All Categories - LILLA CARSON

A siker édes illata - tartalom 1b

23/8/2020

Burt Lancester Hunsecker hideg, cinikus és kegyetlen karakterében az abszolút és egyértelmű domináns fél.

Hunseckert az önteltsége juttatja a hatalomba,
és bár arról próbál minket meggyőzni, hogy ezt a hatalmat
a húga érdekében használja, hogy megvédje egy rossz házasságtól, valójában nem a testvéri szeretet vezérli, hanem csak az a vágy, hogy őt is dominálja és megtartsa magának.
---
Bár Hunsecker egyetlen ember, a húga iránt mutat bármilyen fajta emberi érzést, de ez talán még rosszabb, mint a többi ember felé kinyilvánított érzéketlensége,

ugyanis hasonlóan egy gengszter klasszikus, az 1932-es Scarface főszereplőjéhez, ő is természetellenes érzéseket táplál húga iránt.
---
Falco Hunsecker akar lenni. Drága lakásban élni a Broadway felett, miközben a jövő újságírói hízelegnek és nyalnak neki.

Az, hogy morálisan ugyanolyan, mint Hunsecker, és akkor sem lenne különb, ha hatalma lenne és kikerülne ebből a kiszolgáltatott helyzetből, leginkább abban a jelenetben látszik,

amikor Hunsecker egyik riválisát rábeszéli, hogy jelentesse meg a Dallast eláztató cikket, szexet ígérve neki egy olyan lány személyében, akinek tetszik Falco
és aki azzal a tudattal megy hozzá, hogy vele randizik.
---
Falco emlékezteti a nőt, hogy van egy gyereke,
akinek az iskoláját fizetnie kell,
aki ezen elgondolkodva végül prostituálja magát.

Falco képes bárkin átlépni és bárkit felhasználni
annak érdekében, hogy feljebb jusson.

Személyiségének megnyerő oldalát arra használja,
hogy az áldozatok bizalmába férkőzzön,
és tulajdonképpen becserkéssze azokat
a távolságtartó és mindenki által utált Hanseckernek.

A siker édes illata - tartalom 1a

23/8/2020

A siker édes illata (Sweet Smell of Success) 1957

A film fő karakterét J. J. Hunsecker-t, a befolyásos főszerkesztőt Walter Winchell amerikai (pletyka) újságíróról
és rádiókommentátorról mintázták, aki a média hatalmának segítségével tönkretette személyes vagy politikai ellenfelei életet, amelyekben a legfőbb eszköze a politikai és/vagy szexuális lejáratás volt.

Ezzel a tevékenységével sikerült az '50-es évek közepére kialakítani magáról egy arrogáns, kegyetlen és könyörtelen ember képét, aki még a barátai titkaival és bizalmával is visszaélt.
---
J.J.Hunsecker (Burt Lancester) egy zsarnoki és kegyetlen rovatvezető a New York Globe-nál,
aki kezében olyan hatalom van, aminek segítségével bárkit tönkretehet.

Sidney Falco (Tony Curtis) kétségbeesett és ambiciózus újságíró mindenáron Hunsecker kedvében akar járni,
és mindent megtenne azért, hogy megszerezze a nagy hatalmú főszerkesztő figyelmét és elismerését.

Hunsecker azonban tudomást sem vesz róla,
mivel Falco nem teljesítette azt a kívánságát,
hogy válassza szét húgát, Susan Hunseckert
(Susan Harrison) annak nem kívánatos zenész udvarlójától,
Steve Dallastól (Martin Milner).
---
Falco attól való félelmében, hogy karrierje véget ér, kieszel egy tervet és még egyszer megpróbálkozik a dologgal.

Elterjeszti, hogy a Dallas egy drogos kommunista,
és meggyőzi Hunseckert, hogy ajánlja fel a zenésznek a segítségét, aki büszkeségében úgyis el fogja utasítani ezt, amivel kiváltja majd Susan rosszallását és elhagyja vőlegényét.

A terv működik, bár Dallas nem kéri Hunsecker segítségét, ehelyett inzultálja őt, de Susan, aki fél a testvérétől, szakít a zenésszel.
---
Hunseckernek azonban ez már nem elegendő,
teljesen tönkre akarja tenni Dallast.
Megbízza Falcot, hogy csempésszen drogot a zsebébe, majd a zenészre uszít egy keménykedő zsarut.

Falco, bár először ebben nem akar részt venni,
végül mégis megcsinálja, mert Hunsecker azt ígéri neki, hogy átveheti a főszerkesztői pozíciót, amíg ő elutazik.
---
A film tulajdonképpen a domináns Hunsecker
és talpnyalója, Falco szimbiózisos kapcsolata körül forog,
akik egymást éltetik, ugyanis nincs domináns kiskirály feltörekvő talpnyaló nélkül, és fordítva.

Ők nagyon hasonlóak: híján vannak minden morálnak.

Felföldi Anikó

12/7/2020

Filmszerepei

    A nagyrozsdási eset
    Felfelé a lejtőn (1959) – a főkönyvelő felesége
    Pesti háztetők (1962)

    Rendszáma ismeretlen (1963)
    Egyiptomi történet (1963)
    Germinal (francia–olasz, 1963)
    Meztelen diplomata (1963) – trafikoslány
    Az attasé lánya (1963) – Margó

    Princ, a katona (1966–1967) (sorozat) – Bikini
    Irány Mexikó! (1968) – Lenke

    Nyulak a ruhatárban (1972) – Dávid Dolly
    Megtörtént bűnügyek A négylevelű lóhere című rész (1973) – kávéfőzőnő

    Beszterce ostroma (1976) (sorozat) – Estella
    Süt a hold (1976) – Ica
    Robog az úthenger (1976) (sorozat) – Irén

    A szeleburdi család (1981) – Radó mama
    Vízipók-csodapók (1978–1988) – Kék vízicsiga (hang)

A három testőr, avagy a királyné gyémántjai 1973

6/7/2020

D’Artagnan, egy gascogne-i ifjú fakó lován, édesapja egykori kardjával és édesanyja útravalóival felszerelkezve elindul Párizsba, hogy beálljon a királyi testőrök közé.

Egy vidéki városban összeszólalkozik egy félszemű nemesemberrel,
aki éppen egy Milady nevű szépséges hölggyel találkozik.
---
Párizsban d’Artagnan jelentkezik Tréville úrnál, apja egykori bajtársánál, aki most a Királyi Testőrség parancsnoka.

Ahhoz azonban, hogy d’Artagnan testőr lehessen,
előbb érdemeket kell szereznie.
---
Meghallgatás közben a fiatalember kitekint az ablakon,
és megpillantja félszemű kötekedőjét. Azonnal utána indul.

Sietségében a király három testőrével is konfliktusba keveredik, akik egymástól függetlenül párbajozni hívják a karmelita kolostorhoz.

A párbaj kezdetekor azonban megjelennek a bíboros gárdistái, akik le akarják fegyverezni a testőröket.
D’Artagnan a három testőr – Athos, Porthos és Aramis – mellé áll, és együtt győzik le a gárdistákat.
---
A fiatalember ezután inast fogad és szállást keres.
Felfigyel háziura, Bonacieux szépséges feleségére, Constance-ra, s mintha az érdeklődés kölcsönös lenne.

Amikor egy éjszaka Constance-t és férjét a gárdisták elhurcolják, d’Artagnan a hölgy védelmére kel.

Kiderül, hogy a szép hölgy a királyné bizalmasa.
---
Constance még aznap éjjel a palotába csempészi
a brit miniszterelnököt, Buckingham herceget,
aki a királyné titkos imádója.

A légyotton a könnyelmű királyné egy értékes, 12 gyémántból álló nyakéket ad hódolójának szerelmi zálogul.
---
A bíboros gárdistái megzavarják a találkát, de a hercegnek sikerül elmenekülnie d’Artagnan és barátai jóvoltából.

A bíboros viszont értesül a találka részleteiről, és mivel az ő szerelme a királyné iránt viszonzatlan maradt, tönkre akarja tenni őt.
---
Ráveszi a hiú királyt, hogy rendezzen nagyszabású bált,
és kérje azt a hitvesétől, hogy a mulatságon
az értékes nyakékkel jelenjen meg.

Richelieu bíboros akar lenni abban, hogy a királyné
nem tudja visszaszerezni az ékszert Londonból,
ezért megbízza kémnőjét, a Miladyt, hogy szerezzen meg valahogy két gyémántot.

A ravasz szépasszony – bájait bevetve – sikerrel jár.
---
Közben d'Artagnan és barátai útnak indultak Londonba, hogy megmentsék a királyné becsületét,
és még időben visszahozzák a nyakéket Párizsba.

A bíboros emberei által felállított csapdák miatt
végül csak d'Artagnan és szolgája jutnak át Angliába,
ahol a herceggel együtt döbbenten veszik észre
a Milady által eltulajdonított két gyémánt hiányát…

A négy testőr, avagy a Milady bosszúja 1974

6/7/2020

La Rochelle ostrománál vagyunk.
A király ellen lázadók Buckingham herceg és az angolok támogatásában reménykednek.

A herceg titkos terve az, hogy a La Rochelle-i lázadók megsegítése után Párizsba nyomul tovább,
hogy végre valóban övé legyen Anna királyné.

Richelieu bíboros azonban megint közbelép: Rochefort gróffal elraboltatja a gyönyörű Constance-t,
aki a királyné és a herceg titkos levelezését intézte.
---
Ezzel párhuzamosan megbízza szépséges kémnőjét, a Miladyt, hogy bájaival kösse le d’Artagnant,
az elrabolt Constance kedvesét.

A Milady, aki mellesleg Rochefort gróf szeretője, kifogástalanul teljesíti a megbízást.

Arról azonban nem tud, hogy fiatal szobalánya, Kitty is szemet vetett a délceg testőrre,
és elárulja neki, hogy úrnője csak színleli az érzelmeket d’Artagnan iránt.
---
A sértett testőr az ágyban rátámad a Miladyre, Constance hollétét akarja kiszedni belőle.

Dulakodás közben felfedezi, hogy a nőt megbélyegezték, vagyis valójában közönséges bűnöző vagy lotyó lehet.

A Milady mérgezett tőrökkel megpróbálja ledöfni, d'Artagnannak azonban Kitty segítségével sikerül elmenekülnie, és azt hiszi, ennyivel meg is úszta.

A Milady azonban bosszút esküszik, szeretője közreműködésével d’Artagnan életére tör.
---
A testőrök sietnek barátjuk segítségére: előbb megszöktetik Constance-t, majd d’Artagnan életét is megmentik.

A Vörös Galambdúc fogadóban Athos kihallgatja Richelieu és a Milady titkos beszélgetését:
a bíboros Angliába küldi a nőt, hogy tárgyaljon a nevében Buckingham herceggel,
ugyanakkor arra célozgat, hogy sikertelen tárgyalás esetén a herceget meg kell ölni.
---
A Milady fizetségül d’Artagnan és Constance életét követeli.

Richelieu némi vonakodás után írásbeli felmentést ad az asszonynak a tervezett gyilkosságokra vonatkozóan.
---
A bíboros távozása után a Milady szobájában megjelenik Athos. Mindketten felismerik egymást:
a Milady a múltban Athos felesége volt: a testőrt akkor La Fere grófnak hívták.

Idilli boldogságuk akkor ért véget, amikor egy véletlen baleset miatt a gróf felfedezte, hogy szépséges feleségét megbélyegezték.
---
Athos elveszi a bíboros felmentő írását a nőtől, aki Angliában se jár sikerrel:
Buckingham az ellene megkísérelt merénylet miatt börtönbe záratja.

A ravasz kémnő azonban még ott is megtalálja a módját annak, miként teljesítse Richelieu bíboros megbízását,
és hogyan jusson vissza Franciaországba, hogy véghez vigye bosszúját a testőrökön és a szépséges Constance-on…

A testőrök visszatérnek 1989

6/7/2020

Húsz év telt el azóta, hogy d’Artagnan és barátai megmentették a francia királyné becsületét
azáltal, hogy visszaszerezték Buckingham hercegtől azt a nyakéket,
melyet a könnyelmű királyné szerelmi zálogul adott az angol lordnak.

Bátor tettükkel meghiúsították Richelieu bíboros ármánykodását,
és sikerült hóhérkézre juttatniuk a kardinális legveszedelmesebb kémnőjét, Milady de Wintert.
---
A két évtized alatt sok minden megváltozott. Meghalt VIII. Lajos király és Richelieu.

A trónra a még gyermek Fülöp orléans-i királyi herceg került, aki helyett valójában anyja, Anna anyakirályné
és annak titkos szeretője, Mazarin bíboros uralkodott.
---
A négy jó barát útjai szétváltak, és csupán d’Artagnan maradt a király szolgálatában,
20 év után még mindig testőrkapitányként.

Mazarin azonban megcsillogtatja előtte az előmenetel lehetőségét azzal a feltétellel,
hogy felkeresi egykori barátait, és ráveszi őket, hogy álljanak ismét szolgálatba.
---
D’Artagnan véletlenül összeakad egykori szolgájával, a falánk Planchet-val, aki Aramis nyomára vezeti.

Az egykori testőr hiába választotta a papi hivatást, a gáláns kalandokat most sem veti meg.

Bár egy szorult helyzetből éppen d’Artagnan menti meg, Aramis visszautasítja barátját,
nem akar Mazarin szolgálatába lépni.
---
Nem így a hiú Porthos, aki hatalmas vagyonhoz jutott ugyan, de szomszédjai kiközösítették,
mert vagyona mellé nincsen nemesi címe.

Porthos abban a reményben csatlakozik D’Artagnanhoz, hogy újabb szolgálatai révén nemesi rangra emelkedhet. ---
Sikerül megtalálniuk Athost, akinek fia, Raoul a kardvívás helyett jobban érdeklődik a tudományok iránt. Azonban Athos sem kíván csatlakozni D’Artagnanékhoz.

Az éhező párizsi nép forrong, és követeli egyik vezetője, a bebörtönzött Beaufort herceg szabadon bocsátását.

A rab őrizetével Mazarin a félszemű Rochefort grófot bízza meg, akiről szinte senki sem tudta, hogy túlélte, amikor 20 évvel korábban d’Artagnan keresztüldöfte őt az armantieres-i zárdában.
---
Beaufort herceget fondorlatos módon mégis megszöktetik, és Mazarin D’Artagnanékat küldi a szökevény után.
Nem is eredménytelenül, ám a testőrkapitány és Porthos a herceg védelmezői között egykori barátaikkal, Athosszal és Aramisszal kerülnek szembe.

Beaufort elmenekül, az egykori testőrök pedig haraggal válnak el egymástól.

A barátság azonban erősebbnek bizonyul: Athos kibékül a barátaival,
Aramis azonban nem bocsátja meg, hogy a heves vérű d’Artagnan megsebezte.
---
Az összetartásra viszont nagy szükség lenne, mivel feltűnt a színen a Milady lánya,
az anyjánál is veszedelmesebb Justine.

A lány végzett azzal a hóhérral, aki annak idején lefejezte az anyját,
és az életéért könyörgő férfi halála előtt elárulta neki a testőrök nevét.
---
A helyzetet bonyolítja, hogy Raoul már ismeri Justine-t, gyengéd érzelmeket táplál iránta,
és úgy tűnik, nem is reménytelenül.

A szálak Angliában futnak össze, ahová a testőrök azért érkeznek, hogy megmentsék a vérpadtól
I. Károly királyt…

A testőrök visszatérnek 1989

6/7/2020

A testőrök visszatérnek
(The Return of the Musketeers)
The Return of the Musketeers / Le retour des mousquetaires / El regreso de los mosqueteros.
brit–francia–spanyol film 1989
Rendező   Richard Lester

Főszereplők

    Michael York (D’Artagnan)
    Oliver Reed (Athos)
    Frank Finlay (Porthos)
    Richard Chamberlain (Aramis)

    C. Thomas Howell (Raoul)
    Kim Cattrall (Justine de Winter)
    Roy Kinnear (Planchet)

    Geraldine Chaplin (Ausztriai Anna királyné)
    Philippe Noiret (Mazarin bíboros)
    Christopher Lee (Rochefort gróf)

    Alan Howard (Cromwell)
    Jean-Pierre Cassel (Cyrano De Bergerac)

A négy testőr, avagy a Milady bosszúja

6/7/2020

A négy testőr, avagy a Milady bosszúja
(The Four Musketeers – The Revenge of Milady)
brit–amerikai–spanyol–panamai film 1974
Rendező   Richard Lester

Főszereplők

    Michael York (d’Artagnan)
    Oliver Reed (Athos)
    Frank Finlay (Porthos)
    Richard Chamberlain (Aramis)

    Faye Dunaway (Milady de Winter)
    Charlton Heston (Richelieu bíboros)
    Christopher Lee (Rochefort gróf)

    Jean-Pierre Cassel (XIII. Lajos király)
    Raquel Welch (Constance Bonacieux)
    Roy Kinnear (Planchet)

    Simon Ward (Buckingham herceg)
    Geraldine Chaplin (Ausztriai Anna királyné)
    Nicole Calfan (Kitty)

    Michael Gothard (Felton)
    Ángel Del Pozo (Jussac)
    Gitty Djamal (Beatrice)

A három testőr, avagy a királyné gyémántjai

6/7/2020

A három testőr, avagy a királyné gyémántjai
The Three Musketeers – The Queen’s Diamonds.
brit–amerikai–panamai–spanyol film 1973
Rendező   Richard Lester
Forgatókönyvíró   George MacDonald Fraser

Főszereplők

    Michael York (d’Artagnan)
    Oliver Reed (Athos)
    Frank Finlay (Porthos / O’Reilly)

    Richard Chamberlain (Aramis)
    Raquel Welch (Constance Bonacieux)
    Charlton Heston (Richelieu bíboros)

    Christopher Lee (Rochefort gróf)
    Jean-Pierre Cassel (XIII. Lajos király)
    Geraldine Chaplin (Ausztriai Anna királyné)

    Simon Ward (Buckingham herceg)
    Faye Dunaway (Milady de Winter)
    Roy Kinnear (Planchet)

    Spike Milligan (Bonacieux)
    Georges Wilson (Tréville)
    Joss Ackland (d’Artagnan apja)

    Michael Gothard (Felton)
    Nicole Calfan (Kitty)
    Ángel Del Pozo (Jussac)
    Gitty Djamal (Beatrice)

A testőrök visszatérnek 1989

6/7/2020

D'Artagnan és a három testőr kalandjai óta immár húsz év telt el.

1649-ben járunk, Mazarin ül a bíborosi székben és egész Franciaország fél szemmel Cromwell cselekedeteire sandít.

Az angol király trónfosztása után a bíboros aggódik, hogy a forrongás a kontinensre is átterjed, ezért titkos feladattal bízza meg a már deresedő halántékú egykori testőröket.

Bár a volt jó barátok között korántsem teljes az összhang, végül együtt érkeznek Londonba, az oroszlán barlangjába.

Feladatuk teljesítése közben a kezükbe veszik az ifjú Raoul, Bragelonne vikomtja sorsát, akit mindnyájan fiukként szeretnek és "ki kell iktatniuk" a néhai Milady de Winter bosszúért lihegő sarját.