Blog Archives - LILLA CARSON

Szigligeti Ede művei 03

26/9/2015

Népszínművek

    Szökött katona – 1843.
    Két pisztoly – 1844.
    Zsidó – 1844.
    Debreczeni rüpők – 1845.
    A rab – 1845.
    Egy szekrény rejtelme – 1846.
    Csikós – 1847.
    Párbaj, mint Istenítélet – 1848.
    Fidibusz – 1850.
    Aggteleki barlang – 1851.
    Nagyapó – 1851.
    Czigány – 1853.
    Pünkösdi királyné – 1855.
    Csokonay szerelme – 1855.
    Pál fordulása – 1856.
    Tízezer forint – 1856.
    Obsitos huszár – 1857.
    Álmos – 1859.
    Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) – 1861.
    Istenhegyi székely leány – 1862..
    A lelencz – 1863
    A strike (Balázs Sándorral együtt) – 1871.
    Az amerikai – 1871.
    A háromszéki leányok (Jókai Mór után) – 1875.

Népregék

    Nagyidai czigányok – 1842.
    Argyl és Tündér Ilona – 1853.

Operaszövegek

    Fogadott leány – 1862.
    Debreczeni bíró – 1863.
    Dózsa György – 1867.

Szigligeti Ede művei 02

26/9/2015

Társadalmi drámák

    Megjátszott cselek – 1835.
    Egy színésznő – 1847.
    Arczkép – 1852.
    Titkos Iratok – 1860.
    Adósok börtöne – 1860.
    A szerencse kereke – 1864.
    A fény árnyai – 1865.
    Halottak emléke – 1867.

Történelmi vígjátékok

    Rózsa – 1840. REAL-EOD
    Kinizsi – 1841. REAL-EOD
    Udvari bolond – 1871.

Társadalmi vígjátékok

    Lidérczek – 1834.
    Április bolondja – 1836.
    Vándor színészek – 1845. REAL-EOD
    Pasquill – 1846.
    Liliomfi – 1849.
    Házassági három parancs – 1850.
    Lári-fári – 1853
    Castor és Pollux – 1854.
    Dalos Pista – 1856.
    Veszedelmes jó barát – 1856.
    Nevelő kerestetik – 1856.
    A mama – 1857.
    Petronella – 1857.
    Fenn az ernyő nincsen kas – 1858.
    Műszeretők – 1859.
    Nőuralom – 1862.
    Eladó leányok – 1863.
    Egy nagyra termett férj – 1864.
    Próbakő – 1866.
    Kedv és hivatás – 1867.
    A bajusz – 1868
    Ne fújd, mi nem éget – 1870.
    Új világ – 1872.

Szigligeti Ede művei 01

26/9/2015

Történelmi drámák

    Frangepán Erzsébet – 1835.
    Dienes – 1836.
    Vazul – 1838.
    Gyászvitézek – 1838.
    Pókaiak – 1838.
    Aba – 1838.
    Romilda – 1839.
    Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) – 1840.
    Micibán családja – 1840.
    Ál Endre – 1841.
    Korona és kard – 1841.
    Dávis – 1841.
    Troubadur – 1841.
    Gerő – 1844. REAL-EOD
    Gritti – 1845.
    Zách unokái – 1846.
    Mátyás fia – 1847.
    Renegát – 1848.
    II. Rákóczy Ferenc fogsága – 1848.
    Vid – 1850.
    Egri nők – 1851.
    Andronik – 1851.
    IV. István – 1852.
    IV. Béla – 1852.
    Diocletian – 1855.
    Világ ura – 1856.
    Béldi Pál – 1857.
    Mátyás Király lesz – 1858.
    Zsigmond fogsága – 1859.
    Tinódi – 1861.
    Trónvesztett – 1861.
    Laczkfi Imre – 1862.
    Bujdosó kurucz – 1863.
    Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) – 1864.
    Szerencsés Imre – 1867.
    Üldözött honvéd – 1867.
    Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) – 1867.
    Trónkereső – 1867.
    IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) – 1870.
    Török János – 1870.
    Struensee – 1871.
    Valéria – 1873.
    Perényiné – 1876.

Szigligeti Ede

26/9/2015

Színészi pályája

Eleinte alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került.

Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi előadásmódjukban előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé sikert is arattak. Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András is buzdította a fiatal költőt.

Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház falai között bontakozott ki egészen tehetsége, nem mint színésznek,
hanem mint drámaköltőnek,
s ettől fogva életét valóban a magyar színészetnek és első intézetünknek szentelte.

1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat. E műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig repertoár-darab volt. Már ekkor neve országosan ismert volt és többfelé ünnepelték.

Már az 1840-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egészen haláláig ő maradt első színköltőnk.

A Nemzeti Színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett,
amellett tanára volt a színiiskolának.

Az akadémia 1840. szeptember 5-én levelező, a Kisfaludy Társaság 1845-ben rendes, később pedig a Petőfi Társaság is tagjai közé választotta.

Az akadémia drámai jutalmait tizenhatszor, a nemzeti színházét háromszor nyerte el. 1872-ben, midőn századik színművét a Struensee-t adták a Nemzeti Színházban, a király a Ferenc József-renddel tüntette ki.

Szívbajban hunyt el.

Szigligeti Ede

26/9/2015

Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József, Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Házastársa: Sperling Franciska
Gyermekei:
Mária, Anna (Kétli Károlyné), Jolán (Hutiray Ferencné),
Aranka (Törs Kálmánné), József, Ferike, és Mór

Tanulmányai

Szathmáry Elek földbirtokos, ügyvéd és Szerepi Kelemen Katalin fia.
Szathmáry József Ede születési nevét 1834-ben változtatta Szigligeti Edére, amikor tagja lett a budai színháznak.

A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén, Nagyváradon végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott.

1831-ben Hazucha Ferencz (később Kelmenfi László néven is írt) tanulótársával önképzőkört is alakított. A színészet iránt is érdeklődött és 1831-ben már műkedvelői előadást is rendezett.

Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni.

1832-ben elvégezte az akadémiai folyamot, a mérnöki pályára lépett és Varga János királyi mérnök mellett két évig dolgozott, de kedv nélkül.

1834-ben Pestre ment mérnöki tanulmányainak befejezésére, de ebből nem lett semmi.

Buzgón tanulta a német nyelvet. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett.

Ekkor történt, hogy a magyar színészek Budán tettek kísérletet. Hasztalan volt apjának tiltó szava, 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel és mivel erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje, ekkor választotta Döbrentei Gábor ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet.