Az ember születésekor megkezdődik testi, lelki és szellemi erőinek életritmusa.

A fizikai periódus 23 napig tart, a lelki 28 napig,
a szellemi pedig 33 napig.
Az ember ennek megfelelően 23 naponként különösen jó testi kondícióban van, 28 naponként rendkívül jó a lelkiállapota
és minden 33. napon szellemi képességeinek legjavát nyújtja.

A hullámzásból adódik egyidejűleg az is, hogy ugyanabban a ritmusban fizikai, lelki és szellemi mélypont is létezik.

14.oldal

Howard Carter írja: "Tutanhamon arcán feltűnő volt a rendkívüli
hasonlatosság apósához, Ehnatonhoz. Ezt már a szobrok alapján is megállapítottam."
Carter, aki még nem tudta, hogy Tutanhamon és Ehnaton ugyanabban a vércsoportba tartoztak, helyesen feltételezte, hogy az ismeretlen származású Tutanhamon
Ehnaton törvénytelen fia volt.

Mivel annak felesége, Nofertiti csak leánygyermekeket szült, akik közül Tutanhamon Anheszenamont vette nőül,
az ifjú fáraónak (ekkor tizenkét éves lehetett) így a saját nővére lett a felesége, az apósa pedig az apja is volt egyben.

49. oldal

1923. április 5-én meghalt Lord Carnarvon egy légy csípése által okozott vérmérgezésben. Kairóban elterjedt a pletyka, hogy a halált igazából skorpiómarás okozta. A skorpiók az ókori Egyiptomban szent állatok voltak. Lord Carnarvont kórházba vitték, s állítólag többször is Tutanhamon nevét mondogatta.

Majd egyszer csak felkiáltott: „Vége, hallom a hívást, készülök!” Abban pillanatban kialudtak a lámpák és (a legenda szerint) Londonban élő kutyája fájdalmasan felvonyított, majd kimúlt. A nővér elment visszakapcsolni az áramot, mire visszaért, Lord Carnarvon már meghalt. A fellahok átokról kezdtek beszélni, és ez a sajtónak köszönhetően az egész világon elterjedt. Pár héttel ezután Audrey Herbert ezredes Lord Carnarvon öccse halt meg, majd az őt ápoló nővér következett.

Howard Carter kanáriját kobra marta meg, de a kígyó eltűnt. Meghalt Richard Bethell is, aki Carter személyi titkára volt, ezután Bethell apja is meghalt. Majd Jafleur professzor halt meg, aki a sírból előkerült tárgyakat vizsgálta.

Arthur Cruttenden Mace is meghalt, aki éppen csak belépett a sírba. Evelyn White depressziós lett, majd felakasztotta magát. Douglas Reed és Douglas Derry professzorok is meghaltak, majd őket követte Lord Carnarvon felesége. A hatóságok nyugtalankodtak, és egy őrt küldtek a sírhoz, aki szintén meghalt.

Összesen 26 halálesetet kapcsolnak a fáraó átkához, mivel a sírkamra kinyitásánál ennyien voltak jelen. A kevésbé misztikus beállítottságú tudósok még tudományos elméleteket is felállítottak, hogy mi okozhatta ezeket az elhalálozásokat. A sírból felszálló ókori por mikroorganizmusait, radioaktív anyagból készült tárgyakat, vagy radioaktív ércteléreket, és sok hasonló vad ötletet sorakoztattak fel.

    Lord Carnarvon 1923. április 5-én, 56 évesen halt meg,
ami nem magas kor. Azonban éppen azért tartózkodott sokat Egyiptomban, mert beteg volt, és orvosa tanácsára a teleket töltötte a melegebb és száraz éghajlaton. 1921-ben két súlyos műtéten is átesett.
    George Jay Gould 1923. május 16-án tüdőgyulladásban hunyt el a francia riviérán.
    Ali Kamel Fahmit 1923. július 23-án a felesége lőtte fejbe.

    Audrey Herbert 1923. szeptember 26-án egy fogászati kezelés után vérmérgezésben halt meg.
    Woolf Joelt 1923. november 13-án lelőtték Johannesburgban.
    Archibald Douglas-Reid radiológus 1924. január 15-én, 53 évesen a röntgensugárzás által okozott szövődményekben halt meg.[1]
    Lee Stackot 1924. november 19-én egy bérgyilkos lőtte le Kairóban.
    Arthur Mace 1928-ban halt meg, hat évvel később. Az igaz, hogy még csak 54 éves volt.
    Mervyn Herbert 1929. május 26-án maláriában halt meg.

    Richard Bethell 1929. november 25-én felgyújtotta az ágyát és megfulladt.
    Pilkington Bethell 1930. február 20-án öngyilkos lett.
    Edgar Steele 1930. február 24-én hasmenés okozta vérmérgezésben halt meg.
    Albert Lythgoe 1933-ban agyvérzést kapott.
    Ernest Budge-t 1934. november 23-án holtan találták az ágyában. A halál oka ismeretlen. 77 éves volt.

   James Henry Breasted 1935. december 2-án Streptococcus-fertőzésben hunyt el.
    Howard Carter tizenhét évvel a sír felnyitása után, 1939-ben, 65 éves korában hunyt el.
    Herbert Eustis Winlock, aki a múmiát kibontó tízfős munkacsoport vezetője volt, 1950. január 26-án, 65 évesen halt meg.

A névsor meggyőzőnek tűnhet. Azonban igen hosszú idő alatt halmozódtak a halálesetek, idős és beteg emberek haltak meg, politikai gyilkosságok történtek, és Carnarvont leszámítva épp a „főkolomposok” éltek legtovább, akik felnyitották a sírt és kiemelték a múmiát a sírból.

A sír felnyitása alkalmával jelen lévő 26 emberből 17 év alatt heten haltak meg, a többiek csak közvetve kapcsolódnak ide.

Tutanhamon múmiája az elmúlt évtizedekben ártalmatlanul feküdt a kairói Egyiptomi Múzeumban, még akkor is, amikor újabb és újabb vizsgálatoknak vetették alá.