Blog Archives - LILLA CARSON

Sulyok Mária 03

10/12/2013

1961-ben szerződött a Vígszínházhoz.
Nagy szerepei közé tartozik Hekabé Euripidész Trójai nők című drámájának Jean-Paul Sartre-féle átiratában. 1966-ban mindjárt három különböző helyen játszotta el a szerepet, mindháromszor Vámos László rendezésében: először a Vígszínházban, aztán a Szegedi Szabadtéri Játékokon és végül a televízióban.

A próba időszakában súlyos csapás érte: meghalt szeretett férje, aki a háború után mindenét elveszítette, és onnantól kezdve haláláig gyakorlatilag a felesége tartotta el.

A Vígszínház társulatától mégis megvált, méghozzá sértődötten. Anyagi okok miatt ugyanis a színház igazgatója, Várkonyi Zoltán saját maga mellett Sulyok Mária, Páger Antal és Bulla Elma nyugdíjaztatását javasolta. A direktort jó szándék vezette, hiszen mindegyik kitűnő művészt tovább kívánta volna foglalkoztatni, de bérük nyugdíjasként már nem a színház költségvetését terhelte volna. Sulyok Mária azonban nehezményezte az eljárást, és megvált a társulattól, két kollégája viszont vállalta az újfajta foglalkoztatási módot.

Férje halálát követően a művésznő felhagyott a főiskolai tanítással.

Élete utolsó két évtizedében egyedül élt, de nem volt magányos: gyakran fogadott vendégeket, és olykor ő maga is járt vendégségbe.

Súlyos betegsége influenzával kezdődött, állapota fokozatosan romlott.
1987. október 20-án hunyta le a szemét örökre. Temetése november 5-én volt a Farkasréti temetőben, ahol a Madách Színház nevében Koncz Gábor búcsúzott tőle.

Sulyok Mária 02

10/12/2013

A pályakezdés

Sulyok Mária záróvizsgáján részt vett a debreceni színház akkori igazgatója, Kardos Géza, aki rögtön szerződést ajánlott számára. Egy évadot töltött Debrecenben.

Egy év után átkerült Miskolcra, Sebestyén Géza társulatához.

Az évad vége felé a budapesti Vígszínház két akkori vezetője, Jób Dániel és Roboz Imre meglátták őt az egyik darabban, és szerződést ajánlottak neki.

Mária úgy érezte, sem a rendező, sem a többi kolléga nem szimpatizál vele, a továbbiakban pedig csak két kisebb szerepet kapott a színházban. Az évad végén a szerződését sem újították meg, ezért átment a Magyar Színházhoz.

Innen rögtön kölcsön is kérte őt a Pesti Színház egy beugrásra, amivel akkora sikert aratott, hogy a továbbiakban már főszerepeket osztottak rá. Erre az időszakra esett házasságkötése is Elek Béla (1892–1965) felvidéki földbirtokossal.

A német megszállást követően bezárt a színház. Sulyok Mária e nehéz időszakban nem lépett színpadra sehol sem, viszont megosztotta, amije volt a rászoruló kollégákkal.

Egyszer az utcán egy eltévedt golyó megsebesítette: a vádlijába fúródott, és csak többhetes kórházi ápolás után tudott újra járni. Egyik állandó látogatója Várkonyi Zoltán volt, aki jövőbeni színházi terveiről mesélt neki.

E tervekből 1945. szeptember 23-án valósult meg az egyik, Jean Cocteau Rettenetes szülők című darabjának előadása a Művész Színházban, Várkonyi irányításával. Sulyok Mária játszotta az édesanyát, Gábor Miklós volt a fia, további partnerek: Uray Tivadar és Keresztessy Mária.

A bemutató nagy sikert aratott, a darabnak még vagy 100 előadása volt teltházak mellett.

Sulyok 1947-ig maradt a Művész Színháznál, ahol ugyan jól érezte magát, de mégis elfogadta a Nemzeti Színház ajánlatát.
Új helyén a Vágy a szilfák alatt című darabban mutatkozott be, Balázs Samu és Gábor Miklós partnereként.

Bóta Café - Szacsvay László

10/12/2013

Szacsvay László

10/12/2013

Szacsvay László (eredetileg Szacsvay-Fehér László), (Budapest, 1947. október 27. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész. Édesapja Szacsvay-Fehér Tibor író.

1966-ban a zuglói I. István Gimnáziumban érettségizett.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett.

1971-től a budapesti Nemzeti Színházban,
1982-től a budapesti Katona József Színházban játszott.

Gyakori vendég a tévében és a rádióban.
Nagy sikert aratott a Budapesti Orfeum című zenés összeállításban előadott kupléival és sanzonjaival, amelyek lemezen is megjelentek.

Cd-k és hangoskönyvek

    Gerald Durrell: Állati történetek - Esmeralda, A papi papagáj
    Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
    Gerald Durrell: Repülő virágok mezeje
    Gerald Durrell: A halak jelleme
    P. G. Wodehouse: Blandingsi kalandok
    P. G. Wodehouse: Ütős történetek
    Stephen Butler Leacock: Gertrud, a nevelőnő
    Robert Nestall: Tiltott Éden

Sunyovszky Szilvia

10/12/2013

Sunyovszky Szilvia (Rozsnyó, 1948. február 2. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Sunyovszky Rezső és Steidl Margit gyermekeként született.
Pozsonyban, a Színművészeti Főiskolán tanult 1966–1968 között.
1970-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

1967–1968 között a pozsonyi Hviezdoslav Színházban játszott.
1970–1971 között a kassai Thália Színház tagja volt.

1971–1991 között a Madách Színház színésznője volt.
1989–1999 között a Drogmentes Élet Nemzetközi Alapítvány elnöke volt.

1991–1995 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995–1998 között a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt.
1998–2000 között a Magyarországért Alapítvány elnöke volt.

Magánélete
Jelenlegi férje Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia vezetője.