E könyv szerzője a kutyákat nem fajták szerint csoportosítja, hanem legfontosabb tulajdonságaik szerint:
mennyire barátságosak, igénylik-e a sok mozgást stb.

Célja ugyanis, hogy az olvasó megtalálja azt a fajtatiszta vagy akár keverék kutyát, amely tökéletesen illik hozzá és otthonához.

Útmutató kutyád viselkedésének megértéséhez.

Amikor a kutyád izgatott, tudod, hogy vajon örömét
vagy szorongását fejezi ki éppen?

Ez a könyv segítségedre lesz a kedvenced által küldött jelek és üzenetek értelmezésében.

Azt is megtudhatod, hogy kutyád viselkedésének megértése hogyan fűzheti szorosabbra
a kettőtök közötti köteléket.

Magyarázatokkal kísért képek mutatják be
azokat a jelzéseket, melyeket a kutyák
hétköznapi és speciális helyzetekben fejeznek ki.

Harmadik felvonás

Nem sokkal az után, hogy Antigonus elment,
megérkezik a válasz Delphosból, hogy Hermione ártatlan, de Leontes ezek után sem hisz neki.
---
Leontes és Hermione fia, Mamillius, belehal az anyja sorsa miatt érzett szégyenébe.

A hírt meghallva Hermione összeesik.

Később jelentik Leontesnek, hogy a felesége is meghalt.

Leontest megtörik a szörnyű események.
Kijelenti, hogy hátralévő életében őket fogja gyászolni.
---
Eközben Antigonus elviszi a csecsemőt Bohémiába,
hogy ott sorsára hagyja.

A gyermeket egy pásztor találja meg,
aki majd sajátjaként fogja felnevelni.

Negyedik felvonás

16 évvel később Polixenés fia, Florizel
szerelmes lesz Perditába, Leontes lányába,
akiről azt hiszi, hogy pásztorok lánya.
---
Polixenes tudomást szerez róla, hogy a fia egy pásztor lányát szereti.

Ráveszi a már őt szolgáló Camillót, hogy álruhában vegyenek részt a pásztorok birkanyírási áldomásán, hogy beszélhessen a pásztorral.
---
Polixenes és Camillo megérkezik a pásztorok ünnepségére, ahol a vásárosnak álcázott Autolycus szórakoztatja és fosztja ki a pásztorokat.

Az ünnepségen Polixenes felfedi magát,
és megparancsolja Florizelnek, hogy ne találkozzon többet Perditával.

Polixenes tiltása elől Florizel és Perdita Szicíliába szökik Camillóval, akinek már nagyon hiányzik a szülőföldje.

Csatlakozik hozzájuk a pásztor, a fia, Bangó és Autolycus is.

Ötödik felvonás

Florizel és Perdita Szicíliában meglátogatja a még mindig gyászoló Leontest.

Florizel azt mondja Leontesnek, hogy az apja tudtával van Szicíliában, de hamarosan megérkezik Polixenes.

A két gyermekkori barát, Polixenes és Leontes kibékül.

A pásztor elmondja Perdita megtalálásának történetét, amiből kiderül, hogy Perdita Leontes és Hermione lánya.
---
Leontes hálából nemesi rangra emeli a pásztort és Bangót.

Az utolsó színben Polixenes, Leontes, Camillo, Perdita és Florizel Paulina házába megy.

Paulina meg akarja mutatni a társaságnak Hermione frissen elkészült szobrát.
---
A szobor élethűsége megzavarja Leontest. Később a szobor megmozdul, kiderül, hogy Hermione nem halt meg, hanem egész idő alatt Paulina házában volt.

A mű végére újra együtt lesz az egymástól régóta elszakadt házaspár, és Paulina is új férjet kap Camillo személyében.

Első felvonás

Polixenes, Bohémia királya meglátogatja régi gyermekkori barátját, Leontest, Szicília királyát.

A bohémiai király kilenc hónapot tölt Szicíliában.

A kilenc hónap letelte után már haza szeretne menni,
de Leontes győzködi, hogy maradjon még.
---
Leontes nem tudja meggyőzni Polixenest a maradásról, ezért feleségét, Hermionet kéri, hogy vegye rá barátját a maradásra.

Hermionenak sikerül meggyőznie Polixenést a maradásról.

Ez után Leontes gyanakodni kezd a feleségére,
hogy ilyen nagy hatással volt Polixenesre, ugyanis Polixenes éppen kilenc hónapja tartózkodik Szicíliában, Hermione pedig kilenc hónapos terhes.
---
Leontes arra kéri hű emberét, Camillót, hogy mérgezze meg Polixenest.

Camillo nem hallgat királyára, akinek a düh már-már elvette az eszét, helyette figyelmezteti Polixenest,
és együtt elmenekülnek Szicíliából.

Második felvonás

Polixenes és Camillo szökése után Leontes megvádolja a feleségét, hogy megcsalta,
és nem az övé a születendő gyermek.

Leontes börtönbe záratja a feleségét, és elküld két szicíliai nemest, Diont és Cleomenest Delphosba, hogy megtudják, hűtlen volt-e a felesége.

Paulina próbálja meggyőzni Leontest Hermione ártatlanságáról, sikertelenül.
Nem fogadja el az újszülöttet sajátjának.

A dühös király megparancsolja Antigonusnak, hogy vigye a csecsemőt egy elhagyatott helyre, és ott hagyja magára.

Antigonus eleget tesz a király parancsának, elviszi a gyermeket.

Negyedik felvonás

Henrik király és grófjai megérkeznek Franciaországba és Talbot megkapja a Shrewsbury gróf címet.

Talbotot harcba küldik Burgund herceg ellen.

A király, mielőtt visszatér Angliába, először szembesül alattvalói viaskodásával és kísérletet tesz a York (eddig Plantagenet) és Somerset közötti vita lecsillapítására.

Megpróbálja meggyőzni őket, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, mert ezzel meggyengítik Angliát a harcban.

Henrik kifejti álláspontját, hogy nem számít, milyen színű rózsát visel, hiszen mindkét grófját ugyanannyira becsüli.

A király új feladatokat oszt ki a két férfira Franciaországban; York kapja az angol csapatok vezetését, míg Somerset a lovasság élére állhat.

Talbot és fia harcba száll Bordeauxnál Burgund herceggel, de a francia dauphin csapata körbe állja emberét.

Sem York, sem Somerset nem küld erősítést Talbotnak, végül mindketten egymást hibáztatják az okozott sérülések miatt.

Sejtve sorsát, Talbot próbálja rábeszélni fiát a távozásra, hogy így megmeneküljön, de János ellenáll, mert nem akar szégyent hozni apja nevére.

Végül a fiút megölik és Talbot is belehal a gyászba.

A Szép Johanna által vezetett franciák elismerik Talbot hősiességét és békejobbot nyújtanak az angoloknak.

Felmerül, hogy egy kedvező házasság Henrik és egy francia nő között még inkább megerősítené a szövetséget.

Ötödik felvonás

Folytatódik a háború Franciaországban és Jeanne a boszorkányság fortélyait veszi igénybe, hogy megidézze a szellemeket, de azok cserbenhagyják.

York hercege elfogja Jeanne-t.
---
Suffolk grófot bízzák meg, hogy találjon feleséget Henriknek, de ehelyett beleszeret Anjou Margitba, Reignier nincstelen leányába.

Suffolk Margitot javasolja királynénak, miközben titkon azt tervezgeti, hogy saját szeretőjének fogadja.

Jeanne az életéért könyörög, de Warwick és York máglyára küldik.
---
Károly királyt meggyőzik, hogy fogadja el a békeszerződést Angliával és Henrik király beleegyezik a házasságba Margittal, nem törődve Gloster tiltakozásával, akinek nem tetszett Suffolk jellemzése a lányról.
---
Gloster emlékezteti Henriket, hogy a király már eljegyezte magát Károly egyik rokonával, és hogy az a házasság is tökéletes lenne a politikai helyzet elsimítására,
de Henrik hajthatatlan, Margitot akarja nőül venni.

Megtörténik hát az eljegyzés és Suffolk már dörzsöli is a tenyerét, hogy Margiton keresztül ő irányíthatja Angliát.

VI. Henrik, első rész

V. Henrik halálát követően, az angol nemesek uralják Angliát és harcban állnak Franciaországgal.

Ekkor az elhunyt király fia, VI. Henrik még kisfiú,
de mihelyt megnő és megkoronázzák, a nemesi családok két részre szakadnak: a York és a Lancaster házra.

A háború Franciaországgal lecsendesül és a nemesek feleséget keresnek Henriknek.
---
Első felvonás

A darab V. Henrik temetésével indul.
A fivére, Gloster uralja Angliát, mint a gyermek, VI. Henrik protectora.

A háború V. Henrik agicourt-i győzelme ellenére folytatódik Franciaországban.

Hírnökök jönnek és szörnyű eseményt közölnek, Talbot grófot bebörtönözték Orleansban.
---
Orleansban, Talbot bebörtönzése ellenére, az angolok állnak győzelemre.

Egy juhász lánya, Jeanne d'Arc (Szép Johanna) áll a francia seregek élére, aki az állítja, hogy megjelent előtte a Szűz Mária arra utasítva őt, hogy vezesse a franciákat a háborúban.
---
Talbotot kiengedik egy fogvatartott francia nemesért cserébe, de a franciák továbbra is folytatják a támadásokat.

Jeanne közelharcot vív Talbottal. Végül megkíméli a férfi életét és ideiglenesen visszanyeri a várost a franciáknak.

Egy titkos támadás során Talbot visszaszerzi a várost és kiűzi onnan a franciákat.

Második felvonás

Talbot meghívást kap Auvergne grófnőtől, aki megpróbálja a férfit csapdába ejteni, sikertelenül.

Talbot számított erre a fordulatra, ezért magával vitte katonáit és így sértetlenül sikerült elmenekülnie.
---
Választás a Piros és a Fehér Rózsák között

Angliában Winchester püspök kizárja Gloster herceget a Towerból. Azt állítja, hogy Gloster hatalomra kíván törni.
---
Eközben Londonban a Temple-kertben Plantagenet Richárd és Somerset vitatkoznak.

Arra kérik a többi nemest, hogy szakítsák le a fehér, vagy a piros rózsát állásfoglalásuk jelképéül.

Warwick a fehéret ítéli Plantagenet és a Yorkok számára, míg a piros rózsát adja Somersetnek és a Lancaster háznak.

Warwick gróf Plantagenet mellé áll, Suffolk pedig Somersettel ért egyet.

Még ugyanott, Plantagenet nagybátyja, Mortimer Edmund gróf Plantagenetért küldet.

Edmund felmenői révén korábban kísérletet tett a királyi trón elfoglalására.

Mielőtt meghal, Mortimer átruházza Plantagenetre a királyi jogot.

Harmadik felvonás

A fiatal Henrik király megpróbálja Glostert és Winchestert kibékíteni, azzal érvelve, hogy ez a nézeteltérés a vesztüket jelentheti a háborúban.

Eme sürgetés hatására Winchester és Gloster végül lecsillapodik.

Ezután Mortimer halálát követően, király kinevezi Plantagenetet York királyi hercegévé.

Somerset mélységesen megveti Henrik király döntését.
---
Franciaországban Jeanne d'Arc a katonáit Rouen várkapujához vezeti, és paraszti álruhában bejutnak a városba.

Talbot igazságos harcra hívja a franciákat, de ők visszautasítják az ajánlatot.

Az angol hadseregnek így is sikerül legyőznie a francia katonákat.

Szép Johanna új tervet talál ki Talbot meggyengítésére, melyet megoszt Károllyal.

Burgund herceg, aki Talbot oldalán harcol, jelent egyedül fenyegetést a tervre, de Pucelle sikeresen meggyőzi,
hogy álljon át az ő oldalukra és támogassa a franciákat.

1.rész

Ötödik felvonás

Első szín

Worcester és Vernon megérkezik a királyi táborba tárgyalni.

Henrik király nem akar harcolni, felajánlja, hogy noha visszaéltek bizalmával, hajlandó megbocsátani nekik, ha a felkelők behódolnak.

Worcester felrója a királynak, hogy az ő családja segítette hatalomra jutni, és Henrik volt az, aki hálátlanul bánt a családjával, így provokálva a felkelést.

Henrik herceg ekkor újabb ajánlattal áll elő: hogy elkerüljék a vérontást, párbajra hívja Hővért.

A király biztosítja Worcestert, ha elfogadják az ajánlatot, visszaáll a békés, baráti viszony.

Mikor Worcesterék elmennek, a király elrendeli, hogy amint a felkelők visszajönnek a válasszal, ők támadnak.
---
Második szín

Worcester és Vernon úgy döntenek, nem mondják el Hővérnek a párbaj-ajánlatot.

Worcester szerint lehetetlen, hogy a király betartsa a szavát, mert soha nem fog tudni megbízni néhai áruló felkelőkben.

Helyette azt mondják, a király kész rögtön csatába állni.

A túszul ejtett Werstmorelandet küldik a kihívással.
végül elmondják Hővérnek, hogy Henrik herceg párbajra hívta, aki kész vele megküzdeni.

Fegyverkeznek, és csatába indulnak.
---
Harmadik szín

Shrewsbury mellett folyik a csata. Douglas megöli Bluntot, aki azt hazudta neki, ő a király.

Falstaff „serege” megsemmisült, ő maga meghátrál.
---
Negyedik szín

Henrik herceg megsérül, öccse, János herceg mindenkit lenyűgözve hősiesen harcol.

Douglas találkozik a királlyal, ezúttal gyanakvó, hogy megint csak egy királynak öltözött másolattal találkozik.

Vívnak, Henrik herceg átveszi apja helyét, Douglas megfutamodik.

Jön Hővér, és összecsap Henrik herceggel.

Közben Douglas és Falstaff is küzdeni kezd, majd Falstaff elesik és halált színlel, hogy megmeneküljön.

Henrik herceg legyőzi Hővért, akit halálánál jobban bánt az, hogy a herceg rajta szerez büszke hírnevet.

Henrik azt hiszi, Falstaff halott. Mikor távozik, Falstaff felkel, megijed a lehetőségtől, hogy Hővér is csak színlel, így beleszúr kardjával.

Kap az alkalmon és a visszatérő Henrik és János hercegnek azt hazudja, Hővér még felkelt, és Falstaffnak kellett leküzdenie, hogy így jusson ranghoz jutalmul.
---
Ötödik szín

A csata véget ér, de a felkelést még nem verték le teljesen.

Worcestert és Vernont halálra ítélik, Douglast Henrik herceg kérésére szabadon elengedik.

Henrik király János herceget és Westmorelandet York felé küldi, hogy leverje az érsek seregeit,
ő maga Henrik herceggel Wales felé indul Glendowert és Mortimert legyőzni.

1.rész

Harmadik felvonás

Első szín

Bangorban találkoznak a szövetségesek: Hővér, Worcester, Mortimer és Glendower.

Mortimer ígéretesnek véli az együttműködést.

Mortimer, Glendower és Hővér egymás között akarják felosztani a királyságot: Mortimer kapná Angliát
Trent-és Severntől dél és kelet felé, Glendower Walest, Hővér pedig a Trenttől északra lévő területet.

Mortimer, Hővér és Worcester másnap terveznek utazni, hogy Shrewsburyben csatlakozzanak id. Percy Henry és a skótok csapataihoz.

Glendower azt javasolja, inkább éjjel induljanak.

Mortimer és Hővér búcsúzkodnak feleségeiktől – Lady Mortimer nem beszél angolul, így apja, Glendower fordít – de a nők is inkább velük mennek.
---
Második szín

Henrik király fiát, a walesi herceget dorgálja; felrója neki, milyen csapongó és nemeshez méltatlan életet él,
hogy rossz társasággal veszi körül magát.

A tanácsban is az öccse vette át a helyét, az udvar pedig már előre látni véli a herceg bukását.

A király aztán II. Richárdhoz hasonlítja fiát, akit korábban eltávolítottak a trónról.

Végül Hővért, támadóját érdemesebbnek nyilvánítja a trónra, mint fiát.

Legnagyobb ellenségének magát Henrik herceget tartja, attól félve, szeszélyes fia képes lenne átállni Hővér oldalára és megtámadni saját apját.

Henrik herceg kijelenti, hogy kiáll apja oldalán és lemossa minden gyalázatát.

Blunt hozza a hírt, miszerint az ellenséges csapatok Shrewsburyben egyesülnek a hónap tizennegyedik napján; Henrik király mozgósítja a csapatait, Westmoreland és János herceg már úton vannak, Henrik herceg, majd a király hamarosan csatlakozik.
---
Harmadik szín

Az eastcheapi fogadóban Falstaff a kocsmárosnénak panaszkodik, hogy kiürítették a zsebeit, majd vádaskodik.

Megjön Henrik herceg, bevallja, hogy ő volt a tettes,
majd elmondja, kibékült apjával, a királlyal, továbbá,
hogy a gyalogságnál szerzett helyet Falstaffnak.

Bardolphot elküldi az öccséhez és Westmorelandhez
egy-egy levéllel, ő maga Poinsszal ellovagol;
kész szembenézni Percyvel.

Negyedik felvonás

Első szín

A felkelők Shrewsbury melletti táborába hírnök érkezik: Hővér apja, Percy Henrik súlyos beteg, nem tud seregével csatlakozni. Glendower sem érkezett még meg – a hírnök elmondja, a walesinek sereget sem sikerült toboroznia.

Henrik király viszont jól értesült, és harmincezres seregével úton van Shrewsbury felé.
---
Második szín

Falstaff előreküldi Bardolphot Coventrybe, ott vonulnak katonái keresztül.

Falstatt rongyos sereget toborzott magának, ezt a közben megérkező Henrik herceg is megállapítja.

Henrik sietségre inti Falstattot, mert késésben vannak, Percy már a csatatéren van.
---
Harmadik szín

A felkelők táborában azon vitáznak a felek, hogy mikor kéne támadniuk.

Hővér siettetné a dolgot, már éjjel támadna, Vernon figyelmezteti, még kevesen vannak.

Megérkezik Blunt a király ajánlatával: ha a felkelők elmondják panaszaikat, a király megpróbálja orvosolni őket és megbocsát nekik.

Hővér felháborodottan elmondja, miképp jutott a trónra Henrik.

Bluntot ez nem érdekli, csak választ akar az ajánlatra. Hővér időt kér tanácskozásra.
---
Negyedik szín

A yorki érsek a csata kimenetele miatt aggódik;
habár Sir Michael bizakodó, az érsek látja a seregek közti szembeli különbséget; ha a király győz, ő bajban lesz, hiszen Hővér szövetségese.

IV. Henrik, 1. rész (Shakespeare)

Első felvonás

Első szín

Londonban, a királyi palotában IV. Henrik király
és Westmoreland gróf tanácskozik.
Henrik keresztes hadjáratra készül,
amit elhalasztani kénytelen a belföldi zavargások miatt.

Westmoreland beszámol arról, hogy az ifjabbik Percy Henrik megtámadta a skót Archibaldot, a douglasi grófot Holmedonnál.

Sir Walter Blunt megérkezik a friss hírekkel, miszerint Douglas vereséget szenvedett, és Percy Henrik értékes foglyokat ejtett.

Henrik király elismerően beszél az ifjú Percyről, és kifejezi, mennyivel büszkébb lenne egy ilyen fiúra, mint a bohém életű örökösére, Henrik hercegre.

Westmoreland figyelmezteti a Henriket, hogy Worcester, Percy Henrik bátyja a király ellen igyekszik fordítani az ifjút. Henrik ezért tanácsot hív össze Windsorban.
---
Második szín

Henrik walesi herceg, a trónörökös Falstattal
és más kétes hírű személyekkel tölti ideje nagy részét.

Másnapra a Canterburybe tartó zarándokok kifosztását tervezik Gadshillben.

Poins azt a tréfát javasolja Henriknek, hogy hagyják a többieket – Falstaffot, Bardolphot, Petot és Gadshillt – kirabolni az embereket, ők ketten pedig majd tőlük veszik el a zsákmányt.

Henrik herceg egyedül maradva megfogadja, hogy eljön az idő, mikor feladja bohém életét és megjavul.
---
Harmadik szín

Az ifjabb Percy Henrik csak azzal a feltétellel hajlandó átadni a királynak hadifoglyait, hogy az kiváltja a Henrik által árulónak tartott Mortimert, Percy sógorát
(Mortimer házasság útján az ellenséges walesi Glendower szövetségese).

Henrik ezt elutasítja, és megfenyegeti Percyt.

Percy látja, hogy a király fél Mortimertől, mire Worcestertől megtudja, hogy Richárd király valójában Mortimert nevezte ki örököséül, így Henrik bitorló.

Percy összeesküvést tervez a skótok és a yorki érsek bevonásával a király ellen.

Második felvonás

Első szín

Rochesterben egy fogadóban Gadshill kifigyeli az embereket, akiket ki akarnak rabolni Henrik herceggel és a többiekkel.
---
Második szín

A Gadshill melletti országúton Henrik herceg, Poins, Bardolph, Peto és Falstaff a rablásra készülnek. Megérkezik Gadshill is.

Henrik és Poins álruhában elrejtőznek, a többiek kifosztják az utazókat, ezután Henrik és Poins rárontanak barátaikra, akik megijednek, elmenekülnek, ők pedig elviszik a zsákmányt.
---
Harmadik szín

Hővér a warkworthi várkastélyban levelet olvas.
Megtudjuk, hogy elnyerte a yorki érsek és Douglas támogatását, rajtuk kívül az apja, Worcester, Mortimer és Glendower is az oldalán fog harcolni.

Lady Percy is férjével tart.
---
Negyedik szín

Henrik herceg összebarátkozik az eastcheapi kocsma pincéreivel.

Hamarosan megjön Falstaff, aki hihetetlen történetet mesél a hercegnek, miként harcolt a rájuk támadó rablókkal.

Henrik herceg üzenetet kap a királytól; a Percy-féle összeesküvés miatt sürgősen vissza kell térnie az udvarhoz. 

Henrik és Falstaff eljátsszák, mit mond majd a herceg a királynak a kalandjairól és a társaságáról.

Közben megérkezik a sheriff őrcsapattal, a rablás ügyében kutakodnak.

Henrik elrejti Falstaffot, a sheriff és csapata elmennek.

Henrik elhatározza, hogy Falstaffnak a gyalogságnál szerez alkalmazást, és a pénzt visszafizetik kamatostul.

Harmadik rész

Az országban viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen saját apjának,
s Isaszegnél győzelmet is arat.

Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom,
hogy saját fiuk fordul ellenük.

Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját,
szokatlan kínzásoknak veti magát alá:
sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát.

A király végül kibékül a fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba.
---
Eközben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait,
amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett.
Büntetésből eltiltják a kolostorból.

Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre.

Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát,
és elterjed a híre, hogy különös képességekkel rendelkezik. Egy alkalommal Jancsit is meggyógyítja a hidegleléstől.

A sok önkínzás azonban nagyon legyengíti a szervezetét,
és egy megfázásba belehal.

Jancsi a kertben nevelődött liliomot helyezi a felravatalozott holtestre,
mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi Margit életét:
minél nemesebb ugyanis egy növény,
annál több szeméten kell nevelni -
ahogy még azt annak idején az apjától megtanulta.