Fejes Endre: Rozsdatemető

Érettségi felkészülés közben (helyett) olvastam először Fejes Endrétől, ezt a mesterművet. Azóta bizonyos rendszerességgel kényszeresen előkapom és újraolvasom.

Valahogy mindig más ragad meg bennem, de minden alkalommal megerősödik annak az első kamaszkori olvasmányélménynek az eszenciája, mely szerint ez a regény, ha nem is a világirodalom remeke, de a XX. századi magyar valóság egy szeletének olyan egyszerű, tiszta tükre, amitől kihagyhatatlan és számomra alapmű marad.

Több mint negyven év történései 200 oldalba sűrítve.
Gesztenye kritikája
---
Talán ez tetszett a legjobban, az összetartás leírása ahogy ez a sok különböző ember, mikor baj van, összezár, segítenek egymáson.

rozsdatemető.pdf
File Size:	522 kb
File Type:	pdf

Download File

---

Rossz érzés töltött el végig az olvasás alatt, miért ilyenek ezek az emberek, miért nincs bennük semmi jóság?
Hol az egymás iránti szeretetről beszélnek benne, a család fontosságáról, aztán meg egymás torkának esnek a szereplők. 

Pék Mária, az „anya” végig központi szereplő, a család összetartója, de egy jó szava sincs senkihez, 
durva, mocskos szájú figura, de a rántott halat meg a csuszát mindig megfőzi a családnak, ha valamilyen alkalom van. 

Mindenki elbukik, vagy csak egyszerűen nem viszi semmire. A végén, a temetésre is az egész családnak kell forintonként összedobnia a pénzt, 
ennyire lehet jutni egy munkásnak a munkások országában.

Csabi kritikája