Méz a kés hegyén
magyar tévéjáték, 94 perc, 1974
Rendező: Edelényi János
Forgatókönyvíró: Salamon Pál

Szereplők

Trokán Péter 
Őze Lajos 
Bessenyei Ferenc 

Páger Antal 
Sulyok Mária 
Tyll Attila 

Gobbi Hilda
Bodnár Erika 
Kútvölgyi Erzsébet 

Lázár Kati 
Körmendi János ​

XII. Károly svéd király évek óta Törökországban állomásozik, és arra vár, hogy a szultántól katonákat kapjon az oroszok elleni háborúhoz.

​A török azonban tárgyalásokat kezd az eddigi közös ellenséggel, Nagy Péter cárral.

A Fény és árnyék meséje a napfényes oldalon kezdődik. Mária (Bulla Elma) ünnepelt színésznő, gazdag férfi felesége, két szép gyermek édesanyja. 

Nagylelkű és segítőkész: pártfogásába vesz egy fiatal lányt, Évát (Nagykovácsi Ilona), aki maga is a színi pályán próbál érvényesülni. 

Ő az élet árnyékos oldaláról indul, szoba-konyhás külvárosi lakásból, az örökös főttkrumpli-vacsorák, a szegénység miatti megaláztatások világából.
---
Mária meghívja a lányt csodálatos Balaton-parti nyaralójukba. 
A szakmai tanácsokon túl legszebb ruháit is kölcsönadja neki, és nagy társaságot hív egybe, hogy az újonnan fölfedezett bemutatkozhasson a szakma előtt. 

Míg a színésznő-Máriát a film elején Szent Johanna szerepében ismertük meg, Éva először egy erdélyi népballadát énekel, 
később – igazi karakterének megfelelően – szexis dizőzként tánccal, operett-dalokkal bűvöli a villában egybegyűlteket. 

A győzelmet érzékelve a kemény és célratörő teremtés úgy véli, a siker és a luxus most már „saját jogán” is kijár neki, 
s mindezek megszerzésének általa vélt leggyorsabb módját választja: elcsábítja Mária férjét, az éppen kellően deresedni kezdő Déry Gábort (Ajtay Andor).
---
Az asszony jószerivel még föl sem fogta férje hűtlen­ségét, amikor újabb, végzetes csapás éri: két gyermeke belefullad a Balatonba. 

A tragédiától testben-lélekben összetörten, emlékeit idézve jár a házban, mígnem a férfi megsokallja a szűnni nem akaró bánatot, s végleg elhagyja. 
Nem csinál titkot abból sem, hogy ezután az ifjú színésznővel folytatja az életét.
---
Magányos Balaton-parti sétái során Mária egyszer betér a tihanyi apátságba. 
A gyerekkórus énekétől enyhül a fájdalma, a plébános pedig karitatív segítséget kér tőle: két árván maradt fiúcskát kellene magához vennie. 

A villa és a kert lassan megint benépesedik, újabb és újabb gyerekek veszik birtokukba.
Ahogy szaporodnak a kiságyak, úgy tünedeznek el a festmények és a szőnyegek, a hajdani jólét rekvizitumai. 

Még a park növényritkaságai helyébe is krumplit, káposztát ültetnek – a gyerekeket etetni, ruházni kell. 
Csak a legkedvesebb virágokból, a rózsákból marad néhány tő, emlékeztetőül a jobb napokra.
---
Mária életének újra van értelme. Csöndes derű veszi körül, ha nem is a régi boldogság, a művészet és a gazdagság fénye, de fény. 

Volt férje az ellenkező utat járja. A kis színésznőnek nem erénye a hűség, anyagi követelőzéseit pedig egyre nehezebb kielégíteni. 
​
A férfi kártyán próbál szerencsét, de veszít. Amikor az adósságot rendezné, kiderül, hogy a hölgy már régen kiürítette a trezort is. 
Kiút nincs, marad az alkohol, az önpusztítás. 
---
Vagy mégsem? Sok év múltán a férj megjelenik régi otthonának kapujánál. Nem autóval jön, mint hajdanán, csak gyalogosan, 
s láthatóan hosszú út áll mögötte. Félve közelít a kerten át Máriához, aki a ház előtt üldögél az őszi alkonyatban. 

Az asszony nem lepődik meg, talán éppen erre az érkezésre vár évek óta. 
Megbocsátó öleléssel vonja magához a férfit, s most már egymást átölelve nézik az esti Balaton fényeit.

forrás: https://route66.blog.hu/2008/04/03/feny_es_arnyek_1943

A két Bolyai
magyar tévéjáték, 93 perc, 1978
Rendező: Ádám Ottó
Író: Németh László

Szereplők
Bessenyei Ferenc 
Huszti Péter 
Piros Ildikó 

Benedek Miklós 
Szabó Gyula 
Temessy Hédi