N. B. A. 
NAGY BANDÓ ANDRÁS
 

Mesék: 

Mai mese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szegény ember . . . 
De ma már van több is! . . . 

Hihetetlen mese
Kecskemama az erdõbe ment, s meghagyta a kisgidáknak, hogy senkinek ne nyissanak ajót. 
Õk azonban mégis kimerészkedtek a ház elé, és épp ekkor sompolygott arrafelé farkaskoma . . . 
Így mormogott magában : 
"Milyen kár, hogy vegetáriánus lettem! . . . " 

Mese a három kismalacról
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három kismalac . . . Vígan éltek, mert nem engedték, hogy levágják õket, ugyanis akkor éppen 1954-et írtak . . . 
Aztán telt-múlt az idõ, eltelt vagy két szûk esztendõ, s már csak az érzékenyebb lelkû disznók fakadtak sírva, amikor a kiáltás felhangzott : 
"Forró vizet a kopaszra! . . . " 

Répamese
Élt valaha egy nyugdíjas téesztag, akinek volt egy nyugdíjas felesége. Arról voltak híresek, hogy mindig õk szedték föl a téesz répáját. 
Egyszer aztán sok-sok hatalmas répa termett a téesz földjén. Csa k nõtt, nõtt.nõtt a gond! . . . 
Mikor aztán megállt a fejlõdésben - a téesz! -, nagyapó megpróbálta kihúzni a répákat, de nem sikerûlt . . . 
Hiába segített nagyanyó, az unokák, a kutya, a macs ka, no meg az egérke, nem lettek készen vele . . . 
Na, ekkor döntöttek úgy, hogy kivonul a honvédség! . . . 

Mese a Postáról
Hol nem volt . . . , hol nem volt . . . , hol nem volt . . Nem volt telefonja az egyszeri embernek . . . És nem is lett! . . . 

Mese a telhetetlen méhecskérõl
Az egyik fejlõdõ kaptárban szûletett egy kis méhecske. Már kiskorában rájött, hogy jobb a méz, mint a mézesmadzag, s nyakra-fõre falta a kész mézet . . . 
Mivel a mézet gyûjtögetõ szorgalmas méhek dolgozók voltak, a mi kis méhecskénk nem lehetett más, csak here . . . 
Ebben a kis kaptárban minden dolgozóra két here jutott . . . 
A mesemondó viszont tudja, hogy a herékrõl ilyen mesét nem szabad írni, ezért csak azt mondja: ha a mi kis méhecskénk dolgozó lett volna, az én mesém is tovább tartott volna! . . . 

Mese Pinokkióról
Élt valaha egy asztalosmester, akinek nem volt gyereke. 
Már hogyan is lett volna? . . . Öreg is volt, egyedû l is élt, ráadásul impotens is volt . . . 
Dzsepettónak hívták . . . 
Mit volt mit tenni, fogta a szerszámját, s faragott magának egy fabábut, akitõl csupán azt kérte, mindig azt tegye, amit õ parancsol neki . . . 
Pinokkió egy ideig tûrte, ameddig tûrhette, követte az utasításokat, mindent az elõírásoknak megfelelõen csinált, egy idõ után azonban görcs állt a kezébe és a fejébe, s attól kezdve csak azt tette, amit a lelkiismerete diktált . . . 
Az öreg ezt megelégelte, s tûzrevalót csinált belõle . . . 
Ha Pinokkió továbbra is jó bábu maradt volna, az én mesém is tovább tartott volna . . . 

Az öreg halász és a tenger (mese)
A hosszú és fáradságos küzdelem végén az öreg halász partra vonszolta a nagy hal csontvázát, véres kezét az ingébe törölte, vállára vette tarisznyáját, s elindult a falu irányába. . . Meg sem állt a halászati Tsz központjáig! . . . 
Ott aztán az elnök elé állt: 
"Elnök elvtárs! . . . Döntöttem. . . Mégiscsak belépek! . . . " 

A róka és a holló
Az élet fáján üldögélt a holló, csõrében egy darab trappista sajtot szorongatott, s várta a rókát, ahogy az meg volt írva . . . 
Elhatározta, bármit mondjon is a ravaszdi, nem fogja elejteni a sajtot! ... 
Jött a róka, s fö1szólt a fára: 
"Holló koma! . . . Holnaptól fö1emelik a sajt árát! . . . " 
Mire a holló csak ennyit mondott: 
"A jó édes anyjukat! . . ." 

Mese a parizerrõl
Volt egyszer egy kereskedõ, akihez benyitott egy vevõ. A vevõ többé nem kívánkozott vissza a boltba, tehát egyszeri vevõ  volt . . . 
A vevõ tíz deka parizert kért. 
A kereskedõ sebtiben becsomagolta, s átnyújtotta neki: "Itt a vége! . . Fuss el véle! .. ." 

Mese a rókáról és a gólyáról
A róka egy alkalommal ebédre hívta meg a gólyát, s egy lapostányérba tette eléje a finom falatokat. A gólya éhes volt, de hosszú csõre miatt nem tudott egy falatot sem enni. . . 
Másnap visszahívta ebédre a rókát, de a róka is pórul járt! . . . Ugyanis a gólyának aznap még nem sikerült beváltani a jegyeket . . 

Mese az ifjúságról
Egyszer egy szegény legény, kezében a jelentkezési lappal, belépett egy irodába, ahol egy kopasz, idõsödõ férfit talált. " 
Mindjárt oda is köszönt neki: "Jó napot, öregapám! . . . " 
A férfi visszaköszönt : 
"Isten hozott! . . . Szerencséd, hogy öregapádnak szólított ál! . . . Itt ugyanis én vagyok a KISZ-titkár . . . " 

Mese a három lehetõségrõl
Volt egyszer egy közepesen fejlõdõ ország. Mindenük megvolt már, amire egy ilyen országnak szüksége van . .  Volt egy szamaruk, melynek csak ennyit kellett mondani: 
"Adj aranyat, csacsikám! ..." - és máris kaptak!... 
Volt egy nagy, befoltozott zsákuk, benne egy bot, s ha valami nem jól ment, csak ennyit kellett mondaniuk, hogy "Ki a zsákból, botocskám! . . . " - és máris még rosszabbul ment minden! . . . 
Csak egyvalami hiányzott ebbõl az országból: a terülj, terülj, asztalkám. . . 

Mese a hangyáról és a tücsökrõl
Mit csinált a tücsök nyáron?. . . 
Csak muzsikált hét határon. . . 
Szomszédjában élt a hangya, 
egész évben dolgozgatva . . . 
Mikor eljött a tél, a hangya éhezett, s bekopogott a tücsökhöz. egy kis elemózsiát kunyerálva . . . 
A tücsök azonban kiebrudalta: 
"A debla vigyen el! . . . EIég nekem a magam nyolc rajkója, nehogy még neked is adjak! . . . 
Te dolgoztál egész nyáron, hát akkor élj meg belõle! .. . 
A hangya így felelt : 
"Hát igen, én dolgoztam, de te egész nyáron muzsikáltál! . . . " 
A tücsök visszaszólt : 
"Igen . . . De tudod, mekkora ráfizetéssel jöttünk haza Ausztráliából?! . . . " 
 

Mese a palackba zárt szellemrõl
Volt egyszer egy favágó és annak egy szegény fia.
Egyszer, mikor éppen fát vágtak az erdõben, a fiú talált az apja táskájában egy üdítõitallal telt literes palackot . . . 
A palackból egy szellem kiabált ki a fiúnak : 
"Engedj ki! . . . Engedj ki! . . . " 
A fiú azonban csak ennyit mondott: 
"stoba szellem! . . . Ott fogsz megfulladni a narancslében! . . . Ezt a palackot ugyanis a magyar ipar látta el csavaros kupakkal! . . . " 

Embermese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gazdag, becsületes, tisztességes, szeretetre méltó kedves ember . . . 
Na, ez az ember már nem él . . . 

Logikus mese (A farkas és a kecskegida)
Kecskemama a rétre ment, s kisgidája lelkére emigyen beszéle: "Ajtót ne nyiss senkinek, csak ha engem hallasz! . . . " 
A kisgida megfogadta anyja intelmét. 
Farkas koma azonban kihallgatta beszédüket, s mivel tudta, hogy a kisgida úgysem fogja beengedni, megette a kecskemamát! . . . 


Beázás � A Color Sztár TV használati útmutatása � Eltartási Szerzõdés � Ingaórák � Kocka utca 13.
Levélváltás a Merkurral � Mesék � Nyelvlecke � Nyugdíjas levél � Panaszlevél � Családi fészek
Szóvicces reklámok � Turista körkép � Vámtortúra