Aranyk�z utcai sz�p napok

ďż˝k voltak az ďż˝rďż˝k – a rďż˝giek –, manapsďż˝g semmit nem tudunk.

�rom ezt negyvenedik �vem fel�, mid�n t�bb mint h�sz esztendeje apr� bet�kb�l tengetem-lengetem �letemet. �ltem. Szenvedtem. S�rtam. Sokat aludtam. N�ha boldognak kellett volna lennem egy-egy �szies d�lut�non. (Magamban az �ramutat�t figyeltem. Mi�rt �r�ljek? �gyis estve lesz nemsok�ra.)

Ezt a k�nyvemet sem szeretem jobban, mint a t�bbieket. Gyakran azt hiszem, hogy m�r senkit �s semmit nem szeretek. Olykor �lmomban mindenf�le figur�kat l�tok. Egyik ut�n sem ny�jtom ki a karom. N�ha tizen�t �v el�tt megholt ap�m ell�togat hozz�m az �j csendj�ben. Ilyenkor kis�rt szemmel �bredek fel.

�s miut�n senkit �s semmit nem szeretek m�r, bizonyos nyugodt f�l�nnyel n�zek vissza elm�lt esztend�kre, �sz hajakra, k�nszenved�sekre, �r�sokra.

Mennyit szerettem volna �rni, ami igaz!

Semmit nem �rtam, csak sz�nhazugs�gokat.

Fanyar el�gedetlens�ggel n�zek k�nyvt�rnyi k�nyveimre, mint az �rvah�zi igazgat� n�vend�keire. Sokan vannak. Egyiket-m�sikat vas�rnapiasan megmosdatt�k, a cip�je sem lyukas, �s tal�n elbolond�t valahol egy �rtatlan sz�vet mag�nos d�lut�n.

Az igazi, az egyetlen, a legkedvesebb k�nyvem azonban nem jelent meg nyomtat� m�helyben. Amit magamban gondoltam, amit egyed�lval�s�gomban l�ttam, amit g�g�s elvonults�gomban kinevettem vagy sajn�ltam. Az emberek hi�nyoznak a k�nyveimb�l, akiket mindenkin�l jobban ismerek, ugyanez�rt le�rni nem merem �ket. N�ket, f�rfiakat, gyermekeket: �n tudom. Mir�l �lmodnak, mir�l gondolkoznak? Mit cselekednek saj�t akaratukb�l, �s mit a v�gzet sz�nd�k�b�l, mint a kocsi, amely lejt�s �ton elindul, �s beleszalad a cukr�szda kirakatablak�ba.

Ezďż˝rt gondolom, hogy ďż˝k, a rďż˝giek voltak az igazi ďż˝rďż˝k, akik az ďż˝n koromban mďż˝r rďż˝gen falura vonultak, korďż˝n keltek, alkonyattal nagy sďż˝tďż˝t tettek a kutyďż˝juk kďż˝sďż˝retďż˝ben, este a tďż˝z elďż˝tt elborongtak. ďż˝k, a rďż˝gi ďż˝rďż˝k ďż˝rtak igazsďż˝gokat, szďż˝psďż˝geket, jďż˝sďż˝gokat, mesďż˝ket. Fďż˝lrefordďż˝tottďż˝k a fejďż˝ket az ďż˝let kellemetlensďż˝geitďż˝l. Hallatlanul ďż˝nekel Manon Lescaut^* ďż˝s a hďż˝rom testďż˝r^* andalďż˝tďż˝an hazudik. Jďż˝zminvirďż˝gos Kisfaludy^* ďż˝s sďż˝rďż˝gďż˝rcsďż˝s Maupassant^*; a nďż˝ lovagja, Turgenyev^* ďż˝s a fďż˝leszďż˝ lord, aki romďż˝ncokat ďż˝nekel^*! ďż˝k tudtak ďż˝rni – mert hisz e korban a nyomtatďż˝ mďż˝helyek lassabban dolgoztak –, ďż˝rtďż˝k ďż˝letďż˝ket, ďż˝rzelmďż˝ket, ďż˝rďż˝mďż˝ket, szenvedďż˝sďż˝ket.

Ha �n le�rn�m, hogy mit �ltem �s �reztem �s k�r�l�ttem �reztek: tal�n egy toronyba z�rn�nak.

Ez�rt nem �r semmit az eg�sz irodalmam. Szerencs�re, �gyis csak a betegek �s l�bt�r�ttek olvass�k az �r�k munk�j�t.

 

1916-ban. Az �v elej�n.

Kr�dy Gyula

 

…A kalamďż˝risban kiszďż˝radt a tinta, ďż˝s a gďż˝rbe lďż˝bďż˝ ďż˝rďż˝asztal, amelyen a nagyapďż˝m idejďż˝bďż˝l valďż˝ kalendďż˝rium mutatta a nap ďż˝s hold jďż˝rďż˝sďż˝t s a vďż˝sďż˝rokat, megtelt porral. A hďż˝mzett ďż˝rďż˝mappa – egy drďż˝ga nďż˝ ajďż˝ndďż˝ka, ďż˝s a bronzbagoly, a lďż˝dtollak ďż˝s a diďż˝sgyďż˝ri ďż˝rkusok^*, egy verseskďż˝nyv, felďż˝tve egy helyen, s ott szomorďż˝ vers hajlďż˝kony sorai ďż˝s a mindenfďż˝le ďż˝lmok, amelyek felrebbenni lďż˝tszanak, amint a poros kďż˝nyveket, iratcsomagokat megmozdďż˝tom helyďż˝kďż˝n, ďż˝lmatlan ďż˝jjelek gondolatai, hosszďż˝ ďż˝szi dďż˝lutďż˝nok lďż˝tomďż˝nyai, egy szomorďż˝ nap emlďż˝ke, aprďż˝ tollvonďż˝sokkal az ďż˝rďż˝mappa szďż˝lďż˝n megďż˝rďż˝kďż˝tve, csďż˝kďż˝k, szďż˝llďż˝ madarak, furcsa E betďż˝k ďż˝s szabďż˝lyos kis nďż˝gyszďż˝gek, amelyek akkoriban keltek ďż˝letre e tollhegy nyomďż˝n, midďż˝n vďż˝grendeletet fogalmaztam, a vas gyertyatartďż˝n vďż˝gigcsurgott az ezďż˝st pecsďż˝tviasz, ďż˝s egy szďż˝v ďż˝rďż˝kre bezďż˝rult.

Egy esztendďż˝ mďż˝lott el azďż˝ta, hogy az ďż˝rďż˝asztalomnďż˝l ďż˝ltem ďż˝s elbeszďż˝lďż˝st ďż˝rtam az ďż˝letkďż˝peknek. Macsodďż˝n! Ez volt a hďż˝sďż˝m neve, sďż˝rďż˝ szemďż˝ldďż˝ke ďż˝sszenďż˝tt homlokďż˝n. Mďż˝g a hďż˝lgyet Estellďż˝nak hďż˝vtďż˝k. Vachott Sďż˝ndor^* azt mondta a kďż˝vďż˝hďż˝zban, hogy nem a legsikerďż˝ltebb mďż˝veim kďż˝zďż˝l valďż˝ – pedig rďż˝lad zengett a bďż˝szke lant, ďż˝ boldog szerelem. A Csigďż˝ban, az egykori Vďż˝rďż˝smarty-asztalnďż˝l, korunk ďż˝rďż˝i ďż˝larcot viselďż˝ orgyilkosai gonosz megjegyzďż˝sekkel kďż˝sďż˝rtďż˝k a novella megjelenďż˝sďż˝t. P. K. siller-borďż˝ba^*, szokďż˝s szerint, nagyokat harapott, de hatalmas sďż˝rga fogsorait dďż˝hďż˝s kuvasz mďż˝djďż˝ra csattogtatta az ďż˝n lďż˝bikrďż˝im felďż˝. „Egy kďż˝ltďż˝ nem zenghet mindig a boldogsďż˝grďż˝l – vďż˝lekedett –, csupďż˝n a kďż˝mďż˝nyseprďż˝k boldog emberek Pest-Budďż˝n. Lďż˝m, Petďż˝fi is amint megnďż˝sďż˝lt, vesztett kďż˝ltďż˝szetďż˝ben.” Mďż˝rfoki, az egykori sďż˝gďż˝ azt merďż˝szelte mondani, hogy Macsodďż˝n egy kďż˝zďż˝nsďż˝ges hďż˝lye, mert nem ugrott be a nyitva levďż˝ erkďż˝lyen. A boldogtalan Kuthy Lajos a mďż˝sik asztaltďż˝l bďż˝logatott fodros fejďż˝vel, amely bďż˝tran beillene a francia fodrďż˝sz kirakatďż˝ba, de ďż˝t nem szokďż˝s tudomďż˝sul venni. Mďż˝g ďż˝jfďż˝ltďż˝jban hosszďż˝, mďż˝ly lďż˝ptekkel az Aranykďż˝z utcďż˝ban ballagtam, magamban keserďż˝en bevallottam, hogy legutolsďż˝ mďż˝vemnek korďż˝ntsem volt olyan sikere, mint a rďż˝gebbieknek. Mďż˝rfoki a Falusi Estvďż˝t hetekig szavalva olvasta az ďż˝jsďż˝gbďż˝l, ďż˝s a Bďż˝natos Utazďż˝s csaknem megďż˝rjďż˝tette a fiatal ďż˝rďż˝i tďż˝rsasďż˝got. Ismeretlen gavallďż˝rok borultak a nyakamba a Vďż˝ci utcďż˝n, ďż˝s a hďż˝lgyek a szalonokban rďż˝lam beszďż˝lgettek. Ah, mennyi gďż˝lďż˝ns kalandot mulasztottam el a fďż˝vďż˝ros ďż˝rnďż˝i kďż˝rďż˝ben, akik a divatos ďż˝rďż˝kat honorďż˝lni szoktďż˝k! Nagy, ďż˝lveteg szemek tapadtak reďż˝m a pďż˝holysorbďż˝l, a szďż˝nhďż˝zban, a tďż˝ncteremben finom bďż˝kok repdestek felďż˝m drďż˝ga ajkakrďż˝l, titkos kďż˝zszorďż˝tďż˝soknak vagyok megďż˝rzďż˝je, s a vďż˝roserdďż˝ben nemegyszer sďż˝tďż˝lgattam a juharfďż˝k alatt, kart karba ďż˝ltve, kisasszonyokkal, akik az ďż˝rďż˝kat olvasni szoktďż˝k. Mindezt akkoriban szďż˝vesen elmulasztottam, mert szenvedďż˝lyem oly rabbďż˝ tett, hogy csupďż˝n az esett jďż˝l, amit ďż˝ parancsolt: Estella, az aranymďż˝vesnďż˝. S mily boldog voltam, ha vad fďż˝ltďż˝kenysďż˝gďż˝ben megtiltotta, hogy egyes kacďż˝r ďż˝rnďż˝kkel beszďż˝lgessek! A szďż˝vem kďż˝rďż˝l finom melegsďż˝g terjengett, midďż˝n az italtďż˝l azďż˝rt tiltott, mert a bor lďż˝ngra lobbantja vďż˝remet, ďż˝s a boros emberek feslett nďż˝k martalďż˝kai szoktak lenni! Mďż˝zsďż˝m volt, levegďż˝m volt alvďż˝som ďż˝s ďż˝brenlďż˝tem, mindenem ďż˝ volt. A kis fekete betďż˝ket neki ďż˝rtam, ďż˝s szalonjďż˝ban a Kďż˝zlďż˝ny mďż˝g a nyomdafestďż˝ktďż˝l frissen kerďż˝lt a rokokďż˝ asztalkďż˝ra. Fekete szemďż˝vel figyelmesen ment vďż˝gig a sorokon, kis kezďż˝n a rubint-vďż˝re ďż˝s nyakďż˝n kďż˝kkďż˝vekbďż˝l rďż˝gi kis feszďż˝let, kis lďż˝ba keresztbe vetve, mint egy keleti asszonyďż˝, ďż˝s fekete hajďż˝ra lepke mďż˝djďż˝ra rďż˝ppent egy-egy sugďż˝r a borongďż˝s ďż˝szi dďż˝lutďż˝nbďż˝l – szemben ďż˝ltem, kalapomat kezemben hintďż˝ztam, kďż˝penyegemet vďż˝llamrďż˝l leeresztettem, s a velencei tďż˝kďż˝rben megpillantva fodros fďż˝rteimet, eszembe jutott D. szďż˝nďż˝sz, a Don Cďż˝zďż˝rbďż˝l. Majd befejezvďż˝n az olvasďż˝st, felďż˝llott ďż˝s jobbrďż˝l-balrďż˝l megďż˝rintette arcomat ajkďż˝val, amelynďż˝l finomabb ďż˝s nemesebb nincs Szevillďż˝ban.

– Maga a legnagyobb ďż˝rďż˝ Pesten!

(Mily furcsa, hogy ma ezt le�rom �s nem sz�gyellem magam!)

Ah! Elmďż˝lt szďż˝p hosszďż˝ estďż˝k! A fehďż˝r kďż˝lyhďż˝ban, mint egy Andersen-mese, pittegett-pattogott a tďż˝z, a lďż˝mpaernyďż˝n korcsolyďż˝zďż˝ ladyk^* szďż˝lltak, az ďż˝rďż˝nak hangja, mint a harangďż˝tďż˝s ďż˝jszaka egy ďż˝nďż˝met vďż˝roska felett, ďż˝s szďż˝p fehďż˝r kutya hevert a tigrisbďż˝rďż˝n: landsknechtet^* jďż˝tszottunk hďż˝rmasban: az aranymďż˝ves ďż˝rral. S gyakran zďż˝rva talďż˝ltam mďż˝r a „Csiga” vasajtajďż˝t, midďż˝n bďż˝csďż˝t vettem a barďż˝tsďż˝gos hďż˝ztďż˝l. Meg-megďż˝llottam az utcďż˝n, ďż˝s hol egy dalt fďż˝tyďż˝ltem magamban, hol hangosan sďż˝hajtottam, mint a kďż˝ltďż˝knďż˝l olvastam. „Estella!” – kiďż˝ltottam fennhangon a nďż˝ptelen utcďż˝kon – ďż˝s csďż˝ppet sem bďż˝ntam, hogy a Kďż˝vďż˝forrďż˝snďż˝l ďż˝sszes ellensďż˝geimet egybegyďż˝lve lďż˝ttam a sďż˝rga fďż˝ggďż˝ny hasadďż˝kďż˝n ďż˝t, ďż˝s gďż˝nyos arcuk azt ďż˝zente, hogy e percben tďż˝n ďż˝ppen rďż˝lam ďż˝s a szďż˝p aranymďż˝vesnďż˝rďż˝l beszďż˝lgetnek. Egykor sďż˝rďż˝n tďż˝ltďż˝ttem az ďż˝jszakďż˝t a tekďż˝zďż˝asztal mellett, ďż˝s az ďż˝letkďż˝pek bankďż˝it elvitte a taljďż˝n mďż˝rki^* ďż˝gyes dobďż˝saival. Ellensďż˝geim bizonyosra vettďż˝k, hogy az aranymďż˝ves bolt kincsei nemsokďż˝ra az olasz zsďż˝kmďż˝nyďż˝ra kerďż˝lnek – hisz az ďż˝letben ez ďż˝gy szokott lenni. A gyanďż˝t is elkerďż˝lendďż˝, a Belvďż˝ros jďż˝tďż˝kboltjait kivettem szďż˝rakozďż˝saimbďż˝l, csupďż˝n egy orszďż˝gďż˝ti gyanďż˝s lebujban jďż˝tszadoztam nďż˝ha ďż˝jszaka, ahol senki sem tudta nevemet. Mindazonďż˝ltal nem sokďż˝ig maradt titokban, hogy ismďż˝t rďż˝gi szenvedďż˝lyemnek hďż˝dolok. ďż˝llandďż˝ vesztesďż˝geim anyagilag teljesen tďż˝nkrejuttattak. Vidďż˝m kedďż˝lyem, kďż˝ltďż˝i lendďż˝letem, amely a tďż˝rsasďż˝gban elmďż˝lďż˝zďż˝sra kďż˝sztette a nďż˝ket, elhagyogatott. Gyakran voltam szďż˝talan ďż˝s komor, midďż˝n is adďż˝ssďż˝gaimra, nem teljesďż˝tett kďż˝telezettsďż˝geimre gondoltam.

Estella el�tt nem maradhatott titokban ked�lyem v�ltoz�sa. Egy d�lut�n mag�hoz h�vatott a bizalmas �reg csel�dje �tj�n, akinek k�sz�nhet�, hogy csaknem mindennap l�ttuk egym�st, �s a kis szalonban, hol gyakran t�rdepeltem l�b�n�l, s egym�snak �r�k h�s�get fogadtunk, ahol nyitott ajt�n�l cs�kol�ztunk f�kevesztett szenved�ly�nkben, �s a legelemibb �vatoss�gr�l is megfeledkezve �lvezt�k a szerelem �s k�j adom�nyait, Estella a homlokomra tette a kez�t.

– Ma nem szerelmeskedďż˝nk, Kďż˝roly. Ne nyďż˝ljon hozzďż˝m. Komolyan akarok magďż˝val beszďż˝lni. ďż˝nnek gondjai vannak.

– Asszonyom! – feleltem. – Kďż˝vďż˝njon tďż˝lem bďż˝rmit, csak azt az egyet ne, hogy ďż˝nt bajaimmal, kellemetlensďż˝geimmel untassam. Szeressen! Az ďż˝let, a perc elrďż˝pďż˝l. Jďż˝jjďż˝n karjaimba.

Az asszony komolyan cs�v�lta fej�t.

– Nem tudom ďż˝nt lďż˝tni gondok kďż˝zepette. Bizonyos ďż˝sszeget megtakarďż˝tottam, amelyet ďż˝me rendelkezďż˝sďż˝re bocsďż˝tok. Ha igazďż˝n szeret, elfogadja ezt tďż˝lem.

A szekr�nyhez l�pett, amelyen p�sztorok voltak l�that�k a f�nyes ajt�n. Egy marokin-b�rb�l^* val� r�gi ersz�nyben finoman pengett az aranyp�nz. K�t karj�val er�sen �t�lelt, mik�zben mell�nyem al�, fodros ingembe cs�sztatta az ersz�nyt.

V�gtelen boldogs�g fogott el.

Soha ilyen ďż˝rzďż˝srďż˝l fogalmam nem volt. Bďż˝szke ďż˝s megalďż˝zott voltam egyszerre. Dalolni ďż˝s sďż˝rni szerettem volna. Jďż˝vendďż˝ ďż˝letemet nyugodt folyďż˝sďż˝, tiszta, nagy folyďż˝nak lďż˝ttam, amely szinte boldog ďż˝hďż˝tattal fodrozik a tavaszi napsďż˝tďż˝s alatt. Gazdag vagyok, gazdag leszek mindig, hisz ezentďż˝l csak szomorkodnom kell, hogy drďż˝ga, imďż˝dott asszonyom segďż˝tsďż˝gemre legyen. Ez ďż˝rďż˝ban a vilďż˝g valamennyi fďż˝rfiďż˝t megvetettem. ďż˝n vagyok mind kďż˝zďż˝tt a legkďż˝lďż˝nb. Engem szeret legjobban egy asszony. A legokosabb, a legbďż˝lcsebb, a legszebb fďż˝rfi vagyok. Most mďż˝r beszďż˝lhet a rossznyelvďż˝ P. K. a „Csigďż˝ban”, amit akar. Ha eszembe jut, nem is leszek tďż˝bbet pďż˝nzďż˝rt ďż˝rďż˝ skribler^*.

Nagyon boldog �s szerelmes d�lut�nt t�lt�tt�nk ezut�n. Estella k�nnyezett boldogs�g�ban, �s erk�ly�r�l hosszan ut�nam n�zett, mid�n elhagytam az Aranyk�z utc�t. A fodr�szn�l csig�kba fodor�ttattam hajam, s elhat�roztam, hogy est�re a maszkab�lat felkeresem, ahol tudom�som szerint j�l szoktak mulatni.

Sz�z darab cs�sz�ri arany volt az ersz�nyk�ben.

 

…A nagy Dunďż˝n sikongďż˝ ďż˝ji kďż˝sďż˝rteteket kergetett a szďż˝lvďż˝sz, mint Jďż˝sika Miklďż˝s Abafijďż˝ban^*, tďż˝lnan a budai hďż˝zak ďż˝s a rďż˝cvďż˝rosi torony csupďż˝n egy-egy villďż˝mlďż˝snďż˝l mutatkoztak. Arrafelďż˝ kell lenni valahol az elhagyott gellďż˝rthegyi hďż˝znak, ahol nďż˝hanapjďż˝n talďż˝lkoztam hďż˝lgyemmel – amďż˝g nagyon szerettďż˝k egymďż˝st, ďż˝s a hegyoldali hďż˝zikďż˝, egykor tďż˝n lďż˝poros torony, nem volt elďż˝g magasan. Faragott kockakďż˝veken ďż˝ldďż˝gďż˝ltďż˝nk, a romok kďż˝zďż˝tt gyďż˝kok leskelďż˝dtek, kďż˝z a kďż˝zben, s az egďż˝sz ďż˝let hasonlatos volt egy rďż˝gi nďż˝met fametszethez, amelyet egy szelďż˝d kďż˝ltďż˝ verseire csinďż˝ltak Nďż˝rnbergben. ďż˝ltalďż˝ban: ďż˝gy viseltem eddig elmďż˝lt ďż˝letemet, mintha valďż˝ban egy figura volnďż˝k csupďż˝n, egy csalďż˝di lap illusztrďż˝ciďż˝jďż˝n, a fďż˝rtďż˝s fejďż˝, gondolkozďż˝ tekintetďż˝ ifjďż˝ alakja, aki bal kezďż˝ben kďż˝nyvet, jobbjďż˝ban arďż˝ja kezďż˝t tartja; kďż˝rďż˝l lugas, asztalnďż˝l ďż˝regek pipďż˝lnak, idďż˝s nďż˝k ďż˝lďż˝hez unoka simul, ďż˝s a tďż˝volban egy kis falu melankolikus tornya. ďż˝s viharos ďż˝jszakďż˝kon is azďż˝rt sďż˝tďż˝lgattam a Duna partjďż˝n, mert szďż˝p fotografus pďż˝zokban lďż˝ttam magam: divatos bďż˝ kďż˝penyegembe belekapaszkodik a szďż˝l, hollďż˝fďż˝rteim lobognak sďż˝tďż˝t homlokomra hďż˝zott kalapom alatt, meg-megďż˝llok ďż˝sszefont karral, mintha azt keresnďż˝m, hol legmďż˝lyebb a vďż˝z, – de ďż˝, az egyetlen, a kedves, az imďż˝dott hďż˝lgy nem rohan elďż˝ kďż˝tsďż˝gbeesett sikollyal a kapumďż˝lyedďż˝sbďż˝l, ahonnan idďż˝ig magďż˝nyos sďż˝tďż˝imat figyelte. Tďż˝ndďż˝ri ďż˝gyďż˝ban mďż˝lyen aludt, ďż˝s az aranymďż˝ves ďż˝r gondosan elreteszelte az ajtďż˝kat. (Amint most elmďż˝lt ďż˝letemre visszagondolok: sok esztendďż˝n ďż˝t, ďż˝gy lďż˝tom magam tenni-venni az utcďż˝n, a tďż˝rsasďż˝gban, magďż˝nyos sďż˝tďż˝kon ďż˝s elhagyott szobďż˝mban: mintha mindig egyik vagy mďż˝sik nďż˝ figyelnďż˝ tetteimet egy lďż˝thatatlan ablakon ďż˝t. S mily boldog voltam, midďż˝n egykor az aranymďż˝vesnďż˝ – egy fďż˝ltďż˝kenysďż˝gi korszak alatt – valďż˝ban meglesetett egy nyugalmazott lovaggal, ďż˝s napjaimrďż˝l pontosan elszďż˝molt, midďż˝n ismďż˝t kibďż˝kďż˝ltďż˝nk. Ah, sosem lehet tudni, hogy a kedves hďż˝lgy mennyire hisz hazugsďż˝gainknak, vagy igaz ďż˝rzelmeinknek! A legokosabb dolog szerelmi ismeretsďż˝g alatt valďż˝ban megtenni azt estve, amit dďż˝lutďż˝n a nďż˝ lďż˝bainďż˝l ďż˝gďż˝rďż˝nk: sďż˝hajtani, a csillagba nďż˝zni, folyďż˝parton ďż˝lmodozni, a fďż˝rtďż˝ket hďż˝trasimďż˝tani, ďż˝s ďż˝brďż˝ndvilďż˝gba roggyantan ďż˝ldďż˝gďż˝lni a tďż˝z elďż˝tt, a karosszďż˝kben, holott minden ajtďż˝ be van zďż˝rva a hďż˝zban. Gondoljuk el, mily kiďż˝brďż˝ndďż˝tďż˝ lehet kedves hďż˝lgyďż˝nket mďż˝s fďż˝rfiďż˝ karjďż˝n megpillantani egy elhagyott utcďż˝cskďż˝ban, ahol tegnap mďż˝g mi jďż˝rtunk a nďż˝vel, ďż˝s ugyancsak engedelemďż˝rt kďż˝nyďż˝rďż˝gtďż˝nk a kar megfogďż˝sďż˝hoz! Gondolj drďż˝ga menyasszonyodra, barďż˝tom – ďż˝n minden kedvesemet arďż˝mnak neveztem, ďż˝s nem bďż˝ntam meg –, amint ablakďż˝ban azon ďż˝rďż˝gy alatt, hogy madďż˝rkďż˝it becďż˝zi a kalitban, jďż˝tszi szeme letďż˝ved egy utcďż˝n ďż˝csorgďż˝ ifjďż˝ra ďż˝s szďż˝p arcďż˝ra lassan rďż˝telepszik az ďż˝rdeklďż˝dďż˝s, hajďż˝t szďż˝rakozottan megigazďż˝tja, tďż˝tova pillantďż˝st vet a tďż˝kďż˝rbe, ďż˝lmodozďż˝ lesz, elmďż˝lďż˝zik, mert az elďż˝nyďż˝re szolgďż˝l, tďż˝n levďż˝lkďż˝t kap, levďż˝lkďż˝vel vďż˝laszol „igen holnap…” – ďż˝s te, barďż˝tom, mindezt egy lďż˝thatatlan helyrďż˝l megfigyeled: szďż˝ved ilyenkor valďż˝ban ďż˝rezheti a fďż˝jďż˝ hangulatot. Ezďż˝rt csak oly hďż˝ek legyďż˝nk, amennyi hďż˝sďż˝get magunk megkďż˝vetelďż˝nk. Ne fordďż˝tsd mindjďż˝rt oldalvďż˝st a fejed, ha budai templomban egy nagyszemďż˝ rďż˝c asszony tekintete rďż˝vetegen reďż˝d tapad. Igaz, nagyon nehďż˝z ellentďż˝llani a nďż˝k bujďż˝lkodďż˝ szemsugarainak, ďż˝s estve, mielďż˝tt elfďż˝jnďż˝d a gyertyďż˝t, ďż˝s kedvesedďż˝rt elmondanďż˝d a szokďż˝sos ďż˝ji imďż˝dsďż˝got, ellenďż˝llhatatlanul reďż˝gondolsz a rďż˝c asszonyra, sďż˝rďż˝ fekete hajďż˝ra, kreol nyakďż˝ra ďż˝s izmos lďż˝bďż˝ra, a budai hďż˝zra, ahovďż˝ dďż˝lutďż˝n be lehetne surranni, ismeretlen, idegen szobďż˝ban, ezer veszďż˝ly kďż˝zďż˝tt csďż˝kolďż˝zni, aztďż˝n esetleg kerďż˝tďż˝seken ďż˝t menekďż˝lni hďż˝zďż˝rzďż˝ ebek, felriadt szomszďż˝dok ďż˝s a hazatďż˝rďż˝ fďż˝rj puskagolyďż˝ja elďż˝l: ďż˝m csak mondd el ilyenkor gyorsan az imďż˝t szďż˝ved hďż˝lgy��rt, hisz a templom elďż˝tt sok-sok lďż˝hďż˝tďż˝ akaszkodďż˝ tekintete vďż˝rja ďż˝t is, pengďż˝ tisztek ďż˝s repkedďż˝ gavallďż˝rok… Tehďż˝t csupďż˝n akkor bďż˝lints igenlďż˝leg a rďż˝c asszony kďż˝rdďż˝ tekintetďż˝re, ha teljesen bizonyos vagy, hogy senki sem leselkedik a hďż˝tad mďż˝gďż˝tt.)

�s most k�zelebb, kedvesem, sz�vem aranym�vesn�je, hadd mondom el, hogyan csaltalak meg egykoron, mikor legjobban szerettelek, �s csak olyan n� fel� k�ldtem tekintetemet az utc�n vagy a t�rsas�gban, sz�nh�zi p�holysorban, vagy Dominique �rn�l, a cukr�szn�l, akinek haja vagy keze, vagy egy mozdulata a kegyed�hez hasonl�tott.

A h�lgyet, istenem, Florentinnek h�vt�k, �s a megismerked�s�nk a v�letlen m�ve volt, mint a legt�bbsz�r a vakeset ind�t�ja a szerelmi bonyodalomnak. (Nyugodtan j�rk�lsz tavaszban vagy t�lben, bar�tom, f��ri lovasok �get�s�ben gy�ny�rk�d�l a v�roserd�ben, minden falev�lnek k�l�n jelent�s�get tulajdon�tasz, �s a sz�l kedvedre f�j d�lnyugatr�l; a sz�vedben egy dr�ga bizonyoss�g zsong, hogy a legszebb asszonynak vagy a szeret�je Pesten, k�nnyei �s haj�nak j�szag� fodrai, kez�nek meleg �rint�sei �s kis l�b�nak nyom�sai mind a tied, t�bb� nem kell arra gondolnod, hogy b�s �lted n�i mosollyal f�lder�tsed, bar�tn�t szerezz elhagyott kalam�risod^* sz�m�ra, aki a tint�s�vegb�l is �gy n�zeget fel�d, mint a nagy mindens�g a legkisebb v�zcseppb�l: ekkor j�n a v�letlen, e k�lt�ietlen �s sokszor kig�nyolt seg�t�t�rs. Hermina k�poln�j�ban hi�ba esk�dt�l �r�k h�s�get, rejtelmes �jjel, holdf�nyben tett fogadalmak elfelejt�dnek. Ah, csupa esk�szeg� j�r k�z�tt�nk!)

Florentin el�kel� �s gazdag h�lgy volt, f�rje a nem r�gen elm�lt hadj�ratban vesz�t� �let�t, de t�bb p�ld�nyban megmaradt az �don belv�rosi h�zban, ahol Florentin, anyja t�rsas�g�ban, �let�t t�lt�tte. Florentin �desanyja az elhunytat k�pviselte. F�lt�kenyen �rk�d�tt �zvegy le�ny�ra, �s s�t�ir�l, a cukr�szn�l val� mulatoz�sair�l mindig pontosan megk�rdezte.

Florentin j� gyermek volt, �s a sz�nh�zb�l, hol megismerked�s�nk t�rt�nt, sietve haladt hazafel�, komorn�ja k�s�ret�ben. F�lt azonk�v�l az arck�pekt�l, amelyek az elesett h�st a falakon �br�zolt�k. S mid�n eleinte n�ha r�m-r�m kezdett gondolni otthon�ban, a hossz� d�lut�nokon, f�rj�nek egy nagy pip�ja a csibuktart�b�l mindig lehet�leg a l�b�ra esett. Ilyenkor gyorsan elsuhantak a re�m val� gondolatai, mint alkonyati t� viz�r�l a megzavart v�ndordarvak. �m a vadmadarak is visszat�rnek, ha a cs�ndes �j lesz�llott, �s Florentin a szentk�p alatt �g� m�cses bizonytalan vil�goss�g�n�l, hol m�r Gretchen is b�nbe esett, hosszan �s melegen gondolt r�m �gy�ban. �n ez id� t�jt az aranym�vesn� ablaka alatt csavarogtam, �s minden ok n�lk�l meg akartam halni.

Florentin addig gondolt magďż˝ban mindenfďż˝le kedves dolgokat, midďż˝n senki sem vigyďż˝zott reďż˝, mďż˝g elhatďż˝rozta, hogy enged odavetďż˝leg tett kďż˝rďż˝semnek. Elďż˝bb egy ďż˝lmos dďż˝lutďż˝nt a budai rďż˝c templomban tďż˝ltďż˝ttďż˝nk, majd a rďż˝gi katonai temetďż˝ sisakos fejfďż˝i kďż˝zďż˝tt bolyongtunk mďż˝skor, hol Hentzi vitďż˝zei nagyokat hallgatnak a fďż˝ben. Rozsdďż˝s sďż˝rkerďż˝tďż˝seknek tďż˝maszkodva vďż˝delmezte erďż˝nyďż˝t, becsďż˝letďż˝t, drďż˝ga nyugalmďż˝t Florentin, mďż˝g ďż˝n lehajtott fďż˝vel ďż˝llottam meg elďż˝tte, szďż˝rakozottan hallgattam, s az aranymďż˝vesnďż˝re gondoltam…

– ďż˝n nem vagyok olyan nďż˝, mint a tďż˝bbi…

– ďż˝n nem tudok lďż˝hďż˝n, kďż˝nnyelmďż˝en szeretni…

– ďż˝n komoly, csendes, szinte szomorďż˝ teremtďż˝s vagyok…

– Semmim sincs, csak a nyugalmam…

– Miďż˝rt akarja feldďż˝lni ďż˝letemet?

Cs�ndesen b�longattam. Ah, h�nyszor hallottam m�r n�k ajk�r�l az ehhez hasonl� szavakat.

– Szerencsďż˝tlennďż˝ tesz – sďż˝hajtotta, midďż˝n hozzďż˝m simult.

– Meghalok, ha elhagy, ďż˝gďż˝rem magďż˝nak, hogy meghalok – mondta alkonyattal, midďż˝n a katonafejfďż˝k olyan komoran ďż˝llongtak kďż˝rďż˝lďż˝ttďż˝nk, mint becsďż˝letben megďż˝szďż˝lt fďż˝rfiak, s nďż˝zik a szemďż˝k elďż˝tt lefolyt hitvďż˝nysďż˝got. Tďż˝n egy ďż˝reg generďż˝lis kďż˝zbe is szďż˝lott, de hangjďż˝t nem hallotta senki. Unottan bďż˝csďż˝ztam, ďż˝s a lďż˝vasďż˝ton a kocsis mellďż˝ ďż˝ltem, hogy tovďż˝bbďż˝ ne kompromittďż˝ljam^* Florentint. ďż˝ a kocsi belsejďż˝ben ďż˝lt ďż˝s nďż˝mďż˝n, hosszadalmasan nďż˝zett, mint a vďż˝gzetďż˝t.

Egy elhagyott utc�csk�ban elb�cs�ztunk.

– Eddig nem is vettem ďż˝szre, hogy kicsinkďż˝t mďż˝r ďż˝szďż˝l a haja – mondta vďż˝gtelen gyďż˝ngďż˝dsďż˝ggel, ďż˝s szelďż˝den megsimogatta a fejem.

Sokďż˝ig nem akarta elengedni a kezemet. „– Ugye, nem hagy el? Ugye, szeretni fog mindig?” – csengett finom hangja, mintha egy kirďż˝lynďż˝ kďż˝nyďż˝rďż˝gne hďż˝hďż˝rďż˝nak.

Oly elďż˝kelďż˝ ďż˝s finom volt, mintha meleghďż˝zban neveltďż˝k volna. Ah, talďż˝n nem is tudta, hogy milyenek a fďż˝rfiak! S egyszer dďż˝lutďż˝n sokat beszďż˝lt az utazďż˝sairďż˝l, nagy Londonrďż˝l ďż˝s Skďż˝ciďż˝rďż˝l, ahol a vadďż˝szkďż˝rt ďż˝gy zeng, mint a Stuartok^* alatt, s ďż˝vszďż˝zados szokďż˝sok uralkodnak a falka kďż˝rďż˝l; dalos Nďż˝polyrďż˝l ďż˝s a Fďż˝ldkďż˝zi-tengerrďż˝l, amelyben nyďż˝ri ďż˝jjel a csillagokat akarta megszďż˝mlďż˝lni; postakocsin kelt ďż˝t a svďż˝jci hatďż˝ron, ďż˝s egy ďż˝tszďż˝li kolostorban azďż˝rt a fďż˝rfiďż˝rt imďż˝dkozott, akit majd a vďż˝gzet hozzďż˝kďż˝ld, hogy szeretettel ďż˝s gyďż˝ngďż˝dsďż˝ggel vegye kďż˝rďż˝l…

– Olyan a hangja, mint a gordonk��. S ezt nagyon szeretem – mondta, ďż˝s szemďż˝t lesďż˝tďż˝tte.

Ah, v�gre elt�nt alakja a sarkon, mintha egy kedves �lom lassan elsz�ll a reggeli madarak l�rm�j�ra. K�ts�gbeesetten futottam az aranym�vesn�hez, mert m�r k�t napja nem l�ttam. S�rva szaladtam fel a l�pcs�k�n, a l�ba el� vetettem magam, de � hidegen fel�llott a karossz�kb�l.

– Mďż˝r kďż˝sďż˝. A lovag pontosan jelentette a katonai temetďż˝ben tďż˝rtďż˝nt kalandjďż˝t. Utďż˝lom, megvetem.

El akart menni. A ruh�j�ba kapaszkodtam.

– Az a nďż˝ azt ďż˝gďż˝rte, hogy megďż˝li magďż˝t, ha elhagyom… Akkor minden jďż˝ lesz?

– Talďż˝n – felelt szerelmem, ďż˝s a szomszďż˝d szobďż˝ba ment.

Egy h�t m�lt el. Florentin mindennap �rt, �s �n nem v�laszoltam. Reggel a Pesti Napl�ban �ngyilkoss�gok k�z�tt b�ng�sztem. V�g�l vir�gokat k�ld�tt, amelyeket nem fogadtam el.

De egy napon m�gis tal�lkoztunk, megsajn�ltam, megesett a sz�vem v�gtelen szerelm�n. Elhat�roztuk, hogy B�csbe sz�k�nk a g�zhaj�val, hogy egym�snak �lhess�nk az ismeretlen v�rosban.

Az �jt az aranym�vesn� ablaka alatt t�lt�ttem. Nagyon boldogtalan voltam. Magamban er�sen s�rtam. �s reggel, mid�n Florentinnal a b�csi haj�ra sz�llottunk, ahhoz lett volna kedvem, hogy a sz�ke foly�ba ugorjak, m�g t�vol �s k�zel, a haj� fed�lzet�n �s Florentin szem�ben a tavasz ragyogott.

– Istenem – gondoltam magamban –, igaz, hogy nagy szamďż˝rsďż˝g, amit cselekszem, vďż˝gkďż˝ppen elveszďż˝tem egyetlen szerelmemet, az aranymďż˝vesnďż˝t. De hďż˝t nem lehet rossznak lenni ďż˝s kegyetlenkedni egy szerelmes asszonnyal.

Florentin a n�szutasok t�nd�kl� kedv�vel �lldog�lt mellettem, �s v�gtelen boldog volt, mikor egy hal kidugta fej�t a v�zb�l.

– Ezer forintot hoztam magammal az ďż˝tra – mondta kďż˝sďż˝bb. – Vajon elďż˝g lesz?

Felbiggyesztettem az ajkamat.

– Korďż˝bban is ideadhatta volna a pďż˝nzt – mormogtam. S arra gondoltam, hogy elkďż˝ldtem volna az aranymďż˝vesnďż˝nek. Tďż˝n kibďż˝kďż˝l vala.

Amannak olyan sďż˝rďż˝ fekete haja volt, mint a nďż˝gereknek, ďż˝s olyan illat ďż˝ramlott a testďż˝bďż˝l, mint a szďż˝na kďż˝zďż˝tt a nyďż˝ri dďż˝lutďż˝n – ez szďż˝ke volt, mint egy moszkvai szentkďż˝p, ďż˝s tiszta ďż˝s hďż˝vďż˝s, mint tďż˝len a hegyi folyďż˝k a vďż˝zmerďż˝tďż˝ lďż˝knďż˝l.

�s �n olyan szomor� lehettem, amilyen szomor� tal�n m�g sohasem voltam �letemben. Elvesztem, gondoltam magamban, mint a cirkuszi m�v�sz, mid�n sz�d�lni kezd a trap�zon. A n�k kez�be ker�ltem.

 

…Hďż˝napok ďż˝ta figyelem szobďż˝m ablakďż˝bďż˝l az alkonyati ďż˝g felhďż˝it s az ďż˝jszaka bďż˝s, kis szemeit, az elhalvďż˝nyulďż˝ ďż˝s feltďż˝nedezďż˝ kis csillagokat.

Mi�rt van az, hogy a felh�knek mindennap m�s alakjuk van, �s mi�rt ragyognak fel minden este a csillagok oly ifjan, frissen, mintha az ifj�s�g viz�b�l ittak volna?

Nincsen k�t egyforma felh�, sem egyforma csillag. A falev�l �s vir�g sem egyforma. M�s a sz�l, ha d�lr�l j�n �s m�s, ha nyugat fel�l f�j. Semmi sem egyforma a vil�gmindens�gben. �s �n, szeg�ny bolond, egy darabig azt akartam hinni, hogy egy n�nek a sz�ve hasonl� az �n sz�vemhez; ugyanabban a m�sodpercben �t bent a kis kalap�cs, mint az �n ingfodraim alatt; ugyanolyan v�rsejtek szaladnak sz�jjel az erekben, �s a gondolatok, ezek a furcsa felh�k, egyalak�ak az �n gondolatommal.

Az �n gondolat-felh�im bor�s t�j f�l�tt sz�lladoznak mostans�g, mint f�radt v�ndormadarak a nagy s�ks�g felett az �szi alkonyatban.

Az ďż˝n kedvem egy vďż˝n ember kedve, aki prďż˝mjevesztett, macskabďż˝r bundďż˝cskďż˝jďż˝ban ďż˝sszegubbaszkodva ďż˝ldďż˝gďż˝l az odvas jegenyetďż˝kďż˝n, ďż˝szi reggelen, mikor a derek ďż˝gy csillognak a fďż˝zďż˝s almafďż˝n a felkelďż˝ napban, mint a hamis nďż˝k szeme – ďż˝s vďż˝n emberke gďż˝rbe botocskďż˝jďż˝val mindenfďż˝le vonalakat hďż˝zogat a fďż˝ldre, mintha azon rďż˝gi szemekre gondolna, amelyek egykor Madridban egy erkďż˝lyrďż˝l, fekete legyezďż˝cske mďż˝gďż˝l reďż˝pillantgatďż˝nak.

Az �n �jszak�m egy furcsa d�rid�, amelyet egy r�gi v�r alatt, a domboldalon, elhagyott temet�ben tartanak az �jf�li �ra fel�bred� halottai, v�n borospinc�k beomlott falai alatt, sz�thullott hord�dong�k f�l�tt, a m�cses l�ngj�t�l bekormozott falm�lyed�sben �l egy s�pos, �s mindig, mindig ugyanazt a n�t�t f�jja; piros arc�, feh�r �st�k�, s�rga csizm�s lengyel vit�zek r�szegen d�zs�lnek, �s sarkanty�t pengetnek.

Teh�t abban az id�ben, az Aranyk�z utc�ban, a numer� 7-ben lakv�n, a felh�ket, a szeleket �s a csillagokat n�zegettem, t�m�rdek bort ittam a Z�ld fiask�n�l, hogy felejtsek �s mindig az aranym�vesn�re gondoltam, aki h�tlen�l elhagyott.

Kralov�nyi, a sz�nh�zi s�g�, aki a hang�szokon k�v�l egyetlen bar�tom volt ez id� t�jt, kis termete �s rossz t�deje mellett is �gy ivott, mint egy lyuk, kock�s nadr�gj�t �s rossz kab�tj�t �hajtotta mindig nekem aj�nd�kozni, mert v�lem�nye szerint, a ruh�nak b�v�s ereje volt, benne szabadult meg a k�nz� szenved�lyt�l, amely L. R�za^*, a nemzet �nnepelt m�v�szn�je fel� vonzotta, a s�g�lyukban gyakran elt�vesztette a sort a szerelmi vallom�sok miatt, amelyeket fojtott hangon elmondott �nagys�g�nak, mid�n az n�mi sz�netet tartott a j�t�kban, �s Szigeti �r egyetlen sz�t sem kaphatott szerep�b�l. A nagy R�za n�h�nyszor a s�g�lyukba r�gott, �s v�lem�nyem szerint, ez gy�gy�totta ki Kralov�nyit v�gzetes szenved�ly�b�l, nem pedig a kock�s nadr�g.

Itt a kis sďż˝gďż˝ sok tekintetben hasznomra volt. Hďż˝nyszor ďż˝ltem ďż˝rďż˝asztalom mellett, fďż˝lbenhagyott munkďż˝m fďż˝lďż˝tt, midďż˝n lďż˝bamat keresztbe vetettem, homlokomat kezembe hajtottam, mint a Childe Herold^* szerzďż˝jďż˝t ďż˝brďż˝zoltďż˝k az egykori acďż˝lmetszetek, ďż˝s szďż˝rke pantallďż˝m ďż˝s kďż˝nnyďż˝ fďż˝lcipďż˝m kďż˝zďż˝tt violaszďż˝nďż˝ harisnyďż˝mat bďż˝mďż˝szan bďż˝multam, mďż˝g egy kis csontos kďż˝z a vďż˝llamra nehezedett, ďż˝s egy sďż˝polďż˝ hang fďż˝lembe tďż˝rt: „jďż˝ lord, inkďż˝bb gyerďż˝nk a Fiaskďż˝hoz”; mďż˝skor, ha a loppal jďż˝vďż˝ elďż˝rzďż˝kenyďż˝lďż˝s a hangďż˝szok ďż˝reg tanyďż˝jďż˝rďż˝l sďż˝tďż˝lni vitt a Duna-partra, mint egykor Eugent Moszkvďż˝ban, hďż˝ bajtďż˝rs kďż˝sďż˝rte lďż˝pteim nyomďż˝t azokon a helyeken, ahol legmďż˝lyebb a folyam. A gesztenyefasorban, midďż˝n a vďż˝roserdďż˝ lombjai alďż˝ vitt bďż˝natom, mellettem ďż˝getett, mint egy kiskutya – s egyďż˝tt ďż˝lldogďż˝ltunk ďż˝jfďż˝lkor egy ablak s egy erkďż˝ly alatt, ahol mďż˝r tavasz cserepes virďż˝gai nyďż˝jtogattďż˝k szďż˝raikat a napocska felďż˝, ha ez dďż˝lutďż˝n bepillantott a Belvďż˝ros sďż˝tďż˝t utcďż˝ira.

– Elmďż˝ltak az aranjuezi^* szďż˝p napok – mondta barďż˝tom, mivel minden hasonlatďż˝t a szďż˝nďż˝szet kďż˝rďż˝bďż˝l vette.

Csendesen tovďż˝bb mentďż˝nk, mint a nďż˝ma szerzetesek Don Cďż˝zďż˝rban, kďż˝pzeletben vittďż˝k a gyertyaszďż˝lat halott tďż˝rsunk teteme fďż˝lďż˝tt, ďż˝s halkan sďż˝roltuk fapapucsainkkal a Vďż˝ci utca kďż˝vezetďż˝t. Kralovďż˝nyival mďż˝g sohasem beszďż˝lt senki emberi mďż˝don, a szďż˝nhďż˝zban ez idďż˝ tďż˝jt oly magasan hordozta orrďż˝t a „2-ik ďż˝r” szemďż˝lyesďż˝tďż˝je Shakespeare szomorďż˝jďż˝tďż˝kďż˝ban, mint Viktďż˝ria csďż˝szďż˝rnďż˝ udvari szďż˝nďż˝sze, az aktorok^* napkďż˝zben is Hamlet bďż˝ kďż˝penyďż˝be burkoltďż˝k kirďż˝lyi vďż˝llukat a Griff szďż˝nahulladďż˝kos kapubejďż˝rata elďż˝tt, ďż˝ltďż˝zďż˝s kďż˝zben sďż˝rďż˝rt kďż˝ldďż˝zgettďż˝k a sďż˝gďż˝t, ďż˝s az ďż˝rďż˝k a Vďż˝rďż˝smarty pďż˝holya alatt ďż˝lldogďż˝ltak a nďż˝zďż˝tďż˝ren, bďż˝r Szďż˝chenyit mďż˝r utolďż˝rte mďż˝svilďż˝gi ďż˝tjďż˝ban a szďż˝nhďż˝zi estvďż˝k egykori nevezetes bďż˝rďż˝lďż˝ja… Az aranymďż˝vesnďż˝nek egy dragonyos^* csapta a szelet, fehďż˝r kďż˝penye gyakran surrant ki estďż˝nkďż˝nt az aranymďż˝vesďż˝k hďż˝zďż˝bďż˝l, ďż˝s a sarkantyďż˝inak pengďż˝se lassan tďż˝volodott az Aranykďż˝z utca nďż˝ma hďż˝zai alatt. A kis sďż˝gďż˝ nyakďż˝ba borultam, szďż˝vem mďż˝lyďż˝bďż˝l felzokogtam, ďż˝jjelente pisztolyaimat zsďż˝roztam, hogy gondolatban a dragonyos mellďż˝be kďż˝ldďż˝m az ďż˝lmot, a milďż˝nďż˝i hadjďż˝rat emlďż˝kďż˝rme alďż˝, vagy sajďż˝t homlokomnak irďż˝nyďż˝tottam a csďż˝vet, hogy szďż˝trepesztem azt egyetlen ujjmozdulattal, mint Teleki Lďż˝szlďż˝^* – ďż˝s a kis sďż˝gďż˝, drďż˝ga jďż˝ barďż˝tom, egy estďż˝n megindultan vette ďż˝lďż˝be szomorďż˝ fejem a bormďż˝rďż˝sben.

– Kutyaharapďż˝st szďż˝rďż˝vel – mondta az ďż˝nfelďż˝ldozďż˝s hangjďż˝n. – Holnap bemutatom neked Irmafyt. Irmafy a szďż˝nhďż˝z tagja volt, ďż˝s tavasz ďż˝ta egy fedďż˝l alatt ďż˝lt barďż˝tommal. Vidďż˝krďż˝l jďż˝tt, ismeretlenďż˝l ďż˝dďż˝ngďż˝tt a szďż˝nhďż˝z kďż˝rnyďż˝kďż˝n, kerekre nyitott szemmel nďż˝zte a lďż˝vasutat, ďż˝s a kiragasztott szďż˝nlap alatt kďż˝nnyeset, nagyot sďż˝hajtott, mint a vidďż˝ki szďż˝nďż˝sznďż˝k szoktďż˝k a pesti szďż˝nhďż˝zak elďż˝csarnokďż˝ban. Egy mďż˝sodik Dďż˝rynďż˝^* volt szegďż˝nyke, ha tďż˝bbet foglalkoztak vele, mint amennyit megszokott a tďż˝rsasďż˝gban, ha csekďż˝lysďż˝gem vagy Kralovďż˝nyi mďż˝vďż˝sznďż˝nek vagy napsugďż˝rnak szďż˝lďż˝totta a Fiaskďż˝nďż˝l, ha kezem kezďż˝ben felejtettem, vagy arra cďż˝loztam, hogy nemsokďż˝ra szďż˝ndarabot ďż˝rok, amelyben nďż˝mi sikere lehet a sďż˝gďż˝ felesďż˝gďż˝nek: Irmafy kisasszony nyomban elbizakodott, kedves kis orra hegyesebb lett mindennapi alakjďż˝nďż˝l, mellecskďż˝jďż˝t kifeszďż˝tette, mint a fecske, bďż˝r szeme alďż˝zatosan csillogott mďż˝g, ďż˝s lďż˝bďż˝val, kezďż˝vel tett ďż˝rintďż˝sei a hďż˝ szerelem kifejezďż˝sei voltak: titkon mďż˝ris arra gondolt, hogy a Fďż˝y Andrďż˝s^* szeretďż˝je lesz, hintďż˝n viszik ďż˝t a Lďż˝nchďż˝don, Budďż˝ra, egy nyaralďż˝ kertjďż˝be, ahol piros nadrďż˝gos zenďż˝szek vonjďż˝k Lavotta^* dalait, a hďż˝zigazda fekete magyar ruhďż˝ban elhunyt kedvesďż˝t gyďż˝szolja, fia nďż˝vendďż˝k egy bďż˝csi katonaiskolďż˝ban, ďż˝s rďż˝vid ruhďż˝s kisleďż˝nykďż˝jďż˝nak gondos, szeretďż˝, mďż˝sodik anyďż˝ra van szďż˝ksďż˝ge, ki az elhunyt ďż˝desanyďż˝t pďż˝tolja… Vagy grďż˝fok jďż˝nnek a vďż˝ci vonattal Pďż˝rizsbďż˝l, akik majd karonfogva vezetik, a redout-bďż˝lon^*, ďż˝s franciďż˝ul beszďż˝lnek hozzďż˝. Vagy egy befolyďż˝sos szerkesztďż˝ lesz rabja szoknyafodrainak…

– Istvďż˝n fďż˝herceg igen jďż˝ barďż˝tom. Alkalommal majd bemutatlak neki – mondtam halkan, titkon Irmafynak, mikor a kis sďż˝gďż˝ elďż˝szďż˝r hozta magďż˝val a Fiaskďż˝ba.

M�snap kedvesem lett, �s csaknem egy h�tig j�rtunk boldog h�rmasban tavaszi kir�ndul�sra a budai hegyek k�z�, a v�roserd�be, a gy�nge �s h�v�s p�zsitra tevesz�rt ter�tett�nk, �s a legnagyobb boldogs�gom volt kis l�b�r�l leoldani a f�lcip�t.

Majdnem felejteni kezdtem m�r Estell�t, az aranym�vesn�t, a feh�r k�penyeges dragonyost, a kedves, j� aranym�ves urat, mid�n az asszony egy napon megjelent lak�somon, s visszak�vetelte eml�kt�rgyait: szents�ges kis arck�p�t �s dr�ga ing�t.

Sok�ig s�t�ltunk ezut�n a Duna-parton.

Alkonyat volt, messze egy haj�t vontattak felfel�, �s a haj�sok oly egyhang�an ki�ltoztak, mint az Ali-baba mes�j�ben az �szv�rhajcs�rok^*.

Sz�tlanul l�pkedt�nk egym�s mellett, s a gondolatainkat pr�b�ltuk ellesni.

– Estďż˝re eljďż˝het hozzďż˝nk vacsorďż˝zni! – mondta az aranymďż˝vesnďż˝, ďż˝s gyorsan elbďż˝csďż˝zott.

Term�szetesen nem mentem el, mert Irmafyval volt tal�lkoz�som egy v�rossz�li fogad�ban, hol a l�v�szek tek�zni szoktak.

Reggel, felnyitv�n szemem, az �gyam mellett az aranym�vesn�t l�ttam t�rdepelni, amint vigy�zatosan simogatja a takar�mat.

 

*

 

E kis napl�jegyzet annyira megnyerte tetsz�semet, hogy k�s�rt�sbe j�ttem a Hajnalka �ltal szerkesztett N�k k�nyv�ben elbesz�l�s alakj�n ism�t elmondani.

 

„… Az Aranykďż˝z utcďż˝ban egy napon ďż˝ngyilkos fďż˝rfiďż˝ holttestďż˝t fedezte fel Sneider rendďż˝rsďż˝gi biztos. A numerďż˝ 7-ben tďż˝rtďż˝nt az ďż˝ngyilkossďż˝g ďż˝jszaka – nagy vihar volt Pesten –, ďż˝s a hďż˝zmester a pisztolylďż˝vďż˝s dďż˝rejďż˝t csupďż˝n fďż˝lďż˝lomban hallotta. ďż˝jfďż˝l utďż˝n egy vagy kďż˝t ďż˝rďż˝t vertek a belvďż˝rosi templom ďż˝rďż˝i, midďż˝n K. Kďż˝roly, divatos elbeszďż˝lďż˝ ďż˝rďż˝nk Aranykďż˝z utcai lakďż˝sďż˝n ďż˝nkezďż˝leg vďż˝get vetett ďż˝letďż˝nek…” (Az egykorďż˝ hďż˝rlaptudďż˝sďż˝tďż˝sbďż˝l.) – ďż˝jjel, estve ďż˝s napkďż˝zben, midďż˝n a magďż˝nyt jďż˝barďż˝tnak vďż˝lasztottam: papirosszeletekre, amelyekre mďż˝skor gondolataimat szoktam felrďż˝vni, ilyenfďż˝le hďż˝rlapi kďż˝zlemďż˝nyeket fogalmaztam a sajďż˝t halďż˝lomrďż˝l.

Ah, ifjďż˝sďż˝g, amely csak tegnap szďż˝ktďż˝l el mellďż˝lem, hitek, rajongďż˝sok, rďż˝vid boldog dďż˝lutďż˝nok ďż˝s ďż˝lmodozďż˝sok a pamlagon, ďż˝rtelmetlen vallomďż˝sok sďż˝tďż˝k kďż˝zben vadgesztenyďż˝k alatt, egyszer: szďż˝kďż˝s, a Dunďż˝n, gďż˝zhajďż˝val Vďż˝cra, napfďż˝nyes tavaszi dďż˝lutďż˝n, a habok fodrai oly nyugodalmasan locsolgattďż˝k a gďż˝zhajďż˝ oldalďż˝t, mintha a vďż˝gtelensďż˝gig tartana utunk a szďż˝kevďż˝ny aranymďż˝vesnďż˝vel, a hegyek szinte megadďż˝ssal kďż˝zelegtek a folyam partjain, ďż˝s a falvak kora tavaszi napfďż˝nyben fďż˝rdďż˝ttek, ďż˝reg hajďż˝sok kipďż˝dďż˝rtďż˝k fehďż˝r bajuszukat, ďż˝s a gďż˝zhajďż˝, amely egykor Kossuth Lajost hozta Bďż˝csbďż˝l, olyan ďż˝nnepďż˝lyesen pďż˝fďż˝gďż˝tt, mint az orgona a koronďż˝zďż˝si templomban, midďż˝n felsďż˝ges kirďż˝lyunk fejďż˝re feltette a prďż˝mďż˝s a koronďż˝t – nďż˝gy ďż˝ra felďż˝ mindenfďż˝le szomorďż˝sďż˝gok jelentkeztek a partokon, kďż˝d ďż˝s elveszďż˝ napsugďż˝r, a folyam hďż˝tďż˝n az aranyszďż˝nďż˝ csipkďż˝k, a menyasszonyruha fodrai, az aranyos harisnyakďż˝tďż˝k ďż˝s piros szďż˝nďż˝ fďż˝lďż˝lmok a kedves nďż˝ szďż˝vďż˝re hajtott fejjel, midďż˝n szinte esztendďż˝k mďż˝ly alvďż˝sďż˝bďż˝l, egďż˝sz eddigi ďż˝letem bďż˝natos, hideg ďż˝s kďż˝dďż˝s hajnali misďż˝jďż˝bďż˝l felďż˝bredve kďż˝rdeztem, hogy mennyi ideig szenderegtem a meleg szďż˝v fďż˝lďż˝tt, a nďż˝ felelte „egy pillanatig, kedvesem”, ďż˝s az ďż˝lom mďż˝gis telve volt megfejthetetlenďż˝l szďż˝p kďż˝pekkel, piros bajuszďż˝ kisemberekkel, ďż˝s szďż˝n csilingelt valamerre, kis falvak tornyaiban lakodalmi harangozďż˝s, pajkos falusi fiďż˝k mďż˝sznak ďż˝t palďż˝nkokon, ďż˝s a vďż˝rďż˝s bajuszďż˝ kisember egyszerre csak rongyos vďż˝ndorlďż˝ eldobott fakďż˝ kabďż˝tjďż˝t veszegeti magďż˝ra, tavaszodik, fďż˝l az olvadďż˝stďż˝l – ďż˝s a kedves nďż˝ ajka szememre tapadt:

– ďż˝lmodj tovďż˝bb a hďż˝emberekkel. Magam is szundikďż˝ltam egy kicsit. Tedd a szďż˝vemre fejed.

Naplďż˝m, ďż˝letem torz tďż˝kďż˝rkďż˝pe, telve mindenfďż˝le ďż˝lmokkal, feljegyzďż˝sekkel, amelyeket manapsďż˝g – ďż˝ngyilkossďż˝gom felďż˝ kďż˝zelegve – szinte meg sem ďż˝rtek. Dandy^* voltam a Vďż˝ci utcďż˝ban, ďż˝s a narancs magvait hordtam lila szďż˝nďż˝ mellďż˝nyem zsebďż˝ben, amely magvakat az ďż˝ szďż˝ja vďż˝lasztott el a gyďż˝mďż˝lcstďż˝l. Az ingem hďż˝mzďż˝se alatt amulett^* fďż˝ggďż˝tt nyakamban, amely az ďż˝ drďż˝ga keblďż˝n foglalt helyet egykor. S estve, mielďż˝tt alvďż˝sra hunytam volna szemem, az amulettet ajkamhoz szorďż˝tottam, s ďż˝gy ringatďż˝ztam ďż˝lomba tarka kďż˝pzetek szďż˝rnyain. Zsebkendďż˝je ďż˝s fehďż˝r inge, amely egykor mďż˝r testďż˝t ďż˝rintette, valamint a kis koszorďż˝, amely sďż˝tďż˝t hajzatďż˝bďż˝l volt fonva, imakďż˝nyvďż˝be prďż˝selt virďż˝gok, amelyek keblďż˝n illatoztak, ďż˝s a drďż˝ga mďż˝vďż˝ gyďż˝rďż˝, amely egy rďż˝gi Medici ujjďż˝rďż˝l az ďż˝ kďż˝zvetďż˝tďż˝sďż˝vel az ďż˝n kezemre kerďż˝lt – ďż˝s minden, amely kďż˝rďż˝lvett, anyďż˝m szomorďż˝ arckďż˝pe a falon, amelyre titkos lďż˝togatďż˝skor hosszďż˝, ďż˝ldďż˝ pillantďż˝st vetett, fegyvereim a kifeszďż˝tett leopďż˝rdbďż˝rďż˝n, tďż˝rďż˝k pisztoly, amellyel ďż˝ngyilkossďż˝got akartunk elkďż˝vetni ďż˝s az ďż˝titakarďż˝, amelybe ďż˝ hďż˝mezte nďż˝vbetďż˝imet: ďż˝veken ďż˝t azt szolgďż˝ltďż˝k, hogy az otthonlďż˝t ďż˝rďż˝iban csupďż˝n reďż˝ gondoljak. Aztďż˝n mďż˝gis elkďż˝vetkezett a nap, midďż˝n Estella, az aranymďż˝vesnďż˝ miatt ďż˝ngyilkossďż˝gra tďż˝kďż˝ltem el magam.

Term�szetesen: ism�t j�tszottam.

Egy hetykebajuszďż˝ frank ďż˝r ďż˝tďż˝ fel tanyďż˝jďż˝t a „Tďż˝rďż˝k Tsďż˝szďż˝r”-nďż˝l, ahovďż˝ a szerb disznďż˝hajcsďż˝rok szoktak jďż˝rni. Nďż˝hďż˝nyszor meglehetďż˝s eredmďż˝nnyel kergettem a labdďż˝t a zďż˝ld mezďż˝n, ďż˝arany dukďż˝tok^* kerďż˝ltek birtokomba az Alsďż˝-Duna mellďż˝ki orszďż˝gokbďż˝l, amelyekre az istenanya kďż˝pe volt verve. Az aranymďż˝vesnďż˝, aki minden bďż˝mat, bďż˝natomat ďż˝s ďż˝rďż˝mďż˝met megosztďż˝ velem – szinte szent ďż˝hďż˝tattal fďż˝ggesztvďż˝n barna szempillďż˝k alďż˝ rejtett szemgolyďż˝it napbarnďż˝tott arcomba, midďż˝n ďż˝ppen a legnagyobb hazugsďż˝g hagyta el szďż˝mat –, a nyert aranyakat mindig hosszďż˝ harisnyďż˝ba akarta szďż˝momra eldugni, amelyet a ruhďż˝sszekrďż˝ny kďż˝lďż˝n rejtett fiďż˝kjďż˝ban ďż˝rizne meg. – (Termďż˝szetesen a legmesszebbrďż˝l sem kďż˝rnyďż˝kezďż˝ a gondolat, hogy az aranyak kďż˝zďż˝gyessďż˝gem, illetďż˝leg jďż˝tďż˝kbeli szerencsďż˝m rďż˝vďż˝n jutottak erszďż˝nyembe, amelyet ingem alatt viseltem. Jďż˝l hajtanak az irodalmi agarak: mondogattam, Aigner Lajos^* mďż˝veimet felvette a Zďż˝ld kďż˝nyvtďż˝rba, s innen szďż˝rmaztak Mďż˝ria tallďż˝rjai.) Nagyon szerelmes lehettem az aranymďż˝vesnďż˝be, hogy nďż˝hďż˝ny darab aranyat olykor csakugyan gondjaira bďż˝ztam. Estella – bďż˝r igen vagyonos ďż˝rnďż˝ volt – gyermekes boldogsďż˝ggal csďż˝kolta meg a pďż˝nzeket, ďż˝s kďż˝nnybe borult szemmel mondogatta, hogy sorsa szerelmem rďż˝vďż˝n akkor is biztosďż˝tva volna, ha tďż˝rtďż˝netesen szegďż˝nynek szďż˝letik.

– Ugyebďż˝r, eltartanďż˝l engem? – mondta felcsattanďż˝ boldogsďż˝ggal. – Hisz a szeretďż˝d vagyok! A kitartott rongy kedvesed vagyok. Utca lďż˝nya, lovaskatonďż˝k csizmatalpa, szemďż˝tdombok virďż˝ga vagyok. De te eltartasz engem.

�gy �rvendezett a gazdag �s tiszteletre m�lt� Estella aranyainak, amelyek sz�zadr�sz�t sem tett�k ki azon nagyobb �sszegnek, amellyel � a ny�r folyam�n megaj�nd�kozott. A titkos helyre dugott harisny�ba boldog-boldogtalans�ggal eregette �jabb aranyaimat, �s m�r nem messzire volt a nap, mid�n az egybegy�lt p�nz�sszegen tekint�lyes s�reml�ket emeltet boldogult �desany�m s�rja felett, a budai r�gi temet�ben.

A frank^* ďż˝r megjelenďż˝se aztďż˝n vďż˝gďż˝t vetette jďż˝tďż˝kszerencsďż˝mnek. Olyan bajusza volt, mint a muskďż˝tďż˝snak lehetett a Dumas regďż˝nyďż˝ben, ďż˝s nyugodt mosollyal ajkďż˝n ďż˝gy dobta a labdďż˝t, mint maga az ďż˝rdďż˝g. Addigi jďż˝lďż˝temnek egyszerre vďż˝ge volt, ďż˝jjelente gyilkossďż˝gra, rablďż˝sra gondoltam sďż˝tďż˝imban, a csendes pesti utcďż˝kon, midďż˝n fillďż˝r nďż˝lkďż˝l elhagytam a kďż˝vďż˝hďż˝zat, mďż˝snap francia fodrďż˝szomat sem tudtam fizetni, ďż˝s a „Sas”-ban adďż˝s maradtam ebďż˝dem ďż˝rďż˝val. Champagne^* borďż˝t nem nyitottďż˝k ki vacsorďż˝mhoz, ďż˝s nefelejcseket sem kďż˝ldhettem mindennap imďż˝dott asszonyomnak. Az elďż˝kelďż˝ gavallďż˝rbďż˝l nyomorult koldus lett, aki teljesen pďż˝nztelenďż˝l ďż˝dďż˝ngďż˝tt a fďż˝vďż˝ros utcďż˝in.

Estella m�r megrendelte a s�rk�vet egy h�res szobr�szn�l, �s k�rte, hogy eg�sz�ten�m ki a harisnya tartalm�t �jabb aranyakkal.

Egy estďż˝n, midďż˝n zďż˝logba vetett amulettemďż˝rt kapott ďż˝sszeg is elďż˝szott a „Tsďż˝szďż˝r”-nďż˝l, csďż˝f, fergeteges idďż˝ fogadott az utcďż˝n, midďż˝n szokďż˝s szerint pďż˝nz nďż˝lkďż˝l lďż˝ptem ki az ďż˝jfďż˝li ďż˝rďż˝ban. Az utďż˝bbi idďż˝ben sohasem voltam ďż˝hes vagy szomjas. Most mindkďż˝t ďż˝rzďż˝s kďż˝nozott, holott vacsorďż˝ra meglehetďż˝s jďż˝ ďż˝tvďż˝ggyal fogyasztottam egy kakast a Csigerszky-fďż˝le pincďż˝ben. A borbďż˝lytďż˝nyďż˝rok zďż˝rďż˝gtek a szďż˝lben, mint Don Gunďż˝rosz verseiben ďż˝s kegyetlen hideg ďż˝ramlott a Duna felďż˝l. Ekkor eszembe jutott a harisnya, amelybe Estella aranyaimat eldugdosta. Egyszer vďż˝letlenďż˝l meglestem a titkos helyt a szekrďż˝nyben, hol a harisnya az aranymďż˝ves ďż˝r tudtďż˝n kďż˝vďż˝l lakott. S ah, mďż˝r sokszor leďż˝rtďż˝k a regďż˝nyekben a hasonlďż˝ lelkiďż˝llapotokat.

Az esďż˝csatornďż˝n felkďż˝sztam az aranymďż˝vesďż˝k erkďż˝lyďż˝re, mďż˝ly csend volt Pesten mindenfelďż˝. Az ablakot benyomtam ďż˝s a kulcsot megfordďż˝tottam. Szinte ďż˝nkďż˝vďż˝letben feszďż˝tettem fel zsebkďż˝semmel a rďż˝gi szekrďż˝ny ajtajďż˝t az ebďż˝dlďż˝ben, nďż˝hďż˝ny pillanat mďż˝lva birtokomban volt a harisnya. Aztďż˝n nyugodtan, lelkiismeret-furdalďż˝s nďż˝lkďż˝l siettem vissza a „Tďż˝rďż˝k Tsďż˝szďż˝r”-ba, hol reggelig jďż˝tszottam.

Midďż˝n ďż˝gyamban felďż˝bredtem, az aranymďż˝vesnďż˝ ďż˝llott szobďż˝mban. Egyik kezďż˝ben az imakďż˝nyv – amint a vasďż˝rnapi misďż˝rďż˝l jďż˝tt –, a mďż˝sikban a megtalďż˝lt ďż˝res harisnya. Az arcďż˝n vďż˝gtelen bďż˝nat…

– Estella! – kiďż˝ltottam kďż˝tsďż˝gbeesve.

De � csendesen elt�vozott.

Gy�nge gy�ngyvir�gillat maradt ut�na.

 

Eml�ki, akir�l m�r egyszer �rtam valahol, egy napon megtudta, hogy egyik le�nya, Estella nev�, aki a Bakonyban, egy kis falucsk�ban nevelkedett anyj�n�l, tizenhat esztend�s lett, �s apj�val megismerkedni �hajt.

Emlďż˝ki romantikus ember volt, egy rďż˝gi szďż˝p korbďż˝l maradt Budapesten, borzas kďż˝csďż˝gkalapjďż˝ban ďż˝s fodros ingďż˝vel. A halďż˝ntďż˝ka fehďż˝r volt, mint decemberben a hegyoldal, ďż˝s arca, homloka, rďż˝gi szenvedďż˝lyes szeme hďż˝vďż˝s ďż˝s friss, mint a vďż˝n hďż˝d cďż˝lďż˝pei alatt vďż˝gott lďż˝k a hegyi patakon, ahovďż˝ alkonyattal vďż˝zmerďż˝tďż˝s cďż˝ljďż˝bďż˝l jďż˝rnak az asszonyok. Olvasďż˝s kďż˝zben fekete csonttal kerďż˝tett ďż˝veget tett a szemďż˝re, s arcďż˝nak kifejezďż˝se szinte megszentďż˝lt, elborongott, mintha sohasem hazudott volna egyetlen nďż˝nek sem ďż˝letďż˝ben. Kďż˝lďż˝nďż˝sen tiszta fehďż˝rnemďż˝t, rďż˝gimďż˝di kabďż˝tot hordott; a fďż˝le mellett kemďż˝nyen hďż˝trafďż˝sďż˝lte hajďż˝t, mint Festetics Taszilďż˝^*, ďż˝s vďż˝kony aranygombos sďż˝tapďż˝lcďż˝jďż˝ra sohasem tďż˝maszkodott teste sďż˝lyďż˝val. A kabďż˝tjďż˝ra nďż˝ha rezedavirďż˝got tďż˝zďż˝tt, ďż˝s arra gondolt, hogy vďż˝gďż˝l n��rt fog meghalni… tavaszi hajnalon, midďż˝n Szent Terďż˝z tornyďż˝ban megkondulnak a harangok, ďż˝s a Nagymezďż˝ utcai mulatďż˝helyekrďż˝l a tďż˝ncosnďż˝k ďż˝s ďż˝nekesnďż˝k a hajnali misďż˝re sietnek az ďż˝tvirrasztott ďż˝jszaka utďż˝n. Egykor sok idejďż˝t fecsďż˝relte el e nďż˝k kďż˝zďż˝tt; volt lovag ďż˝s volt bďż˝kezďż˝ vendďż˝g. Olykor, ha rosszul ment sora, hajnalban a virďż˝gďż˝rus asszony kosarďż˝t vitte szerelme utďż˝n; sorsa fordulďż˝sďż˝val az ďż˝jjeli ďż˝kszerďż˝sztďż˝l gyďż˝rďż˝ket vďż˝sďż˝rolt a virďż˝gďż˝rus leďż˝nyoknak. Ugyanezďż˝rt azt gondolta, hogy hajnalban hal meg, midďż˝n az ďż˝nek ďż˝s a zene mďż˝r elpihent, ďż˝s az ďż˝nekesnďż˝k r��rnek egy halott lďż˝togatďż˝sďż˝ra.

Kďż˝sďż˝bb komoly ember lett Emlďż˝ki, virzsina-szivarjďż˝t otthon szďż˝vta el hďż˝napos szobďż˝cskďż˝jďż˝ban, ďż˝s a fďż˝stbe bďż˝mulva, orosz regďż˝nyhďż˝s mďż˝djďż˝ra, vďż˝giggondolt ďż˝letďż˝n. S ekkor az jutott eszďż˝be, hogy falura megy meghalni, a vadfďż˝nek kďż˝lďż˝nďż˝s jďż˝ illata van az elhagyott temetďż˝kben. A kďż˝tnďż˝l piros lďż˝bďż˝ leďż˝ny dalol, ďż˝s a patakban ingeket mosnak a menyecskďż˝k. Alkonyodik, a tďż˝li kďż˝d ďż˝sszekeveredik a falusi kďż˝mďż˝nyek fďż˝stjďż˝vel, ďż˝s a halďż˝l, mint egy nagy csizmďż˝s vďż˝n paraszt, bandukol a fagyos, sďż˝ros orszďż˝gďż˝ton… Nyomban elindult tehďż˝t, midďż˝n tudomďż˝sďż˝ra jutott, hogy Estella elďż˝rte tizenhatodik ďż˝letďż˝vďż˝t. Valamikor kďż˝tesztendďż˝s korďż˝ban lďż˝tta a gyermeket a bďż˝csi pďż˝lyaudvaron. Halott arcďż˝, fehďż˝r bďż˝rďż˝, alvďż˝ gyermek volt Estella az anyja karjďż˝ban, pirospettyes ruhďż˝cska volt rajta, mint a katicabogďż˝r szďż˝rnya.

…Estve volt, mikor a faluba megďż˝rkezett. A Bakony zďż˝gďż˝sďż˝t mďż˝r fďż˝lďż˝rďż˝ja hallotta, amint a szemďż˝lyvonat egy-egy kis ďż˝llomďż˝son pihenďż˝t tartott. Valamikor utazott mďż˝r erre – a katicabogďż˝r anyjďż˝hoz –, francia illatszerrel dďż˝rzsďż˝lte akkor az arcďż˝t, kďż˝zitďż˝kďż˝rben hajďż˝t igazďż˝totta, a kesztyďż˝jďż˝t sokszor felhďż˝zta… A hďż˝lgy az ďż˝llomďż˝s vďż˝gďż˝n vďż˝rta, mantillkďż˝ban^*, barnďż˝s, harmatos ďż˝zszemďż˝t ijedten rďż˝szďż˝gezte, ďż˝s fďż˝lcipďż˝jďż˝n a csokor mint egy kis kutya figyelďż˝ fďż˝lei. Most ugyanazon a helyen Estella ďż˝llott.

– Az anyďż˝cskďż˝m beteges, ďż˝s az estve hďż˝vďż˝s – mondta Estella, midďż˝n fďż˝rfiasan megrďż˝zta apja kezďż˝t.

Emlďż˝ki bizonyos mďż˝labďż˝val kďż˝zeledett rďż˝gen lďż˝tott leďż˝nyďż˝hoz. (Francia regďż˝nyekben olvasott mďż˝r ilyesmit.) A homlokďż˝t akarta megcsďż˝kolni Estellďż˝nak, de kďż˝sďż˝bb a kezďż˝t vonta az ajkďż˝hoz. Csontos, hosszďż˝ ujjďż˝ keze volt a leďż˝nynak, mint egy apďż˝ca fejedelemasszonynak, aki ďż˝rďż˝kkďż˝ figyelmeztetďż˝leg emeli fel az ujjďż˝t. „Tďż˝lem valďż˝” – gondolta bďż˝skomolyan Emlďż˝ki. Hisz az asszonynak kis, gďż˝mbďż˝lyďż˝, madďż˝rfďż˝szek-tenyerďż˝ keze volt. Nagy, szenvedďż˝lyes barna szeme mintha ďż˝rďż˝kďż˝sen meglepetďż˝st ďż˝gďż˝rne. Az orrďż˝n nďż˝hďż˝ny falusi szeplďż˝cske, mint a nyďż˝rfaleveleken a ragya. A szďż˝jďż˝t csďż˝kra, imďż˝dsďż˝gra ďż˝s sďż˝rďż˝sra teremtette a termďż˝szet, nem pedig a cďż˝ltalan beszďż˝lgetďż˝sre. A haja barna ďż˝s kďż˝t szďż˝rba fonva; a homlokďż˝n nďż˝mi merengďż˝s, ďż˝lmodozďż˝s ďż˝s szomorďż˝sďż˝g, mint a gyermekek homlokďż˝n, akik az apa tďż˝vollďż˝tďż˝ben nďż˝nek fel.

A hďż˝rďż˝szkendďż˝je^* alďż˝l egy rďż˝gebbi fďż˝nykďż˝pet vett elďż˝ – amelyen Emlďż˝ki magyar ruhďż˝ban ďż˝llt a fotografus csďż˝ve elďż˝ –, lopva ďż˝sszehasonlďż˝totta az apjďż˝val.

Az erd�sz�len vezetett �tjuk, egy keskeny �sv�nyen. Eml�ki karonfogta a l�ny�t:

– ďż˝s nem fďż˝lsz a Bakonytďż˝l, hogy mindig zďż˝g?

– Mi itt falun semmitďż˝l sem fďż˝lďż˝nk. A kďż˝sďż˝rtetet ismerjďż˝k, a bagolyhuhogďż˝st megszoktuk, a kďż˝mďż˝nyben lakďż˝ ďż˝klďż˝ndďż˝zďż˝ ďż˝regembert kipďż˝rkďż˝ljďż˝k ďż˝szidďż˝ben, mielďż˝tt a fďż˝tďż˝st elkezdenďż˝k. Csupďż˝n a vadmacskďż˝kat nem szeretem.

Egyszerďż˝en, nyugodtan beszďż˝lt Estella, mintha tizenhat ďż˝v ďż˝ta ez idďż˝ tďż˝jt mindig az apjďż˝val sďż˝tďż˝lt volna az erdei ďż˝svďż˝nyen. A fďż˝le mellett egy hajszďż˝l mint egy hosszďż˝ vadfďż˝ lengett. A kendďż˝jďż˝nek – vagy a nyakďż˝nak – almaillata volt, mint tďż˝len a kamarďż˝knak. Hegyes orrďż˝, magas sarkďż˝ cipďż˝jďż˝ben hosszďż˝kat lďż˝pett; a cipďż˝ orra lďż˝pďż˝senkďż˝nt ďż˝gy tďż˝nt elďż˝ a fodros, fekete szoknya alďż˝l, mintha egyetlen szďż˝t sem akarna veszďż˝teni a tďż˝rsalgďż˝sbďż˝l.

– Tehďż˝t a vadmacskďż˝k – folytatta Emlďż˝ki. – ďż˝n mďż˝g sohasem lďż˝ttam vadmacskďż˝t.

– Valamivel nagyobb, mint a hďż˝zimacska. A feje ďż˝s a fďż˝le kifejlett, a szeme fďż˝lelmetes, ďż˝s ďż˝gy tud sďż˝rni, mint egy gyermek. Lďż˝tszďż˝lag cďż˝ltalanul futkosnak ki ďż˝s be a faodďż˝kba, holdas ďż˝jszakďż˝kon, de ha a vďż˝ndorlegďż˝ny megďż˝ll, a vďż˝llďż˝ra ugranak. Minden ďż˝jszaka egy vadmacska ďż˝l az ablak elďż˝, a korhadt ecetfďż˝ra. Zďż˝ld szemďż˝vel egďż˝sz ďż˝jszaka az ďż˝gyamba nďż˝z. Miutďż˝n sem ďż˝n, sem anyďż˝m fegyverrel nem tudunk bďż˝nni… Ezďż˝rt kďż˝rettďż˝nk.

– A vadmacska – sďż˝hajtott mďż˝g mindig regďż˝nyesen Emlďż˝ki. – Ha nem tďż˝vedek, az anyďż˝dat fiatal korďż˝ban vadmacskďż˝nak neveztem, mert gyakran ďż˝sszekarmolt. Vagy talďż˝n mďż˝s volt?

Estella er�sen az apja karj�ba kapaszkodott.

– Nem tudom, hogy szeret-e engem? – szďż˝lalt meg, ďż˝s nagy, fďż˝nylďż˝, harmatos szemďż˝vel, gyermekes bďż˝nattal az apjďż˝ra nďż˝zett. – ďż˝m, ha egy kicsit szeret, megszabadďż˝t a vadmacskďż˝tďż˝l. Nem alszom, ďż˝s arra gondolok, hogy Mďż˝tyďż˝s kirďż˝ly vadďż˝szkastďż˝lya mellett, az erdďż˝ben van egy feneketlen kďż˝t.

Eml�ki megsimogatta a homlok�t, mintha a m�ltat hessegetn� el mag�t�l. Elkomolyodott.

– Van fegyver a hďż˝znďż˝l?

– Egy rďż˝gi katonapuska, ďż˝s mindig tďż˝ltve.

A h�zhoz �rtek, amely olyan volt, mint h�sz esztend� el�tt. A falusi h�zak nemigen v�ltoztatj�k k�lsej�ket egy-k�t ember�lt� alatt. A kis ajt� ismer�sen nyikorgott, mint egy megv�n�lt atyafi, a szomor�f�z �ga a f�ldig �rt, �s a k�m�ny f�lrebillentette a fej�t, mint a karossz�kben az �regemberek. � fekete ruh�ban volt, mint mindig, hossz� f�z�ben, �s kis kend�t tartott a kez�ben, mint azon az olajfestm�nyen, amelyet le�nykor�ban festett r�la egy v�ndorpiktor. A szeme k�r�l p�kh�l�k, mint egy r�gi ablakon, amelyet nem nyit ki senki. Az arc�n a nyugalom, a gond �s az eml�kez�s, mint h�rom j�bar�tok �ld�g�lnek �szi d�lut�n a d�rcs�pte lugasban. A hangja csendes, mint az �szi sz�lben az erk�lyen kopog� eperfa hangja.

 

�jjel Eml�ki le�nya �gya mellett �lt. Estella a kis p�rn�kat szerette, �s furfangos szalagokat f�z�tt bel�j�k. A paplan s�rga selym�re h�t�g� korona volt pirossal h�mezve; im�ds�gosk�nyv, viaszgyertya az �ji szekr�nyen. A poh�rban a v�z hidegen csillogott.

– Hol van a vadmacska? – kďż˝rdezte Emlďż˝ki, aki huzamosabb ideje ďż˝lt egy foxterier-lďż˝bďż˝ fotelben, ďż˝s a tďż˝rdďż˝n egy rďż˝gi Werndl-fďż˝le katonafegyvert tartott.

– Legyen nyugodt, apďż˝m. Hisz mďż˝g ďż˝jfďż˝l sincs. Anyďż˝mmal nďż˝ha reggelig elbeszďż˝lgetďż˝nk e helyen. Tudja, mirďż˝l beszďż˝lgetďż˝nk?

– A vadmacskďż˝rďż˝l – mondta szďż˝rakozottan Emlďż˝ki, miutďż˝n a leďż˝nya kezďż˝t megsimogatta.

– Korďż˝ntsem. Magďż˝rďż˝l beszďż˝lgetďż˝nk.

Eml�ki lehajtotta a fej�t.

– Alig hihetďż˝.

Estella er�sen fogta az apja kez�t.

– Mindent tudok ďż˝nrďż˝l, apďż˝m. Tudom, hogy fiatalkorďż˝ban a nďż˝k nem hagytďż˝k rendes, becsďż˝letes ďż˝letet ďż˝lhetni. Nyugtalanďż˝tottďż˝k, csalogattďż˝k, mindenfďż˝lďż˝t hazudtak ďż˝nnek. Egybe nagyon szerelmes volt, s ezďż˝rt ďż˝vekig ivott, bďż˝nkďż˝dott, elhagyott vďż˝rosrďż˝szekben lehajtott fďż˝vel csavargott, a hidakrďż˝l hosszan a vďż˝zbe pillantott. Estďż˝nkďż˝nt mintha mindig lďż˝ttuk volna ďż˝nt, amint kibontott kďż˝penyegben, szemďż˝re hďż˝zott kalappal megy a hďż˝zak fala mellett Pesten. A szemďż˝ben csalďż˝dďż˝s, bďż˝nat. ďż˝, hogy szerettďż˝k volna ilyenkor megfogni a kezďż˝t, hazahozni. Szďż˝p nďż˝ volt?

– A legszebb, de mďż˝r elfelejtettem.

– Nos, ďż˝n majd beszďż˝lek magďż˝nak rďż˝la, ha bekďż˝szďż˝ntďż˝nek a tďż˝li napok, ďż˝s az erdďż˝n hďż˝ fďż˝d mindent. Csak a mi kďż˝lyhďż˝nkban piroslik egy parďż˝zs, mint az emlďż˝kezet.

Eml�ki a sarokba �ll�totta a fegyvert. Megn�zte az �r�j�t.

– ďż˝jfďż˝l.

– Mďż˝g nincs ďż˝jfďż˝l. Ha elhallgatunk, halljuk a falusi toronyban a harang kongďż˝sďż˝t. Mindig tizenegyet ver…

– Sokat szenvedtem. Nďż˝ktďż˝l. ďż˝lettďż˝l. ďż˝nmagamtďż˝l.

Estella fel�lt az �gyban.

– Adja ide a kezďż˝t, ďż˝s ďż˝gďż˝rje meg, hogy ezentďż˝l becsďż˝letes ember lesz.

Eml�ki elnevette mag�t.

– Remďż˝lem, nem talďż˝lta ki az anyďż˝d, hogy tďż˝mlďż˝cben is ďż˝ltem?

– Mindig szerettďż˝k magďż˝t, mint egy tďż˝kozlďż˝ fiďż˝t. Tudtuk, hogy egyszer visszatďż˝r. Maradjon nďż˝lunk, velďż˝nk. ďż˝gďż˝rem, hogy anyďż˝m csendes lesz… ďż˝s egyszer majd fďż˝rjhez ad engem.

– Megprďż˝bďż˝ljuk… Itt minden a rďż˝gi, mint fiatalkoromban. Sokat nďż˝ztem innen az alkonyt, az ablakbďż˝l. De a vadmacskďż˝t nem lďż˝tom.

– ďż˝n a vadmacska, apďż˝m. Maga ďż˝lt a holdas ďż˝jjeleken az ablakom elďż˝tt, ďż˝s engem nďż˝zett. Igaz, hogy nďż˝zett, rďż˝m gondolt, szeretett? Hisz mindig magďż˝rďż˝l beszďż˝lgettďż˝nk.

Emlďż˝ki megsodorta a bajuszďż˝t, bďż˝r ez nem volt szokďż˝sa, rezignďż˝ltan^* nevetett, megsimogatta Estella hajďż˝t. – Vadmacska vagyok – dďż˝rmďż˝gte. – Tďż˝lire leďż˝ljďż˝k a malacot, akit este az udvaron lďż˝ttam.

 

Az ďż˝lmok, e drďż˝ga szďż˝lhďż˝mosok a falusi tďż˝li estďż˝ket ďż˝ppen ďż˝gy szeretik lďż˝togatni, mint a vďż˝rosi vizitszobďż˝k kďż˝lyhďż˝inak piroslďż˝ vasajtajďż˝t, amelyre nagy bajuszďż˝ kutyďż˝kat ďż˝s szďż˝lďż˝fďż˝rtďż˝ket alkotott a vasďż˝ntďż˝. Az ďż˝lmok mindig vďż˝mmentesen, szabadon kďż˝zlekedtek az orszďż˝gban, a kocsi, amely ďż˝ket ide-oda szďż˝llďż˝totta, orgonavirďż˝gos kerďż˝ken gurult. ďż˝tkďż˝zben, a keresztutaknďż˝l vďż˝n mezei csďż˝szďż˝k ďż˝llongtak a holdfďż˝nyben a rozstďż˝bla szďż˝lďż˝n, ďż˝s hosszďż˝ botjaikkal mutattďż˝k az utat, merre vegye ďż˝tjďż˝t az ďż˝lomkocsi, amelyen minden feltalďż˝lhatďż˝ volt, mint egy nagy panorďż˝mďż˝ban. Faragott diďż˝fadeszka, amilyenbďż˝l rendes, meggondolt emberek a koporsďż˝jukat rendelik – a fďż˝rfiak ďż˝lmai, rďż˝zsaszďż˝nďż˝, pďż˝deres skatulyďż˝khoz hasonlatos szekrďż˝nykďż˝k ďż˝riztďż˝k a nďż˝k ďż˝lmait. Az elhagyott torony lakďż˝i: a baglyok fďż˝radhatatlanul vittďż˝k a hintďż˝t, faluban, vďż˝rosban kidobtak egyet drďż˝ga ajďż˝ndďż˝kaik kďż˝zďż˝l a hintďż˝ utasai – ďż˝zvegy Morvainďż˝ egy nyďż˝r vďż˝gi ďż˝jszakďż˝n illatszeres ďż˝vegecskďż˝t talďż˝lt az ablakďż˝ban a hervatag virďż˝gcserepek kďż˝zďż˝tt, az ďż˝vegre virďż˝gkosďż˝r volt rajzolva ďż˝s nefelejcs-koszorďż˝, mint a szďż˝vekre a rďż˝gi fametszeteken. Amint a dugďż˝t kihďż˝zta a palack nyakďż˝bďż˝l, mindenfďż˝le bolondos illatokkal telt meg a hďż˝za.

Holott ez a bizonyos Morvainďż˝ azon ďż˝zvegy asszonysďż˝gok kďż˝zďż˝ tartozott, akiket szeretnek a fďż˝rfiak a halďż˝luk utďż˝ni idďż˝re elkďż˝pzelni. Mindig fekete ruhďż˝ban jďż˝rt, ďż˝s a rďż˝gi vďż˝roska barna hďż˝zai kďż˝zďż˝tt, amelyek olyanformďż˝n voltak egymďż˝s mellďż˝ ďż˝s egymďż˝sra halmozva, mint a dominďż˝kďż˝vek, gyďż˝szfďż˝tyola ellengett a visszhangos utcďż˝n, hogy az emberek a halottas szoba viaszgyertyďż˝inak fďż˝stjďż˝t ismďż˝t ďż˝reztďż˝k, ďż˝s a tďż˝volban a zenekar a halotti marsot jďż˝tszotta. Ah, mikor magas ablakďż˝bďż˝l kipillantott a piac hiďż˝bavalďż˝sďż˝gaira, ďż˝s a kďż˝mďż˝nyek a hďż˝ztetďż˝n szinte fďż˝loldalra dďż˝ltek, mint a tďż˝rtďż˝nelmi regďż˝nyekben! Az esďż˝csatorna bďż˝bďż˝natosan morgott, mint egy ďż˝regember, akinek a nďż˝k kiadtďż˝k az utat, ďż˝s kďż˝d lakott a rďż˝gi erkďż˝lyen, mintha rďż˝gen elhalt polgďż˝rnďż˝k tďż˝rnďż˝nek vissza alkonyattal, hogy Morvainďż˝t ďż˝zvegysďż˝gďż˝ben mulattassďż˝k mďż˝svilďż˝gi pletykďż˝ikkal. Termďż˝szetesen, madarat tartott nagy kalitkďż˝ban, amely oly komor ďż˝s sďż˝tďż˝t volt, mint egy kďż˝zďż˝pkori templom, ďż˝s halkan tett-vett a hďż˝zďż˝ban, mint az ifjďż˝ csermely ďż˝l a vďż˝n fatďż˝nkďż˝k alatt. „Morvainďż˝ mosakodik” – mondtďż˝k a rďż˝gi vďż˝rosban, ďż˝s a vilďż˝goskďż˝k toronybďż˝l az ďż˝reg harangozďż˝ az ablakra lapulva leste, hogyan megy vďż˝gig Morvainďż˝ a szobďż˝jďż˝n, nďż˝ha nem is gyďż˝szfďż˝tyolban. A szomszďż˝dban egy ďż˝nkďż˝ntes tďż˝zoltďż˝ mindenfďż˝le lyukakat fďż˝rt a falba, mint vidďż˝ki fogadďż˝ban szokďż˝s, ďż˝s kďż˝sďż˝rtetiesen kopogott a kamara falďż˝n, a padlďż˝son egy remďż˝nytelen udvarlďż˝. Stďż˝lcze, az egyhďż˝zfi, mďż˝zsďż˝s ember lďż˝tďż˝re hajmeresztďż˝ bďż˝torsďż˝ggal kďż˝szott fel a villďż˝mhďż˝rďż˝tďż˝n, hogy az ďż˝zvegy nyitott ablakďż˝n bepillanthasson. A rďż˝szeges postamester ďż˝jjelenkint mindig kurjantott az ablak alatt. Kďż˝nn a dombon, a temetďż˝ben Morvai, az egykori takďż˝cs olyan nyugodtan nyďż˝jtďż˝zkodott, mint azok az ďż˝reg polgďż˝rok, akik tďż˝kďż˝jďż˝k utďż˝n ďż˝lnek. Szďż˝p, rendes, megkďż˝zelďż˝thetetlen ďż˝zvegyet hagyott hďż˝tra. Az ďż˝nkďż˝ntes tďż˝zoltďż˝ ďż˝rďż˝lt mďż˝djďż˝ra jďż˝rta a hďż˝ztetďż˝t.

Bizonyos v�ndormuzsikus �rkezett a v�rosba, h�vt�k Idemnek, �s k�l�n�s dalokat �nekelt a Postn�l vagy a v�ros v�g�n a S�lthaln�l, ahova a parasztok t�rnek be egy ital borra, valamint a vereked�k tany�znak. Idem ravaszk�s j�r�s�, csendes mosolyg�s�, se fiatal, se v�n emberke volt, a mad�rtollas kalapja alatt f�rk�sz�leg j�rt a szeme, mint azok� az emberek�, akik v�rosr�l v�rosra hajtanak az apostolok lov�n, �s szeretn�nek meg�lni az emberek k�nnyelm�s�g�b�l. K�r�lbel�l az els� pillant�sra meg tudja �llap�tani, hogy kinek h�ny tall�r foglal helyet a zseb�ben, �s a b�natosokhoz, szerelmesekhez sz�z tolvajkulcsot hordott karik�ra f�zve.

A Postban akkoriban egynďż˝hďż˝ny remďż˝nytelen agglegďż˝ny ďż˝ldďż˝gďż˝lt, aki Morvainďż˝ szerelmďż˝t hazudta estďż˝rďż˝l estďż˝re. Hogy mit mondott a kďż˝vďż˝natos ďż˝zvegy, ďż˝s csďż˝kja, mint meleg esďż˝… Hogy mint tďż˝rdepelt ďż˝s eskďż˝dďż˝tt. ďż˝s a tďż˝rde, a karja, a hangja. Olykor ďż˝jfďż˝l volt, mďż˝g telehazudtďż˝k egymďż˝s fejďż˝t az agglegďż˝nyek. Aztďż˝n meghatottan ballagtak el az ablak elďż˝tt, hol a fehďż˝r fďż˝ggďż˝ny oly mozdulatlanul fekďż˝dt, mint a szemfďż˝dďż˝l.

Idem termďż˝szetesen megbarďż˝tkozott az agglegďż˝nyekkel, „grďż˝f ďż˝rnak” szďż˝lďż˝totta a legidďż˝sebbet, a patikďż˝rust lovagnak nevezte, ďż˝s az adďż˝pďż˝nztďż˝rosnak kezet csďż˝kolt.

– Lengyelfďż˝ldďż˝n is ďż˝gy szokďż˝s – mondta, mikor tďż˝rdre borult ďż˝jfďż˝l felďż˝ a tďż˝rsasďż˝g elďż˝tt.

Estefel� mindig t�relmetlen�l v�rt�k az aggleg�nyek Idemet, k�l�n�s dalaival, furcsa kis heged�j�vel �s szokatlan al�zatoss�g�val.

– Hazudni kellene valamit a hďż˝lgynek – vďż˝lekedett egy napon Idem, midďż˝n a patikus ďż˝s a pďż˝nztďż˝ros kardpďż˝rbajt vďż˝vtak a Post tďż˝nctermďż˝ben, ďż˝s utďż˝na bďż˝kelakomďż˝t tartottak.

Az aggleg�nyek b�san lehorgasztott�k a fej�ket.

– Mi nem tudunk hazudni – mondta a legďż˝regebb.

Idem, aki m�r a p�rbaj rendez�s�n�l is megmutatta �letreval�s�g�t, v�grendeletet �ratott a m�rk�z�kkel, �s a t�nctermet gyant�val hintette fel, les�t�tte a szem�t �s szer�nyen mormogta:

– Ha a nemes urak talďż˝n csekďż˝lysďż˝gemet megbďż˝znďż˝k… Nďż˝hďż˝ny kitďż˝nďż˝, nďż˝knek valďż˝ hazugsďż˝got hallottam Varsďż˝ban, mikor az ottani udvari szďż˝nhďż˝z karnagya voltam.

A Postban �sszen�ztek az urak, �s gondolkoz�s �r�gye alatt fen�kig kihajtott�k a talpas poharakat. Idem odavet�leg mondta a savany�vizes �vegnek:

– Vannak bizonyos szerelmi bďż˝jitalok. Rďż˝gente minden nďż˝t megitattak varďż˝zsszerrel, mert akkoriban makacskodtak a dďż˝mďż˝k.

St�lcze, az egyh�zfi s�t�ten d�rm�gte:

– A tďż˝zoltďż˝t kellene eltenni lďż˝b alďż˝l.

– Rďż˝kerďż˝l a sor – felelte sokatmondďż˝ szemhunyorďż˝tďż˝ssal Idem. – Egy tďż˝szďż˝rďż˝s, ďż˝s a tďż˝zoltďż˝ halott.

M�snap �nnepi d�szbe �lt�z�tt k�t aggleg�ny, �s Idemet az �zvegyhez bemutat�ra vitt�k. Morvain� szok�s szerint im�dkozott, �s sok�ig vonakodott Idemet �szrevenni. A v�ndormuzsikus szer�nys�ge �s al�zatoss�ga v�gre gy�zedelmeskedett az asszonyi g�g�n, �s enged�lyt kapott, hogy eb�dre a h�zn�l maradhasson.

Az aggleg�nyek kez�ket d�rzs�lgett�k, mid�n az �zvegy h�z�t elhagyt�k.

– Az ďż˝rdďż˝ngďż˝s fickďż˝ majd elbďż˝nik vele – mondottďż˝k egymďż˝snak.

Idem ezut�n m�r csak r�vid id�re jelent meg a Postn�l, hogy n�h�ny h�tralev� dal�t az aggleg�nyeknek el�nekelje. Az itallal m�rs�kelten b�nt �s a t�rdre borul�st csaknem elfelejtette. Az aggleg�nyek ezen felh�borodtak, �s a v�ndormuzsikust ki�zt�k a v�rosb�l.

M�r t�lre hajlott, az utakat magas h� bor�totta, mint az eml�kezet k�nnyei a s�rok vir�gait, a f�k lecs�ngesztett gallyai, mint elhullajtott hajsz�lak a sz�lben. Idem a kereszt�tn�l a k�polna t�v�ben keresett �jjeli sz�ll�st. A heged�j�t az �ll�hoz szor�totta, �s enyh�bb� pr�b�lta var�zsolni az est�t.

– Vajon megfogannak hazugsďż˝gaim? – gondolta elrďż˝vedezve, mint a kďż˝rtyďż˝s visszagondol az ďż˝tdďż˝zsďż˝lt ďż˝jszakďż˝ra.

Miel�tt az �j lesz�llott volna, Idem a csillagok �ll�s�t figyelte.

– Most kďż˝pzeli magďż˝t kirďż˝lynďż˝nek az ďż˝zvegy – vďż˝lekedett a vďż˝ndorzenďż˝sz, miutďż˝n tegnap ez idďż˝ tďż˝jt ďż˝gy hazudta neki.

Mid�n a hold kib�jt a r�gi v�ros h�ztet�i m�g�l, mint sz�k�sben lev� rab, Idem a k�polna l�pcs�j�re hajtotta a fej�t.

– Most az jut eszďż˝be, hogy a szerelem minden a vilďż˝gon – szerelem nďż˝lkďż˝l egy lyukas pďż˝nzt nem ďż˝r az ďż˝let. Sďż˝rni, szeretni, valakire erďż˝sen rďż˝gondolni, a szďż˝vvel hďż˝zni, mint a mďż˝gnes, ďż˝s ďż˝rďż˝k hosszďż˝ig csďż˝kolďż˝zni. Kertekben sďż˝tďż˝lni, dalokat hallgatni messzirďż˝l, ďż˝s a hďż˝rsfa leveleit megolvasni a boldogsďż˝gtďż˝l… Megbolondulni az ďż˝lelďż˝stďż˝l, ďż˝s soha ki nem jďż˝zanodni! Neveket adni az ďż˝lettelen tďż˝rgyaknak. A kďż˝tďż˝tďż˝ket elkeresztelni, ďż˝s a ruhaszekrďż˝nyt Stďż˝lcze bďż˝csinak nevezni. ďż˝s jďż˝ szagďż˝t ďż˝rezni a kďż˝znek, a hajnak, a nyaknak ďż˝s a leheletnek. Vajon tudja-e mďż˝g a leckďż˝t a hďż˝lgy?

A t�volban sz�ncs�rg�s hallatszott, az �zvegyasszony hajtott a v�ndormuzsikus ut�n.

A muzsikus az �t k�zep�re �llott.

– Gyere vissza, Idem – mondta az asszony –, mďż˝g azt szeretnďż˝m tďż˝led hallani, hogy milyen illata van reggel az ďż˝lomnak?

– Gyďż˝ngyvirďż˝g – felelt Idem, ďż˝s felkapaszkodott a szďż˝nra. – Lengyel kirďż˝lynďż˝k vďż˝rkertjďż˝ben termett gyďż˝ngyvirďż˝gillata van a reggeli ďż˝lomnak, aranyharang szďż˝l a misďż˝re, ďż˝s a bďż˝styďż˝rďż˝l kďż˝k folyďż˝kat lďż˝tni, fehďż˝r hollďż˝ ďż˝ldďż˝gďż˝l a toronytetďż˝n ďż˝s ezďż˝st tollait hullatja.

Az �zvegy elgondolkozott.

– Furcsa, ezt sohasem mondta nekem senki.

 

Mint a p�k, a r�gi mesterember sz�vi a fonalat mag�nyos, kora �szi alkonyaton, elhagyott kerti h�zak, egykor der�s lugasok zug�ban, ahov� legfeljebb s�rni j�r az eml�kezet, Nagybotos Viola egyed�l csavargott a b�styas�t�nyon, �s legkedvesebb gondolata az volt, hogy vall�st alap�t a n�k ellen, vagy lig�t, megv�delmez�s�re a szeg�ny f�rfiaknak. Egyszerre h�rom kedvese hagyta el.

Az ďż˝j egyesďż˝let tagjai kutyabďż˝rbďż˝l valďż˝ szďż˝jat viselnek jelvďż˝nyďż˝l a gomblyukban, hol egykor nefelejcs vagy gyďż˝ngyvirďż˝g illatozott, amilyen ďż˝ppen a hďż˝lgy szďż˝ne volt… Nďż˝hďż˝ny gyilkossďż˝g is tervbe volt vďż˝ve, ďż˝jjel a Dunďż˝n, csďż˝nakďż˝zďż˝s kďż˝zben bďż˝rzsďż˝kba varrjďż˝k a nďż˝t, ďż˝s a folyam medrďż˝be leeresztik, hogy sohase kerďż˝ljďż˝n napfďż˝nyre a tett. Mďż˝skor elhagyott vďż˝ros vďż˝gi hďż˝zakba hurcoltatnak el bizonyos nďż˝k, korbďż˝csot kapnak meztelen testďż˝kre, ďż˝s a kertben ďż˝lnyi mďż˝lysďż˝gďż˝ sďż˝rt ďż˝s az egylet sekrestyďż˝se.

H�rom fejfa �lldog�l egym�s mellett, h�rom n�i n�v a fejf�kon, �s az �jf�l itt mozgalmas lesz, mid�n a halott n�k, Nagybotos egykori kedvesei fel�brednek �s egym�s haj�ba ragadnak.

– Szegďż˝nykďż˝k! – sďż˝hajtott fel Nagybotos a bďż˝styasďż˝tďż˝nyon, mert mindegyik nďż˝rďż˝l tudott valamely meghatďż˝, szentimentďż˝lis vonďż˝st, ami a kivďż˝gzďż˝stďż˝l megmentse hďż˝lgyeit. Az egyiknek pďż˝ldďż˝ul a jďż˝rďż˝sa tďż˝ntďż˝rgďż˝, gyermekes lďż˝pďż˝sei, mďż˝siknak mďż˝labďż˝s fejtartďż˝sa, harmadiknak komoly, mďż˝lyen zengďż˝ hangja, mint a bďż˝nat muzsikďż˝ja, ďż˝gy ellďż˝gyďż˝totta Nagybotost, hogy mďż˝g a csalďż˝st is megbocsďż˝totta nekik. Egyiket mindig ďż˝gy lďż˝tta, hogy omnibusz^* utďż˝n fut, ďż˝s mily ďż˝gyetlen volt szegďż˝nyke. A mďż˝sikat magďż˝nyos szobďż˝ba kďż˝pzelte, ahol tenyerďż˝be ejtett ďż˝llal ďż˝ldďż˝gďż˝lt ďż˝s maga elďż˝ mereng, mint az ďż˝zvegyasszony a temetďż˝ben. A harmadikat folyton panaszosan, bďż˝natosan hallotta szďż˝lani.

– Jaj – mondta magďż˝ban Nagybotos, ďż˝s az egyesďż˝let sekrestyďż˝se hivatalos dolog hiďż˝nyďż˝ban tďż˝tlenďż˝l lďż˝dďż˝rgďż˝tt a budai kocsmďż˝kban, egyetlen kivďż˝gzďż˝s sem fordult elďż˝ a vallďż˝salapďż˝tďż˝s ďż˝ta.

A sekresty�s r�gebben beteg�pol� volt egy elmebajos fiatalember mellett, akinek a pirom�nia^* volt egyik betegs�ge. Borkovics, egy elz�ll�tt sz�n�sz, est�nk�nt azzal mulattatta beteg�t, hogy t�zet rakott az �gya al�. Egyszer Borkovics elk�sett a kocsm�ban, az elmebajos egyed�l rakott t�zet az �gya alatt, �s seg�ts�g h�j�n sz�nn� �gett. K�s�bb egy alkoholista f�ldbirtokos mellett v�gezte az �pol�si teend�ket. Mindennap holtra itta mag�t, hogy a beteg az alkoholt�l megriadjon. Egyszer azonban lumpolt^* Borkovics, �s sz�nj�zanon ker�lt a beteg el�. Szerelmes volt, nem b�rt az ital vele. A f�ldbirtokos visszaesett betegs�g�be, �s nemsok�ra meggyulladt benne a p�linka. A sz�n�sznek teh�t mindegy volt, hogy mif�le foglalkoz�ssal t�lti el szabad �r�it. Miut�n szerette az elmebetegeket, Nagybotost mag�ban cs�ndes �r�ltnek nyilv�n�totta, �s elfoglalta �j �ll�s�t. Fizet�se volt �s kosztja egy asszonys�gn�l, bizonyos Markovicsn�n�l, aki azel�tt, r�gente Nagybotos kedvese volt, �s miut�n visszavonult a le�nykereskedelemt�l, egy k�polna k�zel�ben, ecetf�s udvaron, r�gi h�zban lakott Bud�n, ahol a falakba szent �let� szerzetesek �s meggyilkolt keresked�k voltak temetve. S az �j liga h�ve lett, miut�n a n�met �js�gban rossz h�reket olvasott a n�k mozgalm�r�l.

– Thaisz rendďż˝rkapitďż˝ny alatt bezzeg eltoloncoltďż˝k volna az ilyen nďż˝ket a vďż˝rosbďż˝l. Mďż˝g szavazni is akarnak! – mďż˝ltatlankodott az asszonysďż˝g, aki ďż˝gy gyďż˝lďż˝lte a szerelmet ďż˝s a nďż˝ket, mint ďż˝reg nyugdďż˝jas tanďż˝tďż˝k az iskolďż˝t.

Borkovics – Nagybotos pďż˝rtfogďż˝sa folytďż˝n – a budai hďż˝zban ebďż˝delt, ďż˝s a zsebe tele volt levelekkel, amelyeket nem lďż˝tezďż˝, elďż˝kelďż˝ szemďż˝lyek nevďż˝ben ďż˝nmagďż˝hoz intďż˝zett. Nagyon szeretett leveleket ďż˝rni ďż˝nmagďż˝hoz, amelyekben kedves Pďż˝ternek szďż˝lďż˝totta magďż˝t, holott Mihďż˝lynak hďż˝vtďż˝k. Az asszonysďż˝gnak ďż˝nnepďż˝lyesen felolvasta a leveleket, aztďż˝n sorszďż˝mot ďż˝rt a levďż˝l sarkďż˝ra, mint egy irodafďż˝nďż˝k.

– Az „ďż˝reg” ďż˝rďż˝lni fog a vďż˝ci pďż˝spďż˝k ďż˝ldďż˝sďż˝nak! – mondta egy napon, midďż˝n ismďż˝t levelet hamisďż˝tott, „ďż˝reg”-nek Nagybotost nevezvďż˝n. ďż˝s hivatali kďż˝ltsďż˝gre elďż˝leget vett az asszonysďż˝gtďż˝l.

– Csak hďż˝mezze a zďż˝szlďż˝t, mama – mondta bďż˝csďż˝zďż˝snďż˝l –, nemsokďż˝ra megtartjuk a zďż˝szlďż˝szentelďż˝st.

Egy �szi napon, mikor m�r a k�lf�ldi el�kel�s�gek is bejelentett�k hozz�j�rul�sukat az �j lig�hoz, Borkovics aggodalmas arccal dugta gall�rj�ba az asztalkend�t a budai asszonys�gn�l.

– Az „ďż˝reg”-nďż˝l nincs valami rendben – mondta, mikďż˝zben a levest kanalazta –, Szerafint a budai korzďż˝ra csalta, ďż˝s ďż˝rďż˝kig ďż˝ldďż˝gďż˝ltek egy padon.

A komoly asszonys�g, aki Nagybotos kedveseit h�sz esztend� �ta sz�mon tartotta, leste, leplezte, �ton-�tf�len gyal�zta �s n�vtelen levelekkel �ld�zte, Szerafint �ppen �gy ismerte, mint a t�bbi h�lgyet. Szerafin a visszat�r� n�k k�z� tartozott, aki h�romesztend�nkint felbukkant Nagybotos �let�ben, k�t-h�rom h�napig hal�lra k�nozta a f�rfit �ld�z�s�vel �s f�lt�kenys�g�vel, azt�n valami �r�gy alatt �sszeveszett �s elt�nt. Nagybotos egy darabig k�ts�gbeesetten kutatta a n� nyomait, azt�n fogadalmat tett a tab�ni templomban, hogy most m�r �r�k id�re befejezte Szerafinnel val� ismerets�g�t. Ilyen id�kben j� szolg�latot tett a budai asszonys�g, akinek �l�be lehetett hajtani a meggy�t�rt f�t �s hallgatni a sz�p, hosszadalmas mes�ket h�tlen n�kr�l �s a nemezisr�l^*, amely �ket utol�rte.

Csak nagy nehezen tudott megfelel� kalapot tal�lni a budai asszony a r�gi dobozaiban, mert m�r �vek �ta nem j�rt el a h�zb�l. Azt�n karonragadta Borkovicsot, �s megindult a T�r�ks�nc utc�b�l.

– A vďż˝rban szoktak dďż˝lutďż˝n sďż˝tďż˝lni – mondta a sekrestyďż˝s.

Val�ban ott j�rt Nagybotos egy n�alak mellett, mint a h�mgalamb libeg a templomp�rk�nyon.

– Azelďż˝tt vďż˝rďż˝s volt a cudar – mondta a budai asszony. – Vajon mit csinďż˝lt, hogy lefogyott?

T�volr�l lest�k az andalg� p�rt. A h�lgy �lmodozva l�pkedett, �s m�l�n oldalra hajtotta a fej�t, mintha el�sz�r s�t�lna a v�rban d�lut�n. Nagybotos �letre-hal�lra hazudott, hogy szinte megn�tt a f�le. Azt�n meg�llottak, �s hosszasan n�zt�k az alant elter�l� v�rosr�szeket.

– Ez szerelem – mondta a kapu alatt, leshelyďż˝n a budai asszonysďż˝g. Borkovics fďż˝tyďż˝rďż˝szve nďż˝zegette vadonatďż˝j lďż˝bbelijďż˝t, mint aki mďż˝r ďż˝gyis megunta hivatalďż˝t, ďż˝s tďż˝zet rak az ďż˝gy alďż˝.

A h�lgy v�lla a f�rfi v�ll�hoz �rt, azt�n titkon tal�lkoztak a kezek. Ism�t elindultak halkan, boldogan, �nfeledten, mintha k�r�l a r�gi templomokban a k�zelg� koron�z�sra d�sz�ten�k az olt�rokat.

–Van magďż˝nak tďż˝rvďż˝nyes felesďż˝ge, Borkovics? – kďż˝rdezte Markovicsnďż˝.

A sekresty�s v�llat vont.

– Ahogy vesszďż˝k…

Az egykori okos asszonys�g elpirult.

– Kďż˝r, mert magďż˝hoz fďż˝rjhez mentem volna.

A sz�n�sz Nagybotos ut�n mutatott t�redezett p�lc�j�val.

– Nem hiszem, hogy beleegyezne az ďż˝reg. Fďż˝ltďż˝keny, ďż˝rdďż˝gien fďż˝ltďż˝keny…

– ďż˝, Szerafin, miďż˝ta maga elhagyott, mintha sďż˝talan volna minden eledelem ďż˝s fanyar a borom.

A barna asszony a v�ll�t a f�rfi mell�hez nyomta.

– Majd megitatlak, majd megetetlek.

Markovicsn� ekkor m�r a szerelmesek h�ta m�g�tt �llt. Felemelte az eserny�j�t �s n�h�nyszor v�gigh�zott Szerafinon, mint a polg�rn�k szoktak elb�nni vet�lyt�rsn�ikkel.

– Nyomorult! – mondta. – Ez a szerelem? A hďż˝sďż˝g? Jďż˝jjďż˝n, titkďż˝r ďż˝r.

�divat� kalapj�ban, kopott k�penyeg�ben, amelyre b�szke volt, mint egykor a b�li bel�p�j�re, nyugodtan els�t�lt a sz�n�sz �r karj�n.

Szerafin erre term�szetesen �r�kre elhagyta Nagybotost, �s a n�k elleni liga^* ezut�n nemsok�ra megalakult Bud�n, az Arany B�k�hoz c�mzett vend�gl�ben, ahol az egyletek szokt�k c�hl�d�ikat tartani. Borkovics n�h�ny �regurat szedett �ssze, akiket t�rsaskocsin, amilyeneken a temet�sekre szok�s j�rni, sz�ll�tott a helysz�n�re. De Nagybotos, az egylet alap�t�ja egy fa alatt �ld�g�lt egy felvid�ki v�rosk�ban, �s azt sz�m�tgatta, hogyan lehetne bem�szni egy ablakon.

 

Vadludak szďż˝lltak a Duna felett ďż˝jszaka, ďż˝s a kiďż˝ltďż˝suk a magasbďż˝l a fďż˝ldre hallatszott, mintha vďż˝ndorlelkek utaznďż˝nak Budapest mellett, ďż˝s egymďż˝stďż˝l a vďż˝ros nevezetessďż˝geit tudakolnďż˝k. Megkďż˝rdezik, hogy mit csinďż˝l Pďż˝ter ďż˝s Pďż˝l; – emlďż˝keznek a nyďż˝ri hajďż˝ra ďż˝s a sďż˝tďż˝t hďż˝dra, amelyrďż˝l ďż˝ppen akkor vetette valaki magďż˝t a Dunďż˝ba, midďż˝n zenďż˝lve kďż˝zelgett a fehďż˝r hajďż˝… Gi-gďż˝, hangzik az ďż˝jben a kďż˝bor madarak kiďż˝ltďż˝sa, ďż˝szi ďż˝jszaka hervadt csďż˝ndje reszket a fehďż˝r fďż˝ggďż˝nyďż˝s ablak elďż˝tt, amely a magasban vilďż˝gďż˝t: egy asszony olvassa a rďż˝gi szerelmes leveleit. Vagy talďż˝n szerelem van ott, remegve bďż˝vik fďż˝rfia ďż˝lďż˝be a kedves, ďż˝s sďż˝hajtva hanyatlik le a feje; epedďż˝s, vďż˝gy, csďż˝knak csacska remegďż˝se, mďż˝zďż˝des szavak bugyborďż˝kolnak ďż˝s tajtďż˝kzanak az ďż˝radatban, szerelem ďż˝szi ďż˝jszakďż˝n, midďż˝n a hďż˝ztetďż˝ felett magasan a vadludak kiďż˝ltanak?

Egy erk�lyen ajt� ny�lott, �s az �jben, mint egy h�feh�r �lom, asszony alakja mutatkozott.

A vadludakat lesďż˝ lovag, bizonyos Pankotai, aki szokďż˝sos ďż˝jjeli csavargďż˝sďż˝t vďż˝gezte, ďż˝s azt szerette volna megtudni, hogy mi tďż˝rtďż˝nt a lefďż˝ggďż˝nyďż˝zďż˝tt ablakok mďż˝gďż˝tt, megdobbanďż˝ szďż˝vvel figyelt fel az ďż˝ji jelensďż˝gre. Mindig ďż˝gy kďż˝pzelte, ezt tervezte, emďż˝gy ďż˝brďż˝ndozta hevenyďż˝ben, hogy egy ďż˝jszakďż˝n majd megnyďż˝lik egy ablak, ďż˝s fehďż˝r kďż˝z virďż˝got ejt lďż˝ba elďż˝, mint a rďż˝gi Pďż˝rizsban a cďż˝ltalanul kďż˝borlďż˝ muskďż˝tďż˝s elďż˝, vagy Madridban a csukott erkďż˝lyek ďż˝s vasrďż˝csos ablakok vďż˝rosďż˝ban… Talďż˝n a rďż˝gi Pesten is elďż˝fordult, hogy nem mindig tudtak aludni a nďż˝k, a hold merďż˝legesen ďż˝llott, a Vďż˝ci utca felett, ďż˝s ďż˝lomtalan szemek a keskeny ablaknďż˝l Vďż˝rďż˝smartyt vďż˝rjďż˝k, amint ďż˝jfďż˝lkor a „Csigďż˝”-bďż˝l hazafelďż˝ ballag, vagy Don Gunďż˝rosz hetyke sarkantyďż˝pengďż˝se hallatszik a padlďż˝n. Egy rďż˝gi pesti regďż˝ny szerint nemegyszer szďż˝llott le a magasbďż˝l fehďż˝r lepke mďż˝djďż˝ra egy levďż˝lke – hajdanďż˝ban keveset aludtak ďż˝s sokat unatkoztak Pesten az asszonyok. De most mďż˝r mindenki alszik. ďż˝vek ďż˝ta elhagyottak az erkďż˝lyek, Pankotai a nyolcvanas ďż˝vek ďż˝ta nem lďż˝tott hďż˝lgyet merengeni ďż˝jszaka, magas ablakďż˝nďż˝l, vagy a sďż˝rkďż˝nyfejes erkďż˝lyre dďż˝lve, tenyďż˝rbe hajtott ďż˝llal a holdba bďż˝mulni. Pedig csak azďż˝rt hordott fodros inget ďż˝s amulettet a nyakďż˝ban, hogy egyszer, megint, regďż˝nyeset mondhasson egy hďż˝lgynek, akivel vďż˝letlenďż˝l megismerkedik.

A Duna-parti utca elhagyott volt, t�volban gurult egy kocsi, mint lassan szunnyad� lelkiismeret, a feh�r ruh�s h�lgy az els� emeleten �llott, Pankotai �rthet� hangon j�est�t mondott, �s kiegyenesedett a hom�lyban.

– Egy boldogtalan fďż˝rfi esedezik, ajďż˝ndďż˝kozza meg nagysďż˝god egy szďż˝val.

A d�ma term�szetesen nem felelt. Bizony�ra csod�lkozott a vakmer�s�gen, hogy korukban, a b�rh�zak v�ros�ban, �jjel hangosan besz�l valaki az ablak alatt. Tal�n a reg�nyek jutottak esz�be, amelyekben hasonl� dolgokr�l olvasott. Pankotai levette kalapj�t, �s megism�telte k�r�s�t.

– Egyetlen szďż˝t, asszonyom, ďż˝s megmenti egy halďż˝lra ďż˝tďż˝lt fďż˝rfi ďż˝letďż˝t. Szeretem ďż˝nt.

A meglepďż˝ hazugsďż˝g majdnem mindig cďż˝lt talďż˝l a nďż˝knďż˝l; a hďż˝lgy a hajďż˝bďż˝l fehďż˝r virďż˝got vett ki, ďż˝s ajďż˝ndďż˝kozďż˝, nagylelkďż˝ mozdulattal az elsďż˝ emeletrďż˝l az utcďż˝ra eresztette a virďż˝got. Majd visszavonult, ďż˝s az ajtďż˝ lassďż˝ zďż˝rrenďż˝ssel bezďż˝rult mďż˝gďż˝tte. Pankotai a sarki lďż˝mpa alatt sokďż˝ig szagolgatta, nďż˝zegette a virďż˝got. Narancsvirďż˝g volt, ďż˝s Pankotai kďż˝pzelete szďż˝z ďż˝s szďż˝z lehetďż˝sďż˝get fďż˝zďż˝tt az ajďż˝ndďż˝khoz. Lehetsďż˝ges, hogy az ďż˝ji dďż˝ma menyasszony volt este, ďż˝s ďż˝jjel fďż˝rjďż˝vel ďż˝sszetďż˝zďż˝tt, szďż˝lei hďż˝zďż˝hoz visszamenekďż˝lt, ďż˝s az ďż˝jben elgondolkozott. Vagy unatkozďż˝ asszony, aki a maga kedvďż˝re, cicomďż˝zďż˝sďż˝ra ďż˝jjel a tďż˝kďż˝r elďż˝tt felďż˝lti menyasszonyi ruhďż˝jďż˝t, ďż˝s ďż˝gy vďż˝rja a kďż˝sďż˝rtetek ďż˝rďż˝jďż˝t, midďż˝n fďż˝rje visszatďż˝r a temetďż˝bďż˝l… Vagy talďż˝n gazdag ďż˝regďż˝r kedvese a hďż˝lgy, ďż˝s az ďż˝regďż˝rnak kedvtelďż˝se a menyasszonyi ruha, az ebďż˝dlďż˝ben harmatos ezďż˝stvedrek narancsvirďż˝ggal vannak koszorďż˝zva…

Pankotai (mint az utols� �br�ndoz� ember a v�rosban) nem nyugodott meg a tal�lgat�sokn�l, k�vetkez� �jszak�n oly biztons�ggal foglalta el hely�t az erk�ly alatt, mintha �vek �ta ez volna a posztja, ahonnan rem�nytelen�l szeret egy feh�r f�gg�nyt.

Az ďż˝szi ďż˝jszakďż˝ban ismďż˝t kiďż˝ltottak a vadludak a Duna felett, amelynek kďż˝tfelďż˝ haladďż˝ vizďż˝t ďż˝tmutatďż˝ gyanďż˝nt kďż˝vetik. Gi-gďż˝, hangzott a rejtelmes nagy madarak kiďż˝ltďż˝sa, akik ďż˝letďż˝k nagy rďż˝szďż˝t vďż˝ndorlďż˝ssal tďż˝ltik, jďż˝nnek ďż˝s mennek, ďż˝szakrďż˝l dďż˝lre, mintha az volna lďż˝tjďż˝k cďż˝lja, hogy a magasban jďż˝rďż˝ szeleket megismerjďż˝k, vizek folyďż˝sďż˝ban gyďż˝nyďż˝rkďż˝djenek, ďż˝s a lehullďż˝ csillagport felszedjďż˝k tollaik kďż˝zďż˝, ďż˝s elvigyďż˝k mďż˝s tďż˝jakra, ahol a tďż˝bbi csillagok ragyognak, a dďż˝liek vagy az ďż˝szakiak… Pankotai a magasbďż˝l hangzďż˝ kiďż˝ltozďż˝sra a kalapjďż˝val kezdett integetni.

– Hallgassatok, ne zavarjďż˝tok ďż˝lmďż˝t a legdrďż˝gďż˝bbnak…

De m�r ny�lott az erk�lyajt�, a h�lgy fel�bredt, �s kil�pett feh�r ruh�j�ban. A sz�rke �gboltozat fel� ford�totta arc�t, �s Pankotai �gy l�tta, hogy kit�rja k�t karj�t.

– Itt vagyok ismďż˝t, hogy ďż˝lma fďż˝lďż˝tt virrasszak – jelentkezett Pankotai az utcďż˝rďż˝l. – Ismďż˝t szerencsďż˝tlen vagyok, mert egy napig nem lďż˝thattam. Kďż˝rem, ne hagyjon el…

A d�ma mozdulatlanul �llott a magasban. Pankotai �rezte, hogy valamely gy�ng�d simogat�s �ri az arc�t, mint egy m�svil�gr�l k�ld�tt cs�k. Egy fodros, pelyhes tollacska hullott le a magasb�l, vadl�d gy�nge tolla, �s az ajt� halkan becsuk�dott az erk�lyen.

Pankotai a vadlďż˝dtollal a kezďż˝ben hosszďż˝ ideig ďż˝csorgott a sarki lďż˝mpďż˝s alatt. Vajon a hďż˝lgy kďż˝ldemďż˝nye ez, vagy a vďż˝ndormadarakďż˝? A tollat levďż˝ltďż˝skďż˝jďż˝ba zďż˝rta, ďż˝s elgondolkozva, lehajtott fejjel bandukolt hazafelďż˝. Otthon – egy szegďż˝ny kis hďż˝zban, amilyenben a makkdisznďż˝ lakhatik – gyertya mellett leveleket ďż˝rt, amelyeket reggelre ďż˝sszetďż˝pett. Mit ďż˝rhatna a Duna-parti hďż˝lgynek, hogy az elhiggye szavait? Hiszen mďż˝g az arcďż˝t sem lďż˝tta, a nevďż˝t sem tudja, csupďż˝n azďż˝rt volt szerelmes, mert egy nďż˝ ďż˝szi ďż˝jszakďż˝n fehďż˝r ruhďż˝ban kilďż˝p az erkďż˝lyre… „Ha szoknyakergetďż˝ volnďż˝k, gondolta magďż˝ban, holnap dďż˝lutďż˝n vizitet tennďż˝k a hďż˝zban, hamis nďż˝vjegyet bekďż˝ldenďż˝k, ďż˝s megkďż˝rnďż˝m a hďż˝lgy kezďż˝t… Ha kalandor volnďż˝k, folytatta gondolatait, narancsvirďż˝gokat kďż˝ldenďż˝k neki mindennap; megtudnďż˝m a kalaposnďż˝ja cďż˝mďż˝t, ďż˝s a legszebb kalapokat vitetnďż˝m lakďż˝sďż˝ra… Ha hamisjďż˝tďż˝kos volnďż˝k, pďż˝nzďż˝rt megfogadnďż˝m a legďż˝gyesebb ďż˝gyvďż˝det Pesten, ďż˝s megbďż˝znďż˝m ďż˝gyem lebonyolďż˝tďż˝sďż˝val.” A tollat ďż˝s a virďż˝got a pďż˝rnďż˝ja alďż˝ rejtette, ďż˝s olyanokat ďż˝lmodozott, hogy szďż˝vdobogva ugrott ki reggel az ďż˝gybďż˝l.

M�g n�h�ny �jszak�t t�lt�tt Pankotai az ismeretlen n� erk�lye alatt. A feh�r ruh�s �lom mindig megjelent, amikor az �jf�li vadludak g�gog�sa felhangzott a Margit h�d k�rny�k�n. Meg�llott az erk�lyen, �s v�gyakozva a magasba n�zett, mintha atyja vagy v�leg�nye utazna a ludakkal az �jszak�ban. Am�g hallhatta a vadludak rejtelmes, v�zi�s hangj�t a magass�gb�l, az erk�lyen �llott �s karj�t kit�rta. Mintha elvar�zsolt vadl�d lett volna egy budapesti b�rh�z els� emelet�n, �s a madarak v�ndorl�sa idej�n a sz�ve szakad meg, hogy nem utazhatik d�l fel� testv�reivel. El a k�zelg� �szi k�d, s�rdog�l� fellegek, kulcslyukon bebujk�l� nedves szelek, a k�lyha el�tt t�lt�tt szomor� est�k, kormos d�lel�tt�k el�l, mid�n a Dun�n a haj�k �gy t�lk�lnek, mint elt�vedt k�s�rtetek, akik �jszaka nem tudtak hazatal�lni.

El a fďż˝gefďż˝s, narancsvirďż˝gos dďż˝lre, ahol kďż˝kek a tengerek, ďż˝s az afrikai partokon fehďż˝r lďż˝tuszok ďż˝sznak a hajďż˝ elďż˝… ďż˝s egy szalagdarab, egy fďż˝tyolfoszlďż˝ny, egy leheletnyi csipke mindig lerepďż˝lt a magasbďż˝l Pankotai-hoz, aki ďż˝jszakďż˝nkďż˝nt egyďż˝tt vďż˝rta vele a vďż˝ndorlďż˝ vadludakat.

De egy �jszak�n t�bb� nem hangzott fel a vadmadarak nyers ki�lt�sa a Duna f�l�tt.

Sokďż˝ig ďż˝lldogďż˝ltak: Pankotai a Duna-parti utcďż˝n, a fehďż˝r ruhďż˝s nďż˝ az erkďż˝lyen… ďż˝s mďż˝r elszomorodtak mindketten a vďż˝rakozďż˝sban, midďż˝n nagy messzisďż˝gbďż˝l, szinte a mďż˝svilďż˝grďż˝l, felhangzott egyetlen kiďż˝ltďż˝sa a bďż˝csďż˝zďż˝ madďż˝rnak. Az utolsďż˝ vadlďż˝d repďż˝lt el Budapest fďż˝lďż˝tt. Most mďż˝r visszavonhatatlanul itt van a szomorďż˝ ďż˝sz.

Pankotai l�b�hoz egy pap�rszelet hullott. V�kony leheletbet�k mondt�k:

– Isten vele.

Az erk�lyajt� nem ny�lott ki �jszaka, �s Pankotai is mind ritk�bban foglalta el c�ltalan hely�t az utc�n. H�napok mult�n, mid�n lecsillapodott a szenved�lye, szomor�s�ga, a h�zba ment tudakoz�dni, an�lk�l, hogy a hangja remegett volna: megtudta, hogy az erk�ly m�g�tt egy mellbeteg kisasszony lakott, aki nem mehetett a vil�gh�bor� miatt Egyiptomba, �s az�ta a temet�ben nyugszik.

 

Bďż˝csďż˝ volt, nyďż˝ron, viaszgyertya-szagďż˝ ďż˝jszakďż˝n, sohasem lďż˝tott koldusok ďż˝nekeltek az orszďż˝gďż˝ton, akik a bďż˝csďż˝ kedv��rt ďż˝ltďż˝znek rongyokba, falusi asszonyok ďż˝s leďż˝nyok aludtak a domboldalban, a barďż˝t-templom kďż˝rnyďż˝kďż˝n, mint fďż˝ldre lapult, fehďż˝r virďż˝gos bokrok az esďż˝ben, kďż˝lďż˝nďż˝s illat szďż˝llt fel az alvďż˝ nďż˝k sokasďż˝gďż˝bďż˝l, mintha az ďż˝lmoknak parfďż˝mje volna, egyik-mďż˝sik asszony nyitott szemmel ďż˝ldďż˝gďż˝lt a szďż˝leken, virrasztďż˝ falusi nďż˝ mďż˝djďż˝ra, fďż˝l szemmel is tudott aludni, pedig hajnal ďż˝ta jďż˝ttek, gyalog, mezďż˝tlďż˝b a zarďż˝ndokhelyre. A sďż˝tďż˝tbďż˝l egy ďż˝rfďż˝le jďż˝tt elďż˝ – a kocsmďż˝ban ivott eddig, ahol cigďż˝nyok muzsikďż˝ltak –, ďż˝jfďż˝lre jďż˝rt az idďż˝, a fďż˝kon tďż˝l, a mezďż˝kďż˝n ďż˝s a vasďż˝ti tďż˝ltďż˝sen a hold kis szamarait hajtotta elďż˝re – az ďż˝rfďż˝le az ďż˝bren levďż˝ parasztasszony mellďż˝ telepedett a fďż˝re, ďż˝s vďż˝rosi szokďż˝s szerint megdicsďż˝rte az asszony szďż˝psďż˝gďż˝t.

– Maga miďż˝rt jďż˝tt bďż˝csďż˝ra? – kďż˝rdezte az ďż˝rfďż˝le. – Tďż˝n megďż˝lte az urďż˝t vagy a gyerekďż˝t?

A falusi asszonynak �g� fekete szeme volt, de az most aludt, csak set�ten villant, mint �jjel a t� hull�ma. Gondolkozott, hogy feleljen-e? Az �rf�le borosnak l�tszott, �s egy ez�stforintost cs�sztatott az asszony kez�be.

– Adok mďż˝g tďż˝bbet is. Velem bizalommal beszďż˝lhet. ďż˝n is bďż˝csďż˝ra jďż˝ttem. Azt mondjďż˝k, csodatďż˝vďż˝ hely ez. Ha a legvďż˝nebb barďż˝t feloldoz bďż˝neim alďż˝l, minden jďż˝ra fordul.

Az asszony a ruh�j�ba rejtette a forintot.

– Az a barďż˝t, akit az ďż˝r gondol, tavaly meghalt. Elszďż˝lďż˝totta ďż˝t a Mďż˝ria. A mennyek orszďż˝gďż˝ban is szďż˝ksďż˝g van a jďż˝ gyďż˝ntatďż˝papra. Az ďż˝regnek bizony nem lehetett hazudni. Olyan hangja volt, mint az ďż˝les kďż˝s. „Igazat mondj, leďż˝nyom!” – kiďż˝ltotta, ďż˝s mindenki elmondta legtitkosabb cselekedetďż˝t. Bďż˝r mďż˝g ďż˝lne az ďż˝reg!

– Hďż˝t most hogyan megy a bďż˝nbocsďż˝nat? – firtatta az ďż˝rfďż˝le. – Ha mďż˝r idejďż˝ttem, szeretnďż˝k megtisztulni a malaszt fďż˝rdďż˝jďż˝ben.

– Nagy bďż˝ne van? – kďż˝rdezte a falusi asszony, ďż˝s elgondolkozva az ajkďż˝ra tette a kezďż˝t.

Az �rf�le pap�rszivart keresett el� a mell�ny�b�l, �s gyuf�n�l meggy�jtotta. A gy�jt� l�ngja megvil�g�totta barna kis bajusz�t, egyenes orr�t, fiatalos arc�t; a szeme kiss� h�lyogos volt, mint aki t�bbet ivott a kellet�n�l. A f�sttel egy�tt borszag j�tt a sz�j�b�l.

– Van mďż˝r maga negyvenesztendďż˝s?

– Mďż˝g nem egďż˝szen, de tudok kďż˝rtyďż˝t vetni, hideglelďż˝st gyďż˝gyďż˝tani. A lďż˝nyoknak ďż˝n vagyok az orvosa. Sokat tudnďż˝k beszďż˝lni, de a hallgatďż˝s a kenyerem. Pedig ďż˝risorbďż˝l vagyok. Az apďż˝m tanďż˝tďż˝ volt, de mďż˝g karonďż˝lďż˝ koromban meggyulladt benne a pďż˝linka. Azt tanďż˝csolnďż˝m az ďż˝rnak irďż˝ntam valďż˝ jďż˝sďż˝g��rt, hogy ne igyon pďż˝linkďż˝t. A parasztnak hiďż˝ba beszďż˝lek. Hďż˝t most mďż˝r mondja el, hogy mit keres e szent helyen?

Az �rf�le s�hajtott, megcs�v�lta a fej�t.

– Nem elďż˝g ďż˝reg maga, lelkem, hogy nekem tanďż˝csot tudna adni. Egy vďż˝n ďż˝nekes koldust szeretnďż˝k megkďż˝rdezni, a legvďż˝nebbet, aki mďż˝r bejďż˝rta az ďż˝sszes bďż˝csďż˝jďż˝rďż˝ helyeket, aludt a templomokban, mikor a sekrestyďż˝s bezďż˝rta az ajtďż˝t, ďż˝s a kďż˝pekrďż˝l leszďż˝llottak a szent emberek ďż˝s szent asszonyok, ďż˝s a vďż˝n koldus kihallgatta beszďż˝lgetďż˝sďż˝ket. Mert van ďż˝m olyan ďż˝reg koldus – kďż˝lďż˝nďż˝sen a vak –, aki mďż˝r hďż˝rom orszďż˝got bejďż˝rt, ďż˝s mindenre figyelt, ami kďż˝rďż˝lďż˝tte tďż˝rtďż˝nik.

Az asszony megny�lazta a sz�ja sz�l�t, �s a set�tben figyelmesen, mer�en n�zett a besz�lget� arc�ra.

– Ugyan micsoda bďż˝ne lehet magďż˝nak? Mďż˝g fiatalnak lďż˝tszik, a hangjďż˝nak nincsen odva, mert a foga megvan. Mit akar azokkal a rďż˝szeges, vďż˝n koldusokkal, akik, ha dolguk nincsen, az ďż˝tszďż˝li kocsmďż˝k kďż˝rďż˝l henteregnek. Jobban tudom ďż˝n, hogy magďż˝nak mi baja van. Megverte valaki szemmel vagy szďż˝jjal. Vagy a hajďż˝bďż˝l ďż˝tette. Urak csak akkor jďż˝rnak bďż˝csďż˝ra, ha a halott felesďż˝gďż˝k, vagy az eleven, valďż˝sďż˝gos kedvesďż˝k nem hagyja megnyugodni. Ugye, rossz ďż˝lma szokott lenni? Lidďż˝rces ďż˝lma szokott lenni?

Az �rf�le m�g egy forintost cs�sztatott az asszony kez�be.

– Hďż˝t mďż˝r csak elmondom magďż˝nak, hogy ezen a helyen, ezen a bďż˝csďż˝jďż˝rďż˝ napon, ďż˝jszaka itt kďż˝szďż˝ltam az asszonyok, leďż˝nyok kďż˝rďż˝l – kďż˝t ďż˝v elďż˝tt. A vasďż˝ti tďż˝ltďż˝s felett akkor is holdsugďż˝r jďż˝rt, ďż˝s az ďż˝g aljďż˝n rongyolďż˝dďż˝ felhďż˝kben azok a kis fehďż˝r gyermekek hemperegtek, akikďż˝rt itt imďż˝dkoznak a magtalan asszonyok. Egy Mďż˝tra alji falubďż˝l valďż˝ volt a templomi zďż˝szlďż˝, amelynek vezetďż˝se alatt a bďż˝csďż˝sok idejďż˝ttek. Oldalvďż˝st gyďż˝kďż˝nyes kocsik ďż˝llottak meg porlepett rďż˝gi hintďż˝k, amelyeken az ďż˝rinďż˝pek jďż˝ttek, ďż˝berlaszting-cipďż˝s^*, fehďż˝r harisnyďż˝s, kďż˝vďż˝r falusi asszonyok szďż˝lldostak le a magas kocsikrďż˝l, fehďż˝r kendďż˝vel befďż˝dďż˝tt kosarakat helyeztek a fďż˝re, a nyďż˝ri szďż˝l kibontotta a hajukat, ďż˝s zďż˝ld ďż˝vegben a bort a fďż˝ldbe ďż˝stďż˝k. Kolbďż˝sz-, cipďż˝-, meg rozmaringszaga volt a dombnak az ďż˝-kolostor mďż˝gďż˝tt, amelynek sďż˝tďż˝t ablakďż˝ban a barďż˝tok mďż˝r korďż˝n eloltottďż˝k a vilďż˝gossďż˝got, mert hajnalban kezdďż˝dik a gyďż˝nďż˝s. Nďż˝hďż˝ny kimustrďż˝lt, ďż˝reg fďż˝rfiember szďż˝vta pipďż˝jďż˝t az ďż˝tszďż˝li csďż˝rda szďż˝lďż˝levelei alatt. Estve volt, ďż˝s a dombon ďż˝gy ďż˝gtek a gyertyďż˝cskďż˝k, mint az ďż˝g csillagaival kacďż˝rkodďż˝ falusi lďż˝nyok szemei. Vadďż˝szni jďż˝rtam akkor ezen a tďż˝jon, fiatal ďż˝s egďż˝szsďż˝ges voltam, mďż˝g azt hittem, hogy minden nďż˝ hajďż˝nak mďż˝s illata van, ďż˝s olyan nďż˝i szemet kerestem, amely majd jďż˝l, mďż˝lyen belďż˝m tekint egyszer. Vajon milyen lesz ez a szem, a szďż˝j, ďż˝s a hangja milyen? Csakugyan szďż˝lďż˝fďż˝rtďż˝k a nďż˝k, akikrďż˝l mindenkinek szabad csďż˝pni egy szemet? Egyiknek mďż˝sforma a vďż˝lla, mint a mďż˝siknak?

A kocsikt�l egy kisasszony elindult, �s az erd�sz�len a csodat�v�fa alatt let�rdepelt.

Falusi kisasszony volt, fehďż˝r ruhďż˝ban ďż˝s fehďż˝r cipďż˝ben, a derekďż˝n sďż˝rga ďż˝v selyembďż˝l, amelyen a gavallďż˝rok keze szokott helyet foglalni a tďż˝ncban. A haja is sďż˝rga volt, mint a bďż˝za, ďż˝s ďż˝gy vilďż˝gďż˝tott a setďż˝tben, mint a felvidďż˝ki falvak vďż˝gďż˝n az ďż˝rďż˝kmďż˝cses a szent kďż˝polnďż˝jďż˝ban. Vajon miďż˝rt imďż˝dkozott? A hďż˝ta mďż˝gďż˝tt megcsďż˝koltam, az arcďż˝t csendesen visszafordďż˝totta, ďż˝s fďż˝lelem nďż˝lkďż˝l nďż˝zett a szemembe. Mondtam, hogy eltďż˝vedt herceg vagyok, felesďż˝get keresek ezen a vidďż˝ken, ďż˝s mďż˝g sok mindent hazudtam, amint az erdei ďż˝ton sďż˝tďż˝lgattunk. ďż˝ nem fďż˝lt, a keze nem remegett az enyďż˝mben. „Hogy hďż˝vnak?” „Setďż˝tke” – felelt. „Furcsa” – mondtam. „Mert szďż˝ke vagyok” – mondta egyszerďż˝en.

Semmi kifog�som nem lehetett ellene. Minden szavamat elhitte, h�l�san mosolygott b�kjaimra, k�r�semre megcs�kolta a homlokomat, majd a sz�jam.

– Honnan jďż˝ttďż˝l, te, fďż˝ldre szďż˝llott angyal? – kďż˝rdeztem ďż˝s derekďż˝t ďż˝tďż˝leltem.

– Setďż˝tke vagyok. A setďż˝tben majd akkor is eszedbe jutok, ha mďż˝r tďż˝bbďż˝ nem lďż˝tsz.

A nyak�nak olyan szaga volt, mint reggel az eperfa level�nek, a kez�nek az �rint�se, mint a f�lem�le f�szk�nek puhas�ga, a sz�j�nak lehelete ny�r orgonabokrai k�z�tt �rezhet�, ahov� cs�kol�zni j�rnak a gyermekek. Kis keble volt, mint az �lombeli p�rna, amelyen �lmodunk n�kr�l, kir�lys�gokr�l, elm�lt fiatalkorunkr�l, �regkorunk s�rga aranyair�l, amelyeket tudatlan le�nyk�k kez�be cs�sztatunk majd, �s a m�hesr�l, hol a szundik�l� agg feje k�r�l fiatal menyecsk�k felh�zott ruh�val t�ncolnak.

– Legalďż˝bb lesz mit meggyďż˝nni a barďż˝tnak – mondta egyszerďż˝en, termďż˝szetesen, romlottsďż˝g vagy szomorďż˝sďż˝g nďż˝lkďż˝l. ďż˝s miutďż˝n megďż˝gďż˝rte, hogy ďż˝rďż˝kkďż˝ szeretni fog, soha el nem felejt, s esztendďż˝nkďż˝nt eljďż˝n a bďż˝csďż˝ra, a szent helyre, hogy reďż˝m gondoljon, midďż˝n a hold sďż˝rga szamarait hajtja a folyďż˝ felďż˝ az alvďż˝ mezďż˝kďż˝n – elvďż˝ltunk. Mďż˝g egyszer megnďż˝ztem a kezďż˝t, a nyakďż˝t, a szemďż˝t, ďż˝s kďż˝rtem, ismďż˝telje nevďż˝t, hogy el ne felejtsem.

– Setďż˝tke vagyok, akit csak ďż˝jjel, estve lďż˝tnak a fďż˝rfiak, ďż˝s mďż˝skor soha ďż˝szre nem vesznek. Csak nďż˝zz a holdba, ďż˝s nyomban eszedbe jutok. Csak hajtsd le a fejed, mikor egyedďż˝l vagy, ďż˝s azt fogod hinni, hogy friss sarjďż˝val megrakott szekďż˝r megy ablakod alatt, rozmaringszaga lesz a pipďż˝d fďż˝stjďż˝nek, ďż˝s a falevelek kďż˝zďż˝tt bujkďż˝lďż˝ kismadďż˝r kďż˝lďż˝nďż˝s zďż˝rejďż˝t hallod.

– Hďż˝t ďż˝n Setďż˝tkďż˝t keresem, jďż˝ asszony. Tudna nekem tanďż˝csot adni, hogyan talďż˝lhatnďż˝m meg ďż˝t a bďż˝csďż˝sok kďż˝zďż˝tt?

A j� asszony kiny�jtotta a tenyer�t, mire az ez�st cs�rg�tt, �gy besz�lt:

– Minden ďż˝rfďż˝le bolond. Az apďż˝mrďż˝l hallottam, hogy a postďż˝skisasszony rďż˝gi cipďż˝jďż˝t tartogatta az iskolai fiďż˝kjďż˝ban. Maga meg egy nevet hallott, amit nem tud elfelejteni: Setďż˝tke! Sok Setďż˝tke van a bďż˝csďż˝kon, mert a lďż˝nyok nem gondolkoznak az eszďż˝kkel. Amikor a nap a torony felett ďż˝ll, rďż˝gďż˝s kanca viszi a kocsit. De estďż˝re, hold feljďż˝ttďż˝vel az ďż˝tszďż˝li fďż˝k elkezdik mondani hazugsďż˝gaikat. Az elhagyott hidak alatt kidugjďż˝k lďż˝bukat az ďż˝ngyilkosok a folyďż˝bďż˝l, ďż˝s nevetve hempereg az orszďż˝gďż˝t melletti rďż˝ten a menyasszony. Hogy az ďż˝n istenem bocsďż˝sson meg nekik. Setďż˝tke lesz minden lďż˝nybďż˝l, hajnal elďż˝tt, gyďż˝nďż˝s elďż˝tt. A csizmadia is azďż˝rt alszik a hďż˝z elďż˝tt a padkďż˝n, hogy legalďż˝bb az ablakokra vigyďż˝zzon. A kertek alďż˝ ďż˝gysem lďż˝t az emberi szem. Hďż˝t Setďż˝tkďż˝nek hďż˝vtďż˝k a galambomat?

A j� asszony elment, mint egy lomha �rny�k, Set�tk�t megkeresni. �vatosan l�pegetett az alv�k k�z�tt. A hold ezalatt elhajtotta szamarait a vir�gos mez�kr�l, �s a fekete t�cs�k elkezdte n�t�j�t. Az eperf�k �s ny�rf�k k�z�l leereszkedett egy-egy bujdos� �rny�k, megz�rrentve a leveleket, mintha �ji s�t�ra indulna egy halk k�s�rtet. Az alv� b�cs�sok felett az �lmok �s a viaszgyerty�k illata sz�lldosott. Egy el�rel�t� l�batlan v�n koldus b�ka m�dj�ra k�szott el�re az orsz�g�ton a templomajt� k�zel�be. A porban girbe-gurba �r�s maradt cs�sz� teste ut�n, mint egy �lett�rt�net, amelyet senki sem fog elolvasni, s reggelre eltaposs�k a nyomokat.

– Setďż˝tke ott imďż˝dkozik a csodatevďż˝ fďż˝nďż˝l – suttogta a visszatďż˝rďż˝ asszony. – A kďż˝t szememmel lďż˝ttam. Vakuljak meg, ha nem igaz. ďż˝rikisasszony, fehďż˝r cipďż˝je van. Szďż˝ke a haja, ďż˝s a nyaka, mint a galambďż˝, Istenemre mondom, szerencsďż˝je van az ďż˝rnak.

A vad�sz talpra �llott, �s boldogan elindult a csodat�v� fa ir�ny�ba, az erd�sz�lre.

A l�batlan koldus a templomajt�hoz �rt, el�k�sz�tette olvas�j�t, kalapj�t a f�ldre helyezte �s fej�t a sal�tromos falnak d�ntve, m�g szuny�k�lt hajnalig. Csak Set�tke volt �bren, aki �jjelente esz�be szokott jutni a f�rfiaknak. �s a csodat�v� f�n�l buzg�n im�dkozott.

 

A tornyon nappal csďż˝kďż˝k ďż˝ldďż˝gďż˝ltek, de estvďż˝re, midďż˝n a hold megjelent a torony mďż˝gďż˝tt, a rovďż˝tkďż˝k ďż˝s kďż˝lďż˝nďż˝s cifrasďż˝gok a torony oldalďż˝n lďż˝thatďż˝k lettek, erre ment fel az ďż˝regasszonyok lelke az ďż˝gbe, a torony kďż˝rnyďż˝ke megďż˝lďż˝nkďż˝lt, szagos hďż˝rsfďż˝k alatt a templom falďż˝ba ďż˝pďż˝tett kriptďż˝k kďż˝zďż˝tt, kďż˝keresztek, kongďż˝ sďż˝rvermek ďż˝s rďż˝gen elfelejtett halottak sďż˝rkďż˝vei fďż˝lďż˝tt a vďż˝roska ifjďż˝ nďż˝pe szďż˝rakozott. A rďż˝gi polgďż˝r halottaiban lapos kďż˝ alďż˝ temetkezett, amint ezt a kirďż˝lyoktďż˝l ďż˝s pďż˝spďż˝kďż˝ktďż˝l tanulta, hogy minďż˝l tďż˝bb lďż˝b – a koldusokďż˝, a nyomorďż˝kokďż˝, a gyilkosokďż˝ ďż˝s bukott nďż˝szemďż˝lyekďż˝ is – tapodjon felette a templom kďż˝rnyďż˝kďż˝n is. S a legbďż˝szkďż˝bb polgďż˝r volt valamikor a vďż˝rosban, aki csak nevďż˝nek kezdďż˝betďż˝it ďż˝s halďż˝la esztendďż˝jďż˝nek szďż˝mďż˝t vďż˝sette a kďż˝be. A hďż˝rsfďż˝k a rďż˝gi kďż˝kfestďż˝k ďż˝s vďż˝szonkereskedďż˝k csontjaibďż˝l jďż˝szagďż˝ virďż˝got szďż˝vtak tavaszkor, pajkos diďż˝kok a behorpadt verembďż˝l kigďż˝rdďż˝tettek egy megsďż˝rgult koponyďż˝t, ďż˝s a mogorva csontot illetlenďż˝l taszigďż˝ltďż˝k sarkukkal. Kďż˝be vďż˝sett angyalok ďż˝s nagyszakďż˝llďż˝ zarďż˝ndokok tďż˝rdepeltek mďż˝shol a falba ďż˝pďż˝tett kripta falďż˝n, s ahol szabad volt a mďż˝rvďż˝ny: verset, vagy ďż˝zenetet firkantott a diďż˝k a kedvesďż˝nek. A szentek mezďż˝telen lďż˝bďż˝nďż˝l rďż˝gi tavaszi estďż˝k dďż˝tumai voltak feljegyezve.

Nappal zďż˝rva voltak a kapuk ďż˝s az ablakok a vďż˝rosban. A sďż˝tďż˝t kapuboltozatok alďż˝l sohasem hallatszott az ďż˝letnek jele. A fďż˝ggďż˝nyďż˝k le voltak eresztve a vasrostďż˝lyok mďż˝gďż˝tt, mintha kďż˝lďż˝nďż˝s ďż˝lomba merďż˝lt volna a vďż˝ros. Mďż˝g a hďż˝zfalak meszelďż˝sďż˝t is ďż˝szrevďż˝tlenďż˝l vďż˝geztďż˝k el tavasszal a szolgďż˝lďż˝k. Nďż˝ha meghajlott vďż˝llďż˝, ďż˝reg polgďż˝r barangolt az utcďż˝n, ďż˝s ha megnyďż˝lt egy kapu, oly hďż˝vďż˝ssďż˝g ďż˝ramlott a fďż˝lhomďż˝lybďż˝l, hogy az embernek elment a kedve az ďż˝lettďż˝l. Mit csinďż˝ltak napkďż˝zben a hďż˝zakban? Senki sem tudja. A legtďż˝bb idďż˝s polgďż˝r mďż˝r ďż˝letďż˝ben megvette a maga ďż˝s hďż˝znďż˝pe koporsďż˝jďż˝t, s a lakatlan emeleti szobďż˝ban felďż˝llďż˝tottďż˝k az ijesztďż˝ szekrďż˝nyeket. Bizonyosan a halotti ruhďż˝kat varrogattďż˝k a nďż˝k. A keskeny utca magassďż˝gďż˝ban, egy sďż˝tďż˝t kapubolt felett volt egy fehďż˝r fďż˝ggďż˝nyďż˝ ablak, ahol lďż˝tni lehetett Eszterfi Eszter bodros barna hajďż˝t. De csak egyetlen helyrďż˝l, egy kďż˝szentnek az ďż˝lďż˝bďż˝l, amely nem messzire, egy utcasarkon mogorvďż˝n meghďż˝zďż˝dott. Egy szakďż˝llas, bajuszos diďż˝k, bizonyos Idem – a szerzetesek latin neveket adtak a tanulďż˝knak – a kďż˝szentre kapaszkodva, ďż˝rďż˝k hosszďż˝ig tďż˝relmesen leste a gyďż˝ngďż˝d hajfodroknak a megjelenďż˝sďż˝t ďż˝s eltďż˝nďż˝sďż˝t a fehďż˝r fďż˝ggďż˝ny mďż˝gďż˝tt. Nagy tďż˝vedďż˝s, hogy csak a szďż˝ke nďż˝k lehetnek gyďż˝ngďż˝d lengďż˝sďż˝ek, ďż˝ttetszďż˝k, ďż˝vegfestmďż˝nyek vagy fel-felszďż˝llongďż˝ fďż˝stkarikďż˝k. A barna nďż˝cske, ha megfelelďż˝ az alakja ďż˝s ďż˝brďż˝ndos a fejtartďż˝sa, a homlokďż˝t elďż˝reszegezi, a tekintete nyugodt ďż˝s sem jobbra, sem balra nem kancsalďż˝t: csaknem oly gyengďż˝d magatartďż˝sďż˝ lehet, mint a szďż˝ke angyalok, akiket testvďż˝rďż˝nek vagy leďż˝nyďż˝nak kďż˝pzel a fďż˝rfi. Eszterfi kisasszony azon ďż˝jszakďż˝n szďż˝letett, midďż˝n a lengyel kirďż˝lyok rďż˝gi templomďż˝t kivilďż˝gďż˝tjďż˝k, nagy hďż˝ szakad a hegyekrďż˝l, ďż˝s ďż˝jtatos emberek mennek a sďż˝tďż˝t vďż˝roskďż˝bďż˝l a fďż˝nylďż˝ templomajtďż˝ felďż˝. A kisleďż˝ny az ďż˝jfďż˝li misďż˝n, az oltďż˝r lďż˝pcsďż˝jďż˝n szďż˝letett, amely oltďż˝r felett a nďż˝zďż˝retbeli Mďż˝ria fiatal zsidďż˝leďż˝nykďż˝nt jelent meg a vďż˝ndorpiktor kďż˝dďż˝s kďż˝pzelmďż˝ben. Halkan, szemďż˝rmesen ďż˝llong Mďż˝ria a kďż˝pen, ďż˝s sďż˝tďż˝tkďż˝k haja van, mint a felhďż˝ szďż˝ne.

Estve megny�ltak a kapuk az el�tkozott nappal ut�n, �s a fiatal le�nyok karonfog�zva a templom k�rny�k�n megjelentek. Mintha valami r�gi babon�s felfog�s enged�lyezte volna a k�l�n�s esti �r�t a v�rosk�ban. T�n valamikor egy �reg herceg rendelkezett �gy, aki est�nkint szeml�t tartott a n�k felett, mikor m�g �reg hercegek voltak. A hold mereven �llott a torony m�g�tt, mintha arra v�rakozna, hogy valaki el�sz�l�tja, adja el� mondanival�j�t, a s�rokon kongtak a l�p�sek, �s l�mp�ssal kez�ben nyitott be a torony ajtaj�n a harangoz�. Eszterfi Eszter ilyenkor fogadta a szak�llas di�k k�sz�n�s�t a h�rsf�k alatt, ahol k�nny� kend�ben a v�ll�n megjelent, mintha csak v�letlen�l j�rna errefel�. A bar�tn�je, egy nevet� arc� lengyel kisasszony, aki ellen�llhatatlanul kacagott azon is, hogy szerda van, er�sen kapaszkodott Eszter karj�ba, mid�n Idem �szrev�tlen�l hozz�ja csatlakozott.

Bizonyďż˝ra nem tudnďż˝m leďż˝rni, hogy mirďż˝l beszďż˝lgettek mindig – csak a szerelemrďż˝l nem, mert arrďż˝l nem szokďż˝s ďż˝reg tornyok, ďż˝tszďż˝len heverďż˝ koponyďż˝k tďż˝rsasďż˝gďż˝ban. Vagy talďż˝n mindig arrďż˝l beszďż˝lgettek, csak a lengyel kisasszony nem ďż˝rtette, hogy folyton kacagott?

– Mivel tďż˝ltďż˝tte a napot? – kďż˝rdďż˝ rajongva a diďż˝k.

– Megboldogult nagyszďż˝leimďż˝rt imďż˝dkoztam – felelte komolyan Eszterfi Eszter.

A lengyel kisasszony �gy kacagott, hogy a k�nnyei csorogtak. (A k�zv�lem�ny szerint egykor fekete k�v�r asszony leend e h�lgyb�l, aki verni fogja az ur�t, �s sohasem kacag, csak idegen f�rfiak �lcein.)

Egy estve Eszter a v�ll�n kereszt�l a holdba n�zett, �s bar�tn�je nagy mulats�g�ra a k�vetkez�ket mondta:

– A jďż˝snďż˝ azt mondta anyďż˝mnak – mikor mďż˝g a vilďż˝gon sem voltam –, hogy ebben az esztendďż˝ben elveszďż˝t engem. Hďż˝res jďż˝snďż˝ volt, messzi fďż˝ldrďż˝l gyalog ďż˝s tengelyen lďż˝togattďż˝k ďż˝t az emberek. A lublďż˝i esperesnek is jďż˝solt, ďż˝s rďż˝gi tďż˝zvďż˝szeket elďż˝re tudott. Tizenďż˝t esztendďż˝s koromban meghalok, szďż˝lt a jďż˝snďż˝.

Idem a bajusz�t csavargatta.

– Eljďż˝vďż˝k magďż˝hoz, mikor meghalt. Egyďż˝tt tďż˝ltjďż˝k az elsďż˝ ďż˝jszakďż˝t.

– Az emeleti szobďż˝ban fognak ravatalra tenni, ďż˝gszďż˝nkďż˝k koporsďż˝ban, ďż˝s atlasz^* fďż˝lcipďż˝ lesz a lďż˝bamon. Stolniczkynďż˝ fog felettem virrasztani, de ďż˝jfďż˝lre elalszik a mďż˝zespďż˝linkďż˝tďż˝l. Akkor jďż˝jjďż˝n, Idem. S megcsďż˝kolhat, amire oly rďż˝gen kďż˝r.

– Eljďż˝vďż˝k.

– Mďż˝r mindent elintďż˝ztďż˝nk az anyďż˝mmal, aki gyermekkorom ďż˝ta csak kďż˝nnybe borult szemmel nďż˝zett mindig reďż˝m. Miďż˝rt sďż˝rsz, szegďż˝ny? – kďż˝rdeztem mindig. De ďż˝ nem felelt, csak a csodatďż˝vďż˝ templomokba hordott, varďż˝zsvizekben fďż˝rďż˝sztďż˝tt. Az apďż˝m, a megboldogult, rossz ember volt, s ezďż˝rt kell meghalnom fiatalon. A halotti ruhďż˝mat kezdtďż˝k varrni ez esztendďż˝ben, ďż˝s most mďż˝r tudom, miďż˝rt sďż˝rt mindig az anyďż˝m.

Idem levette a kalapj�t, de m�g csak h�szesztend�s volt, �s semmi k�l�n�sebb jelent�s�get nem tulajdon�tott a meghal�snak. A kolostor, ahol nevelkedett, telve volt halott szerzetesekkel, akik a falba, a folyos�ba, a p�dimentumba^*, az udvar v�n feny�f�i al� temettett�k magukat, �s csontkez�ket kidugt�k a vakolat al�l.

– Vajon az ďż˝gbe jut a lelkem, ahogyan a vallďż˝sban tanultuk? – kďż˝rdezte Eszterfi Eszter.

Idem b�lintgatott.

– Annak nagyon ďż˝rďż˝lďż˝k, hogy szďż˝p halotti ruhďż˝m lesz – folytatta Eszter elmerengve. – A gyertyďż˝kat is megvettďż˝k tavaly. Egy nagy gyertyďż˝t vettďż˝nk, amilyen hďż˝svďż˝tkor ďż˝g a viaszbďż˝rďż˝ny felett a barďż˝toknďż˝l. ďż˝s atlaszcipďż˝cskďż˝men szalag, amilyenben a lďż˝nyok az elsďż˝ bďż˝lba mennek. Tehďż˝t jďż˝jjďż˝n el, Idem, ďż˝s nďż˝zze meg.

N�h�ny nap m�lva a lengyel kisasszony egyed�l s�t�lt tavaszi est�n a torony k�r�l. Idem egy r�gi Lubomirskinek a sarkanty�s hadicsizm�j�t �sogatta a gyepen, a nevet�s kisasszony sz�ja sz�le m�kos volt az im�nt fogyasztott s�tem�nyt�l.

– Eszterke dďż˝lutďż˝n meghalt – mondta, ďż˝s fekete szeme alattomos jďż˝kedvvel tapadt a diďż˝kra.

Idem abbahagyta a csizma�s�st, �s a tenyer�be t�masztotta az �ll�t.

 

A hold �s a mag�noss�gban, emberekt�l t�vol �ldeg�l� k�m�nyek �s cser�ptet�k k�z�tt, amelyeket a padl�sablakb�l mindig azzal a gondolattal vizsg�ltam, vajon nem hagyta itt nyom�t valamely szellem, k�s�rtet, amely �jszaka utazott a v�ros felett, �s a tet� orm�n megpihent, Idem mez�tl�b leereszkedett az ablakon, amelyet csak a f�gg�ny v�delmezett.

A kopors� val�ban a szoba k�zep�n �llott, �s Eszterfi kisasszony �sszefont k�zzel szunnyadt.

A sarokban hangosan horkolt a virraszt� asszonys�g, �s mintha a horkol�s �s a gyertyal�ngok k�z�tt valamely �sszef�gg�s volna, a l�ngok n�ha hossz�ra ny�ltak, majd megrebbentek, mintha a magasban egy j�ghideg kezet tal�ltak volna.

Idem nem fďż˝lt a halottďż˝l. Ilyennek kďż˝pzelte, ilyennek vďż˝rta. Koszorďż˝cskďż˝ba kďż˝tďż˝tt hajďż˝t tďż˝bbszďż˝r elkďż˝pzelte, ďż˝s Eszterfi kisasszony nďż˝hďż˝nyszor mďż˝r elďż˝re lehunyta a szemďż˝t, milyen lesz halottaiban. („A huncutkďż˝t vajon kisďż˝ti-e Stolniczkynďż˝?” – kďż˝rdezgette a lengyel kisasszony.)

A bolthajt�sos szob�ban a falon meg�ll�tott�k a kakukkos �r�t. H�romnegyed n�gyre halt meg Eszter, l�tta a di�k.

A kopors� m�g a p�dimentumon fek�dt, a kecskel�bak, amelyekre a ravatalt helyezt�k, a sarokban �llongtak, viaszgyertya szag� ter�t� �s l�ncos f�st�l� elk�sz�tve. Idem leguggolt a kopors� mell�, �s az ujj�val megpr�b�lta a le�ny sz�v�t kitapogatni. Cs�ndes h�vess�g �ramlott az ujjaiba. Megsimogatta az �ll�t, amelyet feh�r kend�vel k�t�ttek fel, �s az �tl�tsz� kez�b�l cs�ndesen, vigy�zatosan kivonta a r�zsaf�z�rt, s az inge al� dugta.

– Nini, az atlaszcipďż˝cske – mormogta Idem, ďż˝s jďż˝lesett neki, hogy igazat mondott a kisasszony. Valďż˝ban, a cipďż˝ talpa mďż˝g nem ďż˝rintette a fďż˝ldet. Hďż˝fehďż˝r volt az, mint a szalag, amely bokďż˝n felďż˝l volt a fehďż˝r harisnyďż˝s lďż˝bra kďż˝tve. ďż˝s szďż˝les, fehďż˝r, aprďż˝ kďż˝k virďż˝gokkal behintett szoknyďż˝ja, mint a lengyel dďż˝mďż˝kďż˝, akik nyaranta a vďż˝ros hatďż˝rďż˝ban a fďż˝rdďż˝helyen tďż˝ncolnak, mďż˝g a terjedelmes karnagy a sďż˝rďż˝scsizmďż˝t rejtegeti a szďż˝k alatt, s mindennap eljďż˝tssza ďż˝rdďż˝g Rďż˝bertbďż˝l^* a nyitďż˝nyt.

A barna le�nyf�cske nyugodtan, �ntudatosan fek�dt a kis p�rn�n, mintha tudta volna a halott, hogy Idem t�rdepel a kopors� mellett, �s azon gondolkozik, hogy megcs�kolja-e a le�nyt? Majd m�st hat�rozott. Gy�ng�den der�kon �lelte Eszterfi kisasszonyt, kiemelte a kopors�b�l, �s a halottat karjaiban tartva, n�h�nyszor v�gigs�t�lt a szob�n.

– Menyasszonyom – mormogta komolyan, meggyďż˝zďż˝dďż˝ssel. – Most megmondhatom neked, hogy nagyon szerettelek, hogy majd megbolondultam ďż˝rted, ďż˝s szďż˝ndďż˝komban volt, hogy egyszer elragadlak, ďż˝tviszlek a hatďż˝ron, ďż˝s beďż˝llok valamely vďż˝ndorszďż˝ntďż˝rsulathoz, mert tehetsďż˝gem van a szďż˝nďż˝szethez. Mondd, elhiszed, hogy szeretlek? Kit ďż˝ljek meg ďż˝rted? Leugorjak az ablakbďż˝l az ďż˝les mďż˝lysďż˝gbe? Vagy a folyďż˝ba, ahol ďż˝rvďż˝nylik az ďż˝r?

A karjaiban fel ďż˝s alďż˝ hordta a leďż˝nykďż˝t, mďż˝g a horkolďż˝s megďż˝llott a sarokban, ďż˝s valaki „Jďż˝zus-Mďż˝riďż˝t” kiďż˝ltott. Az asszonyvisďż˝tďż˝sra Idem a koporsďż˝ba fektette Eszterfi kisasszonyt, ďż˝s kiugrott az ablakon. Sďż˝ntikďż˝lva, nyďż˝gve ment tovďż˝bb a sikďż˝torban.

S ez�rt m�snap k�l�nb�z� akad�lyok mer�ltek fel a halott Eszterfi kisasszony eltemet�se k�r�l. A m�kos sz�j� lengyel kisasszonynak elj�rt a sz�ja. Idemet b�rt�nbe z�rt�k, �s Esztert csak harmadnap, p�sp�ki engedelemmel temett�k el a r�gi temet�be, de rosszh�r� le�nyk�nt emlegett�k m�g �regkorukban is a lakosok.

 

Elkďż˝vetkezik az idďż˝, midďż˝n csodďż˝lkozunk azon, hogy egykor mily bolondok, boldogok voltunk, hogy szeretni tudtunk, hogy kedvďż˝nk volt az ďż˝lethez… Ah, hisz az a legcsodďż˝latosabb, hogy ďż˝lďż˝nk! Midďż˝n mďż˝r minden elmďż˝lott mellďż˝lďż˝nk, ami egykor kellemes, drďż˝ga, tďż˝nemďż˝nyes volt. Elmďż˝lt a szerelem, az ifjďż˝sďż˝g, a tďż˝lcsapongďż˝ fantďż˝zia ďż˝s a mďż˝ly egyenletes ďż˝lom. Mďż˝s ďż˝ze van a kenyďż˝rnek ďż˝s a tengeri rďż˝knak. A fďż˝lkelďż˝ nap mďż˝s gondolatokat ďż˝breszt bennďż˝nk, mint tďż˝z esztendďż˝vel ezelďż˝tt. A ritkulďż˝ fďż˝k mďż˝gďż˝tt egy mďż˝s hold leskelďż˝dik. A kocsi zďż˝rgďż˝sďż˝ben, midďż˝n utazunk, tďż˝bbďż˝ nem jďż˝nnek velďż˝nk a tarka ďż˝rnyak, a jďż˝kedvďż˝ ďż˝titďż˝rsak, a nďż˝tďż˝zďż˝ vďż˝ndorlegďż˝ny, az ďż˝reg, jďż˝lelkďż˝ fogadďż˝s, idegen vďż˝rosok friss, tiszteletre mďż˝ltďż˝ asszonyai ďż˝s hegyoldalban feltďż˝nedezďż˝ tiszta, kis rďż˝gi vďż˝rosok, amelyekrďż˝l egykor azt gondoltuk, hogy itt volna jďż˝ ďż˝letďż˝nket tďż˝lteni. Ah, hovďż˝ lett szďż˝vďż˝nkbďż˝l a lďż˝thatatlan kis hegedďż˝s, aki fďż˝radhatatlanul vonta a maga nďż˝tďż˝jďż˝t?… Valahol elveszďż˝tettďż˝k ďż˝t, mint farsangi dďż˝ridďż˝rďż˝l hazafelďż˝ kocogďż˝ vďż˝n kontrďż˝s^* elhagyja hangszerďż˝t a hajnali kďż˝dben. A muzsikďż˝st egy percre – vagy egy esztendďż˝re – kivettďż˝k kabďż˝tunk alďż˝l, figyelmesen egy sarokba elhelyeztďż˝k, miutďż˝n megintettďż˝k, hogy csďż˝ndesen viselkedjďż˝k, ne zavarja az alvďż˝ asszony ďż˝lmďż˝t. Az asszonyi ďż˝lom, a hazugsďż˝g, a bďż˝bďż˝j a kacďż˝rsďż˝g szďż˝nes lepkďż˝je felďż˝ boldogan emeltďż˝k homlokunkat. Ide szďż˝llj, szďż˝p pillangďż˝, a szememre, az eszemre, a lelkemre, az emlďż˝kezetemre. .. Jďż˝jj, asszonyhazugsďż˝g, drďż˝ga tďż˝nemďż˝ny, aranyat vďż˝rzďż˝ napszďż˝llati felhďż˝, kďż˝bult zeneszďż˝ma amorettes^* muzsikďż˝lďż˝ ďż˝rďż˝nak, sďż˝rga selyemfďż˝ggďż˝nyďż˝kďż˝n ďż˝tszďż˝rďż˝dďż˝ hajnalcsillag sugďż˝ra, boldogan epedett ďż˝ngyilkos halďż˝l ďż˝s virďż˝ggal beďż˝ltetett, nďż˝i kďż˝nnyel ďż˝ntďż˝zďż˝tt, regďż˝nyes, magďż˝nyos sďż˝rhalom az erdďż˝szďż˝len… Jďż˝jj, ďż˝let-tudatlansďż˝g, vak boldogsďż˝g ďż˝s mďż˝lyen szunnyadďż˝ lelkiismeret: bďż˝nďż˝s szerelem. A lepke zizegve leereszkedett, mialatt a kis hegedďż˝st a sarokbďż˝l elemelte valaki. Nďż˝ha fantasztikus ďż˝jszakďż˝kon mďż˝g hallatszott nagyon messzirďż˝l a hegedďż˝szďż˝, elhagyott, nďż˝ma kertekben, magďż˝nosan ďż˝llďż˝ hďż˝zakban, olykor a fďż˝ld alatt, behorpadt sďż˝rokban hďż˝zatta valaki a halhatatlan nďż˝tďż˝t. Aztďż˝n mindig messzebbre vittďż˝k a hegedďż˝t, az elhagyott hďż˝zak mďż˝gďż˝tt hiďż˝ba leskelďż˝dtďż˝nk, hogy az ďż˝rďż˝mpiros ablak felnyďż˝ljon, s odabentrďż˝l kiszďż˝lljon nďż˝hďż˝ny taktus a rďż˝gi zenďż˝bďż˝l a hideg ďż˝jbe, az eltemetett szeretďż˝ sďż˝rja elnďż˝mult… S mind ritkďż˝bban jďż˝n velďż˝nk szembe az ďż˝ton egy-egy arc, amelynek vonďż˝saiban hasonlatossďż˝got talďż˝lhatunk a rďż˝gmďż˝lt archoz, szemďż˝ben fďż˝nyt, amely egykor megigďż˝zett, ďż˝s lďż˝pďż˝sďż˝ben zenďż˝t, amelyet a kis karnagy hajnali ďż˝lomhoz jďż˝tszadozott. Nemde, csodďż˝latos, hogy ďż˝lďż˝nk?

E hossz� besz�det egyed�l mondta, vagy gondolta egy �sz�l� �r egy padon a Cs�sz�r-f�rd� udvar�ban, mik�zben d�li zen�t j�tszott a bosny�k zenekar a feh�r asztalok k�z�tt, a kis pavilonban, �s a nagy f�k �sszehajladoztak a felsz�lben. M�r szeptember volt, s reggelenkint a Dun�r�l j�v� friss fuvalom halott atyafiakat tal�lt a z�ld levelek k�z�tt, akik bizony�ra �lmukban haltak meg az �jszaka. A vid�ki urak �s asszonys�gok, akik a nyarat itt t�lt�tt�k, hazafel� k�sz�l�dtek, �s mindig hosszasabb pillant�st vetettek az �don, piros sz�nyeges fogad�ra, a cukr�szboltra �s a sal�tromos falakra. Ah, mily gy�ny�r� hely volt ez ny�ron, mid�n a r�gi f�rd� a sz�talan katolikus papokkal �s �reg inasokkal a z�g�, sisterg� Budapest k�zel�ben �gy helyezkedett el, mint egy hatvanas �vekbeli eml�ny a nagyany�nk szalonasztal�n, parasztb�natos tekintet� Arany v�rja az �-pirosba k�t�tt k�nyv felnyit�s�t a selyempapiros m�g�tt, szomork�s Tompa^* a vir�gokr�l �rt reg�t, �s ojtott dr�ga �rz�st a kis kertj�kben kert�szked� paple�nyok sz�v�be: e r�gi padokon, a nagy f�k alatt �ket olvast�k a kisasszonyok. A bosny�k^* zenekar �ppen egy Chopin-mazurt^* j�tszott.

A sďż˝tďż˝nyon hosszďż˝ kďż˝penyeges hďż˝lgyalak kďż˝zelgett, kalapja, cipďż˝je ďż˝s fďż˝tyola, bďż˝, virďż˝gos szoknyďż˝ja ďż˝s kis legyezďż˝je, a kďż˝ltemďż˝nyes kďż˝nyvecske, amit kezďż˝ben tartott: – valamely rďż˝gen olvasott regďż˝ny lapjaibďż˝l lďż˝p elďż˝. Szerelmes Ivďż˝n – a deres ďż˝r neve – szalonkabďż˝tjďż˝ban felďż˝llott jobb kezďż˝vel leemelte vadďż˝szkalapjďż˝t, ďż˝s a szďż˝vďż˝hez ďż˝rintette kezďż˝t. Nevetni lehetett volna e jeleneten, ha az idďż˝tďż˝l ďż˝s szenvedďż˝stďż˝l megviselt arcon, a szďż˝gletekbe futďż˝ rďż˝ncokon ďż˝s a jďż˝sďż˝gos, tiszta ďż˝letet feltďż˝telezďż˝, bďż˝natos tekinteten – amilyen azoknak a fďż˝rfiaknak a tekintete, akik legelsďż˝ fiatalsďż˝gukban remďż˝nytelenďż˝l ďż˝s ďż˝rďż˝kďż˝letre beleszerettek valamely hďż˝lgybe – nevetni lehetne.

– Ivďż˝n! – kiďż˝ltott fel fďż˝tyola alatt, szinte megcsuklďż˝, anyďż˝skodďż˝ hangon a hervatag nďż˝, mintha egy rďż˝gi szďż˝ndarabot jďż˝tszana ďż˝jra, nyugalomba vonult drďż˝mai szďż˝nďż˝sznďż˝, aki megveti az ďż˝j divat hazugsďż˝gait.

– Ivďż˝n, mi lett magďż˝bďż˝l?

– Asszonyom, bocsďż˝sson meg, hogy merďż˝szeltem ďż˝letjelt adni – annyi esztendďż˝ utďż˝n… Elďż˝rehaladt korom, betegsďż˝gem ďż˝s az alkalom, hogy ismďż˝t a fďż˝vďż˝rosban lehetek, csupďż˝n a Duna vďż˝laszt el egymďż˝stďż˝l, rďż˝gi emlďż˝kek esti lďż˝togatďż˝sa e helyen, ahol egykor ďż˝nnel oly boldog voltam, e rďż˝gi fďż˝k, amelyek alatt sďż˝tďż˝ltunk, a kert, ahol a vďż˝ndormadarak szďż˝llďż˝sďż˝t nďż˝ztďż˝k egyszer ďż˝sszel, ďż˝s ďż˝n arrďż˝l beszďż˝lt egy alkonyattal, hogy kedves ďż˝rďż˝ja, Fďż˝y Andrďż˝s, akinek azďż˝ta minden munkďż˝jďż˝t megszereztem: ez volt az oka, hogy merďż˝szeltem levelet ďż˝rni, mielďż˝tt elhagynďż˝m a fďż˝vďż˝rost, hogy soha tďż˝bbďż˝ ide vissza ne tďż˝rjek.

– ďż˝n, Ivďż˝n, emlďż˝kezett az ďż˝n csacskasďż˝gaimra? – kďż˝rdezte meglepetten a delnďż˝.

– Nem csacskasďż˝gok voltak azok, hanem felejthetetlen, drďż˝ga percek, amelyekkel engem ďż˝rďż˝kre lekďż˝telezett.

– Kedves – felelt bizonyos meghatottsďż˝ggal az asszony. – Sajnos, ďż˝n fehďż˝r hollďż˝ a fďż˝rfiak kďż˝zďż˝tt, Ivďż˝n. Rďż˝gen nem divat mďż˝r olyan kedves szavakat mondani a hďż˝lgyeknek, mint amilyeneket ďż˝n mond. A rďż˝gi gavallďż˝rok valďż˝ban mďż˝sok voltak, mint a maiak.

– Egy rďż˝gebbi kor gyermeke vagyok, asszonyom, ďż˝s ďż˝letmďż˝dom, csďż˝ndes falusi remetesďż˝gem, hosszďż˝, magďż˝nyos estďż˝im hozzďż˝jďż˝rultak, hogy megmaradjak olyannak, amilyen fiatalkoromban voltam a Csďż˝szďż˝r fďż˝rdďż˝i platďż˝nok alatt. Szent ďż˝s szegďż˝ny poďż˝tďż˝k voltak a barďż˝taim… Ha emlďż˝kszik, magam is hozzďż˝fogtam egy hosszďż˝ kďż˝ltďż˝i beszďż˝lyhez, az akkor divatos Anyegin^* nyomďż˝n, mint Reviczky^* elkezdte volt ďż˝rni a Szeptembert, amely sajnos, csak tďż˝redďż˝keiben maradt meg. Gďż˝spďż˝r Imre^* volt a barďż˝tom, ďż˝s Benedek Aladďż˝r^* hetilapjďż˝ban a rejtvďż˝nyrovatot szerkesztettem. Szentsďż˝ges, szďż˝p ifjďż˝sďż˝g. Balďż˝zs Sďż˝ndort^* szďż˝vďż˝nkkel ďż˝s elmďż˝nkkel egyformďż˝n imďż˝dtuk.

– Ah, emlďż˝kszem e rďż˝gi tďż˝ncosokra, akiket kegyed egykor a Csďż˝szďż˝r fďż˝rdďż˝i bďż˝lokon nekem bemutatott. Erdďż˝lyi Gyula^* hetyke Pest megyei csďż˝rdďż˝sa felejthetetlen. Vajon ďż˝lnek mďż˝g ďż˝k, ďż˝s szoktak-e tďż˝ncolni? – kďż˝rdezte a hďż˝lgy, ďż˝s sďż˝rďż˝ fďż˝tyolďż˝t megigazďż˝totta arcďż˝n.

– Emlďż˝kszik a kďż˝pre, asszonyom, amelyet Barabďż˝s^* festett? A lobogďż˝ hajďż˝ kďż˝ltďż˝re, aki kis lugasban tďż˝rdepel, ďż˝s hďż˝lgye ďż˝lďż˝be hajtja fejďż˝t? Emlďż˝kszik a magyaros szabďż˝sďż˝ ruhďż˝zatokra, a csizmďż˝ra ďż˝s a kďż˝ltďż˝ kezďż˝ben a papiroslapra, amelyrďż˝l Petďż˝fi Szeptember vďż˝gďż˝n cďż˝mďż˝ versďż˝nek elsďż˝ sora volt olvashatďż˝? Ez olajnyomat nďż˝pszerďż˝ volt, sďż˝rďż˝n feltalďż˝lhatďż˝ volt a honleďż˝nyok szalonjaiban. Nos, ilyen tďż˝rdeplďż˝ kďż˝ltďż˝k voltunk mi mindannyian abban az idďż˝ben, midďż˝n szďż˝vesen vette nagysďż˝god, ha estďż˝nkint ablakai alatt sďż˝tďż˝ltam.

A delnďż˝ hirtelen felkacagott:

– Bolondsďż˝g – kiďż˝ltotta –, de most mďż˝r ugye bevallhatom, hogy nem egyedďż˝l volt, kedves Szerelmes Ivďż˝n, aki az ablakaim alatt sďż˝tďż˝lt…

Az id�s f�rfi� meglepetten, zavarodottan mosolygott:

– Miďż˝rt mondja ezt, asszonyom?

– Hisz mďż˝r ďż˝regek vagyunk mind a ketten, Ivďż˝n. Nem szabad komolyan venni azt, ami elmďż˝lt. Szďż˝p volt, drďż˝ga, gyďż˝nyďż˝rďż˝ tďż˝ndďż˝rďż˝lom volt az ifjďż˝sďż˝g. De elmďż˝lt, mint egy mďż˝morďż˝tďż˝ farsangi tďż˝ncestďż˝ly a rďż˝gi redutban^*, vagy egy kďż˝lďż˝nďż˝s, emlďż˝kezetes operai elďż˝adďż˝s a rďż˝gi Nemzetiben, mikor Erkeltďż˝l^* vagy Donizettitďż˝l^* jďż˝tszottak. A pďż˝holyom hďż˝tterďż˝ben valaki megcsďż˝kolta a meztelen nyakam. Talďż˝n ďż˝n…

– ďż˝n nem bďż˝torkodtam – felelt Ivďż˝n.

– Nos, mindegy. Mďż˝g sďż˝plďż˝dďż˝sok jďż˝rtak Pesten a belvďż˝rosi udvarokba, ďż˝s ebďż˝d utďż˝n, a pamlagon kďż˝nnyďż˝ ďż˝lomba ringatott a fďż˝llďż˝bďż˝ katona verklizďż˝se^*. Kirďż˝l ďż˝lmodtam? Mďż˝r elfelejtettem. De ďż˝nrďż˝l is. Lďż˝vasďż˝t jďż˝rt ďż˝t a budai hegyek kďż˝zďż˝, ďż˝s a hosszďż˝ zďż˝ld kocsikon nyitva voltak az ablakok. Furcsa, hogy csaknem minden barďż˝tja a Vďż˝rosmajor erdďż˝be hďż˝vott talďż˝lkozďż˝ra, mint akďż˝r kegyed, jďż˝ Ivďż˝n. Talďż˝n elďż˝rult?

– Asszonyom.

– Kďż˝sďż˝bb sokan elďż˝rultak. Hisz szďż˝nďż˝sznďż˝ voltam – sďż˝hajtott a delnďż˝. – Nem becsďż˝ltďż˝k meg a jďż˝sďż˝gomat, odaadďż˝somat, gyďż˝ngďż˝dsďż˝gemet. Mily nevetsďż˝ges volt, hogy a fďż˝rfiak mindig virďż˝got tďż˝ztek ilyenkor gomblyukukba! Mindegyik szenvedett, sďż˝rt, eskďż˝dďż˝tt, Istenem! Mďż˝r legtďż˝bbszďż˝r elďż˝re tudtam, hogy e mondatot hogyan kezdik. ďż˝s csak arra vigyďż˝ztam, hogy idďż˝ elďż˝tt ne jussanak az ďż˝dvhďż˝z.

– Sajďż˝tsďż˝gos – mormogta Ivďż˝n, ďż˝s fďż˝zďż˝san begombolta a szalonkabďż˝tjďż˝t.

– Nem – felelt az asszony ellďż˝gyulva. – ďż˝n mindig kivďż˝tel volt. ďż˝nre ďż˝gy gondoltam, mint vasďż˝rnap dďż˝lutďż˝ni, svďż˝bhegyi kirďż˝ndulďż˝sra, midďż˝n vďż˝ratlanul vihar lepett meg az erdďż˝ben, gondoltam az elefďż˝ntcsont feszďż˝letre, amely ďż˝gyam felett fďż˝gg. ďż˝n mindig szelďż˝den, megadďż˝ssal, tďż˝tovďż˝zďż˝s nďż˝lkďż˝l nďż˝zett felďż˝m a tďż˝volsďż˝gbďż˝l. Hosszďż˝ ďż˝vekig, ha szomorďż˝ voltam, vagy betegsďż˝g kerďż˝lgetett, ďż˝rni akartam ďż˝nnek, jďż˝jjďż˝n ďż˝s vegyen el felesďż˝gďż˝l. Ma is csodďż˝lkozom, hogy nem mentem fďż˝rjhez ďż˝nhďż˝z.

– ďż˝n is – mormogta a foga kďż˝zďż˝tt Ivďż˝n.

– Talďż˝n megbďż˝ntottam? – kďż˝rdezte az asszony, ďż˝s megďż˝rintette Ivďż˝n vďż˝llďż˝t. – Bocsďż˝sson meg. Locsogok, mint fiatalkoromban.

Iv�n hosszabb ideig n�zett a f�ldre, �s �reg arca saj�ts�gosan elszomorodott.

– Miďż˝rt mondta, hogy mďż˝st is szeretett?… Mi, rďż˝gimďż˝di fďż˝rfiak olyan balgatag, vďż˝n gyermekek vagyunk, hogy azt hisszďż˝k, szerelmďż˝nkkel ďż˝rďż˝kre boldoggďż˝ teszďż˝nk egy nďż˝t. Kďż˝lďż˝nďż˝s, hogy ďż˝n megeskďż˝dtem volna a nagysďż˝god hďż˝sďż˝gďż˝re! Valahogy mindig ďż˝gy gondoltam, hogy ďż˝l valahol egy asszony, mint a rďż˝gi regďż˝nyekben, aki mindig reďż˝m emlďż˝kezik. Elďż˝brďż˝ndozik a szďż˝p napokon, a vissza nem tďż˝rďż˝ perceken, a csďż˝kon, a szerelmen, az ďż˝ngyilkossďż˝gig folytatott boldogsďż˝gon. ďż˝s azt gondoltam magamban, hogy egyszer majd visszatďż˝rek, ďż˝s megismďż˝teljďż˝k a mďż˝ltat, ha mďż˝skďż˝ppen nem, vďż˝gigolvassuk az aranymetszďż˝sďż˝ naplďż˝t, amelyet tudomďż˝som szerint asszonyom naprďż˝l napra ďż˝rt…

– Azt nem – felelt ijedten az asszony. – Hisz tudja, hogy szerettem.

A visszhangos udvarban elhangzott a zene, mint az �r�m vagy f�jdalom felkap utaz�kocsij�ra, �s b� k�penyeg�be burkol�zva, n�ma utaz� m�dj�ra megy �j t�jak fel�.

A szentiment�lis^* �reg�r m�snap elutazott a v�rosb�l.

 

Fiatalkoromban sokat kďż˝boroltam kďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝ kis vďż˝rosokban, hovďż˝ cďż˝ltalanul, terv nďż˝lkďż˝l, szinte vďż˝letlenďż˝l ďż˝rkeztem, anďż˝lkďż˝l, hogy szďż˝mot adni tudnďż˝k arrďż˝l, hogy miďż˝rt utaztam. A vasďż˝ti menetrend elrongyosodott a kezemben; szerettem azokat a vďż˝rosokat, ahovďż˝ dďż˝ltďż˝jban ďż˝rkezett a vonat, ďż˝s a pďż˝lyahďż˝ztďż˝l hosszďż˝ sďż˝tďż˝val lehetett megkďż˝zelďż˝tem a vďż˝rost, frissen csapolt sďż˝rnek a szenzďż˝ciďż˝ja a sďż˝rhďż˝z kďż˝rnyďż˝kďż˝n, vďż˝gigbandukolni a korzďż˝n, ďż˝s ismeretlen nďż˝k szemďż˝be nďż˝zni, megďż˝llani tavasszal nyitott, virďż˝gcserepes ablakok alatt, ahol valaki zongorďż˝zik vagy ďż˝nekel… De kedveltem az alkonyati ďż˝rďż˝t is, kďż˝sďż˝ dďż˝lutďż˝n ďż˝rkezve kis vďż˝rosokba, midďż˝n furcsa mantillok-ban^*, fedetlen fďż˝vel, vagy vďż˝llra vetett kendďż˝ben egymďż˝shoz lďż˝togatďż˝ba jďż˝rnak a vďż˝roska hďż˝lgyei, az utcďż˝n furcsďż˝n kopognak a lďż˝pďż˝sek, halk, kďż˝lďż˝nďż˝s zenďż˝jďż˝ nďż˝i hangok hallatszanak a homďż˝lybďż˝l, a kis boltokbďż˝l szinte rejtelmesen jďż˝n ki a petrďż˝leumlďż˝mpďż˝sok fďż˝nye, ďż˝s valahol mďż˝r javďż˝ban kugliznak a pďż˝nzďż˝gyi hivatalnokok. Szerettem ismeretlen kis fogadďż˝kban ďż˝ldďż˝gďż˝lni, amely a Vaddisznďż˝nak vagy a Fehďż˝rlďż˝nak volt cďż˝mezve, a fogadďż˝ssal elbeszďż˝lgetni a helybeli dolgokrďż˝l, meglesni a leereszkedďż˝ ďż˝jszakďż˝t egy rďż˝gi bďż˝stya alďż˝l vagy az elhagyott kis sďż˝tatďż˝rrďż˝l, ahol a kďż˝zelgďż˝ ďż˝sz illata lengett a falevelek alatt. ďż˝s hďż˝nyszor hallgattam idegen, sohasem lďż˝tott emberek ďż˝lettďż˝rtďż˝netďż˝t ďż˝jjel a vďż˝rďż˝teremben vagy ďż˝lmatlan ďż˝tban a vasďż˝ti kupďż˝ban!

Egyszer egy fiatal f�rfi mes�lte valahol, valamerre, tal�n egy �tsz�li fogad�ban a k�vetkez� t�rt�netet.

Mďż˝g hďż˝szesztendďż˝s sem volt, amikor megismerkedett egy nďż˝vel, aki tďż˝z esztendďż˝vel idďż˝sebb volt nďż˝la. Szďż˝mďż˝tďż˝, tapasztalt, prďż˝bďż˝lt hďż˝lgy volt, aki mďż˝r egypďż˝r fďż˝rfiďż˝ sďż˝rhantjďż˝t ďż˝polta; se szďż˝p, se kedves, se gazdag, Borostyďż˝n (ďż˝gy hďż˝vtďż˝k) ďż˝rďż˝lt mďż˝djďż˝ra beleszeretett, amint a tapasztalatlan, jďż˝szďż˝vďż˝ fiatal fďż˝rfiak beleesnek valamely szďż˝mďż˝tďż˝ hďż˝lgy tenyerďż˝be. A hďż˝lgy, miutďż˝n a vďż˝rosban mďż˝r elďż˝ggďż˝ ismertďż˝k, fďż˝rjhez ďż˝hajtott menni. Borostyďż˝n minden kďż˝vet megmozgatott, futott, szaladgďż˝lt, kďż˝nyďż˝rgďż˝tt, amďż˝g az engedďż˝ly megďż˝rkezett, hogy a hďż˝lgyet n��l veheti szďż˝lei akarata ellenďż˝re. A hosszďż˝ harcban elfďż˝radt, elfďż˝sult Borostyďż˝n keserďż˝sďż˝get ďż˝rzett magďż˝ban, mikor elkďż˝vetkezett a nap, hďż˝lgyďż˝t oltďż˝r elďż˝ vezetni. Sďż˝padt volt, betegnek ďż˝rezte magďż˝t, ijedten tapogatta kongďż˝ zsebeit – mennyi borravalďż˝t szokďż˝s adni a sekrestyďż˝snek, hol ebďż˝delnek dďż˝lben ďż˝s mit csinďż˝lnak holnap? De behunyta a szemďż˝t, mert igen jďż˝szďż˝vďż˝ ďż˝s tapasztalatlan fickďż˝ volt, kissďż˝ ijedten, de bizonyos elszďż˝ntsďż˝ggal kďż˝vette menyasszonyďż˝t az oltďż˝rhoz. „Milyen szamďż˝r, mily rettenetes szamďż˝r vagyok!” – gondolta magďż˝ban a szertartďż˝s alatt egyfolytďż˝ban, ďż˝s egyďż˝b nem jutott eszďż˝be.

Egy h�t leforg�sa alatt Borosty�n megismerkedett hitvese lelki tulajdonaival, boszork�ny anyj�val, gonosz tulajdons�gokkal, amelyek felforralt�k a v�r�t, indulatos sz� r�ppent el ajk�r�l, mire hitvese anyja seg�ts�g�vel kidobta a h�zb�l. Borosty�n F�lix t�likab�t, p�nz, lelki nyugalom n�lk�l a havas utc�n tal�lta mag�t. Megfenyegette �kl�vel az ablakokat, azt�n elindult c�ltalanul a vil�gnak, mint a n�pmes�k h�sei.

– Nehezen ment eleinte a dolog – mondta Borostyďż˝n –, sokszor sďż˝rtam dďż˝hďż˝mben, keserďż˝sďż˝gemben, mikor egyedďż˝l voltam. Bujkďż˝ltam az emberek elďż˝l, kiskocsmďż˝kban ďż˝ldďż˝gďż˝ltem a vďż˝ros vďż˝gein, ďż˝s mindig valamely csodďż˝ra vďż˝rtam, amely megszabadďż˝t kďż˝nzďż˝ szenvedďż˝seimtďż˝l. Nyitott szemmel, vilďż˝gosan lďż˝ttam, hogy megcsaltak, mint egy vidďż˝ki parasztot a rďż˝gi Kerepesi ďż˝ti boltosok. ďż˝s nem tudtam belenyugodni megcsalatďż˝somba. ďż˝jjelenkint, midďż˝n a vďż˝ros elcsendesedett, elsďż˝tďż˝ltam a jďż˝l ismert ablakok alatt. A kezem ďż˝kďż˝lbe volt szorulva, de a szďż˝vem mondhatatlanul sajgott. A falhoz ďż˝tďż˝gettem a fejem. „Te ostoba, te bďż˝rgyďż˝, te lďż˝gyszďż˝vďż˝, te jellemtelen gazember!” – mondogattam fogcsikorgatva a havas utcďż˝n, ahol gondosan elsimďż˝tottam lďż˝bam nyomďż˝t a hďż˝ban, nehogy meglďż˝ssa valaki. Majd megďż˝lltam, ďż˝s forrďż˝ kďż˝nnyek folytak vďż˝gig arcomon, tďż˝n a szďż˝vem kellďż˝s kďż˝zepďż˝bďż˝l jďż˝ttek e kďż˝nnyek, ďż˝gy ďż˝gettek. Olykor, nagyon messzirďż˝l megfordult bennem a gondolat, mint egy csillapďż˝tďż˝ orvossďż˝g, hogy nem kell vďż˝gleg kďż˝tsďż˝gbeesni; mďż˝g mindig nyitva ďż˝ll elďż˝ttem egy ďż˝t, amelyre lďż˝pve megszabadulok testileg is fďż˝jdalmas gyďż˝trďż˝dďż˝seimtďż˝l. Igaz, hogy erre az ďż˝tra csak egyszer lehet menni, ďż˝s visszatďż˝rďż˝s nincs. Az ďż˝ngyilkossďż˝g gondolata halovďż˝nyan, szinte egy messzirďż˝l hangzďż˝ ďż˝nek ritmusďż˝val kelt ďż˝letre a szďż˝vemben. Fďż˝radtan, fďż˝lďż˝lomban foglalkoztam mďż˝r a mďż˝dozatokkal is. A folyďż˝… Leugrani egy toronybďż˝l… Vasďż˝ti sďż˝nekre fekďż˝dve bevďż˝rni az ďż˝jjeli vonatot… A pisztoly bizonytalan, de kďż˝nnyďż˝ megoldďż˝s. A zsebkendďż˝met a nyakamra csavarintottam, ďż˝s prďż˝bďż˝lgattam, hogyan megy az akasztďż˝s. Jďż˝fďż˝le mďż˝reghez nehďż˝z hozzďż˝jutni…

Mi�rt, mi�rt? Sok�ig nem tudtam, hogy mi�rt akarok meghalni, mint egy ostoba k�ly�k. A bossz�s�g megcsalatotts�gom felett vagy a sz�gyen hontalans�gom miatt? T�n most der�l ki, hogy mennyire szerettem azt a hitv�ny n�t, hogy m�r �lni sem tudok t�bb� n�lk�le?

Nem tudom, sohasem tudhatom meg, hogy mi okozta ezt a rettenetes zďż˝rzavart bennem. Sokďż˝ig, hďż˝napokig tartott ez az ďż˝llapot. Fďż˝lďż˝rďż˝lten, lerongyolďż˝dva csavarogtam a kďż˝lsďż˝ kocsmďż˝kban, szakďż˝llam nďż˝tt, ďż˝s az arcom oly fehďż˝r lett, mint a kďż˝sďż˝rtetďż˝. Csodďż˝lkozom, hogy a rendďż˝rďż˝k el nem fogtak ďż˝jjelenkďż˝nt. Csodďż˝lkozom, hogy senki sem jďż˝tt segďż˝tsďż˝gemre. Igaz, hogy fďż˝lig-meddig idegen voltam a vďż˝rosban, de ďż˝n bizonyďż˝ra nem tudnďż˝k oly rďż˝szvďż˝tlen lenni a szerencsďż˝tlenek irďż˝nt, mint ahogy az emberek cselekedtek velem. Barďż˝tom, de mďż˝g csak ismerďż˝sďż˝m sem volt tďż˝bbďż˝. Mintha a hazug szďż˝jďż˝ nďż˝ az egďż˝sz vďż˝ros lakossďż˝gďż˝t ellenem uszďż˝totta volna, mintha valamennyi fďż˝rfi a vďż˝rosban neki adna igazat, elfordultak, ha meglďż˝ttak, idďż˝vel az ďż˝henhalďż˝s veszedelme fenyegetett… Sok ďż˝v mďż˝lva megtudtam, hogy a nďż˝ azt hďż˝resztelte el a vďż˝rosban, hogy ďż˝jnek idejďż˝n anyjostďż˝l egyďż˝tt megďż˝lni akartam ďż˝ket. Ma is csodďż˝lkozom, hogy nem akadt egyetlen jďż˝ravalďż˝ fďż˝rfi a lakossďż˝gban, aki azt mondta volna, hogy helyesen cselekszem, ha a gyilkossďż˝got elkďż˝vetem. A nyomorban, a szenvedďż˝sben, az ďż˝hezďż˝sben mind vilďż˝gosabban tďż˝nt fel elďż˝ttem helyzetem. Az a nďż˝ fďż˝rjes ďż˝llapotďż˝ szemďż˝ly akart lenni, ďż˝s nyilvďż˝n ezďż˝rt kellett felďż˝ldoznom fiatal, ďż˝rtatlan ďż˝letemet. A nďż˝ sohasem szeretett, bďż˝r ezt eleget mondta. ďż˝s hogy nevetgďż˝lnek most a hďż˝zban, amely egykor a legbarďż˝tsďż˝gosabb, legkedvesebb hďż˝znak tďż˝nt fel elďż˝ttem. Hďż˝napok vagy ďż˝vek mďż˝ltak el? Mďż˝g mindig lďż˝ttam a meghitt ablakfďż˝lkďż˝t, hol ďż˝rďż˝kig ďż˝ldďż˝gďż˝lt ďż˝lemben.

L�keresked�k j�ttek a v�rosk�ba. Nagy csizm�j�, hangos, ravasz tekintet� f�rfiak, akik a bugyell�rist^* �gy elrejtett�k ruh�zatukban, hogy azt senki fel nem fedezhette. A zsebk�st marokra szor�tott�k, amikor kenyeret szeltek, �s a borb�ly oly er�sen borotv�lta �ket, hogy a v�r�k kiserkedt. Felfogadtak, magukkal vittek, a hat�ron t�l ment�nk, lovakat vett�nk, �s lassan-lassan �szrevettem magamat, hogy hangosan besz�lek, �j csizm�ra v�sik a fogam, �ppen �gy bar�tkozom a kocsm�rosokkal, mintha mindig k�z�j�k tartoztam volna. Csak a n�szem�lyeket nem vettem �lembe, ak�rmint kedveskedtek is k�r�l�ttem.

– Csďż˝pd meg, Ferkďż˝! – mondogattďż˝k a gazdďż˝im a kocsmďż˝rosnďż˝kra, szolgďż˝lďż˝kra mutatva. De a Ferkďż˝ csak fanyarul a vďż˝llďż˝t vonogatta. Nagyon megutďż˝ltam a nďż˝ket.

A szerencse kedvezett a v�s�rokon. Magam is meglep�dtem, mikor n�h�ny ezer forint gy�lt �ssze r�vid id� alatt a bugyell�risomban, amelyet most m�r �n is tudtam megfelel� rejt�lyesked�ssel gondozni. A bank�kat, a zs�rosakat, agg�d� figyelemmel sz�mon tartottam, �zleteken t�rtem a fejem, �s bizonyos megel�ged�ssel n�zegettem a csizm�m orr�t az �tsz�li fogad�kban.

A l�v�s�rnak darab id�re v�ge szakadt, a keresked�k elsz�ledtek otthonaikba, egyed�l maradtam. Hov� menjek?

A vonaton jegyet vďż˝ltottam, mintegy megszokďż˝sbďż˝l, abba a vďż˝rosba, ahol az asszony lakott, mintha vďż˝rna ott valaki. Megint tďż˝l volt, jďż˝gcsapok csďż˝ngtek le az ereszekrďż˝l, ďż˝s a toronynak hďż˝bundďż˝ja volt: csakhogy most jďż˝ meleg ruhďż˝m volt, csizmďż˝m, sapkďż˝m, pďż˝nzem… „Ejnye, mit csinďż˝l az az asszony, miďż˝ta nem lďż˝ttam?” – gondoltam magamban. – Az ďż˝rdďż˝g haragszik rďż˝, asszonyra nem lehet haragudni – mondtďż˝k a kupecek.

T�kre el�tt �lt, haj�t rendezgette, furcs�n, kancsal�tva r�m nevetett.

– Magďż˝t vďż˝rtam, Fďż˝lix. Remďż˝lem, hozott a vďż˝sďż˝rrďż˝l valamit. Vďż˝sďż˝rfiďż˝t.

Az �szveszt� mosolyg�sa, a hangja, a v�lla, a k�t kis keze tal�n szebb volt, mint valaha.

– Hoztam magďż˝nak pďż˝nzt – mondtam, ďż˝s szďż˝gyenkezve adtam ďż˝t vagyonkďż˝mat, amelyet akkor nagyon keveselltem.

– Kďż˝szďż˝nďż˝m – szďż˝lt, ďż˝s megsimogatta a fejem.

Az�ta sem simogatta senki a fejem, mi�ta � simogatott.

�s n�h�ny boldog h�t k�vetkezett ezut�n. A v�rosk�ban g�nyosan nevetg�ltek a n�k, a f�rfiak, mikor vele karonfogva megl�ttak, nem j�rtunk teh�t sehov�, otthon �lt�nk, az ablakm�lyed�sben.

M�g egy reggel r�m f�rmedt:

– Mďż˝rt nem viszi mďż˝r el az ďż˝rdďż˝g? – kďż˝rdezte. –Takarodjďż˝k ki a hďż˝zambďż˝l.

Felkeltem, csendesen felďż˝ltďż˝ztem, ďż˝s lassan kďż˝szďż˝lďż˝dtem, hogy valamely rettenetes dolgot fogok mondani, mielďż˝tt az ajtďż˝t bezďż˝rnďż˝m magam utďż˝n. Aztďż˝n nem tudtam semmit sem szďż˝lni, csak lehajtott fejjel bandukoltam a vďż˝rosvďż˝gi fogadďż˝ba, ahol egykor bujdostam. ďż˝jjel ďż˝jra sďż˝tďż˝k az ablakok alatt, ďż˝ngyilkossďż˝gi tervek, elfojtott kďż˝nnyek a torkomban… Szerencsďż˝re, egy hďż˝t mďż˝lva jďż˝ttek a lďż˝kereskedďż˝k, ďż˝s ďż˝tra keltďż˝nk lďż˝vďż˝sďż˝rlďż˝s cďż˝ljďż˝bďż˝l.

F�lix elhallgatott.

A mutat�ujj�val a kifr�ccsent borb�l egy n�i nevet m�zolt a z�ld asztalra, nagy, sz�mjegyhez hasonl� bet�kkel.

– Most harminckďż˝t ďż˝ves vagyok. ďż˝jra hozzďż˝ megyek. Talďż˝n tizedszer… Istenem, mi lesz ennek a vďż˝ge? Kďż˝lďż˝nben a kupecnďż˝k kďż˝zďż˝tt sok a hasonlďż˝ termďż˝szetďż˝ asszony. Mďż˝snak is van baja a felesďż˝gďż˝vel.

Legyintett, s elkomorodott.

– Most mďż˝r egďż˝sz ďż˝letemben lovakat fogok venni ďż˝s eladni. Amďż˝g ďż˝lek, pedig sokďż˝ ďż˝lek. Tďż˝n ďż˝tszďż˝z ďż˝vig… Mindig lovakat. Nem lehet segďż˝teni rajtam.

 

Mizenkei huzamosabb ideig abb�l tengette �let�t Pesten, hogy �reg h�lgyeknek tan�csot adott, kihallgatta apr�-csepr� bajaikat, orvost szerzett, apr�hirdet�st tett k�zz� csel�dv�ltoz�s idej�n, vagy ha a kedvenc kutya elk�borolt a h�zt�l, figyelemmel k�s�rte a br�nni lott�t, �s a sorsjegyek sz�mait notesz�be �rta, leveleket �rt mesterembereknek, telefon�lt a g�zgy�rnak, az �r�t n�ha maga is meg tudta jav�tani, �s legazemberezte a h�zmestert. Mizenkei akkoriban m�r f�l l�bbal nyugalomba vonult, �s mindig a n�k k�r�l �l�sk�d�tt, t�ncosn�k ut�n vitte a t�nccip�ket, sz�n�szn�k �lt�z�i el�tt �l�lkodott, a f�v�rosban m�g ismeretlen vid�ki le�nyokat p�rtfog�sba vett, megrendel�ket szerzett a szab�n�knek, �reg f�pinc�rekkel titokban tegez�d�tt, seg�tett eladni a tavalyi f�c�nt, �s szemet hunyt, ha vend�gs�gben nagyobb �sszeg� volt a sz�mla. Minden vir�g�rus le�nyt �s zongor�st p�rtfogolt. A fi�keresek^* messzir�l k�sz�ntek neki, ha t�rsas�gban volt. Ny�ri �jjel, hajnal fel� az Andr�ssy �ton �ld�g�lt egy padon, �s a liget mulat�helyeir�l hazat�r� n�ket kik�rdezte a mulat� f�rfiakr�l, elfogyasztott italokr�l, szerelmeikr�l, mindent szeretett tudni, ami az �jszakai �letre vonatkozott, olykor �ton�ll� m�dj�ra, s�tap�lc�val a fi�ker lovai el� �llott, ha odabent a kocsiban p�nzes ismer�s�t felfedezte. K�l�n�sen szerette lesni a r�c^* milliomost, ha k�mei h�r�l adt�k jelenl�t�t a f�v�rosban. Mizenkei ilyenkor teljes biztons�ggal n�zte meg �r�j�t az Andr�ssy �ti padon, �s a liget felett mutatkoz� t�nd�kl� hajnali felh�k alatt csup�n a r�c pejlovait v�rta. A r�c hajnalban m�r r�szeg volt, �s sz�tlanul engedelmeskedett Mizenkei parancs�nak. Kivette t�rc�j�t �s �tny�jtotta a k�lcs�nt. Mizenkei meglehet�s izgatotts�ggal tette el a p�nzt, de k�s�bb nyugodt hangon rendelkezett a b�rkocsissal:

– Vigye haza ezt a sertďż˝st!

Azonkďż˝vďż˝l nagyon szeretett alvďż˝ ismerďż˝sei zsebďż˝ben kutatni, ha azok a mulatsďż˝g hevďż˝ben elszundikďż˝ltak, a nďż˝knek csak azďż˝rt csďż˝kolta meg a fďż˝lďż˝t, hogy megprďż˝bďż˝lja, vajon a gyďż˝mďż˝nt fďż˝lbevalďż˝nak milyen szerkezetďż˝ a zďż˝rja, minden ďż˝j nďż˝tďż˝t tudott, bďż˝s baritonon dalolt, mindenkit megvetett, kicsďż˝folt, rďż˝galmazott, olyan jellemtelen volt, mint egy cigďż˝nyszďż˝nďż˝sz Szalonikiben, olyan bďż˝lcs volt, mint egy vďż˝n remete, aki fagyďż˝kďż˝ren ďż˝l az erdďż˝ben, ďż˝s olyan szerelmes volt, mint egy borbďż˝lylegďż˝ny vagy egy kďż˝ltďż˝. Tďż˝len kďż˝rtyaasztalok kďż˝rďż˝l ďż˝lďż˝lkodott, csalďż˝di titkokat kifďż˝rkďż˝szett, hamis jďż˝tďż˝kosokat zsarolt, a hitelezďż˝ivel kďż˝sre ment, a szabďż˝ja a testi erďż˝ fensďż˝bbsďż˝gďż˝nďż˝l fogva varrt ďż˝j ruhďż˝t, a beteges kďż˝vďż˝st megfenyegette, hogy elcsďż˝bďż˝ttatja kďż˝vďż˝natos felesďż˝gďż˝t, ďż˝jjelente a hďż˝zak fala mellett csendesen ballagott hazafelďż˝ – sohasem tudta senki, hol lakik –, ďż˝s arra gondolt, hogy reggelre ďż˝ngyilkos lesz. Azonban ďż˝ppen ďż˝gy megvetette a halďż˝lt, mint az ďż˝letet. Szerette a hďż˝vďż˝s szobďż˝t, ahol pďż˝rďż˝re vetkďż˝zve lehet cigarettďż˝zni nyďż˝ri dďż˝lutďż˝n, szerette azokat az embereket, akiket nem ismert, kik nappal ďż˝lnek ďż˝s dolgoznak csalďż˝dďż˝rt, becsďż˝letďż˝rt, tisztessďż˝gďż˝rt, szerette azokat a nďż˝ket, akikrďż˝l mi rosszat sem mondhatott, ďż˝s a harmadďż˝vi divatban ďż˝s ďż˝cska cipďż˝ben jďż˝rtak, gyermekeket neveltek, ďż˝s rongyos pongyolďż˝ban ďż˝ltek odahaza. Minden ďż˝jjel torkig itta magďż˝t a barďż˝tai jďż˝voltďż˝bďż˝l a legfinomabb italokkal, holott undorodott a francia pezsgďż˝tďż˝l, kďż˝nnyďż˝ kerti bort szeretett volna inni szolyvai vďż˝zzel, ďż˝s csak nďż˝hďż˝ny pohďż˝rkďż˝val, falusi hďż˝z csendes verandďż˝jďż˝n. Ha olykor pďż˝nzhez jutott, lakďż˝helyďż˝tďż˝l messzi esďż˝ jďż˝zsefvďż˝rosi kocsmďż˝kba ment, ahol azt szerette, ha rendes embernek vďż˝lik, aki a maga hďż˝rom decije utďż˝n ďż˝jfďż˝l elďż˝tt lefekszik. Bďż˝sďż˝gesen politizďż˝lt a polgďż˝rokkal, a kucsďż˝berrel^* jďż˝tszott, olcsďż˝ szivart szďż˝vott, ďż˝s a vďż˝rosi ďż˝pďż˝tkezďż˝st megvitatta; sajnos, ezek a majďż˝lisok^* mind ritkďż˝bbak lettek a Mizenkei ďż˝letďż˝ben, mind tďż˝bb idďż˝t kellett tďż˝ltenie az ďż˝jjeli mulatďż˝helyek kďż˝rnyďż˝kďż˝n, hogy a nehďż˝z viszonyok kďż˝zďż˝tt megďż˝lhessen. Reggel szeretett volna borotvďż˝lkozni ďż˝s csak vasďż˝rnapokon, mint a falusi emberek, ďż˝s minden este borbďż˝lyhoz kellett mennie! A cigďż˝nyzenďż˝t mďż˝r annyira utďż˝lta, hogy ďż˝nmagďż˝ra haragudott a zenďż˝szek jďż˝tďż˝ka miatt. ďż˝tvenďż˝ves volt, ďż˝s magas sarkďż˝ fďż˝lcipďż˝t hordott, festette a bajuszďż˝t, a hajďż˝t, fďż˝nyesďż˝tette a kďż˝rmďż˝t, drďż˝ga cigarettďż˝t szďż˝vott, holott szinte fizikai fďż˝jdalmat okozott neki a kďż˝lnivďż˝z szaga.

A mulatďż˝hely virďż˝gďż˝rus asszonya, a hervadt kamďż˝liďż˝hoz hasonlatos Diana, egy hajnalon – mďż˝g az elrobogďż˝ kocsik zďż˝rgďż˝sďż˝t hallgattďż˝k az elďż˝rvult tďż˝ncteremben – ďż˝gy szďż˝lt Mizenkeihez:

– Jďż˝zsi bďż˝csi, jďż˝jjďż˝n el holnap dďż˝lutďż˝n hozzďż˝m, maga okos ember, ďż˝s tanďż˝csďż˝ra volna szďż˝ksďż˝gem.

Diana fekete selyem h�ziruh�ban, �s megillet�dve fogadta a vend�get, aki ekkor�ig csup�n fut� szerelem c�lj�b�l jelent meg a l�nyos h�zakn�l. Diana szob�ja polg�ri egyszer�s�ggel volt b�torozva, az �gy felett az Anya k�pe, a falon szenteltv�ztart�, benne a vir�gvas�rnapr�l itt maradt fa�g, s�rga vid�ki fotogr�fi�kr�l n�zegettek al� furcsa emberek, �divat� asszonyok, a h�mzett ter�t�vel bevont d�v�ny fel�l, z�ld kalitj�ban olykor kendermagot ropogtatott egy n�ma kis mad�r, �s mid�n Diana a ruhaszekr�nyt kinyitotta, hogy onnan leveleket vegyen el�, falusi illat �ramlott a fi�kokb�l.

(Mďż˝g egy ďż˝reg, feketďż˝re szďż˝vott tajtďż˝kpipďż˝t fedezett fel Mizenkei, amilyennek tďż˝rsasďż˝gďż˝ban falusi emberek nďż˝ha hosszďż˝ ďż˝letet tďż˝ltenek. „Az apďż˝mďż˝ volt, egyetlen emlďż˝kem” – mondta Diana, ďż˝s kivette a pipďż˝t Mizenkei kezďż˝bďż˝l.)

– Tehďż˝t mirďż˝l van szďż˝? – kďż˝rdezte Mizenkei, letelepedve egy magas hďż˝tďż˝ szďż˝kbe. – Tudod, hogy nem szeretek mindenfďż˝le ringy-rongy nďż˝i dolgokďż˝rt fďż˝lkelni nappal!

Diana megindultan helyeselt:

– Hisz ďż˝ppen azďż˝rt fordultam Jďż˝zsi bďż˝csihoz. Tudom, hogy komoly ember. A hďż˝gom, a tanďż˝tďż˝nďż˝, fďż˝rjhez fog menni.

Mizenkei, mint a legtďż˝bb nyugodt ember, pďż˝r pillanatig nem szďż˝lt egy hangot sem. A tanďż˝tďż˝nďż˝ volt az a bizonyos, aki kďż˝rďż˝lbelďż˝l tďż˝z esztendďż˝ ďż˝ta elfoglalta azt a helyet Mizenkei szďż˝vďż˝ben, ahol az a kamarďż˝cska van, amely az akasztott gyilkosoknďż˝l is ďż˝rintetlen ďż˝s szent hely maradt. Ez a kis kamra kďż˝rďż˝lbelďż˝l a vilďż˝grajďż˝vetel alkalmďż˝val kďż˝pzďż˝dik az emberi szďż˝vben, ďż˝s talďż˝n azďż˝rt van, hogy a halďż˝l ďż˝rďż˝jďż˝ban, a haldoklďż˝s fďż˝radt perceiben vigaszt, megnyugvďż˝st, a gondolatoknak erdei tisztďż˝sďż˝t nyďż˝jtsa a bďż˝csďż˝zďż˝nak. Mizenkei olykor tďż˝len, midďż˝n kďż˝sďż˝n vilďż˝gosodik –, a nagy havazďż˝sban messzirďż˝l kďż˝vette a tanďż˝tďż˝nďż˝t, midďż˝n az iskolďż˝ba ment.

Egyszer szerencsďż˝je volt: lesegďż˝thette az omnibuszrďż˝l. S ekkor zďż˝ld harisnya volt a tanďż˝tďż˝nďż˝ lďż˝bďż˝n. Mizenkei szďż˝vďż˝ben ettďż˝l a reggeltďż˝l fogva ďż˝rďż˝kkďż˝ zďż˝ld harisnyďż˝ban jďż˝rt a tanďż˝tďż˝nďż˝. A harisnya olykor vilďż˝goszďż˝ld volt, mint a mďż˝ly erdďż˝ben futďż˝ patak, mďż˝skor sďż˝tďż˝tzďż˝ld, mint a rďż˝tek alkonyati szďż˝lben. Formďż˝s, ďż˝de, bizonyosan nagyon tiszta lďż˝bra simult a harisnya. Ah, ha egyszer megcsďż˝kolhatta volna Mizenkei a szorgalmas kis kezet, amely bizonyďż˝ra szďż˝p, kerek betďż˝ket vetett a fekete tďż˝blďż˝ra annyi fizetďż˝sďż˝rt, amennyiďż˝rt egy rďż˝szeg tďż˝ncosnďż˝nek virďż˝got szoktak venni, hogy az nevetve kidobja a kocsi ablakďż˝n, hazafelďż˝ menet. Talďż˝n a zďż˝ld harisnyďż˝s nďż˝ volt az oka, hogy Mizenkei rendes, derďż˝k ember szeretett volna lenni. Egy kis, szegďż˝ny tanďż˝tďż˝nďż˝ olcsďż˝ harisnyďż˝ja gyakran szinte kďż˝nnyekre fakasztotta a vďż˝n betyďż˝rt, kďż˝lďż˝nďż˝sen, ha valamely bďż˝nt kďż˝vetett el ismďż˝t… Kďż˝r, hogy sohasem beszďż˝lt bďż˝vebben a tanďż˝tďż˝nďż˝vel!

– Nos, itt van a vďż˝legďż˝ny arckďż˝pe, itt vannak levelei – szďż˝lott Diana. – ďż˝n tudom, hogy Jďż˝zsi bďż˝csi sohasem adnďż˝ beleegyezďż˝sďż˝t, hogy Margarďż˝ta rossz hďż˝zassďż˝got kďż˝ssďż˝n.

Mizenkei mďż˝g mindig nďż˝mďż˝n csďż˝vďż˝lta a fejďż˝t. Istenem, legutoljďż˝ra – egy ďż˝vvel ezelďż˝tt – olyan volt, mint egy kis fecske, mikor az omnibuszon lďż˝tta. Fekete fďż˝tyolka az arcďż˝n ďż˝s olcsďż˝ kesztyďż˝ a kezďż˝n. A cipďż˝je bizony nem volt a legfinomabb, ďż˝s fekete szoknyďż˝ja kissďż˝ fďż˝nyes, mert gyakran ďż˝l a katedrďż˝n. Mily jďż˝ volna gyermeknek lenni, ďż˝s a padsorban helyet foglalni!

K�s�bb az ablakhoz ment Mizenkei, nem szerette, hogy Diana oly �llhatatosan f�ggeszti arc�ra tekintet�t. Fekete keretes szem�veget vett el�, �s figyelmesen, meggondolva olvasta a postatiszt leveleit. Mid�n az utols� levelet visszatette a bor�t�kba, komolyan, meggy�z�d�ssel b�lintott:

– ďż˝gy vďż˝lem, a postďż˝s rendes ember.

– Tehďż˝t hozzďż˝adhatjuk Margarďż˝tďż˝t? – kďż˝rdezte mďż˝g mindig kďż˝tsďż˝geskedve Diana.

– Inkďż˝bb, mint valami szďż˝nďż˝szhez, vagy zongorďż˝shoz – felelt mďż˝ltatlankodva Mizenkei.

Diana mindk�t kez�vel megfogta Mizenkei kez�t:

– Kďż˝szďż˝nďż˝m, Jďż˝zsi bďż˝csi. Mi, a csalďż˝dunk, a barďż˝tnďż˝im ďż˝s a komolyabb nďż˝k ďż˝jszaka mind tudtuk, hogy Jďż˝zsi bďż˝csi ďż˝rdeklďż˝dik a hďż˝gom irďż˝nt. (Mizenkei legyintett.) Elhatďż˝roztuk, hogy megkďż˝rdezzďż˝k, beleegyezďż˝sďż˝t kďż˝rjďż˝k a hďż˝zassďż˝ghoz.

– Csak adjďż˝tok a postďż˝shoz. ďż˝gy lďż˝tom, derďż˝k fiďż˝ – szďż˝lt lemondďż˝ssal Mizenkei.

�s ett�l az esem�nyt�l kezdve Mizenkei J�zsefnek er�sen megn�vekedett a tekint�lye azon n�k k�r�ben, akik b�r �jjeli foglalkoz�st �znek, erk�lcseikben tisztess�gesek. A vir�g�rus asszonyok, a n�k, akikn�l a t�ncosn�k kv�rt�lyban^* laknak, a szab�n�k, akik a ruh�kat varrj�k, s�t maguk a mulat�helyek gazd�i bizonyos r�szv�ttel n�zt�k a v�rtan� Mizenkeit. Ezent�l mindig megk�rdezt�k v�lem�ny�t a fontosabb dolgok fel�l, tan�csait �r�mmel fogadt�k. Mintha egyetlen tett�vel, lemond�s�val a z�ld harisny�s n�r�l, megvezekelt volna �lete minden b�n��rt.

 

Egyszer egy felvid�ki v�rosba �rkeztem, a tornyokban szinte versenyezve sz�lottak a harangok, az utc�kon j�szag� falombokb�l �s vir�gokb�l olt�rok voltak emelve, t�mj�nf�st �s rozmaringillat sz�lldosott a leveg�ben, mezei vir�gok, hossz� sz�r� f�vek �s frissen v�gott gallyak a mez�k �s r�tek szag�t hozt�k a v�rosba. Csup�n egyetlen helyen �t� meg egy�b szag az utaz� orr�t. Egy nagyon r�gi f�ldszintes bolthajt�sos h�z �llott egy utc�ban, �s pl�hb�l vert s�r�spoharat ny�jtott el�re a k�z a kapu alatt. Egy�b kocsmajelv�ny is hi�nyzott a h�zr�l. D�lut�n teh�t itt megtelepedtem, miut�n szinte elf�radtam a harangz�g�sban, a piros ruh�s ministr�nsfi�k �nek�ben, a papok feh�r ruh�j�nak l�t�s�ban �s az utc�kon emelt olt�rokhoz v�ndorl� t�meg z�mm�g�s�ben. A f�rfiak fedetlen feje felett, mint az �rny�k sz�llott a gyerty�k �s a t�mj�nek f�stje, nagy c�hz�szl�kat cipeltek lass� m�lt�s�ggal, mintha valamely eleven, �l� szem�lyis�get vinn�nek z�kken�s �s f�radts�g n�lk�l, a fiatal n�k fej�t feh�r vir�gok �kes�tett�k, �s szinte l�that� volt buzg� im�ds�guk, amint sz�jukat elhagyta, �s halov�nyk�k bubor�k alakj�ban r�ppent felfel� a napf�nyes leveg�ben. Valahol �lland�an sz�lt egy �reg orgona, mint egy v�gtelen s�p b�g�sa a t�volban, �s l�thatatlan kis heged�k j�tszottak cincog� n�t�kat, amint a vir�g- �s kal�szszag� menet egyik utc�b�l a m�sikba fordult. A hegyen olykor elpukkant a mozs�r, �s ilyenkor mindenki a l�porf�st�t �s felvillan� t�zet n�zte, �nnep volt a v�rosban.

A r�gi kis s�rh�zban azonban oly csendess�g honolt, mintha egy m�sik v�rosba val�k voln�nak a fekete tornyok, alusz�kony barna b�sty�k �s visszhangos fedett hidak, amelyekben �gy kopogott a l�p�s, mintha az �t innen a m�svil�gra vezetne, a gy�ng�n besz�r�d� vil�goss�gban r�gi szentek �s f�urak �letnagys�g�, f�ba festett k�pei �rk�dtek a h�d belsej�ben, egy piros bajusz� kir�ly a h�d k�zep�n egy kal�csk�p� �s hossz� orr� asszonys�got t�rdepeltet a l�bain�l. Egy bocskoros �regember l�h�ton ment v�gig a h�don. A messzes�gben a fekete tornyok harangjai �gy viaskodtak egym�ssal a magass�gban, mintha feh�r s�lymok harcoln�nak a ragyog�, felh�zetlen �gboltozat alatt.

A gazda tal�n a z�szl�t vitte valamerre, huzamos ideig �ld�g�ltem a k�tszer�, nyirkos udvarban, b�doggal fedett asztal mellett, a szomsz�d h�z sal�tromos fal�n egy feh�r f�gg�nnyel fedett ablakocska volt, amelyr�l k�s�bb megtudtam, hogy a v�rosi n�k leshelye, ahonnan f�rjeiket vagy v�leg�nyeiket a s�rh�zban val� mulatoz�s alatt figyelni szokt�k. Egy mellbeteg^* varr�n� lakott az ablak m�g�tt, �s szeg�ny bizony�ra sokat hervadt az�rt, hogy a n�k �gy szeretik a f�rfiakat, hogy a kocsm�ba is ut�nuk mennek. K�s�bb r�gi polg�r�rs�gbeli fegyvereket vettem szem�gyre a falon, egy sz�rke eg�r szaladt kereszt�l a szob�n, �s ezut�n nemsok�ra kiny�lott az ajt�, �s egy fiatal n� hangja szinte forr�sv�z �s az erdei gy�ngyvir�g illat�val sz�llott fel a r�gi s�r�shord�k, korhadt dong�k �s kimustr�lt, v�n borospalackok leveg�j�ben.

– Mit parancsol az urasďż˝g?

�de, gyermeteg �s m�gis �ntudatos le�nyka �llott a k�sz�b�n. Az egyik f�lcip�csk�j�n nemsok�ra kibomlik a csokor, ha idej�ben meg nem k�ti a szalagot. A bal kez�n k�kk�ves, nefelejcs alak� gy�r�cske volt, �s az �lla alatt b�borsz�n� nyakkend�. A feh�r zubbonyka bizony�ra nem el�sz�r volt mos�sban, oly �de volt, mint egy tavaszi vas�rnap reggel, �s a r�vid kock�s szokny�cska alatt gy�ng�den domborod� l�bak mutatkoztak. A haja borzas volt, �s a barna sz�lak k�z�tt szinte a napsug�r �rzett, amelyet az �nnepi v�rosb�l hozott a s�t�t kocsmahelyis�gbe. Az arc�n h�rom vagy n�gy szepl�cske, mint egy dr�ga kis meleg f�szek a gy�ng�den meghajol� orr szomsz�ds�g�ban, hogy a mag�nyos utaz� nyomban arra gondoljon, hogy mily j� volna k�t v�rmes ajk�t az orr t�v�be, a szepl�csk�k fel� helyezni.

A kisasszony s�rrel k�n�lt, �s biztat�somra bevallotta, hogy Margotnak h�vj�k.

– Nem Margitnak, sem Margarďż˝tďż˝nak – mondta meglehetďż˝s komolysďż˝ggal –, hanem Margotnak, mint a nagymamďż˝mat.

Bizony�ra ilyenek voltak azok a kocsm�rosl�nyok, akik miatt egykor a k�z�pkori keresked� utaz�s�t megszak�tva, hetekig �d�ng�tt a v�rosban. Ez a felvid�ki v�ros az �szaki nagy orsz�g�t ment�n fekszik, �s k�nnyen lehets�ges, hogy h�rom-n�gysz�z esztend� el�tt m�r itt j�rt Margot a r�gi s�rh�zban, �s ugyancsak helyemen �ld�g�ltem �n. Mintha egy messzi sz�zadokban elr�ppent, elt�nt jelenet t�rne vissza, mint egy csom� k�d, amely egykor a r�gi h�z k�m�ny�r�l elsz�k�tt, �s hossz� ideig a felh�k felett bolyongott, m�g egyszerre a sz�l �jra visszahajtotta a tet�re �s a szob�ba ereszkedett.

Igen, ďż˝n itt ďż˝ltem mďż˝r valaha, valamikor… ďż˝s ha figyelmesen a lďż˝bomra pillantok, nagy, orszďż˝gjďż˝rďż˝ zsoldos-csizmďż˝kat talďż˝lhatok ott, a mellemen fehďż˝r csipkenyakkendďż˝ fodra ďż˝s a sďż˝vegem mellett bizonyďż˝ra kďż˝kcsďż˝ka szďż˝rnya.

A Margot kis f�lcip�i helyett is csakhamar papucsok keletkeznek, �s eddig semmitmond� barna szem�ben kis, nyakba val� keresztek, r�zsaf�z�rek �s a kehely felett repked� szent ostya k�pe t�kr�z�dik, mint a k�z�pkori n�k tekintet�ben mindig a gy�ntat�aty�ra vetett pillant�st v�lem l�tni.

�n messzir�l j�v�k, a harminc�ves h�bor�b�l t�n, bizony�ra van egy m�ly kardv�g�s is valahol az arcomon.

A kocsm�rosle�ny e percig elandalodva, merengve �s kez�re hajtott fejjel hallgatta mes�imet a messzi idegen v�rosokr�l �s csod�kr�l. Akkor hirtelen meghaltunk mind a ketten, �s most, h�romsz�z esztend� m�lva, ugyanazon a helyen �jra fel�bred�nk. Hogy is volt az utols� mondat, amely elhangzott:

– Kďż˝lnben a dďż˝m olyan magas, hogy adventben^* erre jďż˝nnek le az angyalok az ďż˝gbďż˝l.

Az elgondolkoz� le�ny szeme �rtelmesen csillan, mint a foly� t�kr�n a hirtelen t�mad� �s elm�l� f�nyfolt. Mintha elf�radt volna az egyik karja a feje tart�s�ban, �s most v�ltoztatva helyzet�n, a bal karj�t �s tenyer�t helyez� al�, �gy sz�lal meg:

– A mďż˝lt hďż˝ten jďż˝rt itt egy lengyel kereskedďż˝. Madridbďż˝l jďż˝tt.

– Szďż˝p vďż˝ros, voltam benne – felelek. – Az ottani kirďż˝lynak igen jďż˝ aranypďż˝nzei vannak. Valami vďż˝rat kellett elfoglalni. S egy fekete szemďż˝ asszony egy dalra tanďż˝tott egy estve. Sajnos, a dalt mďż˝r elfelejtettem, kďż˝lďż˝nben elfďż˝jnďż˝m neked, te gyďż˝nyďż˝rďż˝sďż˝g.

A le�ny dorombolt.

– ďż˝s az asszonyt, ugye, nem felejtetted el? Az asszonyokat nem szokďż˝s elfelejteni.

– Dehogyisnem! – kiďż˝ltottam, ďż˝s nagyot hďż˝ztam a kancsďż˝bďż˝l. – Elďż˝bb felejtďż˝dik el az asszony, azutďż˝n a dal. Nem tart az olyan sokďż˝ig, hogy lyukat ďż˝rzďż˝nk a bivalybďż˝r alatt, mintha elveszďż˝tettďż˝nk volna valamit, egy gombot vagy egy ereklyďż˝t, amely a pestistďż˝l megvďż˝d. Csak egy darabig hajtom le a fejem, ďż˝s ďż˝rzem a madridi ďż˝jnek vadalmavirďż˝g illatďż˝t. Egy-egy pillanatra felbukkan az erkďż˝ly ďż˝s az ablak, ďż˝jjeli pďż˝rbajok kardcsďż˝rgďż˝se ďż˝s az asszony meleg lehelete, mint messzirďż˝l jďż˝tt jďż˝ szďż˝l, elhďż˝zďż˝dik a fďż˝lem mellett, mint hadjďż˝ratban, ďż˝jjeli lovaglďż˝skor elalszom a nyeregben, ďż˝s egy zďż˝kkenďż˝skor ďż˝lmosan kďż˝rďż˝lnďż˝zek az elvonulďż˝ tďż˝jon. Itt-ott egy templomtornyot lďż˝tok, amelynek ďż˝vei alatt ďż˝rďż˝k hďż˝sďż˝get eskďż˝dtem ennek vagy amannak. Amott egy sďż˝tďż˝t bďż˝stya, ahol raboskodtam hamispďż˝nzverďż˝sďż˝rt. Itt egy kopďż˝r rďż˝t: csata volt, ďż˝s a vďż˝rem folyt. Miďż˝rt is felejtettem el a madridi asszonyt ďż˝s dalďż˝t, amint ďż˝tkeltďż˝nk a spanyol hatďż˝ron? Mert azt gondoltam, hogy azďż˝ta ďż˝j hadak jďż˝ttek a fďż˝vďż˝rosba, ďż˝s ďż˝ egy mďż˝sik katonďż˝t hďż˝vott erkďż˝lye alďż˝… Mindent el lehet felejteni, gyďż˝nyďż˝rďż˝sďż˝gem, csak azt a nďż˝t nem, aki nem lett a miďż˝nk.

– Milyen furcsďż˝k a fďż˝rfiak. ďż˝n nem tudom elfelejteni a kereskedďż˝t, aki nďż˝lunk jďż˝rt. Vďż˝rďż˝sesbarna szakďż˝lla volt, hosszďż˝, hullďż˝mos haja ďż˝s kďż˝k szeme, mintha ďż˝vegbďż˝l lett volna. Tďż˝mďż˝rdek drďż˝ga selyem ďż˝s arannyal szďż˝tt brokďż˝t volt a kocsijďż˝n – szďż˝lt a hďż˝lgy, ďż˝s olyan kďż˝nnyedďż˝n sďż˝hajtott, mint a magďż˝nyos madďż˝r egyet fďż˝ttyent az erdďż˝ben.

– De tďż˝ged igazďż˝n szeretlek, ďż˝s soha el nem felejtelek – mondtam, ďż˝s felemelkedtem a helyemrďż˝l.

(Furcsa volt, hogy nem z�rg�tt a sarkanty�m, �s a neh�znek l�tsz� csizm�t sem �reztem.)

A le�ny felemelte szents�ges k�t szem�t.

– Soha? – kďż˝rdezte.

A sz�vemre hajtotta a fej�t.

– Dobog – mondta csďż˝ndes ďż˝rvendezďż˝ssel.

Ezut�n nemsok�ra hazaj�tt a r�gi s�rh�z �reg gazd�ja, a le�ny kisurrant a szob�b�l, �s a tagbaszakadt �regember vastag kr�t�val �rta �ssze a sz�mokat. Tov�bb utaztam a felvid�ki v�rosk�b�l, amely szinte hal�lra f�radt az �nnepnapon. �jjel egy vas�ti kocsiban, egyed�l, messzire, hirtelen hangosan mondtam:

– Margot.

 

Kis nefelejcsek voltak a szoknyďż˝jďż˝n, koszorďż˝cskďż˝k, mintha valamely rďż˝gi imakďż˝nyv lapjai kďż˝zďż˝l vettďż˝k volna a mintďż˝t, ďż˝s a fďż˝lcipďż˝je szalagokkal volt a bokďż˝jďż˝hoz erďż˝sďż˝tve, mint azokon a lďż˝bakon, amelyek kďż˝pzeletďż˝nkben a tďż˝nczenďż˝t kďż˝vetik, midďż˝n estefelďż˝ keringďż˝t jďż˝tszik valaki a zongorďż˝n, ďż˝s kis velencei tďż˝kre volt, amelyben mindig csodďż˝lkozva nďż˝zte hervadt, liliomszďż˝nďż˝ arcďż˝t ďż˝s melankolikus, sďż˝tďż˝t szemďż˝t, amely egyszerďż˝en, ďż˝szintďż˝n, hazugsďż˝gok nďż˝lkďż˝l, szinte remďż˝nytelenďż˝l nďż˝zegetett Nagybotos Violďż˝ra, mint a kďż˝ltemďż˝nyek, amelyeket falusi magďż˝nyďż˝ban ďż˝rogat az egykori testďż˝r a csďż˝szďż˝rnďż˝hoz. Termďż˝szetesen oly finom volt, mint ďż˝csipkďż˝vel dďż˝szďż˝tett legyezďż˝je, ďż˝s a tďż˝rde alatt halovďż˝ny rďż˝zsaszďż˝nďż˝ csokor fogta fehďż˝r harisnyďż˝jďż˝t, amelyet Nagybotosnak egyszer alkalma volt lďż˝tni – kis csermelyt ugrottak sďż˝tďż˝lďż˝s kďż˝zben –, a nyakďż˝n a hajzat oly szelďż˝den simult kontya alďż˝, mint a szent nďż˝k kďż˝pein lďż˝thatďż˝. Talďż˝n fďż˝lig-meddig szďż˝ke volt, mint a sokat szenvedett fďż˝rfiak kďż˝pzeletďż˝ben az egyetlen ďż˝s ismeretlen nďż˝i ideďż˝l jelentkezik, enyhďż˝n, elmosďż˝dottan, alig tapinthatďż˝ alakban, csupďż˝n elgondolďż˝sban a testiessďż˝g, inkďż˝bb az ďż˝hďż˝tott, drďż˝ga nďż˝i hang, szďż˝n ďż˝s lďż˝lek formďż˝jďż˝ban, mint szerelmi csalďż˝dďż˝s utďż˝n, fďż˝lďż˝lomban, olykor egyet sďż˝hajtva ďż˝s a pďż˝rnďż˝t ďż˝tďż˝lelve kďż˝pzelik a fďż˝rfiak azokat a nďż˝ket, akik nem csaltďż˝k volna meg ďż˝ket… Blankďż˝nak hďż˝vtďż˝k, ďż˝s mďż˝r harmincesztendďż˝s volt.

Mintha egy f�lig romba-d�lt v�r toronyablak�ban �ld�g�lt volna, a sokat pr�b�lt falakat enyh�n f�di be a repk�ny, mint az elhagyott s�rokat a borong� eml�kez�s, a v�r alatt csillog� �s rongyos lovagcsapat vonul el, tal�n �ppen a Szentf�ldr�l j�nnek a dali�k, �s a f�j�sz�v� f�rfiak meg-meg�llnak a toronyablak alatt, hogy az �lombeli n� k�rp�tolja �s megvigasztalja �ket azok�rt a n�k�rt, akik hossz� utaz�suk alatt k�st vertek a sz�v�kbe, miut�n az �jszaka m�mora, �s a szerelem elm�lott; kondor feket�k�rt, m�ly szem� barn�k�rt �s feh�r nyak�ak�rt, akiknek k�v�rk�s �lla alatt a megvillan� test szinte bolondd� teszi az �l�f�t is.

Blanka abban az id�ben, mikor t�rt�net�nk j�tszik, csaknem az�rt lakott a f�v�rosban, hogy meggy�gy�tsa azokat a f�rfiakat, akik el�gett agyvel�, sz�tmarcangolt sz�v, k�z �s l�b n�lk�l, majdnem a f�ld�n cs�szva, mint a v�s�rbeli nyomor�kok, m�s n�k �ltal az �ngyilkoss�gig hajszolva, �lom �s rem�ny n�lk�l csavarogtak Pesten, akik komolyan vett�k az esk�t a k�poln�ban, vagy a mag�ny �des illatt�rj�ban, a dr�ga cs�kot, a k�b�t� b�nt �s estv�li s�t�t a ny�rfasorban, mid�n a n�k �gy tapadnak a f�rfiv�llhoz, mint a fecskef�szek n�st�nye h�mj�hez.

Nagybotos, miut�n hossz� �jjeleken �t nem tett egyebet, mint t�lt�tt bort, pisztolyt �s b�natot, csaknem sir�nkozva fordult be Blanka h�z�ba.

– Vďż˝geredmďż˝nyesen: mindig csak magďż˝t szerettem, fejedelemnďż˝ – mondta, miutďż˝n jďż˝szagďż˝, kis cipďż˝ikkel homlokon rďż˝gtďż˝k a nďż˝k.

Blanka ez id� t�jt a Szilvafa c�m� te�z�helyis�g igazgat�n�je volt. A falakat vastag sz�nyegek bor�tott�k; �letunt zen�szek halkan Schubert-dalokat^* heged�ltek, �s orosz szamov�rban f�zt�k a te�t n�h�ny belv�rosi �reg�r r�sz�re, akik �lmatlans�guk miatt a helyis�get felkerest�k. N�h�ny r�gi, f�lig-meddig nyugalomba vonult h�lgyismer�s �ld�g�lt a szalonban, akik az �reg gr�fokat m�g fiatalkorukb�l ismert�k, mintha egy csal�dhoz tartoz�k voln�nak valamennyien. A pinc�r, aki felszolg�lt, egykor n�pdal�nekes volt a Fl�ra-teremben, �s k�zkedvelts�gnek �rvendett a maga idej�ben a h�lgyek k�r�ben, a kapuban egy nyugalmazott fi�keres teljes�tette a port�si teend�ket, miut�n lovai a rossz gazdas�gi viszonyok folyt�n felfordultak, �s mid�n az �ra �jf�lt �t�tt, az �regurak felkeltek hely�kr�l, a h�lgyek f�lretett�k k�zimunk�ikat, Hrabecsn�, a komika, besz�ntette elbesz�l�seit, amelyeket az �regurak fiatal �lm�nyeir�l ezeregy�jszakai kedvvel mes�lt est�nkint a Szilvaf�ban, �s Hrabecset, a j�gsz�rke karmestert, a Kis cica c�m� operett egykor �nnepelt szerz�j�t, lesz�l�totta a p�diumr�l. Az �reg gr�fok kocsijaikhoz totyogtak, �s a belv�ros sz�k utc�in elt�nedeztek a kocsil�mp�k. Blanka cs�kos kend�t vett a v�ll�ra, az �zleti k�nyvet a fi�kba z�rta, �s meleg, dorombol� hangon fordult Nagybotoshoz.

– Nos, miďż˝rt akar ismďż˝t vďż˝get vetni ďż˝letďż˝nek, kedves barďż˝tom?

Nagybotos nemigen szokott igazat mondani a nďż˝knek – ďż˝vakodott mindig, hogy a gondolatait elďż˝rulja –, Blanka azonban rďż˝gi szerelme volt. Tizenďż˝t ďż˝ve remďż˝nytelenďż˝l, bďż˝natosan, vďż˝gzetszerďż˝en szerette Nagybotost, mint aki valamely gyďż˝gyďż˝thatatlan testi hibďż˝val jďż˝tt a vilďż˝gra, amely fogyatkozďż˝sďż˝t lassan megszokja, mint a fďż˝lszemďż˝ek a bajt. Nagybotos kďż˝rďż˝lbelďż˝l bizonyos volt arrďż˝l, hogy Blanka lefekvďż˝s elďż˝tt mindig ďż˝rte imďż˝dkozik, ďż˝s nappal futďż˝ sďż˝haj hagyja el ajkait, mint a lehelet pďż˝rďż˝ja eloszlik az ablakďż˝vegrďż˝l. Talďż˝n mďż˝g egy ďż˝jjeli zenďż˝szhez is fďż˝rjhez ment volna, ha Nagybotos ezt parancsolja.

– Megint azt gondolja magďż˝ban egy nďż˝, hogy ďż˝n vagyok az ismeretlen pesti hulla, akit a Tisza menti faluban a folyďż˝bďż˝l a hatďż˝sďż˝gok kifogtak. Talďż˝n mďż˝r idegeskedik is, hogy mďż˝g ďż˝letben vagyok – felelt Nagybotos, ďż˝s megsimogatta a kendďż˝t Blanka vďż˝llďż˝n.

– Mit tett? Megcsalta?

Nagybotos, mint t�redelmes b�n�s, csaknem elsz�lta mag�t:

– Azt hiszem, hogy most mďż˝r minden rendben lesz. Van egy nďż˝, aki felejthetetlenďż˝l szeret ďż˝s boldogďż˝t… Hallgassa csak azt mondta, hogy mďż˝r ďż˝jjel-nappal rďż˝m gondol. Milyen finom volt a keze, a nyaka, a lďż˝ba; ha akarta, sďż˝rtam, ha akarta, nevettem. Olyanokat cselekedtem, mint egy jogďż˝sz. ďż˝jjelizenďż˝ket rendeztem az ablaka alatt.

Blanka a nefelejcs-koszor�csk�kat simogatta a szokny�j�n.

– Szegďż˝ny barďż˝tom, hďż˝nyszor tanďż˝tottam, hogy a nďż˝knek nagyobb szďż˝ksďż˝gďż˝k van a fďż˝rfiak szerelmďż˝re, mint megfordďż˝tva. Minden nďż˝nek kezet kellene csďż˝kolni, ha egy fďż˝rfi arra ďż˝rdemesďż˝ti, hogy megszďż˝lďż˝tja. Tudja maga, hogy mily hitvďż˝nyak a nďż˝k? Kihallgatďż˝s nďż˝lkďż˝l ki lehet vďż˝gezni minden nďż˝t, aki harmincadik ďż˝vďż˝t betďż˝ltďż˝tte. Annyit vďż˝tkezett ez idďż˝ alatt a fďż˝rfiak ellen.

Nagybotos j��z�en b�longatott:

– Maga az egyetlen derďż˝k teremtďż˝s, Blanka.

A hervadt l�gyan, szomor�an mosolygott:

– ďż˝n nem sokat szďż˝mďż˝tok, mert ďż˝n kďż˝rďż˝lbelďż˝l rendbe jďż˝ttem az ďż˝lettel. Vďż˝gyaim, remďż˝nyeim tďż˝bbďż˝ nincsenek. Mint egy vďż˝n madďż˝r, ďż˝ldďż˝gďż˝lek a fa tetejďż˝n, ďż˝s csupďż˝n annak ďż˝rďż˝lďż˝k, hogy mďż˝sok mďż˝g ďż˝rďż˝lni tudnak az ďż˝letnek, szerelemnek.

– Tudja, mi vagyok ďż˝n? Egy elhervadt menyasszonyi csokor, amelyet a nagymama sďż˝rjďż˝ra elvisznek az unokďż˝k. Magďż˝nyos szobďż˝ban porlepte tďż˝kďż˝r, az ajtďż˝t senki sem nyitja ki, mert a hďż˝zigazda elbujdosott. Rďż˝gi asszonyarckďż˝p elhagyott hďż˝zban, ďż˝s dďż˝lutďż˝nonkint senki sem nďż˝zi az arckďż˝pet elmerengve, elgondolkozva. Szďż˝p ďż˝don bďż˝liruha vagyok, amely a padlďż˝son vďż˝rja, amďż˝g a hďż˝znďż˝pet ďż˝rverezik, aki egykor viselte, a temetďż˝be kďż˝ltďż˝zďż˝tt.

Nagybotos a le�ny v�ll�ra hajtotta a fej�t, �s odavet�leg megsimogatta az arc�t, mint v�n, h� lovat megsimogatnak.

– Nagyon szerette? – kďż˝rdezte szďż˝rakozott hangon ďż˝s lehunyt szemmel.

– Tďż˝ged szeretlek – felelt sima nyelvvel Nagybotos.

Blanka csendesen, b�natosan mosolygott. Amint besz�lt, a szeme lassan k�nnybe l�badt:

– Milyen jďż˝ nekem, hogy a nďż˝k oly hďż˝tlenek, mint a reggeli harmatok. Nyomtalanul elillannak az ďż˝letekbďż˝l, ďż˝s olyankor egy darabig rďż˝m kerďż˝l a sor. Most majd nekem fogod hazudni mindazt, amit amannak mondtďż˝l volna, ha mďż˝g megvolna. Amďż˝g jďż˝n egy ďż˝j nďż˝, aki bolonddďż˝ tesz.

– Eskďż˝szďż˝m – felelte Nagybotos, tďż˝rdre ereszkedett, az arcďż˝t a leďż˝ny ruhďż˝jďż˝ba temette ďż˝s titkon, lopva azt gondolta, hogy a mďż˝sik, a hďż˝tlen hďż˝lgy elďż˝tt tďż˝rdepel.

Blanka ezt igen j�l tudta, de az�rt megad�ssal, szel�den simogatta Nagybotos fej�t.

– Holnap, ha szďż˝p idďż˝ lesz, kirďż˝ndulunk a hegyek kďż˝zďż˝. A fďż˝re ďż˝lďż˝nk, sashegyi bort iszunk, ďż˝s rďż˝gi, nďż˝met dalokat ďż˝nekelďż˝nk – mondta lelkesen Nagybotos.

– ďż˝n szebbet ďż˝gďż˝rek ďż˝nnek – mondta Blanka. – Hďż˝zat veszďż˝nk falun, nagy kertet ďż˝s hďż˝vďż˝s, mďż˝ly szobďż˝kat, rďż˝gi cselďż˝deket ďż˝s egy pďż˝r lovat. Sohasem hagyjuk el egymďż˝st, reggel arra ďż˝bredek, hogy ďż˝n megcsďż˝kol, este megfogjuk egymďż˝s kezďż˝t, ďż˝gy alszunk. A hďż˝ztetďż˝n gďż˝lya fďż˝szkel, ďż˝s Bundďż˝snak hďż˝vjďż˝k a hďż˝zďż˝rzďż˝t. Ha netďż˝n a hďż˝tlen nďż˝ holnapig nem ďż˝rna levelet…

– Ha nem ďż˝rna! Akkor meghalnďż˝k – gondolta magďż˝ban Nagybotos, ďż˝s mďż˝g Blanka kezďż˝t arcďż˝hoz szorďż˝totta, szinte ďż˝rďż˝mteli hangon folytatta:

– Holnap vadďż˝szcsizmďż˝t varratok.

Bizonyosan v�rja m�r otthon egy lev�l a dr�ga k�zt�l, hisz Blanka mondta, aki ismeri a n�ket.

Sok�ig �ld�g�ltek egym�s mellett hallgatagon, elgondolkozva, v�g�l Blanka felemelkedett hely�r�l.

– Kďż˝sďż˝ van – mormogta. – Tegyďż˝k el magunkat holnapra. Mondd, ugye azt akarod, hogy beszďż˝ljek az aranymďż˝vesnďż˝vel, akiďż˝rt majd meghalsz?

Nagybotos lehajtotta fej�t.

– Igen.

– Majd felďż˝ltďż˝zďż˝m cselďż˝dasszonynak, ďż˝s besuhanok hozzďż˝, amikor egyedďż˝l van otthon.

 

Sok ďż˝vvel ezelďż˝tt lakott Pesten egy fuvolďż˝s, aki bďż˝bďż˝jt, augusztusi csillagport, ďż˝rett szilvafďż˝k ďż˝s oktďż˝beri Jďż˝nos-hegyi szďż˝lďż˝venyigďż˝k illatďż˝t, karďż˝csonyfa szagďż˝t, hďż˝svďż˝ti tojďż˝s ďż˝zďż˝t ďż˝s boldogtalan kďż˝ltďż˝k magďż˝nyos epekedďż˝sďż˝t fuvolďż˝zta az asszonyok fďż˝lďż˝be. Igazi nevďż˝n Schneidernek hďż˝vtďż˝k, ďż˝s egy budai kocsmďż˝rosnak volt a fia. ďż˝m otthon nem ďż˝zlett neki a bor, sohasem volt kedve fuvolďż˝zni, csak nďż˝hanapjďż˝n, ha kehes lett, ment titokban haza, a padlďż˝son aludt, a tďż˝li almďż˝k ďż˝s a plďż˝bďż˝nos-kďż˝rtďż˝k kďż˝zďż˝tt, a szelelďż˝lyuknďż˝l a rďż˝gi „Vasďż˝rnapi Ujsďż˝g” megsďż˝rgult kďż˝teteit forgatta, de csak az „Egyveleg” cďż˝mďż˝ rovat furcsasďż˝gain, cigďż˝ny s zsidďż˝ adomďż˝in ďż˝dďż˝lt, ďż˝s a szolgďż˝lďż˝ a kďż˝tďż˝nye alatt vitte hozzďż˝ az ennivalďż˝t. Pesten Szďż˝nfinek nevezte magďż˝t, mint ez idďż˝ tďż˝jt szokďż˝sban volt a nevek magyarosďż˝tďż˝sa; a Hatvani utcai kďż˝vďż˝hďż˝z ablakďż˝nďż˝l ďż˝lt, ďż˝s ha jďż˝l ment dolga, a biliďż˝rdasztalon mďż˝rkďż˝zďż˝sre hďż˝vta fel a sďż˝nta nďż˝szabďż˝t, aki ez idďż˝ tďż˝jt a legveszedelmesebb sipista^* volt a Belvďż˝rosban. A Flďż˝ra-termekben grďż˝f ďż˝rnak neveztďż˝k, ďż˝s ďż˝jszakďż˝nkint megkopogtatta az ablakokat a vďż˝rosban, ahol mďż˝g vilďż˝gossďż˝g ďż˝gett. Egy halott mellett virrasztďż˝ asszony egyszer vďż˝zzel leďż˝ntďż˝tte az emeletrďż˝l.

Voltak napok Szďż˝nfi ďż˝letďż˝ben, mikor megunta vďż˝rni a bordďż˝piros szďż˝nďż˝ kďż˝vďż˝hďż˝zban az orleans-i herceget, akit mindenki vďż˝rt Pesten, miďż˝ta egyszer a pďż˝pos markďż˝rrel itt egy biliďż˝rdjďż˝tszmďż˝t csinďż˝lt –, ilyenkor elgondolkozott nďż˝i ismeretsďż˝gein, eszďż˝be jutott, hogy ezďż˝ta tďż˝n el is hagytďż˝k mďż˝r a nďż˝k, mďż˝st szeretnek, szďż˝vesen ďż˝s ďż˝lmodozva hajtjďż˝k fďż˝loldalra a fejďż˝ket az ďż˝j hazugsďż˝gok hallďż˝sďż˝ra, ďż˝s mďż˝snak ajďż˝ndďż˝kozzďż˝k tďż˝n emlďż˝kbe a cipďż˝jďż˝ket: Szďż˝nfi ilyenkor keservesen kďż˝romkodott, ďż˝s fejďż˝be nyomta nyďż˝lszďż˝r kalapjďż˝t, hogy hďż˝lgyei megvizsgďż˝lďż˝sďż˝ra induljon. Az Aranykďż˝z utcai ďż˝kszerďż˝sznďż˝ az orgonaillatot szerette a fodrosmellďż˝ ingen. Szent ďż˝s jďż˝ asszony volt, mindig vďż˝llfďż˝zďż˝ volt rajta, mintha ďż˝rďż˝kkďż˝ a fuvolďż˝st vďż˝rnďż˝ dďż˝lutďż˝nonkďż˝nt, s a szobaleďż˝ny abban a minutumban^* beeresztette Szďż˝nfit a szalonba. Az asztalkďż˝n kďż˝znďż˝l volt a kďż˝ltemďż˝nyes kďż˝nyv, amelyet az ďż˝brďż˝ndos fehďż˝r kezek meglepetďż˝ssel eresztenek le, midďż˝n a szalonban a kďż˝zsmirfďż˝ggďż˝ny szďż˝tvďż˝lik, ďż˝s a bal lďż˝b gyorsan csďż˝szott a jobb comb alďż˝ a kanapďż˝n, amint ez idďż˝ tďż˝jt divat volna ďż˝ldďż˝gďż˝lni Pesten, dďż˝lutďż˝n, a polgďż˝ri hďż˝zak szalonjaiban. A formďż˝s cipďż˝cske, mint hďż˝sďż˝ges kis kutya figyelt a szoknya hďż˝mzďż˝sei kďż˝zďż˝l, ďż˝s a dďż˝s, vizes fďż˝sďż˝vel hďż˝tra ďż˝s hďż˝tulrďż˝l felďż˝lre fďż˝sďż˝lt jďż˝szagďż˝ hajban meg kellett igazďż˝tani a tďż˝rďż˝k ďż˝kkďż˝ves hajtďż˝t. Ez volt Estella, az aranymďż˝vesnďż˝. Mindig tudott egy ďż˝brďż˝ndos kďż˝ltemďż˝nyt, amelyet aznap olvasott; halk nevetďż˝ssel kďż˝rdezďż˝skďż˝dďż˝tt Szďż˝nfi ďż˝r ismeretsďż˝gďż˝nek kďż˝rďż˝hez tartozďż˝ tďż˝bbi ďż˝rhďż˝lgyekrďż˝l.

– ďż˝s barďż˝tnďż˝m, Olga, aki orosz hercegnďż˝nek kďż˝pzeli magďż˝t, ďż˝s harisnyakďż˝tďż˝jďż˝re egy Puskin-sor van arannyal hďż˝mezve?

– Meghalt szegďż˝ny – felelt rďż˝szvďż˝tteljesen Szďż˝nfi.

– Meghalt – ismďż˝telte Estella, ďż˝s bal lďż˝bďż˝t lassan leeresztette a dďż˝vďż˝nyrďż˝l, hogy a selyemszoknya csendesen zizegett, mint a hďż˝esďż˝s a magďż˝nyos hďż˝ztetďż˝k felett.

– Csupďż˝n ďż˝nt imďż˝dom, hďż˝lgyem. Engedje meg, hogy tovďż˝bb is sďż˝tďż˝lhassak az ablakai alatt, amďż˝g kegyed Morfeusz^* karjai kďż˝zďż˝tt…

Sz�nfi legyintett, nem fejezte be sohasem a megkezdett mondatot, mint a hal�lra�t�lt a siralomh�zban, akinek besz�lget�s k�zben hirtelen esz�be jut, hogy k�zeleg a kiv�gz�s �r�ja.

– ďż˝gy bďż˝nnak velem, mint egy gyermekkel – duzzogott elmenetel kďż˝zben. A nyďż˝lszďż˝r kalapot szemďż˝re hďż˝zta, mert szeretett a nďż˝ktďż˝l szemrehďż˝nyďż˝ssal elvďż˝lni, mďż˝g az aranymďż˝vesnďż˝ remďż˝nytelenďż˝l tette le a kďż˝ltemďż˝nyes kďż˝nyvet kezďż˝bďż˝l, mďż˝s vendďż˝get nem vďż˝rt dďż˝lutďż˝n, tejszďż˝nes kďż˝vďż˝t hozatott fel a cukrďż˝sztďż˝l ďż˝s egy almďż˝t vďż˝lasztott ki a szekrďż˝ny tetejďż˝rďż˝l.

Szďż˝nfi – ha ďż˝ppen mďż˝djďż˝ban volt – a bďż˝rkocsist mďż˝r Buda felďż˝ hajszolta, ahol a jezsuita-lďż˝pcsďż˝nďż˝l egy ďż˝don kďż˝lsejďż˝ hďż˝zban (itt talďż˝n maga Jďż˝sika Miklďż˝s, a rďż˝gi hďż˝zak finom szakďż˝rtďż˝je, lakott valamikor) Mďż˝ria asszony ďż˝lt egy oltďż˝rterďż˝tďż˝ hďż˝mzďż˝se mellett, ďż˝s a szobďż˝ban olyan szag volt, mint egy kďż˝nyvtďż˝rban, vagy antikkereskedďż˝ boltjďż˝ban. ďż˝ volt, az egyetlen, a legkedvesebb, a legszerďż˝nyebb ďż˝s legďż˝nzetlenebb, Mďż˝ria, aki semmi egyebet nem akart az ďż˝lettďż˝l, mint hetenkint egyszer lďż˝tni Szďż˝nfi urat, hogy az elmondja neki hazugsďż˝gait – tďż˝z esztendďż˝ ďż˝ta ugyanazokat. Mintha egy csillogďż˝ nagyvilďż˝gi, idegen, de csďż˝bďż˝tďż˝ parfďż˝mďż˝s virďż˝g, egy aranyszegďż˝lyes meghďż˝vďż˝ a kďż˝vetsďż˝g bďż˝ljďż˝ra, ďż˝tijegy a Pďż˝rizsba nyargalďż˝ futďż˝rvonatra, csďż˝bos, havannaillatos, a fehďż˝r mellďż˝nyzsebbďż˝l csak aranypďż˝nzzel fizetďż˝ nagyvilďż˝g lďż˝pett volna be Szďż˝nfi ďż˝rral a budai hďż˝zba. ďż˝ volt a rezignďż˝lt, langyos gavallďż˝r, aki midďż˝n egyedďż˝l van, bizonyďż˝ra szďż˝rakozottan fďż˝tyďż˝l egy kďż˝dďż˝s romďż˝ncot Griegtďż˝l^*; ďż˝ volt az utazďż˝kďż˝penyeges, szomorďż˝ arcďż˝, barkďż˝s fiatalember, aki Milďż˝nďż˝ ďż˝s Bologna kďż˝zďż˝tt egy francia kďż˝nyvet olvas, mďż˝g otthon, hazďż˝jďż˝ban, hosszďż˝ lďż˝ptekkel mďż˝regeti a hervadďż˝ grďż˝fkisasszony az avart… Mďż˝ria fďż˝lretette az oltďż˝rterďż˝tďż˝t, ďż˝sszekulcsolta kezďż˝t, tďż˝gra nyitott szemmel nďż˝zett Szďż˝nfire, mďż˝g az szokďż˝s szerint elkeseredve legyintett, a nyďż˝lszďż˝r kalapot felkapta.

– Tďż˝vedďż˝s, hogy ďż˝lek – mormogta, ďż˝s Mďż˝ria kezďż˝t hosszan megcsďż˝kolta, mint a haldoklďż˝k, miutďż˝n a szomszďż˝d utcďż˝ban hangzik mďż˝r elmenďż˝ lelkďż˝sz lďż˝pďż˝se ďż˝s a ministrďż˝nsfiďż˝ csengettyďż˝je.

Sz�nfi teli t�d�vel sz�vta mag�ba a t�li d�lut�n napsugar�t, miut�n a s�rboltszer� h�zb�l kil�pett, �s az oroszl�n fej�t megsimogatta a kapun.

– Itt lehettem volna temetďż˝igazgatďż˝ – gondolta magďż˝ban.

M�g M�ria, hogy vezekeljen az im�nti besz�lget�s�rt, a h�z h�tuls� szob�iba ment, �s megmosta kisgyermekei kez�t �s l�b�t.

 

Ha mďż˝g nem szďż˝llott le a budai rďż˝szeken az alkonyat, Szďż˝nfi felkereste M. M.-nďż˝t, aki a pontossďż˝got szerette, holott a fuvolďż˝s rendszerint napok mďż˝lva ment el a talďż˝lkozďż˝ra; N. N.-nďż˝t, aki ďż˝gy kedvelte a pikďż˝ns adomďż˝kat, mint valami ďż˝reg grďż˝fnďż˝, ďż˝s gazdďż˝lkodďż˝ asszony lďż˝tďż˝re felpofozta a kocsisait; B. V.-t, aki zenďż˝lt ďż˝s ďż˝nekelt mďż˝g akkor is, midďż˝n Szďż˝nfi ďż˝r mďż˝r rďż˝gen megszďż˝kďż˝tt a hďż˝tulsďż˝ ajtďż˝n; egy fekete kisasszonyt a Vďż˝zivďż˝rosban, aki noteszďż˝be ďż˝rta, ha Szďż˝nfi ďż˝r valamit megďż˝gďż˝rt, volt aztďż˝n nevetďż˝s, midďż˝n a notesz elďż˝kerďż˝lt; Mumut, aki dďż˝lelďż˝tt a handlďż˝nak^* fďż˝rje hďż˝trahagyott nadrďż˝gjait, dďż˝lutďż˝n a szerkesztďż˝knek verseit eladogatta, szemtelen volt, mint egy fďż˝lreismert ďż˝rďż˝ hďż˝trahagyott ďż˝zvegye, ďż˝s ha Szďż˝nfi jďż˝l megfogalmazta a levelet a miniszterelnďż˝khďż˝z, amelyben ďż˝llami segďż˝ly kďż˝retik, nem fukarkodott a csďż˝kkal ďż˝s elismerďż˝ssel; majd sikerďż˝lt egy fiatal hďż˝lgy bizalmďż˝t megnyerni, akit szďż˝lei mindenďż˝ron fďż˝rjhez akartak adni, ďż˝s a vďż˝legďż˝nyek, jegyesek, kďż˝rďż˝k eltďż˝volďż˝tďż˝sďż˝t a fiatal hďż˝lgy kďż˝rďż˝sďż˝re Szďż˝nfi ďż˝r mindig magďż˝ra vďż˝llalta; a Vďż˝n Fejsze kocsmďż˝rosnďż˝jďż˝nak tanďż˝csokat adott az ďż˝zlet vezetďż˝sďż˝rďż˝l, ďż˝s a vendďż˝gek szekatďż˝rďż˝jďż˝t fďż˝bďż˝lintďż˝ssal meghallgatta; kďż˝tszer nagyon megcsďż˝kolta a Kronprinz-kďż˝vďż˝hďż˝z felďż˝rďż˝nďż˝jďż˝nek szďż˝jďż˝t, mielďż˝tt Budďż˝t elhagyta volna, miutďż˝n Gizella hajdanďż˝ban kedvese volt. Izgatottan, a hosszadalmas kďż˝rtyďż˝zďż˝sok utďż˝n kďż˝vetkezďż˝ lďż˝zzal, nďż˝mi ďż˝nmegvetďż˝ssel hďż˝zďż˝dott meg a bďż˝rkocsi sarkďż˝ban, amďż˝g az a Lďż˝nchďż˝don ďż˝tgurult. De ha egy formďż˝sabb nďż˝ ment a gyalogjďż˝rďż˝n, kihajolt a hintďż˝ ablakďż˝n, ďż˝s bolond mďż˝djďż˝ra csďż˝kot dobott a hďż˝lgy lďż˝bďż˝nak, fďż˝tyolďż˝nak, kalapjďż˝nak, fďż˝ldig ďż˝rďż˝ kďż˝penyegďż˝nek, amilyent ďż˝ viselt telente – akinek a nevďż˝t sem merte kimondani.

Ez a nďż˝vtelen nďż˝ Pesten lakott, ďż˝s minden bizonnyal szerette Szďż˝nfi urat, hisz ennek az ďż˝vnek folyamďż˝n tďż˝bbszďż˝r tanďż˝jelďż˝t adta. ďż˝rnďż˝ volt, finom, jďż˝hďż˝rďż˝, divatos, ďż˝s a hangja, mint a gerl��. A szeme… a haja… a kďż˝pe… ďż˝s a lďż˝ba.

Els�rni lehetne mindezt a Duna k�zep�n egy szentendrei hull�nak, akivel Sz�nfi �r egy�tt folytatja �tj�t Moh�cs fel�.

Bďż˝r szabad bejďż˝rďż˝sa lett volna a hďż˝lgyhďż˝z – nevezzďż˝k ďż˝t X. asszonynak –, Szďż˝nfi ďż˝r valďż˝ban az ablakok alatt sďż˝tďż˝lt, mint a salamancai egyetem^* hallgatďż˝i vagy az ďż˝reg, fogatlan lovagok, akiket a jďż˝tďż˝khďż˝zbďż˝l egy garas nďż˝lkďż˝l az utcďż˝ra vetettek. Megďż˝llott a sarkon, felsďż˝hajtott, boldogan sďż˝rt egy rďż˝gi kapualjban, mert ott mindig sďż˝rni szokott, elgondolta a hďż˝lgynek – X. asszonynak – csodďż˝latos szavait, amelyeket ez ďż˝letben hozzďż˝ intďż˝zett, mint Szent Gyďż˝rgyhďż˝z viszi az orgonaďż˝gat a dďż˝s vďż˝rďż˝rnďż˝; elkďż˝pzelte szerelmes kis kezďż˝nek a tapintďż˝sďż˝t, amely mďż˝g Schneider-fďż˝le nyakďż˝t nem karolta; eltorzult arccal gondolt kis lďż˝ba nyomďż˝ra a parti fďż˝vďż˝nyen, a dunai kiďż˝ntďż˝sek tďż˝jďż˝n, furcsa nevetďż˝sďż˝re ďż˝s kďż˝t szemďż˝re, amely kancsi csďż˝bďż˝tďż˝ssal, mint ďż˝jjel a kirďż˝lynďż˝ kincseslďż˝dďż˝jďż˝nak ďż˝kszere a szegďż˝ny lovag elďż˝tt, mindent ďż˝gďż˝rt ďż˝s szeretett. Az ablak felnyďż˝lott, ďż˝s a drďż˝ga kďż˝z valďż˝sďż˝gban megjelent:

– Gyere – intett Szďż˝nfi egyetlen szerelme.

A fuvol�s lehajtotta fej�t, sz�raz kortyot nyelt:

– Nem – mondta. – Mert nagyon szeretlek. Mert fďż˝lek tďż˝led. Mert nem bďż˝rnďż˝k veled, mint Mumuval, akinek nďż˝ha azt mondom, hogy felrďż˝gom. ďż˝rďż˝kkďż˝ szeretlek, mindig reďż˝d gondolok, te mďż˝kony fekete fďż˝stje a kalďż˝z pipďż˝jďż˝ban. Elvesznďż˝k, ha egyszer megďż˝lelnďż˝l, belehalnďż˝k, ha egyszer ismďż˝t elhagynďż˝l. Fďż˝lek tďż˝led, ďż˝s a mďż˝svilďż˝gig szeretlek.

X. asszony b�natosan n�zett az esti �r�kban ablak�b�l Sz�nfire.

Hol tanulta, hol gondolta, t�kre el�tt h�nyszor pr�b�lta a b�natos, megs�rtett, sz�vszomor�t� tekintetet, amellyel a fuvol�sra n�zett?

Igaz�n s�padt volt az arca a f�jdalomt�l, vagy ezt is tudta hamis�tani?

Igaz�n �lmodott gyermek m�dj�ra �jjelente a fuvol�sr�l?

�s ha esz�be jutott Sz�nfi �r, val�ban elgondolkoz�, elmereng� lett a szeme, ha egyed�l volt?

A fuvol�s nem mert ily dolgokon gondolkozni, de viszont legyinteni sem tudott, mint a t�bbi n�ismer�s�kn�l.

Megbabon�zva, mereven �llott hely�n, �s azt rem�lte, hogy percek m�lt�n meghal. Fuvol�zni j�tt ide, az ablak al�, �s a sz�ve k�ts�gbeesetten elszorult.

Kivette a hangszert zseb�b�l, �s t�rd�n kett�t�rte.

A ny�lsz�r kalapot komolyan a homlok�ba vonta, �s hossz� l�p�sekkel, h�trafont k�zzel ment hazafel�, hogy n�h�ny napig a pl�b�nos-k�rt�ket szagolgassa a sz�lei h�z padl�s�n.

– Jaj de szeretem – remegett fel benne a hang, mikďż˝zben a vďż˝n cselďż˝dtďż˝l a gyermekei utďż˝n tudakozďż˝dott, ďż˝s pďż˝rkďż˝lt halat rendelt vacsorďż˝ra.

A kďż˝t karjďż˝t ďż˝sszekulcsolta a fejďż˝n, mint a szerelem bolondjai…

– Ha a biliďż˝rdos szabďż˝ vagy az orleans-i herceg keresnďż˝nek, nem vagyok itthon – szďż˝lt a rďż˝gi cselďż˝dasszonyhoz.

 

Az ablakbďż˝l csupďż˝n hďż˝ztetďż˝ket lďż˝tott, mert egy hotel hatodik emeletďż˝n lakott, remete mďż˝djďż˝ra, csendben, az ajtaja ritkďż˝n nyďż˝lott ki, holott azelďż˝tt szerette az ďż˝letet ďż˝s a lďż˝rmďż˝t, a szďż˝nhďż˝zat ďż˝s az ďż˝gynevezett mulatsďż˝gokat. Mďż˝g nem volt negyvenesztendďż˝s, midďż˝n rďż˝eszmďż˝lt arra, hogy legjobb egyedďż˝l lenni, mint a sok ďż˝rďż˝mben ďż˝s bďż˝natban rďż˝szt vett fďż˝rfiak tďż˝bbnyire megismerik a tďż˝rsasďż˝gos ďż˝let ďż˝rtďż˝ktelensďż˝gďż˝t, a kettesben valďż˝ ďż˝letmďż˝d kďż˝nyelmetlensďż˝gďż˝t, a nďż˝k lelketlensďż˝gďż˝t, furcsa jďż˝sďż˝gďż˝t ďż˝s csďż˝f ďż˝nzďż˝sďż˝t. A nďż˝k mindig csak azt cselekszik, ami nekik jďż˝lesik, ďż˝s sohasem ďż˝ldozzďż˝k fel a hangulatukat a fďż˝rfiak kedv��rt – gondolta magďż˝ban Emlďż˝ki, e tďż˝rtďż˝net hďż˝se, midďż˝n a kďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝ havas hďż˝zfedeleket nďż˝zegette. A kďż˝mďż˝nyek alakja a tďż˝li alkonyatban valami ďż˝pďż˝tďż˝szeti furcsasďż˝gnďż˝l fogva vasďż˝ti ďż˝llomďż˝sokra emlďż˝keztette ďż˝t, amint egymďż˝s utďż˝n kďż˝vetkeznek a tetďż˝kďż˝n, bakterhďż˝zak, ďż˝llomďż˝sďż˝pďż˝letek, a gďż˝zďż˝s fekete fďż˝stje az oldalukon: Emlďż˝ki valamikor jďż˝rt az ďż˝llomďż˝sokon, utazďż˝plďż˝ddel^* a karjďż˝n vďż˝rt vonatokra, nďż˝kre, szivarfďż˝st-szagďż˝ ďż˝jjeli zďż˝rt fiďż˝kerekre szďż˝llott, ďż˝s ismeretlen hďż˝zak kďż˝zďż˝tt, sohasem lďż˝tott utcďż˝kon dďż˝cďż˝gďż˝tt ďż˝jfďż˝lkor, a hďż˝ vilďż˝gďż˝tott a templom tornyďż˝rďż˝l, ďż˝s a piros pďż˝rďż˝s kocsmaajtďż˝ ďż˝vegďż˝n ďż˝t muzsika hangzott, ďż˝lmos hotelszolgďż˝k vezettďż˝k szobďż˝jďż˝ba, csattogďż˝ papucsban a kďż˝vel kirakott emeleti folyosďż˝n, hďż˝jatekintetďż˝, gonoszkodďż˝ lďż˝pďż˝sďż˝ szobaasszonyok vontatott lďż˝pďż˝ssel hoztďż˝k a mosdďż˝vizet, hideg volt, az ďż˝gyon tďż˝n dďż˝lutďż˝n halt meg egy vidďż˝ki bďż˝rlďż˝ szďż˝lďż˝tďż˝s folytďż˝n, ďż˝s a kďż˝lyhďż˝ban hamisďż˝tott okiratokat ďż˝gettek el, a gyertyatartďż˝ lďż˝tott vďż˝sďż˝ri szerelmet, vagy kupecek ďż˝lomtalansďż˝gďż˝t, akik rossz vďż˝sďż˝r utďż˝n reggelig forgolďż˝dtak az ďż˝gyon…

Emlďż˝ki, aki fiatalkorďż˝ban sokat kďż˝borolt vidďż˝ken, ďż˝s csaknem minden vďż˝rosban volt egy nďż˝ismerďż˝se, akihez szerelemmel kďż˝zeledett, a majďż˝lisokon tďż˝bbet tďż˝ncolt, mint illett volna, a torokon ďż˝s ezďż˝stlakodalmakon a fďż˝rfiak kedvence volt, gyermekek keresztapja volt, ďż˝s fiatal hajadonokat adott fďż˝rjhez: ha kinyitotta ablakďż˝t, negyvenďż˝ves korďż˝ban, a kďż˝mďż˝nyek keserďż˝ fďż˝stjďż˝ben a vidďż˝ki sďż˝rhďż˝zak fanyar ďż˝zďż˝t ďż˝rezte, a fďż˝bďż˝l ďż˝pďż˝tett szďż˝nkďż˝r deszkďż˝jďż˝n zďż˝ld papirosra van kinyomatva a Szďż˝p Helďż˝na szďż˝nlapja, ďż˝s a Hďż˝rsfďż˝ban, a kuglizďż˝ban a szďż˝nďż˝szek ďż˝s szďż˝nďż˝sznďż˝k dobďż˝ljďż˝k a golyďż˝kat… S egyszer eszďż˝be jutott, hogy mi tďż˝rtďż˝nt Mellďż˝ki Ida kisasszonnyal, aki szubrett volt X.-ben, Lďż˝vďż˝szi Gyďż˝rgy szďż˝nigazgatďż˝ tďż˝rsulatďż˝nďż˝l – bďż˝r Emlďż˝ki barďż˝tunk ez idďż˝ tďż˝jt egy ďż˝rzelmes ďż˝s vďż˝rďż˝sszďż˝ke kereskedďż˝nďż˝be volt szerelmes, aki sohasem ďż˝lt a bolti pďż˝nztďż˝rban, mďż˝g Emlďż˝ki a vďż˝rosban tartďż˝zkodott. Francia divatlapokat forgatott, ďż˝s ebďż˝d utďż˝n felvette ďż˝j pongyolďż˝jďż˝t, a zongorďż˝hoz ďż˝lt, a cselďż˝dsďż˝g fehďż˝r kďż˝tďż˝nyt kďż˝tďż˝tt, bort hďż˝tďż˝ttek be, ďż˝s Emlďż˝ki verseskďż˝nyvei a szalonasztalkďż˝n elfoglaltďż˝k helyďż˝ket. Persze, rďż˝gen tďż˝rtďż˝nt mindez, majdnem a hatvanas ďż˝vekben, mikor Emlďż˝ki nevezetes kďż˝ltďż˝ volt.

Emlďż˝ki negyvenesztendďż˝s korďż˝ban ďż˝lldogďż˝lt az ablakďż˝nďż˝l a hďż˝ztetďż˝k felett, ďż˝s a havas mezďż˝kďż˝n, amelyeket az egďż˝sz gyďż˝nyďż˝rďż˝ vilďż˝gbďż˝l itt meglďż˝thatott, mindenfďż˝le lďż˝bnyomokat vett ďż˝szre, mintha az elmďż˝lt ďż˝jszaka erre jďż˝rtak volna ďż˝lmai, apja ďż˝s anyja, akikkel mindig ďż˝lmodott; az ďż˝regďż˝r kifent deres bajusszal, hetyke magyar ruhďż˝ban, mint a rďż˝gebbi magyarok, akikrďż˝l a temetďż˝sig nem hihette el senki, hogy egyszer valďż˝ban meghalnak, ďż˝s az ďż˝desanyja egy csomďż˝ kulcsot tartott a kezďż˝ben ďż˝lmďż˝ban, mintha azon tďż˝prengene, hogy mely zďż˝rakat nyitjďż˝k a kulcsok, amit pedig ďż˝letďż˝ben biztosan tudott; ďż˝s egy reggelen a megszokott lďż˝bnyomok kďż˝zďż˝tt megtalďż˝lta Mellďż˝ki Ida szubrettszďż˝nďż˝sznďż˝^* lďż˝bnyomďż˝t is, mert tďż˝rtďż˝netesen vele ďż˝lmodott ďż˝jszaka. A pďż˝rnďż˝jďż˝n szďż˝nhďż˝zi festďż˝knek a szagďż˝t ďż˝rezte, ďż˝s hattyďż˝prďż˝mes kabďż˝t fekďż˝dt a takarďż˝jďż˝n; a fali tďż˝kďż˝rbe – mintha ďż˝bren volna – koronkďż˝nt ďż˝tment Mellďż˝ki Ida alakja, egyszer fďż˝tyolos kalapjďż˝ban, amint a tďż˝li hďż˝esďż˝sben sietett az esti vidďż˝ki vďż˝ros utcďż˝jďż˝n a szďż˝nhďż˝z felďż˝, mďż˝skor trikďż˝nadrďż˝gban, kis lakktopďż˝nban, rizsporozott hajďż˝ban rďż˝zsa, ďż˝s galambmellďż˝bďż˝l dudorďż˝szďż˝ hangok kelnek szďż˝rnyra… Az ďż˝jiszekrďż˝nyen a gyertya lďż˝ngja, egyenesen, mint a halottak fejďż˝nďż˝l, hol semmi sem zavarja a mozdulatlansďż˝gukat, a tďż˝kďż˝rbe bďż˝mult. Emlďż˝ki ďż˝lmďż˝ban lďż˝tta a pďż˝rnďż˝n a sajďż˝t fejďż˝t, amint az a pďż˝rnďż˝n fekszik, mďż˝g az ďż˝ji kďż˝sďż˝rtďż˝i ki- ďż˝s bejďż˝rnak kis szobďż˝jďż˝ba. Alkonyattal, midďż˝n vďż˝gignďż˝zett a havas nďż˝gyszďż˝geken ablaka alatt, valďż˝ban egy harmadik lďż˝bnyomot fedezett fel. Mintha selyem tďż˝nccipďż˝ben jďż˝rt volna valaki a havon, ďż˝s fodros szoknyďż˝jďż˝t, dideregve felemelte, amint tovasietett.

Az ujj�val az ablak�veg p�r�zat�ra �rta:

– Mellďż˝ki k. a.

S ett�l a napt�l fogva gyakran gondolt a kisasszonyra.

Mindnyďż˝jan tudjuk, hogy vannak babonďż˝s dolgok a vilďż˝gon, amelyeknek ďż˝rtelmďż˝t megfejteni nem lehet. ďż˝gy: a mďż˝lt szďż˝zadban nďż˝pszerďż˝ ďż˝s negyvenďż˝ves korďż˝ban mďż˝r remeteďż˝letet ďż˝ldegďż˝lďż˝ Emlďż˝ki nevďż˝ kďż˝ltďż˝, aki olykor borzas kďż˝csďż˝gkalapban suhant ki a szďż˝llodďż˝bďż˝l, ďż˝s fďż˝jdalmas mosollyal nďż˝zett szďż˝t a vilďż˝gban, a kďż˝nyvkereskedďż˝k kirakatainďż˝l elfordďż˝totta a fejďż˝t, ďż˝s a Mďż˝zeum kďż˝rďż˝tra mindig szďż˝vesen ment, ahol egy antikvďż˝rius boltjďż˝ban a „Repkďż˝ny” egy megsďż˝rgult pďż˝ldďż˝nya kaphatďż˝ volt, az ďż˝jsďż˝gban, az idegenek nďż˝vsorďż˝ban Pďż˝lmay Ilka^* nevďż˝t kereste, vďż˝n barďż˝tait csak azďż˝rt kerďż˝lte el, mert mindig azt mondtďż˝k neki, hogy ďż˝rďż˝kifjďż˝ lďż˝tďż˝re megďż˝regedett: Emlďż˝ki egy napon levelet kapott, hogy gyermeke ďż˝l, ďż˝s Y.-ban, egy vidďż˝ki vďż˝ros szďż˝nhďż˝zďż˝ban drďż˝mai szďż˝ndarabban fellďż˝p. Ida kuszďż˝lt ďż˝s rendetlen sorokkal ďż˝rt, mint fiatalkorďż˝ban megszokta, midďż˝n a fďż˝rfiak napokig, talďż˝n hetekig hordoztďż˝k levelďż˝t a szďż˝vďż˝k felett, amďż˝g vďż˝gkďż˝ppen kiďż˝lveztďż˝k a kacskaringďż˝s szavakat. Emlďż˝ki a gyorsforralďż˝n teďż˝t fďż˝zďż˝tt, amint a regďż˝nyekben olvasta, papucsot hďż˝zott, ďż˝s a hatodik emeleten sokďż˝ig elmerengett a mďż˝lton.

Y.-ban a Husz�rhoz volt c�mezve a vend�gl�, ahol mulat� t�rsas�g n�lk�l is bev�rt�k a sz�n�szeket, a f�kapit�ny vezette karonfogva Mell�ki Kl�ra kisasszonyt az �tterembe, hamisk�rty�s k�p� apasz�n�sz �s a pesti hint�sleg�nyekre eml�keztet� magaviselet� ifj� sz�n�szek k�vetkeztek a sorban, akik csakhamar k�rtyaj�t�kot kezdtek egym�s k�z�tt. Egy vid�ki, �szes haj� j�r�sb�r�, aki meglehet�s szomor�s�ggal fogyasztotta par�di viz�t, a fekete kab�tba �lt�z�tt �reg s�g�, anya �s le�nya, valamint Eml�ki maradtak a Husz�rban a feh�rasztaln�l, �s r�gi id�k m�dj�ra sok savany� bort ittak, a kucs�bern�l szerencs�t pr�b�ltak. A j�r�sb�r� n�ha kimondott egy nevet, de senki sem eml�kezett a n�vre az asztaln�l, csak Mell�ki Ida b�lintott k�l�n�s meghatotts�ggal. A sz�rnyas kab�tos s�g� komoran �lt hely�n, mint akit nem nagyon �rdekel a t�rsas�g, �s kulcsos �r�j�ba t�bbsz�r �gy n�zett bele, mintha abban valaki lakna, akivel mag�nyoss�g�ban besz�lgetni szokott. Az ifj� sz�n�szn� lemond�, b�natos mosollyal, mintha valamely elmaradt meglepet�s miatt szomorkodna, �ld�g�lt hely�n. Eml�ki a k�l�n�s helyzet folyt�n el�bb v�g, g�nyos megfigyel� volt, k�s�bb nyugtalan �s igazs�gtalan helyzetbe ker�lt f�rfi� m�dj�ra az ajt�ra n�zegetett �s elsz�kni k�sz�lt, csak azt nem tudta, hogy van-e a h�lgyekn�l elegend� p�nz a sz�ml�juk kifizet�s�re.

Mellďż˝ki Ida asszony nďż˝hďż˝ny dalt ďż˝nekelt, amelyre mindnyďż˝jan emlďż˝keztek a tďż˝rsasďż˝gban. A Suhanc, a Denevďż˝r… Sďż˝rďż˝n havazik a vidďż˝ki kisvďż˝ros felett, ďż˝s narancsillata van a szďż˝nhďż˝zi ďż˝ltďż˝zďż˝nek. Furcsa fďż˝sďż˝k, eldobďż˝lt fehďż˝rnemďż˝ek, vaksi tďż˝krďż˝k ďż˝s kegyetlen lďż˝ghuzam valamerrďż˝l… A karnagy boros ďż˝llapotban ďż˝talussza a felvonďż˝skďż˝zďż˝ket, ďż˝s a lďż˝mpďż˝sok bďż˝gyadtan fďż˝nylenek a szďż˝npad elďż˝tt, mintha fďż˝lďż˝lomban tďż˝rtďż˝nne minden… A dobos fehďż˝r mellďż˝nyben ďż˝l a zenekarban, ďż˝s ďż˝nnepďż˝lyes riadďż˝t ver, midďż˝n Mellďż˝ki asszony a szďż˝npadra lďż˝p.

– Elmegyek, ďż˝s megďż˝lďż˝m magam, ha ez lesz az ďż˝n sorsom is – szďż˝lalt meg Mellďż˝ki Ida lďż˝nya a jďż˝rďż˝sbďż˝rďż˝ elbeszďż˝lďż˝se kďż˝zben.

Fel�llt, kirohant az ajt�n, a kis, t�skebajusz� s�g� havas v�llal �s kipirosodott arccal h�zta vissza a foly� partj�r�l. Egy nagy poh�r borral jutalmazta meg mag�t. Az ifjabbik Mell�ki h�lgy az asztalra k�ny�k�lt, �s elsz�nt, hideg tekintettel m�regette a t�rsas�got.

– Gyermekem, ilyen a szďż˝nďż˝szet – mondta a kis sďż˝gďż˝ az asztal vďż˝gďż˝rďż˝l, ďż˝s papirossal megragasztott egy tďż˝rďż˝tt szivart.

A jďż˝rďż˝sbďż˝rďż˝ az idďż˝sebb Mellďż˝kivel egy Athanďż˝z nevďż˝ kďż˝zďż˝s ismerďż˝sďż˝krďż˝l beszďż˝lt. Emlďż˝ki, aki sohasem szerette az erďż˝szakos dolgokat, elmďż˝lďż˝zva ďż˝ldďż˝gďż˝lt. „Reggel elmegyek a vďż˝rosbďż˝l”, gondolta magďż˝ban.

A kis s�g� �szrev�tlen�l leitta mag�t, sorban cs�kol�zni kezdett a t�rsas�ggal, Mell�kin� el�tt let�rdepelt, Kl�r�t karonfogva vezette a bili�rdasztal k�r�l.

– Rďż˝gente ilyenkor csďż˝jďż˝t ittunk a gyermekďż˝nk egďż˝szsďż˝gďż˝re – mondta Emlďż˝kinek, s megveregette a vďż˝llďż˝t. – A gyermekďż˝nk egďż˝szsďż˝gďż˝re.

– ďż˝gy van – szďż˝lt meggyďż˝zďż˝dďż˝ssel a jďż˝rďż˝sbďż˝rďż˝.

J�val elm�lt �jf�l, mire a t�rsas�g hazafel� indult. Mell�ki asszony hosszan megcs�kolta Eml�kit.

– Ugye, szďż˝p a lďż˝nyom? – kďż˝rdezte.

A kisasszony b�kolt, mint a t�nciskol�ban szok�s. A g�r�gkatolikus templom m�g�tt elmaradt Eml�ki a j�r�sb�r�t�l �s a s�g�t�l. Hajnalig n�h�nyszor els�t�lt a havas �jben a Mell�ki h�lgyek f�ldszintes ablaka alatt. Anya �s le�nya indulatosan besz�lgettek a k�kvir�gos f�gg�ny�k m�g�tt.

– Vďż˝n szamarak – kiďż˝ltotta egyszer hangosan Mellďż˝ki Klďż˝ra, midďż˝n Emlďż˝ki meghatottsďż˝gďż˝ban mďż˝r csaknem megkopogtatta az ablakot.

Ezut�n b�s�ges h�es�s kezd�d�tt az alv� kisv�ros felett, �s Eml�ki a nyak�ba h�zta fej�t, amint a hajnali vonathoz bandukolt.

 

Beleznainďż˝ – az ifjabbik – a Nemzeti Szďż˝nhďż˝zbďż˝l elďż˝adďż˝s utďż˝n, tďż˝li estvďż˝n, vizes januďż˝riusban, kocsijďż˝n a vďż˝roserdďż˝be vitette magďż˝t. A Lďż˝vďż˝lde tďż˝ren megďż˝llďż˝totta a rozoga fiďż˝kert, a bďż˝rkocsisnak egy aranyat vetett, ďż˝s elindult gyalog, magďż˝nyosan az ďż˝jszakai kďż˝ddel, hďż˝val, sďż˝tďż˝tsďż˝ggel fedett vďż˝roserdďż˝ felďż˝. A fiďż˝keres levett kalappal nďż˝zett a hermelinkďż˝penyeges dďż˝ma utďż˝n, majd lovai kďż˝zďż˝ csapott, hogy a Kďż˝k macskďż˝nďż˝l rďż˝szt vehessen a tďż˝ncban. Beleznainďż˝ – az ifjabbik – egyedďż˝l, lassďż˝ lďż˝ptekkel ment a vďż˝roserdďż˝ben a bokďż˝ig ďż˝rďż˝ vizes hďż˝ban, a fďż˝krďż˝l a nedves hďż˝ gyďż˝mďż˝ntcsattal megtďż˝zďż˝tt hajďż˝ra omlott, strucctollas legyezďż˝je szinte holtan csďż˝ngďż˝tt le karjďż˝rďż˝l, uszďż˝lyos ruhďż˝jďż˝t fďż˝radtan emelte. Nem lďż˝tott, nem hallott, csak ment elďż˝re a sďż˝tďż˝tsďż˝gben, s vďż˝gzetďż˝t kereste. Mďż˝r eltďż˝nt a lďż˝vďż˝hďż˝z elďż˝tti lďż˝mpďż˝s a sďż˝rďż˝ faderekak kďż˝zďż˝tt, mintha a ruhďż˝juk alďż˝ dugtďż˝k volna a nďż˝nemďż˝ gesztenyefďż˝k az ďż˝jszakďż˝ban jďż˝tszadozďż˝ kis fďż˝nyessďż˝get, talďż˝lt ďż˝kszert; a magassďż˝gban ďż˝sz fejďż˝ vďż˝nek, zordon tďż˝li fellegek utaztak a felszďż˝lben, a hold, mint egy utcďż˝ra tett beteg csecsemďż˝ a jďż˝szďż˝vďż˝ hercegnďż˝rďż˝l, fďż˝nyrďż˝l, ifjďż˝sďż˝grďż˝l, hďż˝rsfďż˝k illatďż˝rďż˝l ďż˝lmodott betegďż˝gyďż˝n, egy mellbeteg-szďż˝nďż˝ felhďż˝ mďż˝gďż˝tt; a francia regďż˝nyekben, amelyeket nyugodt, ďż˝res ďż˝s kďż˝zďż˝mbďż˝s szďż˝vvel szokďż˝s olvasni esďż˝s dďż˝lutďż˝n a pamlagon, a rďż˝zsaszďż˝nďż˝ gyertyďż˝kat korďż˝n meggyďż˝jtja a szolga, a francia regďż˝nyekben ilyen idďż˝jďż˝rďż˝s mellett tďż˝rtďż˝nnek a gyilkossďż˝gok a sorompďż˝ kďż˝rnyďż˝kďż˝n… Beleznainďż˝ – az ifjabbik – e tďż˝len nem olvasott egyetlen regďż˝nyt sem – Aigner kďż˝nyvďż˝rus kďż˝ldemďż˝nyei fďż˝lvďż˝gatlanul maradtak; Beleznainďż˝ a hosszďż˝ tďż˝len – mďż˝r oktďż˝berben leesett a hďż˝ – mindig csak egy fďż˝rfira gondolt.

E tďż˝len Beleznainďż˝ sďż˝tďż˝t hajďż˝ban egy fehďż˝r fďż˝rt keletkezett, bal oldalon, a szďż˝v oldalďż˝n, mintha csak annak a szerelemnek a tiszteletďż˝re szďż˝letett volna, amelyet a Beleznainďż˝ korďż˝ban lďż˝vďż˝ nďż˝k dďż˝delgetve neveznek utolsďż˝ szerelemnek, mint a legkisebbik gyermekďż˝ket szeretik – ezenkďż˝vďż˝l a fia e tďż˝len nyerte el a hadnagyi rangot a Nďż˝dor-huszďż˝roknďż˝l^*. Kďż˝nnyen elkďż˝pzelhetďż˝, hogy Beleznainďż˝ szerelmďż˝rďż˝l legbensďż˝bb barďż˝tnďż˝i sem tudtak. Hogyan lehetne tovďż˝bb is emelt fďż˝vel jďż˝rkďż˝lni a vďż˝rosban, ďż˝s a vďż˝degyleti bďż˝lon, a Redutban az emelvďż˝nyen ďż˝lni? Ah, a Beleznainďż˝ korďż˝ban a nďż˝k vigyďż˝znak hďż˝rnevďż˝kre, jobban, mint ďż˝kszereikre. Kďż˝t gyermeket nevelt fďż˝l, mint madďż˝r a fiďż˝kďż˝it. Jobb karjďż˝n hordozta a fiďż˝t, a balon a leďż˝nykďż˝t. Sok esztendďż˝ mďż˝lott el, hogy a Beleznainďż˝ pďż˝holya ďż˝resen ďż˝sďż˝tott a Nemzeti Szďż˝nhďż˝zban; nem lďż˝tta ďż˝t a gellďż˝rthegyi bďż˝csďż˝, sem az ďż˝llat-hecc. Beleznainďż˝ gyermekeit nevelte, ďż˝s a kďż˝pes divatlap rejtvďż˝nyeit leďż˝nykďż˝jďż˝val egyďż˝tt fejtette meg. Ugyanezďż˝rt, midďż˝n vďż˝gre vďż˝ratlanul feltďż˝nt szentkďż˝p arca – a spanyol kďż˝polnďż˝kbďż˝l – merengďż˝, kissďż˝ nyugtalan, hosszďż˝ elgondolkozďż˝sbďż˝l idegessďż˝gbe ďż˝gďż˝ tekintete, mintha az jutott volna hirtelen eszďż˝be, hogy odahaza a kislďż˝ny legurult a lďż˝pcsďż˝n – kisded finom alakja, amely a pďż˝holyban drďż˝ga selymek ďż˝s nemes prďż˝mek kďż˝zďż˝tt, csaknem csodatev��n tiszta ďż˝letďż˝, rďż˝gi ďż˝rnďż˝k illatďż˝t lehelďż˝ ďż˝kszereiben kďż˝lďż˝nďż˝s lďż˝gysďż˝ggal, szelďż˝d megadďż˝ssal elhelyezkedett, mintha a finom figurďż˝t ama thďż˝atre parďż˝^* alkalmďż˝bďż˝l komponďż˝lta volna a rďż˝zkarcolďż˝ mďż˝vďż˝re, midďż˝n az orosz hercegnďż˝ fďż˝rjhez ment Budďż˝ra, ďż˝s a bďż˝csi szďż˝nďż˝szek hajďż˝n jďż˝ttek le a Dunďż˝n, hogy ott dďż˝szelďż˝adďż˝st tartsanak –: a pesti tďż˝rsasďż˝g, divathďż˝lgyek ďż˝s delfik, szemďż˝veges idďż˝s ďż˝rnďż˝k ďż˝s nyugodalmas tďż˝blabďż˝rďż˝k, Degrďż˝ Alajos^* ďż˝s a ragyogďż˝ Kuthy Lajos^*, egyszďż˝val Pest a negyvenes ďż˝vekben rajongďż˝ szerelemre gyulladt a vďż˝ratlan, csodďż˝latos Beleznainďż˝ irďż˝nt, akinek finom lďż˝nye, lďż˝gy kďż˝zmozdulattal szinte mďż˝g a Zrďż˝nyi sarkantyďż˝pengďż˝ses jurďż˝tus-dorbďż˝zolďż˝sait^* is elhallgatta, a zenekar mellett. Az elsďż˝ sorban ďż˝ldďż˝gďż˝lďż˝ Elefďż˝nthy ďż˝r, pesti lion^*, teknďż˝ccsontjďż˝bďż˝l kďż˝szďż˝lt pďż˝lcďż˝jďż˝val ritkďż˝bban kopogtatta meg ezutďż˝n a dobos hďż˝tďż˝t, hogy a pianďż˝kat az ďż˝stdob pufogtatďż˝sďż˝val fďż˝szerezze, a hďż˝lgyek à la grêce^* fďż˝sďż˝ltettďż˝k a hajukat a Kishďż˝d utcai fodrďż˝sszal – Beleznainďż˝ hajviselete ďż˝s a bďż˝, lengďż˝, aprďż˝ virďż˝gokkal dďż˝szďż˝tett szoknya hamarďż˝bb divatos lett, mint a nyďż˝jas olvasďż˝ e sorokkal vďż˝gez! Az akkori kďż˝zlďż˝nyďż˝kben fďż˝lbukkantak versek a divatos kďż˝ltďż˝k tollďż˝bďż˝l, amelyek egy fekete hajďż˝, fďż˝ldre szďż˝llott sugďż˝rhoz, elevennďż˝ vďż˝lott gyďż˝nyďż˝rďż˝sďż˝ghez voltak intďż˝zve, Frankenburg^* egy budai disznďż˝toron kikottyantotta, hogy a kďż˝ltemďż˝nyeket Beleznainďż˝hoz ďż˝rjďż˝k a poďż˝tďż˝k, ďż˝s K. L. divatos beszďż˝lyďż˝rďż˝ ďż˝s arszlďż˝n^* (bďż˝r e kifejezďż˝s kďż˝sďż˝bbi, ďż˝s Petďż˝fi tollďż˝t dicsďż˝ri), ďż˝lomporral megmďż˝rgezte magďż˝t lakďż˝sďż˝n, hogy olthatatlan szenvedďż˝lyďż˝t csillapďż˝tsa.

 

Beleznainďż˝, keresztnevďż˝n Hermina (egy szent hďż˝lgy tiszteletďż˝re), nem lďż˝tszott tudomďż˝sul venni a feltďż˝nďż˝st, amelyet megjelenďż˝sďż˝vel az akkori Pesten elďż˝idďż˝zett. Szerďż˝nyen bďż˝kolt, mint kislďż˝ny korďż˝ban divat volt a bďż˝csi Szentszďż˝v-zďż˝rdďż˝ban, halkan beszďż˝lt (ah, a divatos nďż˝k ezutďż˝n ďż˝vekig valďż˝ban mďż˝r csak legyezďż˝nyelven beszďż˝ltek), csendesen lďż˝pett, ďż˝s fontossďż˝got nem tulajdonďż˝tott annak, hogy Elefďż˝nthy ďż˝r a polgďż˝ri zenekart ablakai alďż˝ rendelte vasďż˝rnapi dďż˝lutďż˝nokon. Csak halkan, ďż˝szrevďż˝tlenďż˝l ďż˝lni, szinte meg sem lďż˝tni a csďż˝nya embereket, tďż˝bbet beszďż˝lgetni gyermekeivel ďż˝s a tavasz virďż˝gaival, mint a barďż˝tnďż˝ivel: ez volt Hermina ďż˝lete. Hogy a fehďż˝rnemďż˝ek a szekrďż˝nyekben mind rendben legyenek, a hervadďż˝ virďż˝gcserepeket frissekkel cserďż˝lje ki a vďż˝rosi kertďż˝sz a vaskosaras ablakokban, a dal halkan, elmosďż˝dottan hangozzďż˝k a spinďż˝ten^*, a padlďż˝ mindig frissen legyen sďż˝rolva a hďż˝zďż˝ban, mďż˝g az ďż˝gy alatt ďż˝s a szobasarkokban is, az imakďż˝nyv mellett mindig akadjon egy jďż˝ kďż˝nyv a hďż˝znďż˝l, amely elmulattat, megvigasztal, ďż˝szrevďż˝tlenďż˝l fďż˝lderďż˝t, mint a fekete szďż˝npadi fďż˝ggďż˝ny mďż˝gďż˝tt a hďż˝ttďż˝rben, a szďż˝ndarab vďż˝geztďż˝vel, kis kunyhďż˝ elďż˝tt, rokka mellett lďż˝thatďż˝ az ďż˝lďż˝kďż˝p, mely az ďż˝ldďż˝zďż˝tt szerelmesek tovďż˝bbi sorsďż˝t ďż˝brďż˝zolja: ďż˝gy ďż˝lt Hermina, a legdivatosabb hďż˝lgy Pesten, a negyvenes ďż˝vekben, midďż˝n a fďż˝rfiak ugyan amulettet viseltek a szďż˝vďż˝k fďż˝lďż˝tt, de szďż˝vesen felcserďż˝lik vala a hďż˝lgyeiktďż˝l kapott emlďż˝ktďż˝rgyat egy szalagcsokorral a Beleznainďż˝ ruhďż˝jďż˝rďż˝l. – Szalagcsokor azonban senkinek sem volt birtokďż˝ban a vďż˝rosban.

 

�s most, e b�nattal teli t�li �jszak�n hov� jut Hermina a v�roserd�ben, ahol a f�k set�tek, fenyeget�k, �s az �jszaka folytatja rejt�lyes �let�t, amelyet nem szabad meglesni emberi szemnek?

Hovďż˝ bolyong kďż˝nnyďż˝ cipďż˝jďż˝ben a hďż˝lďż˝ben, ďż˝lmukban kďż˝nnyezďż˝ fďż˝k alatt – a kinyďż˝lďż˝ ďż˝gakrďż˝l nem ďż˝ti meg fejďż˝t akasztott ember lďż˝bďż˝ban, ďż˝s egy megfagyott varjďż˝ nem fordul le a fatetďż˝rďż˝l, hogy vďż˝llďż˝ra hulljon?

Merre j�r mag�nyosan, felzokog� sz�vvel, t�pett kend�vel, v�rig megal�zottan, �ngyilkoss�gig elkeseredve?

�les f�tty hangzott f�l a bokrok k�z�tt, �s egy rongyos, f�lkar� f�rfi lassan az �tra l�pkedett, amelyen Beleznain� a v�ros fel�l menek�lt. Vastag bot volt a csavarg� kez�ben, a k�penyege, mint k�sza varj�f�szek, a nyak�ban.

– Megďż˝llj! – mondta tďż˝li fagytďż˝l rekedt hangon az ďż˝tonďż˝llďż˝.

Beleznain� hal�lra v�ltan szor�totta a k�t kez�t sz�v�re.

– ďż˝ljďż˝n meg, csak ne bďż˝ntson, mert ďż˝n egy szerencsďż˝tlen nďż˝ vagyok – rebegte.

A csavargďż˝ kďż˝zelebb lďż˝pkedett, ďż˝s szemďż˝gyre vette az asszonyt. A gyďż˝mďż˝ntcsatot nyugodtan kivette a hajďż˝bďż˝l – a hold egy siralmas, sovďż˝ny jegenye gallyai kďż˝zďż˝ bďż˝jt –, a hermelines szďż˝nhďż˝zi belďż˝pďż˝t tďż˝bbszďż˝r megsimogatta, megforgatta.

– Hogy kerďż˝lsz ide, te ďż˝ri asszonyszemďż˝ly? – kďż˝rdezte szďż˝razon.

Beleznainďż˝ – bďż˝r sohasem markolt teljes erďż˝vel a hďż˝rfa hďż˝rjai kďż˝zďż˝ –, asszony volt, fďż˝lismervďż˝n a veszďż˝lyt, fďż˝lďż˝ledtek benne az ďż˝si nďż˝i ďż˝sztďż˝nďż˝k.

– Szerelmes voltam… szerelmes vagyok, ďż˝s nem tudom, hogy kibe. Egy kirďż˝lyba vagy egy korhelybe. Valami ďż˝zďż˝tt ma ďż˝jszaka, mintha jďż˝gzajlďż˝s volna a szďż˝vemben.

A csavarg� figyelmesen hallgatott, b�lintott:

– Szďż˝pen tudtok beszďż˝lni, ti dďż˝mďż˝k – mormogta, majd a hold csalďż˝kony vilďż˝gďż˝tďż˝sďż˝nďż˝l szemďż˝gyre vette a gyďż˝mďż˝ntcsatot.

– Nagyon drďż˝ga – dďż˝rmďż˝gte rosszkedvďż˝en –, levďż˝gjďż˝k ďż˝rte a mďż˝sik kezemet is. Nincs pďż˝nzed? – kďż˝rdezte, s a csatot visszaadta az asszonynak.

– Egy aranyam volt, s azt… egy szegďż˝ny embernek adtam az ďż˝ton.

– Szegďż˝ny ember – szerencsďż˝s fickďż˝ –, morgott a csavargďż˝. – Hadd nďż˝zzelek, te dďż˝ma.

Beleznain� �lla al� szor�totta a kez�t, mintha r�gi eg�rkalitka rozsd�s dr�tjai kapar�sztak volna Hermina nyaka k�r�l. De az asszony fagyott mosollyal n�zett a csavarg� torzonborz arc�ra.

– Eh, te is szďż˝p vagy… Majdnem olyan szďż˝p vagy, mint akiďż˝rt elďż˝szďż˝r loptam.

– ďż˝s ďż˝n is szeretem a vad, kegyetlen fďż˝rfiakat – felelt az ďż˝letveszďż˝lyben mosolygďż˝ Hermina. – Szeretnďż˝m, ha valaki lopna ďż˝rtem. Gyďż˝lďż˝lďż˝m a fďż˝rfiakat, hogy mindig csak szďż˝p szavakkal, kďż˝rmďż˝nfont hazugsďż˝gokkal, ostoba bďż˝kokkal akarnak meghďż˝dďż˝tani, ďż˝s egyik sem megy el rabolni a kedvemďż˝rt.

A csavarg� h�mm�g�tt:

– Hogy hazudtok!

– ďż˝n nem hazudok, ďż˝n azďż˝rt jďż˝ttem ma ďż˝jszaka a vďż˝roserdďż˝be, hogy valakin bosszďż˝t ďż˝lljak.

– Persze, egy fďż˝rfin.

Az asszony �sszetette a k�t kez�t:

– Jďż˝jj velem… Elďż˝g rongyos vagy, elďż˝g piszkos vagy, vad vagy, gyilkos, tolvaj… Jďż˝jj velem; a hďż˝zamban megterďż˝tve minden a vacsorďż˝hoz. Egy fďż˝rfinak kellett volna velem tďż˝lteni a mai estďż˝jďż˝t, ďż˝s valamerre mďż˝shol kergeti a kďż˝nnyďż˝ ďż˝lvet. Jďż˝jj, hďż˝zam a vďż˝roserdďż˝ szďż˝lďż˝n, ďż˝s megeskďż˝szďż˝m, hogy nem lesz bďż˝ntďż˝dďż˝sod. Tďż˝ged kereslek, te rongyos, ďż˝jszaka fia, talďż˝n mďż˝g vďż˝res a kezed tegnaprďż˝l?

Beleznain� a csavarg� f�lkarj�ba kapaszkodott, de az megvetett l�bbal �llott.

– Kelepce – felelte rďż˝viden. – Itt maradunk az erdďż˝n, ahova nem mer belďż˝pni az ďż˝rkatona.

– Higgyďż˝l nekem – kďż˝nyďż˝rgďż˝tt Hermina. – Vďż˝dekezhetnďż˝k ellened, ďż˝les tďż˝rt hordok magamnďż˝l, ďż˝s szďż˝ven szďż˝rhatnďż˝lak, mielďż˝tt bďż˝ntanďż˝l.

– A tďż˝rt mindenesetre add ide – felelt a csavargďż˝, ďż˝s kivonta karjďż˝t az asszony kezďż˝bďż˝l.

Beleznain� a kebl�be ny�lt. R�gi m�v�, ruganyos kis penge volt ott elrejtve, amelyet a saj�t sz�v�be akart d�fni a v�roserd� m�ly�ben.

– ďż˝s most menjďż˝nk, mert a vďż˝rosban a tornyok ďż˝jfďż˝lt kongatnak – kďż˝nyďż˝rgďż˝tt az asszony. – Hideg ďż˝s fďż˝lelmetes az erdďż˝. S mily szďż˝rnyďż˝ volna talďż˝lkozni valakivel, akinek kďż˝t karja van.

Beleznainďż˝ elďż˝relďż˝pkedett az ďż˝ton, ďż˝s amint a nedves hďż˝ban lďż˝tta szemben jďż˝nni lďż˝bnyomait – mindegyik egy kďż˝nnynek, fďż˝jdalmas percnek, kďż˝tsďż˝gbeesett zokogďż˝snak a sďż˝rja –, dideregni kezdett, hogy a fogai vacogtak. De az ďż˝letďż˝rďż˝m fďż˝lďż˝bredt benne, s emďż˝gy mulattatta a haramiďż˝t:

– ďż˝n rendes, jďż˝ravalďż˝ nďż˝ voltam a mai napig. Ma azonban elvesztem. Hallgasd meg tďż˝rtďż˝netemet, te jďż˝ ember, aki bizonyosan nagyon szerettďż˝l ďż˝s szenvedtďż˝l mďż˝r ďż˝leted folyamďż˝n. Kďż˝rďż˝lbelďż˝l kďż˝t esztendeje vďż˝letlenďż˝l megismerkedtem egy fďż˝rfival. Pďż˝holyban, szďż˝nhďż˝zban, ďż˝ri tďż˝rsasďż˝gban nďż˝kem bemutattďż˝k, s ďż˝ ekkor rďż˝m nďż˝zett, hosszasan, furcsďż˝n, tďż˝gra nyitott szemmel, hogy azt ďż˝reztem, ďż˝gy mďż˝g nem nďż˝zett rďż˝m senki, de ez a fďż˝rfi se nďż˝zhetett ilyenformďż˝n mďż˝s nďż˝re. ďż˝gy csak egyszer lehet nďż˝zni az ďż˝letben, amikor a szemsugďż˝r mindent elmond egyszerre… Elmondja a mďż˝ltat, hogy mďż˝r valaha valahol egy rďż˝gi ďż˝letben, elmďż˝lt szďż˝zadban talďż˝lkoztunk egymďż˝ssal… a szemek mint kedves ismerďż˝sďż˝k kapcsolďż˝dnak ďż˝ssze, ďż˝s a kezek szorďż˝tďż˝sďż˝ban azt ďż˝rezni, hogy az ďż˝ feje mďż˝r pihent egyszer a keblemen… Elmondja a tekintet a bďż˝s jelent, midďż˝n egymďż˝st elkerďż˝lve, idegenďż˝l ďż˝lďż˝nk, holott az volna a hivatďż˝sunk, hogy mindig egymďż˝s mellett ďż˝ljďż˝nk, hallgassunk, vagy mosolyogjunk… ďż˝s beszďż˝l a remďż˝nyteljes szďż˝p jďż˝vďż˝rďż˝l, midďż˝n egy napon feltďż˝nik a tavaszi nap a vďż˝roserdďż˝ lombjai mďż˝gďż˝tt, a leveleken, mint kis lelkek csďż˝nakďż˝znak piros vitorlďż˝val a csillogďż˝ harmatcseppek, jďż˝szagďż˝ levegďż˝ sompolyog ki a fďż˝k alďż˝l, hogy nagyon nagyot lďż˝legzik belďż˝le a kebel, ďż˝s a szďż˝v egyszerre ďż˝j tempďż˝ban kezd dobogni, a pulzus mďż˝skďż˝ppen ver, a gondolat szďż˝rnyalďż˝sa magas tornyok felett lebegďż˝ madarak kďż˝nnyedsďż˝ge, a szem lezďż˝rul, mintha bďż˝s mezďż˝rďż˝l egyszerre homokos ďż˝tra, mďż˝ly erdďż˝be gurult volna a kocsi.

– Mďż˝r lďż˝tni a lďż˝mpďż˝st a Lďż˝vďż˝lde tďż˝ren – vďż˝lekedett a csavargďż˝.

– Aztďż˝n kďż˝t ďż˝vig nďż˝ha vďż˝ltottunk egy szďż˝t. ďż˝ meg-megďż˝llt a pďż˝holyom alatt, kďż˝szďż˝nt, szďż˝p beszďż˝lyeket ďż˝rt rďż˝lam a kďż˝zlďż˝nyďż˝kbe, s ďż˝n mindig reďż˝ gondoltam, kďż˝vďż˝ntam, vďż˝rtam, szerelmes voltam, ďż˝s a nevďż˝t hangosan mondtam, mikor egyedďż˝l voltam. Sďż˝rtam, a pďż˝rnďż˝imat ďż˝lelgettem, nyitott szemmel fekďż˝dtem ďż˝gyamban, hajnalban azt ďż˝lmodtam, hogy az ďż˝gyam szďż˝lďż˝n ďż˝l, s a kezemet simogatja. Tegnap dďż˝lutďż˝n vďż˝gre azt gondoltam, hogy elkďż˝vetkezett a nap, amikor egymďż˝sďż˝ leszďż˝nk. Nem tudom, hogy jutott eszembe ez a bolond gondolat. Valami csalhatatlanul mondta bennem: ma… ma estve… mint ahogy az ďż˝ra tiktakol a falon. A menyasszonyi fehďż˝rnemďż˝met ďż˝ltďż˝ttem magamra, amely az eskďż˝vďż˝m ďż˝ta nem volt rajtam. Az anyďż˝m varrta az inget, ďż˝n hďż˝meztem, kis virďż˝gokat horgoltam a szďż˝lďż˝re, s a szďż˝vem fďż˝lďż˝ a nevem… A szďż˝nhďż˝zban szďż˝pen jďż˝tszottak, s minden percben vďż˝rtam, hogy ďż˝ belďż˝p pďż˝holyomba. De nem jďż˝tt. Egy lďż˝ha ficsďż˝r a mďż˝sodik felvonďż˝s utďż˝n megďż˝llott pďż˝holyom elďż˝tt, s jelenti, hogy a Kďż˝kmacskďż˝nďż˝l nagy ďż˝larcosbďż˝l tartatik… Lajos az ďż˝larcosbďż˝lra ment, gondoltam magamban. Pedig nem is ďż˝smerem Lajost, ďż˝s mindezt hazudtam.

A l�v�h�z k�zel�be �rtek. Az �rkatona, tal�n el�sz�r �let�ben �bren volt, �s a h�z el�tt �llott fegyver�vel.

– Katona! – kiďż˝ltott teli torokbďż˝l, rďż˝mďż˝lt sikollyal Beleznainďż˝.

 

Az ďż˝lmok: vďż˝rcseppek. Annyi ďż˝lmunk van, ahďż˝ny csepp vďż˝rďż˝nk. Reggelenkint mindig fďż˝radtabban nďż˝zďż˝nk a tďż˝krďż˝nkbe. Karikďż˝k, rďż˝ncok, fehďż˝r foltok tďż˝madnak arcunkon, onnan elfolyt a vďż˝rďż˝nk. Rosszat ďż˝lmodtunk ďż˝jszaka – ďż˝gy szďż˝lt hozzďż˝m Miskolczinďż˝, az ďż˝lomfejtďż˝ asszony, aki a nyolcvanas ďż˝vekben a Belvďż˝rosban lakott egy rďż˝gi pesti hďż˝z emeletďż˝n, kalapďż˝cs volt az ajtďż˝n, ďż˝s ecetfa ďż˝llott az udvaron, amely alatt a sďż˝plďż˝da nďż˝ha megszďż˝lalt, vak ďż˝nekesek a fa derekďż˝nak vetettďż˝k hďż˝tukat vďż˝ndorďż˝tjukban, kacskaringďż˝s vaskorlďż˝t vďż˝dte a folyosďż˝t, amely itt-ott elkopott a kďż˝nyďż˝kďż˝ktďż˝l, amelyek reďż˝ tďż˝maszkodtak, a grďż˝nitlďż˝pcsďż˝n vďż˝lyďż˝t ďż˝stak az emberi lďż˝bak, amelyek itt fďż˝l ďż˝s le mendegďż˝ltek…

A hďż˝zat nemrďż˝gen lebontottďż˝k, ďż˝s a lakďż˝s falďż˝ban (ahol Miskolczinďż˝ vďż˝gtelen cďż˝rnaszďż˝lat fďż˝zďż˝tt a tďż˝ piciny fokďż˝ba), egy emberi holttest maradvďż˝nyait talďż˝ltďż˝k. A holttest ďż˝lďż˝ ďż˝llapotban volt befalazva, mintha valaki karonfogva vezette volna a fďż˝lkďż˝ig, ďż˝s ott hellyel megkďż˝nďż˝lta. A nďż˝ma kďż˝mďż˝ves rakni kezdte a tďż˝glďż˝kat. Mďż˝r derďż˝kig ďż˝rt a fal, a kezek mďż˝g kinyďż˝lhattak, hogy megfogjďż˝k a kďż˝mďż˝ves kezďż˝t. „Megďż˝llj, mďż˝g ďż˝lek, hadd gyďż˝nyďż˝rkďż˝dďż˝m a szďż˝p vilďż˝gban…” De a kďż˝mďż˝ves kďż˝rlelhetetlenďż˝l emelte a falat, hiďż˝ba panaszkodott, kďż˝nyďż˝rgďż˝tt odabent a holttest. Vďż˝gďż˝l csak a homlokďż˝bďż˝l maradt valami. Miskolczinďż˝ kďż˝zelebb hďż˝zta a karosszďż˝kďż˝t, hogy a befalazott hallja az ďż˝lmokat, amelyeket lďż˝togatďż˝i elmondanak. ďż˝s a legenda szerint a falba ďż˝pďż˝tett halott felelgetett az ďż˝lmok rejtďż˝lyes kďż˝rdďż˝seire, ďż˝ szolgďż˝lt a megfejtďż˝sekkel, mert odaďż˝t volt a mďż˝svilďż˝gon, ďż˝s mďż˝r mindent tudott – ďż˝letet, ďż˝lmot, halďż˝lt. Miskolczinďż˝ csak a tďż˝ fokďż˝t kereste, ďż˝s a falban lakďż˝ szerezte meg neki a mindennapi kenyeret.

A h�zon s�rk�nyfej volt, el�reny�lt a homlokzaton, mintha az utcai �letet figyeln� vagy az erk�lyeken a szerelmeseket, akik mindig ugyanazt mondt�k egym�snak, nemzed�kr�l nemzed�kre, a k�m�nyek m�g�tt felt�nedez� holdat meglepetten n�zt�k egykor az any�k, nagyany�k �s le�nyaik, a h�ztet�n varjak �s cs�k�k toll�szkodtak, amelyeket est�nk�nt sz�tzavart Miskolczin� a Belv�rosban, mintha az �lmokat k�lden� sz�jjel az els�t�ted� lak�sokba. Az �reg polg�rok �gy�ra nesztelen�l rebbentek a baglyok, a varjak �s a cs�k�k a magasban keringtek, am�g egyenkint lesz�lldostak, megtal�lv�n hely�ket a belv�rosi h�zakban. Az �lmot magukkal hozt�k, de el is vitt�k.

Estďż˝nkint a varjakkal ďż˝s csďż˝kďż˝kkal kelt ďż˝tra a fďż˝vďż˝nyes Duna-parton a dďż˝lďż˝ngďż˝zďż˝ homokember, amelyet a jďż˝tszi szďż˝l ďż˝pďż˝tett napkďż˝zben… Jďż˝tt a homokember is a vďż˝ros felďż˝, ďż˝s puha, nehďż˝z tenyerďż˝t reďż˝nyomkodta a szemekre, a homlokokra. A vďż˝n esďż˝csatornďż˝kon mint furcsa kis tďż˝rpďż˝k mďż˝szkďż˝ltak fďż˝l az ďż˝lmok a hďż˝zakba, fďż˝lkďż˝sztak a harmadik emeletre is, ďż˝s a nyitott ablakokon behempergďż˝ztek.

F�nn �lmodott a gazda, a kapun�l kuty�ja, csak Miskolczin� volt �bren a v�rosban, �s a falban a holttest. Ha sz�l z�gott a Belv�ros f�l�tt, megcs�rrentek a h�ztet�n a sz�lmutat�k, a padl�sokon a r�gi l�d�kb�l kij�ttek a peres iratok, a falba �p�tett holttest panaszkodott, ny�sz�rg�tt, hidegnek v�lte s�rj�t, �s t�n �tkozta Miskolczin�t, hogy b�rt�n�b�l ki nem ereszti.

Ki volt a holttest, am�g �lt?

Asszony volt, �s ez�rt nagyon k�v�ncsi volt. K�v�ncsi volt h�tlen kedvese �lm�ra, amelyet az �lomfejt� asszonynak elmondand. Ez�rt falaztatta mag�t az �lomfejt� asszony h�z�ba.

Ma m�r csak a keresztnev�t tudjuk: Florentinnek h�vt�k, mint azon feh�r, �ttetsz� sz�vetet, amelyben a maj�lisokon t�ncolnak a l�nyok. Florentin-ruh�ban mentek a gell�rthegyi b�cs�ra a boszork�nyok, am�g fiatalok voltak.

Florentin ama r�gi aranym�ves csal�db�l sz�rmazott, ahol az asszonyok sohasem viseltek �kszert, mert nem tudt�k annak becs�t. Az �kszer �zleti port�ka volt a h�zn�l, amely a h�tuls� m�helyekben csin�l�dott �reg leg�nyek �ltal, elkalap�lgattak egy n�sf�n^* vagy egy szelenc�n^*, �s papirosba csomagolt�k, mint a k�ses az elk�sz�lt beretv�t. Azt�n j�ttek szomjas szem� asszonyok, akik megnedvesedett ajakkal megk�v�nt�k az �kszereket, amelyeket hideg k�zzel csomagolt ki el�tt�k az aranym�ves. �s min�l t�bben k�v�nt�k meg a rubintokat, aranyakat, ann�l ink�bb emelkedett �rt�k�k. Az aranym�ves a v�s�rl�k tekintet�b�l �llap�totta meg t�rgyainak �r�t.

Az aranymďż˝vesďż˝k asszonyai gyermekkoruk ďż˝ta, asztalnďż˝l, hďż˝lďż˝szobďż˝ban, hosszďż˝, ďż˝lmos dďż˝lutďż˝nokon hallottďż˝k ďż˝s lďż˝ttďż˝k az ďż˝zletet az arannyal ďż˝s ezďż˝sttel. A bolt hďż˝tulsďż˝ rďż˝szďż˝ben keleti kendďż˝jďż˝kbe burkolďż˝zva, tunyďż˝n ďż˝ldďż˝gďż˝ltek, lusta, lassďż˝ mozdulatďż˝ak lettek, mint ďż˝ltalďż˝ban a kereskedďż˝k felesďż˝gei, ahovďż˝ nem ostornyďż˝lďż˝rt meg kocsikenďż˝csďż˝rt jďż˝rnak a vevďż˝k, hanem finom portďż˝k��rt. Az ďż˝ldďż˝gďż˝lďż˝s ďż˝s a henyďż˝lďż˝s fďż˝lďż˝bresztette az asszonyok fantďż˝ziďż˝it… Florentin a bolt hďż˝tsďż˝ rďż˝szďż˝ben meghďż˝zďż˝dva, vďż˝g nďż˝lkďż˝li dďż˝lutďż˝nokon kďż˝lďż˝nďż˝seket gondolt magďż˝ban.

Az Aranyk�z utca f�l�tt �szi es� hullott, �s a boltajt� el�tt csak n�ha ment el valaki, akinek dolga volt a v�rosban.

„Hovďż˝ megy, mďż˝rt megy?” – kďż˝rdezte magďż˝ban Florentin.

T�li lepk�k imbolyogtak a tet�k f�l�tt, a kocsiknak hangja tomp�bb lett a friss h�es�sben, pr�mek �s bundagall�rok k�z�tt suhantak tova az arcok az aranym�ves bolt el�tt.

„Miďż˝rt nem maradnak otthon e hideg tďż˝li napon?” – gondolta Florentin. – „Mindenki szerelmes a vďż˝rosban? Csak a szerelmesek jďż˝rnak nyughatatlanul?

ďż˝ mďż˝g sohasem volt szerelmes, ugyanezďż˝rt nagyon kďż˝vďż˝ncsi volt a szerelmesekre. Nďż˝ha, midďż˝n az ďż˝reg legďż˝ny kiballagott a mďż˝helybe, az ablakďż˝veghez nyomta arcďż˝t, ďż˝s a jďż˝rďż˝kelďż˝k tekintetďż˝bďż˝l, arcďż˝bďż˝l, mozdulataibďż˝l szerette volna megďż˝llapďż˝tani, hogy szerelmes az illetďż˝. Kďż˝lďż˝nben csak a fďż˝rfiak szerelme ďż˝rdekelte – a nďż˝krďż˝l rossz vďż˝lemďż˝nye volt, nem hitte el nekik, hogy szerelmesek tudnak lenni –, a fďż˝rfiak, akik bďż˝szkďż˝n ďż˝s emelt homlokkal mendegďż˝ltek itt az Aranykďż˝z utcďż˝ban, a vďż˝llak megfeszďż˝lnek, a lďż˝pďż˝sek hatďż˝rozottan dobbannak, mďż˝g az esernyďż˝k is a kezekben fďż˝rfiak, nem beszďż˝lve a legďż˝regebb polgďż˝rok sďż˝tabotjairďż˝l.

Milyen lehet a f�rfiak szerelme?

(Az aranymďż˝vesnďż˝k sohasem voltak szerelmesek. Csendesen, rendesen fďż˝rjhez mentek, ďż˝s ha vďż˝letlenďż˝l kďż˝ltemďż˝nyes kďż˝nyv kerďż˝lt a kezďż˝kbe az ďż˝let folyamďż˝n, csodďż˝lkoztak az ottan fďż˝ltalďż˝lhatďż˝ szavakon. „Mint az ďż˝kszerek a szavak” – gondoltďż˝k.)

Florentin arra volt k�v�ncsi, hogy e b�szke homlokok csakugyan meghajolnak a n�k el�tt, a t�rdek val�ban �rintik a p�dimentumot, a g�nd�r�tett szak�llak �s bajuszok, �br�ndos hajviseletek, aranygombos k�k kab�tok, feh�r pantall�k, nagy cilinderek^*: hogyan viselkednek, amikor gazd�juk szerelmes? Igaz volna, hogy szerelemben s�rnak, k�ts�gbeesnek, meg�r�lnek, �ngyilkosok lesznek a f�rfiak? Igaz, hogy mindig csak egy n�re gondolnak, �rte im�dkoznak, az arck�pek el�tt estve let�rdepelnek, s a kez�ket �sszeteszik, mint a gyermekek?

„Ah, szeretnďż˝k egy szerelmes fďż˝rfit ismerni” – sďż˝hajtott nďż˝ha indiai kendďż˝jďż˝ben az aranymďż˝vesnďż˝, a bolt hďż˝tulsďż˝ rďż˝szďż˝ben, ahol a rubintok ďż˝s a gyďż˝mďż˝ntok aludtak vaslďż˝dďż˝ban, mint egykor eljďż˝vendďż˝ szďż˝p asszonyszemek. (A lďż˝lek mďż˝g a nagy vizeken csďż˝nakďż˝zik egy kis falevďż˝len, de szeme mďż˝r az aranymďż˝ves boltban van.) ďż˝s a vaslďż˝da mellett Florentin, mint egy keleti ďż˝lom.

A Duna felďż˝l jďż˝vďż˝ vďż˝zhordďż˝ kocsik szamarai virďż˝gos gallyat kaptak a legďż˝nyďż˝ktďż˝l, a rďż˝gi hďż˝zakon, itt-ott kinyitottak egy ablakot, a boltajtďż˝n az ďż˝kszerek hďż˝vďż˝ssďż˝gďż˝be, a gyďż˝mďż˝ntok jeges tava kďż˝zďż˝ egy eltďż˝vedt tavaszi szellďż˝ lejtett… A harangok csengďż˝se tisztďż˝n hallatszott dďż˝lutďż˝nonkďż˝nt.

Egy k�lt� j�tt be a k�sz�b�n, �s k�kk�ves gy�r�csk�t v�s�rolt. K�zm�r �rnak h�vt�k, �s a divatlapban m�r megjelent arck�pe. Magas homlok�, �br�ndos szem�, kopott k�penyeges f�rfi� volt, bor- �s pipaszaga volt a szak�ll�nak, az ujja tint�s, �s rongyos, �cska k�nyvek kandik�ltak ki a zseb�b�l: ilyenek voltak a k�lt�k a Belv�rosban, de m�g sohasem l�ptek be az aranym�ves boltba.

Florentin a nagykend�j�t maga ut�n h�zta, amint el�re j�tt:

– Szerelmes? – kďż˝rdezte a kďż˝ltďż˝t, ďż˝s tďż˝gra nyitotta a szemďż˝t.

K�zm�rfi halov�ny arca csendesen megsz�nesedett:

– Valďż˝ban egy kisleďż˝nynak vďż˝sďż˝rolom a gyďż˝rďż˝t.

– Szerelmes? – kďż˝rdezte ismďż˝telten Florentin, ďż˝s maga is csodďż˝lkozott azon, hogy a hangja remeg. – ďż˝n az, aki le szokott tďż˝rdepelni, otthon, egyedďż˝l, egy nďż˝i nevet hangosan mondani, szomorkodni, vigadni, levelet hordani a szďż˝ve fďż˝lďż˝tt, sajďż˝t kezďż˝leg tďż˝pni virďż˝got a vďż˝roserdďż˝ben…

K�zm�rfi b�san forgatta kez�ben a gy�r�csk�t.

– Ha e gyďż˝rďż˝cske a szerelem jele, akkor szerelmes vagyok.

Florentin megfogta a k�lt� kez�t, a szem�be n�zett, a homlok�t meg�rintette a kez�vel �s a kab�tj�t megtapogatta.

– Milyen furcsa – mormogta. – Szerelmes!

K�zm�rfi bocs�natk�r�leg n�zett az asszony nagy, titokzatos szem�be.

– Csak szegďż˝ny kďż˝ltďż˝ vagyok, nem vehetek drďż˝gďż˝bb ajďż˝ndďż˝kot. A szerkesztďż˝ kďż˝t forintot fizet egy versďż˝rt, pedig hďż˝rneves poďż˝ta vagyok. De az ďż˝lmaim szďż˝pek. Azt ďż˝lmodhatom, amit akarok.

– Szerelmes – kiďż˝ltott fel ďż˝nfeledten az aranymďż˝vesnďż˝. – Milyen boldog ďż˝n, ďż˝n sohasem ďż˝lmodom.

Megr�zta a k�lt� kez�t.

– Szeretnďż˝k ďż˝lmodni, mint ďż˝n. Mondja, mit kell tennem, hogy ďż˝lmodjak?

A k�lt� nemigen volt ahhoz szokva, hogy el�kel�, gazdag asszonys�g ennyi sz�t vesztegessen vele, mint egy r�gi csel�ddel vagy csep�r�g�val, aki az udvaron t�ncol, �sszeszedte teh�t tudom�ny�t, �s Miskolczin�t, az �lomfejt� asszonys�got melegen aj�nlotta.

– ďż˝ ďż˝rt Pesten az ďż˝lmokhoz, ďż˝s a legjobb szabďż˝nďż˝ Kirsner Tďż˝ni mostanďż˝ban.

K�zm�rfi em�gy fitogtatv�n nagyvil�gi ismereteit, elt�vozott az aranym�ves boltb�l.

Florentin, mint egy elrďż˝pďż˝lďż˝ hattyďż˝t, nďż˝zte a kďż˝ltďż˝t…

 

Mondj�k, hogy az aranym�vesn� e napt�l fogva legh�s�gesebb l�togat�ja lett Miskolczin�nak, a h�res �lomfejt� asszonynak.

Hogy az asszonyt foglalkoz�s�ban ne zavarja, a falba kis f�lk�t �p�tett, �s a falban elrejt�zve hallgatta a l�togat�k el�ad�sait k�l�n�s �lmaikr�l. Tal�n itt t�lt�tte volna eg�sz �let�t a rejtelmes h�zban, m�sok boldog �s boldogtalan �lmait hallgatva, elrejt�zve, a falba b�jva, de egy napon K�zm�rfi �r jelentkezik a mindentud� asszonyn�l.

Kďż˝zmďż˝rfi egy idďż˝ ďż˝ta nagy vďż˝zzel ďż˝lmodott, a nagy vďż˝zen kis fekete kacsďż˝kkal… Csizmďż˝ban jďż˝rt, mert tďż˝l volt.

– Valaki meghal, aki az urasďż˝got nagyon szereti – jelentette ki Miskolczinďż˝.

A k�lt� fejcs�v�lva t�vozott.

Estefelďż˝, midďż˝n az ďż˝lomfejtďż˝ asszony befejezte napi munkďż˝jďż˝t, a falba ďż˝pďż˝tett hallgatďż˝zďż˝fďż˝lkďż˝ben holtan talďż˝lta Florentint, az aranymďż˝vesnďż˝t. Csendesen, hangtalanul meghalt, mint egy madďż˝r az erdďż˝n, amely vďż˝gigďż˝lte kimďż˝rt tavaszait ďż˝s teleit. Florentin fekete hajďż˝ban fehďż˝r szďż˝lak voltak, mintha rizsporoztďż˝k volna. Az arcďż˝n kis madďż˝rlďż˝b alakďż˝ rďż˝ncok. „Elment a vďż˝re az ďż˝lmokkal” – mondta magďż˝ban Miskolczinďż˝, bďż˝r nem hitt a babonďż˝kban. Zavaros idďż˝k voltak akkor Pesten, a rendďż˝rsďż˝g szigorďż˝ volt, az ďż˝lomfejtďż˝ asszony tehďż˝t eltitkolta a halďż˝lesetet. Nďż˝hďż˝ny darab tďż˝glďż˝val vďż˝gleg beďż˝pďż˝tette a fďż˝lkďż˝t a falba, ďż˝s tovďż˝bb folytatta mestersďż˝gďż˝t.

 

A legt�ncosabb �letben is el�fordulnak esztend�k, h�napok, mid�n a sz�v �s a kedv elcsendesedik, hogy az �ra ketyeg�s�t hallani a mell�nyzsebben.

Az ajtďż˝ mďż˝g fďż˝lig betďż˝ve, a farsangi ďż˝jbe kihallatszik a dďż˝vaj muzsika, a nagybďż˝gďż˝ helyeslďż˝leg mormog, mint egy romlott ďż˝regember, a hďż˝ztetďż˝kďż˝n a hďż˝ ďż˝gy vilďż˝gďż˝t, mint az alsďż˝szoknyďż˝k fodra, pirosat lehelnek a fďż˝lrevonult pďż˝rok az erkďż˝ly fagyos ablakďż˝ra – de a bďż˝li vendďż˝g mďż˝r beburkolďż˝zik egďż˝rszagďż˝ nagy bundďż˝jďż˝ba a szďż˝non, mint a vďż˝grehajtďż˝, midďż˝n falusi kďż˝rďż˝tra indul, a szďż˝v alig hallhatďż˝lag dobog, ďż˝s a magassďż˝gbďż˝l hideg, tďż˝li halďż˝lra emlďż˝keztetďż˝ csďż˝kok hullanak az arcra kďż˝sza hďż˝pelyhek alakjďż˝ban, mint megďż˝regedett, rďż˝gi szeretďż˝k tďż˝volbďż˝l kďż˝ldďż˝tt ďż˝zenetei. Nagybotos, e kis beszďż˝ly hďż˝se, elfďż˝radtan, fďż˝sultan utazott falura a nagyvďż˝rosbďż˝l. (Fiatalabb ďż˝veiben ily hangulat hatďż˝sa alatt fogadta meg az ďż˝ngyilkossďż˝got – mďż˝snap reggel, a borotvďż˝lkozďż˝tďż˝kďż˝r elďż˝tt –, ekkor jutott csak eszďż˝be, hogy a legszebb nďż˝k meleg vassal gďż˝ndďż˝rďż˝tik andalďż˝tďż˝ hajfďż˝rteiket a fďż˝l ďż˝s a nyak tďż˝jďż˝kďż˝n, csupďż˝n ilyenkor gondolt arra, fďż˝lig megfagyottan, mint egy ďż˝szi verďż˝b a fďż˝n, gunnyasztott ablakok alatt, amelyek mďż˝gďż˝tt nďż˝k csďż˝kolďż˝ztak. ďż˝regebb lďż˝vďż˝n, most mďż˝r csak annyi energiďż˝ja volt, hogy egy bizonyos hďż˝dra gondolt, amelyet ďż˝tkďż˝zben valahol elďż˝r, s a hďż˝d leszakadhat, ha ďż˝ppen ďż˝gy akarja.)

A francia cipďż˝sarkok mďż˝g tovďż˝bb lejtenek a tďż˝nczene ďż˝temeire, a nďż˝k arca sokat ďż˝gďż˝rďż˝en pirul, ďż˝s hajuk leng, mint az ďż˝rvalďż˝nyhaj^*, valaki erre jďż˝het, hogy leszakďż˝tsa: Nagybotos mďż˝r falura vonult, elsďż˝nek, hogy utolsďż˝ ne legyen a tďż˝rsasďż˝gban, akit a kďż˝k kďż˝tďż˝nyes legďż˝nyek legurďż˝tanak a lďż˝pcsďż˝n. Falun angyalokkal ismerkedett meg. Angyalkďż˝val ďż˝s a mamďż˝jďż˝val. Egy rďż˝gi urasďż˝gi hďż˝zban – „Le comte de Turgenyev”^* regďż˝nyeibďż˝l volt ez kimetszve – kettecskďż˝n ďż˝ltek, mint az ďż˝zike lďż˝pked a tehďż˝n mellett az erdďż˝n. Nagybotos – tďż˝l volt – mindenfďż˝le kďż˝rtyakunsztokra tanďż˝totta ďż˝ket, kemďż˝ny papirosbďż˝l figurďż˝kat vďż˝gtak ki, ďż˝s Miklďż˝s napjďż˝n bďż˝bszďż˝nhďż˝zat jďż˝tszottak, elszavalta a Kakasďż˝lďż˝n cďż˝mďż˝ monolďż˝got, ďż˝s mďż˝g Angyalka a zongorďż˝hoz ďż˝lt, a mamďż˝nak a legďż˝jabb tďż˝nclďż˝pďż˝seket megmutatta, amelyeket a tďż˝likertben egy nďż˝gertďż˝l tanult. Majd szďż˝nkďż˝zni mentek, ďż˝s a falun tďż˝l Angyalka ďż˝tvette a kocsistďż˝l a gyeplďż˝t, ďż˝s a tďż˝li tďż˝jon csengetve repďż˝lt a szďż˝n, mintha vďż˝g karďż˝csonyi estďż˝re igyekeznďż˝nek egy barďż˝tsďż˝gos hďż˝zhoz. ďż˝jďż˝v tďż˝jďż˝n Nagybotos segďż˝dkezett a gazdasďż˝gi szďż˝madďż˝soknďż˝l – valahol egy csontkeretes pďż˝paszemet talďż˝lt a hďż˝znďż˝l, ďż˝s midďż˝n ezt homlokďż˝ra tolta, ďż˝reg ispďż˝n, Mďż˝rtonfalvi bďż˝csi ďż˝gy megijedt, mintha a harminc ďż˝v elďż˝tt elkďż˝vetett postarablďż˝srďż˝l faggatnďż˝ Nagybotos. A jďż˝szagďż˝ ďż˝s kedves befďż˝tteket a pďż˝kosztos^* cselďż˝dek miatt egy kďż˝nyvbe ďż˝rta, ďż˝s estďż˝nkint arrďż˝l beszďż˝lt a hďż˝lgyeknek, hogy amint kitavaszodik, egy szďż˝ltďż˝l hajtott vďż˝zmerďż˝tďż˝ szerkezetet kell felďż˝llďż˝tani a vetemďż˝nyek kďż˝zďż˝tt. Ezenkďż˝zben ďż˝zvegy Majornokinďż˝, szďż˝letett Fehďż˝r Krisztina ďż˝s leďż˝nya, Angyalka, oly alaposan beleszerettek Nagybotosba, hogy a csďż˝ndes lelkďż˝ fďż˝rfiďż˝, aki pedig mďż˝r csupďż˝n a jďż˝ cselekedeteknek kďż˝vďż˝nt ďż˝lni ďż˝s beteg parasztokat gyďż˝gyďż˝tani, ijedten jďż˝rkďż˝lt a befagyott folyďż˝ partjďż˝n… „Ahovďż˝ mďż˝g betettem a lďż˝bam, ott bajt csinďż˝ltam. Milyen szerencsďż˝tlen vagyok!” – gondolta magďż˝ban. ďż˝s a tďż˝jat kďż˝mlelte, mintha azt szďż˝mďż˝tgatnďż˝, hogy merre fog elmenekďż˝lni.

A faluban egy csďż˝rdďż˝snďż˝ volt. Gďż˝ndďż˝r hajďż˝ ďż˝s piros arcďż˝, mint a megelevenedett nďż˝pdal. Piros hďż˝rďż˝szkendďż˝jďż˝bďż˝l nďż˝ha fďż˝rkďż˝szve nďż˝zte Nagybotost, amint az ďż˝ton elhaladt. Egyszer – falusi honorďż˝ciorokkal^* serezett Nagybotos a fogadďż˝ban – hďż˝tulrďż˝l megďż˝rintette a nyakďż˝t.

– Mint a vadkacsa farka – mondta a hajďż˝ra.

Nagybotosnak nďż˝ha eszďż˝be jutott ez a megjegyzďż˝s. Midďż˝n a hďż˝lgyek mďż˝r kďż˝lďż˝n imďż˝dsďż˝got fogalmaztak, amelyet estďż˝nkint elmondtak Nagybotosďż˝rt, ďż˝s Mďż˝rtonfalvi bďż˝csi sem merďż˝szelte hangosan szidni a zsidďż˝kat az udvar kďż˝zepďż˝n (hďż˝tha van egy rokona Nagybotosnak, aki ezďż˝rt megharagudna), az asszonycselďż˝dek kezet csďż˝koltak, ďż˝s dďż˝delgetve megsimogattďż˝k a csizmaszďż˝rďż˝t – Nagybotos elhatďż˝rozta, hogy elkezdi az ďż˝j ďż˝letet. Nďż˝hďż˝nyszor hirtelen felnďż˝zett a fogadďż˝ ablakďż˝ra, midďż˝n a kocsmďż˝rosnďż˝ ott magďż˝ban dďż˝dolgatott, majd egy estve, midďż˝n a kutyďż˝k a vastagon omlďż˝ havat ďż˝sszetďż˝vesztettďż˝k a vďż˝ndorlegďż˝nnyel, Nagybotos hďż˝tulrďż˝l a csďż˝rdďż˝ba kerďż˝lt, cigďż˝nyokďż˝rt kďż˝ldďż˝tt, akik egymďż˝s hďż˝tďż˝n jďż˝ttek a mďż˝ly hďż˝ban, a csďż˝rdďż˝snďż˝t maga mellďż˝ ďż˝ltette:

– Nagyon hasonlďż˝t valakihez, akit egyetlenszer, igazďż˝n szerettem – kezdte falusi gavallďż˝r mďż˝djďż˝ra a szďż˝ptevďż˝st.

A cs�rd�sn� sz�rakozottan ingatta sz�k�sbarna fej�t.

– Tďż˝n azt is Jucinak hďż˝vtďż˝k? Az urasďż˝g is ďż˝gy hazudik, mint a tďż˝bbi fďż˝rfiember.

(De tďż˝bbďż˝ ezt mďż˝r nem mondotta ezen az ďż˝jszakďż˝n. Nagybotos derekasan kitett mag��rt. ďż˝jfďż˝l felďż˝ az asszony beleegyezett, hogy megszďż˝knek, ďż˝s elmondta, hogy a Sajďż˝-parton – ahol szďż˝letett – mindig kisgyermekeket lďż˝tott a vďż˝zben leďż˝nykorďż˝ban. ďż˝s most nincsen gyermeke. Nagybotos is kijelentette, hogy tďż˝bbďż˝ nem jďż˝r az elhalt menyasszonya sďż˝rjďż˝hoz, legfeljebb egyszer Jucival egyďż˝tt lďż˝togatjďż˝k meg a halottat.)

Mďż˝snap, midďż˝n az ďż˝nnepnapi ebďż˝dre ballagott Nagybotos Angyalk��khoz (Juci sďż˝padtan, kisďż˝rt szemmel ďż˝llott az ablaknďż˝l: „megvert az uram” – sďż˝hajtotta –) az ebďż˝dlďż˝ben Angyalkďż˝t talďż˝lta. Karcsďż˝, hosszďż˝ lďż˝bszďż˝rďż˝, barna lďż˝ny volt Angyalka. Azt remďż˝lte, hogy Nagybotos majd megtanďż˝tja lovagolni. ďż˝s egyďż˝tt ďż˝getnek a nyďż˝rfasorban, mint ez a Tavaszi hullďż˝mokban^* olvashatďż˝. Sďż˝tďż˝t szeme komoly szemrehďż˝nyďż˝ssal tekintett a fďż˝rfiďż˝ra.

– Ugyebďż˝r, tudod, hogy a vilďż˝gon csak tďż˝ged szeretlek egyedďż˝l? – kďż˝rdezte, ďż˝s a fďż˝rfi vďż˝llďż˝ra helyezte a tenyerďż˝t.

– Gyermek vagy mďż˝g…

– Maholnap tizennyolc ďż˝ves vagyok. Komoly nďż˝ voltam mindig. ďż˝s most is komolyan akarok veled beszďż˝lni. Tudod, hogy az anyďż˝m egďż˝sz ďż˝jjel nem hunyta le a szemďż˝t, kďż˝tsďż˝gbeesetten sďż˝rt?…

– Szegďż˝nyke.

– Ha mďż˝g egyszer beteszed a lďż˝bad ahhoz a nďż˝mberhez, ahol az ďż˝jjel voltďż˝l, velem gyďż˝lik meg a bajod.

Az �zvegy �gyban maradt, �s csak a f�lig nyitott ajt�n �t vett r�szt a vid�m, hangos t�rsalg�sban, amely az asztal felett keletkezett. (Nagybotos bank�csin�l� pr�st keresett M�rtonfalvi �ron, �s az �reg isp�n^* makacsul v�dekezett.) Eb�d ut�n Nagybotos hossz� ideig sz�tlanul �ld�g�lt a beteg mellett, m�g Angyalka az isp�nnal k�rty�zott �s hangosan csapkodta a k�rty�kat. Alkonyattal a foly�partra ment, �s azon gondolkozott, hogyan juthatna el a legk�zelebbi vas�t�llom�sra. Gyors, k�nny� l�ptek hangzottak fel a fagyos havon. Hossz� bund�ban, muszka sapk�ban, mint egy reg�nyh�sn� a h�z fel�l Angyalka sietett.

– Tudom, hogy azt tervezted most magadban, hogy elhagysz minket. Az anyďż˝m a temetďż˝be kerďż˝lne. Magamrďż˝l nem beszďż˝lek, fiatal ďż˝s erďż˝s vagyok. Te nem fogsz elmenni.

– Gyermekem.

– Elhatďż˝roztuk, hogy nďż˝hďż˝ny hetet Budapesten tďż˝ltďż˝nk. Az anyďż˝m ugyanis azt gondolja, hogy itt hiďż˝nyzik neked a fďż˝vďż˝rosi ďż˝let lďż˝rmďż˝ja, zajgďż˝sa. Majd szďż˝nhďż˝zba megyďż˝nk veled. Ha akarod, bďż˝lba is jďż˝rok a kedvedďż˝rt. De otthon is maradhatunk a szďż˝llodďż˝ban.

Nagybotos a falu v�g�n lakott egy r�gi kerti h�zban, �s az ablak�b�l varjakra szokott l�v�ld�zni. Ezen az est�n valaki h�romszor is megz�rgette az ablakot. Majd egy forr�, g�mb�lyded asszonyteny�r oly sok�ig nyugodott az ablak�vegen, hogy b�v�l leolvadt a z�zmara. Nagybotos a s�t�tben hallgatva �ld�g�lt. Mid�n k�s�bb az ablakhoz ment, m�r csak egy asszonyl�b nyomai l�tszottak a kerti �ton, a havon.

– Arra ment el a szabadsďż˝gom – gondolta magďż˝ban.

A holdfďż˝nyben messzire lďż˝tszottak a lďż˝bnyomok. Mintha a vďż˝gtelensďż˝gbe mentek volna… Tďż˝l a dombokon ďż˝s hatďż˝rokon… Valaki elment erre, aki ide akart jďż˝nni, meleg szďż˝vet, puha tenyeret ďż˝s ďż˝brďż˝ndos kis jďż˝tďż˝kot hozott a kďż˝pzeletďż˝ben, amelyben, mint egy kis szďż˝nhďż˝zban, Nagybotos jeladďż˝sďż˝ra mďż˝r jďż˝tszani kezdett a zenekar. A kďż˝rpit azonban nem ment fel. Valaki egy falusi hďż˝ztetďż˝ alatt, kďż˝dmďż˝nszagďż˝ tďż˝lben narancsfďż˝kkal ďż˝lmodott, ďż˝s kinyďż˝jtotta a kezďż˝t a drďż˝ga gyďż˝mďż˝lcs utďż˝n.

Nagybotos meghatottan nďż˝zte az eltďż˝volodott lďż˝bnyomokat. Egy falusi nďż˝i cipďż˝ – nyomai magos sarokkal ellďż˝tva, mint a nagyravďż˝gyďż˝s, ďż˝s gombocskďż˝kkal, mint a cifra ďż˝let utďż˝ni kďż˝vďż˝nsďż˝g – mendegďż˝lt ďż˝t a kerten.

– Bizonyosan rďż˝zsa van a harisnyakďż˝tďż˝jďż˝n – gondolta magďż˝ban Nagybotos.

Jucit reggel a vďż˝zmerďż˝tďż˝-lďż˝knďż˝l kifogtďż˝k. Csak hďż˝szďż˝ves volt – mondtďż˝k a falusiak.

Angyalka megcs�kolta Nagybotos homlok�t.

– Derďż˝k ember vagy. Jďż˝l viselted magad. Most mďż˝r akďż˝r megtakarďż˝thatjuk a pesti utazďż˝st.

 

Ismerďż˝sďż˝nk ďż˝s hďż˝sďż˝nk, Nagybotos Viola – aki fiatalkorďż˝ban dobos szeretett volna lenni egy dalcsarnokban egy tďż˝ncosnďż˝ kedv��rt, vagy orgonista egy vallďż˝sos hercegnďż˝nďż˝l, felolvasďż˝ ďż˝brďż˝ndos grďż˝fnďż˝nďż˝l, vagy nďż˝k lovagja, kezďż˝ben vďż˝vďż˝tďż˝rrel a bolthajtďż˝sos lovagteremben, vagy fďż˝stďż˝lgďż˝ csďż˝vďż˝ pisztollyal ďż˝lldogďż˝lni a nyďż˝rfaerdďż˝ szďż˝lďż˝n a bajvďż˝vďż˝s utďż˝n – oldalszakďż˝llt nďż˝vesztett, kďż˝rtďż˝kalapot viselt hďż˝tkďż˝znapokon is, ďż˝s egy polgďż˝ri asztaltďż˝rsasďż˝gban a bor szďż˝nďż˝t vizsgaszemmel nďż˝zegette, ďż˝s a nďż˝k ruhďż˝zkodďż˝sďż˝t kďż˝zlegyintďż˝ssel vagy dďż˝rmďż˝gve elďż˝tďż˝lte.

A v�ros v�g�n lakott, �s az �gy sz�l�n �ld�g�lve elolvasta a h�rlapban a leg�jabb �ngyilkoss�gokat �s a hajfest�szerek hirdet�seit.

A hďż˝zisapkďż˝ja, a papucsa elrongyolďż˝dott, mostanďż˝ban nem hďż˝meztek ďż˝jat. A nďż˝k erkďż˝lcstelensďż˝ge felett gondolkozott, ďż˝s bďż˝szke tartďż˝sďż˝, gďż˝gďż˝s jďż˝rďż˝sďż˝, ifjďż˝ nďż˝k utďż˝n morgott: „Megďż˝llj, mďż˝g lďż˝tlak, amint Szent Terďż˝z templomďż˝nďż˝l a kereszt alatt ďż˝ldďż˝gďż˝lsz!” Kďż˝lďż˝nďż˝sebben, fďż˝jdalmasabban, ďż˝letre-halďż˝lra egyetlen nďż˝ sem csalta meg Nagybotos Violďż˝t, hogy miatta nďż˝gyďż˝lďż˝letet fogadjon; az ďż˝let eliramlik, ďż˝s a legszebb bďż˝rďż˝nďż˝k is megvďż˝nďż˝lnek, mire a gavallďż˝rok csizmďż˝jďż˝t a padlďż˝sra helyezik – gondolta magďż˝ban Nagybotos, ha nagyon szomorďż˝ volt; ďż˝mbďż˝tor egy kancsal szemďż˝, fodros hajďż˝ ďż˝s nagyszďż˝jďż˝ nďż˝ utďż˝n ďż˝vekig felsďż˝hajtott, ha magďż˝nyosan sďż˝tďż˝lt a Gellďż˝rthegyen… A nďż˝tďż˝l eltďż˝vozott, ďż˝s a hďż˝lgy az emeletrďż˝l utďż˝na rďż˝gott, mikďż˝zben lďż˝bďż˝rďż˝l a fďż˝lcipďż˝cske elrepďż˝lt. Alant Nagybotos reptďż˝ben elkapta a cipďż˝cskďż˝t, az inge alďż˝ dugta, udvariasan megemelte a kalapjďż˝t, ďż˝s a hďż˝lgy kiďż˝ltozďż˝sďż˝t figyelmen kďż˝vďż˝l hagyva csendesen elkocogott a hďż˝zbďż˝l, ahol minden kilincs, ajtďż˝fďż˝lfa jďż˝l ismerte, ďż˝s a sokgyerekďż˝ hďż˝zmester keresztapďż˝nak kďż˝rte fel. Tďż˝li estďż˝ken, mikor verseket olvasott, vagy vďż˝grendeletďż˝t fogalmazta, a tďż˝kďż˝rbe nďż˝zett, ďż˝s legyintett kezďż˝vel, veszekedett az ďż˝breszt��rďż˝jďż˝val, rďż˝gi levelekbďż˝l fidibuszt^* gyďż˝rtott, mert terve volt, hogy pipďż˝zni fog: midďż˝n tehďż˝t elhagyott agglegďż˝nynek ďż˝rezte magďż˝t, elďż˝vette a fďż˝lcipďż˝t, ďż˝s az asztalra helyezte, mikďż˝zben a teďż˝t kavargatta. Az ďż˝let eliramlik. Tavaszra kifejlďż˝dďż˝tt betegsďż˝ge, a cipďż˝t ďż˝llandďż˝an a zsebďż˝ben hordozta.

– Eddig olyanokat mondtam a nďż˝knek, melyeket nem ďż˝rtettek meg. Kďż˝nnyďż˝ volt a mennyorszďż˝grďż˝l vagy a tďż˝lvilďż˝gi ďż˝letrďż˝l hazudozni, hisz fiatal voltam – gondolta magďż˝ban Nagybotos. – Most azonban mďż˝r megkďż˝vetelik a nďż˝k, hogy ďż˝rthetďż˝ ďż˝s ďż˝rtelmes dolgokkal mulattassam ďż˝ket. Megprďż˝bďż˝lkozom a Hamupipďż˝ke mesďż˝jďż˝vel, amelyet szobalďż˝ny, hercegnďż˝ egyformďż˝n megďż˝rt.

Nagybotos Viola a cip�cske orr�t vagy sark�t megmutatta a k�v�ncsi n�knek, reg�ket mondott a l�br�l, amelyre a cip� r�illik. A n�k mosolyogtak, elgondolkoztak, �s nem egynek kerekedett kedve a cip� megpr�b�l�s�hoz. Nagybotos azonban valamely kifog�ssal elod�zta a dolgot, �s tov�bb v�ndorolgatott Pesten �s Bud�n a cip�csk�vel. A V�ci utc�ban vagy a budai korz�n szem�gyre vette a n�ket, vajon melyik� lesz a cip�? A sz�nh�zi el�ad�sokn�l �sszefont karral �s r�ncos homlokkal �llongott a h�tt�rben. A r�zsasz�n� n�k lekacagtak a p�holyb�l, mintha a rizsport r�zt�k volna a v�llukr�l.

– Itt van a cipďż˝, Nagybotos? – kďż˝rdeztďż˝k, ďż˝s kďż˝vďż˝ncsian piroslott a szďż˝juk.

Templomokban �llt komoran a szenteltv�ztart� mellett, s mik�zben a n�k keresztet vetettek, kivette a cip�t, �s szem�vel m�reteket vett a h�lgyek l�b�r�l. �s a sz�llod�ban, hol az idegenek unatkozva n�zik a sz�nh�zak m�sor�t, �s�tanak, �s a n�k unatkozva gondolnak arra, hogy e v�rosban sem tal�lj�k sz�v�k �r�kk� v�rt lovagj�t, Nagybotos el�vette a cip�t, �s maga mell� �ltette a sz�kre. Megsimogatta, mint egy �lebet, besz�lt hozz�, felk�sz�nt�tte, �s a n�k �sszenevettek.

Ilyenformďż˝n bizonyos hďż˝rneve tďż˝madt a cipďż˝nek, Nagybotos Viola cipďż˝jďż˝nek… „Hol van ez a bolond ember?” – kďż˝rdezte egyszer X. hercegnďż˝ a nagyoperďż˝ban, ďż˝s midďż˝n megmutattďż˝k Nagybotost, a szďż˝nhďż˝zi lďż˝tcsďż˝vet felďż˝je irďż˝nyďż˝totta ďż˝s ottfelejtette.

Nagybotos Viola szent, komoly �s meggy�z�d�ses f�rfi� m�dj�ra senkinek sem h�zta a l�b�ra a cip�t.

– Hadd lďż˝ssďż˝k, hogy kemďż˝ny diďż˝ vagyok – mondogatta, midďż˝n odahaza magďż˝ban beszďż˝lgetett. – Majd megtanďż˝tom ďż˝n a dologtalan, unatkozďż˝ nďż˝ket kesztyďż˝be dudďż˝lni.

Ezalatt lakott Budďż˝n, a kertek felďż˝ egy fďż˝lszemďż˝ ember, aki olyan ripacsos volt, mint egy gďż˝lyarab, fogcsikorgatva fogadta a szomszďż˝dok kďż˝szďż˝ntďż˝sďż˝t. „Jďż˝ reggelt!” – felelt, ďż˝s kďż˝spenge villant fel a fďż˝l szemďż˝ben. Mindennap elharapta a borostyďż˝n szivarszipkďż˝t, haragban volt a harangozďż˝val, mert a toronyďż˝ra miatt egyszer lekďż˝sett a vonatrďż˝l, a kocsikat hďż˝tulrďż˝l elkapta ďż˝s megďż˝llďż˝totta. Foglalkozďż˝sa a hajďż˝skapitďż˝nysďż˝g volt. A dďż˝li Dunďż˝ra jďż˝rt, ďż˝s a hďż˝zďż˝ban egy fďż˝lemilďż˝t tartott bezďż˝rva. Szďż˝rke, jelentďż˝ktelen, boglyas asszonyka volt, nevezetessďż˝gďż˝t csupďż˝n fďż˝rjďż˝nek kďż˝szďż˝nhette, aki gyermekfej nagysďż˝gďż˝ lakatot rakott a kapura elutazďż˝sakor. A fďż˝lemile az ablakrostďż˝ly mďż˝gďż˝tt ďż˝llott, ďż˝s bďż˝san fďż˝tyďż˝rďż˝szett, mďż˝g a vadember dďż˝ngďż˝ lďż˝ptekkel ment el a Duna felďż˝. Az asszonyka ezutďż˝n befďż˝ttet ďż˝s sďż˝temďż˝nyt evett, tďż˝tlenďż˝l gunnyasztott az emeleten, ďż˝s Rďż˝corszďż˝gra gondolt, ahonnan a tďż˝li hajďż˝zďż˝si szďż˝net beďż˝llta elďż˝tt egyszer Budďż˝ra hozta a vadember. Nem eskďż˝dďż˝tt meg vele, mert a vadember nem akart nevetsďż˝gessďż˝ vďż˝lni a pajtďż˝sai elďż˝tt, ha a fďż˝lemile egyszer megcsalja. (Nagybotos rďż˝gebbi idďż˝ben mindenfďż˝le komďż˝diďż˝zďż˝sokat rendezett az ablak alatt. A kalapjďż˝t a feje tetejďż˝re ďż˝llďż˝totta, csaknem bukfencet hďż˝nyt, amďż˝g a vasrostďż˝lyos ablakbďż˝l a papďż˝rszelet leszďż˝llott, rajta e nďż˝v: Fatime. – ďż˝m a tďż˝l korďż˝n beďż˝llott, a hajďż˝sok hazajďż˝ttek az Aldunďż˝rďż˝l, ďż˝s ďż˝gy Nagybotos jobbnak lďż˝tta, ha nem mutatkozik egy darabig Budďż˝n.) Ez idďż˝ tďż˝jt mďż˝g korai ďż˝sz volt, csak a harangďż˝tďż˝s elmďż˝lďż˝zďż˝sa jelezte, amint szďż˝llongott a hďż˝ztetďż˝k felett, hogy az ďż˝sz vďż˝ndor mďż˝r lďż˝ncon vezeti a vďż˝ros felďż˝ a haragos, dďż˝hďż˝s ebet, amilyen a tďż˝l volt hajdanďż˝ban. Nagybotos hosszďż˝ lďż˝ptekkel, mint egy csavargďż˝ szďż˝nďż˝sz, aki estďż˝re mďż˝g jďż˝tszani akar a tďż˝voli falu kocsmďż˝jďż˝ban, indult el Buda felďż˝, ďż˝s bďż˝r ďż˝tkďż˝zben rďż˝c pappal^* talďż˝lkozott, megďż˝llďż˝s nďż˝lkďż˝l ment a kertek alďż˝, szďż˝rakozottan fďż˝tyďż˝rďż˝szni kezdett, a kockakďż˝vekre nďż˝zett, mintha elveszďż˝tett volna itt valamit, megnďż˝zte a tavalyi fďż˝kat, ďż˝s nďż˝hďż˝ny perc mďż˝lott el, amďż˝g a fďż˝lemile fďż˝tyďż˝lgetni kezdett odafent.

(Ismerik a fďż˝tyďż˝rďż˝szďż˝ nďż˝ket? Nďż˝melyik igen ďż˝gyesen tudja a dolgďż˝t. Olyik hďż˝dďż˝tani akar e mďż˝dszerrel, mďż˝sik jďż˝kedvďż˝ben fďż˝tyďż˝lget, a harmadik szomorďż˝ elgondolkozďż˝sďż˝ban… Fďż˝tyďż˝lgetnek, ďż˝s a fďż˝rfi rajtakapja magďż˝t, hogy figyelni kezd e nďż˝i furfangossďż˝gra.)

Nagybotos k�sz�nt, hajlongott, levette kalapj�t, hogy Fatime k�ts�gtelen�l felismerje, azt�n mikor a szomor�, boglyas asszonyka elmosolyodott, Nagybotos Viola el�vette a mell�nye al�l a cip�csk�t �s felmutatta. Fekete selyemcip� volt ez, arannyal mindenf�le furcsas�gok voltak beleh�mezve, tal�n napkeleti im�ds�gok. �s a szalagja feh�r volt, mint halott menyasszony homloka, m�g sarka magas �s kih�v�, mint az olyan n�k�, akik mindenf�le rejt�lyes utakon mendeg�lnek cip�j�kben. L�pcs�k�n mennek fel a francia sarkok, �s m�g nem tudj�k, hogy mik�nt t�rnek vissza. Kertekben, b�ltermekben j�rnak. Ha egyszer a cip�k megsz�laln�nak, hogy merre j�rtak �rn�j�kkel!

Fatime term�szetesen nyomban �rdekl�d�tt a dolog ir�nt, �s d�lut�nra a kert m�g� rendelte Nagybotost, ahol pr�b�t lehet tartani.

A hegyek m�r alusz�konyan �ld�g�ltek k�zel �s t�vol, mint a beborozott piros �regember �lm�ban.

A ker�t�s itt vasl�cekb�l volt �sszer�va, kandi tekintet itt-ott behatolt rajta, valamint kif�rt a r�sen egy kis n�i l�b is.

Nagybotos gondosan kďż˝rďż˝lnďż˝zett, aztďż˝n lassan letďż˝rdepelt a kerďż˝tďż˝s mďż˝gďż˝tt, hďż˝romszor megkopogtatta a vaslďż˝ceket, mire Fatime kidugta a lďż˝bďż˝t. Termďż˝szetesen cipďż˝ ďż˝s harisnya nďż˝lkďż˝l volt a lďż˝ba, hogy kicsiny ďż˝s formďż˝s legyen, hogy Nagybotos odakďż˝nn meg ne bďż˝nja fďż˝radozďż˝sďż˝t… ďż˝s a cipďż˝ kďż˝nnyedďż˝n a nďż˝ lďż˝bďż˝ra siklott, Nagybotos gyďż˝nyďż˝rďż˝sďż˝gďż˝re.

A h�z fel�l ki�lt�s hallatszott, mire Viola gyorsan leh�zta a cip�t, zseb�be rejtette, �s k�t �kl�t mell�re szor�tva, szab�lyszer�en sz�k�tt egy negyed m�rf�ldet.

N�h�ny nap m�lt�n ism�t keresg�lni val�ja akadt a V�rosmajorban. Lehajtott f�vel bandukolt, mintha semmi sem �rdekeln� a vil�gon, mid�n a feje f�l�tt f�ty�r�szni kezdett a f�lemile. Nagybotos csod�lkozott, feln�zett, azt�n �r�mteljesen k�sz�nt. Fatime a kert fel� intett, mire Viola sietve fordult be a mell�kutc�ba. Komolyan dobogott a sz�ve, meg-meg�llott, fej�t cs�v�lta, mintha m�g sohasem lett volna szerelmes �let�ben. A f�k m�r ismert�k a k�rny�ken, �s egy kerti kapu csaknem k�sz�nt�tte.

Az �rok felett a hidacska nyikorgott l�ptei alatt, a hossz� sz�r� vadf�vek kit�rtek az �tj�b�l, s az eger�sz� s�rga macska nem futott el.

A kopog�s megt�rt�nt.

Fatime kidugta a l�b�t, �s egy papirosszelet volt a l�bujjai k�z�tt.

– Adja nekem a cipďż˝t.

Nagybotos nyomban v�laszolt:

– Ha jďż˝l viseli magďż˝t, elhozom a pďż˝rjďż˝t.

Fatime ekkor olyan jďż˝l viselte magďż˝t, hogy kďż˝rďż˝lbelďż˝l negyedďż˝rďż˝ig hagyta Nagybotos kezďż˝ben lďż˝bďż˝t. ďż˝s Viola ďż˝gy csďż˝vďż˝lta a fejďż˝t, mikor hazafelďż˝ ment, hogy a rendďż˝r utďż˝nanďż˝zett a hďż˝don. „Elszďż˝ktetem”, dďż˝rmďż˝gďż˝tt magďż˝ban Nagybotos.

Egy napon, m�r a hegyeknek torzonborz szak�lluk n�tt, amint a vadf�vek megritkultak arculatukon: Fatime nem jelentkezett a kopog�sra.

Nagybotos kďż˝sďż˝bb a cipďż˝cske sarkďż˝val verdeste a vaslďż˝ceket, ďż˝s nem ďż˝rtette Fatime tďż˝volmaradďż˝sďż˝t. Dďż˝rďż˝mbďż˝lt, fďż˝tyďż˝rďż˝szett, kopogott, mďż˝g egyszerre dďż˝hďż˝s kutyaugatďż˝s hallatszott a hďż˝z felďż˝l, vagy tďż˝n a vadember kďż˝romkodott…

A m�rf�ldet versenytemp�ban futotta Nagybotos, �s mid�n a L�nch�don levette a kalapj�t, hogy kimelegedett homlok�t megf�r�ssze a sz�lben, szomor�an l�tta, hogy az aldunai haj�k imm�r ott �llnak t�li �llom�sukon, a budai oldalon.

– Legalďż˝bb tudom elďż˝re, hogy miďż˝rt fogok szomorkodni a tďż˝len! – gondolta magďż˝ban Nagybotos, ďż˝s a cipďż˝cskďż˝t a hďż˝drďż˝l a Dunďż˝ba vetette. Sokďż˝ig, midďż˝n mďż˝r nem is lďż˝tta a hullďż˝mokkal kďż˝zdďż˝ cipďż˝t, ďż˝lldogďż˝lt a hďż˝don. A minapi rendďż˝r felismerte, ďż˝s komoly arccal megďż˝rintette a vďż˝llďż˝t.

 

Az asszonyok nevďż˝t, akik ez idďż˝ tďż˝jt szerettďż˝k Nagybotos Violďż˝t, rďż˝gi ismerďż˝sďż˝nket, papirosszeletre ďż˝rta, amelynek hďż˝tulsďż˝ lapjďż˝n egy belvďż˝rosi ďż˝rďż˝s kďż˝nďż˝lta toronyďż˝rďż˝it, elďż˝lrďż˝l pedig Izidor, az Almafa fďż˝pincďż˝re szokta ellenďż˝rizhetetlen szďż˝mjegyeit vetni. Nyďż˝r volt akkor, ďż˝s Nagybotos egyetlen barďż˝t ďż˝s tďż˝masztďż˝k nďż˝lkďż˝l csavargott az idegen vďż˝rosban. Rďż˝gi szokďż˝sa szerint ismďż˝t csak nďż˝ismeretsďż˝get kďż˝tďż˝tt, mindig csak nďż˝kkel beszďż˝lt, szerelemrďż˝l, ruhďż˝rďż˝l, szďż˝nhďż˝zrďż˝l, nďż˝ha politikďż˝rďż˝l, de leginkďż˝bb mďż˝gis szerelemrďż˝l, amely a divaton kďż˝vďż˝l az asszonyokat ďż˝rdekli. „Szegďż˝ny nďż˝k” – gondolta nďż˝ha magďż˝ban, ha szabad ďż˝rďż˝ja volt, ďż˝s a sďż˝tďż˝t Almafďż˝ban meghďż˝zďż˝dott lďż˝mpagyďż˝jtďż˝s elďż˝tt: ilyenkor is vďż˝rta valahol, valamerre egy nďż˝, de miutďż˝n a randevďż˝ nem volt pozitďż˝v^* megďż˝llapďż˝tva, Nagybotos Viola bďż˝torsďż˝got vett, hogy egyďż˝b szenvedďż˝lyďż˝nek hďż˝doljon, az ivďż˝snak ďż˝s a dohďż˝nyzďż˝snak. „Legalďż˝bb senki sem nevet ki a hďż˝tam mďż˝gďż˝tt, ha kihďż˝ztam innen a lďż˝bam” – mondta a bolthajtďż˝sos falaknak. Izidortďż˝l, akivel nďż˝ha szďż˝ba ďż˝llott, az ďż˝zletrďż˝l tudakozďż˝dott, ďż˝s egy esernyďż˝szemďż˝ ďż˝regďż˝rrďż˝l, aki korďż˝n dďż˝lutďż˝n beďż˝lt a sďż˝rhďż˝zba, ďż˝jsďż˝gjďż˝t ďż˝sszehajtogatta, sďż˝rďż˝t fenďż˝kig kiitta, penecilussal^* csengetett, amelyet a mellďż˝nyzsebďż˝bďż˝l vett elďż˝, a rďż˝gi kďż˝pet bďż˝multa a falon.

– Vajon meg szokott halni az ilyen ďż˝reg tďż˝rzsvendďż˝g? – kďż˝rdezte Nagybotos.

– Soha – felelte meggyďż˝zďż˝dďż˝ssel Izidor.

De vajon mi�rt is halt volna meg az �rtatlan �reg, aki l�that�lag �lvezte a s�r �s p�rk�lt szag�t, a sarokasztal mellett egy hom�lyos ablak �rny�k�t �rizte, �s a fogason a kalapja hossz� tart�zkod�sra helyezkedett el.

– Vajon elmenne az ďż˝reg a Gellďż˝rthegyre, ha egy nďż˝ hďż˝vnďż˝? – gondolta magďż˝ban Nagybotos az Almafďż˝ban, ahol teljes biztonsďż˝gban ďż˝rezte magďż˝t valamennyi nďż˝ismeretsďż˝gďż˝tďż˝l, mert e helyet gondosan eltitkolta. Itt merďż˝szelt nďż˝ha trďż˝fďż˝san gondolni a nďż˝kre, voltak percei az italfogyasztďż˝snďż˝l, hogy nem vette komolyan a nďż˝ket, a szerelmeket, a furcsa tragďż˝diďż˝kat, szenvedďż˝lyeket, kďż˝nnyeket… Holott azelďż˝tt mindig egyďż˝tt sďż˝rt elhagyott szeretďż˝ivel.

Akkoriban tizenegy hďż˝lgyismerďż˝se volt Nagybotos Violďż˝nak a vďż˝rosban, tizenegy nďż˝, akik nem ismertďż˝k egymďż˝st, ďż˝s lďż˝tszďż˝lag mindegyik elhitte, hogy Viola halďż˝losan szerelmes. Ennyi szeretďż˝je mďż˝g sohasem volt egyszerre, tavaly csak hat volt, mďż˝gis szďż˝kni kellett a vďż˝rosbďż˝l, mert vďż˝gďż˝l ďż˝sszezavarta a hazugsďż˝gokat, ďż˝gďż˝reteket, keresztneveket, ďż˝lmďż˝ban kibeszďż˝lte ďż˝ket, a zsebei tele voltak mindenfďż˝le babonďż˝s tďż˝rgyakkal, amelyekkel a nďż˝k megajďż˝ndďż˝koztďż˝k, koszorďż˝ba font hajak, pďż˝nzdarabok, fďż˝tyolok, kesztyďż˝k, falevelek… Vďż˝gďż˝l kiďż˝rďż˝tette zsebeit ďż˝jjel a Duna-parton, egy halk ďż˝jszakďż˝n, ďż˝s elkullogott a vďż˝rosbďż˝l.

Tizenegy asszony meg leďż˝ny!… Amint nevďż˝ket egymďż˝s mellďż˝ ďż˝rta, szinte megrettent. Hol ďż˝s merre szedte ďż˝ssze ďż˝ket? Nďż˝ha azt hitte, hogy mind egyformďż˝k, mďż˝skor ismďż˝t megďż˝llapďż˝totta, hogy mindnek van valami kďż˝lďż˝nďż˝s szeszďż˝lye, boldogsďż˝ga, hiďż˝sďż˝ga vagy rďż˝geszmďż˝je, amelynek felhasznďż˝lďż˝sďż˝ra annak idejďż˝n a kďż˝zelďż˝kbe fďż˝rkďż˝zďż˝tt Nagybotos. Amint az Almafďż˝nďż˝l visszagondolt hďż˝dďż˝tďż˝saira, ďż˝gy ďż˝rezte, hogy nem is hďż˝dďż˝tott, kďż˝nnyen, gyorsan, szinte sablonos hazugsďż˝gok ďż˝rďż˝n engedtek hďż˝lgyei a rohamnak. A bďż˝kok, a virďż˝gok, a titkos kďż˝zszorďż˝tďż˝sok, lengďż˝ szavak, ďż˝rzelmes pillantďż˝sok megtettďż˝k a magukďż˝t. Csak a legderekabb kďż˝zďż˝ttďż˝k egy szelďż˝d, jďż˝szďż˝vďż˝ ďż˝s tapasztalatlan, szďż˝kďż˝s hajďż˝ ďż˝s megadďż˝, bďż˝natos szemďż˝, mondta nďż˝mi fďż˝lelemmel „maga ďż˝gy bďż˝nik velem, mint egy tapasztalt nďż˝csďż˝bďż˝tďż˝, pedig ďż˝n erre nem szolgďż˝ltattam okot”.

Ezt a sz�k�s �s sz�p ruh�j� h�lgy mondta, mintha egy r�gi eml�kk�nyvb�l olvasn� a sorokat. Nagybotos gyorsan a h�lgy finom cip�j�re, divatos kalapj�ra, feh�rnem�j�re terelte a besz�det, k�v�ncsis�got sz�nlelt vid�ken k�sz�lt menyasszonyi kelengy�k ir�nt, amelynek v�szna a nagymam�k szekr�ny�ben pihent, csod�lkozott monogramokon, �s nem �rtette, hogy lehet a cip�szalagot �gy megk�tni, hogy az soha fel ne bomoljon.

(„Szegďż˝nyke – gondolta magďż˝ban Nagybotos –, vajon jďż˝l alszik-e ďż˝jszaka?”)

A feketďż˝knek divatszďż˝nt ajďż˝nlott, a kezďż˝ket az ajkďż˝hoz emelte, majd homlokďż˝hoz ďż˝rintette, mintha mindig ďż˝ldďż˝sukat vďż˝rnďż˝. Nevetett a nevetďż˝kkel ďż˝s szomorkodott a szomorďż˝akkal. Azt tapasztalta, hogy az ellentmondďż˝s a nďż˝k kďż˝rďż˝ben ďż˝gyetlensďż˝g; helyeselni, sďż˝t magasztalni ďż˝s dicsďż˝rni kell ďż˝sszes bolondsďż˝gaikat, gyakran hangoztatni, hogy kilencven percent jďż˝ az asszonyok kďż˝zďż˝tt, majdnem angyal, szďż˝vnemessďż˝g, honleďż˝nyi lelkesedďż˝s, szegďż˝nyek irďż˝nti rďż˝szvďż˝t, ďż˝s a betegek megvigasztalďż˝sa a nďż˝k teendďż˝je. Nagybotos pedig ekkor mďż˝r meglehetďż˝s ďż˝reg lovag volt – szerette magďż˝t ďż˝letre-halďż˝lra rďż˝sďż˝zni a nďż˝kre.

Kďż˝rďż˝lbelďż˝l nyolcvan nďż˝ ďż˝lt Magyarorszďż˝gon, akiknek kezďż˝be helyezte sorsďż˝t. „Maholnap dolgozni fognak ďż˝rtem a nďż˝k, ha mďż˝r nagyon ďż˝reg leszek” – gondolta magďż˝ban, mikor a legkďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝bb csalďż˝doknďż˝l ebďż˝delt, vacsorďż˝lt, pulykďż˝t evett, ďż˝s mďż˝r majdnem elfogadta egy hďż˝lgy ajďż˝nlatďż˝t, hogy lďż˝pjen hďż˝zassďż˝gra… Szerettďż˝k a nďż˝k, ha Nagybotos ďż˝sszeďż˝rta adďż˝ssďż˝gait, jďż˝vedelmeit, vďż˝rhatďż˝ ďż˝rďż˝ksďż˝geit, ďż˝s komoly, ďż˝nnepďż˝lyes arccal ďż˝sszehajtottďż˝k az iratot, hogy ďż˝k majd rendet teremtenek a zďż˝rzavarban. Zsebkendďż˝it sohasem engedte parfďż˝mďż˝zni, hisz dďż˝lutďż˝n ďż˝s este mďż˝sfelďż˝ volt dolga, ďż˝s bizonyos, hogy a nďż˝k nyomban megismerik az idegen, ellensďż˝ges illatot. Valamint a nyakon ejtett csďż˝koknak sem volt barďż˝tja, ďż˝s az elďż˝szobďż˝k tďż˝krďż˝ben mindig megnďż˝zte, hogy nem maradt-e nďż˝i hajszďż˝l a kabďż˝tjďż˝n. A leveleket, amelyeket nďż˝k ďż˝rtak, nyomban elďż˝gette, ďż˝s a hamvakat a szďż˝lbe szďż˝rta. A komoly nďż˝k elďż˝tt mindig arra hivatkozott, hogy egďż˝sz nap dolgozik, tudomďż˝nyosan bďż˝vďż˝rkodik, ďż˝lete nagy munkďż˝jďż˝n tďż˝ri a fejďż˝t; a beteges, elvďż˝nďż˝lďż˝ asszonyoknak azt mondta, hogy reggeltďż˝l estig sportot ďż˝z, a kelďż˝ napsugďż˝rral lovagol a ligetben, dďż˝lelďż˝ttjďż˝t a teniszpďż˝lyďż˝n tďż˝lti, majd ďż˝szik ďż˝s csďż˝nakďż˝zik, hogy estďż˝re a vďż˝vďż˝teremben talďż˝lkozzďż˝k a klub tagjaival; az okos ďż˝s vďż˝gkedďż˝lyďż˝ nďż˝knek ďż˝szintďż˝n bevallotta, hogy naphosszat henyďż˝l, ďż˝jjel kďż˝borol, mint a kandďż˝rok a hďż˝ztetďż˝n, dohďż˝nyzik, jďż˝tszik, iszik, elveszett ember, az adďż˝sok bďż˝rtďż˝nďż˝ben fog meghalni; mďż˝g a hiszďż˝keny, kedves, tiszta szďż˝vďż˝ nďż˝k rďż˝szďż˝re vďż˝grendeletet ďż˝rt, mindennap hagyomďż˝nyozott nekik valamit, visszavett, ďż˝jra adott, nagy pecsďż˝teket ďż˝tďż˝tt a vďż˝grendeletekre, ďż˝s kďż˝rte, hogy sďż˝rjďż˝t ne hagyjďż˝k gondozatlanul… Legtďż˝bb baja termďż˝szetesen azokkal a nďż˝kkel volt, akik megkďż˝veteltďż˝k, hogy szoknyďż˝jukon ďż˝ljďż˝n, verseket mondjon, kďż˝nyveket felolvasson, gyomrďż˝ra vigyďż˝zzon, paprikďż˝t ne egyen, keveset igyon, ďż˝s „hďż˝nyadik a szivar?” – kďż˝rdeztďż˝k, midďż˝n a legelsďż˝re rďż˝gyďż˝jtott. Viszont e nďż˝kkel eszkomotďż˝ri^* ďż˝gyessďż˝ggel hitette el, hogy rumot mďż˝g ďż˝letďż˝ben nem ivott, tejet ďż˝s kďż˝vďż˝t szokott vacsorďż˝zni, ďż˝jfďż˝l elďż˝tt lefekszik, ďż˝s hajnalban Plutarkhoszt^* olvassa. „ďż˝, bďż˝r vďż˝gleg rendes ember lehetnďż˝k!” – sďż˝hajtotta, midďż˝n ďż˝jjelenkint ki- ďż˝s bemďż˝szkďż˝lt ablakokon, a szobalďż˝nynak ďż˝s ďż˝rnďż˝jďż˝nek egy napon eskďż˝dďż˝tt hďż˝sďż˝get, drďż˝tkerďż˝tďż˝seken ugrott ďż˝t, ďż˝s legfďż˝bb gondja volt, hogy a mďż˝rges hďż˝zďż˝rzďż˝ ebekkel barďż˝tsďż˝got tartson fenn. „ďż˝, bďż˝r ne volna mďż˝r egyďż˝b tennivalďż˝m, mint a kemence tďż˝zďż˝t nďż˝zni” – mondta ďż˝lmodozva, ďż˝s egy cirkuszmďż˝vďż˝sznďż˝ rďż˝szďż˝re elhordta a hďż˝zbďż˝l az asszonyok finom harisnyďż˝it.

Tizenegy asszony �s le�ny f�lt�keny szeme el�l j� volt megb�jni alkonyattal az Almaf�n�l, hab�r Marianka h�rom l�p�sr�l meg�rezte a kocsmaszagot, Paulina undorodott a doh�nyszag� bajuszt�l, �s Ilona a kez�n, a k�rm�n �szrevette, hogy kock�zott vagy k�rty�zott.

„Elkergetnek a vďż˝rosbďż˝l” – gondolta magďż˝ban, midďż˝n ismeretlen nďż˝k karjďż˝ba kapaszkodott, mert Jozefďż˝nak olyan ďż˝les szaglďż˝sa volt, hogy megďż˝rezte az idegen szoknyďż˝k szagďż˝t, Fancsett a szemďż˝bďż˝l kiolvasta, hogy beszďż˝lt-e nďż˝kkel, mďż˝g Margarďż˝ta gďż˝nyosan dugta el kezďż˝t elďż˝le. „Pfuj, mďż˝r megint kit csďż˝kolt meg?”

„Megmďż˝rgeznek elďż˝bb-utďż˝bb” – gondolta ismďż˝t, midďż˝n kďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝ ideig-ďż˝rďż˝ig tartďż˝ szerelmi ďż˝gyeit lebonyolďż˝totta, ďż˝s ezalatt nďż˝gy-ďż˝t helyen vďż˝rtďż˝k egyszerre a vďż˝rosban. Adďż˝lnak olyan ujjai voltak, mint az acďż˝l, s tďż˝bbszďż˝r megďż˝gďż˝rte, hogy megfojtja Nagybotost, ha megcsalja. Egyszer mďż˝r a torkďż˝ra szorďż˝totta a kezďż˝t, ďż˝s Nagybotos csaknem elďż˝jult. Rďż˝za ďż˝llandďż˝an tďż˝ltďż˝tt pisztolyt tartott a fehďż˝rnemďż˝s szekrďż˝nyďż˝ben. ďż˝s „kis Ilonka” oly hidegvďż˝rrel elvďż˝gja a nyakďż˝t, mint egy csirk��t, ha ďż˝lmďż˝ban idegen asszonynevet mond.

„Elďż˝tkoznak, megbabonďż˝znak, ellenem imďż˝dkoznak ďż˝s felbďż˝szďż˝tik ellenem a fďż˝rfiakat, vďż˝resre veretnek ďż˝s bďż˝rtďż˝nbe zďż˝ratnak” – gondolta, mikor estve az utcďż˝n valamely csinos nďż˝ utďż˝n futott, csak attďż˝l rettegett, hogy egyik szeretďż˝je rejtďż˝zik a fďż˝tyol alatt, mint Boris, aki gyakran ďż˝ltďż˝zďż˝tt fďż˝rfiruhďż˝ba, hogy Nagybotost kikďż˝mlelje, vagy pedig Agďż˝tha, aki estve velencei, rojtos kendďż˝t borďż˝tott a fejďż˝re, s arra vette ďż˝tjďż˝t, amerre Nagybotosnak jďż˝nni kell. Ilona idegen nďż˝k nevďż˝ben esedezett telefon, ďż˝s kďż˝ldďż˝nc ďż˝tjďż˝n szerelmi bďż˝jitalt kďż˝ldďż˝tt vidďż˝krďż˝l, ďż˝s mďż˝g Nagybotos mďż˝lyen elaludt, a nevďż˝t a mellďż˝re tetovďż˝lta. Ugyancsak vigyďż˝zni kellett, hogy Nagybotos elkerďż˝lje a csapdďż˝kat.

 

Tizenegy vagy tizenkďż˝t asszony volt, akire Nagybotos fďż˝lďż˝nk ďż˝s szent szerelemmel gondolt. Mďż˝r nem is tudta teljes bizonyossďż˝ggal. Csak a kďż˝telessďż˝geit ismerte, s a leggyďż˝ngďż˝debb nďż˝nek is ďż˝gy engedelmeskedett, mint a fďż˝rfias, energikus hďż˝lgyeknek. Jobbra-balra rendeltďż˝k a vďż˝rosba, utazďż˝saikra elkďż˝sďż˝rtettďż˝k magukat, a templom elďż˝tt vďż˝rakoztattďż˝k, ďż˝s a cukrďż˝szdďż˝kban leďż˝ltettďż˝k, hogy estig vďż˝rjon; nďż˝orvosok elďż˝szobďż˝iban, divattermekben ďż˝s a korzďż˝n, a fďż˝rdďż˝hely platďż˝njai alatt, a szemkďż˝zti hďż˝z kapualjďż˝ban, ďż˝jjel, kis ďż˝llomďż˝sokon, dunai hajďż˝kon, a Normafďż˝nďż˝l ďż˝s a budai kioszkban vďż˝rt Nagybotos – mindig vďż˝rt asszonyra, leďż˝nyra, estve megismerte a lďż˝pďż˝seik hangjďż˝t, a sďż˝tďż˝tben a hangjukat ďż˝s a szďż˝lben lengďż˝ kalaptollukat.

V�rt.

H�napok, csaknem esztend�k m�ltak el. A tizenegy n� h�s�gesen kitartott Nagybotos mellett.

– Vajon, ha meghalnďż˝k? – kďż˝rdezte egyszer magďż˝ban, vagy az ďż˝reg tďż˝rzsvendďż˝gtďż˝l az Almafďż˝nďż˝l.

S az �tlet �r�m�re t�bbet ivott a szok�sosn�l, �jjel b�cs�leveleket �rt, tizenegyet egyform�t, szomor�t, megb�n�t, term�szetesen mindegyiket biztos�totta, hogy �rte hal meg, �s hajnalban eldobta kalapj�t a L�nch�don.

 

Ezut�n k�t napig nem mutatkozott Nagybotos Viola az utc�n. Elb�jt, elz�rk�zott. Harmadnapra megunta a mag�nyt, �s felkereste a legderekasabbat, legjobbat n�ismer�sei k�z�l, aranysz�v� Kl�rit.

– Bocsďż˝ss meg, trďż˝fďż˝ltam, nem haltam meg.

Aranysz�v� Kl�ri kis�rt szemmel, de nyugodtan m�rte v�gig Nagybotost:

– Sajnďż˝lom, mďż˝r kďż˝sďż˝, mďż˝r megsirattalak, elbďż˝csďż˝ztam tďż˝led, elfelejtettelek.

Nagybotos megcs�v�lta fej�t.

– Hisz ďż˝lek.

– Nekem meghaltďż˝l. Kedves, drďż˝ga halottam vagy. Engedd, hogy halďż˝lod ďż˝vfordulďż˝jďż˝n ďż˝rted imďż˝dkozzam, fekete ruhďż˝t ďż˝ltsek, ďż˝s kicsit sďż˝rdogďż˝ljak a kanapďż˝ sarkďż˝ban. Ne fosszďż˝l meg ettďż˝l a fďż˝jdalmas ďż˝rďż˝mtďż˝l.

A halottaib�l visszat�rt Nagybotos nem tehetett egyebet, mint tov�bb ment.

A „komoly asszonyok” a levegďż˝be nďż˝ztek, mikor meglďż˝ttďż˝k.

– Ostobasďż˝got csinďż˝lt – mondtďż˝k, s elfordultak.

Az indulatosabb h�lgyek r�viden v�geztek. Kinyitott�k az ajt�t:

– Gazember, elszďż˝kďż˝tt?

A v�g �s bolondos asszonyk�k hangosan felkacagtak, amikor Nagybotost ism�t megpillantott�k.

– Ejnye, talďż˝n fele sem igaz annak a sok rďż˝galomnak, amit halďż˝la alkalmďż˝bďż˝l beszďż˝ltek szerte a vďż˝rosban?

Nagybotos keservesen meglakolt, nagy pr�b�ra tette a n�ket. A visszat�rt halottal senki sem �llott t�bb� sz�ba. Elsiratt�k, elfelejtett�k, elrakt�k kedves eml�kek k�z�. Azt�n Nagybotos n�lk�l folyt tov�bb �let�k a tizenegy asszonyoknak.

– Ne jďż˝jj vissza a mďż˝svilďż˝grďż˝l! – ďż˝rta fel az ajtďż˝fejfďż˝ra Nagybotos, ahovďż˝ a babonďż˝s betďż˝ket szokta ďż˝rni.

 

Egyszer r�gen h�rsf�k alatt mentem �szid�ben, b�styas�t�nynak nevezt�k a helyet, az enyhe d�lut�ni sz�l �jra j�tszadozott a lehullott levelekkel, mint a gondolat, amely az elm�lt ifj�s�got k�r�lborongja: valami koppant a kalapomon. Megn�ztem. Egy v�rcsepp hullott re�.

A vďż˝rcsepp Rozďż˝lit jelentette; tudtam, hogy a kďż˝rnyďż˝ken lakik valahol. Egy Anjou-korabeli hďż˝z erkďż˝lyďż˝n ďż˝llott – a hagyomďż˝ny szerint Rďż˝bert Kďż˝roly^* dugdosta itt szeretďż˝it, a hegyben fďż˝ld alatti ďż˝t vezetett idďż˝ig, ďż˝s a kapitďż˝nyok kďż˝csagtollas fďż˝vegďż˝ket megemeltďż˝k az erkďż˝ly alatt –, az ďż˝sz felhďż˝it nďż˝zte, s arra gondolt, hogy az utolsďż˝ szerelem is bďż˝csďż˝zďż˝ban van. Rďż˝gi hďż˝napok ďż˝ta ďż˝lldogďż˝lt az erkďż˝lyen, a hďż˝rsfďż˝k virďż˝goztak, hervadtak, mint a szentimentďż˝lis regďż˝nyekben. A bďż˝nat vďż˝gre megtalďż˝lta ďż˝tjďż˝t, mint a sziklďż˝ba zďż˝rt vďż˝z, ďż˝s Rozďż˝li szďż˝vďż˝bďż˝l cseppenkint hullott a vďż˝r: akit vďż˝rt, az nem jďż˝tt el.

Pedig estďż˝nkint a kďż˝rtya mindig megmutatta. (Mennyi kďż˝rtyďż˝t vetnek Budďż˝n!) Az ollďż˝ a hegyďż˝vel megďż˝llott a padlďż˝ban. Tarka szarkďż˝k jďż˝ttek a Vďż˝rmezďż˝ tďż˝jďż˝kďż˝rďż˝l, ďż˝s a fďż˝kra ďż˝ltek. Egy ďż˝reg dajka naphosszat mesďż˝lte az elďż˝tkozott kastďż˝ly tďż˝rtďż˝netďż˝t, ahol a szďż˝l nyugtalanďż˝tďż˝an zďż˝gott, de holdas ďż˝jfeleken felhangzott a lovag ropogďż˝ lďż˝pďż˝se. Mikor Rozďż˝li azt szerette volna megtudni, hogy mi lakozik odabďż˝vďż˝l a fďż˝rfiakban. Elmondtďż˝k mesďż˝iket, ďż˝lmaikat, vďż˝gyďż˝dďż˝saikat. Rajongďż˝sukat hallgatni: mily tďż˝nemďż˝nyes ďż˝jfďż˝l volt! S hangjuk, midďż˝n fuvolďż˝zott, ďż˝s a tekintetďż˝k csaknem kďż˝nnybe lďż˝badt! Jďż˝ttek, jďż˝ttek az elďż˝tkozott kastďż˝lyba, ďż˝s a szďż˝p szavakat, mondanivalďż˝kat elhoztďż˝k, mint kincseiket. Aztďż˝n elmentek. Rozďż˝li mindig hosszasabb pillantďż˝st vetett a kerti kapu mďż˝gďż˝tt eltďż˝nďż˝ lovagokra. Mďż˝g a kďż˝penyege lďż˝tszott, aztďż˝n csak a toll a sďż˝vege mellett, majd sďż˝tďż˝tsďż˝g lett a helyen, ahol elďż˝bb mďż˝g a lovag szeme vilďż˝gďż˝tott. A kapuig is elkďż˝sďż˝rte ďż˝ket, az ďż˝tra ďż˝llott, hogy tovďż˝bb lďż˝thassa lengďż˝ kabďż˝tjukat. Szinte megrezzent, sďż˝rva fakadt, ha valamelyik megtartotta ďż˝gďż˝retďż˝t ďż˝s visszatďż˝rt… Vajon ki fďż˝tyďż˝rďż˝szi Lohengrin nďż˝szindulďż˝jďż˝t^* az elďż˝tkozott kastďż˝ly kďż˝rďż˝l?

Az utolsďż˝ lovag – a legkedvesebb – mďż˝g csak fďż˝lig mondta el a mesďż˝t, az ujjhegyďż˝t csďż˝kolta meg csupďż˝n, ďż˝s ďż˝brďż˝ndos szeme a Rozďż˝li cipďż˝jďż˝ig ďż˝rt (amelyrďż˝l mindig sok mondanivalďż˝juk volt a fďż˝rfiaknak), a szalagokig, amelyek a bokďż˝n bokrďż˝tďż˝ba voltak kďż˝tve, ďż˝s a cipďż˝sarkďż˝ig, amelynek nyomďż˝t sok lovag viselte a szďż˝ve felett, az eleven hďż˝son. Mennyifelďż˝ jďż˝r egy nďż˝nek a lďż˝ba, mily rengeteg utakat vďż˝geznek a cipďż˝k, a gyďż˝nge bokďż˝k mennyit fďż˝radoznak, kďż˝vďż˝natosan mutatkoznak, a sarkok mily kďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝ talajokat ďż˝rintenek! A homokban, a tenger fďż˝venyďż˝ben, a puha erdei ďż˝ton, bďż˝li terem parkettjďż˝n, sďż˝ros mellďż˝kutakon az elďż˝vďż˝rosban, vasďż˝ti tďż˝ltďż˝s mentďż˝n ďż˝s hintďż˝ szďż˝nyegďż˝n jďż˝rnak a lďż˝bak. Kďż˝r, hogy a nyugalmazott nďż˝i cipďż˝k nem tudnak beszďż˝lni. (ďż˝jjel, a hotel folyosďż˝jďż˝n megkďż˝rdezi ďż˝ket a bďż˝rszolga: honnan jďż˝ttek, hovďż˝ mentek? A hajnali vonat elviszi ďż˝ket.)

– A lďż˝bamat imďż˝dtďż˝k – mondta Rozďż˝li, midďż˝n budai ďż˝reg asszonysďż˝gok uzsonnďż˝ra meglďż˝togattďż˝k. – Hevertek elďż˝tte, sďż˝rtak, eskďż˝dďż˝ztek. Furcsa, hogy a lďż˝bam nem vďż˝ltozott.

– A kezeim csodďż˝latďż˝val sem tudtak eltelni. Vajon hovďż˝ lettek a kesztyďż˝im, amelyeket a kor divatja szerint ellopkodtak a fďż˝rfiak? Valahol egy nyugalmazott tiszt ďż˝r ďż˝l a kďż˝lyha elďż˝tt, ďż˝s karosszďż˝kďż˝ben a kesztyďż˝imet nďż˝zegeti – mondta estefelďż˝.

– A hajtďż˝im ďż˝s a harisnyakďż˝tďż˝im, bďż˝lakon elveszďż˝tett kiskendďż˝im, elajďż˝ndďż˝kozott barna hajszďż˝laim, vajon merre vettďż˝k ďż˝tjukat? Hovďż˝, merre hordtďż˝k el a fďż˝rfiak a papucsaimat, szalagjaimat, csipkďż˝imet? Mďż˝r javďż˝ban ďż˝szďż˝lt a hajam, ďż˝s fďż˝rfiak mďż˝g mindig azďż˝rt kďż˝nyďż˝rďż˝gtek, hogy kis koszorďż˝t fonjak a hajambďż˝l, amelyet a szďż˝vďż˝k fďż˝lďż˝tt viselhessenek – szďż˝lt ďż˝jszaka felďż˝, midďż˝n a budai barďż˝tnďż˝k mind az ajtďż˝ban ďż˝lltak ďż˝s bďż˝csďż˝zva bďż˝longattak. „A hajak… a harisnyakďż˝tďż˝k… a gombostďż˝k…” ismďż˝teltďż˝k.

– ďż˝s most mindennap egy csepp vďż˝r hull ki a szďż˝vembďż˝l… Ez is csak ďż˝rtďż˝k van, akik nem jďż˝ttek vissza – mondďż˝ Rozďż˝li, eltakarva az arcďż˝t, mert attďż˝l fďż˝lt, hogy a barďż˝tnďż˝k nem lďż˝tjďż˝k ďż˝t elďż˝g szďż˝pnek e pillanatban.

A barďż˝tnďż˝k a setďż˝tes budai utcďż˝kon, ahol a szďż˝l mindig ďż˝gy lebeg, mint az ďż˝regasszonyok viklerje^*, ďż˝sszedugtďż˝k a fejďż˝ket, ďż˝s azon tanakodtak, hogy Rozďż˝li vďż˝rďż˝nek hullďż˝sďż˝t meg kell gyďż˝gyďż˝tani. Kďż˝lďż˝nbďż˝zďż˝ terveket eszeltek ki – a fantďż˝zia Budďż˝n is fantďż˝zia! – a legfiatalabb arra vďż˝llalkozott, hogy elcsďż˝bďż˝tja Pestrďż˝l Budďż˝ra az utolsďż˝ lovagot, aki mondanivalďż˝jďż˝t nem fejezte be (vďż˝rďż˝sesszďż˝ke, nagy hajďż˝, hervadt asszony volt, aki nagyokat nevetett, ďż˝s bizonyosan tudta, hogy a fďż˝rfiak szeretnďż˝k meghďż˝dďż˝tani), az ďż˝reg asszonysďż˝gok ellenben a templomot ajďż˝nlottďż˝k. Rozďż˝lit besoroztďż˝k maguk kďż˝zďż˝, ďż˝s vasďż˝rnap ďż˝nnepďż˝lyesen a Fďż˝ utcai templomba vezettďż˝k, mintha eskďż˝vďż˝re kďż˝sďż˝rnďż˝k. Rozďż˝li kďż˝nnyes szemmel nďż˝zett barďż˝tnďż˝i arcďż˝ba, izgatott ďż˝s ďż˝nnepďż˝lyes volt, a barďż˝tnďż˝k csendesen lďż˝pkedtek kďż˝rďż˝lďż˝tte, mintha temetďż˝sre kďż˝sďż˝rnďż˝k.

A templomban valďż˝ban megkďż˝nnyebbďż˝lt Rozďż˝li. ďż˝j ďż˝s ďż˝rdekes volt neki a bďż˝nat, a remďż˝nytelen bďż˝nat; hisz idďż˝ig, rďż˝gi kedveseiďż˝rt kďż˝nyďż˝rgďż˝tt, titokban mďż˝r tanulta az ďż˝j imďż˝dsďż˝got, amelyet az ďż˝jďż˝rt fog mondani. Mindig feltďż˝telesen imďż˝dkozott… ha visszajďż˝n… ha jďż˝l viseli magďż˝t… ha hďż˝sďż˝ges lesz hozzďż˝m… „akkor segďż˝tsd meg, Mďż˝ria”.

M�ria szel�den n�zett le az olt�rk�pr�l. Ah, ki ismern� az asszonyokat, ha � nem ismern�?

„Ha virďż˝got hoz… ha bocsďż˝natot kďż˝r… ha megeskďż˝szik elhunyt nďż˝vďż˝rkďż˝jďż˝re… ha csalfasďż˝g ďż˝s hazugsďż˝g nďż˝lkďż˝l elmondja, hol jďż˝rt azďż˝ta, kit szeretett, kik szerettďż˝k…, … ha megfogadja, hogy tďż˝bbďż˝ sohasem hagy el”: ďż˝gy hangzottak hajdan az imďż˝k, ďż˝s a lovagnak ugyancsak kellett tudni a tennivalďż˝jďż˝t, hogy Rozďż˝li az ďż˝sszes feltďż˝teleket elhagyja imďż˝jďż˝bďż˝l, amelyet rokonďż˝hoz, testvďż˝rďż˝hez, leghďż˝bb barďż˝tnďż˝jďż˝hez, Mďż˝riďż˝hoz intďż˝zett. Rozďż˝li rďż˝gi lovagjai fďż˝ltek is ez idďż˝ tďż˝jt. Messzirďż˝l levettďż˝k kalapjukat a templomok elďż˝tt. Odabent Mďż˝ria figyel, ďż˝s Rozďż˝li pďż˝rtjďż˝n van. A kockďż˝zďż˝k, a szoknyďż˝sok, a korhelyek, a hazugok ďż˝s a tďż˝bbi fajtďż˝jďż˝ fďż˝rfiak nem merďż˝szeltek szembe szďż˝llni az ďż˝gi hatalmassďż˝ggal. „Csak addig lesz szerencsďż˝d, amďż˝g hozzďż˝m hďż˝sďż˝ges vagy” – mondogatta Rozďż˝li, gyďż˝nyďż˝rďż˝ ďż˝letďż˝n ďż˝t, ďż˝s a lovagok Szent Gyďż˝rgyďż˝t^* vagy Kristďż˝fot^* fďż˝lve, cserbenhagytďż˝k.

�s mert ism�t a templomban �lt Roz�li, r�gi p�rtfog�n�je megbocs�totta a sok hazug �sszek�ttet�st, amit a f�rfiaknak fenyeget�sk�ppen mondott, gy�ng�den tekintett al� az olt�rk�pr�l.

Roz�li sok�ig nem merte felvetni a szem�t. Ah, hisz annyiszor el�rulta a Legdr�g�bb Asszonyt! Oly gyakran �ldott meg nev�ben vall�sos f�rfiakat, hogy a Sz�z val�ban megharagudhatott re�.

De k�s�bb sz�v�be n�zett, majd a tekintet�t k�r�lj�ratta a templomban. Csup�n egy nagyon �reg, v�r�sbor arcsz�n� �r �ld�g�lt legh�tul. �s a sz�ve �gy sz�lt:

– Szďż˝l van ďż˝s hideg van. Mďż˝ria, Anyďż˝nk, kďż˝ldjďż˝l valakit, akit ďż˝gy szerethessek, mint egykor ďż˝t szerettem, akinek nevďż˝t meg nem mondhatom… Akit mindig visszavďż˝rok. Kďż˝ldd ďż˝rtem, hogy megsimogassam, hogy mindent elmondhassak neki, amit mindig ďż˝rzek, mindig gondolok, de mďż˝g senkinek sem mondtam el ďż˝letemben. Mindig csak a fďż˝rfiakat hagytam beszďż˝lni. ďż˝n sohasem mondtam meg nekik, hogy igazďż˝n mit ďż˝lmodtam. Kďż˝ldj valakit, aki meghallgasson, megbocsďż˝sson nekem. A kezemet megfogja, ďż˝s szomorďż˝an, hosszan meghallgasson.

– Szep-tem-ber! – ketyegett a toronyban az ďż˝ra.

– Akinek vďż˝gre elmondhatom, hogy mit gondoltam, amďż˝g fiatal voltam… Hogy mit ďż˝lmodtam, ďż˝s a szďż˝vemben mi tďż˝rtďż˝nt!… Kďż˝ldj nekem valakit.

A Sz�z halkan intett.

Az Anjou-h�z erk�ly�n egy kis fecske �lt, vill�sfark� fecske, aki �sszel nem tudott elutazni a t�bbivel. Engedte, hogy megfogja sz�rnyait Roz�li, kis h�zat rakatott neki, piros nadr�got �s z�ld sapk�t varrt sz�m�ra. �s a fecske mindv�gig t�relmesen meghallgatta Roz�li mondanival�it.

Az �r�k ezent�l csendesebben �t�ttek Bud�n. Roz�li nem hallott meg minden �ra�t�st. A fecske �nekelt ezalatt.

 

M�g egyszer �s utolj�ra szeretett Roz�li, holott minden alkalommal azt hitte, hogy el�sz�r �s utolj�ra szeret. Igazi n� volt, imak�nyvi fejezetekkel �s temet�i s�rk�vek felirataival volt tele a sz�ve. A sz�v halottait boldogan, b�san sz�mon tartotta, mintha az id�ben elt�volodva, valamennyi kedvese egyben gyermeke lett volna, halott, mosolyg�s arccal k�s�rt�s, inges kis gyermeke.

Az utolsďż˝ szerelem termďż˝szetesen boldogabb az elsďż˝nďż˝l. Boldogabb, bolondabb, fďż˝jdalmasabb, kďż˝tsďż˝gbeejtďż˝bb, ďż˝s ďż˝ a levegďż˝, a tďż˝kďż˝r, a rugalmassďż˝ga a lďż˝baknak, vďż˝llaknak, hangulatoknak. ďż˝ a kďż˝nnyďż˝, lenge jďż˝rďż˝s, ďż˝ az egyetlen jďż˝l ďż˝llďż˝ kalap. Az utolsďż˝ szerelem az ďż˝lom, amelyet az ďż˝tkarolt pďż˝rnďż˝n remegve, fďż˝lve ďż˝lmodnak a nďż˝k. Lepke, amely rizsporos szďż˝rnyait a homlokomon pihenteti. Ah, ne ketyegjen hangosan az ďż˝ra sem. Maradj, kedves lepke. A tornyok valahol messze ďż˝jfďż˝lt kongatnak, halottak sďż˝tďż˝lnak el az ablak alatt, a szomszďż˝d szobďż˝ban ropog a padlďż˝ valakinek a lďż˝ptei alatt – de nincs addig semmi baj, amďż˝g a lepke a homlokomon ďż˝ldďż˝gďż˝l. Rozďż˝li reggelenkint sokďż˝ig ďż˝s elgondolkozva nďż˝zte kďż˝zitďż˝krďż˝ben a lepke helyďż˝t homlokďż˝n. Az ezďż˝stďż˝s hajszďż˝lak egyenkint megszďż˝laltak a halďż˝ntďż˝kďż˝n, kondor fekete hajďż˝ban. Mindegyik szerette volna elmondani tďż˝rtďż˝netďż˝t – utazďż˝sďż˝t a nagy sivatagrďż˝l idďż˝ig, a szďż˝l vagy madďż˝r hďż˝tďż˝n, a tengerek felett rďż˝pkďż˝dnek az ďż˝sz hajak viharzďż˝ ďż˝jszakďż˝kon, ďż˝s ďż˝tjukat az ďż˝g nďż˝gy tďż˝ja felďż˝ vettďż˝k. De Rozďż˝li most nem volt kďż˝vďż˝ncsi 19** mďż˝jus havďż˝ra, amikor a halďż˝ntďż˝kďż˝n balrďż˝l a szďż˝v oldalďż˝n, az elsďż˝ ďż˝sz hajszďż˝lakat felfedezte. Heten voltak.

– Hďż˝t fiam volt – mondta Rozďż˝li megnyugodva. (A jobb oldalon jelentkezďż˝ fehďż˝r hajszďż˝lak a leďż˝nyokat jelentettďż˝k.)

Egy �jjel idegen v�rosba �lmodta mag�t Roz�li, �s harmonik�zott valaki az ablaka alatt. Reggel elt�n�dve �lt az �gya sz�l�n.

– Csak Bďż˝cs lehet ez az idegen, ďż˝lombeli vďż˝ros. Sohasem voltam Bďż˝csben. Odamegyďż˝nk Mďż˝riďż˝val.

M�ri� (egy lusta, heny�l� f�rfi�, aki �let�t egy k�nyelmes kanap�n t�lt�tte, �s r�gi halott k�lt�kb�l tanult udvarolni, sz�p szavakat mondani, hazudni) helyeselte a tervet.

– Miutďż˝n veszďż˝lyes dolog volna egyďż˝tt elutaznunk, ďż˝n majd Kelenfďż˝ldďż˝n vagy Gyďż˝rben szďż˝llok fel a bďż˝csi vonatra.

M�snap, mid�n Roz�li elutazott, M�ri� a m�sik oldal�ra fordult, m�g egy verset aludt, tal�n m�r el is felejtette az asszonyt.

Rozďż˝li tehďż˝t egyedďż˝l, magďż˝nyosan ďż˝rkezett Bďż˝csbe. Szďż˝vfďż˝jdalmai Kelenfďż˝ldnďż˝l, boldog remďż˝nykedďż˝se Gyďż˝r alatt, vďż˝gďż˝l csďż˝ggedt, ďż˝letunt hangulata az orszďż˝ghatďż˝rnďż˝l egy egďż˝sz ďż˝letre sok volt. Szegďż˝ny nďż˝k azonban kibďż˝rjďż˝k a legnagyobb fďż˝jdalmakat, mďż˝g sďż˝rni sem tudott, csak bďż˝vďż˝lrďż˝l morajlott benne egy tompa gondolat, mint az erdďż˝ben a vďż˝zesďż˝st hallani: „ďż˝ngyilkos leszek Bďż˝csben”. (Az ďż˝ton fiatal fďż˝rfi ďż˝lt vele szemben a vasďż˝ti kocsiban, tapasztalatlan kďż˝k szeme volt, ďż˝s a szivartďż˝rcďż˝jďż˝n ezďż˝st szarvasfej volt. Szerelmes szavakat mondott, vďż˝gďż˝l megkďż˝rdezte, hol fogad szďż˝llďż˝st Rozďż˝li. Az asszony elmosolyodott, ďż˝s a Grand Hotel cďż˝mďż˝t mondta, holott elďż˝re elhatďż˝rozott dolog volt, hogy Mďż˝riďż˝val a kďż˝lvďż˝rosban, a Borznďż˝l szďż˝llnak meg.) „ďż˝ngyilkos leszek Bďż˝csben” – zďż˝gott a tarpataki vďż˝zesďż˝s valahol az asszony emlďż˝kei kďż˝zďż˝tt. Erdďż˝n ment, lďż˝gy talajon siklott a lďż˝ba, O. B. volt belďż˝ szerelmes, ďż˝s kis francia napernyďż˝je volt azon a nyďż˝ron, mikor a vďż˝zesďż˝st hallotta. Most ďż˝jra fďż˝lďż˝be morajlott… A Borzban, mikor megszďż˝llott ďż˝s kďż˝rďż˝lnďż˝zett, ďż˝gy vďż˝ltoztatta elhatďż˝rozďż˝sďż˝t: „Talďż˝n, ha ďż˝jjel itt meggyilkolnďż˝nak… Az volna a legjobb.”

A sďż˝tďż˝t, kis elďż˝vďż˝rosi fogadďż˝ban a portďż˝s megcsodďż˝lta finom ruhďż˝jďż˝t, pompďż˝s ďż˝tibďż˝rďż˝ndjďż˝t, a legszebb szobďż˝t megnyitottďż˝k, ahol elďż˝kelďż˝ tďż˝ncosnďż˝ mďż˝rget ivott a mďż˝lt hďż˝ten. A szomszďż˝dban egy tďż˝nkrement marhakereskedďż˝ lakott, aki egďż˝sz ďż˝jjel sďż˝tďż˝lt fel ďż˝s alďż˝, a Borzban mindenki vďż˝rta a pisztoly dďż˝rrenďż˝sďż˝t, ďż˝lmos szobalďż˝nyok a kulcslyukra szorďż˝tottďż˝k a fďż˝lďż˝ket. A kereskedďż˝ csak jďż˝rt fel ďż˝s alďż˝, mďż˝g nem kďż˝szďż˝lt el magďż˝val. A fďż˝ldszinten verekedďż˝s volt egy nďż˝ miatt. A portďż˝s kivetette a nďż˝t. A fďż˝rfiak egy darabig morogtak a bajuszuk alatt, vďż˝gďż˝l egyenkint eltďż˝voztak. A numero 8-ban nďż˝szutasok voltak, ďż˝s az ďż˝reg szďż˝llodďż˝s meg fia dďż˝lutďż˝n ďż˝ta leskelďż˝dtek az ajtďż˝ elďż˝tt. Rozďż˝li minderrďż˝l nem tudott semmit. Az ďż˝gyban fekďż˝dt, a tapďż˝ta kďż˝lďż˝nďż˝s formďż˝jďż˝ rďż˝zsďż˝ira fďż˝ggesztette a szemďż˝t, ďż˝s a halďż˝lt vďż˝rta. Kďż˝nn felhďż˝szakadďż˝s keletkezett, ďż˝s az ablakon ezer ujj kopogott – a halottak kezei, akik eljďż˝ttek az utolsďż˝ ďż˝jszakďż˝n, hogy bďż˝csďż˝t vegyenek Rďż˝zďż˝litďż˝l.

Rozďż˝li mindeddig jďż˝ravalďż˝, derďż˝k asszony volt, semmi jďż˝rtassďż˝ga nem volt a szerelmi ďż˝ngyilkossďż˝gban, mďż˝g sohasem ugrott vďż˝zbe, mďż˝rget sem ďż˝vott, vďż˝grendeletet sem ďż˝rt. Mozdulatlanul fekďż˝dt, a lďż˝legzetďż˝t visszafojtotta, hogy hallja a kďż˝zelgďż˝ halďż˝l nesztelen lďż˝pteit. A rďż˝zsďż˝k mozogni kezdtek a falon – ďż˝sztak, ďż˝sztak egy lďż˝thatatlan nagy folyďż˝n jobbrďż˝l balra, mintha az ďż˝let ďż˝szna el messzire.

E halďż˝losan komoly, szomorďż˝ percekben Rozďż˝linak egy bizonyos szag jutott az eszďż˝be, amelyet a lďż˝pcsďż˝n ďż˝rzett orra, amidďż˝n a szďż˝llodďż˝ba megďż˝rkezett. Pďż˝rkďż˝lt hal szaga volt – gyermekkorďż˝ban a Tisza mellett evett a halbďż˝l, ďż˝s ďż˝ze most ďż˝nyďż˝t csiklandozta. Csengetett tehďż˝t, ďż˝s pďż˝rkďż˝lt halat hozatott. – ďż˝s egy ďż˝veg pezsgďż˝t is – mondta, ďż˝s szďż˝razon, nyugodtan nďż˝zett a szobalďż˝nyra, mint aki minden este pezsgďż˝t iszik.

A hal nagyon is jďż˝ volt, zsidďż˝s, fďż˝szeres; – szombat van faluhelyen, ďż˝s a zsidďż˝lďż˝nyok az ďż˝j ruhďż˝jukban sďż˝tďż˝lnak az akďż˝cok alatt, a perkďż˝lruhďż˝nak hďż˝vďż˝s, nyolcassal felďż˝ntďż˝tt vidďż˝ki boltiszaga van… ďż˝j szalag van a fďż˝lcipďż˝ben, ďż˝s egy kis nyakbavalďż˝ lďż˝ncot nďż˝zegetnek a lďż˝nyok, gondolta Rozďż˝li az elsďż˝ pohďż˝r pezsgďż˝ utďż˝n, amelyet gyorsan lehajtott.

„A pďż˝nzem legyen a szegďż˝ny menekďż˝ltekďż˝” – ďż˝rta egy darab papirosra, mert eszďż˝be jutott, hogy nďż˝hďż˝ny ezer koronďż˝t hozott magďż˝val az ďż˝tra. (A megtakarďż˝tott pďż˝nzecskďż˝jďż˝t.)

Ezut�n �jra ivott, a tap�ta r�zs�i mind nagyobbak lettek, a l�mpa lejjebb ereszkedett, a szoba h�tter�ben a Saj� folydog�lt, kisl�nyok l�pkedtek ki a falb�l, r�vid szokny�s falusi l�nyk�k, �s �nekelni kezdtek. Roz�li d�dolgatott az �gyban, mintha valaki m�s, egy halott �nekelt volna:

A pezsg� elfogyott, Roz�li �nekelve temette a fej�t a p�rn�ba, �s reggel a szobal�ny kopogtat�s�ra betegen, f�radtan �bredt, mintha m�svil�gr�l t�rt volna vissza.

„A pďż˝nzem…” – olvasta a cďż˝dulďż˝n az ďż˝gya mellett. Bďż˝gyadtan, betegen, testben-lďż˝lekben ďż˝sszetďż˝rve ďż˝ltďż˝zkďż˝dďż˝tt. Kďż˝nn napsugďż˝r, ďż˝sz. Elindult a portďż˝s ďż˝tbaigazďż˝tďż˝sa nyomďż˝n a belvďż˝ros felďż˝.

�s ment, mendeg�lt reggelt�l estig, nem gondolkozott, nem n�zett sem jobbra, sem balra, ment, apr� l�bai f�radhatatlanul vitt�k, a delet nem vette �szre, �s M�ri� sem jutott esz�be.

Egy rend�r udvariasan, de szigor�an a kebl�re mutatott. Roz�li a kebl�hez kapott. A p�nze volt ott, nagy bankjegyek, amelyek f�lig kics�sztak a ruh�ja al�l. Az els� l�mp�st felgy�jtott�k a sz�csbolton. Roz�li bel�pett a boltba, �s r�mutatott egy sz�rm�re:

– Hogy ez?

A boltos �sszer�ncolta a homlok�t:

– Nďż˝gyezer korona – mondta.

Roz�li kivette a p�nzt, fizetett, �s este elutazott B�csb�l.

Egyszer, sok�ra, mid�n nyugodtan �ld�g�lt h�rsf�k alatt, �s sz�les orr�, k�nyelmes cip� volt a l�b�n, �s m�r az�rt sem haragudott, ha �reg gavall�rok �gy eml�keztek, hogy fiatalkor�ban aranysz�n� volt a haja, holott barna volt, teh�t hervadt leveleket tartott a kez�ben, �s halkan �gy besz�lt:

– Bďż˝csben jďż˝rvďż˝n, csodaszďż˝p prďż˝met lďż˝ttam egyszer a Kďż˝rntnerstrassďż˝n. Igen drďż˝ga volt, de pďż˝rjďż˝t azďż˝ta sem leltem. Sokďż˝ig haboztam, alkudtam, szďż˝mďż˝tgattam, de a prďż˝m gyďż˝nyďż˝rďż˝ volt. Nem tudtam ellenďż˝llni, megvettem a leďż˝nyomnak. Csincsilla volt a prďż˝m neve, ďż˝s abban az esztendďż˝ben nagyon drďż˝ga volt a prďż˝m.

 

Roz�li az �sz�l� erdei �ton csendesen l�pegetett, mint bar�tn�j�nek d�lel�tt m�r meg�rta.

Ez a barďż˝tnďż˝ vidďż˝ken lakott, falun, de kďż˝lfďż˝ldrďż˝l hozatta az illatszereit, ďż˝s Pestre nďż˝ha ellďż˝togatott, hogy a hajďż˝t „pďż˝rizsi szďż˝kďż˝re” festesse. Kďż˝lďż˝nben tďż˝li hajnalokon felkelt a nagymosďż˝shoz, tejjel kereskedett, ďż˝s az urďż˝t gyakran masszďż˝rozta, amint egy pesti szanatďż˝riumban tanulta. Azonban naplďż˝t irt, amelynek ez volt a cďż˝me „Bďż˝nbďż˝nďż˝ Magdolna kďż˝nnyei”, ďż˝s hetenkint kďż˝tszer hosszďż˝ leveleket vďż˝ltott Rozďż˝lival, amelyekben kďż˝pzelt kalandjait, sugďż˝rzďż˝ vďż˝gyakozďż˝sait, ďż˝jszakďż˝it, olvasmďż˝nyait, kďż˝lďż˝nďż˝s ďż˝rzďż˝seit megďż˝rta. Kďż˝t ďż˝rtatlan, nagyon tisztessďż˝ges asszony levelezďż˝se volt ez. ďż˝s mďż˝gis mindig arrďż˝l ďż˝rtak egymďż˝snak, hogy mily jďż˝ volna mďż˝r egyszer bolondul, boldogtalanul, sďż˝rva szerelmesnek lenni, komolyan virrasztani egy csalfa fďż˝rfi miatt, ďż˝s nďż˝ha vďż˝resre harapni egy szďż˝jat…

Rozďż˝li a hosszďż˝, nehezen mďż˝lďż˝ dďż˝lelďż˝ttďż˝t – a zugligeti talďż˝lkozďż˝s napjďż˝n – azzal tďż˝ltďż˝tte, hogy a vidďż˝ki barďż˝tnďż˝nek beszďż˝molt Artďż˝rrďż˝l. Bizonyos, asszonyos diadalmassďż˝g is volt az angol levďż˝lpapirosra ďż˝rva… A hosszďż˝ vďż˝gyakozďż˝snak vďż˝ge, eljďż˝tt, akit vďż˝rt – a barďż˝tnďż˝ epedhet tovďż˝bb… de majd egyszer mďż˝gis bemutatja Artďż˝rt. „Kďż˝vďż˝ncsi vagyok, vajon reďż˝d is olyan hatďż˝sďż˝ lesz mďż˝lysďż˝ges, szinte az egďż˝sz eddigi ďż˝letet ďż˝tnďż˝zďż˝ tekintete – mintha kisleďż˝ny korom ďż˝ta kďż˝sďż˝rt volna lďż˝thatatlanul a fďż˝rfiszempďż˝r?” – ďż˝rta Rozďż˝li. – „ďż˝s most ďż˝tra kelek, drďż˝gďż˝m, ďż˝dvďż˝ssďż˝gem vagy vesztem helyďż˝re, az erdei ďż˝tra, ahol megbeszďż˝lďż˝sďż˝nk szerint talďż˝lkozunk. Imďż˝dkozzďż˝l ďż˝rtem, barďż˝tnďż˝m!”

Rozďż˝li, amint az ernyďż˝jďż˝t kezďż˝ben vitte, magďż˝ban azt remďż˝lte, hogy valaki lesi, figyeli ďż˝t az erdďż˝bďż˝l. Talďż˝n ďż˝ppen Artďż˝r?… Ugyanezďż˝rt igyekezett csinos, grandiďż˝zus^* ďż˝s regďż˝nyes kďż˝lsďż˝t mutatni. A fejďż˝t ďż˝brďż˝ndozva fďż˝loldalra hajtotta, ďż˝s a tekintete mďż˝lďż˝zva szegďż˝dďż˝tt a bokrokra ďż˝s fďż˝kra. Holott bďż˝vďż˝lrďż˝l ďż˝sszerezzent, ha egy levďż˝l lefordult a fďż˝rďż˝l. Harmincnďż˝gy esztendďż˝s volt ekkor, s elďż˝szďż˝r szerelmes…

Milyen volt Rozďż˝li harmincnďż˝gy esztendďż˝s korďż˝ban? A tapasztalt, idďż˝sebb fďż˝rfiak ismerik csak ďż˝t – aki miatt meg kell bocsďż˝tani a nďż˝knek. ďż˝ volt az, akiďż˝rt azt mondjďż˝k a keserves ďż˝reg urak a kďż˝lyha mellett „nagylelkďż˝ek voltak hozzďż˝m a nďż˝k, sohasem bďż˝ntottak”. Rozďż˝li volt az a jďż˝szďż˝vďż˝, nemesďż˝rzďż˝sďż˝, gyďż˝ngďż˝dillatďż˝ asszony, akiďż˝rt vďż˝nember korunkban rďż˝szvďż˝ttel ďż˝s gyengďż˝dsďż˝ggel nďż˝zzďż˝k a szegďż˝ny nďż˝ket, megďż˝rtjďż˝k szenvedďż˝seiket, bajaikat, gondjaikat, szegďż˝nysďż˝gďż˝ket… Rozďż˝li miatt lehet elhinni, hogy vannak nďż˝k, akik magďż˝nyukban sďż˝rdogďż˝lnak; a sďż˝rďż˝s kďż˝zepďż˝n tďż˝prengve megďż˝llnak; a gyermekek ruhďż˝jďż˝t foltozzďż˝k, ďż˝s hďż˝romszor is megolvassďż˝k kis erszďż˝nyďż˝kben a pďż˝nzt, mielďż˝tt kiadnďż˝k. Rozďż˝li volt, aki elhitette a fďż˝rfiakkal, hogy vannak hďż˝sďż˝ges nďż˝k a vilďż˝gon, akik majd egykor betegsďż˝gďż˝nkben nem imďż˝dkozva, nem gyďż˝lďż˝lkďż˝dve ďż˝ldďż˝gďż˝lnek ďż˝gyunknak szďż˝lďż˝n. ďż˝s ha meghaltunk, nem adja el nyomban elnyďż˝tt csizmďż˝inkat az ďż˝szeresnek, sokďż˝ig ďż˝llnak a lďż˝btyďż˝k a szoba sarkďż˝ban, ďż˝s egy asszony eljďż˝r a sďż˝runkhoz, hogy mďż˝lďż˝zďż˝, borongďż˝ tekintettel, szeretďż˝ kďż˝zzel gyomlďż˝ljon a nďż˝vďż˝nyek kďż˝zďż˝tt.

Ilyen volt Rozďż˝li: termďż˝szetesen barna, mint a tiszta ďż˝letďż˝ nďż˝k komoly, szorgalmas, csďż˝ndes barnasďż˝ga – kďż˝t-hďż˝rom ďż˝szďż˝lďż˝ hajszďż˝l a halďż˝ntďż˝kďż˝n –, halk mosoly keskeny ajkďż˝n, mintha gyermeksereg kacagďż˝sďż˝t hallgatnďż˝ a szďż˝vďż˝bďż˝l – az ajka felett leheletnyi ďż˝rnyďż˝k, mintha pajkos, lďż˝rmďż˝s fiďż˝testvďż˝reivel egyďż˝tt tanulta volna a latint leďż˝nykorďż˝ban a fďż˝ggďż˝lďż˝mpa alatt –, az ďż˝lla kissďż˝ elďż˝renyomult, mintha sokat tartanďż˝ tenyerďż˝ben, az asztalra kďż˝nyďż˝kďż˝lve, hďż˝ztartďż˝si szďż˝mlďż˝i fďż˝lďż˝ hajolva – csak az orra volt kďż˝vďż˝ncsi, nyugtalan nďż˝k orra, amely sohasem ďż˝rzett illatszereket ďż˝hďż˝t, ďż˝s a homlokďż˝n valamely kďż˝lďż˝nďż˝s fďż˝nyfolt, mintha egy nagy kertben jďż˝rna, lďż˝bujjhegyen, ďż˝hďż˝tatosan, figyelmesen, s valakit, valamit keres… Kis lďż˝ba volt, de bokďż˝n felďż˝l telt, mint a tisztessďż˝ges asszonyok lďż˝ba, amelyeket vďż˝letlenďż˝l szoktunk lďż˝tni. A keze? Kicsi, dolgos, tenyďż˝rben szďż˝les… Ah, mily kďż˝tsďż˝gbeesďż˝s lehet, midďż˝n e kis kezek fďż˝jdalmasan kapaszkodnak egy fďż˝rfi kabďż˝tjďż˝ba! Kďż˝zďż˝pmagas volt, ďż˝s bďż˝ szoknyďż˝ja lengett, mint a nďż˝kďż˝, akiket csendes dďż˝lutďż˝n magunk elďż˝ kďż˝pzelďż˝nk, midďż˝n a falon megszďż˝lal a zenďż˝l��ra. A cipďż˝je olyan nyomot hagyott a sďż˝taďż˝ton, hogy bizonyosan megďż˝ll majd egy magďż˝nyos fďż˝rfiďż˝ e lďż˝bnyom felett, a franciasarok mďż˝lyedďż˝sďż˝hez hozzďż˝kďż˝pzeli a nďż˝ lďż˝bďż˝t, alakjďż˝t, szemďż˝t ďż˝s hajďż˝t… Reggelre harmat gyďż˝lekezik ďż˝ssze a lďż˝bnyomban, ďż˝s kismadarak ďż˝s lepkďż˝k onnan isznak.

Art�r, mint ezt r�gente gyakorolta, hirtelen�l, meglepet�sszer�en l�pett el� egy fader�k m�g�l. Levette a kalapj�t �s megcs�kolta az asszony kez�t azon a helyen, hol a keszty�b�l a teny�r r�zsasz�ne pirul, mint az ifjak �lma a n�k test�r�l.

– Beszďż˝ljen nekem gyermekkorďż˝rďż˝l – kezdte Artďż˝r, ďż˝s kďż˝nnyedďż˝n felsďż˝hajtott. (ďż˝, hďż˝nyszor szďż˝lďż˝totta fel erre a nďż˝ket.)

Rozďż˝li engedelmesen mosolygott, mint a jďż˝ravalďż˝ nďż˝k a fiaik kďż˝rďż˝sďż˝n…

– Rďż˝gen volt… Egy faluban, a Hernďż˝d mellett laktunk, ďż˝s ďż˝n ďż˝ngyilkos akartam lenni. Piros ruhďż˝m volt ďż˝s kis lakktopďż˝nom, amely szorďż˝totta a lďż˝bom. Azďż˝ta se ďż˝reztem olyan fďż˝jdalmat, mint a szďż˝k cipďż˝ben. A folyďż˝ messzire volt hďż˝zunktďż˝l, mint egy gyermekkori ďż˝lom. De elmentem odďż˝ig ďż˝s felkapaszkodtam a hďż˝dra. Ott ďż˝lltam a hďż˝d karjďż˝n, piros ruhďż˝cskďż˝mban, ďż˝s a folyďż˝ oly gyorsan futott alattam, mint a vonat ablaka elďż˝tt a fďż˝k. Mentek, mentek a hullďż˝mok, ďż˝rvďż˝nyek, mintha sietďż˝s ďż˝tjukban nem volna idejďż˝k arra, hogy reďż˝m vďż˝rakozzanak. Elsiettek a szemem elďż˝l, mintha nem akart volna egyik sem az ďż˝lďż˝be venni. Ah, ďż˝nďż˝rtem nem nyďż˝jtogatta a folyďż˝bďż˝l karjait senki… Egy ďż˝regďż˝r jďż˝tt arra, ďż˝s hazavezetett. Tizennďż˝gy esztendďż˝s voltam akkor. ďż˝s meghalni akartam, mert az anyďż˝m idegenek elďż˝tt megpirongatott.

– ďż˝s mďż˝sodszor?

Halk, megbocs�t� mosoly suhant el az asszony ajk�n:

– Mďż˝sodszor… Tegnap vagy tegnapelďż˝tt tďż˝rtďż˝nt, miutďż˝n magďż˝val megismerkedtem, Artďż˝r. Este volt, ďż˝s magďż˝nyosan ďż˝ldďż˝gďż˝ltem, s termďż˝szetesen ďż˝nre gondoltam. Lďż˝ttam szomorďż˝sďż˝gomat, megcsalatottsďż˝gomat, tďż˝rstalan bďż˝natomat – amely akkor szegďż˝dik mellďż˝m, amikor ďż˝n majd elhďż˝gy. Elhďż˝gy engem is, miutďż˝n megunt, mint ďż˝ltalďż˝ban a fakďż˝pnďż˝l szokďż˝s hagyni a nďż˝ket… A fďż˝jdalom ekkor oly magďż˝nyos, mint a szďż˝l a temetďż˝ felett. Kinek, hogyan panaszoljam el, hogy szenvedek egy fďż˝rfiďż˝ miatt, aki nem fďż˝rjem, nem jegyesem? Kinek a vďż˝llďż˝n sďż˝rhatnďż˝m ki bďż˝natomat, boldogtalan, feldďż˝lt, ďż˝sszetďż˝rt ďż˝letemďż˝rt kinek tegyek szemrehďż˝nyďż˝st? Bizonyos, hogy nagyon boldogtalan leszek, midďż˝n meghallgatom ďż˝nt. Hďż˝vni fogom, ďż˝s ďż˝n nem jďż˝n, ďż˝rni fogok, ďż˝s tďż˝bbďż˝ sohasem vďż˝laszol. Vďż˝rni, remďż˝lni fogom a helyeken, ahol megfordultunk egyďż˝tt – a sďż˝tautakon, hol egykor boldogan, karonfogva sďż˝tďż˝ltunk –, a kerti lugasban ďż˝s a szďż˝nhďż˝z pďż˝holyďż˝ban – az ablakom alatt ďż˝s az erkďż˝lyen, ahovďż˝ elďż˝szďż˝r felkďż˝szďż˝nt. (Azt a hďż˝ziruhďż˝mat szerettem legjobban azďż˝ta, mely akkor rajtam volt.) Annyi lesz csupďż˝n ďż˝letboldogsďż˝gom, ha valahol hallom a nevďż˝t emlďż˝teni… Az utcďż˝n a kereskedďż˝k cďż˝mtďż˝blďż˝in fogom keresni keresztnevďż˝t. Sajnos, kevďż˝s boltost hďż˝vnak Pesten Artďż˝rnak.

– Angliďż˝ban a lordokat ďż˝s a beszďż˝lyhďż˝sďż˝ket nevezik ďż˝gy – szďż˝lt unottan a gavallďż˝r.

– Tehďż˝t majdnem mindent meggondoltam – folytatta bocsďż˝natkďż˝rďż˝ mosollyal Rozďż˝li. – Azt hittem, hogy okos nďż˝ vagyok, mindig tiszta voltam, ďż˝s magam is tapasztaltam, hogy a karomnak virďż˝gillata volt, anďż˝lkďż˝l, hogy bďż˝rmely szert hasznďż˝lnďż˝k. Nagyon rďż˝gen nem hiszem mďż˝r, hogy ďż˝lmatlanul ďż˝ldďż˝gďż˝lek az erkďż˝lyen, ďż˝s a tďż˝volban kopogďż˝ lďż˝pďż˝sekre hallgatok. ďż˝s most meglepett a szerelem, az oktalan, a sďż˝rďż˝s, a fďż˝jdalmas szerelem… Vajon nem volna-e jobb elďż˝bb meghalni, mint bevďż˝rni a tďż˝rhetetlen vďż˝get? Vďż˝gigmenni szenvedďż˝seken, amelyekre okot szolgďż˝ltatok, hogy most itt vagyok, hogy mindig magďż˝ra gondolok, hogy elhagy, ďż˝s ďż˝n nem fogom elfelejteni… Hisz olyan asszony vagyok, aki elďż˝szďż˝r szeret.

– Mind ezt mondjďż˝tok – dďż˝rmďż˝gte Artďż˝r.

– Kis pisztolyom van, ďż˝s a szďż˝vemben erďż˝s elhatďż˝rozďż˝s. Meghalok, ma, estve, mielďż˝tt a hold feljďż˝nne a tornyok mďż˝gďż˝tt, hogy telehazudozza ďż˝brďż˝nddal, halk dallal a szďż˝vemet… Meghalok, hogy senki se tudja az okďż˝t, miďż˝rt haltam meg.

– Szegďż˝nyke – monda Artďż˝r, ďż˝s megsimogatta az asszony hajďż˝t.

– Mikor mďż˝r minden rendben volt, akkor eszembe jutott, hogy vidďż˝ki barďż˝tnďż˝mnek levelet ďż˝rok. ďż˝vek ďż˝ta megďż˝rjuk egymďż˝snak a gondolatainkat… ďż˝s amint ďż˝rtam, ďż˝rogattam a fďż˝jdalmas levelet, ďż˝s mind vilďż˝gosabbďż˝ tettem barďż˝tnďż˝m elďż˝tt helyzetemet, amelybďż˝l csak az ďż˝ngyilkos halďż˝l menthet meg: lassan ďż˝gy ďż˝reztem, hogy megkďż˝nnyebbďż˝lďż˝k. Hisz ennek a levďż˝lnek elkďż˝ldďż˝sďż˝re r��rek majd akkor is, ha valďż˝ban szenvedek, sďż˝rok, kďż˝tsďż˝gbeesek. Takarďż˝kpďż˝nztďż˝ramban, fiďż˝komban elhelyeztem a levelet. ďż˝s most nyugodtan nďż˝zek a szenvedďż˝sek elďż˝. Van egy kďż˝sz, alapos ďż˝s hosszadalmas magyarďż˝zatom halďż˝lomhoz, biztos bank ďż˝rizete alatt. R��rek szenvedni, boldogtalannak lenni. A levďż˝l majd mindent megmond a kellďż˝ idďż˝ben. ďż˝s most rajta, Artďż˝r, tegyen szerencsďż˝tlennďż˝.

 

ďż˝lete Rozďż˝linak – egy sďż˝hajtďż˝s volt. Egy kďż˝nnyes, ďż˝szies sďż˝haj, midďż˝n a napsugďż˝r kďż˝peskďż˝nyvekbďż˝l valďż˝, ďż˝regemberhez, rďż˝zsehordďż˝ vďż˝nasszonyhoz hasonlatos formďż˝jďż˝ fďż˝kat vilďż˝gďż˝t meg a kertben, de dďż˝lutďż˝n a csďż˝rgďż˝, zizegďż˝ levelekkel a nagy hďż˝rs alatt kis szďż˝rke macskďż˝k jďż˝tszadoznak. A fatetďż˝n pďż˝pista varjďż˝ hintďż˝zik, a dombvidďż˝ken, a tďż˝volban mďż˝r kďż˝d lakik, de a hďż˝zban mďż˝g pontosan zongorďż˝zik valaki dďż˝lutďż˝n nďż˝gytďż˝l ďż˝tig. Kossuth fiatalkori tollas kalapos arckďż˝pe ďż˝s Leveleki (R. elsďż˝ fďż˝rje) szďż˝rke pantallďż˝ban, fodorďż˝tott hajjal, nagy, trombita-kďż˝zelďż˝kben figyel alďż˝ a falrďż˝l a hďż˝lgy ďż˝brďż˝ndozďż˝sďż˝ra.

Rozďż˝li az oktďż˝bert szerette, mert oktďż˝berben szďż˝letett, ďż˝s rďż˝gi terve volt, hogy oktďż˝berben fog meghalni. Minden oktďż˝bert ďż˝gy vďż˝rt mďż˝r ďż˝vtizedek ďż˝ta, hogy ekkor vďż˝ge lesz a szerelemnek, szďż˝rke galamb nem tďż˝ved az ablakďż˝ra, ďż˝lla nem viszket – ami fďż˝rfivendďż˝get jelent a hďż˝znďż˝l, ďż˝s bal szeme sem jelzi elďż˝re az ďż˝rďż˝met; oktďż˝ber lesz, mindennek vďż˝ge – dalnak, remďż˝nynek, hosszďż˝ hazugsďż˝gnak… A szerelem elszďż˝kik a hďż˝ztďż˝l, mint a fďż˝st a kďż˝mďż˝nyen.

– Ha legalďż˝bb Alice-nak hďż˝vnďż˝nak – gondolta magďż˝ban, mint vidďż˝ki barďż˝tnďż˝jďż˝t, aki harmadszor ment fďż˝rjhez szent, bolond szerelemmel egy jďż˝ravalďż˝ fiatalemberhez –, az Alice-oknak szerencsďż˝jďż˝k van. ďż˝m Rozďż˝li nďż˝vvel mďż˝r harmincďż˝ves koromban ďż˝regnek ďż˝reztem magam.

Nďż˝ha a jďż˝ravalďż˝ asszonyok is gondolnak bolondokat. Mert a nďż˝k ďż˝ltalďż˝ban szeretnek olyan dolgokon gondolkozni a tďż˝kďż˝r elďż˝tt, ďż˝rďż˝kig, dďż˝lutďż˝nokig, csendesen leereszkedďż˝ estvďż˝ig, amit a fďż˝rfiak sohasem ďż˝rthetnek meg. A szďż˝jukrďż˝l egyszer valaki azt mondta, hogy az nagy, de formďż˝s, mintha nevetďż˝sre vagy fďż˝tyďż˝lďż˝sre volna teremtve. Tďż˝z ďż˝v mďż˝lva is fďż˝tyďż˝lnek nďż˝ha a nďż˝k a tďż˝kďż˝r elďż˝tt. – Kleopďż˝tra-orruk ďż˝s ďż˝rzďż˝ki hajuk, mďż˝lyen nďż˝zďż˝, ďż˝rdeklďż˝dďż˝ tekintetďż˝k ďż˝s keresztbe vetett lďż˝buk: csodďż˝latos, mondtďż˝k egykor az udvarlďż˝k a tďż˝rsasestďż˝lyen. Sok ďż˝vek mďż˝lva is megprďż˝bďż˝ljďż˝k az ďż˝lďż˝st a tďż˝kďż˝r elďż˝tt, mint egykor ďż˝ltek, midďż˝n egy fďż˝rfiszem pihent vďż˝llukon. Rozďż˝li sohasem felejtette el, hogy egykor – egy estďż˝n – oly hďż˝dďż˝tďż˝ ďż˝s pompďż˝s volt, mintha ďż˝lete legszebb ďż˝lmďż˝nye elďż˝tt volna. Melegsďż˝g, ifjďż˝sďż˝g, rugalmassďż˝g volt a testďż˝ben; a szďż˝ve a torkďż˝ban dobogott; attďż˝l fďż˝lt, hogy hangosan ďż˝nekelni kezd – egy fďż˝rfi ďż˝lt a baljďż˝n, aki gyďż˝nyďż˝rďż˝eket hazudott. Olivďż˝rnek hďż˝vtďż˝k, mint a Scott-fďż˝le^* regďż˝nyekben a hďż˝sďż˝ket. Az estďż˝ly – mint akďż˝r a nagyvilďż˝gban – jďż˝val ďż˝jfďż˝l utďż˝n ďż˝rt vďż˝get. Olivďż˝r a kďż˝zfogďż˝snďż˝l a szďż˝vďż˝hez ďż˝rintette Rozďż˝li kezďż˝t, hosszan, ďż˝lmodozva nďż˝zett – aztďż˝n csak tďż˝z ďż˝v mďż˝lva jďż˝tt vissza, amidďż˝n Rozďż˝li mďż˝r falura kďż˝ltďż˝zďż˝tt, ďż˝szidďż˝ben szďż˝rakozottan morzsolgatta tenyerďż˝ben a virďż˝gok elszďż˝radt leveleit, „holnap nagymosďż˝s lesz”: jutott eszďż˝be, ha Kleopďż˝tra-orrďż˝t nďż˝zte a tďż˝kďż˝rben; „Alice boldog lehet, pedig nagy bestia volt, holott ďż˝n mindig jďż˝ voltam”: gondolta, ha a felhďż˝ket nďż˝zegetve elďż˝brďż˝ndozott; „nemsokďż˝ra meghalok”, vďż˝lte, midďż˝n a falusi hďż˝z mďż˝gďż˝tt, a folyďż˝parton hosszďż˝ lďż˝ptekkel ment vďż˝gig, mint egykor a regďż˝nyekben olvasta. Mďż˝g Olivďż˝r egy napon sďż˝rga kupecnadrďż˝gban ďż˝s sarkantyďż˝s csizmďż˝ban vďż˝gigment a falun. Az ifjďż˝, aki egykor nďż˝k bolondďż˝tďż˝sďż˝bďż˝l ďż˝ldegďż˝lt Pesten, polgďż˝rcsalďż˝doknďż˝l a vacsorďż˝t dicsďż˝rte, vidďż˝ken a hďż˝zigazda borďż˝t, gazdag nďż˝peknďż˝l az asszony ruhďż˝jďż˝t, jďż˝embereknďż˝l a gyermekek szďż˝psďż˝gďż˝t: fďż˝rfikorďż˝ra szďż˝les vďż˝llakhoz, terjedelmes hďż˝thoz, ďż˝s mďż˝ly dďż˝rgďż˝ hanghoz jutott. Tyďż˝kďż˝szattal foglalkozott a szomszďż˝dos faluban, lovaglďż˝ostor volt a kezďż˝ben, ďż˝s egy gazdag parasztasszonyt vett felesďż˝gďż˝l.

– Olivďż˝r – sďż˝hajtotta Rozďż˝li, ďż˝s nyugtalankodva kereste a fďż˝rfi szemďż˝ben a rďż˝gi ďż˝lmodozďż˝st. A sďż˝tďż˝t szemek kďż˝zďż˝mbďż˝sen, ebďż˝d utďż˝ni fďż˝radtsďż˝ggal nďż˝ztek Rozďż˝lira. ďż˝s csak hosszas gondolkozďż˝s utďż˝n jutott eszďż˝be Olivďż˝rnek, hogy a folyďż˝parton, a fďż˝vďż˝nyen fejcsďż˝vďż˝lva ďż˝lljon meg az asszony cipďż˝jďż˝nek nyoma felett.

– Kis meleg fďż˝szek, madďż˝rka fďż˝szke – mondta lassan, meggondoltan Rozďż˝linak, mikďż˝zben lovaglďż˝ostorďż˝val a lďż˝bnyomra mutatott.

Az asszony gyeng�den elpirult, mint visszan�z� napt�l a t�voli felh�k: t�z �v �ta nem sz�lt hozz� ily hangon senki.

A ty�k�sznak t�bbsz�r dolga volt a faluban, elhat�rozt�k, hogy Oliv�r a kerti h�zban fog megsz�llni, �s ha Oliv�r t�vol volt, Roz�li a t�k�r el�tt �lt, �s halkan kedves szavakat sugdosott k�pm�s�nak.

Egy ďż˝jszakďż˝n – kďż˝nt oktďż˝ber esďż˝je sďż˝rdogďż˝lt, mint ďż˝reg ďż˝zvegyasszony –, Olivďż˝r a kerti hďż˝zban elnyďż˝jtotta sarkantyďż˝s lďż˝bait, karja lehanyatlott Rozďż˝li vďż˝llďż˝rďż˝l, szďż˝vďż˝hez kapott, ďż˝s sďż˝rtďż˝s fejďż˝vel az asszony ďż˝lďż˝be bukott. Rozďż˝li a halott ember terhďż˝tďż˝l nem tudott megszabadulni. Gďż˝rcsďż˝sen fogta ďż˝t Olivďż˝r halďż˝lďż˝ban, mintha mohďż˝ vďż˝dekezďż˝st nďż˝la keresett volna a halďż˝l elďż˝l. Rozďż˝li segďż˝tsďż˝gďż˝rt kiďż˝ltott, ďż˝s egy ďż˝reg parasztasszony segďż˝tsďż˝gďż˝vel megszabadult a halottďż˝l, kinyďż˝jtďż˝ztattďż˝k a tyďż˝kďż˝szt, ďż˝s ďż˝jszaka, kďż˝sďż˝bb kocsira ďż˝ltettďż˝k, hogy a halottat hazavigyďż˝k falujďż˝ba, ďż˝reg felesďż˝gďż˝nek.

Ah, hogy s�rt az �j a kis homokfut� kocsi k�r�l! Mintha az asszonyok, akik egykor az ifj� Oliv�rt szerett�k, megfakulva, gy�szruh�ban lebegn�nek a felh�k k�z�tt, a set�ts�gben, �s k�nnyeiket a halottviv� kocsira bocs�tan�k.

Az �reg parasztasszony hajtott, Roz�li a halottat t�mogatta. Hossz� volt az �t, mint az eml�kezet. De a halott ty�k�sz t�relmesen viselkedett. Jobbra-balra l�gatta a fej�t, mintha aludna hazafel�, k�vetv�laszt�s ut�n. Roz�li n�ha egy kedvesked� sz�t s�gott a f�l�be.

– Mďż˝gis az enyďż˝m voltďż˝l, mďż˝gis engem szerettďż˝l – mondta a halottnak. – Pedig azt hittem, hogy ďż˝rďż˝kre elloptak tďż˝lem az asszonyok.

A halmokon feh�r leped�s k�s�rtetek mentek hazafel� az okt�beri �jszak�n, hajnalodott. R�gi falusi h�z ablak�n z�rgettek, h�zs�rtos v�nasszony dugta ki fejk�t�s fej�t, nem csod�lkozott a hal�leseten, csak kijelentette, hogy � nem ereszti h�z�ba a h�zass�gt�r�t.

A halott Oliv�r megtette az utat m�sodszor, visszafel�. Fuvarosok j�ttek, akik k�sz�nt�tt�k a halott ty�k�szt. A hat�rcs�rd�ban m�r �bren volt a festett kocsmal�ny, �s poh�r p�link��rt sietett be a h�zba, mid�n a ty�k�sz kocsij�t �szrevette.

– Szerelem – gondolta megfďż˝zva Rozďż˝li. – Ez is szerelem volt?

�s gyorsabb hajt�sra n�gatta az �regasszonyt.

Mire reggel lett, az �jszaka k�borl�, �zott, s�ros holttest ism�t a kerti h�zban fek�dt a kanap�n. Mintha v�s�rosokkal, t�ncol� kupecekkel dorb�zolt volna reggelig, az �sszeszor�tott ujjai k�z�tt egy piros szalag volt. A Roz�li haj�b�l val� szalag, de lehetett volna egy kocsmal�ny� is.

A k�t gyertya nyugtalankodva vil�g�tott, mint veszeked� k�rty�sok asztal�n, sz�l j�rt kereszt�l a h�zon. D�lfel� sarkig kiv�g�dott az ajt�. Oliv�r �reg feles�ge jelent meg a k�sz�b�n. Mintha megb�nta volna �jjeli magatart�s�t.

Roz�li lehajtott f�vel fogadta a t�rv�nyes asszonyt, megfogta a kez�t �s a halottra mutatott:

– Asszony, tďż˝rsnďż˝m, ďż˝ a mi halottunk.

– Az enyďż˝m nem – felelt ridegen a falusi asszonysďż˝g. – Tegyen vele, amit akar. Hanem: a pďż˝nzzel ide. Az embernďż˝l pďż˝nz volt, mikor hazulrďż˝l elindult. Hol van a pďż˝nz?

Roz�li megcs�v�lta a fej�t.

– ďż˝n nem tudok rďż˝la – felelt.

A falusi asszonys�g a halotthoz l�pkedett, durv�n, haragosan vetk�ztette. Az ing alatt megtal�lta a bugyell�rist, megny�lazta az ujj�t, m�g a bank�kat olvasta, azt�n k�sz�n�s n�lk�l elt�vozott.

 

Rozďż˝li eltemette utolsďż˝ kedvesďż˝t. Fejfďż˝t ďż˝llďż˝tott neki, ďż˝s a fejfďż˝ra felvďż˝sette a maga nevďż˝t is… Itt fog aludni egykor ďż˝, Olivďż˝r mellett. Az ďż˝vszďż˝mot majd bevďż˝si a sďż˝rďż˝sďż˝. Tďż˝bb mondanivalďż˝m mďż˝r nincs a boldog, boldogtalan Rozďż˝lirďż˝l.