Blog Archives - LILLA CARSON

Isten rabjai - tartalom 1d

3/1/2021

Harmadik rész

Az országban viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen saját apjának,
s Isaszegnél győzelmet is arat.

Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom,
hogy saját fiuk fordul ellenük.

Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját,
szokatlan kínzásoknak veti magát alá:
sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát.

A király végül kibékül a fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba.
---
Eközben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait,
amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett.
Büntetésből eltiltják a kolostorból.

Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre.

Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát,
és elterjed a híre, hogy különös képességekkel rendelkezik. Egy alkalommal Jancsit is meggyógyítja a hidegleléstől.

A sok önkínzás azonban nagyon legyengíti a szervezetét,
és egy megfázásba belehal.

Jancsi a kertben nevelődött liliomot helyezi a felravatalozott holtestre,
mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi Margit életét:
minél nemesebb ugyanis egy növény,
annál több szeméten kell nevelni -
ahogy még azt annak idején az apjától megtanulta.

Isten rabjai - tartalom 1c

3/1/2021

Második rész

A történet nyolc évvel később folytatódik.

Jancsi már felnőtt, erős testalkatú legény lett,
testi erejét bizonyítja is egy alkalommal,
mikor egy rendbeli társával az országot járva
egy nemes urat - fogadásból - a földre terít.

Időközben Margitból is szép leány lett, és Jancsi
egyre többször kapja magát azon, hogy vele álmodik,
s alig várja, hogy láthassa.

Erre csak ritkán adódik alkalma, egy ízben azonban imádságot másol le neki (pontosabban: mivel észrevette,
hogy Győrött hagyta azt az imádságot, amit Margit kért tőle, írt helyette egy másikat).

Ez időben Béla király békét kötött a cseh királlyal,
és az egyezmény szerint a cseh királyhoz kell feleségül adnia Margitot.

Margit azonban hajthatatlan, apáca akar maradni.

Bár az ügyet sikerül másképp megoldani
(egy unokahúgát adják a cseh királynak),
a királyi pár és az apácatársai is elhidegülnek tőle.

De eléri, amit akart: véglegesen apácává szentelik, haját levágják.

Isten rabjai - tartalom 1b

3/1/2021

Első rész

A történet IV. Béla idejében játszódik.
Fejérvár az első színhely.

János kertész, aki érzi, hogy halála közeleg,
magához hívja a fiát, Jancsit, hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban idő előtt meghal.

Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik Budára, a Nyulak szigetére (mai Margit sziget),
hogy az épp akkor épülő kolostor körül ápolják a kertet.

Mindketten nagy várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy a szigeten fog lakni a királykisasszony, Margit is.

Felmennek Budára,
Jancsi látásból megismeri a királyi párt és körét,
és találkozik a kis Margittal is, aki teljesen elvarázsolja.

Nemsokára azonban anyát és gyermekét elválasztják egymástól: Julis asszonynak apácává kell lennie,
hogy a beköltöző apácákat szolgálja,

a kis Jancsit pedig szerzetessé akarják nevelni:
felviszik Budára, és beavatják a rendbe,
ahol Jancsi számára szokatlan nagy a fegyelem.

Beszterce ostroma - tartalom B1

3/1/2021

Első rész

Nedec várában él gróf Pongrácz István, a “középkori várúr”. Magas, daliás ember, aki egy kicsit sántít, egy ütközetben szerzett sérülése miatt.

Saját korának romlottságai elől menekült az általa teremtett álomvilágba, amit erkölcsileg magasabb rendűnek érez. Soha nem nősült meg, nőideálja Medici Katalin, II. Henrik francia király felesége.

Életét a háborúk töltik ki, és mivel háborúk nincsenek, ezért ő maga megteremti őket.

Birtokán emberei alkotják a hadsereget, a katonák saját parasztjai, akik hadiszolgálataikért földet kapnak.

Az ellenfél seregének Forget kapitány volt a vezére, és a gróffal kockán döntötték el, hogy kinek a serege támad, és ki védekezik.

Sokszor napokig, hetekig tartott az ádáz ostrom.
A a háború után, ha a gróf győzött, bált rendezett, amelyre a környékbeli urak és hölgyek is hivatalosak voltak.

A rangbeli urak azonban nem engedték el asszonyaikat és lányaikat a nedeci vár báljaira,
hiszen a várnak nem volt asszonya. Ezért döntött úgy Pongrácz gróf, hogy asszonyt hoz a házhoz.

Így amikor a zsolnai vásáron szerepelt egy cirkuszi társulat, és ott meglátta Donna Estellát, az artistanőt,
rögtön magához rendelte a cirkuszigazgatót, és hatszáz forintért megvette tőle a csinos leányt.

Estella a vár úrnője lett; a délelőtti hadgyakorlatokon, amit a gróf tartott, mint markotányosnő,
bort és rozspálinkát szolgált fel a katonáknak, a hadjáratokon pedig amazon módjára lovagolt és verekedett István gróf oldalán.

István gróf udvartartása: Pamutkay János ezredes, a tulajdonképpeni tiszttartó, Holub Mihály udvari káplán, Bakra Ferenc az író diákja, és Pruzsinszky Szaniszló,

Szaniszló egyik feladata éppen ez, adomákkal szórakoztatja a főurat.
Színészből lett a gróf társalkodója, és mert minden várúr mellett kellett egy lengyelnek lenni; nagy átéléssel alakítja a bujdosó lengyel hazafit, a fizetség fejében.

A gróf élete a megszokott mederben folyt volna talán az idők végezetéig, ha nem a Behenczy bárók lettek volna szomszédai.

A hajdan vagyonos nemesi család ma már csak a nemességének van birtokában.

Behenczy Pál báró a vagyona jó részét elköltötte az élet kellemes dolgaira, fiával; Károllyal,
most abból a tízezer forint évjáradékból élnek, amit elhunyt felesége hagyott fiára és férjére.

Ezt az összeget félévente kapják meg, akkor újra úgy élnek, mint az urak, majd a következő évjáradékig megint marad a szegénység.

A két férfiról Rozsákné, egy öregasszony gondoskodik.
A báró urak most éppen megint az ínségesebb korszakukat élik,
Károly kapott némi pénz, egy volt iskolatársától, és közben egy remek üzletet kötött.
A várbeli harangjukat eladta a krivánkaiaknak hatszáz forintért.

Apját látszólag mélységesen felháborítja fia tette, hogy volt lelke a szent harangot, mely őseit elsiratta, elkótyavetyélni.

Fiát elkergeti a házból. De amint fia elhagyja a házat, máris üzen a krivánkaiaknak, hogy jöhetnek a harangért, hiszen a hatszáz forint egy embernek mégiscsak több, mint kettőnek.

Beszterce ostroma - tartalom B2

3/1/2021

2

Az elkergetett kis báró pedig egyenesen Nedec várába futott Pongrácz grófhoz,
aki miután a fiú orvosi tanulmányokat folytatott, udvari orvosává teszi, egyben ő lesz az előkóstolója is.

A kis báró vígan éldegélt a grófi kastélyban, még Estellára is szemet vetett.

Egy vacsorán kissé közönségesen udvarol Estellának, a báró észreveszi, és egy gomb megnyomásával székestül a vár börtönébe süllyeszti a botor fiatalembert, mivel a vár úrnőjét sértette meg.

Estella úgy érzi, a gróf szerelmes belé, és féltékenységből záratta börtönbe a kis bárót. Azonban csalnia kell, a gróf nem érez iránta szerelmet, egyszerűen várúri méltóságában sértették meg.

Estella úgy dönt, hogy megszökteti a bárót.
Sétára indul a várból, és az őröknek meghagyja, hogy egy parasztasszony egy zsák krumplit hoz majd neki,
ne hagyja itt, hanem mindenképpen várja meg.

Estella bement a faluba, ruhát cserélt Ancsurkával, majd egy zsák krumplival visszatért a várba,
a krumplit kiönti a börtönben, és a zsákban kihozza a kis bárót az áristomból.

A két szökevény Besztercére menekül.

A gróf éktelen haragra gerjed, hogy így rászedték, hiszen Estella az ő tulajdona volt, ő vette hatszáz forintért. Ezért megváltoztatja tervét, a tervezett hadgyakorlatot elhalasztja, és hadat üzen Besztercének,
megfenyegetve őket, amennyiben nem adja ki a szökött nőt, kő kövön nem marad a városban.

A gróf írnokával azonnal megíratja, a város elöljáróinak szóló levelet.
“... felszólítjuk a nemes várost, hogy a leányzót haladéktalanul letartóztatván, e levelet átadó megbízott híveinknek, név szerint Szurina Pál őrmesternek és Komár György káplárnak kezeibe szolgáltassák.”

A követek azonban három nap múlva a lány nélkül tértek vissza a polgármester üzenetével,
vegyen a gróf hideg zuhanyt ahelyett, hogy ilyen leveleket firkál.

Ezt a sértést már végképp nem tűrheti István gróf, tehát serege megindul a város ellen.

Beszterce ostroma - tartalom B3

3/1/2021

Második rész

Zsolna városában éltek a Tronowszky testvérek. A Tronowszkyak hárman voltak testvérek.

György, Apolka apja, orvos lett, szegényen élt, és úgy is halt meg, nem hagyott maga után mást, mint egy 11 éves szöszke leánykát, Apollóniát.

Péter mézzel kereskedett, Gáspár juhokkal foglalkozott, mindketten nagy vagyonra tettek szert,
és kölcsönösen utálták egymást, soha nem álltak szóba egymással.

A két testvér csak azzal törődik, hogy egymásnak minél több bosszúságot okozzanak,
mindegyik azért akarja magának a leányka gyámságát, hogy ne a másiké legyen.

A temetésen a sír fölött veszekednek a lányka sorsáról.
A város végül salamoni döntést hoz, gyámnak Apollónia anyai rokonát, Klivényi írnokot nevezik ki.

Az írnok csak azért vállalta el a gyámságot, mert abban bízott, hogy a két gazdag nagybácsi adományából ő is jól fog élni.

A testvéreket innentől nem érdekli a gyermek sorsa, akire semmi jó nem vár.
Az írnok nem tőrödig vele, rongyokban járatta, testét állandóan kék-zöld foltok tarkították,
mert ahányszor a korhely férfi részegen jött haza, feleségét és a gyermeket megverte, és mindig részegen jött haza.

Két év telt el így, mialatt Apolka gyönyörű fiatal lánnyá serdült.

Egyszer, amikor Apolka a piacról ment haza, meglátta Péter nagybácsikáját, aki a mézeskalácsosnál vásárolt egy szekérderék nyalánkságot.

Ez persze Gáspár fülébe jutott, aki rögtön felkereste kis rokonát, és mindenféle pompázatos ruhákat, kiegészítőket vásárolt neki. Ezt nem hagyhatta annyiban Péter sem, ő ékszerekkel látta el a lányt.
Apolkának ebből sok haszna nem származott, hiszen a legtöbb drága holmit, Klivényi úr eladta, és az árát elitta.
A város miután látta a nagybácsik jóindulatát, újra átgondolta a döntését, és úgy határozott, gyámnak őket nevezi ki, mindegyiküknél felváltva fél-fél évet tölt a lány.

Így azalatt a fél év alatt, amíg egyiküknél van a leány, hogy bosszantsák egymást, túllicitálják a másikat a lányka ellátásával.

Péter pánszláv, Gáspár magyar szellemben neveli a lánykát.
Túrócszentmárton, a szlovák nemzeti mozgalom korabeli központja adja Apolka szláv tanítóit, Debrecen a magyart.

Míg a lány Péter nagybátyjánál van, addig szlovák és cseh nyelvű képeskönyvek veszik körül,
mikor Gáspárnál tölti a fél évet, akkor magyar hintó szállítja, magyar kocsissal, huszáros inasok veszik körül.

Gáspár még saját nevét is Tarnóczyra magyarosította, sőt fia, Miloszláv nevét is Emilre változtatta.

Gáspár házában Apolka és Milán egymásba szeret, így amikor letelik a fél év, és a lánynak el kell hagynia a házat, nehéz szívvel teszi.

Miloszláv bejelenti apjának, hogy szeretné elvenni a lányt, ez éktelen haragra gerjeszti Tronowszky Gáspárt.
Apolkára Péter nagybácsinál sem vár jobb sors.
A bácsi amikor Apolkát az ő házába viszik fényes fogatán, komornyiknak öltözve, ő is bemegy az ellenség házába, hogy saját szemével lássa, testvére miket vett a lánynak.

Így tanúja lesz annak is, hogy Apolka egy titkos találkát beszél meg Milánnal.
Így a lányt kiutasítja a házából, hiszen mi lenne, ha az ő vagyona Apolka révén a gyűlölt testvér fiáé lenne.

Apolka Gáspár bácsihoz megy, de ő sem fogadja be, mert félti a fiát a lánytól.

Beszterce ostroma - tartalom B4

3/1/2021

2

Az árvát újra Klivény írnok fogadja be.

Már látszott, hogy milyen takaros teremtés lesz belőle; rögtön hasznot szimatol.
Színpadiasan óvja a leány tisztességét Miloszlávtól, de rögtön szemet huny, amikor az ifjú ügyvéd ötven sorsjegy árával lekenyerezi.

Nem sok választja el a lányt, hogy az öreg Behenczy báró kezére játssza a részeges kerítő.

A lányt a saját tulajdonának tekinti, úgy bánik vele, mint a kereskedő a csecsebecséjével, annak adja oda, aki többet ajánl érte.

A kocsmában Miloszláv is tanúja, ahogy Klivényi szinte kiárusítja a lányt. A fiú összeverekszik az írnokkal.
A verekedésnek Kubikné vet véget, aki közli Klivényivel, hogy a felesége meghalt.
Így Klivényi nem tudja az üzletet nyélbe ütni a báróval, felesége halálát ezért csak így kommentálja: “Szegény Zsuzsanna, szegény Zsuzsanna, de rosszkor haltál meg!”

A hazafelé tartó úton pedig megkéri Apolka kezét. Apolka ezt már nem bírja elviselni,
elszökik a férfitól, és a Vág folyóba akarja vetni magát.

A folyó partján találta meg az ájult lányt Rebernyik János, a polgármester hajdúja, aki másnap beviszi a lányt a városházára.

A polgármester elhatározza, hogy nem hagyja sorsára a lányt.
Közben Pongrácz gróf serege a város határába érkezett.

Beszterce ostroma - tartalom B5

3/1/2021

Harmadik rész

A bulletini parancsnok és a hadsereg tisztjei mindent elkövetnek, hogy elkerüljék az országos botrányt, a Beszterce elleni háborút. István gróffal azonban csak a saját nyelvén lehet beszélni.

Az urak azt találják ki, hogy az éppen Zsolnán tartózkodó vándorszínészek öt tagját beöltözteti Beszterce város hódoló küldöttségének,

és az elszökött Estellőért cserébe átadják a bolondos grófnak a fiatal és gyönyörű Apolkát.

A polgármester először nem akar beleegyezni, hogy a lány legyen a hadi túsz, de sikerül őt meggyőzni.
“-…Ha a Szent Erzsébet kötényébe esne, jobb helye akkor se esne. Tudod milyen István; erkölcsben szigorú, lélekben tiszta. Ételben, ruhában nem lát nála szükséget, nevelteti, még férjhez is adja. Jobban fog rá vigyázni, hidd el, mint a tulajdon szeme fényére, hogy a hadi túsznak baja nem történjék.”

István gróf ezzel a megoldással boldog és elégedett volt.
A gróf a túszként felajánlott leányt elfogadja, és seregével s a lánnyal visszatér a nedeci várba.

Apaként bánik a lánnyal, mindennel ellátja, mindenből a legjobbat kapja.
A gróf is kissé szelídebben él a lány hatására.

Hogy Apolka ne unatkozzon, bált rendez, ahol az egyik ifjú megcsókolja Apolka vállát.
A gróf párbajra hívja ki a merész férfit, ahol ő súlyosan megsebesül.
Betegágya fölött “hű” emberei csak saját sorsukért aggódnak.

Apolka önfeláldozóan ápolja a beteg grófot, aki már csak őt viseli el a betegágya mellett.

A gróf gondoskodni akar a lány jövőjéről, hogy az akkor is biztosítva legyen, ha történik vele valami,
ezért Pamutkayval ügyvédet hívat.

Megérkezik az ügyvéd, Dr. Tarnóczy Emil, Gáspár bácsi fia, Apolka unokatestvére.

Emil már csak a betegágyánál ismeri fel unokahúgát, a lány pedig csak most értesül Gáspár bácsi haláláról.

A gróf úr azért hívatta az ügyvédet, mert lányává szeretné fogadni Apolkát.

Emil a gróftól feleségül kéri a lányt, a grófot először feldühíti, később inkább megmosolyogtatja a fiatalember merész viselkedése.

De Apolkát nem adja hozzá, hiszen ő hadi túsz, ő innen akkor távozhat el, ha Estella visszatér.

Tarnóczy mindenáron magával akarja vinni a lányt, ezzel azonban végleg feldühíti a beteg embert.

A gróf úr belefújt egy sípba, és szinte a semmiből négy alabárdos vitéz toppant a szobába, és a vár börtönébe vitték a tiltakozó ifjút.

Zsolnán gyorsan elterjedt Tarnóczy fogságba kerülésének a híre.

A gróf egyre betegebb lesz, lázálmaiban attól retteg, hogy a lányt elveszik tőle.

Közben a város ki akarja szabadítani a foglyot, de a gróf emberi elkergetik a városi hajdúkat.

Pongrácz úr levelet kap a besztercei polgármestertől, Blázytól, melyben arról értesítik, hogy Apóllónia örökölte az elhunyt Tronowszky Péter vagyonát,

ő, a polgármester lett a gyámja, és a végrendelet végrehajtója, tehát felkéri a gróf urat, hogy adja ki a lányt.

Pongrácz azonban a lányt nem adja ki, hiszen hadi túsz, és különben is, napok múlva hivatalosan grófkisasszony lesz.

Beszterce ostroma - tartalom B6.

3/1/2021

Közben az ifjú ügyvédnek egy titkos folyosón sikerült megszöknie a várból.
Összefog Blázyval, hiszen az egyik a menyasszonyát, a másik a gyámleányát szeretné visszakapni,
egy lehetőségük lenne erre, ha visszaadják a grófnak Estellőt.

Tarnóczy meg is találja a már öreg nőt, a Behenczyek kastélyában, ahol a bárók éppen megint ínséges korszakukat élik, és hatszáz forintért megveszi Estellát.

Most az ifjú báró játssza ki az apját, és ő szerzi meg a pénzt.
Tarnóczy azonnal elviszi a már öreg és csúnya nőt a polgármesterhez,
és elindul a küldöttség a grófhoz, hogy nyélbe üssék a túszok cseréjét.

Amikor a gróf a levélből megtudja, hogy visszakapja Estellát, azaz szombaton el kell válnia Apolkától, csak ennyit mond: “Vesztettem. Fizetek.”

Most, hogy már biztos, hogy Apolka elmegy tőle, tudja, hogy meg fog halni.
Mindenről pontosan rendelkezik, őrültségnek semmi jelét nem mutatja.

Legszebb díszruháját öltötte magára,
ágyát az ablakhoz vitette, hogy lássa, mi történik,
meggyónni valója nincs,
hiszen egész életében tisztességesen, bűntelenül élt.

Matyej mesterrel monumentális koporsót készíttetett, lelövette kedvenc lovát, Waterloot, mert az volt az utolsó kívánsága, hogy lován ülve temessék el.

Amikor a küldöttség elé vezeti Estellát, az utolsó várúr már nem él, halottas ágya mellett Apolka ül.

Fekete István: 21 nap

3/1/2021

21_nap.pdf
File Size:	697 kb
File Type:	pdf