Blog Archives

Tüskevár 08.rész tartalma 1

22/3/2017

0 Comments

Hogy volt?
Tüskevár 1x08 - Búcsú a berektől
Szerző: Gabba

Bütyök és Tutajos ücsörög a ladikban, horgászgatnak, de gondolataik másfelé járnak, egyre többször jut eszükbe az iskolakezdés, az osztálytársak, a tanárok.

Beúsznak a kis szárcsák, már nem is olyan kicsik, Tutajos kedélyesen köszönti őket, de azért közben azt tervezgeti, hogy osztályban megint Bütyök mellé ül majd. Ne álmodozz, Tutajos, jut eszünkbe a sokat hallott figyelmeztetés, és tessék, megint bejön, mert Gyulánk sikeresen elrontja a kapást. Így nem lesz meg az ebédrevaló, szedi össze magát Tutajos, és újra erősen koncentrál a vízre.

Nem sokkal később azonban új fejlemény vonja el a fiúk figyelmét: a szemközti fánál feltűnik a barnakánya. Ő is halat fog, bár nem horoggal,

Bütyök izgalma az egekig csap. Lődd le, Tutajos, biztos ő vitte el a harmadik szárcsát!, tüzeli bosszúra barátját.

Tutajosnak sem kell kétszer mondani, óvatosan emeli a puskát, céloz és az éppen felszárnyaló madarat egyetlen lövéssel eltalálja. Höjj, megvan a non plus ultra, ezt a szép lövést még Tutajos távolbaszakadt nagybátyja, Telly de Találat is megirigyelhetné! Vigyük a gunyhóba, majd fog nézni Matula, vidámkodnak a fiúk.

A méretes ragadozót felakasztják a gunyhó falára, és bár itt kányáról van szó, azért közbevetőleg megkérdezem, tudjátok-e, Nagy Lajos szerint miért hívják a sast ragadozó madárnak? A választ majd később, most lássuk az érkező Matula reakcióját, aki a zsákmányt meglátva elégedetten csettint: Ezt jó lenne lefényképezni, Gyula odaállhatna mellé a puskával.

Az öreg levelet is hozott István bácsitól, ebben a főagromókus arról tájékoztat, hogy ha esetleg a fiúk figyelmét elkerülte volna, ő jelzi, tíz nap múlva megkezdődik az iskola, készülődjenek, két nap múlva kocsit küld értük.

A szomorkás hangulatot Matula igyekszik feloldani, jövő nyáron újra találkoznak, addig ő majd gondosan beolajozza és elteszi a horgásznyeleket.

István bácsi hívott jövőre is gyakorlatra, teszi hozzá Bütyök, de persze nem a nagyüzemi gazdálkodásban való tevékeny részvétel jár elsősorban a fejében, hanem a vízhordó lánnyal való újabb találkozás.

Matula is egyből leveszi a titkos gondolatot, kijelentve: Szanyadiéknál olyan tisztaság van, hogy a földről lehetne enni. A kányát meg előkészítem, osztán István úr felküldheti Pestre, teszi még hozzá, de közben minden mellébeszélés ellenére mindhárman érzik, hogy a jövő nyár még nagyon messze van…

Felvirrad az utolsó nap a berekben, Tutajosék utoljára szerelik fel a botokat és ülnek ki megszokott helyükre a vízpartra. Rutinosan csak fél szemmel figyelik az úszókat, mert közben azon filóznak, hogyan tudnák megoldani Bütyök és Katica titkos levelezését.

A szerelmes legény Nancsi nénivel már megbeszélte, hogy neki küldi a leveleit, ezért inkább a pesti oldal jelenti a problémát. Gyulának nem küldheti Katica, mert a nagymama minden levelet felbont a konyhában gőz fölött, aztán visszaragasztja, így végül hosszas agyalás után azt találják ki, hogy Kati címezze úgy a borítékot: Ladó Gyulának Pondoray Béla címén. Így aztán Bütyök anyja sem fogja felbontani.

A rendkívül bonyolult konspiráció végeztével megnyugodva fordulnak ismét a horgászás felé, és hamarosan össze is jön egy jó halászlére való. (Nem ide illik, de mindegy, itt adom meg a korábban feltett kérdésre a választ: Nagy Lajos a Képtelen természetrajzban azt írja: „a sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad”.)

Tutajosék a gunyhó előtt teljesen önállóan pucolják a halakat, rakják a tüzet, és kezdik főzni az ebédet. Nemsokára megérkezik Matula és szimatolva hajol a bogrács fölé: Úgy látom, ebből lesz valami, mondja somolyogva.

A hátizsákból egy üveg vörösbort vesz elő, mert hogy búcsúzáskor koccintani kell, és előkerül még egy levél, ezúttal Bütyök részére. Úgy látszik, Matula az utolsó napokra postássá is előlépett, jól jön az a kis mellékes a pákásznyugdíj mellé.

A feladót nem nehéz kitalálni, Bélánk vércseként veti magát a borítékra és úgy is tépi fel, mint a jelzett madár holmi szerencsétlen ürge bélését.

0 Comments

Tüskevár 08.rész tartalma 2

22/3/2017

0 Comments

utajos és Matula nekiül a halászlének, és elhangzik a mindent kenterbe verő nyílt dicséret az öreg pákásztól: Valódi! Ha én csinálom, sem jobb, elhiheti. Nancsi meg az összes asszonyok elbújhatnak.

Bütyök természetesen ebből a történelmi pillanatból teljesen kimarad, nem hall semmit, csak a betűket falja, bár Matula szerint ráérne vele, mert a levél nem hűl el.

Az öreg aztán kidugaszolja az üveget és tölt a borból a fiúknak. Szokás szerint nem ereszti hosszú lére a mondandóját: Jó volt ez a nyár, és jól megvoltunk mi hárman, mondja egyszerűen.

Tutajos és Bütyök hasonlóan kevés szóval mindent köszön, az eltelt két hónap a felesleges szószátyárságot is lekoptatta róluk.

Én is mindent köszönök, és tartsanak meg jó emlékezetükben, emeli poharát búcsúkoccintásra az öreg Gergő, én meg kicsit abbahagyom az írást, mert elhomályosult a monitorom…

Másnap reggel megérkezik az ígért kocsi, Nancsi néni a tornácon állva várja a szó szerint ágrólszakadt fiatalokat.

A ruhátokat vessétek le, kimosom és megvarrom, ahol elszakadt, a pakkokat viszont hagyjátok itt a tornácon, hátha tetűt hoztatok benne, intézkedik. Természetesen a hosszúra nőtt hajakat és körmöket is le kell vágatni, ezügyben nemsokára megjön a barbély.

A jó Nancsi hozzáértő arccal tapogatja Bütyök kincskeresés közben szerzett fejsebét is: Majd bekenem jófajta liliomolajjal, az valóságos balzsam rá. (Ez a liliomolaj igazi népi csodaszer lehet, Tutajos emlékezetes leégését is ilyennel gyógyították.)

Hosszú hetek után a két barát rendes fürdőt vesz, vidáman fröcskölik egymást a kádban, eközben a fürdővíz színe egyre sötétebbre válik a leázó hónapos retektől. Engedjük le gyorsan, nehogy Nancsi néni meglássa, mert elájul, aggodalmaskodik Bütyök. Majd felmossa a barbély, jelenti ki erre vidáman Tutajos.

Este búcsúvacsora, a tücsökciripeléstől hangos tornácon négyen ülik körbe a rántott csirketetemekkel borított asztalt: Nancsi néni, István bácsi és a két barbélylátta fiú. Frizurájuk szépen lenyalva, benne vizes fésűvel belenyomott választék, tiszta ing feszül vállukon, pont úgy, mint Ivan Kozirev öntőmunkáson a Hofitól ismerős Majakovszkij versben.

István bácsi nagy hangon érdeklődik, minek van olyan borzalmas bocskorszaga. Meg lehet szokni, tiltakozik Nancsi néni, Béla fejét bekentem liliomolajjal.

Az ünnepi hangulatban Bütyök és Tutajos is meg akarja köszönni az egész nyarat a nagyhangú főagromókusnak, de ő rövid úton leinti a próbálkozókat: Ti szereztetek nekem örömet, minden másért Matulának legyetek hálásak.

Gergő bácsi angyal, vetné közbe Bütyök, amit heves fejtegetés követ az öreg csősz versus angyalok témában, majd az álteológiai eszmecsere végeztével mindenki nyugovóra tér, mert a vonat reggel hétkor indul.

Korán reggel megérkezik az öreg Siklósi az ismerős két lóerős kocsival, aztán írjatok, búcsúzik István bácsi nagy hangon, Nancsi néni csendben könnyezik.

A fiúk kissé feszengenek a nyáron alaposan kinőtt ruhákban, Bütyök aggódik is, mi lesz, ha útközben kiszakad a nadrágja.

Irány az állomás, a Zala hídján áthaladva egy őrült Volga előzi meg a szekeret, persze ilyenkor sehol egy rendőr, mindenesetre a KRESZ ilyen fokú megsértése eltörpül a másik izgalom mellett: ugyanis a folyón a csónakban Matula ül az integető Katival.

A két fiú felpattan és egymást túlharsogva ordít: Gergő bácsi!, Katica!, de a szekér nem áll meg, mert mint tudjuk, a vonat nem vár. Kezdelek megérteni Bütyök, mert én is szerelmes lettem valamibe, csak azt tudnám, mibe, zökken vissza Tutajos nagyot sóhajtva barátja mellé.

0 Comments

Tüskevár 08.rész tartalma 3

22/3/2017

0 Comments

A vonaton azért már vidámabb hangulatban utaznak, bevágnak egy egész csirkét, aztán a zsírpapírt lazán kidobják a nyitott ablakon, Szingapúrban ezért nyilvános botozás jár, de barátaink ezúttal megússzák egy ejnye-bejnyével.

A 424.131 sorozatszámú gőzős nagy füstöt eregetve érkezik meg a Déli pályaudvarra, Bütyök a vonatablakból hordárért kiált. Tutajos kissé értetlenül néz barátjára, főleg amikor Béla taxit is rendel. Ne nézz így rám, megkerestem rá a pénzt, különben is a nadrágom hátul elszakadt, így nem utazhatok a villamoson, mutatja a jókora hasadást. Gyere szorosan mögöttem, szólítja fel Tutajost, aki aztán a visszafojtott röhögéstől tántorogva igyekszik széles hátával elrejteni Bütyök csúfságát.

Otthon a Ladó család nagy örömmel fogadja a megemberesedett Gyulát, apja ki is jelenti, hogy alig lehet ráismerni.

És újra az iskolában, az évnyitó izgalmában harsog az egész osztály, Bika újra kötözködni akar, de Bütyök egy erőteljes fogással lecsendesíti.

Belép Lajos bácsi Kengyel feleségével, és elbúcsúzik a fiúktól, mert nyugdíjba megy. Az új osztályfőnök Éva néni lesz, aki szavaiból ítélve szintén kemény lesz, mint a férje volt, felváltva tegez és magáz, ez az álmoskönyvek és Dubovánszky szerint sok jót nem jelent.

Az órákon csak az beszélhet, akit ő felszólít, és Wallenberg minden óra elején adja le neki másodpercre pontos óráját, mert sajnos a tanárnő Vacheron Constantinja nem igazán megbízható.

Az osztályfőnöki óra végén pár percre még visszatartja Tutajost és Bütyököt, és mosolyogva gratulál nekik a nyári kalandokhoz, látszik, hogy sokat erősödtek. Végül szombat délutánra meghívja magukhoz teázni a barátokat, hogy férje is meghallgathassa az élményeket. De hogyan lehetne mindent elmesélni?, gondolja magában Tutajos, és lelki szemei előtt végigvonul az elmúlt két hónap.

Újra látja magát, amint zöldfülűként megérkezik a berekbe, visszaidézi a vonuló madarakat, a nyúlra vadászó sast (ugye nem felejtjük Nagy Lajos definícióját?),

a hatmétereset „köpő" gémet, a vadászatokat Csikasszal, a sok kalandot egyedül és Bütyökkel, a nádszállítást csónakon, aminek során Bütyök überronda kalapja a vízbe esett, de muszáj volt kihorgászni, mert Katica virágja volt rátűzve,

Matula emlékezetes hegyespaprikáját, és végül maga előtt látja a záró jelenetet, amiben búcsút intenek Katicának, Matulának és a bereknek – mi, nézők pedig a magyar filmművészet egyik alapsorozatának.

0 Comments

Tüskevár 7.rész tartalma 1

22/3/2017

0 Comments

Hogy volt?
Tüskevár 1x07 - Tüskevár meghódítása
Szerző: Gabba

Mint emlékszünk, a múltkori vihar Bütyökben nem tett túl nagy kárt, de Tutajost alaposan hazavágta, napokon át lázasan fekszik.
Érzékelése is eléggé bizonytalan, egyik este például csiripeléshez hasonló sípoló hangot vél hallani. Hallod, milyen szépen dalol a bíbic?, kérdezi Bütyöktől, barátja viszont kénytelen kiábrándítani: Ez nem a bíbic, hanem a BBC, már megint zavarják az adást.

Matula is benéz a fiúkhoz, de a folyton kába Tutajos helyett inkább csak Bütyökkel beszélget. Most a berek is csúnya, nagyon összevágta a jég, nem is érdemes kimenni, ad helyzetjelentést, hallgassanak a doktorra, pihenjenek, szedjék csak össze magukat.

A doktor bácsi pár nap után Bütyököt gyógyultnak nyilvánítja, István bácsi fel is ajánlja a vendéggyereknek, hogy kiviszi magával a gazdaságba, nézzen ott is szét. Hajnalban indulok, ha rajta leszel a kocsin, kijöhetsz velem!, búcsúzik Bélától, aki vekker híján Nancsi nénit kéri meg, hogy keltse fel időben.

Még alig pirkad, de az izgatott Bütyök már a kocsin ül, mire a főagromókus megérkezik. Útközben István bácsi a gazdák nehéz helyzetéről beszél, előre tervezni nem nagyon lehet, mert vagy az időjárás szól közbe, vagy valami betegség üt be, télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, vagy elmos mindent az eső, vagy aszály van.

A gazdaságban már nagy élet zajlik, mindenhol gépek zúgnak, emberek dolgoznak, a mázsáló Lajcsi bácsi viszont elég ramatyul van, megint a gyomra rendetlenkedik. István bácsi szekérre ülteti és elküldi az orvos orvosovicshoz, de szabad embere nem nagyon van, aki helyettesíthetné az öreg mázsálót.

Hosszas fejvakarás után azonban mentő ötlete támad, itt van a matekzseni pesti gyerek (khm, erről talán kérdezzük meg Kengyel tanár urat is), őt gyorsan be lehet tanítani. Lehőc bácsi, magára bízom a fiút, mutassa meg neki a mázsát, de géphez ne engedje, én majd délután jövök, mondja a főgazdász a munkafelügyelőnek, és már indul is tovább újabb problémákat megoldani.

Bütyök hamar beletanul a műveletbe, stüszikalappal a fején gondosan írja a lemért gabonás zsákok súlyát a nyilvántartásba.

A part alatt, a part alatt három varjú kaszál, dúdolgatja közben az ideillő gyerekdalt. Körülötte férfiak és asszonyok kötik a kévét, rakják az asztagot (róka gyűjti, róka gyűjti, szúnyog kévét köti, dudorássza Bütyök), az egyik öregúron sötét üvegű védőszemüveg, ilyet a női munkaerőkön nem látni, akkor ez most diszkrimináció vagy csak fényérzékeny az öreg?

A nagy melegben egyszer csak feltűnik a vízhordó kislány, szürke szamár vizet hoz már, tekenőbe tölti, dudorássza a munkájába teljesen belefeledkező Bütyök. A lány kíváncsian méregeti a távolból az új fiút, Lehőc bácsi hamiskásan meg is jegyzi neki, hogy az ott az ellenőr.

Ezek után a kislány kellő elfogódottsággal kínálja meg a kalapos legényt is vízzel, ám a pohár meglehetősen lassan ürül, mert Bütyök a szájával ugyan a vizet nyeli, szemével viszont a lányt.

Kicsit később Lehőc bácsi mosolyogva szól oda Bütyöknek: Szanyadi Katinak hívják, ő itt a vízhordó. (Új információt csak a mondat első fele tartalmaz, a másodikra magunktól is rájöttünk.)

Másnap reggel Bütyök csendben rendezgeti a sérót a tükör előtt, fésűje ugyan nincs, de nem baj, aztán gondosan fejére illeszti a borzalmas kalapot és indul a gazdaságba.

Nem sokkal később Tutajos is felébred, már jobban van, ezért kicsit meg is van sértődve, amiért barátját egész nap nem látja. Dolgozik István bátyád mellett, magyarázza Nancsi néni, neked még pár napig ágyban kell maradnod, úgyhogy idd csak meg ezt a hársfateát.

A betegápolás eléggé unalmas, kövessük inkább a gazdaságban zajló mozgalmas életet, ahol Bütyök, bár reggel még fehér hosszúujjú pólóban indult el, mostanra már kockás rövidujjas ingben nyomja a mázsálást.

0 Comments

Tüskevár 7.rész tartalma 2

22/3/2017

0 Comments

lérkezik az ebédidő, az agrárproletárok a hatalmas szénabála árnyékában ülve falatoznak. (Tyúk a cipót csipegeti, hangya morzsát szedi, dudorássza Bütyök.)

Érkezik Kati is, de most nem vizeskorsóval, hanem fonott kosárral, mint Piroska, Nancsi néni küldött vele ebédet Bütyöknek.

Az egész társaság úgy tesz, mintha nem látná, amikor Bütyök a kosárban rejlő finom falatok közül egy szál rózsát horgász elő és az ingébe rejti.

A kedvességet illik viszonozni, szerencsére van nála véletlenül egy random tábla csokoládé, amit ebéd után feltűnés nélkül elhelyez az üres kosárban. Ezek után természetesen az egész falu már a jövő nyári esküvőre kezd készülni.

Aznap este Bütyök fütyörészve lép be a szobába, Tutajos, hangjában enyhe sértettséggel, számon is kéri barátjától, miért van ilyen jó kedve, merre jár, miért nem foglalkozik vele.

Még a Tüskevárt sem fedeztük fel, panaszolja, pedig lehet, hogy meg sem gyógyulok, teszi még hozzá a hipochonderek egyik kedvenc ön- és közsanyargató mondatát. (Csak közbevetőleg, az a poén megvan, hogy mi van a hipochonder sírjára írva? „Na ugye!”)

Bütyök természetesen tiltakozik: Ne mondj ilyet, Tutajos, ha meghalsz, én öngyilkos leszek. Ezt meg is mondtam Katicának, a menyasszonyomnak.

Gyulánk erre persze úgy felkapja a fejét, hogy majdnem lefejeli a falon lógó tájképet: Micsoda? Ki az a nő?

Bütyök tiltakozik: Nem nő, hanem Szanyadi Katalin, és kék szeme van. Barátaink még hosszasan beszélgetnek a témáról, hagyjuk is magukra őket, önkényes erkölcscsőszök megnyugtatására azért annyit elárulhatok, hogy Bütyök eddig még nem csókolta meg a menyasszonyt.

István bácsi nagyon meg van elégedve Bütyökkel, a három hetes munka után még fizetést is ad neki kijelentve, hogy jövőre is várja gyakorlatra.

A doktor bácsi végre Tutajost is egészségesnek nyilvánítja, a két fiú így másnap reggel már a szokott helyen, a gunyhóban ébred. Matulával hármasban kivonulnak horgászni (a malomba, a malomba három tarka macska, motoszkál Bütyökben valami távoli dallam), és amíg a botokat lógatják, az öreg az aznapi terveikről érdeklődik.

Jó lenne megnézni a Tüskevárt, áshatnánk is, hátha előkerül egy zacskó arany, vágnak egymás szavába a barátok. Bár Matula szerint jó, ha legfeljebb pár régi érmét találnak ott, azért reggeli után elkíséri a fiúkat.

Tutajos lapáttal, Bütyök csákánnyal a vállán, úgy vonulnak, mint két renegát törpe a hétből. A romokhoz érve Matula megmutatja, hol húzódhatott régen a fal: Na, itt turkáljanak, én megyek a dógomra, búcsúzik az izgatottan toporgó kincskeresőktől.

A fiúk nekilátnak ásni, elég jól haladnak, bár azt nem értem, a nyakukban lógó tarisznyákat miért nem veszik le.

Előbukkan a régi falszakasz egy darabja, majd nem sokkal később valami téglaboltozat. Tutajos veszélyt sejtve figyelmezteti Bütyököt, hogy ne ugráljon rajta, hátha beszakad, de a rutinos régész Pondoray persze nem hallgat rá.

Ugyan már, erős ez, a régiek tudtak építkezni, ugrál csakazértis, mint a megkergült Tigris a Százholdas Pagonyban.

Persze nem sokáig, mert a harmadik dobbantás után beszakad a föld, és a nagyfejű legény eltűnik egy mély üregben. Zuhan, zuhan, és bár nem olyan sokáig, mint az angolszász meseirodalom egyik legismertebb művében Alice, azért leérkezve alaposan bevágja a fejét. Rémülten ordít kifelé: Tutajooos!, de barátja az ijedtségtől egy darabig meg sem tud szólalni.

Bütyök lentről állapotjelentést kiabál: A fejem vérzik, az egyik ujjam meg valszeg eltört! Erre aztán Gyulánk némileg magához tér, pár megnyugtató szót kiabál le Bütyöknek és elrohan megkeresni Matulát.

0 Comments

Tüskevár 7.rész tartalma 3

22/3/2017

0 Comments

z öreg pákász éppen szalonnázik a gunyhó előtt, figyelmesen hallgatja Tutajos szaggatottan előadott beszámolóját, de azt nem állíthatjuk, hogy nagy izgalmában félrenyelte volna a falatot.

Hozza ki a fejszét meg a kötelet, aztán indulunk, adja ki a szükséges utasításokat, közben komótosan visszacsomagolja a kendőbe a megkezdett hagymát, szalonnát.

Ezalatt Bütyökben azért dolgozik a kincskereső ösztön, ide-oda kúszik a régi pince félhomályában, de pár törött cserépdarabon meg egy falba erősített karikán kívül nem sok mindent talál.

Hamarosan megérkezik a felmentő sereg, Matula kötelet és egy legallyazott kis fát ereszt le Bütyöknek létra gyanánt. A kötelet kösse a derekára, és lassan másszon felfelé!, utasítja a sebesült üregi nyulat.

Bélánk fokozatosan emelkedik a napvilág felé, a sikeres mentés végeztével Matula tőle szokatlan indulattal morog: A fene ezt a likat! Erről az esetről alighanem hallgatni fogunk, ajánl aztán véd- és dacszövetséget a fiúknak.

Majd szakértő tekintettel méregetni kezdi Bütyök sebesült ujját. Figyelemelterelésül tölt neki egy emberes adagot a magával hozott szilvóriumból, amit a kalapos modellek gyöngye jóhiszeműen felhajt és pár másodpercig nem is kap tőle levegőt.

Miután megjön a hangja, körülményes leírásba kezd arról, mi mindent látott odalent. Matula csak erre várt és egy határozott mozdulattal helyrerántja Bütyök kificamodott ujját. Az elbeszélés fonalát hatalmas ordítás szakítja meg, Matula mentegetőzik: Ha előtte szólok, akkor jobban fájt volna.

A pálinka hamarosan éreztetni kezdi jótékony hatását, Bütyök Tutajosba karolva botorkál vissza a gunyhó felé, közben be nem áll a szája, beszél mindenfélét, bár a nyelve kissé akadozik. Ugye, nem szólunk Katicának, szegénynek gyönge a szíve, magyaráz párás szemmel megmentőinek.

A gunyhóban Bütyököt lefektetik pihenni, a sebesült csak estére tér magához a pálinkás bódulatból: Na, hogy érzed magad?, érdeklődik barátságosan Tutajos. Mint akit ledaráltak és kidobtak a szemétre, jön az elgyötört válasz.

Nem baj, jobb ha megutálja a pályinkát, mint ha megszereti, jelenti ki Matula. Ámbár lehet, hogy kissé sokat töltöttem magának, de most már mindegy.

Csendes beszélgetésbe merülve ücsörögnek a tűz körül, felidézik az eddig együtt töltött időt és kicsit búslakodnak azon, hogy hamarosan vége a szünidőnek.

Matula arról is mesél, milyen a berek télen, majd arra fordítja a szót, Gyula milyen szépen megemberesedett, Bélának meg milyen szép virág van a kalapjára tűzve. Ami nem is baj, mert rendes lyány a Kati, meg aztán rokonom is, az anyja Matula lány... nem azért mondom, teszi még hozzá, újabb ágat dobva a tűzre, és a három férfiember elgondolkodva nézi a lángokat, merengve a nagy misztériumon, aminek a neve: NŐ.

0 Comments

Tüskevár 8.rész

22/3/2017

0 Comments

Tüskevár 07. rész

22/3/2017

0 Comments

Tüskevár 06 rész tartalma 1

22/3/2017

0 Comments

Hogy volt?
Tüskevár 1x06 - Viharban
Szerző: Gabba

Bütyök és Tutajos szinte egyszerre ébred, Bélánk bevallja, hogy előző este kissé túlette magát, plusz a szokatlan terepen elég sokáig tartott, mire el tudott aludni. Na igen, a berek enyhén szólva más, mint a megszokott angyalföldi szoba-konyhás enteriőr.

Matula természetesen már régóta talpon van, most be is lép és pár szavas eligazítást tart a fiúknak. Kiderül, hogy délelőtt megint Róbert Gidát játszik: Nekem dógom van, csak délután jövök, ebédre vigyenek szalonnát, ha nem akarnának halat fogni, és vihetik a puskát is.

Tutajosék még heverésznek egy kicsit, indulás előtt az öreg még figyelmezteti őket: A tüzet oltsák ki, ha elmennek, nehogy a szél felszítsa, mert akkor leég az egész gunyhó, én meg nem rakom újra.

Nem lesz ma szél, jelenti ki magabiztosan Tutajos, a gyakorlott nádi ember. Matula hümmög: A fene tudja, túlságosan csendes az idő, meg aztán a harkály is nagyon hangoskodott hajnalban.

Miután az öreg elmegy, Tutajos kiadja az ukázt barátjának: Gyerünk fürdeni! Bütyök húzódozik, hideg van, próbál ellenkezni, fázósan magára húzva a takarót.

Tutajos persze nem hagyja annyiban a dolgot: Ne csináld már, utána úgy érzed majd, házat fogsz dönteni. Bütyököt ez az érvelés ugyan nem igazán győzi meg, de régi barátként végül beleegyezik: Hát, ha itt ez a szokás, motyogja maga elé beletörődve.

Kivonulnak a partra, és a Vörös Október Férfiruhagyár kitűnő minőségű alsónadrágjába öltözve elmerülnek a habokban.

Fickándozásukat borzongva nézem, magam részéről csakis a termál, ismétlem meg korábbi kijelentésemet, és amíg a fiúk a hajnali Zalában úszkálnak, én némi szilvórium bevitelével melegítem magam.

Fürdés és reggeli után a két barát berakodik a csónakba: horgászbot, gukker, hátizsák, Bütyök vállalja, hogy ő majd evez, a Városligeti tavon is mindig ő szokott.

Felkapja a lapátot, meríti a vízbe ezerrel, a csónak hatalmas lendülettel vágódik neki a partnak. Mi a fene van ezzel a csónakkal?, mérgelődik.

A tapasztalt Tutajos átveszi az evezőt és mutatja a Matulától eltanult technikát. Csodálatos, te tényleg igazi tutajos vagy, álmélkodik Bütyök.

Lassan csorognak a vízen, gukkerrel lesik a madarakat, Tutajos már mindegyiket felismeri, ha ezt Lajos bácsi látná, külön osztályfőnöki dicséretben részesítené, az tuti.

Jobbról kárókatona eteti a fiókáit, balról a kis szárcsák úsznak be. Hárman voltak, de már csak ketten maradtak, mert egyiküket elvitte a barnakánya, magyarázza Tutajos. Én nem vagyok vérengző típus, de igazán lelőhetnéd azt a kányát, fészkelődik Bütyök, elérzékenyülve hozzátéve, hogy az összes zsebpénzét odaadná, ha megsimogathatná a kis jószágokat.

Gukkereznek tovább, egy távolabbi részen kócsag eteti a fiókáit, kicsit odább selyemgémet látnak, és nem fogjátok elhinni, az is a fiókáit eteti.

Sekélyebb részhez érnek, az evezőt letéve a tapasztalt vizijártasságis Tutajos csáklyával löki tovább a csónakot.

A nád tövében egyszer csak észrevesznek valami kelgyót, szájában egy kis hallal siklik, csak nem ő is a fiókáit készül megetetni? Bütyök rendkívüli módon beizgul: Lődd le, Tutajos!, sürgeti barátját.

Gyula céloz, lő és talál, a kígyó fejét vesztve menekülne, de az már nincs meg neki… Mondjuk a lövéssel nyilván a halat is sikerült kinyírni, így a mentőakció sikere enyhén szólva is kétséges, de mindegy.

0 Comments

Tüskevár 06 rész tartalma 2

22/3/2017

0 Comments

A csónakot bekormányozzák egy viszonylag árnyékos részbe a nádfal tövében. Irtó meleg van, jelenti ki Bütyök, hozhattunk volna kalapot a fejünkre, vagy legalább napszemüveget. (Úgy is van, Béla, pl. a Ray Ban kimondottan hasznos napszúrás ellen.)

Elhelyezkednek a csónakban, közben észrevesznek egy halászsast, ami éppen kikap valami halat a vízből, lefogadnám bármibe, hogy a fiókáit akarja vele megetetni.

Miután ilyen sok szó esett kajáról, barátaink úgy döntenek, ideje elővenni a magukkal hozott tokaszalonnát, én is előkeresek egy szép szál cserkészkolbászt a hűtőből.

Békés beszélgetésbe merülve falatoznak, ezért alig hallják meg a távoli dörgés hangját. Robbantanak valahol, jelenti ki a tapasztalt bányász Pondoray, amire a született belvárosi Ladó helyeslően bólint: Biztos a badacsonyi bazaltbányában.

Szalonnáznak tovább, egymást kínálgatják a katonákkal, amikor váratlanul a közelükben hangzik fel a dörgés. Bütyök egy pillanatig értetlenül mered a kezében tartott falatra: Az nem lehet, hogy ez a katona lőtt, mondaná, de addigra Tutajos már képbe kerül: Gyerünk gyorsan, mert itt ér minket a vihar!

Ugyan, addig húszszor is hazaérünk, int nyugalomra a meteorológus szakértő Bütyök, úgy is mint Vissy Károly és Bóna Márta szerelemgyereke.

Tutajos felkapja a csáklyát és kilöki a csónakot a vízre. Érkezik a szél, hajlik a nádas, mint a kikapós menyecske, de ilyen frivol képzettársításra most nem vevők a fiúk.

Koromfekete felhők száguldanak az égen, aztán nagy erővel elkezd zuhogni az eső. Bütyök a csáklyával löki, Tutajos az evezővel hajtja a csónakot, de a zuhogó esőben alig látnak valamit.

Váratlanul jég is kezd esni, és miközben egyik kezükkel a csónakot igyekeznek irányítani, másikkal a fejüket próbálják védeni, de mindkét tevékenység csak kis mértékben sikerül.

Nagy nehezen eljutnak a gátig és a csónakot úgy-ahogy kihúzzák a partra. Felkapják a két legfontosabb eszközt, Tutajos a puskát, Bütyök a horgászbotot és rohannak, sorsára hagyva a hátizsákot, a váltóruhát és a kendőbe csomagolt tokaszalonnát.

Bütyök a partraszállás közben elhagyja az egyik csizmáját, de mivel így még lassabban tud futni, inkább a másikból is kibújik és mezítláb nyargal Tutajos után.

Végre elérik a kunyhót és vacogva bebújnak a takaró alá. Első napom a berekben, hát ez klassz, fut át Bütyök agyán a kósza gondolat.

Az eső már csendesedik, amikor Matula is feltűnik a gunyhó felé vezető úton. Érzi, hogy baj lehet, mert tőle eddig még nem látott sebességgel halad.

A sárban megtalálja a hátrahagyott csizmát: Jól elkaphatta őket a vihar, morogja maga elé és siet tovább. A gunyhóhoz érve Csikasz köszönti, de az öreg most nincs barátkozó hangulatban. Hun vannak?, kérdezi szokatlanul idegesen a kutyától, és Csikasz máris fut az ajtóhoz.

Matula benyit és meglátja a két ázott verebet, ahogy reszkető szájszéllel alszanak a vékony takarók alatt.
Nincs mese, haza kell őket vinni Nancsihoz, gondolja magában az öreg.

Így aztán másnap reggel Tutajosék hatalmas dunyhák között ébrednek, Nancsi néni éppen húzza fel a redőnyt. Bár ő a falu nótafája, most semmi kedve énekelni, pedig akadna olyan nóta, ami illene a helyzethez, mint például hogyaszondja: Az árgyélus kis madár / Nem száll minden ágra / Én sem fekszem minden nap / szép paplanos ágyba…

De félre a léhasággal, mert István bácsi is itt van és szemében némi aggodalommal követi a körzeti Orvos Orvosovics minden mozdulatát.

0 Comments

<<Previous

Tüskevár 08.rész tartalma 1

Tüskevár 08.rész tartalma 2

Tüskevár 08.rész tartalma 3

Tüskevár 7.rész tartalma 1

Tüskevár 7.rész tartalma 2

Tüskevár 7.rész tartalma 3

Tüskevár 8.rész

Tüskevár 07. rész

Tüskevár 06 rész tartalma 1

Tüskevár 06 rész tartalma 2

Filmsorozat 1

Archives

Categories