Második felvonás

Ebédlő Szerebrjakovék házában, a professzor a karosszékben ül a nyitott ablaknál, szundikál. Jelena Andrejevna mellette,
ő is elszundított. Alekszandr Vlagyimirovics felébred,
s az öregségre panaszkodik, mennyire fáj a bal Iába, mindenkinek a terhére van, legfőképpen ifjú feleségének.

Az esik neki a leginkább rosszul, hogy mindenki önzőnek tartja Nem bírja elviselni a vidék unalmát, neki szüksége van sikerre, hírnévre, minden percben a múltba vágyódik vissza, fél a haláltól.

Jelena nem tudja csitítani. Szonya is ott sürgölődik, de az apja csúnyán ugráltatja, míg Szonya ki nem kéri magának.
Vojnyickij is megjelenik, hogy leváltsa a hölgyeket,
de a professzor közli vele, hogy inkább egyedül szenved,
csak ne kelljen Ványa társaságát elviselnie.

Csak Marina, a dajka tudja, hogyan kell az ilyen beteggel bánni, megcsókolgatja a vállát, szépen az ágyba csalogatja, megitatja hársfateával, megmelengeti a lábait, s megígéri, hogy imádkozik érte a jóistenhez. Szerebrjakov meghatódik ettől a gondoskodástól.

Jelena panaszkodik, hogy jól megkínlódik a professzorral, ráadásul a ház is borzasztó, a férje dühös, Szonya is mérges az apjára, mindenki haragszik a másikra valamiért.
Vojnyickij ismét a szerelméről beszél, Jelena az orvost keresi.




Leave a Reply.