Blog Archives - LILLA CARSON

Különös házasság - tartalom 1e

28/4/2022

A kör bezárul

A végsőkig elkeseredett Buttler ekkor áttért a református hitre. Ez azonban nem oldotta meg a problémáját, mivel a korabeli Magyarországon
nem volt polgári házasság, a vegyes házasságok pedig a házasság felbonthatatlanságát valló katolikus egyház bíróságai elé tartoztak.

A törvényes utód születését immár nem remélő gróf ekkor kezdett nagyobb adományokat juttatni a közjót szolgáló célokra.
Így került sor a tervezett magyar katonai akadémiának megajánlott 126 ezer forintos alapítványra is.

Feleségének ugyan fizette az ítélet által megszabott összeget, de nem részesítette egyebekben.
Végrendeletében református egyházi és iskolai, valamint egyéb szociális és oktatási célokra hagyta vagyonát.

Halála előtt azonban ezt visszavonta, mert úgy látszott, hogy kihalással fenyegetett családjának rokonsága utáni nyomozása végre sikerrel jár.
Egy ír eredetű (valójában csak névrokon) bajor grófot talált, akit Magyarországra hívott, megházasított, és ráhagyta vagyona nagy részét.

Buttler 1845-ben halt meg. Felesége a birtokok egy részére özvegyi jogon haláláig (1852-ig) haszonélvezetet kapott.
---
A Buttler kálváriája iránt érzett rokonszenv a liberális reform gondolatának térhódítása idején érthető, hiszen a gróf bőkezűen támogatta a hazafias célokat, ráadásul a Dőry család konzervatív érzelmű volt.A történtek tehát nem vágnak egybe a regény tartalmával.

A családjogi viszonyoknak Buttlerék korából öröklött problémáját Mikszáth idejében a liberális törvényhozás a polgári házasság bevezetésével igyekezett megoldani.

Különös házasság - tartalom 1d

28/4/2022

A gróf már 1813-ban megpróbálta házasságát megsemmisíttetni. Egyrészt el akarta vágni felesége további követelőzéseinek az útját,
másrészt szeretett volna újra megházasodni és törvényes utódokat nemzeni.

A korosodó grófot nyugtalanította, hogy családja fiágon kihal, s hogy a vagyon a rokonok kezére jut, akikkel Buttler nem volt jóban.
Kérelmét azonban 1814-ben elutasították. Fischer érsek emlékezett arra, hogy az elődje le akarta beszélni az ifjút a házasságról,
ám ő maga erőltette a frigy engedélyezését. Buttler ekkor visszavonulót fújt.
---
Az 1821-es ítélet után nagy gonddal kezdte meg a házasság megsemmisítésének előkészítését.
Tanúkat keresett, és az egyházmegyei levéltárból ismeretsége révén megszerezte házasságának iratait, köztük saját sürgető leveleinek egy részét,
bizonyos leveleket pedig eltüntetett a plébániai irattárakból.

Buttler azt próbálta bizonyítani, hogy a házasság előtt értesült menyasszonya feslett életéről, ezért visszakérte tőle az eljegyzési iratot.

A kényszerítés tényét Dőry erőszakos jellemével igyekezett alátámasztani, végül azt állította, hogy az egyik megjelölt tanú nem is tartózkodott az esküvő idején a helyszínen, mert Dőry korábban elkergette.

A grófné ügyvédje viszont tanúkra támaszkodva cáfolta ezeket az állításokat, sőt sikerült vallomást szereznie Buttlerék tanúitól, hogy a gróf hamis vallomásra vette rá őket. Bemutatott olyan iratokat is, amelyek azt bizonyították, hogy Buttler maga sürgette a püspöknél a házasságát.
---
A szentszék – mint a per tárgyához nem tartozó témát – nem vizsgálta meg a leány előéletét, és a vitatott házassági tanú jelenlétét is bizonyítottnak látta.
Így csak azt vizsgálta meg, hogy kényszerítették-e a grófot a házasság megkötésére.

A Buttler által felhozott ellentmondó és kifogásolható bizonyítékokat a szentszék nem fogadta el, rögzítette, hogy Buttler nem tud okiratokat felhozni az érvénytelenség bizonyítására.

A legfőbb indok a semmisségi kérelem elutasítására az volt, hogy 1792-től 1827-ig a három válóper során Buttler egyszer sem támadta meg a házasság érvényességét. A szentszék ezért a házasságot 1831-ben érvényesnek nyilvánította.

Buttler Rómába akart fellebbezni, de az érvényességet kimondó két szentszéki határozat után a kánonjogi szabályok ezt nem tették lehetővé.

Különös házasság - tartalom 1c

28/4/2022

Buttlerné – bár 1809-ben és 1812-ben is sikerült megemeltetnie a tartásdíjat – 1817-ben újra zaklatta férjét az életközösség helyreállításáért vagy nagyobb tartásdíj fizetéséért. A grófné egyre pénzéhesebb lett. Ennek nemcsak költekező életmódja volt az oka, hanem az általános gazdasági és pénzviszonyok is.

A Habsburg Birodalom a két évtizeden át tartó napóleoni háborúk során eladósodott, és papírpénz tömeges kibocsátásával próbált az államháztartás terhein könnyíteni. Az ezüst- és papírpénz értéke közt egyre nyílt a szakadék, és az infláció töredékére csökkentette Buttlerné jövedelmét.

A korosodó férfi 1820-ban belátóbban viselkedett, mint korábban, s nagyvonalúbb magánegyezséget ajánlott: évi 3000 ezüstforint tartásdíjat,
a grófné adósságaira pedig 30 ezer bécsi forintot ígért. A grófnét – bár eredetileg kevesebbre tartott igényt – elfogta a mohóság, és növelte követelését.

Buttler még az életközösség helyreállítását is felajánlotta, a feleség azonban most már elutasította ezt a lehetőséget korábbi tapasztalataira
és arra a tényre hivatkozva, hogy a gróf egy férjes asszonnyal folytat viszonyt.

Az apostoli szentszék bírója 1821-ben elismerte az 1818-ig fennálló állapotot, s 5000 forint évi tartást állapított meg, amit a gróf el is fogadott.
Mivel a gazdasági és pénzviszonyok, ezzel pedig a feleség helyzete is stabilizálódott, a tartásdíjperek lezárultak.
---
1827-ben azonban Buttler János gróf kérte az egri érseki szentszéket, érvénytelenítse a házasságát. Azt állította, hogy azt erőszak hatására kötötte, s ez valóban semmissé tette volna a köteléket.

Elismerte, hogy eleinte szerette Dőry Katalint, s mivel őt mint tapasztalatlan ifjút behálózták, rávették az eljegyzésre is.
Amikor aztán a leányt jobban megismerte, érzelmei megváltoztak, és nem akarta feleségül venni.

Dőryék azonban becsalták a kastélyukba, és ott először rábeszéléssel próbálták rávenni a házasságra, majd mivel nem engedett, erőszakkal ott tartották
és fenyegették.

Dőry – azzal az ürügy-gyel, hogy Buttler a leányt meggyalázta – bilincsbe verve akarta őt Egerbe szállítani, ha nem veszi feleségül Katalint.
Buttler végül kénytelen volt megesküdni jegyesével.

Különös házasság - tartalom 1b

28/4/2022

Időközben a „házasfelek” között is folyik a küzdelem. Dőry Mária beköltözik Buttler kastélyába, feleségeként viselkedik, megszüli leánygyermekét,
s közben reménykedik, hátha meglágyul iránta a gróf szíve. Buttler azonban menekül előle.
Jegyesével való véletlen találkozása után mintha megoldást találna.

Vagyonát – nehogy Dőry Mária kezére jusson – elkeseredett nagyvonalúsággal szórja szét nemes célokra, majd hamarosan halálhíre érkezik.
Hű tiszttartója azonban a felnyitott koporsóban csak egy fabábut talál egy sokat sejtető felirattal: „Tace”, hallgass!

A nép között pedig elterjed a hír: Buttler nem halt meg, hanem boldogan él Piroskával.Vég nélküli perek
---
A helyzet így nyugvópontra is juthatott volna, ám a történet új fordulatot vett. Buttler 1801-ben visszahívta feleségét torontáli párdányi kastélyába,
s a házi béke rövid időre helyreállt. A férj azonban hamarosan ismét úgy bánt feleségével, hogy az asszony inkább elmenekült.

A gróf azonban előbb egy szerződést íratott alá feleségével, amelyben az állt, hogy megelégszik 1800 Ft tartással és adósságainak kifizetésével,
s egyben megígéri, hogy többé nem indít pert.

A grófné mégis a csanád-temesvári püspök elé vitte az ügyet. Az 1803. évi ítélet az asszonynak évi 2500 forint tartást juttatott.
---
A feleség 1809-ben a tartásdíj felemeléséért folyamodott. Ekkor merült fel először Buttlerban az a gondolat, hogy házasságát érvénytelenítse.
Ebben nemcsak felesége új igénye játszott szerepet, hanem az a tény is, hogy a csaknem negyvenéves férfi rádöbbent, gyermek nélkül fog meghalni.

A gróf nem volt tisztában a katolikus dogmákkal és kánoni szabályokkal. Azt hitte, házassága felbontásához elegendő az az indok, hogy felesége
– bár együttéléseik alatt kétszer is teherbe esett tőle – nem képes élő gyermekkel megajándékozni őt.

Különös házasság - tartalom 1a

28/4/2022

Mikszáth regénye 1810-1815 körül játszódik. Főszereplője Buttler János gróf barátjával, Bernáth Zsigmonddal annak szülői házába tart.
Utazásuk során betérnek báró Dőry István kastélyába.

Az ebéd után a vendéglátó leánya, Mária rosszul lesz, s az apa ekkor tudja meg, hogy lányát a helybeli plébános elcsábította.
Elhatározza, hogy a botrányt elkerüljék, leányát férjhez adja Buttler Jánoshoz.
---
A húsvéti ünnepeket Buttler barátjánál tölti, ott ismeri és szereti meg szomszédjuk leányát, Horváth Piroskát, s el is jegyzi.
Amikor visszafelé utaznak, Dőry hajdúi szinte kényszerítik őket, hogy ismét betérjenek a kastélyba.
Itt Dőry felszólítja Buttlert, hogy vegye feleségül a leányát, s álesküvőt rendez.

A leányt teherbe ejtő bűnös pap, Szucsinka plébános a kastély egyik szobájában „összeadja” Dőry Máriát és Buttlert.

Amikor Buttlert elnyomja az álom, egy felvonószerkezettel Dőry Mária szobájába juttatják, s a szobába lépő cselédek segítségével a házasságot elháltnak tüntetik fel. Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére.
---
Az ügy azonban túlnő a szereplőkön: az Egyház a papi botrány leplezése, a magasabb társadalmi körök pedig a Dőry család érdekében
kísérlik meg rávenni Buttlert a helyzet elfogadására.

A gróf azonban kitart szándéka mellett. Ám a lefizetett tanúk ellene vallanak, s a szentszék a házasságot érvényesnek nyilvánítja.

Mivel azonban Dőryék egyik tanúja bevallja, hogy hamisan tanúskodott, Buttler perújítást kezdeményez abban a reményben, hogy Pyrker László egri érsek – aki neki köszönheti kinevezését – igazságos ítéletet hoz. Pyrker azonban magasabb egyházi érdekekre hivatkozva elutasítja a keresetet.

Jókai Mór: Rab Ráby - tartalom 2f

5/4/2022

Elérkezik a nap, amikor Ráby ítéletét végre kell hajtani. A katonák, ahogy ígérték, fel is sorakoznak a vármegye előtt, a magyar bírák igencsak be vannak rezelve.

Ekkor azonban váratlan dolog történik: Lievenkopp valami titokzatos parancsot kap, és elvonul.
Ezzel szinte egy időben a magyarokhoz is követ érkezik: a császár visszavonta minden rendeletét a vallási türelem és a jobbágyfelszabadítás kivételével.

Az urak örülnek, újra van magyar alkotmány. Ekkor azonban felszólal Tárhalmy: most, hogy már nem kell ellenállni a császárnak,
meg fogjuk büntetni Ráby ellenségeit. Megrémülnek erre az urak, mindenki egymásra mutogat.

Jánoics és a hajdú szintén ugyancsak megijednek: biztosan rájuk fognak kenni mindent, ezért inkább gyorsan kiteszik az utcára Rábyt.
Itt talál rá Ábrahám, és elviszi Mariskához.

Ám a kálváriának nincs vége. Ráby továbbra is bűnöző, hiszen ítélet van ellene.
Közben meghal József császár, Lipót követi a trónon. Rábynak sikerül elérnie, hogy becsületbíróságot állítsanak fel, amely kimondja az ártatlanságát.

Ám a papírt nem adják ki, mert az bizonyítaná az urak igazságtalanságát.
Végül Bécsben is kezdik megunni az örökös jelenlétét, menekülnie kell, Strassbourban köt ki. Itt jelenik meg az önéletírása, azontúl többet nem tudunk róla.

forrás:
https://azolvasaskalandja.blog.hu/2017/02/12/rab_raby

Jókai Mór: Rab Ráby - tartalom 2e

5/4/2022

Mátyás tovább halad Kurosiccsal, sikerül eljutniuk Bécsbe. Kurosics tanácsára úgy, ahogy van, kipirosított arccal, lányruhában lép be József császár dolgozószobájába, ahol a két kamarás kineveti, Ráby maga is érzi, milyen szégyen ez.

Arra hivatkozik, hogy a császár parancsára jött ide, de az uralkodó azt mondja, ő sosem adott ilyen parancsot.

De akkor ki lehetett Kurosics, és kinek a megbízásából dolgozott? Ez nem derül ki, nem tudják elfogni, hiába küldi utána a császár az embereit, a rejtély örökre rejtély marad.
---
Mariska az apjával beszélget, arra kíváncsi, miért kell egy olyan jó embernek, mint Mátyás, ennyit szenvedni.
Azért, mondja az apja, mert akarata ellenére nem lehet rákényszeríteni a magyar emberre a reformokat.
A császár elvette a magyar alkotmányt, és ezért a magyarok olyan dühösek, hogy inkább szimpatizálnak a saját zsivány vezetőikkel, mint az uralkodóval.

Ráby Bécsben tartózkodik, elkészíti a vádiratot a szentendreiek ellen. Csakhogy azok is egy komoly vádiratot hoznak össze őellene.

A császár megmutatja neki a paksamétát, hogy felkészülhessen ellenük, egyben azt is felajánlja neki, hogy ha nem akar tovább harcolni az urakkal,
követ lehet Oroszországban.

El is gondolkodik a dolgon, de ekkor kapja meg Mariska levelét, amiben a lány arra kéri, hogy ne menjen vissza a veszedelmes ellenfelei közé Pestre.
A levél hatására úgy dönt, mégiscsak visszamegy, nem futamodhat meg.
---
A császár két policájcommissariust rendel Ráby mellé, hogy vigyázzanak rá, az egyikük a félelmetes hírű Plötzlich úr, aki nagy rendőr Bécsben,
de Magyarországot sajnos nem ismeri, már a verebektől is megijed a határon innen, hiszen Bécsben csak galambok laknak.

Az a parancs, hogy a rendőrkapitányságra kell menni, és ide hívják majd a magyar commissariust.

A policájok ott is hagyják Rábyt, ők pedig elmennek a magyar commissariushoz, hogy beidézzék, de az meg azzal válaszol, hogy Ráby Magyarországon bűnöző, akit el kell fogatni. Ez meg is történik, bezárják a vármegye házába.

A németek próbálják kiszabadítani, de másnap azt az értesülést kapják, hogy a házat le kell zárni, mert Ráby pestises lett.
Ezt csont nélkül el is hiszik, és visszaszaladnak Bécsbe.
---
Rábyt a bíróság elé vezetik, ezúttal a börtönből való szökés a vád. Ráby tanúként idézteti be az őröket, akik aznap felügyeltek rá.
Az arcukat nem látta, de a nevüket tudja: Sipos és Nagy. Meglepetésére azt a két embert hozzák be, akik Bécsig szöktették.

Az egyikük mellette vall, de őt Laskóy elviteti mint hamis tanút.

A másik arról számol be, hogy aznap Ráby tüzes szekéren tört ki a börtöncellájából, a kocsit fekete macskák húzták, és egy ördög ült a bakon.
Ráby legnagyobb meglepetésére ezt a vallomást Tárnoky teljesen komolyan jegyzőkönyvbe foglalja.
Ki is mondják az ítéletet boszorkányságért, ami nem más, mint halál.
---
Hatalmas vasakat vernek rá, és egy hideg, sötét odúba zárják. Ám valaki lyukat fúr a mennyezeten, és egy nádszálon a felette lévő szobából
tintát, papírt ereszt le neki, így újabb levelet ír a császárnak. „Szegény Ráby,” mondja a hang.

A császár maga jön Magyarországra, hogy megnézze a börtönöket, és megkeresse Rábyt, de a szobáját befalazzák, így a császár nem talál rá.
Szörnyű körülmények között sínylődik: az ablakon beesik a hó, a tagjait véresre horzsolják a béklyók.

Egy nap aztán kiengedik, és egy másik szobába viszik. Megjelenik Petray azzal, hogy ő lesz a védőügyvédje, hoz is egy iratot,
amiben azonban iszonyú hazugságok vannak, amiket Ráby felháborodottan utasít vissza.
---
A mennyezetből érkező hang ezúttal arra figyelmezteti, hogy ne egyen a kenyérből, mert meg akarják mérgezni.
A nádszálon az ismeretlen csokoládét juttat be a rabnak, Mátyás ezentúl ennek a sovány kosztnak köszönhetően marad életben.

Egy ízben bejön hozzá Jánosics egy hóhérral, aki harapófogót és parazsat hoz, ezekkel az eszközökkel akarják megkínozni Rábyt,
ám amint a bakó ránéz, annyira megsajnálja, hogy nem engedelmeskedik a parancsnak.

Ráby még ír egy utolsó levelet a császárnak, ezúttal a saját vérével.
---
Egyszer aztán nem jelentkezik újra a titokzatos hang. Ráby fentről nyögéseket, majd halotti éneket hall.
Rémülten kérdez Jánosicsot, hogy meghalt-e Mariska, az őr igennel felel. Ráby teljesen kétségbeesik. Ám valójában nem Mariska, hanem Fruzsina halt meg.

Rábyról egy napon leveszik a láncokat, és egy másik szobába viszik át, most már enni is kap.
A bíróság ugyanis helyben hagyta a halálos ítéletet, a szoba a siralomház, ahol még három napot tölthet.

Közben a vérrel írt levelet Ábrahám zsidó elvitte a császárhoz, aki Lievenkopp kapitányt küldi a comissariushoz az üzenettel, hogy leváltja a tisztségéből,
és ha továbbra is ellenáll, bolondokházába záratja, a megyeházat pedig megostromolja, ha nem engedik el Rábyt.

Közben megismerjük Fruzsinka történetét is:
levetette álöltözetét, kálvinista lett,
Erdélyben ilyen módon elvált Rábytól,
aztán újra Villám Pistaként járta az országot,
elfogták, a Ráby feletti szobába zárták, ahol meghalt.

Jókai Mór: Rab Ráby - tartalom 2d

5/4/2022

A börtönben egy szűkös cellában tizenkilencen zsúfolódtak össze. Van köztük egy kis cigányember, Pápis,
aki olyan vékony és hajlékony, hogy ki tud szökni a cellából, és vissza is tud oda térni.

Ezzel az emberrel Ráby levelet küld Ábrahám zsidónak, hogy értesítse a császárt az ügyéről.
A császár ír is az érdekében a commissariusnak és a helytartónak, de azok sem tehetnek semmit, a magyar törvények értelmében nem lehet kiengedni Mátyást, legfeljebb valami jobb helyen fogva tartani.

A helytartó magához is hívatja a vicispánt, de nem azért, hogy Ráby jobb helyre kerüljön, hanem azért, hogy leteremtse,
amiért Ráby írni tudott a börtönből a császárnak.

Mátyást átvitetik egy másik, még rosszabb helyre, ami fáskamra volt régebben.
---
Ekkor keresi fel Tárhalmy Mariska a helytartót, hogy könyörögjön a fiatalember jobb soráért. Erre Ráby kap egy négyágyas lakosztályt.

A helytartó maga látogatja meg, és elmondja neki, hogy nem a császár parancsára kapta ezt a helyet, hanem valaki másnak a közbenjárására,
de hogy kiről van szó, azt nem árulja el, mardossák csak Rábyt a kíváncsiság, kétség skorpiói.

A másik ágyat Kalabusz úr foglalja el, aki hamisító, és állandóan hangosan imádkozik, még éjszaka is, úgyhogy aludni is alig lehet tőle.
Az a rögeszméje, hogy ha ezerszer végigimádkozza a „Szentek hegedűje” c. imakönyvet, kiszabadul – most jár hétszáznál.

A másik zárkatárs Garabos János, akit blaszfémiáért ítéltek el. Úgyhogy az egyik állandóan imádkozik, a másik káromkodik, míg össze nem verekednek.
---
Ezután hoznak egy új rabot. Az elítélt nagy úr, ételt, italt, pipát hozat, megkínálja a többieket is. Kiderül, hogy ő Karcsatáji Miska.
A három fogoly nagyokat anekdotázik, iszik, kártyázik, énekel, hatalmas zenebona támad, csak Ráby szenved tőlük.

Amikor aztán a másik két rab elalszik, Miska Rábyval kezd beszélgetni, elmeséli neki a történetét.

Petray a congregation nagyon hevesen szokott beszélni a császár ellen, ami mindig nagyon tetszett a magyar uraknak, és persze Fruzsinkának is.
Ő viszont nem a császárt szidta, hanem a magyaroknak vetette a szemükre a hibáit.

Ekkor történt, hogy Laskay „Gyöngyöm, Miskának” szólította, és az egész társaság iszonyúan kinevette, beleértve Fruzsinát is. Ekkor lett belőle betyár.
---
Így már tetszett Fruzsinkának, de a lány aztán férjhez ment Rábyhoz, később pedig Petrayhoz szökött.

Miska közben megunta a zsiványságot, felhagyott vele, és elhatározta, hogy megnősül, feleségül vesz egy Eulália nevű nőt.

Ám amikor kiderült, hogy Fruzsinának viszonya volt vele, Petray összeveszett a lánnyal, Fruzsina otthagyta, és újra Miskát akarta magának, de a férfi elutasította.

Miska egykori bandájának egy Villám Pista nevű ember lett a vezetője, Fruzsi ezután vele szűrte össze a levet.
---
Villámék elrabolták Miska menyasszonyát, és erőszakkal hozzáadták egy másik emberhez, Csajtay Gazsihoz.

Miska elhatározta, hogy bosszút áll. Tréfából nagy bált rendezett, és egy pappal összeadatta a két lovát, akiknek a neve Gazsi és Eulália volt.
A vallással való gúnyolódást viszont az érsek vette rossz néven, és a közbenjárására két évre börtönbe zárták Miskát.
---
Rábyt később egy másik szobába helyezik át, ahol egyedül van, láncokat vernek rá, az ablakot befalazzák, télen fagyoskodik, a szakálla borotválatlanul nő másfél évig.

Rendszeresen kihallgatásra viszik, ahol mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel milliószor egymás után.

Mariska küld be neki egy madarat, akivel összebarátkozik, de egy kihallgatás után a cellájába visszatérve holtan találja,
ez aztán megismétlődik egy másik madárral is, majd az egérrel, amit megszelídített.
---
Az őr olyan korsót hoz be neki, aminek az aljában tinta és papír van elrejtve, így levelezni tud a császárral, ám a császár parancsára sem engedik el.
Egy titokzatos jótevőnek köszönheti ezeket a korsókat.

Kap másféle leveleket is, amik szökésre biztatják, ám ezeket az ajtó alatt csúsztatják be neki. Ráby tudja, hogy ezek az üzenetek nem a jóakaróitól érkeznek: azért akarják, hogy kereket oldjon, hogy a szökést is vádként lehessen felhozni ellene.
---
Egy nap aztán megborotválják a börtönben. Másnap töröknek öltözött emberek jönnek érte, akik lánynak öltöztetik, és kiszabadítják,
ahogy állítják, a császár parancsára, megindulnak vele Bécs felé.

A vezetője egy rác ember, aki Kurosics néven mutatkozik be. Útközben látják a plakátokat, amiken körözik Rábyt, mindenhol nagy szakállal van ábrázolva.

El is érkeznek Pozsony vármegyéig, ahol utoléri őket Jánosics uram, Ráby egykori börtönőre, aki felismeri Mátyást,
de éppen ebben a pillanatban a fogadón, ahol mindez történik, rajtaüt Villám Pista a bandájával, Jánosicsék elmenekülnek.

Pista viszont nem más, mint Fruzsinka álruhában, aki segít megszökni Mátyásnak.

Jókai Mór: Rab Ráby - tartalom 2c

5/4/2022

Mátyás ezután mégiscsak elmegy a császárhoz, akitől oltalomlevelet kap, de azzal az utasítással, hogy csak a legvégső esetben használja.

Mikor hazatér Pestre, Tárhalmytól megtudja, hogy azzal vádolják, hogy ő Gyöngyöm Miska, aki időközben kirabolta Rothieselt, a zsidót.

A vád alól úgy menekülhet, ha a zsidó megesküszik, hogy nem Mátyás a rabló, ám ennek nem sok esélye van, a zsidók ugyanis nem esküsznek,
hiszen ahhoz ki kellene mondani Isten nevét, ami viszont tabu.
Ábrahám azonban mégis leteszi az esküt, Ráby így ezúttal megmenekült.
---
Amikor Ráby hazaér, arra kell rádöbbennie, hogy Fruzsinka otthagyta, odébbállt a háztól.
Talál egy levelet, amit Petray írt, ebben a levélben arra biztatja a lányt, hogy hagyja ott Rábyt, mert nincs sok jövője vele.

Ráby elrohan Petrayhoz, hogy kihívja párbajra, de az gyáva ahhoz, hogy kiálljon.
Viszont elmondja, hogy Fruzsinának Lievenkoppal is van kapcsolata, ha Ráby párbajozni akar, hát menjen hozzá Zsombékra.
Az író sejteti: lehet, hogy Fruzsina ott bujkál Petraynál, és amikor Ráby távozik, előbújik a rejtekhelyről.
---
Mátyás tehát felkeresi Lievenkoppot, de az már elígérkezett. Kiderült, hogy Gyöngyöm Miska nem más, mint a szomszéd birtokos, Karcsatáji Miska,
egy óra múlva vele kell párbajoznia, azután Rábynak is áll rendelkezésére.

Egy levélből azt is megtudják, hogy maga Fruzsina és Miska tervezte el a Ráby ellen a rágalmat, miszerint ő a hírhedt zsivány.

El is mennek a megbeszélt helyre, ám Miska nincs ott adott időben. A két férfi így egymással küzd meg először, de sikertelenül,
mivel egyikük sem találja el a másikat. Közben feltűnik Miska is, de nem azért, hogy harcoljon velük: ellopja a lovaikat.
---
Ráby bepereli Petrayt a bíróságon, az viszont hoz két parasztlányt hamis tanúnak, hamis oklevelekkel együtt, amik azt bizonyítják, hogy Rábynak három felesége van, Fruzsina előtt már kétszer megnősült. Mátyás nem tud hova lenni a dühtől, szégyentől.

Ráadásul a két lány olyan falukból származik, amik már nem léteznek, így utána sem lehet járni az iratok hitelességének.
---
Közben Ráby gazdasszonyát, Böskét elfogja a tanács, és arra kényszerítik, hogy valljon valami terhelőt Mátyás ellen.
Ezt nem teszi meg, Rábynak végül sikerül kiszabadítania, de közben kirabolták a házát, aztán pedig rá is lőnek az utcán.

Itt már nincs mit tenni mást, újra felkeresi a császárt, és arra kéri, hogy új választásokat írjon ki Szentendrén.

Amikor hazaér, azt látja, hogy a bútorait kirakták az utcára. Csutora Miska van ott, a nótárius bátyja, akitől a házat vette Ráby,
azt állítja, hogy az ingatlan most is az övé.
----
Ráby Leányfalvihoz megy segítséget kérni, akivel felbérelik a velencei és bicskei legényeket.
A fehérvári vásárban találkoznak is velük, egész kis csapat indul Szentendrére, ahol komoly csetepaté ígérkezik.

Meg is történik az ostrom Ráby házánál, jól elkalapálják a szentendreieket, akik sebesülten, összeverve távoznak, és mennek egyenesen Budára a királyi helytartói elnökhöz. Az elnök azonban nem hallgatja meg őket, Rábynak ad igazat, akivel aztán beszélgetésbe kezd.

Ekkor mondja el Ráby, mi mindent tervez a császár Pesten: kórházat és lelencházat, zsinagógát a zsidóknak. Egyszóval: Pestet nagyvárossá akarja tenni.

Közben megérkezik a commissarius is, aki Ráby nőügyeire tesz kaján utalásokat.
Amikor azonban vége a beszélgetésnek, kiderül, hogy éppen a commissarius az, akit a császár felmentett a hivatalából, azonnali hatállyal.
---
Ráby nagyon örül a császár döntésének. Sétálni megy a városerdőbe, és közben arról fantáziál, milyen szép lesz, ha az új commissarius leváltja Szentendre vezetőit, akkor aztán majd megkeresik a kincset, felelősségre vonják a bűnösöket.

Ahogy sétál, egy ismeretlennel kezd beszélgetni, aki végül meghívja egy italra, ha csak egy pohár vízre is (Ráby nem fogyaszt alkoholt).
Amikor felhajtja a vizet, érzi, nagyon keserű: megmérgezték!

Rögtön rosszul is lesz, még szerencse, hogy Böske is vele ment Pestre, ő ápolja, így Mátyás túléli a merényletet. Tíz hétbe kerül, míg teljesen rendbe tud jönni.
---
Ezután újra a császárhoz megy, aki kinevez egy vizsgálóbizottságot Szentendrére, aminek többek között Lievenkopp is tagja.
Azonkívül elrendeli, hogy új választást kell tartani. Zabváry, a praefectus nagyon meg van ijedve, a kincset, amit otthon tart, odaadja a nótáriusnak, hogy rejtse el ő.

Aznap, amikor a választásra siet Ráby, összetalálkozik az úton Leányfalvival, aki éppen őrá vár. Figyelmezteti, hogy legyen óvatos,
mert az alatt a tíz hét alatt, amikor ágyban feküdt, a tanács tagjai lefizették a választókat, fűt-fát ígértek nekik,
a néppel pedig elhitették, hogy Ráby a császár megbízásából fel akarja emelni az adókat.
---
Valóban, amikor Ráby belép a tanácsterembe, csupa ellenséges arcot lát. Megkezdődik a tárgyalás, Ráby sorolja a vádjait,
azonban a tanúi közül egy sem mer igazán a tanács ellen vallani.

Feláll a nótárius, akinek a védekezést kellene előadni, ő viszont egyre csak Rábyt ócsárolja, rágalmazza,
de olyan abszurd vádakkal, hogy Ráby végig csak nevet rajta. Ezzel viszont annyira felidegesíti a nótáriust, hogy az infarktust kap és meghal.

Erre az urak nagyon megijednek, hiszen a nótárius rejtette el a pénzüket, amit így nem fognak megtalálni.
Rábyra támadnak, de az elnök leinti őket. Rábynak viszont azt tanácsolja, nem maradjon ebben a városban.
---
Ráby tehát a rác pópával akar beszélni, aki egyedül tudja, hol van elrejtve az arany.

Értesíti az ügyről a császárt. Éppen együtt ülnek a pópával egy fogadóban, amikor belép a főszolgabíró Petray, és közli, hogy a particularis gyűlés börtönre ítélte Rábyt. A pópa erre, akárcsak előzőleg a nótárius, hirtelen szörnyethal. Rábyt viszont börtönbe vetik, innentől kezdve lesz a neve Rab Ráby.

Jókai Mór: Rab Ráby - tartalom 2b

5/4/2022

Ráby elmegy Tárhalmyhoz, a megyei főjegyzőhöz Pesten, eredeti terve szerint lánykérőbe.
Mariskával régóta ismerik egymást, Ráby itt volt gyakornok (nótárius).

A lány most is nagy örömmel fogadja, ám Ráby ezután a jegyzővel nem a tervezett kérésről kezd beszélni, hanem a politika kerül szóba.
Tárhalmy szerint Ráby börtönbe fog kerülni, mivel nem áll mellette senki.

Tárhalmy a nemesi nemzetfogalmat vallja: Ráby a nemzet ellen vét, ha a jobbágyokat akarja felemelni: a nemzet és a népszabadság szerinte kizárja egymást. József császár elképzelésére még nem érett meg az idő hazánkban.

A lánykérés elmarad, Mátyás megdühödik, és elhagyja a házat.
---
Ráby ezután a helytartósági elnökkel beszél, ám a szerző nem árulja el, hogy mit. A következő állomás a „districtualis commissarius” úr, vagyis a közigazgatási kerület vezetője. A beszélgetésből kiderül, hogy az úr nemigen lelkesedik József császárért, nem tetszik neki a szólásszabadság
és az sem, hogy felelősségre vonja a sikkasztó vezetőket, a commissarius ezt nem nagyon érzi bűnnek.

Úgy tesz, mintha nem is érdekelné, amit Mátyás mond, de amikor az távozik, ír a szentendrei vezetőknek, hogy vigyázzanak vele.

Amikor Ráby hazaérkezik, a tanács megpróbálja megvesztegetni 3000 arannyal, ám ő ezt a pénzt azoknak a gazdáknak ajánlja fel, akiknek előzőleg egy tűzvészben leégett a házuk. Az emberek nagyon hálásak.
---
Az alispánnak József császár rendelete alapján évente egyszer végig kell járnia a vármegyét.
Szentendrén ebből az alkalomból nagy mulatságot rendeznek a táblabírák, ahova Mátyást is meghívják.

Itt találkozik Ráby Fruzsinkával, és egészen le van nyűgözve, milyen művelt a lány, ismeri Voltaire-t, Rousseau-t, és jól tud németül is.
Előzőleg ugyanis Mariskáról kiderült, hogy sem némethez nincs köze, sem az újabb irodalomhoz.

Nagy evés-ivás folyik, ami után az ural kuglizni mennek, Ráby pedig Fruzsinkával beszélget, aki elmondja neki, hogy ővele szeretnék elcsábíttatni a fiút,
ha már nem sikerült megvesztegetniük, még a commissarius levelét is megmutatja neki.

De vajon nem csel-e ez is? Hiszen tudni lehet, hogy Rábyt éppen a reménytelen feladatok vonzzák, egy ilyen összeesküvés ezért méginkább elszánttá teheti.
---
Ráby megkéri Fruzsi kezét. Leányfalvival szeretne menni lánykérőbe, János azonban nem vállalja el a násznagyságot,
mert ő azt szeretné, ha Ráby Mariskát venné el.

Csakhogy Mátyás úgy látja, Mariska érzékenyebb, félénkebb lány a bátrabb és önérzetesebb Fruzsinával szemben,
neki pedig az utóbbi fajta személyiségre van szüksége, hiszen őrá küzdelmes, konfliktusos élet vár. A lány igent mond, jó, dolgos feleség válik belőle.
---
Ráby kérésére a megye kivizsgálja Szentendre tanácsának ügyét a comissarius vezetésével, a vádló Ráby.
A jegyzőkönyvek toldozottak-foldozottak, de még így is komoly hiány mutatkozik, ám a commissarius mindent azzal intéz el, hogy „bagatell.”

Ráby azt kéri, hogy hozzák elő a kincses ládát, de az elöljárók egy másik, üres ládikót tesznek le a bizottság elé.

Meg lehetne keresni az igazi ládát, ha tudnák, hol tartják, de senki nem ismeri a rejtekajtót, ami oda vezet.

Ki kellene vizsgálni azt is, hogy mennyi fát loptak az erdőből, de azt meg közben felgyújtotta valaki. A vizsgálatból tehát nem lesz semmi.
---
Ráby Bécsbe készül, hogy a császárral találkozzon, de Fruzsina lebeszéli róla: fél attól, hogy árthatnak nekik, meg attól is, hogy ha a nagybátyját elkapják,
az ő öröksége is elúszik vele együtt.

Rábyt ez nem hatná meg, piszkosan szerzett pénz neki nem kell, ám az asszony szerelmes szavai végül sikereseknek bizonyulnak:
Mátyás inkább vadászni indul a bécsi út helyett.
---
Útközben összetalálkozik gyerekkori pajtásával, Dacsó Marcival, aki ács és asztalos, és éppen a munkatársaihoz indul az alsóvárosba,
akik azokat a leégett házakat teszik rendbe, amikre Mátyás a 3000 aranyat ajándékozta. Ráby úgy dönt, vele tart.

Az alsóvárosban nyomor, az utcákon sár. Az emberek nem mernek beszélni, mert félnek az uraktól.

Ha Bécsből valami segély érkezik, az urak jönnek, és elkérik a parasztoktól a „porciót.”
Ezek az ügyek a porcióskönyvekbe vannak bejegyezve, amiket Marci el is juttat Rábynak.

A jó földeket elveszik az emberektől, és cserébe terméketlen, mocsaras helyeket adnak nekik.

Kiderül az is, hogy Marci ismeri a rejtekajtó helyét, mivel azt vele falaztatták be.
Beszélni azonban nem beszélhet, hiszen megesküdött a nótáriusnak, hogy csak az ő parancsára árulja el a titkot.

Ha azonban másik nótáriust neveznének ki, Marci is elmondhatná, amit tud.
---
Csakhogy közben éppen toborzás folyik Szentendrén, és Marcit erőszakkal besorozzák katonának.

Ebbe még bele is nyugodna, de a kisbíró feladatot bíz rá: mielőtt elmenne, még fuvarozza el a szekéren Pestre az inzsellért (mérnököt),
aki viszont elviszi magával a terhelő iratokat is a földek elosztásával kapcsolatban.

Marci úgy dönt, inkább beleveszeti a kocsit a Dunába, mindannyian ott vesznek.