Pierre Bezuhov feleségének Tolsztoj az első pillanattól kezdve Natasát szánta. 
Natasa a regény legérdekesebb női alakja, grófnő, moszkvai arisztokratacsalád tagja. 

Szép, ragyogó szemű, eleven és érzelmes fiatal lány, szerelmes lesz bátyja barátjába, Bolkonszkij hercegbe, aki megkéri a kezét. 
Ez a szerelem a jóval idősebb, szigorú özvegyember iránt, aki ráadásul rövid ismeretség és eljegyzés után egy évre külföldre távozik, inkább csak a fantáziájának adott  táplálékot, 

ezért nem csoda, hogy a szenvedélyes bakfist megigézte a fiatal Anatolij Kuragin érzéki férfivarázsa, aki izzó szerelmet mímelve szöktetést és házasságot ígért neki. 
---
Natasa Andrej nővéréhez írt levelében felbontotta az eljegyzést. 
A szöktetés azonban meghiúsult, ráadásul Natasának
meg kellett tudnia, hogy Kuragin nős, el se vehette volna. 

A csalódásba és a szégyenbe Natasa belebetegedett;
volt vőlegénye nem bocsátott meg neki, csak annak barátja, Pierre Bezuhov állt melléje teljes odaadással. 
---
Mikor a napóleoni hadak közeledtén kiürítették Moszkvát, a Rosztov család is menekülni kényszerült. 

Natasa egy tábori kórházban bukkant rá a borogyinói csatában súlyosan megsebesült Andrej hercegre, 
és annak nővérével együtt odaadóan ápolta őt haláláig, aki a végső pillanatokban szerelmes szavakkal búcsúzott tőle. 
---
Idővel Pierre, a hű barát is szerelmet vallott, és Natasa hozzáment feleségül, s több gyermekük született a boldog házasságban. 

Natasa: a testi és lelki szépség szerencsésen egyesül benne. Tiszta, őszinte és önzetlen. Fogékony az igaz emberi értékekre, ezért választja az előnytelen külsejű, de nemes szívű Pierre-t élete társának. Kettejük bensőséges kapcsolata mintaszerű.
---
Natasa az életerő megtestesítője. Életét az érzelmek irányítják: ezért érdeklődik a léha Anatolij Kuragin iránt, ezért szakít Andrej herceggel, 
s ezért köt Bolkonszkij halála után viszonylag gyorsan házasságot Pierre-rel. 

Tolsztoj szándéka szerint Natasa az élő bizonyítéka arra, hogy az ösztön és az értelem harcában mindig az ösztön diadalmaskodik. 
Natasa maga az egyszerűség, a természetesség. A bájos, gondtalan lányból a szemünk előtt válik példás feleség, gondos anya, a családi tűzhely semmi mással nem törődő őre. 

A bájos és kecses Natasa, miután férjhez megy, elhízik, külsejét elhanyagolja, és semmi mással nem foglalkozik, csak gyermekeivel. 

forrás:
https://csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.com/2012/10/tolsztoj-haboru-es-beke.html

A történet másik főhőse Pierre Bezuhov. Jellemét, természetét tekintve éppen ellentéte Andrej hercegnek. 
Míg Andrej erős akaratú, intellektuális ember,
Pierre az érzelmek embere. Fő jellemvonása a megnyugvás, az önmagával való megbékélés keresése. 

A Háború és Béke szinte minden jelenetős eseményét az ő szemével láttatja meg az író. Sorsa, érzései, gondolatai fejezik ki leginkább a mű alapgondolatát: Pierre – az igazságkereső ember egész életútja során megérti, hogy nem illúziókat, álmokat kell az embernek kergetnie, 

nem a hamis eszmékben rejlik az igazság, hanem a való életben, csak meg kell találnunk a természetes létformát, s elérhetővé válik a boldogság. 
---
Pierre egy dúsgazdag orosz mágnás törvénytelen fia. Apja külföldön neveltette, s ő 20 éves korában került Pétervárra, 
ahol egy ideig az aranyifjak tivornyázó életét élte. 

Apja rövidesen meghalt, fiát végrendeletében törvényesítette, és óriási vagyont hagyott rá. 
Bezuhov egy méltatlan házasság csapdájába sétált bele,
s hamarosan különvált Helene Kuraginától. 
---
A szabadkőműves tanokban nem lelt megnyugvást; egyetlen igaz barátja Bolkonszkij volt, aki hosszabb külföldi útja idejére őrá bízta menyasszonyát, Natasa Rosztovát. 

Bezuhov nem tudta megakadályozni a lány és sógora, Anatolij Kuragin fatális kalandját, sem kibékíteni Andrej herceget, ám a lesújtott Natasa mellé ált, és meg is szerette őt. 

Az 1812-es háborúban nem harcolt, de szembefordult egykori bálványával, az országot dúló Napóleonnal, és még merényletet is tervezett ellene. 
---
Az égő Moszkvában francia fogságba esett,
kémnek nézték, és kis híján kivégezték. 

A foglyok közt megismerkedett Platon Karatajevvel,
az egyszerű és naivan bölcs paraszttal, 
s a kisemberek társaságában átélt hónap nélkülözései hatására bensője átalakult, értelme letisztult, eljutott az élet értelmének új, emberségesebb felfogásához. 

A háború után elvált feleségétől, és nőül vette Natasát, gyermekeik születtek, kölcsönös szerelem és megbecsülés fűzte őket egymáshoz. 

Bezuhov a regény legvonzóbb férfialakja: nyíltszívű, nagylelkű, érzelmei őszinték és erősek. 
Kövér, esetlen termete, félszegsége, darabos modora miatt sokan lenézik, megmosolyogják az előkelő társaságban,
ő viszont fütyül rájuk, 
a helyes cselekvés, az értelmes élet lehetőségeit kutatja,
ő az első tépelődő, önvizsgáló tolsztoji hős a rossz lelkiismeretű arisztokraták között.
---
Pierre egész életútja nem egyéb, mint szüntelen kutatás az élet értelme után, azt az életet keresi, amely összhangban állna szívének vágyával, 
és megadná neki az erkölcsi megnyugvást. Ebben a tekintetben jelleme megegyezik Andrej hercegével.

Tolsztoj Pierre és Andrej alakjában saját kettősségét is ábrázolta. Andrej hercegben világias vonásait,
Pierre-ben morális természetét fogalmazta meg. 

Andrej és Pierre az orosz nemesi intelligencia két lehetséges típusát mutatja, ezért kell szembenézniük az elemi törvényekkel, 
Andrejnek a halál többszörös élményével,
Pierre-nek pedig az erkölcsiség alapvető kérdéseivel,
hogy mi a jó és mi a rossz. 

Andrej a halála felé haladva talál választ, míg Pierre a természeti embertől kapja a feleletet: a tömegtől, illetve Platon Karatejevtől. 

Karatejev a regény méreteihez viszonyítva nem játszik a történetben különösebb szerepet, de Tolsztoj az ő alakjával akarja megmutatni a népet. 

Karatejev beletörődésével, szegénységével ,apró örömeivel a széles néptömegeket hivatott képviselni. 
​
Vele való együttléte után Bezuhov egészen más ember lesz: a népen akar segíteni, politikai tevékenységet folytat.

A regényfolyam tizenöt év történetét öleli fel, 1805-től 1820-ig. Mintegy hatszáz szereplője van, közülük kétszázan történelmi személyiségek, 
számtalan életkép és húsz csatajelenet leírása található benne. 

Az egyetemes alkotású mű francia szereplői éppoly meggyőzőek, mint az oroszok, a közkatonát ugyanolyan hitelesen ábrázolja, mint a tábornokot.

Ekként tűnnek fel a regényben a történelmi személyiségek, az okos, érzékeny, de befolyásolható I. Sándor cár,
s kiváltképp az önhitt és hazug Napóleon,
valamint a senkire nem hallgató, az udvar és a tábornoki kar gyanakvásának kitett Kutuzov, az orosz seregek parancsnoka, 
aki Borogyinó után halogató taktikájával Moszkvát is feladja annak tudatában, hogy „fognak még a franciák lóhúst zabálni”. 
----
A történet egyik főhősével, Bolkonszkij herceggel,
Anna Scherer szalonjában ismerkedünk meg. 

Társaságbeli rutinja ellenére nyugtalan, harapós kedvű ember, s mint a tőle erősen elütő Bezuhov, ő is idegenül érzi magát a pétervári társaság köreiben. 

Megveti ezeket az embereket, s mérhetetlenül tiszteli a mindent egyéni elgondolásainak alárendelő Napóleont. 

Az ő mintájára szeretne kitűnni, ezért háborúba indul.
Álmai érdekében eltaszítja magától feleségét, családját. 

Azt hiszi, hogy a hősnek rendkívüli tetteket kell végrehajtania, de a csatatéren már másként látja a bátorság és a hősiesség fogalmát. 
A harctéren sebesülten fekve döbben rá, hogy a boldogság, az álmok sohasem a hőstettekkel valósulnak meg. 

A kék ég, a szürke felhők látványa ébresztik rá, hogy csak egyetlen igazság létezik, a természet örök igazsága, s aki megérti ezt, az a boldog ember. 
---
Andrej herceg, aki addig az emberek közül való kitűnésről álmodott, egyszerre nemcsak dicsőségvágyát érzi nevetségesnek, hanem általában az emberi tevékenységet. Ebben a hitében még jobban megerősíti hazatérése, felesége értelmetlen halála. 

Andrej ezután már csak az élet apró örömeiben keresi
​a boldogságot. Életkedvét a bájos Natasa adja vissza,
de ezzel az érzéssel sem tud élni. 
Halála tragikus sorsának tragikus vége.

Bolkonszkij család:
Andrej Nyikolajevics Bolkonszkij herceg (André)
Liza – Andrej felesége
Nyikolaj Andreics Bolkonszkij herceg – Andrej és Liza gyermeke
Marja Nyikolajevna Bolkonszkaja hercegnő (Marie) – Andrej testvére
Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg – Andrej apja, a családfő
m-lle Bourienne – francia társalkodónő az öreg herceg udvarában

Rosztov család:
Nyikolaj Iljics Rosztov gróf
Natalja Iljinyicsna Rosztova grófnő (Natasa, Nathalie) – Nyikolaj húga
Pjotr Iljics Rosztov gróf (Petya) – Nyikolaj öccse
Vera Iljinyicsna Rosztova – Nyikolaj nővére
Natalja Rosztova grófné – Nyikolaj anyja
Ilja Andreics Rosztov – Nyikolaj apja, a családfő
Szonya Rosztova (Sophie) – Nyikolaj unokahúga

Drubeckoj család:
Anna Mihajlovna Drubeckaja
Borisz Drubeckoj – Anna Mihajlovna fia

Első könyv

1. rész – 25 fejezet
2. rész – 21 fejezet
3. rész – 19 fejezet

Második könyv

1. rész – 16 fejezet
2. rész – 21 fejezet
3. rész – 26 fejezet
4. rész – 13 fejezet
5. rész – 22 fejezet

Harmadik könyv

1. rész – 23 fejezet
2. rész – 39 fejezet
3. rész – 34 fejezet

Negyedik könyv

1. rész – 16 fejezet
2. rész – 19 fejezet
3. rész – 19 fejezet
4. rész – 20 fejezet

Epilógus

Szereplők:
​
Mihail Illarionovics Kutuzov herceg – az orosz sereg idős fővezére
törzstisztek a főhadiszálláson és egyéb névvel szereplő tisztek:
Zserkov, Tusin kapitány, Bagration herceg, Dohturov,
Tolsztoj gróf, Barclay de Tolly, Rajevszkij

Platon Karatajev
Napóleon császár – az ellenfél, a francia támadó seregek hadvezére
Sándor cár
Ferenc császár

Pjotr Kirillovics Bezuhov gróf (Pierre)

Családfák

Kuragin család:
Anatolij Vasziljevics Kuragin herceg (Anatole)
Hippolit Vasziljevics Kuragin herceg (Hyppolite) – Anatole testvére
Jelena Vasziljevna Kuragina (Hélene) – Anatole testvére
Vaszilij Kuragin herceg (Basil) – az apa, a családfő
Kuragina hercegné – az anya

A Háború és béke kb. 15 év eseményeinek rajza (1805-1820). 
A napóleoni háborúk korának – benne Napóleon oroszországi hadjáratának – Oroszországban végbemenő eseményeit, társadalmának változásait, legfőképpen a korabeli orosz nemességet ábrázolja.

Négy nemesi család élettörténete bontakozik ki a műben, a Rosztov grófok, a Bolkonszkij, illetve Kuragin hercegek és a Bezuhovok arisztokrata világát ismerheti meg az olvasó. 

A két barát, Pierre Bezuhov és Andrej Bolkonszkij mindketten ugyanazon nő, Natasa Rosztova iránt éreznek szerelmet.
---
A háttérben véres történelmi események színterévé válik az ország, a franciák megtámadják az orosz földet is, 
majd kibontakozik a Napóleon elleni össznépi összefogás, amelynek vezetői a csatatereken Kutuzov hadvezér és Karatajev, a parasztság képviselője. 

A Háború és béke két nagy történelmi csatát is bemutat, a borogyinói és az austerlitzi ütközetet.

Kapcsolatok
A regényben végigkövethetőek a négy nemesi család tagjai között fennálló különböző viszonyok, szerelmek, barátságok, házasságok…

Szonja – Nyikolaj: szerelem
Natasa – Borisz: szerelem
Hélene – Pierre: házasság

Nyikolaj – Gyenyiszov: barátság
Gyenyiszov – Natasa: szerelem, leánykérés
Dolohov – Szonja: leánykérés

Hélene – Anatole
Hélene – Borisz: bizalmasok
Pierre – Andrej: barátság

Vera – Berg: házasság
Andrej – Natasa: leánykérés
Marja – Julie Karagina: levelezőtársak

​Pierre – Natasa: házasság
Marja – Nyikolaj: házasság