Category: Konyvajanlo L - LILLA CARSON

Lovik Károly: A leányvári boszorkány - tartalom 01A

18/7/2015

Fõhõseink az Akadémia diákjai és az akkori Selmecbánya polgársága. Az akadémisták közül három jó barát:
Cseróczy, Hertelend és Vitnyédi,
valamint a város egyik leggazdagabb nemesi családja,
a Judex-ház lakói.

A Judex-családnál két bájos fiatal lány éli mindennapjait, Málika és Heléna.

Elõbbi az idõsebb nõvér, akire a fiatalemberek nagy csodálattal tekintenek, és akit a selmeciek csak a leányvári boszorkány néven emlegetnek.

Málika szívéhez igen közel kerül a diákok körében nagy hírnévnek és tiszteletnek örvendõ Cseróczy,
aki a legtöbb korhelykedésnél jelen van,
és aktív résztvevõ bármilyen csíny végrehajtásában.

Húga választása sem volt különb, mivel kiszemeltjéül Vitnyédit választotta.

Apjuk, Judex Mátyás nem ilyen võket kívánt örökösül,
így az eladósorba került Málikának 12 édesapja által választott, becsületes fiatalember közül kellett kiválasztania leendõ férjét, ezzel nagy elkeseredettségbe taszítva szerelmes lányát.

A történések elõrehaladtával az Akadémia diákjai csínyekkel, dorbézolással és korhelykedéssel teszik színessé a város életét, a lakosság nem kis bosszúságát váltva ki ezzel.

A diákság bûnlajstroma végtelen, kezdve a mindennapos éjszakai ivászattal, rendbontással és verekedéssel.

Ravaszul cselezik ki a diákszálló háziasszonyát,
amikor két csirkéjét szó szerint kifogják a kertbõl egy pecabot segítségével,
és megsüttetik vele az egyiket a másikért cserébe;

vagy amikor azt próbálják elhitetni el szegény asszonnyal,
hogy a bútorok - melyek lábait õk reszelik rendszeresen egyre lejjebb, hogy elégessék a darabokat - a hidegtõl zsugorodni kezdtek, és ha kapnak tüzelõt a zsugorodás magától abbamarad.

Lovik Károly: A leányvári boszorkány - tartalom 01B

18/7/2015

Csínytevéseikkel akkor érik el a tetõpontot, amikor Cseróczy megszegi a Málikának tett ígéretét, miszerint jobb útra tér,
és felhagy a korhelykedéssel, hogy Judex Mátyás belássa,
a diák igenis jó választás leánya számára.

Málika a szószegés miatt megharagszik kedvesére,
aki bánatában a boron áll édes bosszút: a törzshelyükül szolgáló helyi kocsmában, a Gerstäkkerben vásárolt 3 hordó bort
egy magas domb tetejérõl engednek útra,
melyek történetesen a Judex-ház falának ütközve érkeznek le
a lejtõn, beborítva mindent az édes nedûvel…

Ettõl kezdve a fiatal párt büszkeségük vezérelve meggondolatlan lépéseket tesznek: Cseróczy a békülés érdekében tett gyenge próbálkozásaival felhagyva, közeli kapcsolatba kerül az akkoriban érkezõ cirkusz artistanõjével, Meluzinával.

Málika mérgében pedig enged édesapja akaratának,
és eljegyzi magát a kiválasztott úrfik egyikével, Frundsberggel.

Amikor ez a hír Cseróczyhoz eljut, megszakítja kapcsolatát az artistanõvel és otthagyva minden, útnak indul az erdõket járva. Így tehát a szerelmesek haragban, a kézfogó pedig vészesen közel...

Málika megrémülve tettei következményeitõl, megszökik
és jobb ötlet híján Hertelendi és Vitnyédi szállását keresi fel, menedéket és vigaszt keresve barátainál.

A helyzet csak tovább bonyolódik, amikor odaérve rá kell döbbennie, hogy csak Hertelendi van otthon, mivel Vitnyédi
a kóborló diák, Cseróczy nyomába eredt, hogy visszavigye õt, oda ahova tartozik.

Mire megérkeznek, áll a bál, Selmec a szökéstõl hangos,
és egy rosszakaró jóvoltából a Judex-ház feje a násznéppel
a nyomában elindul Hertelindiék szállására, ahol a két fiatal együtt töltötte az este java részét, melybõl sokan azt a következtetést vonták le, hogy becstelen dolog történt,
és a diák márpedig Judex Málika szeretõje.

Az éjszaka végül úgy zárult le, hogy a Judex család feje maradék becsületét mentve reggelre összeadatta a fiatalokat;
ezután a ceremóniáról Málika húgával együtt elutazott egy távoli nagybácsijukhoz.

Cseróczy pedig tehetetlenül követve az eseményeket újra eltûnt az erdõben...

Lovik Károly: A leányvári boszorkány - tartalom 01C

18/7/2015

Mire másodszor is hazacibálja barátját Vitnyédi,
újabb gond vetõdik fel a három jó barát életében:
a selmeci polgárok a tanári karhoz fordultak, hogy megoldják a diákok miatt mindennapossá vált problémákat - randalírozásukat és csínytevéseiket.

Amikor felmerült a jómadarak kicsapása, diáktársaik összeültek megvitatni mit tehetnek az érdekükben...

Az ötletek a következõk voltak:
1. Mindannyian hagyják ott az Akadémiát!

Tanárok reakciója: Legyen így! A fizetésüket megkapják,
ha van kinek elõadást tartaniuk, ha nincs...

2. Dorbézoljanak az Akadémia környékén és dobálják meg kõvel az ablakokat!

Direktor reakciója: Csak nyugodtan! Legalább kapnak végre pénzt az államtól, hogy kicseréltessék az ablakokat...

3. TANULJANAK! - szólalt fel a legravaszabb fiú mind közül - Ha leteszik majd az összes tárgyukat pótvizsga nélkül, a tanárok jelentõs jövedelmüktõl esnek el!

Ezen azonban már fennakadt a tanári kar is, és kiutat nem találva szorult helyzetükbõl, kicsapás helyett inkább büntetést adtak a fõbûnösöknek: féléves eltiltás az aulától és féléves erdõrendezés lett kiszabva.

Hertelendi egy környékbeli kis faluban (mely szállásukat is biztosította), megismerkedett egy német család két leányával, közülük az egyikbe, Linkába bele is szeretett.

Hazautazásuk előtt egy nappal újra felkeresi a lányt,
és miután a magyarokat utáló édesapa se állna már közéjük,
eszébe jut egy eléggé nagy horderejű probléma - neki van már felesége!

Elmeséli történetét Linkának, majd útra kél, hogy felkeresse hitvesét és elváljon tőle.

Mire odaér Málikához, megelőzi kedvese levele, melyben nagyon aranyosan leírja együttérzését és sajnálatát sorsa miatt, de szépen megkéri utálja meg Hertelendit! Értsd: Akkoriban a házasságot csak nyomós indokkal lehetett felbontani,
pl: kibékíthetetlen utálat vagy családon belüli erőszak stb.

Így két paptanoncot tanúnak hívva, megérkezik feleségéhez Hertlendi, ahol bizonyítják az előbb említett 2 indokot - Málika bevallja, hogy szívből utálja férjét és pofon is vágja hozzá.
Tehát a probléma megoldódni látszik e téren...

Lovik Károly: A leányvári boszorkány - tartalom 01D

18/7/2015

E közben Selmecbányán a kereskedők az akadémisták megjavult viselkedése miatt a csőd szélére kerültek. Ha a diákok nem isznak, a kocsmáros jár rosszul; ha nem törnek éjszaka az ablakok, az üveges nem kap munkát;
és ha nem isszák el minden pénzüket, nincs szükségük a Judex-család zálogházába vinni értékeiket...

Judex Mátyás végül felkeresi az Akadémia igazgatóját, orvosolja ezt a problémát, és beszéljen a diáksággal.

A diákok kész voltak kompromisszumot kötni: visszaáll az eredeti állapot a kereskedők forgalmával együtt, ha a Judex-család feje visszafogadja Málikát
és megbarátkozik a gondolattal, hogy Cseróczy lesz lánya választottja.

Mátyás végül csak beleegyezett, más kiutat nem találva, így hazaérkezett Málika húgával együtt, és a három akadémista is.

Selmecen aztán a párok újra egymásra találtak: Cseróczy Málikával,
Vitnyédi Helénával és Hertelendi Linkával kötött házasságot,
ezzel boldog befejezéssel zárva a történetet.

Zichy Géza: A leányvári boszorkány (könyvajánló)

18/7/2015

A leányvári boszorkány
Gróf Zichy Géza

A selmecbányai Rössl Borbála, azaz A Leányvári Boszorkány legendáját feldolgozó gróf Zichy Géza és a neves illusztrátor, Zichy Mihály

valódi művészi alkotással örvendeztette meg korát 1881-ben.

130 évvel az első megjelenés után most ismét elérhető a Műértő Olvasók számára ez a ritka alkotás.

Vannak könyvek, melyeket jó érzés kézbe venni, mert így érezzük igazán súlyukat - fizikai és érzelmi értelemben egyaránt.

Megint mások olyan borítóval készülnek, melyet egyszerűen jól esik végig simítani.

És készülnek olyanok, melyekben az illusztrációk külön-külön egy-egy műalkotással érnek fel.

A Leányvári Boszorkány mindhárom tulajdonságot hordozza.

Lúdanyó meséi (könyvajánló)

6/4/2015

A Lúdanyó meséi (franciául: Les Contes de ma Mère l'Oye) Charles Perrault, francia író népmesegyűjteménye.

Magyarországon először 1965-ben a Helikon kiadó gondozásában jelent meg a könyv Charles Perrault: Mesék címmel.

1967-ben Rónay György átdolgozásában jelent meg néhány mese a Móra Ferenc könyvkiadó által Csizmás kandúr címen.

2011-ben az Egmont kiadó adta ki Lúdanyó meséi címmel Val Biro gyerekek számára átdolgozott és illusztrált változatában.

A Lúdanyó meséi című könyvben szereplő mesék

    Csipkerózsika (La belle au bois dormant)
    Piroska (Le Petit Chaperon rouge)
    Kékszakáll (La Barbe bleue)
    Macskamester vagy a csizmás kandúr (Le Maître chat ou le Chat botté)
    A tündérek (Les Fées)
    Hamupipőke vagy az üveg cipellők (Cendrillon ou la Petite Pantoufle de verre)
    Csimbók Csana (Riquet à la houppe)
    Hüvelyk Matyi (Le Petit Poucet)
    Griseldis
    A nevetséges kívánságok
    Szamárbőr

Nagy Katalin: Legfeljebb három pofon (könyvajánló)

16/2/2015

Philipp Vandenberg: Luxor királya (könyvajánló)

20/1/2015

Ferencsik István: A légzés gyógyítható hatása (könyvajánló)

26/11/2014

Anthony Berkeley: A lebegő kéz (könyvajánló)

28/6/2014

Soha ilyen detektívvel nem találkoztunk még, mint ez a Chitterwick, ennek a regénynek a hőse.

Pirosképű, esetlen, falusias fiatalember, aki felett férfikorában is szigorú nagynénje parancsnokol.

Sehogysem tud viselkedni, nem fejezi be mondatait, míndúntalan elpirul, titokban pedig bűnügyi rejtélyekkel foglalkozik.

Ez a nagyszerű figura betéved az előkelő világszálló színes forgatagába és szemtanúja annak a jelenetnek, amikor egy finom, öreg lady kávéjába mérget tölt asztaltársa, egy jólöltözött úr.

Kiderítik, hogy a lady dúsgazdag, aki pedig megmérgezte, őrnagy-unokaöccse és milliói örököse.

Minden világos, az őrnagyot semmi sem menti meg a kivégzéstől, hiszen Chitterwick, a koronatanú, mindent látott.

És ekkor ebben a furcsa Chitterwickben felébred a bűnügyi filozófus, aki ellentmond a rendőrségnek, a döntő bizonyítéknak és annak is, amit tulajdon szemével látott.

Csodálatos bonyodalmakat bogoz ki, könyökig vájkál az emberi lelkek titkos mélységeiben, örvénylő izgalomba sodor mindenkit, magát az olvasót is, akit egyik meglepetésből a másikba ragad.
— Bravó, Chitterwick! — szeretnénk felkiáltani sikere végén. — Csak azt mondd meg, hogy lehet ilyen buta embernek ennyi esze ?…