Category: Szigligeti Ede - LILLA CARSON

Szigligeti Ede művei 03

26/9/2015

Népszínművek

    Szökött katona – 1843.
    Két pisztoly – 1844.
    Zsidó – 1844.
    Debreczeni rüpők – 1845.
    A rab – 1845.
    Egy szekrény rejtelme – 1846.
    Csikós – 1847.
    Párbaj, mint Istenítélet – 1848.
    Fidibusz – 1850.
    Aggteleki barlang – 1851.
    Nagyapó – 1851.
    Czigány – 1853.
    Pünkösdi királyné – 1855.
    Csokonay szerelme – 1855.
    Pál fordulása – 1856.
    Tízezer forint – 1856.
    Obsitos huszár – 1857.
    Álmos – 1859.
    Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) – 1861.
    Istenhegyi székely leány – 1862..
    A lelencz – 1863
    A strike (Balázs Sándorral együtt) – 1871.
    Az amerikai – 1871.
    A háromszéki leányok (Jókai Mór után) – 1875.

Népregék

    Nagyidai czigányok – 1842.
    Argyl és Tündér Ilona – 1853.

Operaszövegek

    Fogadott leány – 1862.
    Debreczeni bíró – 1863.
    Dózsa György – 1867.

Szigligeti Ede művei 02

26/9/2015

Társadalmi drámák

    Megjátszott cselek – 1835.
    Egy színésznő – 1847.
    Arczkép – 1852.
    Titkos Iratok – 1860.
    Adósok börtöne – 1860.
    A szerencse kereke – 1864.
    A fény árnyai – 1865.
    Halottak emléke – 1867.

Történelmi vígjátékok

    Rózsa – 1840. REAL-EOD
    Kinizsi – 1841. REAL-EOD
    Udvari bolond – 1871.

Társadalmi vígjátékok

    Lidérczek – 1834.
    Április bolondja – 1836.
    Vándor színészek – 1845. REAL-EOD
    Pasquill – 1846.
    Liliomfi – 1849.
    Házassági három parancs – 1850.
    Lári-fári – 1853
    Castor és Pollux – 1854.
    Dalos Pista – 1856.
    Veszedelmes jó barát – 1856.
    Nevelő kerestetik – 1856.
    A mama – 1857.
    Petronella – 1857.
    Fenn az ernyő nincsen kas – 1858.
    Műszeretők – 1859.
    Nőuralom – 1862.
    Eladó leányok – 1863.
    Egy nagyra termett férj – 1864.
    Próbakő – 1866.
    Kedv és hivatás – 1867.
    A bajusz – 1868
    Ne fújd, mi nem éget – 1870.
    Új világ – 1872.

Szigligeti Ede művei 01

26/9/2015

Történelmi drámák

    Frangepán Erzsébet – 1835.
    Dienes – 1836.
    Vazul – 1838.
    Gyászvitézek – 1838.
    Pókaiak – 1838.
    Aba – 1838.
    Romilda – 1839.
    Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) – 1840.
    Micibán családja – 1840.
    Ál Endre – 1841.
    Korona és kard – 1841.
    Dávis – 1841.
    Troubadur – 1841.
    Gerő – 1844. REAL-EOD
    Gritti – 1845.
    Zách unokái – 1846.
    Mátyás fia – 1847.
    Renegát – 1848.
    II. Rákóczy Ferenc fogsága – 1848.
    Vid – 1850.
    Egri nők – 1851.
    Andronik – 1851.
    IV. István – 1852.
    IV. Béla – 1852.
    Diocletian – 1855.
    Világ ura – 1856.
    Béldi Pál – 1857.
    Mátyás Király lesz – 1858.
    Zsigmond fogsága – 1859.
    Tinódi – 1861.
    Trónvesztett – 1861.
    Laczkfi Imre – 1862.
    Bujdosó kurucz – 1863.
    Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) – 1864.
    Szerencsés Imre – 1867.
    Üldözött honvéd – 1867.
    Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) – 1867.
    Trónkereső – 1867.
    IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) – 1870.
    Török János – 1870.
    Struensee – 1871.
    Valéria – 1873.
    Perényiné – 1876.

Szigligeti Ede

26/9/2015

Színészi pályája

Eleinte alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került.

Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi előadásmódjukban előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé sikert is arattak. Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András is buzdította a fiatal költőt.

Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház falai között bontakozott ki egészen tehetsége, nem mint színésznek,
hanem mint drámaköltőnek,
s ettől fogva életét valóban a magyar színészetnek és első intézetünknek szentelte.

1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat. E műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig repertoár-darab volt. Már ekkor neve országosan ismert volt és többfelé ünnepelték.

Már az 1840-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egészen haláláig ő maradt első színköltőnk.

A Nemzeti Színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett,
amellett tanára volt a színiiskolának.

Az akadémia 1840. szeptember 5-én levelező, a Kisfaludy Társaság 1845-ben rendes, később pedig a Petőfi Társaság is tagjai közé választotta.

Az akadémia drámai jutalmait tizenhatszor, a nemzeti színházét háromszor nyerte el. 1872-ben, midőn századik színművét a Struensee-t adták a Nemzeti Színházban, a király a Ferenc József-renddel tüntette ki.

Szívbajban hunyt el.

Szigligeti Ede

26/9/2015

Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József, Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Házastársa: Sperling Franciska
Gyermekei:
Mária, Anna (Kétli Károlyné), Jolán (Hutiray Ferencné),
Aranka (Törs Kálmánné), József, Ferike, és Mór

Tanulmányai

Szathmáry Elek földbirtokos, ügyvéd és Szerepi Kelemen Katalin fia.
Szathmáry József Ede születési nevét 1834-ben változtatta Szigligeti Edére, amikor tagja lett a budai színháznak.

A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén, Nagyváradon végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott.

1831-ben Hazucha Ferencz (később Kelmenfi László néven is írt) tanulótársával önképzőkört is alakított. A színészet iránt is érdeklődött és 1831-ben már műkedvelői előadást is rendezett.

Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni.

1832-ben elvégezte az akadémiai folyamot, a mérnöki pályára lépett és Varga János királyi mérnök mellett két évig dolgozott, de kedv nélkül.

1834-ben Pestre ment mérnöki tanulmányainak befejezésére, de ebből nem lett semmi.

Buzgón tanulta a német nyelvet. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett.

Ekkor történt, hogy a magyar színészek Budán tettek kísérletet. Hasztalan volt apjának tiltó szava, 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel és mivel erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje, ekkor választotta Döbrentei Gábor ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet.

Szigligeti Ede: Liliomfi

23/10/2014

Az első felvonásban megtudjuk, hogy Szilvai Tódor barátja halálos ágyán megígérte, hogy annak leányára, Mariskára gondot visel. Azonban a feleség nem engedte meg, hogy árvát hozzon a házba, ezért felkérte Kamilla kisasszonyt, hogy nevelje fel gyámleányát. Szilvai Tódor elhatározta, hogy gyámleányát unokaöccséhez, Szilvai Gyulához fogja feleségül adni.

Szilvai Gyula álnéven száll meg Kamilla kisasszony házában: Liliomfi néven jelentkezik be és kér egy szobát. Kamilla kisasszonynak megtetszik Liliomfi, viszont Liliomfi Mariskába szerelmes – a leány viszonozza érzéseit. Mikor Kamilla rájön erre, közli a fiúval, hogy Mariska el fog utazni pártfogójával, Szilvai professzorral. Liliomfi levelet kap nagybácsikájától, amiből megtudja, hogy minden adósság el van rendezve, valamint bácsikája elveszi gyámleányát, mert ha nem, akkor ő fog megnősülni, s Gyula elesik az örökségtől.

Megérkezik a házba Szilvai Tódor, aki Kamilla kisasszonnyal beszélget. A szomszéd szobából Liliomfi hallgatózik, s teljesen félreérti a beszélgetést. Azt hiszi, hogy nagybátyja azért jött, hogy magával vigye a leányt, és feleségül vehesse őt. Szilvai haragra gerjed, amikor Mariska tudatja vele, hogy márpedig ő egy vándorszínésszel, Liliomfival akar egybekelni.

Liliomfi, hogy ne bukjon le, megkéri barátját, Szellemfit, aki szintén színész, hogy játssza el Liliomfi szerepét. Szellemfi ötven pengőért aláír egy levelet, amelyben bevallja, hogy csak bolondította Mariskát, s hogy valójában már nős. Ám Mariskának sikerül beszélnie Liliomfival, aki tudatja vele, hogy a levelet nem ő írta, s utazzon el Szilvai Tódorral, s majd ő utána megy. Ennek fejében Mariska Váradra utazik Szilvai Tódor professzorral.

A második felvonásban tovább bonyolódik a történet, ami most Tegeden, Kánya uram fogadójában játszódik. A fogadós lánya szerelmes a pincérbe, Gyuriba. Kánya úr azonban egy pesti fogadós, Swartz fiához, Swartz Adolfhoz adná a lányt.

A fogadóba érkezik Liliomfi és Szellemfi, akik szeretnének egy jót enni, de nincs pénzük, hiszen amit Szellemfi még Szilvai úrtól kapott, azt Liliomfi elkártyázta. Grófnak adja ki magát, de a pincér, Gyuri felismeri őt, mivel Liliomfi korábbról tartozik neki. Gyuri elmondja, hogy mennyire szerelmes a fogadós lányába, Liliomfi pedig megígéri, hogy segít neki, csak hadd maradhassanak egy éjszakát, s ehessenek-ihassanak kedvükre.

Liliomfi megint szerepet vált, s az ifjú Swartznak adja ki magát. Pökhendin viselkedik a fogadóssal, aki mint tudjuk neki szánta a leányát, s Erzsikével is modortalan. Közben megérkezik az igazi Swartz, akit a fogadós kidob, hiszen nem hiszi el róla, hogy ő az.

Később a fogadóba érkezik Szilvai professzor Mariskával. Liliomfi megkéri Gyurit, hogy a mellettük lévő szobában kaphassanak helyet, s újfent elváltoztatott külsővel ő lehessen a pincér.

A harmadik felvonásban már teljes káosz alakul ki. Bár az ételeket, italokat a pincér hozza fel Szilvaiéknak, onnan Liliomfi viszi be azokat a szobába. Liliomfi virágnyelven biztosítja Mariskát szerelméről, akire Szilvai kérésére Erzsike, a fogadós leánya vigyáz.

Mariska és Erzsike jó barátnők lesznek. Mariska elkezd áradozni a pincérről Erzsikének, aki azt hiszi, hogy a leány a szerelméről, Gyuriról beszél. Majd közli Mariskával, hogy a pincérrel ők ketten közös jövőt terveznek, aki e hír hallatán a következő találkozásnál elutasítja Liliomfi közeledését. Szilvai felismeri unokaöccse hangját, becsalja a szobába és rázárja az ajtót, majd ragaszkodik hozzá, hogy hazavigye Váradra.

Ezután Szilvai hívatja Kányai fogadóst, hogy vigyázzon a szobájába bezárt pincérre, hiszen az az ő gyámfia minden vagyonának örököse. Kányai azt hiszi, hogy Gyuriról van szó – úgy gondolja, hogy a fiatalember azért állt be hozzá dolgozni, hogy megszerezze a lányát. Kányai beszél a lányával, s maga ajánlja az esküvőt a fiataloknak, mert úgy hiszi, Gyuri gazdag ember.

Megérkezik az ifjú Swartz az édesapjával. Teljes a felfordulás.
A végén Liliomfi és Mariska egymáséi lesznek, Szilvai pedig boldogan adja áldását az ifjú párra. Kányai egyedül azt bánja, hogy Erzsike közben férjhez ment Gyurihoz, aki valójában nem is dúsgazdag örökös.

liliomfi.htm
File Size:	182 kb
File Type:	htm

Szigligeti Ede: Színművek

23/10/2014

TARTALOM

SZÖKÖTT KATONA
CSIKÓS
II. RÁKÓCZI FERENC FOGSÁGA
LILIOMFI
FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS
A LELENC

szigligeti_ede_szinmuvek.rtf
File Size:	902 kb
File Type:	rtf