I.rész
A történelmi dráma időjátékkal kezdődik: a tragikus sorsú
és emlékezetű király halála már bekövetkezett.

Ravatalon fekszik Kun László, akit kedvese, Édua fájdalommal gyászol és hogy mihamarabb követhesse, öngyilkos lesz.

A történet elején, 1272-ben V. István - László apja - halála után
mind nagyobb a bárók uralma, a feudális anarchia.

Kun László anyja, Erzsébet, régensként kormányozza az országot
a kiskorú László helyett.

Származása folytán a kunokkal próbálja
ellensúlyozni a bárók uralmát.

Az ország javain osztozkodó főurak közt véres veszekedés tör ki, Erzsébet nem tudja megakadályozni a vérontást. A fiatal Lászlót értelme az udvar, szíve a kunok felé húzza.

Fülöp, pápai legátus követeli, hogy László léptesse életbe a kunokat megrendszabályozó törvényt. Erzsébet királyné biztosítja a legátust az Egyház javainak sérthetetlenségéről.

Megkoronázzák Lászlót, és bemutatják neki jegyesét, nápolyi Izabellát. A kezdeti idegenkedés ellenére még mindketten reménykednek, frigyük gyümölcsöző lesz.

Erzsébet hálát ad Istennek, hogy bevégezte művét:
​kun vérből adatott magyar király.

A pápai legátus követelte hadjárat után a megalázott kun vezérek nem fogadják el László békejobbját.

Törzsfőjük Csört úr, kedves leányát, Éduát küldi
​udvari szolgálatra békeszándéka zálogául.

László első látásra beleszeret Éduába, s ezt felesége, Izabella is megérzi, aki féltékenységével és veszekedésével
valósággal kiprovokálja a szakítást.
A király az apácákhoz küldi, a Nyulak szigetére.

László király immár egyedül próbál uralkodni, de tekintélye mélypontján van, a nagyurak lenéző közönnyel bánnak vele.

Kézai Simon bíztatja, hogy Atilla utódaként kell helyt állnia,
aki később lázálmában megjelenik a királynak.
---
A király betegágya mellett hiába gyülekeznek orvosok és papok - tehetetlenek.
Az ájult Lászlót nem téríti magához Boldog Margit kendője sem.

Kézai kétségbeesésében Éduáért küld, tőle remélve a gyógyítást, hiszen ismeri László iránta érzett vonzalmát.

A kun leány kérése, hogy hagyják magára a királlyal, nagy felháborodást vált ki - végül engedik, hogy megkísértse a lehetetlent. Megváltó csókja életre kelti Lászlót.

Édua szerelme életerőt ad Lászlónak, a kun leány azonban engedélyt kér a királytól az udvar elhagyására, mert nem szeretné jelenlétével megnehezíteni László uralkodását.
---
László Rákos mezején országgyűlést tart – igazságos kormányzást hirdet meg, magyarok és kunok közti békét.

Izabella is megbocsát, dicséri László bölcsességét,
​hiszen kunok és magyarok elégedetten távoztak: óvatosan, alkudozva kell a királyi hatalmat gyarapítani.

Izabella azonban felrója Lászlónak Éduát,
s ez csakhamar újabb szakításhoz vezet közöttük.

A király fél, hogy igéreteit nem fogja tudni valóra váltani,
​de Kézai Simon azzal vigasztalja a királyt, hogy az is országépítés, ha megtartja azt, ami még az övé.

Csört úr váratlanul meghal. A türelmetlen, ifjú vezérek Lászlótól azt várják, hogy valamelyiküket elfogadja utódjául. A király ezt ellenzi.

Éduával, aki közben eltávozott az udvarból,
újra egymásra találnak.
---
Fülöp, pápai legátus ismét Budára érkezik,
és zsinatot hív össze a király viselt dolgai miatt.

Váratlanul kihirdeti a pápai bullát, amely őt
teljhatalommal ruházza fel Magyarországon.

A király tiltakozik az eljárás ellen, s őrizetbe véteti Fülöpöt,
az udvar nagy megdöbbenésére.
---
Kézai kárhoztatja a nyílt szakítást, Lászlót emlékezteti
Szent István példájára, aki sosem szállt szembe a római egyházzal.

A király kifakad: egyszer már színt kell vallania,
s ha magyar királyként akar dönteni, nem a pápai követ fenyegetéseire óhajt figyelni.
---
Amikor magára marad, látomásában ezúttal Szent István jelenik meg. A látomást lárma szakítja félbe: Máté nádor érkezik katonákkal, s őrizetbe veszik a királyt,
hogy a főurak tárgyalásba kezdhessenek a papsággal
Fülöp szabadon bocsátásáról.

Csák Máté nádor a trónteremben Erzsébettel,
az anyakirálynéval tárgyal. Máté azt ajánlja neki,
vegye vissza a koronát László fiától,
de Erzsébet erre nem hajlandó.

Izabella sem hajlandó tanusítani, hogy férje jó keresztény,
és kun szeretője csak mendemonda.
---
László és Fülöp találkozója nem úgy sikerül, ahogyan a nádor eltervezi, Fülöp kimondja László király fejére a nagy átkot.
László kiátkozott lesz, bárki büntetlenül megölheti.
---
Kézai igyekszik lelket önteni királyába, de érzi,
hogy rövidesen véget ér krónikája. László a kunokhoz menekül,
akik Kőrösszeg vára alatt táboroznak, várva a királyi parancsra,
hogy végre megindulhassanak a magyarok ellen.

László hajlana arra, hogy elindítsa a hadat,
de Kézai Simon lebeszéli erről a végzetes tervről.

A király a béke mellett dönt, s ezzel aláírja saját halálos ítéletét.
A csalódott kunok felkoncolják.

A történet visszatér az induló képhez: 
​a halott Édua lelke követi szerelmesét.

1.   Túlvilágról hív 
Pápai Erika

2.   Hallod-e a dalt 
Tóth Sándor

3.   Esküdjetek 
Bubik István, A "Kiátkozott" énekkara

4.   Próbálj meg szeretni 
Csomor Csilla, Tóth Sándor

5.   Kun László a király 
Ráckevei Anna

6.   Hallom a hangod 
Pápai Erika

7.   El kell válnunk 
Agárdi Gábor, Pápai Erika

8.   Erősnek születtünk 
Botár Endre, Kalapács József, Kovács Zoltán, A "Kiátkozott" énekkara

9.   Ne csüggedj királyom 
Dörner György

10.   Tekints le rám / Az elveszett birodalom 
Tóth Sándor, Vikidál Gyula

11.   Eljöttél végre 
Pápai Erika, Tóth Sándor

12.   Rossz, vagy rosszabb 
Tóth Sándor

13.   Ingyen nincsen 
Kocsis György, Tolnai Miklós, Huszár László

14.   Rossz korban születtem 
Tóth Sándor

15.   Nem szerettél engem 
Csomor Csilla, Tóth Sándor

16.   Nem jártam álruhában 
Pápai Erika, Tóth Sándor

17.   Az Úr nevében 
Bubik István, A "Kiátkozott" énekkara

18.   Király vagyok 
Tóth Sándor, Dörner György, Pápai Erika

19.   Káprázat minden 
Varga Miklós

20.   Elszállt az idő 
Ráckevei Anna

21.   Isten és szolgája 
Bubik István

22.   Kiátkozott vagyok 
Tóth Sándor

23.   Tragikus a helyzet 
Dörner György

24.   Halált vagy életet 
Tóth Sándor, A "Kiátkozott" énekkara

25.   Feloldozás nélkül 
Tóth Sándor

26.   Legyen vége 
Botár Endre, Kalapács József, Kovács Zoltán, A "Kiátkozott" énekkara

27.   Lélekharang 
Pápai Erika

Magyarországon a Rock Színház 1987-ben vitte színre először a darabot, megelőzve más európai országokat, Szinetár Miklós rendezésében, Miklós Tibor magyar szövegével.

A Rock Színház megszűnése után hosszú idő telt el, mire ismét műsorra került.
---
1999. november 19-én és 20-án mutatták be a Madách Színházban, a főszerepeket többek között Földes Tamás/Sasvári Sándor, Barabás Kiss Zoltán/Vikidál Gyula, Bereczky Zoltán/Miller Zoltán, Ladinek Judit/ Szinetár Dóra játszották.
---
2001-ben a Győri Nemzeti Színház műsorán szerepelt Korcsmáros György rendezésében.

2010. szeptember 24-én a kecskeméti Katona József Színházban mutatták be Korcsmáros György rendezésében. Jean Valjean szerepében Egyházi Géza és Feke Pál, Javert felügyelő szerepében pedig Miller Zoltán, Tóth Attila, illetve Vincze Gábor Péter volt látható.
---
2015. augusztus 14-én a Madách Színház mutatta be Szegedi Szabadtéri Színpadon, majd 2016. április 15-én a Madách Színházban, ahol a mai napig műsoron van.

​Érdekesség, hogy a Madách Színházban Jean Valjean szerepében látható Miller Zoltán és Tóth Attila, míg Javert felügyelő szerepében Egyházi Géza és Feke Pál.