Csodás Cotswolds! Ó az a vidéki nyugalom!
Messze a nagyváros zajától. A rossz emberektől.
Távol a bűntől. Aprócska falvak, Zsúptetős, sárga mészkőből emelt házak, zöldellő legelők, patakok, kőhidak. Kuglóf, kakaó. Tea, aprósütemény. Béke, idill.
Vagy mégsem?
A Boszorkányok fáján egy jobb sorsra érdemes, amúgy meglehetősen gazdag aggszűz holtteste lengedez a szélben.
Másnap egy közrendőré.
Majd újabb áldozatok.
Boszorkánybuli az éjszakában. Rettegés.
A rendőrség sötétben tapogatózik, mígnem, mint már annyiszor, Agatha Raisin kezébe veszi az ügyet.
Jön, szimatol, kis híján az életével fizet, ám győz végül. Rátalál a rafinált gyilkosra.
De vajon, végre, az Igazira is? A férfira, aki neki való?
Aki más, mint a többi, amúgy elsőre alkalmasnak látszó, akikre hősünk menetrendszerűen beindul?
Nos, Agatha igazán megérdemelné már azt a valóban neki teremtett pasit. Ezúttal nagyon közel jár hozzá.

m._c._beaton_-_agatha_raisin_28._-_agatha_raisin_és_a_boszorkanyok_fája.pdf |