (Bemegy a szob�j�ba)

MOLVIK
(fel�ll az asztalt�l) Megbocs�ssanak... mindj�rt itt vagyok... de musz�j... le kell szaladnom egy percre...

RELLING
Egy kis sz�davizet igy�l!

MOLVIK
(kimenet) Ug!... Ug!... (Kimegy az el�szobaajt�n)

RELLING
(Hjalmarhoz) H�t akkor koccintsunk az �reg vad�szra!

HJALMAR
(koccint Rellinggel) Igyunk. A v�n vad�szra, aki m�r f�l l�bbal a s�rban �ll.

RELLING
Az �sz vad�szra... (iszik) ... T�nyleg, hogy �sz�lt meg az �reg? Sz�rke lett a haja vagy feh�r?

HJALMAR
H�t, �gy a kett� k�z�tt van. De az az igazs�g, hogy a feje tetej�n m�r ink�bb csak kopasz.

RELLING
Annyi baj legyen; nem sz�gyen a par�ka. De, tudod, Hjalmar, te tulajdonk�ppen nagyon szerencs�s ember vagy; c�lja van az �letednek, �s milyen nemes, mi�rt k�zdhetsz, dolgozhatsz...

HJALMAR
Bizony, dolgozom is, ahogy csak er�mt�l telik.

RELLING
�s van szorgos kis feles�ged, aki ring� cs�p�vel s�r�g-forog a h�zban nesztelen poszt�papucs�ban, �s csak t�ged d�delget.

HJALMAR
H�t igen, Gina... (fel�je fordul) Te, dr�g�m, h� t�rsam vagy az �let r�g�s �tj�n.

GINA
Jaj ne szek�rozzatok m�r!

RELLING
Meg itt van neked a kis Hedvig is.

HJALMAR
(el�rz�keny�lve) Dr�ga gyermekem! N�la nincsen nekem fontosabb. Hedvig, kisl�nyom, gyere ide hozz�m. (A kisl�ny fej�t simogatva) Na, milyen nap lesz holnap?

HEDVIG
(apja kab�tja ujj�t cib�lva) Jaj, papa, el ne �ruld!

HJALMAR
Elfacsarodik a sz�vem, ha arra gondolok, milyen sz�nalmasan szeg�nyes lesz minden; szer�ny kis �sszej�vetel csup�n, pedig mit �nnepl�nk...

HEDVIG
Jaj de j� lesz!

RELLING
Na, majd ha elk�sz�l a nagy tal�lm�ny!

HJALMAR
�gy �m! Majd akkor megl�tj�tok! Hedvig, kisl�nyom, �n elhat�roztam, hogy gondoskodom a j�v�dr�l. J�l�tben fogsz �lni eg�sz �letedben. M�g nem tudom mit, de azt fogom k�rni, hogy te kapj�l valamit. Legyen ez a szeg�ny feltal�l� egyetlen jutalma.

HEDVIG
(apja nyak�t �tkarolva suttog) �des, dr�ga apuk�m!

RELLING
(Gregershez) Ugye, j�lesik, m�r csak a v�ltozatoss�g kedv��rt is, n�ha d�san ter�tett asztaln�l, boldog csal�di k�rben �ld�g�lni?

HJALMAR
H�t igen, nekem is sokat jelentenek ezek az �r�csk�k.

GREGERS
�n viszont nem b�rom ezt a poshadt mocs�ri leveg�t.

RELLING
Mocs�ri leveg�t?

HJALMAR
Gregers, k�rlek, ne kezdd el�lr�l!

GINA
�n nem tudom, mi�rt mondja Werle �r, hogy itt poshadt a leveg�, mikor naponta szell�ztetek.

GREGERS
(fel�ll az asztalt�l) Ezt a b�zt ugyan ki nem szell�zteti innen, asszonyom.

HJALMAR
B�zt!

GINA
Na, mit sz�lsz, Hjalmar?

RELLING
Megbocs�sson, fiatalember, de nem mag�b�l �rad ez a b�z, nem v�letlen�l a b�ny�b�l hozta mag�val?

GREGERS
�nre vall, hogy b�znek nevezi, amit �n hozok ebbe a h�zba.

RELLING
(odamegy Gregershez) Hallja-e, fiatal�r, nekem az az �rz�sem, hogy az a behajthatatlan k�vetel�s most is ott lapul a zseb�ben.

GREGERS
Nem, doktor �r, a sz�vemben hordom.

RELLING
Fel�lem, fiatal�r, ott tartja, ahol akarja, de figyelmeztetem, ebben a h�zban meg ne pr�b�lja behajtani, legal�bbis, am�g �n itt vagyok.

GREGERS
�s ha m�gis megpr�b�lom?

RELLING
Akkor �gy haj�tom ki innen, hogy a l�ba se �ri a f�ldet, �rti?

HJALMAR
(felkel) No de, Relling!

GREGERS
Rajta, doktor, dobjon ki...

GINA
(k�z�j�k �ll) Ugyan m�r, Relling. De mondok �n mag�nak valamit, Werle �r - maga, aki olyan diszn��lat csin�lt a szob�j�b�l, nem mer�szeljen nekem itt b�zr�l besz�lni.

(Kopogtatnak az el�szobaajt�n)

HEDVIG
Mama, kopognak.

HJALMAR
Na, tess�k, m�r csak �pp ez hi�nyzott, kuncsaft!

GINA
Hagyd csak, majd �n. (Az el�szobaajt�hoz megy �s kit�rja; d�bbenten visszah�k�l, megborzong �s f�lre�ll az �tb�l) Jaj, ne!

(Werle nagykeresked� �ll az ajt�ban, bund�ban. Egy l�p�st tesz el�re, azt�n meg�ll)

WERLE
Bocs�natot k�rek a zavar�s�rt, de �gy tudom, itt lakik a fiam.

GINA
(riadtan) Igen, itt.

HJALMAR
(k�zelebb l�p) Sz�veskedj�k, Werle �r, ha szabadna k�rnem...

WERLE
Nem, k�sz�n�m, csak a fiammal szeretn�k besz�lni.

GREGERS
Tess�k, ap�m, mit �hajtasz? Itt vagyok.

WERLE
Besz�lni szeretn�k veled. A szob�dban.

GREGERS
A szob�mban, rendben van. (Sarkon fordul, �s m�r indulna is)

GINA
Jaj, az �g szerelm�re, ne! M�g nincs kitakar�tva!

WERLE
H�t akkor kinn, az el�szob�ban; k�rem, nekem mindegy, de n�gyszemk�zt akarok besz�lni veled.

HJALMAR
H�t akkor, tess�k itt, Werle �r. J�jj�n, Relling, �tmegy�nk a nappaliba.

(Hjalmar �s Relling jobbra ki. Gina Hedviggel kimegy a konyh�ba)

GREGERS
(r�vid hallgat�s ut�n) Tess�k, most n�gyszemk�zt vagyunk.

WERLE
Tett�l tegnap este n�h�ny furcsa kijelent�st... �s mivel Ekdal�kn�l vett�l ki szob�t, �n arra a k�vetkeztet�sre jutottam, ellenem forralsz valamit.

GREGERS
Elhat�roztam, hogy felnyitom Hjalmar Ekdal szem�t. Hadd l�ssa a helyzet�t tiszt�n, vil�gosan. Ennyi az eg�sz.

WERLE
Ez lenne az az �letc�l, amit tegnap emlegett�l?

GREGERS
Persze. Te hagytad r�m �r�k�l.

WERLE
Engem okolsz a beteg lelked�rt?

GREGERS
Az eg�sz beteg �letem�rt, ap�m. �s most nem is any�m sors�t mondom. De egyes-egyed�l neked k�sz�nhetem, ap�m, hogy soha, egyetlen pillanatra sem nyugodhatom a b�ntudatt�l, hogy sz�ntelen gy�t�r a lelkiismeret-furdal�s.

WERLE
�, sz�val a lelkiismeret b�nt!

GREGERS
Igen, mert m�r akkor szembe kellett volna fordulnom veled, amikor csapd�t �ll�tott�l Ekdal hadnagynak. Figyelmeztetnem kellett volna. Mert �n nagyon j�l tudtam, sejtettem, mi lesz a v�ge.

WERLE
H�t akkor k�teless�ged is lett volna, hogy sz�lj.

GREGERS
De nem mertem. Gy�va voltam. F�ltem t�led, rettegtem - �s nemcsak akkor, m�g ut�na is nagyon sok�ig.

WERLE
�gy l�tom, azt a f�lelmet az�ta m�r siker�lt legy�zn�d.

GREGERS
Igen, h�la Istennek. De most m�r azt a gyal�zatot, amit az �reg Ekdal ellen elk�vettem - m�sokkal egy�tt - j�v�tenni nem lehet. Hjalmart azonban m�g megmenthetem, kiszabad�thatom ebb�l a fertelmes hazugs�gb�l, amiben �l, �s amely egyre lejjebb h�zza.

WERLE
�s azt hiszed, j�t teszel vele?

GREGERS
Meggy�z�d�sem.

WERLE
�gy gondolod teh�t, hogy ez a f�nyk�p�sz olyan ember, aki majd h�l�s lesz neked ez�rt a bar�ti szolg�lat�rt?

GREGERS
Igen - olyan ember.

WERLE
Hm. Majd megl�tjuk.

GREGERS
De k�l�nben is - �n nem tudok �gy tov�bb �lni, kell valami gy�gy�rt tal�lnom a beteg lelkemre.

WERLE
Arra nincs orvoss�g, Gregers. Beteg a te lelked gyerekkorod �ta. Anyai �r�ks�g. Az egyetlen anyai �r�ks�ged.

GREGERS
(megvet� f�lmosollyal) Sose fogod m�r megem�szteni a csal�d�st, hogy nem kaptad meg a v�rt hozom�nyt?

WERLE
Ez most nem ide tartozik. Kitartasz teh�t az elhat�roz�sod mellett, hogy visszavezeted Hjalmar Ekdalt a szerinted helyes �tra?

GREGERS
T�z�n-v�zen �t.

WERLE
Akkor az �rd�gnek tartoztam ezzel az �ttal. Mert akkor nyilv�n nincs is �rtelme, hogy megk�rdezzem, nem sz�nd�kozol-e visszak�lt�zni �nhozz�m.

GREGERS
Nincs.

WERLE
�s a c�gbe sem k�v�nsz bet�rsulni?

GREGERS
Nem.

WERLE
Rendben van. Mivel azonban sz�nd�kom szerint a k�zeli j�v�ben megn�s�l�k, fel kell osztanunk a vagyont.

GREGERS
(gyorsan) Nekem nem kell a r�szem.

WERLE
Nem kell?

GREGERS
Nem; nem engedi a lelkiismeretem.

WERLE
(r�vid hallgat�s ut�n) Visszam�sz a telepre?

GREGERS
Nem. Nem tekintem magam t�bb� az alkalmazottadnak.

WERLE
�s mihez fogsz kezdeni?

GREGERS
Az �letc�lomnak szentelem magam; semmi m�ssal nem akarok foglalkozni.

WERLE
No de azt�n? Mib�l fogsz meg�lni?

GREGERS
Van egy kis megtakar�tott p�nzem.

WERLE
Meddig tart az?

GREGERS
Arra a kis id�re, ami m�g h�travan, el�g lesz.

WERLE
Ezt meg hogy �rtsem?

GREGERS
Nincs t�bb mondanival�m.

WERLE
Akkor Isten veled, Gregers.

GREGERS
Isten veled, ap�m.

(Werle nagykeresked� t�vozik)

HJALMAR
(beles az ajt�n) Elment?

GREGERS
El.

(Hjalmar �s Relling bej�n a szob�ba. Gina �s Hedvig is visszaj�n a konyh�b�l)

RELLING
Fuccs a vill�sreggelinek.

GREGERS
�lt�zz fel, Hjalmar. Elmegy�nk, s�t�lunk egy j� nagyot.

HJALMAR
J�, mindj�rt. Mit akart �desap�d? Velem kapcsolatban valamit?

GREGERS
Gyere csak. Meg kell besz�ln�nk egyp�r dolgot. Megyek, felveszem a nagykab�tomat. (Kimegy az el�szobaajt�n)

GINA
A helyedben �n nem menn�k el vele, Hjalmar.

RELLING
Szerintem is, �regem; jobban teszed, ha itthon maradsz.

HJALMAR
(kab�tba b�jik, felteszi a kalapj�t) Hogyhogy! Amikor egy r�gi j� bar�t �gy �rzi, hogy ki kell �ntenie a lelk�t...

RELLING
De a fene ott egye meg, Hjalmar! H�t nem l�tod, hogy ez az ember elmebeteg? H�t ez bolond!

GINA
Persze; h�t magad is hallhattad, hogy miket mond! M�r az anyj�val is el�fordult, hogy r�j�tt valami roham.

HJALMAR
Ann�l ink�bb r�szorul, hogy egy j� bar�t rajta tartsa a szem�t. (Gin�hoz) Arra legyen ink�bb gondod, hogy id�ben elk�sz�lj az eb�ddel. H�t, akkor a viszontl�t�sra. (Kimegy az el�szobaajt�n)

RELLING
Nagy k�r, �n mondom, hogy �pp ezt az embert nem tudta elvinni az �rd�g. Jobb lett volna, ha r�szakad valamelyik h�ydali b�nya.

GINA
Szent isten! Miket besz�l!

RELLING
(d�rm�g) H�t, csak �gy esz�be jut az embernek mindenf�le.

GINA
Maga t�nyleg azt gondolja, hogy a fiatal Werle megh�borodott?

RELLING
Dehogy, sokkal rosszabb ann�l! Nem bolondabb ez, mint a t�bbi ember. De benne van a k�r, �s em�szti.

GINA
Mi baja van?

RELLING
Megmondom �n mag�nak, Ekdaln�. Heveny vil�gboldog�t�st�l szenved.

GINA
Vil�gboldog�t�st�l?

HEDVIG
Van ilyen betegs�g?

RELLING
Hajjaj! Mifel�nk nemzeti nyavalya; de szerencs�re csak sz�rv�nyosan l�p fel. (Meghajol Gina el�tt) Asszonyom, k�sz�n�m a vill�sreggelit. (Kimegy az el�szobaajt�n)

GINA
(nyugtalanul j�rk�l f�l �s al�) Uh, ez a Gregers Werle! Mindig ilyen kerge volt vil�g�let�ben!

HEDVIG
(az asztaln�l �ll; f�rk�szve n�zi anyj�t) Olyan furcsa ez az eg�sz.

NEGYEDIK FELVON�S

Hjalmar Ekdal m�terme, k�zvetlen�l felv�tel ut�n. A szoba k�zep�n �llv�nyon fekete kend�vel letakart f�nyk�pez�g�p; tov�bb� n�h�ny sz�k, egy konzol �s egy�b dekor�ci�s kell�kek. A nap m�r lebuk�ban; a szob�ban alkonyi f�nyek; r�videsen bes�t�tedik

Gina a nyitott ajt�ban �ll, kez�ben kazetta �s egy nedves �veglemez; a t�voz� �gyf�lhez besz�l

GINA
Hogyne, k�rem. Ha valamit meg�g�rek, azt �n meg is tartom. H�tf�re meglesz az els� tucat. A viszontl�t�sra!

L�pcs�n lefel� halad� l�ptek hallatszanak. Gina becsukja az ajt�t; a lemezt beteszi a kazett�ba, s a kazett�t behelyezi a letakart f�nyk�pez�g�pbe. Hedvig j�n be a konyh�b�l

HEDVIG
Elmentek?

GINA
(rendet rak) El, h�l Istennek. V�gre megszabadultam t�l�k.

HEDVIG
De mondd, hogyhogy a papa m�g nincs itthon?

GINA
Nincs lenn Rellingn�l?

HEDVIG
Nincs. Az el�bb leszaladtam a h�ts� l�pcs�n, �s megk�rdeztem.

GINA
Az �tel meg ott �ll kiszedve; eg�szen ki fog h�lni.

HEDVIG
Pedig eb�dre olyan pontos szokott lenni mindig!

GINA
Itt lesz mindj�rt, ne f�lj.

HEDVIG
De az�rt m�r itt lehetne! Ma valahogy semmi sem olyan, mint m�skor.

GINA
(felki�lt) Na, m�r itt is van!

(Hjalmar Ekdal j�n be az el�szobaajt�n)

HEDVIG
(el�be megy) V�gre, papa! M�r olyan r�g�ta v�runk!

GINA
(k�rd� pillant�ssal) T�nyleg j� sok�ig elmaradt�l!

HJALMAR
(nem n�z Gin�ra) Igen; sok�ig. (Leveszi a kab�tj�t. Gina �s Hedvig seg�tene neki, de a f�rfi elh�r�tja a seg�ts�get)

GINA
Elmentetek Werl�vel eb�delni?

HJALMAR
(felakasztja kab�tj�t a fogasra) Nem.

GINA
(a konyhaajt� fel� indul) Akkor hozom az �telt.

HJALMAR
Hagyd csak. Nem kell az eb�d. Nem vagyok �hes.

HEDVIG
(odamegy apj�hoz) Papa, nem �rzed j�l magad?

HJALMAR
Hogy �n? Dehogynem. Csak kicsit kif�rasztott a s�ta.

GINA
L�tod, Hjalmar, nem kellett volna. Nem vagy te szokva az ilyesmihez.

HJALMAR
Hajajj, sok mindenhez hozz� kell szoknia az embernek a mai vil�gban. (F�l-al� s�t�l a szob�ban) Nem j�tt senki, am�g elvoltam?

GINA
Nem, senki, csak az a jegyesp�r.

HJALMAR
�j megrendel�s?

GINA
Semmi.

HEDVIG
Majd megl�tod, papa, holnap biztosan j�n rendel�s.

HJALMAR
Rem�lj�k. Mert elhat�roztam, hogy holnap belevetem magam a munk�ba, minden er�mmel.

HEDVIG
�pp holnap, papa! H�t elfelejtetted, milyen nap van holnap?

HJALMAR
Nem, dehogy; igazad van, kisl�nyom, Na, j�, h�t akkor holnaput�n. Ezent�l mindent magam csin�lok; mindennel, az �sszes �zleti �gyekkel magam foglalkozom.

GINA
Hjalmar, h�t mire j� az? Minek keser�ten�d vele az �letedet? Elboldogulok �n a f�nyk�pez�ssel; te meg csak foglalkozz a tal�lm�nyoddal.

HEDVIG
Meg a vadkacs�val, papa - meg a ty�kokkal, meg a nyuszikkal, meg...

HJALMAR
Egy sz�t se nekem t�bbet ezekr�l az ostobas�gokr�l holnapt�l. �n t�bbet a l�bamat se teszem be arra a padl�sra.

HEDVIG
De papa, meg�g�rted, hogy holnap ott �nnepelj�k a...

HJALMAR
Igen, ez igaz. Na j�, h�t akkor holnaput�nt�l. Az a nyomorult vadkacsa is... a legsz�vesebben kitekern�m a nyak�t!

HEDVIG
(sikoltva) A vadkacs�nak!

GINA
Nah�t, Hjalmar!

HEDVIG
(megr�zza Hjalmart) Papa, az az �n vadkacs�m!

HJALMAR
Az�rt nem teszem meg. Nem visz r� a l�lek; miattad, Hedvig. Pedig tudom, itt legbel�l, tudom, hogy meg kellene tennem. Nem volna szabad megt�rn�m a h�zamban senki olyan �l�l�nyt, akit egyszer az az ember a kez�be kaparintott!

GINA
Istenem, Hjalmar! Csak az�rt, mert a nagypapa Pettersent�l kapta...

HJALMAR
(f�l-al� j�rk�l) Vannak dolgok, Gina... hogy is mondjam... bizonyos, hogy �gy mondjam, eszm�nyek... amelyekr�l a f�rfiember nem mondhat le a lelki �ps�ge s�relme n�lk�l.

HEDVIG
(Hjalmar sark�ban l�pked) De papa... k�rlek sz�pen... a vadkacs�t... a szeg�ny vadkacs�t!

HJALMAR
(meg�ll) Mondtam m�r, hogy nem b�ntom - a te kedved�rt. Egy haja sz�la se fog megg�rb�lni; hozz� se ny�lok - megmondtam, nem? Van az embernek fontosabb dolga is, amivel megbirk�zzon! De most m�r menj, kisl�nyom, s�t�lni, mindennap ki kell menni a friss leveg�re; �s most m�r el�gg� bes�t�tedett, hogy ne b�ntsa a szemedet.

HEDVIG
Nem akarok s�t�lni menni.

HJALMAR
Menj csak el sz�pen. Folyton hunyorogsz m�r; p�rolog ez a sok vegyszer itt a m�teremben, nem tesz j�t neked. Fertelmes, hogy milyen poshadt a leveg� ebben a h�zban!

HEDVIG
J�l van, papa: leszaladok a h�ts� l�pcs�n, �s kimegyek egy kicsit s�t�lni. Hol a kab�tom meg a kalapom? Ja, persze benn a szob�mban. De papa, �g�rd meg, hogy nem b�ntod a vadkacs�t!

HJALMAR
Egyetlen tollpih�je sem fog megg�rb�lni. (Mag�hoz �leli Hedviget) Kisl�nyom! Te meg �n... mi ketten! Na, eredj sz�pen.

Hedvig egy biccent�ssel elk�sz�n a sz�leit�l, �s a konyhaajt�n t�vozik

(Fej�t leszegve fel-al� j�rk�l) Gina.

GINA
Tess�k?

HJALMAR
Holnapt�l fogva - vagy mondjuk, ink�bb holnaput�nt�l magam k�v�nom vezetni a h�ztart�si k�nyvet.

GINA
A h�ztart�si k�nyvet is magad akarod vezetni?

HJALMAR
Igen, �n magam. De legal�bbis tudni akarok minden bev�telr�l.

GINA
Na, Hjalmar, annak hamar a v�g�re j�rhatsz.

HJALMAR
Majd elv�lik. Mindenesetre szeretn�m tudni, hogy tudod olyan j�l beosztani a p�nzt? (Megtorpan �s Gin�ra pillant) Hogy mindig mindenre futja?

GINA
�gy, hogy Hedvigre �s magamra alig k�lt�k.

HJALMAR
�s mondd csak, Werle t�nyleg olyan b�kez�en megfizeti az ap�mnak azt a kis m�sol�st?

GINA
Hogy b�kez�, lenne? Nem tudom, hogy szok�s fizetni az ilyesmit.

HJALMAR
Na, h�t akkor azt mondd meg, hogy mennyit keres az �reg? �gy k�r�lbel�l.

GINA
Az nagyon v�ltozik. �ltal�ban v�ve k�r�lbel�l annyit, amennyit megeszik, meg amit r�k�lt�nk; �s azon f�l�l m�g egy kis zsebp�nzre val�t.

HJALMAR
Amennyit megeszik! Ezt te m�g sosem mondtad nekem!

GINA
Nem volt sz�vem megmondani. Olyan b�szke volt�l, hogy te tartod el az ap�dat.

HJALMAR
�s l�m, nem �n, hanem Werle nagykeresked� �r tartja el!

GINA
Van neki mib�l.

HJALMAR
Meggy�jtan�d a l�mp�t?

GINA
(meggy�jtja a l�mp�t) Meg lehet, hogy az �reg Werle nem is tud a dologr�l, �s Graberg int�zi az eg�szet.

HJALMAR
Most mi�rt pr�b�lsz nekem egyszerre Graberggel takar�zni?

GINA
H�t csak �gy eszembe jutott, hogy tal�n...

HJALMAR
Csak �gy!

GINA
Mi�rt, h�t nem �n szereztem ap�dnak a m�sol�st! Hanem Bertha, akkor mindj�rt, amikor odaker�lt Werl��khez.

HJALMAR
Mintha reszketne a hangod.

GINA
(felteszi a l�mp�ra az erny�t) Igen?

HJALMAR
�s a kezed is - nem?

GINA
(elt�k�lten) Ne ker�lgesd m�r, Hjalmar, mondd ki egyenesen! Miket mondott r�lam a kis Werle a s�ta k�zben?

HJALMAR
Akkor felelj, igaz-e - lehets�ges-e - hogy volt valami... k�zted �s az �reg Werle k�z�tt, mikor n�luk szolg�lt�l?

GINA
Nem igaz. Akkor nem volt semmi. De folyton a sarkamban volt, az igaz. �s a feles�ge gyanakodott is, hogy van k�zt�nk valami. Pokoll� tette az �letemet, csak szidott reggelt�l estig, m�g meg is �t�tt. Erre azt�n otthagytam �ket.

HJALMAR
Sz�val azt�n!

GINA
Azt�n megint otthon laktam any�mn�l. De any�m - sz�val nem volt olyan szolid asszony, mint amilyennek te gondoltad, Hjalmar. Telebesz�lte a fejemet mindenf�l�vel, mert hogy addigra Werle m�r �zvegy volt.

HJALMAR
�s azt�n?

GINA
H�t... jobb, ha mindent megtudsz. Werle nem nyugodott, am�g meg nem kapta, amit akart.

HJALMAR
(�sszecsapja a kez�t) �s ez a n� a gyermekem anyja! Hogy tehetted, hogy volt�l k�pes ezt elhallgatni el�lem?

GINA
Tudom, Hjalmar, rosszul tettem; m�r r�gen meg kellett volna mondanom.

HJALMAR
Mindj�rt az elej�n meg kellett volna mondanod, hogy tudjam, mif�le vagy!

GINA
�s akkor is elvett�l volna feles�g�l?

HJALMAR
Hogy k�pzeled!

GINA
Ugye, nem... Ez�rt nem mertem megmondani akkor mindj�rt. Mert nagyon megkedveltelek; de h�t ezt tudod. �s akkor magam lettem volna oka a boldogtalans�gomnak...

HJALMAR
(fel-al� j�rk�l) �s ez a n� azt�n Hedvigem anyja! Elgondolom, hogy mindent, amit itt magam el�tt l�tok - (felr�g egy sz�ket) - eg�sz otthonomat - annak az embernek k�sz�nhetem, aki az el�d�m volt n�lad! �, Werle - az a cs�b�t�!

GINA
Hjalmar, most egyszerre megb�ntad, hogy tizenn�gy - tizen�t! - �ve velem �lsz?

HJALMAR
(el�be �ll) Mondd, Gina, felelj nekem. Te nem �rezt�l lelkiismeret-furdal�st - minden �r�ban, mindennap -, hogy a sz�nlel�s �s a k�pmutat�s h�l�j�t fontad k�r�m, mint a p�k? Felelj! Hogy tudt�l �lni itt mellettem, h�t nem k�nzott a b�ntudat?

GINA
�, dr�ga uram, nekem annyi volt a dolgom a h�ztart�ssal meg az �zlettel is...

HJALMAR
Sz�val soha eszedbe se jutott, hogy m�rlegre tedd a m�ltadat?

GINA
Nem, Hjalmar, soha - �n m�r eg�szen el is felejtettem ezeket a r�gi dolgokat.

HJALMAR
�h, ez a tunya, �rz�ketlen k�z�ny! Ez hoz ki a sodromb�l igaz�n! Elgondolni is, hogy m�g csak b�ntudata se volt, soha!

GINA
Arra gondolj, Hjalmar, hogy mi lett volna bel�led, ha nem egy magamfajta asszonyt kapsz feles�gnek!

HJALMAR
Magadfajta asszonyt!

GINA
Igen, igen, mert a fin�nci�khoz nekem mindig t�bb �rz�kem volt, mint neked. Ami persze nem csoda, v�gt�re is �n vagyok az id�sebb.

HJALMAR
Hogy mi lett volna bel�lem!

GINA
H�t nem majdnem elz�ll�tt�l m�r, amikor megismerkedt�nk? Ezt csak nem akarod letagadni?

HJALMAR
Sz�val neked ez a z�ll�s? Gina! H�t tudod te, mi az egy f�rfinak, ha beveszi mag�t a lelk�be a b�nat �s a k�ts�gbees�s? H�t m�g az olyan embernek; aki csupa t�z meg lobog�s!

GINA
H�t persze, Hjalmar, meg�rtelek �n t�ged. Nem is akarom �n ezt neked felh�nytorgatni; mert v�g�l is, amint meglett a magad kis otthona, rendes, j� csal�dapa lett bel�led. Elvagyunk itt sz�pen h�rmasban, el�ldeg�l�nk csendesen, megvan minden�nk, ami kell. Mostan�ban m�r Hedvig meg �n is kicsit t�bbet k�lthet�nk magunkra; megengedhet�nk magunknak egy-k�t jobb falatot meg egy-egy �j ruh�t is.

HJALMAR
A hazugs�g �s k�pmutat�s mocsar�ban!

GINA
Istenem, mi�rt kellett ennek a sz�rny� embernek betennie ide a l�b�t?

HJALMAR
�n is azt hittem, hogy sz�p, nyugodt otthonom van. De k�pr�zat volt csup�n! Honnan vegyem most m�r az er�t, hogy tal�lm�nyomat eszm�b�l val�s�gg� tegyem? Most tal�n m�r magammal viszem a s�rba. De akkor, Gina, te leszel az oka, a te m�ltad lesz a gyilkosa.

GINA
(k�nnyekkel k�szk�dik) Jaj, dr�ga Hjalmar, ne mondj, k�rlek, ilyeneket. �n, aki eg�sz �letemben mindig csak a legjobbat akartam neked?

HJALMAR
K�rdezlek t�ged, mi maradt ezek ut�n a csal�dapa �lm�b�l? Valah�nyszor benn fek�dtem a d�v�nyon, �s a tal�lm�nyon t�prengtem, mindig �gy �reztem, hogy ez a nagy eszme minden �leter�met felem�szti. Vil�gosan tudtam, hogy az a nap, amelyen majd a kezemben tartom a szabadalmat - az a nap sz�momra... a v�gs� b�cs� napja lesz. �s az volt az �lmom, hogy t�ged, mint a megboldogult feltal�l� j�m�d� �zvegy�t hagylak itt a f�ld�n.

GINA
(a k�nnyeit t�r�lgeti) Ne, Hjalmar, k�rlek sz�pen, ne besz�lj �gy. Isten �rizzen engem att�l, hogy meg�rjem az �zvegys�get.

HJALMAR
Most m�r �gyis mindegy. V�ge, Gina, mindennek v�ge!

Gregers Werle nyit be a szob�ba �vatosan; k�r�ln�z

GREGERS
Szabad?

HJALMAR
Tess�k; gyere be.

GREGERS
(bel�p a szob�ba; arca sug�rzik az el�gedetts�gt�l; kezet akar ny�jtani nekik) Dr�ga bar�taim! (Egyikr�l a m�sikra pillant; s�gva k�rdi Hjalmart) M�g nem volt meg?

HJALMAR
(hangosan) De; megvolt.

GREGERS
Igen?

HJALMAR
�letem legkeservesebb �r�ja volt.

GREGERS
De felemel� is, ugye?

HJALMAR
H�t, mindenesetre t�l vagyunk rajta, egyel�re.

GINA
Az �risten bocs�ssa meg mag�nak, Werle �r.

GREGERS
(megh�kkenten) Nem �rtem...

HJALMAR
Mit nem �rtesz?

GREGERS
Hogy ilyen l�tfontoss�g� elhat�roz�s ut�n - most, hogy �szint�n felt�rt�tok a m�ltat, aminek alapj�n eg�sz �j �letet fogtok fel�p�teni magatoknak - tiszta sz�vvel, k�z�s er�vel, amiben nem lesz helye k�pmutat�snak...

HJALMAR
Persze, persze, tudom �n.

GREGERS
�n azt hittem, hogy amikor majd bel�pek az ajt�n, a megtisztults�g boldog s der�s f�nye fogad mindkett�t�k arc�n. De ti ehelyett leverten, szomor�an...

GINA
Ha csak f�ny kell... (Leveszi a l�mpa erny�j�t)

GREGERS
Maga nem akar engem meg�rteni, Ekdaln�. Rendben van; majd id�vel. No de te, Hjalmar? Rem�lem, sz�modra t�nyleg magasztosabb r�gi�k kapuit nyitotta meg ez a nagy megtisztul�s?

HJALMAR
Hogyne, persze. M�rmint bizonyos �rtelemben.

GREGERS
H�t van ahhoz foghat� �lm�ny az �letben, mint megbocs�tani a b�n�snek �s magunkhoz emelni a szeretet erej�vel?

HJALMAR
Nagyon keser� volt a poh�r, Gregers. Azt hiszed, ilyen k�nny� az embernek elfelejteni az �z�t?

GREGERS
Nem; egy k�z�ns�ges embernek biztos nem k�nny�. De neked, Hjalmar!

HJALMAR
Jaj, Gregers, tudom, tudom �n! Csak ne hajszolj, k�rlek. L�sd be, hogy ehhez nekem is id� kell.

GREGERS
Hjalmar, te t�nyleg olyan vagy, mint a vadkacsa.

(K�zben Relling j�tt be az el�szobaajt�n)

RELLING
Nocsak, nocsak. M�r megint a vadkacs�r�l folyik a sz�?

HJALMAR
Igen. Werle nagykeresked� �r �gi vad�szzs�km�ny�r�l.

RELLING
�! Sz�val Werl�r�l besz�lgettek?

HJALMAR
R�la - meg magunkr�l.

RELLING
(Gregershez, fojtott hangon) Az �rd�g vinn� el mag�t!

HJALMAR
Mit mondt�l?

RELLING
Csak kifejez�st adtam �szinte �hajomnak, hogy ez a kuruzsl� szedje a c�km�kj�t, �s menjen innen a pokolba. Mert ha m�g sok�ig rontja itt a leveg�t, k�pes �s t�nkretesz mindkett�t�ket.

GREGERS
Nem, kedves Relling doktor, nem ilyen egyszer� a k�rd�s. Hjalmarr�l most nem besz�lek. �t j�l ismerj�k mindannyian. De �n tudom, hogy a feles�g�ben is kell lennie valami �rt�kes magnak, hogy l�nye legm�ly�n ott szunnyad az a valami, ami �rdemes�ti a bizalomra, valami �szinte �s igaz...

GINA
(k�nnyekkel k�szk�dik) Akkor meg minek k�t�zk�dik velem! Hagyott volna meg b�k�n annak, aki voltam.

RELLING
(Gregershez) Szabad �rdekl�dn�m - rem�lem, nem veszi arc�tlans�gnak -, hogy tulajdonk�ppen mit akar maga ezekt�l az emberekt�l?

GREGERS
Szeretn�m, ha tiszta �s boldog h�zass�gban �ln�nek.

RELLING
Vagyis az a v�lem�nye, hogy Ekdal�k h�zass�ga a jelen �llapot�ban nem el�g j�?

GREGERS
Val�sz�n�leg se jobb, se rosszabb, mint sajnos, a h�zass�gok t�bbs�ge. Az eszm�nyt�l azonban t�vol esik.

HJALMAR
Neked, Relling, sosem volt �rz�ked az eszm�nyhez.

RELLING
Locsog�s, fiacsk�m; �res locsog�s! Ha szabad k�rdeznem, tisztelt Werle �r, �n k�r�lbel�l h�ny eszm�nyi h�zass�got l�tott �let�ben?

GREGERS
Azt hiszem, egyet sem.

RELLING
H�t �n se.

GREGERS
De l�ttam megsz�ml�lhatatlan sokat az ellenkez�b�l. �s volt alkalmam k�zelr�l tanulm�nyozni, micsoda puszt�t�st v�gez az ilyen h�zass�g mindk�t h�zast�rsban.

HJALMAR
M�g az ember erk�lcsi alapjait is kikezdheti; ez benne a legsz�rny�bb.

RELLING
No persze, magam igaz�b�l sose voltam n�s; �gyhogy tulajdonk�ppen nem tudom meg�t�lni a dolgot. De egyet tudok: a gyerek �pp�gy r�szese a h�zass�gnak, mint a feln�ttek. A gyereket pedig tess�k b�k�n hagyni!

HJALMAR
Hedvig! Dr�ga kicsi l�nyom!

RELLING
Hedviget sz�veskedjetek kihagyni ebb�l a j�t�kb�l. Ti ketten feln�tt emberek vagytok; ha ahhoz van kedvetek, h�t csak tegy�tek t�nkre az �leteteket, k�s�rletezzetek vele, b�nom is �n. De figyelmeztetlek benneteket, Hedviggel �vatosak legyetek, mert k�nnyen k�rt tesztek benne.

HJALMAR
K�rt?

RELLING
Vagy � tesz k�rt mag�ban - meg tal�n m�sokban is.

GINA
De mib�l gondolja, doktor �r?

HJALMAR
Csak nem azt akarja mondani, hogy vesz�lyben a szeme vil�ga?

RELLING
Ennek most semmi k�ze a szem�hez... De, Hedvig most igen �rz�keny korban van. Amikor a gyereknek mindenf�le furcsa gondolatai t�madnak.

GINA
De m�g mennyire! Mostan�ban folyton ott �l a konyhai t�zhely el�tt, �s a parazsat piszk�lja. Azt mondja, "t�zv�szt" j�tszik. M�r rettegek, hogy egyszer felgy�jtja a h�zat.

RELLING
Na tess�k. Tudom �n!

GREGERS
(Rellinghez) �s �n mivel magyar�zza ezt?

RELLING
(kurt�n) Ez serd�l�kor, uram.

HJALMAR
Am�g �n mellette �llok ennek a gyereknek, am�g engem a f�ld al� nem tesznek...!

(Kopogtatnak az ajt�n)

GINA
Cs�nd, Hjalmar! Valaki van az el�szob�ban! (Ki�ltva) Tess�k!

(S�rbyn� l�p be utcai ruh�ban)

S�RBYN�
J� est�t k�v�nok!

GINA
(el�be megy) Nah�t! Te vagy az, Bertha!

S�RBYN�
H�t ki m�s? De nem rosszkor j�ttem?

HJALMAR
Ugyan, kedves S�rbyn� asszony, dehogy! A Werle-h�z k�vete...

S�RBYN�
(Gin�hoz) Az igazat megvallva, azt rem�ltem, hogy a f�rfiak nem lesznek itthon; az�rt ugrottam fel most, hogy egy kicsit elterefer�lj�nk meg elb�cs�zzam t�led.

GINA
B�cs�zni? H�t elutazol?

S�RBYN�
Igen, holnap kora reggel - f�l H�ydalba. Werle �r m�r ma elment, d�lut�n. (Gregershez, mintegy mell�kesen) Mag�t sokszor �dv�zli.

GINA
Nah�t!

HJALMAR
Sz�val Werle �r elutazott? �s kegyed megy ut�na?

S�RBYN�
Igen. H�t mit sz�l hozz�, Ekdal �r?

HJALMAR
�n csak annyit, hogy vigy�zzon mag�ra.

GREGERS
Majd �n megmagyar�zom a dolgot. Ap�m feles�g�l veszi S�rbyn�t.

HJALMAR
Feles�g�l veszi!

GINA
�, Bertha! T�nyleg? V�gre-valah�ra!

RELLING
(hangja reszket) De err�l, ugye, sz� sincs?

S�RBYN�
De igen, dr�ga Relling doktor, �sszeh�zasodunk.

RELLING
Sz�val �jra f�rjhez megy?

S�RBYN�
H�t igen. Ez lett a v�ge. Werle �r m�r meg is szerezte a h�zass�gi enged�lyt, �s f�nn, a b�nyatelepen csendben egybekel�nk.

GREGERS
Akkor nekem most, mint j� mostohafi�hoz illik, sok boldogs�got kell k�v�nnom �nnek.

S�RBYN�
K�sz�n�m, Gregers; ha �szint�n gondolja. Mindenesetre rem�lem, hogy nekem is �s az �desapj�nak is val�ban sok boldogs�got fog hozni ez a l�p�s.

RELLING
Minden oka megvan, hogy ezt rem�lje. V�gt�re is, amennyire �n tudom, Werle nem szokott ber�gni, �s azt se hiszem, hogy vern� a feles�g�t, amint az a szomor� eml�kezet�, megboldogult l�doktornak szok�sa volt.

S�RBYN�
Maga csak ne bolygassa szeg�ny S�rbyt a hal� por�ban! Neki is voltak j� oldalai.

RELLING
A nagykeresked� �rnak azonban nyilv�n m�g t�bb j� oldala van.

S�RBYN�
Az mindenesetre k�ts�gtelen, azt hiszem, hogy � legal�bb nem dorb�zolta el a vele sz�letett er�nyeit, mint egyesek. Aki pedig nem tud uralkodni a rossz tulajdons�gain, az csak mag�ra vessen.

RELLING
Ma este megint mulatni megyek Molvikkal.

S�RBYN�
Ne tegye, dr�ga Relling, k�rem sz�pen, ne tegye! A kedvem�rt!

RELLING
Eh, minek m�r erre sz�t vesztegetni? (Hjalmarhoz) Gyere te is; nincs kedved?

GINA
Nincs neki; k�sz�nj�k a megh�v�st. Az �n f�rjem nem szokott isz�kolni!

HJALMAR
(fojtott hangon, m�rgesen) Fogd m�r be a sz�d!

RELLING
H�t akkor, a viszontl�t�sra - Werl�n� asszony. (Az el�szobaajt�n t�vozik)

GREGERS
(S�rbyn�nek) �gy veszem �szre, hogy k�zeli ismer�s�k Relling doktorral.

S�RBYN�
�, �vek �ta ismerj�k egym�st. S�t egy id�ben �gy festett a dolog, hogy h�zass�g lesz bel�le.

GREGERS
Szerencs�je, hogy m�sk�pp alakult.

S�RBYN�
Bizony, �n is azt hiszem. De �n persze mindig vigy�ztam, nehogy elragadjanak a hangulataim. Egy n� legyen �vatos.

GREGERS
Mondja, �s nem f�l, hogy el�rulom ap�mnak ezt a r�gi ismerets�get?

S�RBYN�
Gondolhatja, hogy m�r r�gen elmondtam neki, �n magam.

GREGERS
Val�ban?

S�RBYN�
Az �n �desapja a legjelent�ktelenebb kis apr�s�got is tudja r�lam, amit rosszindulat� emberek elpletyk�lhatnak r�lam - m�rmint, ha csak szemernyi igazs�g is volt a dologban. �n minden eff�l�t �szint�n elmondtam neki: ez volt az els� dolgom, amint tudatta velem, hogy komolyak a sz�nd�kai.

GREGERS
Akkor maga szokatlanul �szinte ember.

S�RBYN�
Mindig is az voltam. Szerintem mi n�k mindig ezzel jutunk a legmesszebb.

HJALMAR
Gina, te mit sz�lsz ehhez?

GINA
Olyan sokf�l�k vagyunk mi n�k is. Az egyik �gy csin�lja, a m�sik am�gy.

S�RBYN�
Tudod, Gina, nekem az a v�lem�nyem, hogy a legokosabb �gy tenni, ahogy �n csin�ltam. �s Werle �r sem titkolt el el�lem semmit a m�ltj�b�l. �s tulajdonk�ppen ez is hozott minket �ssze. Most azt�n olyan ny�ltan �s �szint�n besz�lgethet velem, ak�r egy gyermek. �s neki ebben m�g soha nem volt r�sze. Ennek a nagy, eg�szs�ges �s �leter�s embernek eg�sz ifj�kor�ban �s f�rfikora java r�sz�ben folyton csak erk�lcspr�dik�ci�kat kellett hallgatnia, a b�nei ostoroz�s�t. Amelyek r�ad�sul m�g - amennyire �n tudom - t�bbnyire csak k�pzeletbeliek voltak.

GINA
Igen, ez �gy van, ahogy mondod.

GREGERS
Ha a h�lgyek erre a t�rgyra akarnak �tt�rni, akkor jobb lesz, ha �n m�ris megyek.

S�RBYN�
Emiatt csak maradjon nyugodtan. Egy sz�t se sz�lok t�bbet err�l. Csak azt akartam, hogy maga is tudja, hogy �n nem titkoltam el semmit, nem volt a r�szemr�l semmi fondorlat. Mert hogy tal�n van, aki �gy l�tja, hogy remek partit csin�lok, �s micsoda szerencs�m van nekem; �s persze bizonyos �rtelemben t�nyleg szerencs�s is vagyok. �n azonban �gy gondolom, hogy ebben a h�zass�gban �n semmivel sem kapok t�bbet, mint amennyit magam beleadok. H�s�ges leszek hozz�, �s soha el nem hagyom. De ami enn�l is t�bb, �n leszek az, aki a gondj�t fogja viselni, aki �polni fogja, mint senki, amikor most m�r nemsok�ra magatehetetlen lesz.

HJALMAR
Magatehetetlen?

GREGERS
(S�rbyn�hez) K�rem, ne folytassuk most ezt a t�m�t.

S�RBYN�
Nincs m�r �rtelme tov�bb titkolni, b�rmennyire szeretn� is. Werle meg fog vakulni.

HJALMAR
(elk�pedve) Meg fog vakulni? H�t nem furcsa? � is?

GINA
�s m�g nagyon sokan m�sok is.

S�RBYN�
K�pzelhetik, mit jelent ez egy �zletembernek. De h�t majd megpr�b�lok l�tni is helyette, amennyire t�lem telik. De most m�r mennem kell; jaj, annyi dolgom van m�g. Ja, �s majd elfelejtettem, Ekdal �r, Werle azt �zeni, hogy ha �gy gondolja, hogy seg�ts�g�re lehet valamiben, csak sz�ljon nyugodtan Grabergnek.

GREGERS
Mely aj�nlatot Hjalmar Ekdal bizony�ra k�sz�nettel visszautas�t majd.

S�RBYN�
Ugyan mi�rt; hiszen mostan�ig is...

GINA
Nem, Bertha, k�sz�nj�k sz�pen, de Hjalmar ezent�l nem lesz r�szorulva Werle �r seg�ts�g�re.

HJALMAR
(lassan �s s�lyosan ejtve a szavakat) K�rem, adja �t j�vend�belij�nek a legjobb k�v�ns�gaimat, �s k�z�lje vele, hogy m�r a legk�zelebbi j�v�ben fel fogom keresni a k�nyvel�j�t, Graberg urat �s...

GREGERS
Hjalmar! K�pes lenn�l?

HJALMAR
Ism�tlem, teh�t fel fogom keresni k�nyvel�j�t, Graberg urat, �s sz�mlakivonatot fogok k�rni t�le azokr�l az �sszegekr�l, amelyekkel ad�sa vagyok a f�n�k�nek. Megfizetem ezt a becs�letbeli tartoz�st. Hahaha! "Becs�letbeli tartoz�s" - milyen tal�l�! De ne is besz�lj�nk r�la t�bbet. Mindent vissza fogok fizetni Werl�nek - �tsz�zal�kos kamattal.

GINA
De Hjalmar, dr�g�m! Honnan vessz�k hozz� a p�nzt?

HJALMAR
Mondja meg, k�rem, a j�vend� f�rj�nek, hogy f�radhatatlanul dolgozom a tal�lm�nyomon. Tov�bb� azt is, hogy emberfeletti munk�mhoz egyed�l az a v�gy adja az er�t, hogy megszabaduljak a megal�z� ad�ss�g terh�t�l. Ez tal�lm�nyom egyetlen c�lja. Minden bel�le sz�rmaz� anyagi hasznomat az �n j�vend� f�rje k�lts�geinek megt�r�t�s�re k�v�nom ford�tani.

S�RBYN�
�gy l�tom, t�rt�nt valami ebben a h�zban.

HJALMAR
Igen, asszonyom, t�rt�nt.

S�RBYN�
H�t akkor a viszontl�t�sra. M�g szerettem volna megbesz�lni veled, Gina, egy-k�t dolgot; de h�t majd ink�bb legk�zelebb. A viszontl�t�sra!

(Hjalmar �s Gregers n�m�n meghajol. Gina az ajt�hoz k�s�ri S�rbyn�t)

HJALMAR
Csak a k�sz�big, Gina!

(S�rbyn� t�vozik; Gina beteszi ut�na az ajt�t)

H�t, - Gregers; ez is megvolna. Most v�gre ler�ztam ezt a nyomaszt� ad�ss�got.

GREGERS
Hamarosan, Hjalmar; hamarosan ler�zod.

HJALMAR
Mondd, korrekt�l viselkedtem, nem?

GREGERS
Az az ember vagy, Hjalmar, akinek mindig is hittelek.

HJALMAR
Tudod, vannak esetek, amikor az ember semmik�pp sem teheti t�l mag�t az eszm�nyein. Nekem, aki a csal�dom keny�rkeres�je vagyok, ez persze sz�rny� teher �s nagy �ldozat. Gondolhatod, hogy a magamfajta vagyontalan embernek nem tr�fadolog visszafizetni egy esztend�k hossz� sor�n �t felhalmoz�dott ad�ss�got, k�l�n�sen, hogy �gy mondjam, ha m�r a feled�s pora is belepte. �s m�gis, Gregers; ez most mind nem sz�m�t. Igaz embers�gem k�veteli a jogait!

GREGERS
(Hjalmar v�ll�ra teszi a kez�t) Dr�ga bar�tom! Mondd, nem j�l tettem-e v�g�l is, hogy elj�ttem hozz�d?

HJALMAR
De igen.

GREGERS
Most, hogy v�gre tiszt�n l�tod a helyzetedet h�t nem nagyszer� �rz�s?

HJALMAR
(kiss� inger�lten) De, persze. Csak van valami, ami kicsit b�ntja az igazs�g�rzetemet.

GREGERS
Micsoda, Hjalmar?

HJALMAR
Ez a... de h�t nem is tudom, szabad-e el�tted ilyen ny�ltan besz�lnem ap�dr�l?

GREGERS
Miattam ne agg�lyoskodj.

HJALMAR
Nos h�t... Tudod, engem nagyon b�nt, hogy mindezek ut�n m�gse �n fogok t�k�letes h�zass�gban �lni, hanem �.

GREGERS
Ugyan, Hjalmar, hogy mondhatsz ilyet?

HJALMAR
De, de, Gregers; ez a val�s�g! Ap�d �s S�rbyn� h�zass�ga a teljes �s k�lcs�n�s bizalmon alapul, mindk�t f�l teljes �s felt�tel n�lk�li �szintes�g�n; semmit el nem titkolnak egym�s el�l; sehol semmi sz�nlel�s, semmi k�pmutat�s; meg�llapodtak, �s hogy �gy mondjam, k�lcs�n�s b�nbocs�natot adtak egym�s b�neire.

GREGERS
Na �s?

HJALMAR
No de, Gregers, h�t ez azt jelenti, hogy ezekn�l minden mintaszer�. Mert aszerint, amit te mondt�l, ap�d �s S�rbyn� mindent megtett, ami ahhoz kell, hogy igaz �s boldog h�zass�gra l�pjenek egym�ssal.

GREGERS
De Hjalmar, az � h�zass�guk eg�szen m�s dolog. Csak nem akarod ezekhez hasonl�tani magatokat? �rted, hogy mit akarok mondani, nem?

HJALMAR
De m�giscsak van itt valami, ami nem megy ki a fejemb�l, �s ami s�rti az igazs�g�rzetemet. Mert �gy n�z ki a dolog, mintha nem lenne igazs�g a vil�gban.

GINA
Jaj. Hjalmar, h�t hogy szabad ilyeneket mondani?

GREGERS
Hm. Most ne menj�nk bele ebbe, j�?

HJALMAR
M�sr�szt viszont abban m�giscsak a sors kez�t v�lem l�tni, hogy ap�d meg fog vakulni.

GINA
Az m�g nem biztos.

HJALMAR
De igen, biztos. Nek�nk pedig nem is szabad k�telkedn�nk benne; hiszen �pp ebben nyilv�nul meg a magasabb igazs�gtev�s. Mert nem az volt-e Werle v�tke, hogy elvak�totta egy embert�rs�t, aki b�zott benne...

GREGERS
Sajnos, nemcsak egyet.

HJALMAR
�s most, �me, itt van a k�rlelhetetlen �s kif�rk�szhetetlen sors bossz�ja; a szeme vil�g�t�l fosztja meg Werl�t.

GINA
Hjalmar, sz�rny�s�geket besz�lsz! A hideg futkos a h�tamon.

HJALMAR
Nem �rt, Gina, ha olykor az emberi l�t s�t�t �s rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.

J�kedv�en �s kifulladva a s�t�t�l Hedvig l�p be az el�szobaajt�n; kalapj�t, kab�tj�t a kez�ben hozza

GINA
Megj�tt�l, kisl�nyom?

HEDVIG
Igen, anyuk�m; nem volt kedvem messze menni. �s j� is, hogy hamarabb visszafordultam, mert �gy �sszetal�lkoztam valakivel a kapuban.

HJALMAR
S�rbyn�vel, ugye?

HEDVIG
Vele.

HJALMAR
(f�l s al� j�rk�l) Rem�lem, utolj�ra.

Cs�nd. Hedvig f�l�nken hol egyik�kre, hol m�sikukra pillant, mintegy a hangulatukat pr�b�ja kital�lni

HEDVIG
(odamegy Hjalmarhoz, h�zelkedve mondja) Papa.

HJALMAR
Mi van, kisl�nyom?

HEDVIG
Aj�nd�kot kaptam t�le.

HJALMAR
(megtorpan) Aj�nd�kot?

HEDVIG
Igen; a sz�let�snapomra.

GINA
M�skor is mindig kapt�l t�le valami apr�s�got.

HJALMAR
Na �s, mi az?

HEDVIG
M�g nem szabad tudni senkinek. Mert majd a mam�t�l fogom megkapni, holnap reggel, amikor fel�bredek.

HJALMAR
M�r megint ez a titkol�z�s! �s nekem persze semmi k�z�m hozz�, mi?

HEDVIG
(sietve) Dehogynem, papa, megn�zheted, ha akarod. Egy nagy lev�l. (Kiveszi a kab�tja zseb�b�l)

HJALMAR
Levelet is �rt hozz�?

HEDVIG
Igen, de most m�g csak a lev�l van itt. A t�bbi majd biztos k�s�bb j�n. De k�pzeld csak, papa, levelet kaptam! �n m�g sose kaptam levelet! �s �gy van c�mezve, hogy "kisasszonynak". (Felolvassa) "Hedvig Ekdal kisasszonynak." K�pzeld papa, ez �n vagyok!

HJALMAR
Na, mutasd azt a levelet.

HEDVIG
(�tny�jtja a levelet apj�nak) Tess�k, oda van �rva.

HJALMAR
Ez az �reg Werle k�z�r�sa.

GINA
Biztos vagy benne, Hjalmar?

HJALMAR
Tess�k, n�zd meg magad.

GINA
�, h�t mit �rtek �n az ilyesmihez?

HJALMAR
Hedvig, megengeded, hogy kibontsam �s elolvassam?

HEDVIG
Persze, papa, csak olvasd, ha akarod.

GINA
De ne ma este, Hjalmar; a sz�let�snapj�ra kapta.

HEDVIG
(gyeng�den) De mama, csak hadd olvassa! Biztos valami j� h�r. �s akkor a papa �r�lni fog, �s megint j�kedv�nk lesz mindannyiunknak!

HJALMAR
Sz�val, felbonthatom?

HEDVIG
Persze, papa, bontsd csak! M�r olyan k�v�ncsi vagyok, hogy mi lehet benne!

HJALMAR
Akkor j�. (Felbontja a bor�t�kot, s egy pap�rlapot vesz ki bel�le; l�that� megd�bben�ssel olvassa) H�t ez meg mit jelentsen?

GINA
Mi van benne?

HEDVIG
Jaj, papa, mondd m�r!

HJALMAR
Maradj cs�ndben. (�jra elolvassa. Falfeh�r, de uralkodik mag�n) Ez egy aj�nd�koz�si okirat, Hedvig.

HEDVIG
Jaj de j�! �s mit kapok?

HJALMAR
Tess�k, olvasd el.

(Hedvig a l�mp�hoz megy, �s elolvassa az �r�st)

(Halkan, fogcsikorgatva, kez�t �k�lbe szor�tva) A szeme! A szeme! Most meg ez a lev�l!

HEDVIG
(felpillant a lev�lb�l) De itt az �ll, hogy a nagypapa kapja.

HJALMAR
(elveszi a levelet Hedvigt�l) Gina, �rted te ezt?

GINA
�n m�g azt se tudom, mir�l van sz�. Megmondan�d v�gre?

HJALMAR
Azt �rja Werle Hedvignek, hogy �reg nagyapj�nak t�bb� nem kell a m�sol�ssal gy�t�rnie mag�t, mert ezent�l az iroda havonta sz�z koron�t foly�s�t a sz�m�ra...

GREGERS
Hah!

HEDVIG
Sz�z koron�t, mama; �n is elolvastam.

GINA
Na, fog neki �r�lni az �reg.

HJALMAR
...am�g sz�ks�g�t l�tja. Ami term�szetesen azt jelenti, hogy a holta napj�ig.

GINA
Legal�bb szeg�ny �regnek nem lesz t�bb gondja az �letben.

HJALMAR
De ez m�g nem minden. Van tov�bb is, csak od�ig m�g nem jutott�l az olvas�sban, Hedvig. Nagyap�r�l ugyanis ter�d sz�ll az adom�ny.

HEDVIG
�nr�m? Az eg�sz?

HJALMAR
Azt �rja, hogy �leted v�g�ig jogosult vagy ugyanerre az �sszegre. - Hallod ezt, Gina?

GINA
Hallom, h�t!

HEDVIG
Nah�t! Hogy az eny�m lesz az a rengeteg p�nz! (Megr�zza apj�t) Papa, papa! H�t nem is �r�lsz?

HJALMAR
(kiszabad�tja mag�t) M�g �r�ljek is. (F�l-al� j�rk�l a szob�ban) Micsoda j�v�, micsoda t�vlatok t�rulnak fel el�ttem. �s persze Hedvig kapja - r�la gondoskodik ilyen b�kez�en.

GINA
Persze, h�t neki van sz�let�snapja, nem?

HEDVIG
De h�t �gyis a ti�d lesz, papa, az eg�sz! Tudod, hogy �n neked adom meg a mam�nak az eg�sz p�nzt!

HJALMAR
Az any�dnak! H�t persze!

GREGERS
Vigy�zz, Hjalmar! Ez csapda.

HJALMAR
Gondolod?

GREGERS
Mikor a d�lel�tt itt j�rt, azt mondta nekem, hogy "Hjalmar Ekdal nem az az ember, akinek gondolod".

HJALMAR
Sz�val, nem az az ember!

GREGERS
�s hogy "Majd megl�tod".

HJALMAR
M�rmint azt, ezek szerint, hogy hagyom magam megv�s�rolni!

HEDVIG
De mama, mi ez?

GINA
Menj ki, kisl�nyom, tedd le a ruh�dat.

Hedvig k�nnyekkel k�szk�dve kimegy a konyhaajt�n �t

GREGERS
Igen, Hjalmar. Most majd megl�tjuk, hogy melyik�nknek van igaza, neki-e vagy nekem.

HJALMAR
(lass� mozdulatokkal kett�t�pi az okm�nyt, �s mindk�t darabj�t az asztalra helyezi) Tess�k, ez a v�laszom.

GREGERS
Nem is v�rtam m�st.

HJALMAR
(odamegy Gin�hoz, aki a k�lyha mellett �ll, �s halkan megsz�l�tja) �s most v�gre legyen v�ge a k�pmutat�snak �s hazudoz�snak egyszer s mindenkorra. Felelj nekem; ha egyszer a viszonyotok m�r megsz�nt, amikor te engem "megkedvelt�l", mint mondtad, akkor mi oka volt r�, hogy p�nzzel is seg�tse a mi h�zass�gunkat?

GINA
Biztos azt gondolta, hogy majd sz�vesen l�tott vend�g lesz n�lunk.

HJALMAR
Csak ez�rt tette volna? Nem lehets�ges, hogy tartott egy bizonyos eshet�s�gt�l?

GINA
Nem �rtem, mire c�lzol?

HJALMAR
Tudni akarom, hogy joga van-e a gyerekednek az �n h�zamban �lni?

GINA
(kih�zza mag�t, szeme villog) �s ezt te k�rded?

HJALMAR
Felelj a k�rd�semre. Az eny�m-e Hedvig, vagy... Nos?

GINA
(jeges tekintettel, dacosan n�z farkasszemet Hjalmarral) Nem tudom.

HJALMAR
(reszketve) Nem tudod?

GINA
Honnan tudn�m? Az ilyen magamfajta...

HJALMAR
(cs�ndesen, mik�zben elfordul t�le) Akkor nekem nincs t�bb� keresnival�m ebben a h�zban.

GREGERS
Hjalmar, gondold meg, mit csin�lsz.

HJALMAR
(beleb�jik a fel�lt�j�be) Nincs mit meggondolnom; az olyan embernek, mint �n vagyok, nincs.

GREGERS
Ellenkez�leg, Hjalmar! Egy�tt kell maradnotok, mindh�rm�toknak, m�sk�pp nem lehet r�szed a megbocs�t�s nagy szents�g�ben!

HJALMAR
De �n nem akarok megbocs�tani. Nem! Soha! Hol a kalapom? (Fogja a kalapj�t) Az otthonom romokban hever k�r�l�ttem. (S�rva fakad) Gregers! �s nincs t�bb� gyermekem!

HEDVIG
(az im�nt l�pett be a konyh�b�l) Papa, mit mondasz? (Odarohan hozz�) Papa! Papa!

GINA
L�tod, Hjalmar?

HJALMAR
Ne k�zeledj hozz�m, Hedvig! Menj t�lem! L�tni se b�rlak. Ah, a szeme! Isten veletek! (Az ajt� fel� indul)

HEDVIG
(belekapaszkodik apj�ba, sikoltozva) Ne! Ne! Papa! Ne menj el!

GINA
(ki�ltva) Hjalmar, a gyerek! N�zd! A gyerekre legy�l tekintettel!

HJALMAR
Nem! Nem akarom l�tni! Nem b�rom! Elmegyek - itt hagyom ezt az eg�szet!

Kit�pi mag�t Hedvig karjaib�l, �s az el�szobaajt�n t�vozik

HEDVIG
(k�ts�gbeesetten) Mama! Elmegy! Itt hagy minket! �s sose fog visszaj�nni!

GINA
Ne s�rj, kisl�nyom. Vissza fog j�nni a papa.

HEDVIG
(zokogva a pamlagra veti mag�t) Nem, �n tudom, soha t�bbet nem fog visszaj�nni.

GREGERS
K�rem, Ekdaln� asszony - elhiszi nekem, hogy �n csak a legjobbat akartam?

GINA
Lehet, de az �risten bocs�ssa meg mag�nak, amit tett.

HEDVIG
(a pamlagon heverve) Mama, �n meghalok. H�t mit csin�ltam �n, anyuk�m? Mama, mama, hozd vissza!

GINA
J�l van, kisl�nyom, csak nyugodj meg sz�pen. Mindj�rt megyek �s megkeresem a pap�t. (Kab�tot �lt) Tal�n csak itt lesz lenn Rellingn�l. De most m�r igaz�n el�g volt a s�r�sb�l. Hagyd abba, kisl�nyom, meg�g�red?

HEDVIG
(g�rcs�sen zokog) Igen, meg. Csak a papa j�jj�n vissza.

GREGERS
(a t�voz� Gin�hoz) Nem gondolja, asszonyom, hogy helyesebb volna, ha hagyn�, hogy el�bb megv�vja mag�ban a harcot a r�szakadt sz�rny� f�jdalommal?

GINA
Arra r��r azt�n is. Most ezt a szeg�ny gyereket kell megnyugtatni. Az fontosabb. (Kimegy az el�szobaajt�n)

HEDVIG
(fel�l �s k�nnyeit sz�rogatja) Most pedig tess�k nekem megmondani, hogy mi a baj? Mi�rt van, hogy papa l�tni se akar t�bb�?

GREGERS
Kisl�ny m�g maga ahhoz, hogy ezt megtudja; majd ha feln�tt lesz.

HEDVIG
(szipog) �s most akkor �n addig szomorkodjam, am�g fel nem n�v�k? De �gyis tudom, hogy mi a baj. Biztos az�rt van az eg�sz, mert nem is vagyok igaz�b�l a papa gyereke.

GREGERS
(feszengve) �s az meg hogy volna lehets�ges?

HEDVIG
�gy, hogy a mama csak �gy tal�lt engem. A papa meg most megtudta. M�r olvastam ilyesmir�l.

GREGERS
Na �s ha �gy is volna...

HEDVIG
Igen, szerintem is att�l m�g szerethetne. De m�g jobban is. A vadkacs�t is �gy kaptuk, aj�nd�kba; de �n az�rt borzaszt�an szeretem.

GREGERS
(megpr�b�lja elterelni a kisl�ny figyelm�t) Persze, a vadkacsa! Erre nem is gondoltam; besz�lgess�nk egy kicsit a vadkacs�r�l, j�?

HEDVIG
Szeg�ny vadkacsa. T�bb� �t se akarja l�tni a papa. Tess�k elk�pzelni, ki akarta tekerni a nyak�t!

GREGERS
Ugyan! Csak nem gondolja, hogy megteszi?

HEDVIG
Nem, de mondta. �s szerintem borzaszt�, hogy a papa ilyeneket mondjon. Mert �n meg minden este im�dkozom a vadkacs��rt, hogy meg ne haljon, �s ne is essen semmi baja.

GREGERS
(a kisl�nyra pillant) Est�nk�nt szokott im�dkozni?

HEDVIG
Igen.

GREGERS
�s ki tan�totta r�?

HEDVIG
Senki, csak �gy magamt�l j�ttem r�. Amikor egyszer a papa olyan nagyon beteg volt, hogy pi�c�kat raktak a nyak�ra, �s azt mondta, hogy � m�r f�l l�bbal a s�rban van.

GREGERS
�s azt�n?

HEDVIG
Est�nk�nt lefekv�s ut�n im�dkoztam �rte. �s az�ta is minden este im�dkozom.

GREGERS
Csak most m�r a vadkacs��rt is im�dkozik, igaz?

HEDVIG
Arra gondoltam, hogy tal�n seg�t, ha �t is beleveszem az im�ds�gba, mert kezdetben olyan kis elesett volt szeg�ny.

GREGERS
�s reggelenk�nt nem im�dkozik?

HEDVIG
Nem, dehogy.

GREGERS
�s akkor m�r mi�rt nem reggel is?

HEDVIG
H�t mert reggel vil�gos van, �s akkor m�r nincs mit�l f�lni.

GREGERS
�s ennek a vadkacs�nak, akit maga annyira szeret, a pap�ja ki akarja tekerni a nyak�t.

HEDVIG
Nem, csak azt mondta, hogy a legsz�vesebben megtenn�, de a kedvem�rt nem b�ntja. Szerintem ez nagyon sz�p volt a pap�t�l.

GREGERS
(k�zelebb h�z�dik) Hedvig, mi lenne, ha most a pap�ja kedv��rt �nk�nt fel�ldozn� a vadkacs�j�t?

HEDVIG
(felpattan) A vadkacs�mat!

GREGERS
Ha azt, ami mag�nak a legdr�g�bb a vil�gon, most odaadn� a pap�j��rt, de �nk�nt �s sz�vesen!

HEDVIG
Gondolja, hogy az seg�t?

GREGERS
Meg kell pr�b�lni, Hedvig.

HEDVIG
(cs�ndesen, k�nnyekt�l csillog� szemmel) J�, akkor megpr�b�lom.

GREGERS
Gondolja, hogy lesz hozz� el�g lelkiereje?

HEDVIG
Majd megk�rem a nagypap�t, hogy l�je le nekem.

GREGERS
Az j� lesz. De a mam�nak egy sz�t se err�l a dologr�l!

HEDVIG
Mi�rt?

GREGERS
Mert � �gyse �rtene meg minket.

HEDVIG
A vadkacs�t...? J�, akkor holnap reggel megpr�b�lom.

(Gina j�n be az el�szobaajt�n)

(El�be szalad) Megtal�ltad, mama?

GINA
Nem, de mondt�k, hogy bement Rellinghez, azt�n egy�tt elmentek valahov�.

GREGERS
Biztos ez?

GINA
A h�zmestern� mondta. Azt mondja, Molvik is vel�k ment.

GREGERS
�s �pp most, amikor mag�nyra volna sz�ks�ge, hogy megv�vja lelk�ben a harc�t.

GINA
(leveszi a kab�tj�t) H�t igen, a f�rfiakkal sose tudja az ember, h�nyad�n �ll. A j� �g tudja csak, mif�le lebujba vitte ez a Relling. Eriksenn�hez �tszaladtam, de ott nem voltak.

HEDVIG
(a k�nnyeivel k�szk�dik) �s mi lesz, ha soha t�bb� nem j�n haza?

GREGERS
Visszaj�n. Holnap f�lkeresem �s besz�lek vele; majd megl�tja, futva fog hazaj�nni! �gyhogy eg�szen nyugodtan lefekhet aludni, Hedvig. J� �jszak�t.

(Az el�szobaajt�n t�vozik)

HEDVIG
(zokogva veti mag�t az anyja nyak�ba) Mama! Mama!

GINA
(Hedvig h�t�t simogatja �s fels�hajt) Tudtam �n mindj�rt, Rellingnek volt igaza. J�n egy ilyen f�lesz� az eszm�nyeivel, azt�n ez a v�ge.

�T�DIK FELVON�S

Hjalmar Ekdal m�terme; hideg �s sz�rke f�nyek. A tet�ablakok nagy �vegt�bl�in lucskos h�. Gina j�n be a konyh�b�l, k�t�nyben van, kez�ben tollsepr� �s porrongy; a nappali fel� indul. Ugyanebben a pillanatban Hedvig szalad be az el�szob�b�l

GINA
(megtorpan) Na?

HEDVIG
Mama, �n azt hiszem, hogy itt van Rellingn�l...

GINA
Na, l�tod!

HEDVIG
...mert a h�zmestern� azt mondja, hogy �gy hallotta az �jjel, Relling harmadmag�val j�tt haza.

GINA
Szinte gondoltam.

HEDVIG
De h�t hi�ba van itt a h�zban, ha egyszer hozz�nk nem akar felj�nni!

GINA
De legal�bb �n lemehetek hozz�; majd besz�lek a fej�vel.

Az �reg Ekdal l�p ki a szob�ja ajtaj�n; papucsban, k�nt�sben van, kez�ben �g� pipa

EKDAL
Hjalmar! Mi az, Hjalmar nincs itthon?

GINA
Nincs. Elment hazulr�l.

EKDAL
Nocsak, ilyen kor�n? �s ebben a h�viharban? Na, mindegy. Mehetek �n egyed�l is s�t�lni!

F�lreh�zza a padl�sajt�t; Hedvig seg�t neki. A �reg Ekdal bemegy, a kisl�ny pedig beh�zza ut�na az ajt�t

HEDVIG
(halkan) Mama, mi lesz, ha a szeg�ny nagypapa megtudja, hogy a papa itt akar hagyni minket!

GINA
Semmi! A nagypap�nak nem musz�j megtudni. Isteni szerencse, hogy tegnap abban a hajcih�ben nem volt itthon.

HEDVIG
J�, de...

(Gregers l�p be az el�szob�b�l)

GREGERS
Nos? Van valami h�r r�la?

GINA
�ll�t�lag itt van Rellingn�l.

GREGERS
Sz�val Rellingn�l! H�t t�nyleg elment ezzel a k�t fr�terrel?

GINA
�gy l�tszik.

GREGERS
No de, mikor annyira kellett volna neki a mag�ny, hogy mag�ba sz�lljon...

GINA
H�t igen.

(Relling j�n be az el�szobaajt�n)

HEDVIG
(odaszalad hozz�) Relling �r, mag�n�l van a papa?

GINA
(egyszerre) Mag�n�l van?

RELLING
N�lam h�t.

HEDVIG
�s nek�nk mi�rt nem tetszett sz�lni?

RELLING
Mert �n egy �llat vagyok. �s mert el�sz�r is azt a m�sik barmot kellett megf�keznem. M�rmint d�moni bar�tomat, term�szetesen. Azt�n meg �gy aludtam, mint akit fejbe v�gtak...

GINA
�s mit mond Hjalmar?

RELLING
Semmit.

HEDVIG
Semmit?

RELLING
Egy �rva sz�t sem.

GREGERS
Persze. Ez mag�t�l �rtet�dik.

GINA
De akkor mit csin�l?

RELLING
Fekszik a d�v�nyon �s horkol.

GINA
Horkol? Na, horkolni, azt rettenetesen tud.

HEDVIG
Alszik? H�t tud aludni?

RELLING
�gy l�tszik.

GREGERS
�rthet�. Azut�n a s�lyos lelki tusa ut�n...

GINA
Meg nincs � ahhoz szokva, hogy �jszaka k�dorogjon az utc�n.

HEDVIG
Mama, tal�n m�g j� is, hogy egy kicsit alszik.

GINA
Persze, kisl�nyom; szerintem is. De akkor viszont ne is kelts�k fel, hadd aludja ki mag�t. K�sz�n�m mag�nak, Relling �r. H�t akkor �n most gyorsan kitakar�tok, rendbe szedem egy kicsit a h�zat, azt�n... Gyere, kisl�nyom, seg�teni,

Gina �s Hedvig �tmegy a nappaliba

GREGERS
(Rellinghez) �n mivel magyar�zn� azt a lelki �talakul�st, ami most Hjalmarban lej�tsz�dik?

RELLING
Na, lelki �talakul�snak �n azt�n nyom�t se l�ttam rajta.

GREGERS
Hogyhogy? Amikor ilyen fordul�ponthoz �rkezett, amikor az �lete �j �rtelmet kap? Hogyan k�pzeli, doktor, hogy egy olyan egy�nis�g, mint Hjalmar...

RELLING
Egy�nis�g? Ez? �n mondom mag�nak, hogy ha volt is benne valamikor hajlam az eff�le elferd�l�sre, amit maga egy�nis�gnek nevez, h�t azt gy�kerest�l kiirtott�k bel�le, m�g gyerekkor�ban. Nekem elhiheti.

GREGERS
Nagyon furcs�llan�m - tekintve, hogy milyen gondos �s szeretetteljes nevel�st kapott.

RELLING
Mi? Att�l a kelek�tya, hiszt�rikus v�nkisasszonyt�l? A t�ntik�it�l?

GREGERS
Biztos�thatom, hogy Hjalmar mindk�t nagyn�nje olyan asszony volt, aki sohasem t�vesztette szem el�l az eszm�nyeit. �n persze most g�nyol�dni fog rajtam.

RELLING
�pp ahhoz van most kedvem! N�zze, �n nagyon j�l tudom, mit besz�lek; �pp eleget szavalt nekem a maga bar�tja a k�t "lelkianyj�r�l". Csakhogy szerintem sok k�sz�nnival�ja nincs nekik. Ekdalnak az a legnagyobb szerencs�tlens�ge, hogy a k�rnyezete mindig valami t�nd�kl�, nagy szellemnek tartotta...

GREGERS
�s maga szerint nem az? M�rmint hogy kibontakozhatna.

RELLING
H�t �n ebb�l nem sokat vettem �szre. Hogy az apja l�ng�sznek tartotta a fi�t - az nem sokat sz�m�t. Az �reg Ekdal nagy szam�r volt vil�g�let�ben.

GREGERS
Ekdal hadnagy gyermeki lelk�let� ember volt eg�sz �let�ben, de az olyasmi, amit �n sosem fog meg�rteni.

RELLING
Val�sz�n�leg. Csakhogy, amikor a dr�gal�tos kis Hjalmar nagy �ggyel-bajjal v�gre egyetemre ker�lt, a di�kt�rsai is mindj�rt elhitt�k r�la, hogy � a j�v� nagy szelleme. Persze, j�k�p� gyerek volt - sz�ke, pirospozsg�s - amilyennek a buta kis csitrik az eszm�nyi f�rfit elk�pzelik; meg mivel k�nnyen el�rz�keny�lt, megnyer� hangja volt, �s sz�pen tudta felmondani a m�sok verseit meg gondolatait...

GREGERS
(inger�lten) �n val�ban Hjalmar Ekdalr�l besz�l?

RELLING
R�la, sz�ves engedelm�vel. Mert k�zelr�l n�zve ilyen a maga b�lv�nya, aki el�tt a f�ld�n cs�szik.

GREGERS
De h�t azt nem gondolhatom, hogy teljesen vak vagyok...

RELLING
H�t, nem sok h�ja. Persze maga is beteg ember, azt tudja, ugye?

GREGERS
Tudom.

RELLING
Igen; csak maga bonyolultabb eset, t�bbf�le nyavaly�ja van. Mindenekel�tt ugyeb�r a heveny vil�gboldog�t�s, azt�n ezenfel�l - �s ez s�lyosabb az el�bbin�l - k�ros b�lv�nyim�d�sban szenved, mag�nak mindig kell valami, ami�rt rajonghat. Maga sose �ri be �nmag�val.

GREGERS
Persze, az term�szetes, hogy csak a magam szem�ly�n k�v�l tal�lhatom meg...

RELLING
Csakhogy azt�n folyton csal�dik ezekben a fantasztikus csodal�nyekben, akiket maga k�r�l l�tni v�l. Tess�k, most �jra kolduson akarta behajtani a k�vetel�s�t; �rtse meg, ebben a h�zban mindenki fizet�sk�ptelen.

GREGERS
Mondja, ha maga ilyen rossz v�lem�nnyel van Hjalmar Ekdalr�l, akkor mi �r�me telik abban, hogy reggelt�l estig vele t�lti az idej�t?

RELLING
Az isten�rt, h�t v�gt�re is orvos voln�k - b�r sz�gyenemre v�lik; az�rt m�giscsak �gy val�, hogy t�r�djem a szeg�ny betegekkel, legal�bb azokkal, akikkel egy h�zban lakom!

GREGERS
Ne mondja! Sz�val Hjalmar is beteg?

RELLING
Mondja, ki nem beteg ezen a vil�gon?

GREGERS
�s Hjalmar milyen k�r�t kap?

RELLING
A szok�sos Relling-f�le gy�gym�d; igyekszem t�pot adni az �n�m�t�s�nak.

GREGERS
J�l �rtettem? T�pot adni?

RELLING
Igen, azt mondtam, "t�pot adni az �n�m�t�s�nak". Mert tudja, ez a hazugs�g az �lete mozgat� rug�ja.

GREGERS
�s szabad k�rdeznem, mi l�gyen ez a hazugs�g?

RELLING
Nem; az ilyen orvosi titkokat nem k�t�m kuruzsl�k orr�ra. Maga k�pes lenne �s f�lrekezeln� a betegemet. Kipr�b�lt, hat�sos gy�gym�d. Molvikot is ezzel kezeltem. Bel�le, ugyeb�r, "d�moni f�rfi�t" csin�ltam. Neki ezt a bogarat kellett a f�l�be tennem.

GREGERS
Mi�rt, h�t nem az?

RELLING
H�t ki az �rd�g tudja, hogy mi az a "d�moni f�rfi�"? S�letlen ostobas�g; �n tal�ltam ki, hogy megmentsem vele az �let�t. Szeg�ny, r�szeges bar�tom, m�sk�l�nben m�r r�g beadta volna a kulcsot, mer� undorb�l meg k�ts�gbees�sb�l. No meg az �reg hadnagy is. De � mag�t�l is r�j�tt, hogyan gy�gy�tsa mag�t.

GREGERS
A hadnagy �r is? Hogyhogy?

RELLING
H�t mit gondol, mi�rt hajkur�szik a nagy medvevad�sz nyulakat a padl�son? Nincs az �regn�l boldogabb vad�sz a f�ld kerek�n, amikor a limlomok k�z�tt b�kl�szhat. Az a n�gy-�t elsz�radt kar�csonyfa, amit a padl�son fel�ll�tott mag�nak, az � szem�ben �ppolyan, mint a h�ydali sz�lerd�; a kakas meg a ty�kok vadmadarak a feny�k cs�csain; a padl�n ugrabugr�l� nyuszik meg medv�k, mint amilyenekkel valamikor fiatal kor�ban �lre ment a vadonban.

GREGERS
Szeg�ny, boldogtalan Ekdal hadnagy; h�t igen, neki azt�n t�nyleg le kellett mondania ifj�kori eszm�nyeir�l.

RELLING
Miel�tt elfelejten�m, Werle �r - k�rem, ne haszn�lja ezt a finomkod� kifejez�st, hogy "eszm�ny". Van erre nek�nk egyszer�bb, kifejez�bb szavunk is, a "hazugs�g".

GREGERS
�gy �rti, hogy �n szerint ez a k�t dolog �sszef�gg egym�ssal?

RELLING
Igen. K�r�lbel�l �gy, mint a mal�ria meg a v�lt�l�z.

GREGERS
Relling doktor; �n addig nem nyugszom, am�g ki nem mentem Hjalmart az �n karmai k�z�l.

RELLING
Nagy rosszat tenne vele. Mert aki megfosztja az �tlagembert az �lete nagy hazugs�g�t�l, a boldogs�g�t veszi el t�le! (A nappalib�l bel�p� Hedvighez) No, kis vadkacsaany�, akkor �n most sz�pen lemegyek �s megn�zem, vajon m�g mindig azon a csod�latos tal�lm�ny�n t�preng-e ap�d. (Kimegy az el�szobaajt�n)

GREGERS
(Hedvighez l�p) L�tom mag�n, hogy m�g nem t�rt�nt meg a dolog.

HEDVIG
Hogy? Ja, a vadkacsa. Nem, m�g nem.

GREGERS
Persze, nem vitte r� a l�lek, ugye, amikor tettre kellett volna v�ltania az elhat�roz�s�t?

HEDVIG
Igaz�b�l nem. De amikor ma reggel fel�bredtem, �s eszembe jutott, hogy mit besz�lt�nk az este, olyan furcs�nak t�nt az eg�sz.

GREGERS
Furcs�nak?!

HEDVIG
Nem is tudom... Akkor tegnap este �n is �gy l�ttam, hogy olyan sz�p gondolat. De azt�n aludtam r�, �s amikor fel�bredtem, m�r nem is tetszett olyan nagyon.

GREGERS
H�t persze, hogy is lehetne �p �s eg�szs�ges, aki ebben a h�zban n�tt fel!

HEDVIG
Mindegy az nekem, csak a papa j�nne m�r haza!

GREGERS
De ha csak egyszer is megpillanthatta volna az �let igazi �rt�keit, ha volna mag�ban igazi, der�s �s �r�mteli �ldozatk�szs�g, higgye el, val�s�ggal rep�lne haza az �desapja. �n az�rt m�g b�zom mag�ban, Hedvig. (Kimegy az el�szobaajt�n)

Hedvig f�l-al� j�rk�l a szob�ban. �ppen indulna a konyha fel�, amikor kopogtatnak a padl�sajt�n. Odamegy, �s r�snyire elh�zza. Az �reg Ekdal kij�n, �s Hedvig visszatolja az ajt�t

EKDAL
Hm. Egyed�l s�t�lni fele �r�m.

HEDVIG
Vad�szni nem volt kedved, nagypapa?

EKDAL
Nincs ma arra val� id�. Olyan s�t�t van ott benn, hogy az orr�ig se l�t az ember.

HEDVIG
Mondd, �s sose t�mad kedved n�ha valami m�sra is vad�szni, mindig csak ny�lra?

EKDAL
Mi�rt, a ny�l nem el�g j�?

HEDVIG
H�t a vadkacsa?

EKDAL
Haha? Att�l f�lsz, kisunok�m, hogy lepuffantom a vadkacs�dat? Nem �n, semmi kincs�rt! Soha!

HEDVIG
Nem, nagypapa, tudom �n azt, hogy nem is lenn�l r� k�pes. Azt mondj�k, vadkacs�t nem mindenki tud l�ni.

EKDAL
De �n igen! �n ne tudn�k?

HEDVIG
�s hogy kell, nagypapa? De persze nem az �n vadkacs�mat, hanem �gy �ltal�ban.

EKDAL
H�t a mell�re kell c�lozni; az a legbiztosabb. �s arra is vigy�zni kell, hogy toll ellen�ben kapja, �rted, ne pedig a tolla ir�nt.

HEDVIG
�s mondd, nagypapa, akkor meghalnak?

EKDAL
De meg �m! M�rmint ha j�l c�loz az ember. Na, megyek, rendbe szedem magam. Hm... na... �rted, ugye?... Hm. (Bemegy a szob�j�ba)

Hedvig egy percig v�r, az ajt� fel� les, azt�n odamegy a polchoz, fel�gaskodik, �s leveszi a k�tcs�v� pisztolyt; n�zegeti. Gina j�n be a nappalib�l, kez�ben porrongy �s tollsepr�. Hedvig gyorsan visszateszi a pisztolyt a hely�re; Gina nem veszi �szre

GINA
Hedvig, mondtam m�r, hogy ne turk�lj ap�d holmijai k�z�tt.

HEDVIG
(elmegy a polct�l) Csak egy kis rendet akartam rakni.

GINA
Ink�bb eredj a konyh�ba, �s n�zd meg, nem h�lt-e ki a k�v�; mindj�rt megyek, �s viszek ap�dnak egy kis reggelit.

Hedvig kimegy; Gina nekifog, hogy kitakar�tson a m�teremben is. Egy perc m�lva ny�lik az el�szobaajt�, lassan, t�tov�n, �s Hjalmar Ekdal les be a r�sen. T�likab�tban van, de kalap n�lk�l. Szeml�tom�st mosdatlan, haja csapzott. Tekintete zavaros, szeme v�r�s a kialvatlans�gt�l

(Meg�ll a s�pr� a kez�ben, felegyenesedik, �s Hjalmart n�zi) Nocsak. H�t m�gis visszaj�tt�l?

HJALMAR
(bel�p a szob�ba, s�ri hangon v�laszol) Vissza... de csak, hogy �jra el is menjek.

GINA
Gondoltam. Te j� �g! Hjalmar! H�t hogy n�zel ki?

HJALMAR
Hogyhogy hogy n�zek ki?

GINA
Ez a sz�p t�likab�t is! H�t ezt j�l elint�zted.

HEDVIG
(a konyhaajt�b�l) Mama, ne tegyem...? (Megpillantja Hjalmart; �r�m�ben felsikolt, �s futva indul fel�je) Papa! Papa!

HJALMAR
(elfordul �s ell�ki mag�t�l Hedviget) Menj innen! Menj innen! (Gin�hoz) Vidd m�r ki innen ezt a gyereket!

GINA
(halkan) Menj �t kisl�nyom a nappaliba. (Hedvig n�m�n engedelmeskedik)

HJALMAR
(szapor�n tev�kenykedni kezd; kih�zza az asztalfi�kot) A k�nyveim�rt j�ttem. Hol vannak a k�nyveim?

GINA
Mif�le k�nyvek?

HJALMAR
A tudom�nyos k�nyveim, term�szetesen; a tudom�nyos foly�iratok... amik a tal�lm�nyomhoz kellenek.

GINA
(a k�nyvespolcon keresg�l) Nem ezek a pap�rk�t�s� k�nyvek?

HJALMAR
De, persze.

GINA
(letesz egy k�teg foly�iratot az asztalra) Ne sz�ljak Hedvignek, hogy v�gja fel a lapokat?

HJALMAR
Nem kell seg�ts�g.

(R�vid sz�net)

GINA
Sz�val v�gleg elhat�roztad, hogy itt hagysz minket, Hjalmar?

HJALMAR
(a k�nyveket rakosgatja) Azt hiszem, ez mag�t�l �rtet�dik.

GINA
H�t igen.

HJALMAR
(d�h�sen) H�t mi�rt maradn�k, hagyjam, hogy nap mint nap �jra bel�m d�fjed a k�st?

GINA
Az �risten bocs�ssa meg neked, Hjalmar, hogy ezt gondolod r�lam.

HJALMAR
H�t akkor bizony�tsd be, hogy...

GINA
Bizony�tani neked kell!

HJALMAR
Azut�n, hogy neked milyen m�ltad van? Vannak bizonyos dolgok... �gy is mondhatn�m, hogy eszm�nyek...

GINA
�s nagypapa? Szeg�ny �reggel mi lesz?

HJALMAR
�n tudom a k�teless�gemet; szeg�ny, gy�moltalan aggasty�n velem j�n. Most mindj�rt bemegyek a v�rosba �s int�zkedem. Hm. (T�tov�n) Mondd, nem tal�lta meg valaki a kalapomat a l�pcs�h�zban?

GINA
Mi�rt? Elhagytad?

HJALMAR
Tegnap este, amikor hazaj�ttem, m�g a fejemen volt; vil�gosan eml�kszem. De ma sehol sem tal�lom.

GINA
Istenem, Hjalmar! H�t hol j�rt�l ezzel a k�t semmirekell�vel?

HJALMAR
Eh, hagyj b�k�n ezekkel a semmis�gekkel. Gondolod, hogy olyan �llapotban vagyok, hogy eml�kezzem minden kis apr�s�gra?

GINA
Hjalmar, ha most nem f�zt�l meg! (Kimegy a konyh�ba)

HJALMAR
(mag�ban besz�l, d�h�sen motyogva, s k�zben kibor�tja az asztalfi�kot) Relling, te gazember! Aljas f�reg! Te gyal�zatos, �lnok gazember! Hej, ha tudn�k valakit, aki kitekeri a nyakadat!

(F�lrerak n�h�ny levelet, megtal�lja az el�z� este sz�tt�pett okiratot, felveszi az asztalr�l, �s hosszan n�zegeti darabjait. Amikor Gina bel�p a szob�ba, gyorsan f�lreteszi a pap�rdarabokat)

GINA
(k�v�val �s �tellel rakott t�lc�t tesz az asztalra) Tess�k, hoztam egy kis meleg k�v�t, ha kell. M�g hozz� vajas kenyeret �s egy kis f�st�lt h�st.

HJALMAR
(a t�lc�ra pillant) F�st�lt h�s! Nem! Soha t�bb� ebben a h�zban! Pedig j�form�n huszonn�gy �r�ja nem volt sz�mban �tel; de mit sz�m�t az most! A jegyzeteim! A megkezdett �n�letrajzom. �s hol van a napl�m meg a feljegyz�seim? (Benyit a nappaliba, de az ajt�b�l visszah�k�l) M�r megint itt van!

GINA
Hjalmar, az �g szerelm�re, h�t valahol csak kell lennie annak a gyereknek.

HJALMAR
Gyere ki onnan. (F�lre�ll az ajt�b�l. A r�m�lt Hedvig kij�n a m�terembe)

HJALMAR
(keze a kilincsen, Gin�hoz) Szeretn�m, ha az utols� percekben, amelyeket hajdani h�zamban t�lt�k, megk�m�ln�l idegenek jelenl�t�t�l. (Bemegy a szob�ba)

HEDVIG
(anyj�hoz rohan; halk, reszket� hangon) R�lam besz�l a papa?

GINA
Maradj a konyh�ban, kisl�nyom. Vagy, v�rj csak... jobb lesz, ha bem�sz a szob�dba. (Hjalmarhoz, mik�zben ut�namegy a nappaliba) V�rj egy percig, Hjalmar. Ne t�rd fel nekem az eg�sz szekr�nyt; �n mindenr�l tudom, hogy hol van.

HEDVIG
(megrettenve, �rtetlen�l �lldog�l a szoba k�zep�n; ajk�t harapd�lja, hogy s�rva ne fakadjon. Azt�n g�rcs�sen �k�lbe szor�tja a kez�t, �s cs�ndesen �gy sz�l) A vadkacsa! (A k�nyvespolchoz settenkedik, leveszi r�la a pisztolyt, r�snyire f�lreh�zza a padl�sajt�t, besurran, azt�n beh�zza maga m�g�tt az ajt�t. Hjalmar �s Gina veszeked�se hallatszik a nappalib�l)

HJALMAR
(jegyzetf�zetekkel �s egy kazal gy�r�tt papirossal megrakodva j�n be a m�terembe; az eg�sz halmot az asztalra dobja) Mi f�r ebbe a kis �tit�sk�ba? Ezer �s ezer dolgot kell magammal vinnem!

GINA
(kij�n ut�na, kez�ben az �tit�ska) H�t akkor most csak egy inget meg egy gaty�t vigy�l magaddal, a t�bbit meg majd m�skor.

HJALMAR
F�! Kimer�t ez a csomagol�s! (Leveszi a t�likab�tj�t �s a pamlagra dobja)

GINA
�s k�zben a k�v� is kih�l.

HJALMAR
Hm. (�nk�ntelen�l is belekortyol a k�v�ba, majd �jra iszik bel�le)

GINA
(a sz�kek t�ml�j�t t�r�lgetve) Nem lesz k�nny� ilyen nagy padl�st tal�lni, ahol a nyulak is elf�rnek.

HJALMAR
Mi, h�t m�g a nyulakat is magammal vigyem?

GINA
Persze. Ahogy �n ismerem az �reget, a nagypapa nem tud meglenni a nyulai n�lk�l.

HJALMAR
Majd csak meglesz valahogy n�lk�l�k. Nekem fontosabb dolgokr�l is le kell mondanom.

GINA
(a k�nyvespolcr�l t�r�lgeti a port) A furuly�dat is betegyem?

HJALMAR
A furuly�t? Nem, a furulya nem kell. De a pisztolyt, azt add ide.

GINA
A pisztolyt is magaddal viszed?

HJALMAR
Igen, a t�lt�tt pisztolyomat is.

GINA
(keresi) Nincs itt. �gy l�tszik, bevitte mag�val.

HJALMAR
Benn van az �reg a padl�son?

GINA
H�t hol lenne?

HJALMAR
Hm. Szeg�ny, mag�nyos aggasty�n. (Felvesz a t�lc�r�l egy vajas kenyeret, megeszi, azt�n kiissza a marad�k k�v�t is)

GINA
Ha nem adtuk volna ki a szob�t, akkor most oda bek�lt�zhetn�l.

HJALMAR
Hogy �n egy f�d�l alatt lakjam azzal, aki... Soha! Soha!

GINA
De mondd, nem tudn�l, mondjuk egy-k�t napra, itt a nappaliban berendezkedni? Ott nem zavarna senki.

HJALMAR
Ezek k�z�tt a falak k�z�tt? Soha!

GINA
�s Relling�kn�l?

HJALMAR
Ki se ejtsd el�ttem ennek a gazembernek a nev�t. Az �tv�gyam is elmegy, ha csak r�gondolok. Nem, Gina; megyek ki a h�viharba, �s h�zr�l h�zra j�rok majd, hogy hajl�kot keressek �sz aty�mnak s j�magamnak.

GINA
De Hjalmar! H�t kalapod sincs! Elvesztetted!

HJALMAR
�, ez a k�t gazember! Emberis�g mocska! Majd �tk�zben veszek egy kalapot. (M�g egy vajas kenyeret elvesz a t�lc�r�l) Els� dolgom lesz. Az �letemet az�rt nincs kedvem kock�ra tenni. (Tekintete keres valamit a t�lc�n)

GINA
Mit keresel?

HJALMAR
A vajat.

GINA
Mindj�rt hozok. (Kimegy a konyh�ba)

HJALMAR
(ut�na ki�lt) Nem �rdekes, hagyd csak. J� lesz nekem a sz�raz keny�r is.

GINA
(vajtart�val j�n vissza) Tess�k; frissen k�p�lt�k.

Gina telet�lti a k�v�scs�sz�t; Hjalmar letelepszik a d�v�nyra, vajat ken a kenyer�re, �s egy darabig csendben eszik �s k�v�zik

HJALMAR
Sz�val elk�pzelhet�, hogy senki se zavarjon... de t�nyleg, senki a vil�gon; mert akkor bek�lt�zn�k egy-k�t napra ide a nappaliba.

GINA
H�t persze; csak sz�lj.

HJALMAR
Mert azt hiszem, teljesen lehetetlen, hogy ap�m holmijait is egyszerre elsz�ll�ttassam.

GINA
�s persze m�g az is h�travan, ugye... hogy megmondd neki, hogy t�bb� nem akarsz vel�nk lakni.

HJALMAR
(eltolja maga el�l a k�v�scs�sz�t) M�g az is, persze. �jra felkavarni ezeket a s�t�t �s zavaros dolgokat. V�gig kell gondolnom ezt az eg�szet; h�t eddig m�g l�legzetv�telnyi id�m sem volt. De h�t arra m�g �n se vagyok k�pes, hogy ezeket a terheket most mind egyszerre magamra vegyem!

GINA
H�t persze, Hjalmar; �s k�l�n�sen ilyen sz�rny� id�ben.

HJALMAR
(Werle level�t forgatja a kez�ben) L�tom, m�g mindig itt h�ny�dik ez a fecni.

GINA
�n azt�n hozz� nem ny�ltam.

HJALMAR
Nekem persze semmi k�z�m hozz�...

GINA
Nekem meg azt�n igaz�n nem kell!

HJALMAR
De h�t az�rt azt se kellene hagyni, hogy elkall�djon. A felfordul�sban, ami a k�lt�zk�d�ssel j�r, ugye k�nnyen...

GINA
Majd gondom lesz r�, Hjalmar.

HJALMAR
V�gt�re is els�sorban �s mindenekel�tt az ap�m�; az � dolga eld�nteni, hogy elfogadja-e vagy sem.

GINA
(fels�hajt) Szeg�ny �reg!

HJALMAR
Na, h�t akkor a biztons�g kedv��rt... hol van egy kis ragaszt�?

GINA
(a k�nyvespolchoz megy) Tess�k, itt az �veg.

HJALMAR
Ecset?

GINA
M�r hozom. (Odahozza)

HJALMAR
(oll�t vesz el�) Ragasztok egy kis pap�rcs�kot ide a h�t�ra. (Lev�gja a pap�rcs�kot, bekeni ragaszt�val) T�vol �lljon t�lem, hogy a m�s tulajdon�hoz ny�ljak, f�leg egy ilyen nyomorg� aggasty�n�hoz. Meg persze a... m�sik illet��hez se. Hagyd megsz�radni, azt�n tedd el. De nem akarom, hogy m�g egyszer a szemem el� ker�lj�n. Soha t�bb�!

(Gregers Werle j�n be az el�szobaajt�n)

GREGERS
(kiss� megh�kkenve) Mi az, Hjalmar, te ilyen otthonosan �ld�g�lsz itt?

HJALMAR
(felpattan) Csak a f�radts�gt�l roskadtam le.

GREGERS
L�tom, az�rt k�zben meg is reggelizt�l.

HJALMAR
A testnek is megvannak a maga jogai.

GREGERS
Teh�t, hogy hat�rozt�l?

HJALMAR
Az olyan embernek, mint �n, csak egy v�laszt�sa van. �pp azon vagyok, hogy �sszecsomagoljam a legn�lk�l�zhetetlenebb holmijaimat. De h�t ehhez is id� kell, gondolhatod.

GINA
(t�relmetlen�l) Akkor most mi legyen; csin�ljam meg a szob�dat vagy csomagoljak be neked a t�sk�ba?

HJALMAR
(bossz�san Gregers fel� sand�t) Csomagolj... �s csin�ld meg a szob�t.

GINA
(f�lveszi a t�sk�t) J�l van; akkor �sszerakom az ingedet meg ami kell. (�tmegy a nappaliba �s beh�zza maga m�g�tt az ajt�t)

GREGERS
(r�vid hallgat�s ut�n) Sose hittem volna, hogy �gy fog v�gz�dni. T�nyleg nincs m�s v�laszt�sod, mint hogy itt hagyd a h�zat, az otthonodat?

HJALMAR
(nyugtalanul j�rk�l fel �s al�) Mi�rt, h�t szerinted mit kellene tennem? Gregers, nekem nem val� a boldogtalans�g. �n csak �gy tudok �lni, hogy b�ke �s harm�nia van k�r�l�ttem, ha minden rendben van!

GREGERS
�s ezt itt nem kaphatod meg? Meg kell pr�b�lnod! Meg vagyok gy�z�dve r�la, hogy itt szil�rd talajt tal�lsz, amelyen �jra fel�p�theted az �letedet. V�gj bele, Hjalmar! �s a tal�lm�nyod; arr�l se feledkezz meg. Ami�rt �rdemes �lned.

HJALMAR
Hagyj�l b�k�n azzal a tal�lm�nnyal, Gregers. Hol van az m�g!

GREGERS
Ezt hogy �rted?

HJALMAR
Istenem! Egy�ltal�n mi legyen az, amit feltal�ljak? M�r majdnem mindent feltal�ltak el�ttem m�sok. Napr�l napra nehezebb lesz...

GREGERS
De most, hogy m�r annyi munk�d fekszik benne...!

HJALMAR
Relling ugratott be, az a zavaros fej� h�lye.

GREGERS
Relling?

HJALMAR
Igen, � mondta, hogy tehets�gem van hozz�, �s hogy biztosan jelent�s tal�lm�nyaim lehetn�nek a fotogr�fia ter�n.

GREGERS
Sz�val Relling!

HJALMAR
Eleinte boldogg� tett. Nem is annyira maga a tal�lm�ny, hanem az, hogy Hedvig hitt benne - gyermeki lelke minden erej�vel. Azazhogy amilyen bolond voltam, elhittem neki, hogy hisz benne.

GREGERS
Te komolyan azt hiszed, hogy Hedvig csak �ltatott?

HJALMAR
�n most m�r a vil�gon ak�rmit elhiszek. Csak Hedvig ne lenne. � fogja elrabolni a napf�nyt az �n �letemb�l.

GREGERS
Hedvig? Hogy �rted ezt?

HJALMAR
(nem felel) Milyen elmondhatatlanul szerettem �n ezt a gyermeket! Milyen elmondhatatlanul boldogs�g volt, amikor bel�ptem szer�ny kis hajl�komba, s � rep�lt fel�m, �s milyen dr�ga volt, ahogy mindig kicsit hunyorgott. Micsoda hisz�keny bolond voltam! Milyen v�gtelen�l szerettem! �s ett�l elandalodva bek�pzeltem magamnak, hogy � is ugyan�gy ragaszkodik �nhozz�m.

GREGERS
Azt akarod mondani, hogy ez csak k�pzelg�s volt?

HJALMAR
Gregers, h�t honnan tudhatn�m? Gin�b�l egy sz�t se tudok kiszedni. �s k�l�nben is, hogy az eszm�nyeimet milyen csap�s �rte, az ir�nt teljesen �rz�ketlen. De neked, Gregers, �gy �rzem, ki�nthetem a sz�vemet. Sz�momra ez a k�tely, az a legsz�rny�bb; hogy Hedvig tal�n soha nem szeretett.

GREGERS
Nos, bar�tom, lehet, hogy erre vonatkoz�an bizony�t�kot kapsz a kezedbe. (F�lel) Mi volt ez? Nem a vadkacsa?

HJALMAR
Az, a vadkacsa h�pog. Ap�m benn van a padl�son.

GREGERS
Ap�d benn van? (Arca felder�l) Mondom, lehet, hogy hamarosan bizony�t�kot is kapsz a szeg�ny kis f�lre�rtett Hedvig szeretet�r�l!

HJALMAR
Ugyan, mif�le bizony�t�kot! Nem hiszek �n m�r semmi fogadkoz�snak.

GREGERS
Hjalmar, Hedvignek nincsenek h�ts� gondolatai.

HJALMAR
Gregers, h�t �ppen ez az! Hol erre a bizonys�g? Ki tudja, hogy mir�l sugdol�zott itt Gina meg S�rbyn�, mikor �sszedugt�k a fej�ket? Hedvignek pedig �les f�le van! Tal�n nem is volt olyan v�ratlan az az adom�ny. Nekem mintha fel is t�nt volna valami.

GREGERS
Hjalmar, h�t mi van teveled?

HJALMAR
Kiny�lt a szemem, bar�tom! V�rj csak, majd megl�tod, hogy ez az adom�ny m�g csak kezdet volt. Ez a S�rbyn� mindig nagyon szerette Hedviget, most pedig m�dj�ban is van, hogy elhalmozza mindenf�l�vel. Akkor veszik el t�lem a gyereket, amikor akarj�k.

GREGERS
Hedvig soha nem hagyna el t�ged, a vil�g�rt se!

HJALMAR
Ne legy�l te csak abban olyan biztos. �s ha majd teli k�zzel csalogatj�k? Istenem, milyen elmondhatatlanul szerettem! Gregers, nekem az volt a legnagyobb boldogs�gom, hogy k�zen fogva vezettem, gyeng�den, mint a gyermeket, aki f�l a s�t�tt�l, �t a nagy �res szob�n. De most m�r l�tom a keserves val�t, hogy a padl�sszob�ban teng�d� szeg�ny f�nyk�p�sz az � sz�m�ra soha nem jelentett semmit. Csak �pp n�i ravaszs�ggal vigy�zott, hogy j� viszonyban maradjon velem, am�g sz�ks�ge van r�m!

GREGERS
Hjalmar, te magad se hiszed, amit mondasz.

HJALMAR
Ez a legsz�rny�bb az eg�szben; nem tudom, hogy mit higgyek - �s hogy soha nem fogom megtudni. De te val�ban k�telkedsz benne, hogy csakugyan �gy van minden, mint mondom? Haha! Te t�ls�gosan b�zol az eszm�nyben, bar�tom! De ha egyszer j�nnek majd, �s teli zs�kkal h�vj�k, hogy "Hagyd ott azt az embert! Itt v�r az �let!..."

GREGERS
(k�zbev�g) Szerinted mi t�rt�nne?

HJALMAR
Ha �n akkor azt k�rdezn�m t�le, hogy "Hedvig, fel�ldozod-e �rtem azt az �letet?" (G�nyosan felkacag) Na, k�pzelem! Micsoda v�laszt kapn�k!

(A padl�sr�l l�v�s hallatszik)

GREGERS
(boldogan felki�lt) Hjalmar!

HJALMAR
Tess�k! M�r megint vad�szik!

GINA
(bej�n a szob�ba) Hallod, Hjalmar? A nagypapa egyed�l van �s l�v�ld�zik.

HJALMAR
Mindj�rt megn�zem.

GREGERS
(hadarva, megindultan) V�rj! Tudod, mi volt ez?

HJALMAR
Persze, hogy tudom.

GREGERS
Nem, Hjalmar, nem tudod. De �n igen. Ez a bizony�t�k.

HJALMAR
Hogyhogy bizony�t�k?

GREGERS
A gyermek meghozta �ldozat�t. Megk�rte ap�dat, hogy l�je le a vadkacs�t...

HJALMAR
A vadkacs�t!

GINA
Nah�t...!

HJALMAR
�s minek?

GREGERS
Fel akarta �ldozni neked, ami sz�m�ra legdr�g�bb az �letben, mert azt gondolta, hogy akkor majd �jra szeretni fogod.

HJALMAR
(megindultan) �, ez a gyermek!

GINA
Mik jutnak az esz�be!

GREGERS
Csak azt akarta, hogy �jra szeressed, Hjalmar; mert �gy �rezte, hogy an�lk�l nem tud �lni.

GINA
(k�nnyeivel k�szk�dik) L�tod, Hjalmar?

HJALMAR
Gina, hol a gyerek?

GINA
(szipogva) Szeg�ny kisl�ny; kinn �l a konyh�ban - azt hiszem.

HJALMAR
(�tmegy a szob�n, �s felr�ntja a konyhaajt�t) Hedvig! Gyere be! Gyere ide, hozz�m, kisl�nyom! (K�r�ln�z) Nincs itt.

GINA
Akkor bement a szob�j�ba.

HJALMAR
(kintr�l) Itt sincs! (Bej�n) �gy l�tszik, elment.

GINA
Mert nem akartad megt�rni a h�zban.

HJALMAR
Jaj, istenem; csak j�nne m�r haza... hogy megmondhassam neki... Most m�r minden j� lesz, Gregers; most m�r �n is azt hiszem, hogy �j �letet kezdhet�nk.

GREGERS
(cs�ndesen) �n mindig tudtam; a gyermek hozza majd meg a nagy fordulatot.

Az �reg Ekdal l�p ki a szob�j�b�l; egyenruh�ban van, �s �pp a kardj�t csatolja

HJALMAR
(megh�kken) Ap�m! Te itt vagy!

GINA
A szob�j�ban l�v�ld�z�tt a nagypapa?

EKDAL
(m�ltatlankodva k�zelebb j�n) Mi az fiam, te n�lk�lem j�rsz vad�szni?

HJALMAR
(agg�dva, izgatottan) Sz�val nem te l�tt�l az el�bb a padl�son?

EKDAL
Hogy �n?

GREGERS
(Hjalmarhoz, ki�ltva) Nem �rted? Hedvig maga l�tte le a vadkacs�t!

HJALMAR
Mi ez? (Odarohan a padl�sajt�hoz, elh�zza, ben�z a padl�sra �s fel�v�lt) Hedvig!

GINA
(az ajt�hoz rohan) Istenem! Mi az?

HJALMAR
(bemegy a padl�sra) A f�ld�n fekszik.

GREGERS
Hedvig? Mi az...? (Bemegy Hjalmar ut�n)

GINA
(Gregersszel egyidej�leg) Hedvig! (A padl�sr�l) Nem! Nem! Nem!

EKDAL
Nocsak! M�r ennek a kisl�nynak is kedve szottyant a vad�szathoz?

Hjalmar, Gina �s Gregers kihozza Hedviget a padl�sr�l; jobb keze lecs�ng; pisztolyt szorongat

HJALMAR
(k�ts�gbeesve) V�letlen�l els�lt a pisztoly! �t tal�lta a goly�! H�vjatok seg�ts�get! Seg�ts�g!

GINA
(kirohan az el�szob�ba, �s leki�lt a f�ldszintre) Relling! Doktor �r! J�jj�n, amilyen gyorsan tud!

Hjalmar �s Gregers a d�v�nyra fektetik Hedviget

EKDAL
(cs�ndesen) Az erd� bossz�t �llt.

HJALMAR
(Hedvig mellett t�rdepel) De ugye jobban lesz? Mindj�rt mag�hoz t�r. Igen. Biztos.

GINA
(visszaj�tt a szob�ba) Hol �rte a l�v�s? Nem l�tok rajta semmit.

Relling j�n sietve; sark�ban Molvik, mell�ny, gall�r n�lk�l, zak�ja kigombolva

RELLING
Mi t�rt�nt?

GINA
Azt hiszem, Hedvig megl�tte mag�t.

HJALMAR
J�jj�n m�r, seg�tsen!

RELLING
Megl�tte mag�t?! (F�lretolja az asztalt, �s vizsg�lni kezdi Hedviget)

HJALMAR
(a d�v�ny mellett t�rdepel, �s szorongva n�z fel Rellingre) Mondja, s�lyos? Relling, mondja m�r? Alig v�rzik. Nem lehet olyan nagyon s�lyos, ugye?

RELLING
Hogy t�rt�nt?

HJALMAR
H�t mit tudom �n...

GINA
Le akarta l�ni a vadkacs�t.

RELLING
A vadkacs�t?

HJALMAR
�s �gy l�tszik, els�lt a pisztoly.

RELLING
�rtem.

EKDAL
Az erd� bossz�t �ll. De �n nem f�lek. (Bemegy a padl�sra, �s beh�zza maga m�g�tt az ajt�t)

HJALMAR
Relling! - H�t mi�rt nem mond m�r valamit?

RELLING
A goly� a mellkast �rte.

HJALMAR
Igen, de ugye meggy�gyul?

RELLING
Nem l�tja, hogy m�r nem �l?

GINA
(k�nnyekben t�r ki) �, a gyerek! A gyerek!

GREGERS
(suttogva) A tenger m�ly�n.

HJALMAR
(felugrik) Nem! Neki �lni kell! Az �g szerelm�re, Relling... csak egy percig m�g... csak am�g megmondom neki, mindig milyen elmondhatatlanul szerettem!

RELLING
Sz�vl�v�s! Bels� v�rz�s. Azonnal be�llt a hal�l.

HJALMAR
�s �n �gy kergettem el magamt�l, mint egy k�bor kuty�t. �s � reszketve beb�jt a padl�sra, �s meghalt �rtem, mert szeretett engem! (Zokog) Ezt soha nem teszem j�v�! Soha t�bb� nem mondhatom meg neki! (Kez�t �k�lbe szor�tja, �s az �gre ki�lt) Te, ott f�nn! Ha vagy! Mi�rt tetted ezt velem?

GINA
Hjalmar! Hallgass! Ez v�tek! Biztosan nem �rdemelt�k meg szeg�nyt.

MOLVIK
A gyermek nem halott, csak aluszik.

RELLING
Ostobas�g.

HJALMAR
(elcsendesedik, odamegy a d�v�nyhoz, �s karj�t mell�n �sszefonva, a gyermeket n�zi) �s most itt fekszik n�m�n, mereven.

RELLING
(megpr�b�lja kivenni a gyermek kez�b�l a pisztolyt) Olyan er�sen szor�tja, hogy...

GINA
Ne, doktor �r, ne tess�k. M�g elt�ri az ujj�t. Hagyja azt a pisztolyt.

HJALMAR
Vigye mag�val a s�rba.

GINA
Persze, hagyja csak. De ne hagyjuk itt fek�dni, ahol mindenki l�tja. Vigy�k be a kis szob�j�ba. Gyere, Hjalmar, seg�ts.

Hjalmar �s Gina felemeli a d�v�nyr�l Hedviget

HJALMAR
(mik�zben kiviszik a szob�b�l a holttestet) Gina, Gina! Hogy b�rod te ezt?

GINA
Majd csak ketten elboldogulunk valahogy, seg�t�nk egyik a m�sik�nak. Mert most m�r legal�bb mind a kett�nknek ugyanannyi k�z�nk van hozz�, nem igaz?

MOLVIK
(kiny�jtott karral, motyogva) �ldott legyen az �r neve. Ism�t porr� leszel. Ism�t porr� leszel.

RELLING
(suttogva) Hallgass, te h�lye; r�szeg vagy!

Hjalmar �s Gina a konyhaajt�n �t t�vozik a holttesttel. Relling beteszi ut�nuk az ajt�t. Molvik az el�szobaajt�n �t �szrev�tlen�l el

(Gregershez l�p) Velem senki el nem hiteti, hogy ez baleset volt.

GREGERS
(mostan�ig d�bbenett�l dermedten �llt, csak arcizmai r�ngat�ztak) Senki nem tudhatja biztosan, hogy t�rt�nt ez a sz�rny�s�g.

RELLING
A l�v�s megp�rk�lte a ruh�j�t. Azaz a mell�nek szegezte a cs�v�t, �gy s�t�tte el.

GREGERS
Hedvig nemhi�ba halt meg. Megfigyelte, hogy a gy�sz micsoda magass�gokba emelte Hjalmart?

RELLING
�, kedves bar�tom, holttest mellett, gy�szban az emberek �ltal�ban nagyon fennk�lten viselkednek. De mit gondol, meddig fog ez tartani Hjalmarn�l?

GREGERS
H�t am�g �l, s mindink�bb �thatja majd eg�sz lelk�let�t.

RELLING
Egy �v se telik bele, �s megl�tja, a kis Hedvig eml�ke m�r csak arra lesz j� neki, hogy sz�p, meghat� szavalatokat mondjon r�la.

GREGERS
Ezt mer�szeli mondani Hjalmar Ekdalr�l?

RELLING
Majd ha elsz�radt a s�ron az els� f�, �jra besz�l�nk r�la. Hallgathatja majd, hogy "az �rtatlan gyermek, kit a kegyetlen sors oly id�nek el�tte elszak�tott a szeret� apai sz�vt�l", tetszeleg a gy�szol� apa szerep�ben, mik�zben t�rdig g�zol a meghat�bbn�l meghat�bb �rzelmekben s az �nsajn�latban. Majd figyelje meg.

GREGERS
Ha mag�nak lesz igaza, �s �n t�vedek, akkor azt hiszem, nem is �rdemes �lni.

RELLING
�, az�rt eg�sz kellemes volna az �let, csak a sok f�lesz� vil�gboldog�t� hagyn� b�k�n a szeg�ny embert, �s ne folyton rajtunk akarn�k behajtani az eszm�nyeiket.

GREGERS
(maga el� mered) Ez esetben el�gedett vagyok a v�gzetemmel.

RELLING
Engedelm�vel... mi l�gyen az �n v�gzete?

GREGERS
(indul�ban) Tizenharmadiknak lenni az asztaln�l.

RELLING
�, istenem...