LILLA CARSON - Konyvek 01

Csehov: Sirály - tartalom 3c

8/11/2019

Negyedik felvonás

Két évvel később. Viharos őszi este. A szalont Trepljov írószobájának rendezték be.

Arkagyina bátyja betegsége miatt itt tartózkodik, most éppen Trigorin elé ment ki a vonathoz.

Újra eljött Dorn, az orvos, neki most minden új itt.

Mása már feleségül ment a tanítóhoz, gyermeke született, de most is Trepljov iránti reménytelen vágyakozása tölti be életét.

Trepljov többnyire asztalánál írogat, elbeszéléseit már közlik a lapok.
Elmondja az orvosnak, hogy két éve Nyina Moszkvában összeállt Trigorinnal, ám a férfi később elhagyta őt;
a lány ezután vidéki színházakban játszott és Trepljovnak írt leveleit Sirály néven írta alá.
Egyébként pár napja itt van a közeli városban.
---
Amikor Trigorin megérkezik, Trepljov fővárosi tisztelőitől hoz üzenetet,
ám a játékasztal mellett kiderül, hogy írásainak nincs sikere, az újságok lehúzzák.

Ezalatt Trepljov odakinn szomorú keringőt játszik, anyja benn a játékasztalnál saját hajdani ragyogó fogadtatásáról regél. A társaság átvonul az ebédlőbe.
---
Trepljovhoz a kertből betoppan Nyina. Sírva, az érzelmektől kissé ziláltan emlékezik vissza itteni boldogságára.
Odaátról meghallja Trigorin hangját; még most is őt szereti, de nem akarja, hogy meglássák itt.

Trepljovot is felkavarja a találkozás: szerelme töretlen, életét és írásait üresnek érzi, amióta a lány elhagyta;
de hiába könyörög, hogy Nyinával mehessen. Útjaik már régen elváltak.
---
Nyina másnap indul az egyik vidéki városba, ahová egész télre leszerződött.
A magára maradt Trepljov eltépkedi irományait, kimegy a kertbe és főbe lövi magát.

Csehov: Sirály - tartalom 3b

8/11/2019

Második felvonás

Dél, krokettpálya. Szorin egyre betegebb, gyógyításra lenne szüksége.

Húga, Arkagyina viszont frissnek, fiatalosnak érzi magát.
Szeretne Másával a közeli városba hajtatni, de az intéző nem ad neki kocsit, mert mind kell a betakarításhoz.

A híres színésznő felfortyan, sértődötten azonnal el akar utazni; Szorin békélgeti, végül mégis marad.
---
Nyina szülei három napra elutaztak, így most a lány minden szabadidejét itt tölti, főleg Trigorin miatt.

Trepljov érzi, hogy szerelme elhidegült tőle és szemrehányóan egy lelőtt sirály tetemét teszi Nyina lába elé: „Voltam olyan aljas, hogy lelőjem ezt a sirályt… Nemsokára ugyanígy megölöm magamat is.”

A lány nem ért semmit ebből a jelképes beszédből, de azonnal felélénkül, amint a híres író megjelenik.

Trigorin horgászni volt, most jegyzetelget. Nyina irigykedve faggatja őt a sikerről, a boldog életről.
Válaszul a férfi nem a sikerekről, hanem az írói alkotómunka mindennapjairól, gyötrelmeiről, szüntelen önemésztő folyamatáról beszél.

Harmadik felvonás

Egy héttel később. Ebédlő Szorin házában, utazásra előkészített bőröndök.

Mása elhatározta, hogy nem fog epekedni tovább Trepljov után, hanem férjhez megy a tanítóhoz.

Arkagyina is döntött: még ma elutazik Trigorinnal, mert a férfi és Nyina kapcsolata már előtte sem titok.

Trepljov öngyilkosságot kísérelt meg miatta, bár sebe nem veszélyes.
Miközben anyja kicseréli fején a kötést, Trepljov megbékül, lemond a féltékenység miatt Trigorinnal tervezett párbajáról is.

Ám anya és fia meghitt hangulata hirtelen veszekedésbe csap át.
Végül Trepljov sírva bevallja elkeseredése igazi okát: „Ő nem szeret, és már írni sem tudok.”
---
Nyina medaliont ajándékozott Trigorinnak, benne utalással az író egy könyvéből vett idézetre: „Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.”

Trigorin maradni szeretne még egy napot. Nem titkolja, hanem bevallja Nyina iránti szerelmét kedvesének
és kérleli őt, hogy „bocsássa el”.

Arkagyina nagy jelenetet rendez, térden állva eljátssza a halálosan szerelmes asszonyt,
mire Trigorin gyorsan visszakozik.

Indulás előtt találkozik Nyinával, aki döntött: elmegy hazulról, színésznő lesz; a szerelmesek majd Moszkvában találkoznak.

Csehov: Sirály - tartalom 3a

8/11/2019

Szereplő személyek

    Arkagyina, Irina Nyikolajevna (asszonynevén Trepljova) – színésznő
    Trepljov, Konsztantyin Gavrilovics – a fia[4]
    Szorin, Pjotr Nyikolajevics – Arkagyina testvére

    Zarecsnaja, Nyina Mihajlovna – gazdag földbirtokos fiatal leánya
    Samrajev, Ilja Afanaszjevics – nyugalmazott hadnagy, Szorin jószágigazgatója (intéző)
    Polina Andrejevna – a felesége

    Mása – a leányuk
    Trigorin, Borisz Alekszejevics – író
    Dorn, Jevgenyij Szergejevics – orvos

    Medvegyenko, Szemjon Szemjonovics – tanító
    Jakov – cseléd
    Szakács
    Szobalány

Történik Szorin udvarházában.

Első felvonás

Nyári este. A kertben hevenyészett színpad, hátterében kis tó. Szorin birtokán színielőadáshoz készülődnek.

A dekadens, elvont darabot a huszonöt éves Trepljov írta. Szerelme, Nyina Zarecsnaja az egyetlen szereplő.

Trepljov itt él a birtokon, Nyina a tó túlsó partján.

Trepljov írónak készül, Nyina híres színésznő szeretne lenni.
Anyja meghalt, apja újra nősült, és a lányt most tiltják a „bohém” művészektől.
---
Trepljov anyja, Arkagyina híres színésznő és városban él; fiát és Szorint, a bátyját anyagilag nem támogatja.
Most mégis Szorinnál vendégeskedik; magával hozta kedvesét, Trigorint, a befutott írót is.
---
Trepljov után Mása, az intéző lánya is epekedik, reménytelenül.

Az ő szimpátiáját viszont a kisszerű tanító, Medvegyenko igyekszik megnyerni.

Mása anyja (az intéző felesége) állandóan az ötvenedik évén túl lévő, egykor nagy nőcsábász Dorn doktor körül forgolódik, aki már nagyon unja ezt.
---
Trepljov kiönti a szívét Szorinnak: anyja tehetséges, okos, de fukar és mások sikereire féltékeny.

Kibukik belőle a féltékenység, amiért anyja „örökké azzal az íróval szaladgál”, és az elkeseredés: „nincs tehetségem, nincs egy vasam se.” Most pedig attól tart, hogy anyja féltékenységében beleköthet az előadásba. ---
Kifulladva megérkezik az otthonról átszökött Nyina, szerelmesen üdvözlik egymást.

Az előadás Nyina hosszú monológjából áll.
Arkagyina, a nagy színésznő valóban nem bírja ki szó nélkül; anyja gúnyos közbeszólásai miatt Trepljov félbeszakíttatja az előadást és sértetten elrohan.

Nyina előjön a függöny mögül. Zavartan ismerkedik meg a híres íróval, aki semmit nem értett a látottakból, inkább hobbija, a horgászás lehetősége érdekli.

Egyedül az orvosnak tetszett az előadás. „Maga tehetséges, folytatnia kell” – biztatja Trepljovot; a fiatalemberen látszik, hogy először hall ilyet.

Csehov: Sirály - tartalom 2

8/11/2019

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik.

A mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor, virágok, krokettpálya, ebédlő, dolgozószobává alakított szalon.

Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja.

A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra;
ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is.

Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát.

Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt, majd öngyilkosságot kísérel meg;

Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak.

Dorn hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire megváltozott minden - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről.

Źgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk a hazulról megszökött" Nyina életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről.

Mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában.
Nyina első fellépése után Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben;
majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja,
végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi .

Arkagyina Maupassant-tanácsokat olvas fel arról, hogyan kell megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről; a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja;

A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti,

aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával.

A Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő);
a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához.

Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz,
és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

A profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is.

Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra.

A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak - bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors.
Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret,

Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is).

Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. Végtelen kártyázás és iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy nincs ideje" fia műveinek elolvasására.

Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta).

kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett.

Állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával.

A mindig szereplésre kész Arkagyina a színjátszást, az irodalmat keveri az élettel.

Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte.

A két beérkezett, sikeres művész mellett kísérletező kezdő: Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik,

Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: a fontos, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló.

Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti kétségbeesettem) és a lány azonnali elutazásával - teljesen megoldhatatlan.

(Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert nincs benne szerelem.

Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra.

Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! - Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt beszélgettünk a padon.

Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát.

A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég elfeledett madarat.

Az egyetlen őszinte figura, Mása, nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak - anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -, de az orvos előbb tréfálkozni próbál, majd elmenekül előle.

Arkagyina: Most elutazom, és nem fogom megtudni, miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin.

Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa (ez biztosan elkeserítené a mamát;

Arkagyina kínosan erőlködik, hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát.

Mása tubákolása csak lázongó gesztus - konyakozása, durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele.

Még a tisztán komikus figurák (Polina, Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben, egyedül a színházi pletykákon csámcsogó - a birtokot mellesleg pusztulásba döntő - Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést.

A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot, a nőknek csak kisebb része iszik nyíltan.

Jókai Mór: A cigánybáró - tartalom 1b

13/10/2019

Jónás beköltözik Szaffival a kastélyba. Kiűzik a patkányokat, szalmán alszanak.

Az első éjszakán a jóslatnak megfelelően meg is jelenik Szaffinak álmában Mehmet,
és elárulja, hol vannak a kincsek elásva.

Jónás sikeresen rá is talál az ezüstökre, gazdag ember válik belőle.
---
Összeszedi a környékbeli cigányokat, és létrehoz egy önálló cigányfalut.

Szaffi azonban boldogtalan, szeretné, ha vele lennének az anyja hamvai.

Jónás el is megy néhány cigánnyal Szegedre, ahol a megégetett asszony maradványait elásták egy ládában az akasztófa alá.

Nagy vihar van, a többiek rettegnek, de Jónás nem ijed meg, kiássa a ládát, és hazaviszi a lánynak, aki nagyon boldog.

Jónásék családi kriptájába akarják temetni, de Cafrinka egyelőre egy rossz hírű cigányasszony,
kegyelmet kell neki kérni, és tisztára mosni a nevét.
---
Jónás hadsereget toboroz a cigányokból, és részt vesz egy hadjáratban Mária Terézia oldalán.

Az uralkodónő magához hívatja, Jónás a legfőbb emberek közé kerül egy fényes bálban.

Ott van Arzéna és Feuerstein is, utóbbi Arzénát szeretné hozzáadni Jónáshoz.

Jónás nem tudja, hogyan vallja be, hogy neki már van egy cigánylány felesége.
----
Az udvari bolondnak meséli el a gondját, aki kieszel egy furfangos megoldást, hogy mikét lehet Mária Terézia aláírását megszerezni a házassági levélhez.

Mikor ezzel megvannak, Jónás hazamegy, és elhozza Szaffit, hogy bemutassa az udvarnál.

Ekkor meséli el neki Szaffi, ki is ő valójában: Mehemet basa leszármazottja ő, a kincs helyét a családi hagyományból ismerte.

Tudták az anyjával, hogy Jónásnak haza kell térnie, és hosszú időn át várakoztak rá.

Kiderült tehát, hogy Szaffi fejedelmi vér, azóta is boldogan élnek.

Jókai Mór: A cigánybáró - tartalom 1a

13/10/2019

A temesi bánságban élt egy gazdag úr, Botsinka Gáspár.

Arrafelé akkoriban minden csupa mocsár volt, csak az ő birtokán virágzott az élet, hiszen azt jól körülsáncolták, hogy ne áraszthassa el a víz.

Gáspár jó kapcsolatot tartott fenn a törökkel.

Amikor éppen megszületett a fia, Jónás, egy cigányforma gyerek, az ünnepségre meghívták a temesi Mehemed pasát is.

Mehemed közölte Gáspárral, hogy már útban van Eugén herceg a császári sereggel, hogy kiűzze őket Temesvárról.
Rövidesen menekülniük kell, és mivel a törökkel Botsinka olyan jóban volt,
őrá sem sok jó vár a jövőben, neki is el kell hagynia a birtokot, Oláhországba mennek.

A kincseket, háromszáz hordó ezüstöt így a mocsaras terület alá rejtették el közösen, csak ők tudták, hova.
---
A szultán Mehemed basát rövidesen lefejeztette, amiért feladta Temesvárt.

Gáspár elválik a feleségétől, aki egyedül neveli a fiát, aztán ő meghal, ahogy később Gáspár is.
---
Jónás, aki cigányok között élt, és egy ideig egy cirkuszi mutatványos nevelte,
hazamegy, hogy átvegye a birtokát, közben a területet felszabadította a császár.

A birtok víz alatt van, amely terület mégsincs, azon eluralkodott a gaz, bozót.
A környező falvakban nem lakik senki.

Jónás a paphoz megy, aki a húgával él a környéken.
Kell két tanú az birtok átvételéhez, az egyik lesz a pap, a másik Cafrinka, a cigányasszony, aki a település szélén lakik.
---
Az átvétel után Jónásnak nincs hol aludnia, a kastélyban nincs egy bútor sem.
A pap azt ajánlja, kéredzkedjen be Cafrinkához.

Közben a pap azt látja, hogy mikor Jónás távozott tőlük, eltűnt két ezüstkanál, ezeket nyilván Jónás lopta el.

Cafrinka igazi boszorkány, a kunyhójában koponya, állatcsontváz, mindenféle bűbájos dolog van felhalmozva.
Malacpecsenyével, egyéb ínyencségekkel vendégeli meg Jónást, mint mondja, a kártyából előre tudta, hogy érkezni fog a fiú.

Ott van vele a gyönyörű fiatal leánya is, Szaffi. Ugyanígy hívják a fekete macskát is, amely a háznál lakik, úgyhogy Jónás először azt hiszi, a két lény egy.
----
Cafrinka megjósolja Jónásnak, hogy nemsokára meg fog nősülni;
a felesége álmodik majd valamit a nászéjszakán, amit valóra kell váltani, mert így gazdagok lesznek.

Jónás ott alszik Cafrinkáéknál a kandalló mellett, aztán másnap feleségkeresőbe indul.

Összefut Feuersteinnel, a szomszéd német földesúrral, aki meghívja magához vendégségbe, Jónás itt tölti az éjszakát.

Ettől a némettől tudja meg, hogy a másik szomszédban van egy eladó lány, Arzéna.

Meg is látogatja a lányt, aki kemény próbák elé állítja, pl. cserebogarat kell ennie,
éjjel a lány kísértetnek öltözve próbál ráijeszteni stb. Jónás kiállja a próbákat.

El is határozzák, hogy összeházasodnak.
Ám a lány apja kemény feltételt szab: Jónásnak bárói címet kell szerezni.
---
Jónás a szomszédhoz, Feuerstein báróhoz fordul segítségért.

A báróhoz tartva elfog egy postagalambot egy német nyelvű üzenettel.
Sok nyelven tud, de németül pont nem, ezért lemásolja a szöveget, és elteszi magának, a postagalambot pedig továbbengedi.

A bárónál nagy összejövetel van; arról tájékoztatják, hogy hét próbát kell kiállni ahhoz, hogy ő is báró lehessen.
Úgy gondolják, jó szórakoznak majd rajta. Medvével kell küzdenie, meg kell tanulnia franciául, németül stb. Minden próbát remekül teljesít, nagyon bámulnak rajta.

Mikor már tud valamennyit németül, elolvassa a levelet, amit korábban lemásolt.
Ezt Arzéna írta a bárónak, és kiderül belőle, hogy csak szórakoznak rajta. Ott is hagyja az egész társaságot.
----
Jónás Szaffiákhoz megy, Cafrinkát nem találja otthon.
Kiderül, hogy a cigányasszonyt elfogták, és megégették boszorkányság miatt.
A két ezüstkanál ellopását is vádként hozták fel ellene.

Szaffi nagyon siratja az anyját. Jónás ekkor megkéri Szaffi kezét.

A paphoz mennek, hogy adja össze őket. Itt derül ki, mi is történt valójában a két ezüstkanállal:
Jónás a pap ágyába rejtette őket, azóta is ott vannak.

Ezzel csak azt akarta bizonyítani, hogy a papnak lett volna helye, ahol Jónás aludhatott volna,
amikor Szaffiékhoz küldte, de nem akarta vendégül látni a cigányképű fiút.

A pap összeadja őket, de valójában nem jegyzi fel sehova a házasságot,
így lényegében törvényesen mégsem kerülnek össze.

Jókai Mór: Az arany ember - tartalom 1g

13/10/2019

Az utolsó tőrdöfés

Athalie ellen per indul, de nincs bizonyíték, ő mindent tagad, Timéa pedig nem hajlandó vádolni őt.

Timéa megkéri leendő férjét, hogy olvassa fel neki a kapott leveleket.

Az őrnagy mikor Dódi levelét olvassa rájön mindenre, felfedi a rejtekfolyosót, benne a bűnjelekkel:
a karddal és a véres ruhákkal.

Miután Timéa felépül, megtörténik az esküvő.

Azonban Timéának még át kell esnie a szembesítésen a tárgyaláson.
Athalie-t elítélik, de ő hagy még egy utolsó fullánkot Timéa szívében:
elmondja, a rejtekajtóról csak ő és Timár tudott,
tehát Timéa előző férjének még élnie kell.

A márianostrai nő

Negyven év telt el, de Athalie ezalatt soha nem kért kegyelmet.
Állítása szerint, ha kiengedik, azonnal megöli Timéát. Pedig szegény nő azóta már rég' meghalt.
Levetincen temették el, így nem került apja halálának okozója, Krisztyán Tódor mellé.

A "Senki"

Negyven év telt el. Az író barátjával ellátogat a Senki szigetére, ahol békés kis kolónia él.
Két ember leszármazottai, körülbelül negyvenen.

Egy negyven év körüli férfi, Deodát üdvözli őket, aki elvezeti látogatóikat egy faházhoz, ahol az "öregek" élnek.
Az idős férfi üdvözli őket, s megkéri a szerzőt, hogy írja meg történetét: ő ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy világot, ahol szeretik."

A szigetlakók a régi váltságdíjból még kb. ötven évig élhetnek békében a Senki szigetén.

Jókai Mór: Az arany ember - tartalom 1f

13/10/2019

A rém

Aznap este Timár a kastélyában pihen, amikor váratlan vendég érkezik, Krisztyán.

Már korántsem az a jó lélek, mint utolsó találkozásukkor. Mihályra puskát szegez,
s elmeséli neki brazíliai megpróbáltatásait: Ellopott tízmillió reist, de elfogták, s gályarabságra ítélték.

Azonban rabtársában apjára ismert, akinek elmondta, hogy kicsoda a megbízója,
s hogy egyszer a szökevény basa miatt követte.

Legnagyobb megdöbbenésére apja ismerte Ali Csorbadzsit, ugyanis ő figyelmeztette hajdanán a khazniárt, hogy az életére törnek. A basa azonban kijátszotta őt, s nem fizette meg, pedig még a lányát is Tódornak ígérte!

A fiú ebből "rájött", hogy Timár megölte a basát, s elrabolta a kincseit.

A rabságban apja meghalt, ő pedig két társával elmenekült.

Most pedig azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem adja át neki ideiglenes búvóhelyül a Senki szigetét Noémival együtt, kitálal az osztrák és a török kormánynak, sőt, Timéának és Noéminek is.

Erre Mihály kikapja kezéből a puskát, s elzavarja. De nem öli meg, ő már beletörődött sorsába...

Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?

Timár másodszor határozza el, hogy öngyilkos lesz,
tehát elmegy a rianáshoz a Balatonon, hogy belefojtsa magát.
Azonban mikor odaér, a víz egy hulla fejét emeli a felszínre. Krisztyán Tódor az.

Ki jön?

Timár ellátogat a Senki szigetére, Noémihez.

Érkeztekor a hálás Almira, akit előző látogatása alkalmával még Krisztyán sebzett halálra pisztolyával,
még utolsó erejével üdvözli, aztán kimúl. Mihály megígéri, hogy soha többé nem hagyja el őket.

A hulla

Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra, melyben mindenki Timárt véli felfedezni.
Krisztyánt pedig (hiszen ő volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a magyar Szent István-rend,
az olasz Szent Móric-rend s a brazil Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek saját sírboltjába temetik...

Zófi asszony

Zófia asszony ellátogat Kacsuka úrhoz, kinek elmondja, ideje már megtörni a hosszú gyászt,
próbálja meg elhódítani a még mindig szerelmes Timéa szívét.

Ezzel azt akarja, hogy végre Athalie-t is kiházasíthassa, mert már ő sem bírja tovább a háznál.

Dódi levele

Timár tanítgatja Dódit mindenre, így az írásra is.
Egyszercsak rádöbben, hogy mekkora veszélynek van kitéve Timéa a bosszúéhes Athalie miatt.
Ezért, mivel más nem írhat haza levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának a rejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.

Te ügyetlen!...

Megismétlődik a régi jelenet, csak a szerepek cserélődnek.

Timéa elhatározza, hogy meghívja névnap "báljára" Kacsukát, ahol a kezét nyújtja neki.

Nem egész fél év elteltével a háznál az esküvőre készülődnek. Immár Athalie öltözteti Timéát a menyasszonyi ruhába...

Athalja

Az esküvő előtti utolsó éjszaka Athalie álomport kever a cselédek italába,
melyet csak Zófia asszony nem fogyaszt el, így rajta kívül mindenki alszik.

A rejtekfolyosón lesben áll, s miután az őrnagy távozása után Timéa lefekszik, saját kardjával
(ti. Timéa Kacsukától kapta azt emlékbe, mellyel Krisztyán ellen vívott) támad rá, de vágásai nem halálosak.

A zajra Zófia asszony felriad, s az őrjáratért kiált. Athalie elmenekül, Timéa elájul.
Athalie-ra később szobájában találnak rá, alvást mímelve.

Jókai Mór: Az arany ember - tartalom 1e

13/10/2019

--- Noémi ---

Egy új vendég

Télen Timár intézkedik a gazdaság ügyeiről, majd ahogy elérkezik a tavasz, rohan le a Senki szigetére Noémihez.

Érkezésekor szomorúan látja, hogy a tavalyi árvíz kiölte a szép nagy diófákat.

Mikor a kunyhóhoz ér egy kisgyermeket talál a két nővel. Teréza azt mondja, egy itt meghalt csempészlány fia...

Timár rögtön megszereti a gyermeket, s elhatározza hogy a diófákat kivágja, s belőlük házat épít neki.

Az ősz közeledtével azonban Mihály újból elhagyja a szigetet.

A faragóember

Otthon az orvosok tanácsára Timéát elküldi
Athalie-val Meránba. Ő maga fogad egy faragóembert,
s építtet vele monostori birtokán egy mulatólakot.
Sajátkezűleg segít neki,
még szüksége lesz a tapasztalatokra...

A tavasz újból a szigeten találja, ahol úgy oszlatja el a halászok gyanakvását,
hogy asztalosszerszámait fegyvernek titulálja,
s így a helyiek szabadsághősnek tekintik.

Noémi

A szigeten Timár folytatja a házépítést,
de egyszercsak ledönti a lábáról a "hagymáz" (tífusz),
s ő hetekig csak fekszik, miközben Noémi töretlenül ápolja.

Mikor Mihály állapota javulni kezd, kiderül, a kis Dódinak torokgyíkja van.

A betegség gyógyíthatatlan, holttestét a szigeten temetik el, fölé egy rózsabokrot ültetnek,
de ezt Mihálynak csak teljes felépülése után merik elmondani.

Melankólia

A történtek után Timár újból hazamegy, ahol rögtön látják, hogy beteg, hogy életveszélyben volt.

Az orvosok azt tanácsolják, hogy utazzon el valahova, ezért ő el is megy Balaton-felvidéki kastélyába.

Itt hosszú, magányos töprengés után rájön, hogy ő nem élhet tovább ilyen kettős életet.

Először határozza el, hogy véget vet életének. E célból tavasszal el is utazik a Senki szigetére.

Teréza

A szigetre érkeztével azonban új életcélt kap, a kunyhóban újból egy kisfiút talál.
Teréza szerint ő is egy meghalt csempészlány fia...

Timár folytatja a házépítést, amit négy év múlva sikeresen be is fejez.
Ekkor Teréza rossz hírt tudat vele: a szíve beteg,
még idén meg fog halni.

Ezt hallva a szigetre érkezik Sándorovics esperes úr Terézát meggyóntatni, de a nő már kissé eltávolodott a nő vallásától.

Kis híja, hogy a pap be nem tör a másik szobába, mivel tudni akarja, ki lesz Noémi jövendőbelije.
Csak a nő lélekjelenléte menti meg a helyzetet.

Teréza nem sokkal később eltávozik az élő közül. Koporsó nélkül jelöletlen sírba temetik a Senki szigetén.

--- Athalie ---

A kettétört kard

Timár hazatértével Athalie elárulja neki, hogy Timéa hűtlen.
Azt ajánlja, Timár tegyen úgy, mintha elutazna, majd mutat neki egy titkos folyosót,
melyből kihallgathatja majdan Timéa és az időközben őrnaggyá előléptetett Kacsuka beszélgetését.

Azonban a dialógusból egész más derül ki: Kacsuka úr párbajban megvédte Timár becsületét egy csavargóval szemben, Timéa pedig biztosítja, hogy ő a sírig hű urához.

Timár elérzékenyülve és feldúltan távozik a háztól.

Az első veszteség

Timár Rác utcai házában húzódik meg,
ahol felhalmozódott postáját kezdi olvasni.
Egy levélből kiderül, pártfogoltja
Krisztyán Tódor megcsalta s meglopta őt Brazíliában,
amiért tizenöt év gályarabságra ítélték,
de onnan is megszökött.

Ezt olvasva Timárnak nincs már maradása ebben a városban...

A jég

Hogy ne vegyék észre, gyalog elindul a befagyott Dunán keresztül.

Azonban leszáll a köd, s Timár csak majd' kilenc óra gyaloglás után találja el a túlpartot.

Itt kocsit fogad, s balatoni kastélyába fuvaroztatja magát.

A Balatonon a helyi halászok gyülekeznek, Galambos mester vezetésével léket vágnak a tavon, s azon keresztül gazdag fogásuk van.

Timár együtt ünnepel velük, majd ezután megírja utolsó levelét Timéának, mely mellé egy kis halat is küld.

Jókai Mór: Az arany ember - tartalom 1d

13/10/2019

A menyasszonyköntös

Zófia asszony elmeséli Timéának milyen is az esküvő, mire ő egész éjszaka aludni sem bír,
hiszen másnap hozzámegy a főhadnagyhoz...

Mikor fölkel, azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját Athalie viseli.

Már mindenki felkészült Athalie és Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír Brazovics meghalt,
így az esküvő elmarad.

A ház ura aznap tudta meg, hogy a kormány nem egyszerre vásárolja fel a telkeket.
Hanem Timáréit először, az övéit pedig csak majd húsz év múlva. Brazovics számára ez volt a végső csapás...

Timéa

Athalie meglátogatja Kacsukát, aki biztosítja, hogy másnap érte megy, de ígéretét nem tartja be.

Közben az elszegényedett Brazovics család vagyonát árverezik.
Timár fölvásárolja a házat, majd beállít, s felajánlja Timéának azt magával együtt.

Timéa rendkívül hálás, s megígéri hozzámegy Timárhoz.
Csak annyit kér, Zófia asszony és Athalie hadd maradjanak itt vele.

--- A Senki szigete ---

Az alabástromszobor menyegzője

Megtörténik Timár és Timéa esküvője, valamivel kevesebb pompával, mint ahogy Zófia asszony mesélte.

Timéa felveszi - Timár után - a protestáns vallást, a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja.

Azonban Timárnak az esküvő után kell rájönnie, hogy Timéa hű ugyan, és engedelmeskedik neki, de nem érez szerelmet iránta.

A védördög

Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban sokszor váratlan pillanatokban tér haza. Félti Timéát, főleg Athalie-tól.

Egyszer viszont a bosszúéhes nő elmondja, ő látja, hogy Timéa nem boldog, s ennek ő nagyon örül.

Tavaszvirány

Timár menekül saját házából levetinci birtokára. Ott elhatározza, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén.
Megérkeztekor látja, hogy az egész sziget rózsába borult.
Kiderül, Terézáék rózsavizet főznek belőle, amibe Timár is besegít.

A pók a rózsák között

A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beállt faszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, signore Scaramellihez.

Azzal fenyegeti meg Terézát, ha nem adja át neki a sziget diófáit, feljelenti a szigetet a bécsi és a sztambuli kormánynál.

Ekkor azonban Timár elmondja, hogy ő kibérelte a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, s azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán fenyegetőzve rohan el.

A világon kívül

A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak, jótettéért.
Noémi bevallja, hogy szereti Mihályt, akinek azonban lassan távoznia kell, ezért elhagyja a szigetet.

Tropicus Capricorni

A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt,
de szerencsére a merénylet nem sikerül.

Timár felajánlja Krisztyánnak, hogy az egyik hajóján utazzon el Brazíliába, s legyen ottani új üzletének
(ti. Timár lisztet exportál Brazíliába) irányítója.
Krisztyán ebbe beleegyezik, és úgy is tesz.

Egy nap Mihály levelet kap Timéától, melyben elküldi íróasztala kulcsát.
Erre nagyon megijed, ugyanis ha Timéa belenézett megtalálhatta ott édesapja kincseit.
Végül dönt: az üzleti ügyeket Timéára bízza,
ő pedig a Senki szigetére utazik.

Az édes otthon

Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén Noémivel.
Kiépíti az árvízelvezető csatornákat, de az ősz közeledtével hazavágyik, személyesen szeretné intézni gazdaságát.

A családi ékszer

Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb megdöbbenésére ott találja feleségét, aki - dolgozik.

Timéa folytatta tovább férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is toldotta azokat.
Timár nem győz csodálkozni felesége áldozatain.

Miután télre hazaérkeznek Komáromba,
Timár drasztikus lépésre szánja el magát.
Átadja Timéának apja kincseit,
mintha azokat törökországi útján vette volna.

Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Timár kételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.