Ut�sz�

A k�tet�nkben tal�lhat� h�rom Kr�dy-m� l�nyeg�ben �tfog� k�pet ad Kr�dy Gyula sz�p�r�i munk�ss�g�r�l. A novellaciklus, kisreg�ny, reg�ny – mindazon m�fajt, �r�i pr�b�lkoz�st, az �ltala kialak�tott �s irodalmunkban mindm�ig teljesen egy�ni „kr�dys” form�t �s hangv�telt reprezent�lja, amelyben �lete sor�n maradand�t alkotott. Ha az idev�logatott m�vek keletkez�si �s kiad�si idej�t n�zz�k az 1916-os, 1922-es �s 1933-as �vek az �r� �let�tj�t tekintve a teljes siker �s elismerts�g, a m�v�szi �s egzisztenic�lis v�ls�gok, valamint az utols�, a legkomorabb, de az alkot�i p�lya szempontj�b�l a legkiemelked�bb korszakot jelzik.

A h�rom m� meg�rt�s�hez, a cselekm�ny �s helyzetek ism�tl�d�s�hez magyar�zatul szolg�lhat Kr�dy Gyul�nak az 1910-es �vekben nyugodtnak �s megszokottnak nem nevezhet� mag�n�lete is. 1907 �s 1913 k�z�tt Marinovits Jol�n „kakasos h�z�ban”, teh�t egy nyilv�nos h�zban lakik. A tulajdonosn� alakj�r�l mint�zta Kr�dy �r�sai t�bb n�alakj�t, �gy a Szindb�d novell�k Majmunk�j�t �s a Rezeda K�zm�r sz�p �lete Johann�j�t, J�nosk�t is. Pilisy R�za – „Pest R�zs�ja”, aki a sz�zadfordul� Budapestj�nek szint�n k�zkedvelt h�lgye – szalonj�ban l�tja el�sz�r Kr�dy Szemere Mikl�st, a k�l�nc arisztokrat�t. K�s�bbi bar�ts�guknak k�sz�nhet�en a politikus-k�z�r�ra, szenved�lyes j�t�kosra �s versenyist�ll� tulajdonosra szint�n t�bb Kr�dy-h�sben ismerhet�nk r�. A legmaradand�bb k�z�l�k Alvinczi Edu�rd, A v�r�s postakocsi �s az �szi utaz�sok a v�r�s postakocsin c�m� reg�nyek f�szerepl�je. Az eleg�ns „szalon�let” szint�n a Rezeda K�zm�r sz�p �lete c�m� reg�nyhez adott n�alakot: K�s� F�ni vagyis Cs�sz�r Fruzsina �l� megfelel�j�t. Az �r� 1915-ben tal�lkozott V�rady Gyul�n�val, Rezsannal, a Royal sz�lloda tulajdonos�nak feles�g�vel. Az asszony, akit t�bbek k�z�tt az Aranyk�z utcai sz�p napok Roz�lij�ban is meg�r�k�tett, t�rsas�gbeli, nagyst�l� d�ma. A vele val� ismerets�gnek k�sz�nhet�en Kr�dy szak�t el�z� �let�vel. T�nyszer�en �gy, ahogyan annak r�szleteit a Rezeda K�zm�r sz�p �let�ben olvashatjuk; az Astoria, a Meteor – majd szerelm�hez, V�radyn�hoz – a Royal sz�llod�ba k�lt�zik. Itt ismerkedik meg V�radyn� l�ny�val Zsuzsival, akibe beleszeret, �s akit – hosszadalmas jogi procedura ut�n felbontva els� h�zass�g�t – 1919-ben feles�g�l vesz. Hamarosan megsz�letik l�nyuk, Kr�dy Zsuzsa. Neki k�sz�nhetj�k az �r�t nagy szeretettel bemutat�, csal�di visszaeml�kez�seket felhaszn�l�, de m�gis a t�nyeket ismertet� �s lehet�s�gek szerint dokument�l� Kr�dy-�letrajzot. „A sok �hes, szerelm�ben sokszor f�lelmetes c�pa ut�n bizony �ld�s volt Szindb�d sz�m�ra Zsuzsi, akit napr�l napra jobban szeretett, s legsiker�ltebb le�nyalakjait r�la mint�zta. �… az Asszonys�gok d�ja Nat�li�ja, a Rezeda K�zm�r sz�p �lete Tinije �s a Boldogult �rfikoromban Vilm�ja.” (Ap�m, Szindb�d)

1916-ban jelenik meg az Aranyk�zuccai sz�p napok c�m� kis k�tet, benne elbesz�l�sek f�z�rr� szerkesztve. K�l�n-k�l�n c�mv�ltozattal vagy k�tetbeni c�m�k�n m�r olvashat�k voltak napi- vagy hetilapk�zl�sk�nt. A f�h�s Nagybotos Viola (olykor Idem, latinul Ugyanaz) Kr�dy altereg�, pontosan �gy, mint Szindb�d, Rezeda K�zm�r vagy a k�s�i novell�kban Szent Mih�ly. (Sz�p Ern�, aki �veken �t levelezik Kr�dyval, rendszeresen sz�l�tja bar�tj�t Nagybot� Viol�nak.) Az �r� m�r t�l van azokon a sikereken, amelyek megalapozt�k h�rnev�t, sokat �s rendszeresen publik�l. A kort�rs irodalmi kritika nagy �rdekl�d�ssel v�rja az �j k�tetet. A siker nem marad el, de nem els�sorban az �r�i teljes�tm�nyt m�ltatj�k kort�rsai. A k�nyvet Major Henrik fametszetei d�sz�tik �s a b�k�scsabai Tevan Andor mindm�ig egyed�l�ll� m�v�szi kiad�sban jelenteti meg. 1916. j�lius�ban az �r� elragadtatott hangv�tel� lev�lben k�sz�ni meg a kiad� munk�j�t. „El vagyok b�v�lve. Ezt a sz�ps�get soha sem rem�ltem, amely az �n b�v�szkamr�j�b�l el�ker�lt a napvil�gra. �n var�zsl�, Uram. Szeretn�m megcs�kolni a munk�sai kez�t. Aki l�tta a k�nyvet, tork�n akad a sz� a meglepet�st�l…” A kort�rsak szem�ben a k�tet tartalma: a n�k �s f�rfiak, az egyhang�nak t�n� „hal�lt�nc”, az abszurdit�s fel� hajl� t�rt�netek �s az ironikus el�ad�sm�d ism�tl�snek t�nnek. M�st v�rn�nak m�r Kr�dyt�l. Andor J�zsefnek az �let c�m� lap kritikus�nak sorait id�zve: „...dobja el a megtompult l�dtollat �s ac�l-toll�t m�rtsa be v�gre-valah�ra izz�, �l�, piros, tiszta magyar v�rbe.” Kr�dy �r�sm�v�szete, st�lusa a k�s�bbiekben legfeljebb csak csiszol�dott, vil�gl�t�sa teljesen egy�niv� v�lt, tematik�ja azonban alig v�ltozott. A Szindb�d, A felt�mad�s (1916), az �szi utaz�sok a v�r�s postakocsin (1917), de a k�s�bb megjelen� t�rt�nelmi reg�nyei sem feleltek meg a kort�rsi kritika v�rakoz�s�nak.

Az �r� �letm�v�t m�ltat�, a magyar irodalomt�rt�netben a Kr�dynak megfelel� helyet kijel�lni sz�nd�koz� tud�s-�rt�kel�k is megtorpan�snak tekintik a novell�sk�tetet. Annak El�hangj�ra gyakran hivatkozva, mintegy a saj�t �r�sm�v�szete korl�tait bevall� �r�t �ll�tj�k el�nk. Olykor az id� m�l�s�nak, az �let vagy egy t�rt�net folyamatoss�g�nak �br�zolni tud�s�t hi�nyolj�k, majd a jellem�br�zol�s gyeng�ire vagy a naturalista, realista �br�zol�sm�dt�l val� elfordul�sra, de mindenk�ppen Kr�dy stil�ris eszk�zt�r�nak, �r�i fog�sainak, moderns�g�nek k�ts�gbevon�s�ra, bizony�t�kk�nt id�zik az �nvallom�s r�szleteit: „�k voltak az �r�k – a r�giek –, manaps�g semmit nem tudunk…Semmit nem �rtam, csak sz�nhazugs�gokat…Az igazi, az egyetlen, a legkedvesebb k�nyvem azonban nem jelent meg nyomtat� m�helyben….Az emberek hi�nyoznak a k�nyveimb�l, akiket mindenkin�l jobban ismerek, ugyanez�rt le�rni nem merem �ket….Ha �n le�rn�m, hogy mit �ltem �s �reztem �s k�r�l�ttem �reztek: tal�n egy toronyba z�rn�nak. Ez�rt nem �r semmit az eg�sz irodalmam.” Ritk�n m�ltatj�k az utols� sor ir�ni�j�t: „Szerencs�re, �gyis csak a betegek �s l�bt�r�ttek olvass�k az �r�k munk�j�t”. A k�tet �r�saib�l �rad� fanyar el�gedetlens�g, a t�rt�net vagy a mese hagyom�nyos fel�p�tetts�g�nek hi�nya olykor morbid, olykor sz�rrealisztikus �r�i megold�sok fel� mutatnak (Beleznain� szomor� �jszak�ja, Eszterfi Eszter). Kr�dy a k�tet megjelen�s�nek �v�ben megkapja a Sz�kesf�v�ros Ferenc J�zsef irodalmi d�j�t, reg�nyei, novell�i, t�rc�i, riportjai jelennek meg.

1918-ban az �szir�zs�s forradalmat �r�mmel �dv�zli, napilapokban k�z�lt �r�saiban ennek gyakorta hangot ad. A forradalmak alatt v�llalt szerep��rt saj�tos sajt�hadj�rat indul ellene. Tiltakoz�sul ny�lt lev�lben fordul Pek�r Gyul�hoz, de sem ez, sem m�s �r�sa j�ideig nem jelenhetett meg. „�llamtitk�r �r, �n nem vagyok haza�rul�. �n nem voltam a munk�sp�rt tagja, �n nem voltam tegnap luter�nus �s ma meg egy kimondott katholikus p�rt vez�re. �n mindig az voltam, aki ma. Magyar �r�. Rem�lem, hogy ez a p�rtokt�l f�ggetlen �ll�s megmarad r�szemre akkor is, ha �n m�r nem lesz �llamtitk�r…” A sz�nh�zak m�sorterv�t fel�gyel� bizotts�g nem j�rul hozz� a V�r�s postakocsi sz�nm�v�ltozat�nak el�ad�s�hoz, s mivel Kr�dynak �r�sm�v�szet�n, tehets�g�n k�v�l egy�b meg�lhet�si forr�sa nincs, s�lyos anyagi gondokkal k�zd. Gyermekeit alig tudja eltartani, elad�sodik. M�sodik h�zass�g�nak idillje is m�l�f�lben, �npuszt�t� �s k�lts�ges �letm�dja �t mag�t �s csal�dj�t is pr�b�ra teszi.

1922-ben �t reg�nye jelenik meg, k�z�tt�k az �szi versenyek B�csben, a Pegazus kiad�s�ban a Kis Magyar K�nyvek sorozatban. Az ausztriai emigr�ci�ban �l� Hatvany Lajos A J�v� c�m� lapban kritik�val is k�sz�nti a megjelent kisreg�nyt: „…Ez a mese �nmag�t mes�li. Nincs mor�lja. Nincs tanuls�ga. Csak zamatja van. Szentiv�n�ji �lom, melyet a budapesti k�v�h�zak �slak�ja, a szel�d, szomor� szem� po�ta �lmodott v�gig…” Val�ban szinte eld�nthetetlen, hogy az �ngyilkoss�gra k�sz�l� zsok� �lmodja vagy �li-e a reg�ny lapjain le�rtakat. Megelevenedik Szemere Mikl�s k�zege, a l�versenyek vil�ga, a j�v�tehetetlen vesztes�gek �rz�se, a kihaszn�lts�g �s a megal�zotts�g le�r�sa, egym�son �l�sk�d� n�k �s f�rfiak t�rt�netei. A sz�nhely a V�rosliget. �s b�r r�ismerhet�nk ebben az �r�sban is, mint k�s�bb a Rezeda K�zm�r sz�p �let�ben Buda �s Pest valamint a Liget r�szleteire, sem az �szi versenyek sem a Rezeda nem sorolhat� az �gynevezett „pesti reg�nyek” k�z�. A kisreg�ny vagy nagynovella nemcsak a Kr�dy-�r�sok 1922-re m�r kialakult l�rais�g�val jellemezhet�, de el�legezi a k�s�bbi „hal�l-novell�k”, p�ld�ul a Z�ld �sz hangulat�t, st�lusjegyeit is. A figyelmes olvas� olykor sz� szerinti sz�vegegyez�sekre tal�lhat n�h�ny �r�sban. P�ld�ul t�bbsz�r felt�nik Kr�dy elm�lked�se a n�i cip�k megsz�lal�s�nak es�lyeir�l – mi mindent mes�lhetn�nek visel�j�k egy napj�r�l, titkair�l? Olykor azonos, de jellegzetes jelz�ket haszn�l egy-egy testi tulajdons�g �rz�kletess� t�tel�re („l�b�ll�sa a foxterrier�”). Az azonos hangulatok felid�z�se azonos nyelvi megold�sokat is sugallhatott az �r�nak, de felt�telezhetj�k azt is, hogy olykor panelk�nt haszn�lta a m�r le�rt k�peket, sz�szerkezeteket. B�r lankadatlanul dolgozott, anyagi helyzete t�bb� nem konszolid�l�dott. �letm�-sorozat�nak kiad�s�hoz el�fizet�ket gy�jt, nem sok sikerrel. Hatvany Lajosn�l vend�geskedik B�csben, de ki�jul� betegs�ge, szervi sz�vbaja miatt k�rh�zi �pol�sra szorul. R�szben alkoholizmus�nak k�sz�nhet�en s�lyos ideg�sszeroppan�ssal k�zel f�l �vre szanat�riumba ker�l. 1930-ban, mivel sz�ml�ikat �veken �t nem fizett�k, Kr�dynak �s csal�dj�nak el kell hagynia a Margitszigetet, ahol a nagysz�ll�ban laktak. �bud�ra k�lt�znek. Kr�dy elnyeri a Baumgarten-d�jat, k�s�bb a Rothermere-d�jat. Az �tmeneti anyagi seg�ts�g azonban nem oldja meg gondjait.

A Kr�dy Gyul�r�l sz�l� irodalom egyik k�l�n�s, de tal�n a legt�bbsz�r eml�tett darabja M�rai S�ndor: Szindb�d hazamegy (1940) c�m� reg�nye. A Kr�dy-perszifl�zs, mint minden par�dia, alapvet� saj�toss�gokat ragad meg �s emel ki, olykor kegyetlen �lesl�t�ssal. Kr�dy utols� napj�nak p�nz�rt folytatott hajsz�j�ban, megjelenik az �r� eg�sz �lete, mentalit�sa �s sz�p�r�i eszk�zeinek k�t alapvet� jellemz�je is: minden egy nap alatt t�rt�nik – de l�tsz�lag nem t�rt�nik semmi eml�t�sre m�lt�. Ahogy a riadt nyomd�sz k�rdezi a Szindb�d �ltal �rott t�rca kefelevonat�ra mutatva: „Kiadjuk ezt a t�rc�t, szerkeszt� �r?…Tudniillik n�gy has�bon �t nem t�rt�nik benne semmi, csak az, hogy egy ember megeszik egy halat!…” M�rai 1928-as keltez�s�, Kr�dy Gyul�hoz �rott r�vid level�ben k�sz�netet mond az �r�nak k�nyvei�rt: „Mikor t�z esztendei k�lf�ld ut�n hazaj�ttem, a V�r�s postakocsi volt az els� k�nyv, amit – �jb�l elolvastam s ebben a z�rzavaros magyar vil�gban �gy �reztem, hogy az �n k�nyve egy kiss� hazakalauzolt.”

A V�r�s postakocsiban megismert Rezeda K�zm�r a f�h�se Kr�dy utols�, posztumusz m�k�nt megjelent reg�ny�nek is. 1933-ban �rta meg a Rezeda K�zm�r sz�p �let�t, melyet a Pesti Napl�ban hal�la ut�n 1933. j�lius�ban adtak ki folytat�sokban �gy volt 1914-ben c�mmel. Jelenlegi c�m�t a Griff K�nyvkiad�n�l 1944-ben kapta. A reg�ny 1912 �s az els� vil�gh�bor� kit�r�se k�z�tti id�szakban j�tsz�dik, a reg�nyid� teh�t k�zel 2 esztend�. Rezeda K�zm�r �s a vele t�rt�ntek azonban fel�lelik az �r� szinte teljes �let�nek esem�nyeit. A fiatal �s az id�s Kr�dy olykor egy�tt jelennek meg a reg�nyben. A h�lgy�t k�s�r� vagy szerelm�n t�pel�d� Rezeda a V�rosligetben Anonymus szobra k�r�l gyakran tal�lkozik egy id�s, beteg f�rfival, akit �pol�ja k�s�r mindennapi s�t�ira. Kr�dy Gyula �poltk�nt 1929-ben k�s�r�j�vel szint�n v�rosligeti s�t�kt�l v�rta eg�szs�ge-ideg�llapota jobbul�s�t. A mese hagyom�nyos fel�p�tetts�g�nek hi�nya, a sz�rrealisztikus �r�i megold�sok, az id� t�m�r�tett, nem line�ris �br�zol�sa, mely st�lusjegyek kialakul�sa m�r az Aranyk�z utcai sz�p napok novell�iban is megfigyelhet�k voltak, kidolgozott �r�i eszk�z�kk�nt ker�ltek Kr�dy utols� reg�ny�be. Itt is, mint k�tet�nk m�sik k�t �r�s�ban megtal�ljuk a vil�girodalmi utal�sokat azokra az �r�kra, akiket Kr�dy saj�t mestereinek tartott. A budapesti boh�mvil�g szerepl�i, az �r�bar�tok is felt�nnek a reg�ny lapjain. Az utols� oldalon pedig bek�sz�nt az �let legnagyobb abszurdit�sa: a h�bor�. Az id� teh�t itt sem re�lis; nem folyamat�ban le�rt a t�rt�net, a cselekv�sek rendje.

Kr�dy Gyula �r�sainak moderns�g�t Szerb Antal mindm�ig �rv�nyes meg�llap�t�s�val �rz�keltethetj�k: „�ppen sz�lelveszt�si technik�j�ban van Kr�dy legnagyobb m�v�szi jelent�s�ge, ebben el�zte meg kor�t, hogy az �jabb nyugati elbesz�l� st�lus el�fut�rja legyen. Az elbesz�l� m�v�sz legnagyobb probl�m�ja az id�, l�v�n az id� m�l�sa minden elbesz�l�s v�gs� �s igazi t�m�ja. Az �j �r�k, akiket Kr�dy megel�z�tt, Giraudoux vagy Virginia Woolf, �sszevissza keverik az id�rendet, egy napba belef�r az ember eg�sz m�ltja, �s egy ember �lete �vsz�zadokig tart n�ha. Az id� a l�lek mag�n�gye…

Amikor Kr�dy egy „mintha…” kezdet� mondattal c�ljal�thatatlan kir�ndul�sra indul el, az olvas� is elindul felfedez� �tra a saj�t eml�keibe…

Jelen kiad�sunk sz�veg�t az �rv�nyes helyes�r�si szab�lyok szerint k�z�lt�k, kiv�ve a st�lus�rt�k�nek tekinthet�, fonetikusan le�rt, k�znyelvi sz�alakokat. A ma m�r nem vagy alig haszn�lt idegen szavakat, nyelv�nk r�gi vagy t�jnyelvi kifejez�seit lapalji jegyzetekben magyar�ztuk.

A sajt� al� rendez�skor felhaszn�ltuk az Aranyk�zuccai sz�p napok harmadik, 1928-as kiad�s�t (Bp., Athenaeum – Kr�dy Gyula munk�i VII.) �s a Sz�pirodalmi K�nyvkiad� 1958-as kiad�s�t. Az �szi versenyek 1922-es kiad�s�t (B�cs, Pegazus Kiad�) �s a Magvet� K�nyvkiad� 1964-es kiad�s�t. A Rezeda K�zm�r sz�p �lete 1977-es kiad�s�t (Bp. Sz�pirodalmi K�nyvkiad�).

Stauder M�ria




Hátra Kezdõlap