Blog Archives - LILLA CARSON

Móra Ferenc: Aranykoporsó

29/6/2013

MÓRA FERENC: ARANYKOPORSÓ

TARTALOM

I. ANTIOCHIA VAGY A POLITIKA KÖNYVE
II. ALEXANDRIA VAGY A HIT KÖNYVE
III. BAJAE VAGY A SZERELEM KÖNYVE
IV. RÓMA VAGY A VÉR KÖNYVE
V. NIKOMÉDIA VAGY A VÉGZET KÖNYVE
VI. SALONA VAGY A VIGASZTALÁS KÖNYVE

Az Aranykoporsó a Kr.u. 3. évszázad végén játszódik;
a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus császár pogány hatalmát.

Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt.

Quintipor tehát saját atyja szolgálójaként él az udvarban.
Itt ismerkedik meg Galerius caesar lányával, Titanillával.

Innen kezdve két alapvető motívum húzódik végig a művön: a keresztény-pogány vallási küzdelmek és a fiatalok bontakozó szerelme.
A szerelem a pogány császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget.

Móra Ferenc a kereszténység, az új mellett tesz hitet,
de az antik kultúrák, az elbukó régi szépségeinek megbecsülése nehézzé teszi számára a régi világtól való elszakadást.

aranykoporso.doc
File Size:	813 kb
File Type:	doc

Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány

29/6/2013

A magyar népmesekincs remek, szép darabját, az igazmondó juhász történetét Móra Ferenc versbe szedve dolgozta föl Az aranyszőrű bárány című meséjében.
A juhász a becsületesség, az igazmondás megtestesítőjeként jelenik meg a történetben, jellemességével öregbíti fejedelmének, Mátyás királynak a hírnevét, saját magának pedig királyságot szerez,
és elnyeri Burkus király szép lányának,
a "rengő-ringó mesebeli rózsabimbó"-nak a szerelmét is.

mora_ferenc_az_aranyszoru_barany.pdf
File Size:	52 kb
File Type:	pdf

Móra Ferenc: Mindenki Jánoskája

29/6/2013

móra_ferenc_mindenki_jánoskája_-_html.zip
File Size:	64 kb
File Type:	zip

TARTALOM

I.   Furcsa faluk
II.   Mátyást keresnek, Jánost találnak
III.   A Posztószél-kastély
IV.   A falu becsülete
V.   A szomorú ház
VI.   Mindenki Jánoskája
VII.   Jánoska nagy fába vágja a fejszét
VIII.   Karácsonyest a putriban
IX.   Isten haragja
X.   Jég esik, könny hullik
XI.   A záloggyerekek
XII.   Mit beszél az a kép?
XIII.   Csetverneki Thurán Jánoska
XIV.   Galamb-vár

mindenki_janoskaja.doc
File Size:	160 kb
File Type:	doc

Móra Ferenc: Tápéi furfangosok

29/6/2013

MÓRA FERENC: TÁPÉI FURFANGOSOK
Válogatott elbeszélések

TARTALOM
I. kötet
SZEPTEMBERI EMLÉK
Mindennapi kenyerünk
Én és a zene
Hogy tanultam meg írni?
Szép karácsony szép zöld fája...
Három Matyi
A szánkó
Mikor én telkesgazda voltam
A ködmön
Kellemes és hasznos tudományok
Szeptemberi emlék
Furfangos Cintula
Az utolsó lopás
Úri kalap
Én szép tanárkorom...
Kalcinált szóda
Az édesapám fejfái
Mikor máglyát raktunk Szekfű Gyulának
Majompör helyben
A saját kézírásomról
A fák jelleméről
VIRÁGNYELVEN
Nagyevők
Láttunk már mink királyt is...
A dorozsmai varjú
A gyevi törvény
Kóty
Amihez mindenki ért
Kis Kampó nagy karrierje
Tápéi diplomaták
Az Asszonyok Tüköré-ből
Recsep basa borbélyai
A szőregi malmok
Balázs a bürgével
Nagy törvénynap ősapámnál
A leghűbb szolga
Szókimondó Szűr Péter
Thököly prímása
Furfangos Támadi
Bujdosók
A város lúdja
Magyarok szelídítése
Király a kazlak közt
Tudatlanság dicséreti
A gellérthegyi távirgány
Ki csapja meg a Jánost?
Régi lakásügy
Magyar nyelvmester Bécsben
A Duna a Tiszán
Kevély Kereki
A csókai csata
Egy régi magyar stafétafutóról
A furulya
Kuckó király
Méhes Bánhidy
Szegesdi Béni csákója
Titulász bankója
Az aleppói basáról
A fajtám
A madarásztói szépasszony
Még egyszer a madarásztói csárdás
Vallató vacsora
A Sándor körül
Virágnyelven
Triász és társai
Nagyeszű kripóciak
Magyarok szénája
Zsiráfok utazása
Cs. és kir. sas a Kunságon
Tetrakontaoktaéderek
Öt póknak hány lábáról
A herepfedény
A tudós meg a csizmadia
Tápéi furfangosok
A honti igricek
Istenáldotta búza
II. kötet
EXTRA HUNGARIAM
A szerelem fájdalmai
A montpellieri gólya
Széphistória a szép takácsnéról
Az ember feje nem füge
Don Mohabim három veje
Salamon zsidó viszontagságai
Egy felelős bolondról
Az Ochsen-menüett
Sose volt jó az a nagy sietség
A stralsundi lámpák
Egy cár, akit várnak
A halhatatlanság kutyája
Vértanúhatnám Sámuel története
Zia Nia kilakoltatása
Virágcsata az ismeretlen katonával
Beszélgetés a ferde toronnyal
DISZTINGVÁLÁS
Isten áldja a tisztes ipart!
Igazságkeresők
Osztozkodások
Lóvásár
Külpolitika
Vasút akar lenni
Szél ángyó jót akart
Diplomaták
Márton apó zálogol
Disztingválás
Mezei nagyhatalmak
András megcsalódik
Borvizsga
Egy skatulya szivar
Andalúzia csillaga, vagy a világ így megyen
ŐSEINK A FÖLD ALATT
Küsmödi felkarolja a hazát
Attila jelentkezik
Kincsásás halottal
Heverünk a gyöpszélen
Mit tud a vajz?
Kéményseprőéknél Szőregen
Dusán a múzeumba kerül
Arany!
Bokrétolás
Mihály folyamatbatétele
Aranyfibula vagy a világ így megyen
Illés megtette a törvényt
Cuci János nem hagyta magát
Csöndes kis hírek
FÖLDHÖZRAGADT JÁNOS TÖRTÉNETE
Tót Antal körtéi
A kirakat
Hó-angyal
Esteli dal Hajnal Matyikáról
Levél Messzi Imriskének
A vadkacsák
Zuginé egykéje
Történet az egyik csalóról
A másik csaló
Marika ünneplőbe tétele
Harmadikon
Majális
Nem ette meg a farkas...
A magyar paraszt
Földhözragadt János története
Földhözragadt Jánosék 1932-ben
HISZEK AZ EMBERBEN

tapei_furfangosok.doc
File Size:	1546 kb
File Type:	doc

Móra Ferenc: Titulász bankója

29/6/2013

mora_ferenc_titulasz_bankoja.pdf
File Size:	669 kb
File Type:	pdf

Móra Ferenc: Titulász bankója
TÖRTÉNELMI ELBESZÉLÉSEK, MESÉK
TARTALOM

REGE A CSODASZARVASRÓL
REGE A CSODASZARVASRÓL
A HUNOK HAZÁT KERESNEK
AZ ISTEN KARDJA
A HADAK ÚTJA
A MAGYAROK ÚTRA KELNEK
PERESZKA FUTÁSA
EGEREK MEZEJE
ÁRPÁD, A HONALAPÍTÓ
NAGYÉTKŰ KÓROGYI
HERVOJA HAZATÉRÉSE
A PÁPRÁDI RAB

HUNYADI KARDJA
HUNYADI KARDJA
HENDÓK MESTER ÉS BUSA DEÁK
A PALOTAI VARGA
A SZALONTAI KOVÁCS
A KIRÁLY FÁJA
A SOLYMÁRI CSÓKA
A GYEVI TÖRVÉNY
A MINDENTUDÓ
KI ÁLMODTA A LEGSZEBBET?
A VADKÖRTÉS EMBER
ZSOMBOR DEÁK
AZ ARANYCSINÁLÓ
A BÉCSI DIÁKOK
HARMATOS ZÖLD FŰBEN...
AZ ARANYALMA
A GYÖNGYÖSI TANÍTÓMESTER
JÁNOS REMETE
TÓBIÁS MESTER
KŐLEVES

RECSEP BASA BORBÉLYAI
DOBZSE LÁSZLÓ
ULÁSZLÓ OROSZLÁNJA
MUJKÓ
A KARCAGI MÁK
A SZŐREGI KÖVETEK
RECSEP BASA BORBÉLYAI
SZALONTA FALAI
A BECSEI MOLNÁROK

AZ ASSZONYOK TÜKÖRÉBŐL
BALÁZS A BÜRGÉVEL
A LEGHŰBB SZOLGA
IGAZMONDÓ CSŰR ISTÓK
AZ UTOLSÓ SZEGEDI BÉG
TIBORC VÁRA
A KIS KURUC
CSIKALÓ

A KIS KURUC
HARAGOS KENGYELA
FURFANGOS TÁMADI
A HÉT CZÖTKÉNY
A MAJTÉNYI PATAK
A MULADI TÁROGATÓK

TITULÁSZ BANKÓJA
A VÁROS LÚDJA
KEVÉLY KEREKI
A CSÓKAI CSATA
A FURULYA
MÉHES BÁNHIDY
SZEGESDI BÉNI CSÁKÓJA
KUCKÓ KIRÁLY
TITULÁSZ BANKÓJA

titulasz_bankoja.doc
File Size:	362 kb
File Type:	doc

Móra Ferenc: Rab ember fiai

29/6/2013

móra_ferenc_rab_ember_fiai_-_html.zip
File Size:	63 kb
File Type:	zip

TARTALOM

1. A fejedelem rosszat álmodott
2. A basa sólyma
3. A vendégszerető Piszliczár
4. A rab ember
5. A rab ember fiai

6. Az öreg Pipitér
7. Török becsület
8. A bujdosók
9. A lápon
10. Isten szigete

11. A rongyosok
12. Pipitér elvész, de megkerül
13. Buzáth uram jó vásárt csinál
14. Harcsabajusz, gyékénybocskor
15. Sárvár ostroma

16. A Murmuc
17. Minden jó, ha a vége jó

rab_ember_fiai.doc
File Size:	159 kb
File Type:	doc

Móra Ferenc: Zengő ABC

29/6/2013

Aranyalma ághegyen.
Bari bég a zöld gyepen.
Cirmos cica egerész.
Csengő csikó heverész.
Dongó darázs döngicsél.
Esik eső, fúj a szél.
Füsti fecske ficsereg.
Gerle, galamb kesereg.
Gyom között gyors gyík szalad.
Harmatos hajnal hasad.
Itt van már a zivatar!
Jó az anya, jót akar.
Kivirít a kikelet.
Leveles lesz a liget.
Lyukas fazék fekete.
Mese, mese, meskete...
Nádat a szél legyezi.
Nyúl a fülét hegyezi.
Orgonafán méhike.
Összerezzen őzike.
Patakparton pipitér.
Róka szava kicsit ér.
Susog a sok sasmadár.
Szilvafára szarka száll.
Tücsök tarlón hegedül.
Tyúk az árkon átrepül.
Uccu, csípd meg, hóha, hó!
Ürgét fogott a Sajó.
Vércse vijjog délelőtt.
Zörgetik a vasfedőt.
Zsindelyezik a tetőt.

Móra Ferenc

29/6/2013

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony.

A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre.
A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt.
Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába.

1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.

Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg.

1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették.

Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg.

Művei

    Rab ember fiai (Budapest, 1909)
    Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
    Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
    Filkó meg én (Budapest, 1915)
    Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
    Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
    A festő halála (regény, Budapest, 1921, később Négy apának egy leánya címmel jelent meg)
    Georgikon (Budapest, 1925)
    Nádihegedű (Budapest, 1927)
    Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
    Beszélgetés a ferde toronnyal (Budapest, 1927)
    Véreim (Budapest, 1927)
    Sokféle (Budapest, 1927)
    Egy cár, akit várnak (Budapest, 1930)
    Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
    Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (önéletrajzi regény, Budapest, 1934)
    Utazás a föld alatti Magyarországon (Budapest, 1935)
    Parasztjaim (Budapest, 1935)
    Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
    Napok, holdak elmúlt csillagok (Budapest, 1935);
    Titulász bankója (Történelmi elbeszélések, mesék)
    Az Aranyszőrű bárány
    A cinege cipője
    Az égbelátó
    Hannibál föltámasztása
    A hatrongyosi kakasok
    Hol volt, hol nem volt
    Zengő ABC

móra_ferenc_az_első_október_6_-_html.zip
File Size:	5 kb
File Type:	zip

jubileum.txt
File Size:	12 kb
File Type:	txt

L.M.Montgomery: Anne családja körében

25/6/2013

Anne Shirley, aki valaha árva lányként került az Edward-szigeti falucskába, Avonlea-be, annyi mulatságos és szívszorító kaland után révbe érkezett: szerelme, Gilbert Blythe oldalán a házasélet örömei és gondjai között telnek napjai a Négy Szél-öböl menti Glenben.

Az évek múlásával a család egyre szaporodik, de Anne most is éppoly karcsú, vonzó és csinos és vörös, mint lány korában.

A kedves és hűséges Susan segítségével irányítja a barátságos ház, a Zugoly életét, értő szemmel figyeli gyerekei fejlődését, biztatja őket az élet kisebb-nagyobb csalódásai között, osztozik álmaikban, boldogságukban.

Eközben azonban őt magát kétségek és félelmek emésztik: lehet, hogy annyi év szerelme után Gilbert szíve nem az övé többé?

06anne_csaladja_koreben.doc
File Size:	7113 kb
File Type:	doc

Fekete István: Kele

25/6/2013

Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába.

Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője.

Nemcsak a vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozásáról van szó azonban.

Nemcsak a házörző kutya, a csacsi és a ló meg a tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, szilajul gyanakvó gólyával.

fekete_istvan_-_kele.pdf
File Size:	586 kb
File Type:	pdf