A történet mesélője, az Elbeszélés Szellemének megtestesítője az ír Clemens szerzetes,
aki a Sankt Gallen-i kolostorban vendégeskedik egy meg nem határozott időpontban.
Az ő elbeszélése kezdi és zárja a történetet, illetve néhány esetben a történet egyes részein az elbeszélés folyamát az ő megjegyzései szakítják meg, vagy ellenkezőleg, viszik tovább.
A harminc fejezetből
kettő a történet előzményeiről szól (Grimáld és Baduhenna, A gyermekek),
egy a bűnbeesésről (A rakoncátlan gyermekek),
négy a világi megoldásról és emberi következményeiről (Eisengrein úr, Eisengrein úrnő, A kitevés, Az öt kard),
hat a bűn gyermekének felcseperedéséről (A Szent Dunstan-i halászok, A tőkepénz, A gyászoló, Az ökölcsapás, A felfedezés, A disputa)
hat a második bűnbeeséshez vezető útról (Poitewin úr, A találkozás, A párviadal, A kézcsók, Sybilla imája, A menyegző)
öt a bűnhődésről (Jesute, A búcsúzás, A kő, A vezeklés, Penkhart)
négy a felemeltetésről (A kinyilatkoztatás, A második látogatás, A megtalálás, Az átalakulás)
az utolsó kettő pedig a kegyelemről (Az igen nagy pápa, Az audiencia).
| mann_a_kiválasztott.docx |
RSS Feed
