Blog Archives - LILLA CARSON

Muráti Lili

5/1/2020

Muráti Lili (sz. Muráti Teodóra Aurélia; Nagyvárad, 1912. július 22. – Madrid, 2003. április 17.)
magyar színésznő és írónő.

Összesen 18 magyar és számos spanyol filmben játszott.

Az 1930-as és '40-es években Muráti Lilit valósággal bálványozták Magyarországon.

Hazai karrierje a második világháború végén akkor tört meg, amikor koholt vádakkal nyilasnak bélyegezték,
ami után nagy nehézségek árán férjével Spanyolországba menekültek.

Élete és pályája

Muráti (1899-ig Murz) Frigyes ezredes és Széll Auguszta (Jusztina) leányaként jött a világra.

Muráti a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában tanult.

1932-ben a Művész Színházban, 1932–34 között a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban,

1934–41 között párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban,

1943–1944 között az Andrássy Színházban (Paulay Ede utca 35.) szerepelt.

Sokat úszott, tornázott, teniszezett, sízett.

Rejtélyes magánélete

Muráti Lili magánéletét is céltudatosság jellemezte.
Vaszary János színigazgatóhoz csak azzal a feltétellel ment hozzá (1941. május 8-án kötöttek házasságot),
ha függetlensége megmarad.

Muráti Lili és férje ugyanis bár egy házban, mégis külön lakásban éltek, a színésznő szerint azért,
hogy kapcsolatuk sokáig megmaradhasson.

A házasságról azt tartotta, hogy jó a férfi a háznál, de csak addig, amíg mind a ketten jól érzik magukat
egymás társaságában. Amikor megunják a közös időtöltést, mindenki menjen szépen haza.

Férje természetesen segítette és támogatta feleségét, hiszen a kifejezetten neki írt szerepekben és darabokban olyan karaktereket kapott, amelyek a közönség kedvencévé tették őt.

A színésznő úgy vélte, hogy bár ő is jól végezte a dolgát, mégis férjének köszönhette a karrierjét.

A legnagyobb női és férfi színészek oldalán láthatta a közönség, mind a színházakban, mind a filmekben, többek között Jávor Pál partnereként.

Független nő volt, aki külön háztartást vitt, külön autóval járt, rengeteget dolgozott, így volt boldog.

Írt verseket, elbeszéléseket, az egyik hetilapban a társasági rovatot is vezett,
valamint a Petőfi Társaság irodalmi társaság tagjai sorába is választotta.

A második világháború évei

Muráti Lili nem politizált, de nyíltan vállalta konzervatív nézeteit és tovább játszott az 1944-es német megszállás után is. Ez később okot adott rosszakaróinak, hogy hamisan, koholt vádakkal nyilas-szimpatizánsnak nyilvánítsák és ellehetletlenítsék életüket Magyarországon.

Férjével 1944 karácsony estéjén menekültek el Budapestről a bombázások elől.

Muráti Lilit és férjét többször elfogta a szovjet politikai rendőrség (GPU), majd elengedték őket.

1946 nyarán három magyar repülőtiszt segítségével jutottak Bécsbe. Mezítláb, végig koldulva Ausztriát,
a gyalogutat, Párizsban letelepedési engedélyre várva az „Ötödik hivatalban”, egy névtelen személy információira hivatkozva a francia hivatalnoknő őt kollaboránsnak nevezve, kérelmét összetépte.

Spanyolországi újrakezdés

Spanyolországba érkezve 1947-től Madridban letelepedve végül új élet várta, ahol pár hónap alatt megtanult spanyolul.

Előbb a Madridi Rádió magyar adásában olvasott fel kommentárokat, majd rövidesen férjével saját társulatuk lett, amivel 1950-1963 között velük járta a spanyol színpadokat: pl. 40 színdarabbal látogattak Mallorcára, súgó nélkül…

1966-ban Argentínában vendégszerepelt. Külföldön jellemszerepekben, de komikai szerepkörben is sikeres volt.

Férje halála után Spanyolországban Dóra Sándor galamblövész-bajnok felesége lett.

Elismerés és visszatérés

A kommunista Magyarországon még a nevét sem lehetett kiejteni évtizedekig, de természetesen a magyar közönség sosem felejtette el őt. Először 1979-ben látogatott haza Aczél György engedélyével.

A rendszerváltás után 1993-ban – Szeleczky Zitával együtt – Göncz Árpádtól visszakapta magyar állampolgárságát, valamint kiemelkedő életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.

Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a budapesti Karinthy Színház, A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra.

Madridban halt meg 2003. április 17-én, kilencvenegy évesen.

Ajtay Andor

4/1/2020

Ajtay Andor, sz. Ajtay Kovács Andor (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.)
Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Életpályája

1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt.

1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett.

1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is.

1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is.

1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt.

Élete utolsó szerepét 1972-ben, az Operettszínházban (Noszty Pál) játszotta.

Jávor Pál

4/1/2020

Jávor Pál, eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv (Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.)
minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár.

Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette.
Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie.

Élete

Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi) Kis Molnár utca 11. szám alatti házban.
Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.

A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt.
Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló moziba.

Az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak.
Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.

1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából,
mert Dániában akart letelepedni.

Budapesten

A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben.

Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott,
1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándornál,

1927 és 1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött,

1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.

1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal,
egy zsidó iparmágnás lányával.

1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt.

Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.

1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták.
1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.

Amerikai kitérő

1946-ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban.

Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.

1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.

Visszatérése Magyarországra

Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta.

1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott.

1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban-

Temetésére a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.

A sármőr

A harmincas-negyvenes évek magyar amorózója botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert.

Híres „cigányozó”, bor mellett, cigányzenére mulatozó és nótázó budapesti úr volt, és még ezzel a szokásával is növelte a személyét övező rajongást.

Rajnai Gábor

4/1/2020

Rajnai Gábor (született Joanovics Gábor Rezső Árpád György Uros Imre, Arad, 1885. május 11.
– Budapest, 1961. július 10.), névváltozata: Rajnay Gábor, magyar színművész, érdemes művész.

Pályája kezdetén Gombaszögi Frida férje volt. Marik Péter színész mostohanagyapja.

Életpályája

Aradon járt iskolába. A középiskolai tanulmányok befejezése után Budapestre ment a Színművészeti Akadémiára. 1906-ban végzett, Kolozsvárra szerződött Janovics Jenő társulatához.

1908 szeptemberében a Vígszínház tagja lett, de csak két hónapot volt a színháznál,
Tóth Imre a Nemzeti Színházhoz hívta, emiatt a Vígszínház felbontotta vele a szerződését.

1918-ban fellépett a Fasor Kabaréban. 1921–1922 között a Renaissance Színház színésze és rendezője volt,
1922-ben újra a Vígszínház tagja lett.

1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt.

Első filmszerepét az 1915-ben készült Tiszti kardbojt című némafilmben, utolsó filmszerepét az 1957-ben készült Éjfélkor című filmben játszotta.

1946-ban nyugdíjba vonult. 1947-ben Várkonyi Zoltán felkérésére eljátszotta Tarpataky báró szerepét
Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjében.

Utolsó színpadi szerepében Gárdonyi Géza Ida regénye című darabjában Ó Péter borkereskedő alakját formálta meg. Ezután végleg visszavonult a színpadtól, csupán filmszerepeket vállalt.

Magánélete

Édesapja Joanovics Uros, édesanyja Dietzgen Etelka.
Művésznévként a Rajnai (Rajnay) Gábor nevet használta, de az eredeti nevét csak 1954-ben változtatta meg hivatalosan Rajnaira.

Első felesége Gombaszögi Frida színésznő volt, akit 1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban vett el,
de kapcsolatuk 1918-ban válással végződött.

Másodszor Papp Edittel (1884–?) kötött házasságot 1919. szeptember 6-án.
Öt fogadott gyermeke volt, és életében 21 mostohaunokája született, köztük Marik Péter színművész.
Unokahúga volt Rajnay Elli (1918–1983) színésznő.